Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-08 / 186. szám

1S§8. AUGUSZTUS 8. PÉNTEK 0t*f MLCYEt Z&irlav A „BŰVÖS 99“ ALATT Nyereséggel termel múr na Mltlutli Ipari 3Iűsaerggar Nem lehet csak egyszerű tu­dósítást írni róluk. Az az aka­raterő, amellyel áttörték a hosszú idő óta oly kínosan szorongató, „veszteségesség­nek“ nevezett bűvös gyűrűt és amellyel tovább akarnak ezámyalni messze-messze a nyomasztó „múlt“-tól, az új- ságirót • is hatalmába keríti. Ott voltam, amikor az Ikla- di Ipari Műszergyár dolgozói a második negyedév kezdetén gazdálkodásukról tanácskoz­tak. Akkor még szomorúan vették tudomásul, hogy „vesz­teségesek“. A vezetők okosan és nyíltan beszéltek előttük. Az őszinte szó megtette (hatá­sát. — Törjlik át a gátat! Érjünk el csak egyetlen forint nyereséget minden száz forint ráfordítás után — hívta fel őket Pápista elvtárs, az igaz­gató. Első hallásra meghökkentek ezek az emberek, akik közül sokan még ma is negyed éle­tüket a kapanyélnek szentelik. Már-már úgy látszott, hogy a kitűzött cél pusztába kiáltott szó marad, amikor lassan meg­eredt a nyelvük. A kezdetben lassan csordogáló szó élénk vi­tává dagadt. Nem. Nem arról vitatkoztak, hogy elérhető-e a nagy cél, hanem arról, hogyan juthatnak el odáig. Sőt, vala­ki kimondta az akkor még na­gyon merésznek ható monda­tot: — Legyünk élüzem. Nem röpködtek nagy foga­dalmak a levegőben. Egyszerű szavakkal, de keményen mondták ej véleményüket a hibákról. így búcsúztunk el akkor: — Majd meglátjuk:.. A napokban elindultam megnézni, mire jutottak. Mind­járt a járási pártbizottság ülé­sébe csöppentem bele. Ott ült az asztal mellett Somogyi György főmérnök elvtárs (az igazgató szabadságát tölti), Do­bi Mihály, párttitkár és Tol­di József elvtárs, a pártve­zetéséé másodtitkára. A párt előtt adtak számot az üzem munkájáról. Nem kis szorongást okoztak a várakozás percei, de a té­nyek hamarosan megnyugtat­tak. — 106,8 sázalékra teljesítet­tük első félévi tervünket, a tervhez képest egymillió 395 ezer forintot takarítottunk meg népgazdaságunknak — hallot­tuk a beszámolóból. — Megvan- e a „bűvös 99“, amelyről annak idején írtunk? — motoszkált a fejemben. Ha­marosan erre is megkaptam a választ: — A második negyedévre még 3,8 százalékos veszteség­gel számoltunk a tervekben, ezzel szemben 1.6 százalékos nyereséget értünk el. Tehát megvan a „bűvösM szám, a „tengely“, amely körül en­nek a fiatal üzemnek több évi veszteséges munkája a nye­reség oldalára fordult. De nem is 99 ez a szám. ahogy tervez­ték, hanem 89,4, ami azt je­lenti, hogy nem 99 forintos költséggel termeltek 100 fo­rint értéket, hanem csak 89 forint 40 fillérrel. Hittem ezeknek az elvtár­saknak, de alig vártam már, hogy kijussak a gyárba és be­szélhessek a dolgozókkal. Nyüzsgő hangyabolynak képr Zeitem az üzemet. Hogyan is érhettek el másként ilyen eredményt? Hát hiába kerestem „han­gyabolyt“. Valamennyi mű­helyben nyugodtan dolgozó embereket találtam. Itt is, ott is megszólítottam valakit. Ahogy válaszolgattak, egyre iskább megértettem, miért mondta a pártbizottsági ülésen Kovács Pál elvtárs, hogy: — Ennek a gyárnak a mű­szaki gárdájával hegyeket le­het megmozgatni. Ha hegyeket nem is tettek odébb, de hozzásegítették a gyárat, hogy kijusson a kátyú­ból. A Zádori László vezette technológiai osztály, a terme­lési osztály, élén Szalai Tibor­ral, de a többiek is nagyon okos dolgokat műveltek. Megváltoztatták a mosógép­motor lemezének szabástervét. 208 ezer forintot tákarítottaic meg ezzel. Elhagyták a csap­ágyházak perselyezését és a nemeztömítést. Üjabb 92 ezer forint a megtakarítás. Növel­ték a kivágószerszámok élet­tartamát. áttervezték a mosó­gépmotort. így követik egy­mást a jobbnál iobb műszaki intézkedésék. De ez nem min­den. v Megváltoztatták a termelési és ügyviteli rendet. Az elmúlt félév során kiépítették a ter­melési bizonylatok szabályos útját. Ma már a gyártás után 72 órával pontosan ismerik a gyártmányok önköltségét. így az esetleges hibákat még idő­ben ki tudják javítani. A műhelyekben úgynevezett „kis mérlegeket“ készítenek idönkint. Az üzemvezetők pon­tosan nyilvántartják a kivéte­lezést és a ráfordításokat. így két-három óra alatt akárme­lyikük mérleget tud csinálni. Ezáltal a művezetők nemcsak műszaki, gazdasági vezetői is lettek a műhelynek. Szóval, a műszakiak többsé­ge nagyon komolyan vette a korábban kitűzött cél elérését. Nagyon sokan ragyogó példáját adták annak, hogy mennyire saját­juknak is tekintik a gyár gondját, baját. Csak egy pél­dát erre. Az üzem egyik nagy megrendelője azzal állt elő, hogy gyártsanak neki bizonyos mennyiségű, centrifuga meg­hajtásra alkalmas elektromo­tort. Sürgősen szükségük volt rá. Már-már úgy látszott, nem teljesíthető a kérés, amikor Szeredi János és Füri László elektromérnökök vállalták, hogy rövid idő alatt előkészí­tik a gyártást. Két hét alatt elkészültek. Egv régebbi mo- tortípust alakítottak át a kí­vánt formában. No, de akármilyen szép is a műszakiak munkája, nem sok eredménye lett volna, ha a munkapadok mesterei, a fizi­kaiak nem tevékenykednek érdekében. Dehát mit tettek, ha nem fokozták munkájuk ütemét úgy, ahogy azt elkép­zelhetné az ember? Hisz a je­lentésben is ez áll: — Nem ismerjük a ha.jrá- jnunka fogalmát. Akárkit kérdezünk, Dávid Lajosné 6zalagvezető, Sebes­vári Béláné, a Mező Imre mo­torüzem művezetője, Mácsai Imréné, aki az ellenforrada­lom következtében feloszlott Petőfi Tsz-ből jött a gyárba, a 17 éves Haluska Mária, de a többiek is mind így válaszol­nak: — megtanultunk dolgozni! így igaz ez. Itt, ebben a gyárban kezd munkássá válni a dolgozók többsége. Nem könnyű dolog ez. Aki megpró­bálta, bizonyíthatja, hogy így van. Nehéz iskolát jártak ki ezek az emberek. Vezetők, műsza­kiak és fizikaiak egyaránt. He­lyesebben még nem járták ki az iskolát, még C6ak az első vizsgát tették le. De az első vizsgán jól feleltek. Mcst vár­ják a bizonyítványt. Amint a műhelyekben többen is mond­ták: — Mi már biztosak vagyunk benne, hogy augusztus 20-án átadják nálunk az „élüzem“ jelvényt. Olyan magabiztosan mond­ták ezt, hogy már magam is biztosra vettem. Talán a „szi­gorú tanárok“, az illetékes szervek is méltányolják a „kisdiák“ jó szereplését. Meg­érdemli. Farkas István Kinn is meleg van, de a pékségben még nagyobb a hőség. Képünk a Nagykátai Sütőipari Vállalat sütödéjében készült, a „kétszeres" kániku­lában Tízezer közalkalmazott iidiil | A Közalkalmazottak Szak- 1 szervezete az idén mintegy | tízezer közhivatali dolgozónak | biztosítja a kedvezményes 1 üdülést. A jó munkájukért be- | utaltak legnagyobb része 22 | SZOT-üdülőben — Lillafüre- s den, a Duna mentén, vagy a | Balaton mellett — tölti sza- | badságát, de igen sokan ve- | szik igénybe a hivatali üdülő- 1 két, ahol nyáron tanácsi, | könyvtári, vagy más tudomá- 1 nyos területen dolgozók pi- | hennák. A családos üdültetést, | amelynek fejlesztésére a szak- | szervezet jelentős összegeket | fordít, az idén mintegy há- § romszazan vehetik igénybe. Csaknem kétszáz közalkalma­zott külföldi üdülésen vesz részt. A felnőttek üdültetésén kí­vül a szakszervezet az idén is megszervezi a budapesti gyer­mekek balatoni, a vidéki isko­lások fővárosi nyaraltatását. Fonyód-Bélatelepen 440 buda­pesti közalkalmazott gyerme­két helyezik el, ugyanakkor a szakszervezet elősegíti, hogy a vidéki gyermekek is megis­merjék Budapest szépségeit. A Duna Szob és Pilismarót között (Nánási Pál felv.) \ 3004-es kormányhatározat végrehajtását vizsgálják a termelőszövetkezetekben megyénk képviselői A Pest megyei képviselő- csoport legközelebbi ülésén a termelőszövetkezetek fejlesz­téséről szóló 3004-es kormány- határozat végrehajtását vitat­ja meg. A tanácskozás előké­szítésére a képviselők négy brigádot alakítottak, amelyek a közös nagyüzemi gazdasá­Az új pártoktatási évre készülnek az MSZMP-szervezetek a partOKttatasi ev lezarasa után — a nyári szünetben — az MSZMP-szervezetek hozzá­kezdtek a következő év politi­kai oktatásának megszervezé­séhez. Az előkészületek során taggyűléseken beszélik meg az elmúlt pártoktatási év tapasz­talatait, a, vezetőség .beszámo­lója alapján értékelik az el­végzett munkát, s megvizsgál­ják. hogyan feleltek meg fel­adatuknak a propagandisták, s hogyan fejlődtek a hallgatók. A múlt évi tapasztalatok és a végzett munka figyelembe vételével a pártszervezetekben ezekben a napokban választják ki az új oktatási év előadóit, propagandistáit. Az ősszel már számos új propagandista is vezet különböző szemináriu­mokat és politikai tanfolya­mokat — olyanok, akik az ed­digi oktatáson jól megállták a helyüket, s a marxizmus—le- ninizmus kérdéseiben kellő jártasságot szereztek. gok növénytermesztési és ál* lattenyésztési, árutermelési és beruházási helyzetét, valamint a termelőszövetkezetek és a gépállomások kapcsolatát vizsgálják meg Pest megyében. A brigádmunka során a kép­viselők felkeresnek számos termelőszövetkezetet, vala­mint minden olyan megyei intézményt és vállalatot, amelynek tevékenysége ki­hat a termelőszövetkezetek gazdálkodására. A képviselő- csoport ülését augusztus végén Pest megye legnagyobb mező- gazdasági városában, Ceglé­den tartja. 78 kilós meteor A lengyelországi Poznan kö­zelében nemrég 78 kilós me­teort találtak. A meteort a varsói egyetem kőzettani labo­ratóriumába szállították, ahol a tudósok alapos vizsgálat alá veszik. AZ ERŐSÁRAMÚ IPAR MÉRNÖKEINEK ÚJ EREDMÉNYEI: Infravörös öntödei magszárító kemence, höfokszabályozós gőzvasalö, automata háztartási tűzhely Az Erősáramú Műszaki Fej­lesztési Intézet mérnökeinek munkája iparunk fejlődését és a háztartások korszerűsítését egyaránt érinti. A nemzetközi szabványoknak megfelelő kis­motorok, kisfeszültségű erős­áramú berendezések, újfajta elektromos háztartási gépek, az eddigieknél gazdaságosabb villanykemencék tervezése sze­repel programjukban. Ipari kemencéinket annak idején a legváltozatosabb kö­vetelményeknek megfelelően állították elő, s így kevésbé alkalmasak a nagy tömegben gyártott cikkek hőkezelésére, lágyítására, szárítására. Az új kemencéket az inté­zet tervei szerint most az ipari gyártmányok jellegé­nek megfelelően alakít­ják ki. A Fémdoboz- és Tubusművek­nek például az eddiginél sok­kal gazdaságosabb és a célnak jobban megfelelő különleges lágyító, szárító kemencét ké­szítenek. A Villamosállomás Szerelő Vállalat rendelésére hidrogénvédőgázas hőkezelő kemencét állítanak elő a leg­korszerűbb Kauthal Super fű­tőelemmel, amelynek élettar- .tama 1400 fokos hevítés esetén 1 is szinte korlátlan; | Az úgynevezett infravörös 1 sugárzással szárító alagutak 1 hazánkban már közismertek. IJó hasznát vesszük a bútor- [ iparban, 'az autó- és traktor- l iparban stb. Az infravörös szá­ll rítást most újabb területekre [akarja kiterjeszteni az intézet. Hosszas és eredményes kí- \ sérletezéseket folytattak különleges öntödei kemen­ce előállítására, amelynél a gáz, illetve a koksz he­lyett infravörös sugarak a szokásosnál rövidebb idő alatt szárítják az öntvény­magokat. A kemence kísérleteivel kap­csolatos leírásokat és számí­tásokat rövidesen valamennyi öntödénknek elküldik, s kí­vánságukra a kemencét is el­készítik. Hasonló terveket dol­goztak ki bőrök és szőrmék szárítására. Az intézet egyik legérdeke­sebb újdonsága a gőzvasaló, amelyhez a fehérneműt nem kell előre heloozolni, a szövet vasalásánál pedig nem kell vizesruhát használni. A vasaló ugyanis gomb- nvomásra a beletöltnit vízből »rifet feil észt amely a locsolást, illetve a vizes- rubát pótolta, ee-yben hő- fottcTabáls’ozó hocendezés- sel *s rerolptlto^'lc. a ruha tehát nem éghet el. ............................................................................... K étszázezer liter tömény vegyszert „gyárt" gyomrunk egy életen át A gőzvasaló terveit a napok­ban adják át az ELEKTHER- MAX-nak, amely a sorozat- gyártásról gondoskodik. Elkészült az elektromos ház­tartási tűzhelyre szerelhető automata mintapéldánya. Az egyszerű készülékkel a házi­asszony beállíthatja, hogy mi­kor mennyi Ideig és milyen hőfokon működjön a tűzhely sütőberendezése. Az otthonából reggel eltá­vozó háziasszony „utasít­hatja" tűzhelyét például arra, hogy távoHétébcn délután 4 órától fél 5-ig süljön és semmiképpen se éghessen el a tészta. Az érdekes készüléknek a mintapéldánya már kész. Olyan elektromos tűzhelyet is ter­veznek, amelyre az automata felszerelhető. Kis változtatás­sal a jelenleg forgalomban levő villanytűzhelyeken is al­kalmazhatják az idő- és hő­szabályozó berendezést. Vöröskeresztes propaganda­autók a falvakban A Magyar Vöröskereszt az ország legkisebb falvaiba is igyekszik eljutni egészségügyi felvilágosító munkájával. Mag­netofonnal, hangszóróval és filmvetítő géppel felszerelt propagandaautói sorra járják az ország különböző vidékeit, a tanyákon és a falvakban in­gyenes előadásokat tartanak, egészségügyi kisfilmeket mu­tatnak be. E kezdeményezés­nek az a célja, .hogy a háztáj és a közterületek — főképpen a piacok — tisztántartására szoktassa a lakosságot, felhívja a figyelmet a járványos és fer­tőző betegségek elleni védeke­zésre, a háztartásban előfor­duló balesetek megelőzésére. Ugyanakkor népszerűsíti a vér­adó szolgálatot, ismerteti a Vöröskereszt munkáját. . A propagandaautók továbbítják majd az ország minden részé­be a mostanában összeállított isko’a-egészségügvi vándorki­állítás anyagát is. 1 Alig van ember, aki ne tud- | ná, hogy a savak és a lúgok § különböznek egymástól hatá- | sukban. Azt azonban már nem | sokan tudják, hogy az emberi I szervezet is bőven választ ki | savakat és lúgokat a test kü- . I lönböző részeiben, mert ezzel 1 biztosítja az élő gépezet fenn- 1 maradását és pontos működé- | sét. Az egyik legfontosabb I szervünk: a gyomor müködésé- ! röl is csak kevesen tudnak a Inem szakértők közül. Képzel- | jünk csak el egy kis „gondolkozó" zsákot, lamely aszerint, hogy mit ra- ikunk bele. annak megfelelően | kezd működni. I Amint a gyomrunkba tápiá. 1 lék kerül, mirigyek lépnek % működésbe és savanyú nedvet tválasztanak ki, mégpedig a l gyomor felső részén, míg a | táplálék a gyomor alján van. | Önműködő „savelosztó beren- § dezés" gondoskodik róla, hogy ia gyomorsav egyenletesen ^hulljon a tápanyagra, amelyet, 1 ha már teljesen átitatott, meg- \indit a legmélyebb pont, a ! I gyomorkapu felé. Ez a kapu is önműködően nyílik és csukódik. Olyan, mintha előzetesen fotocellával ellenőrizné: ki akar bejönni. Nem mindenkinek nyit ajtót a gyomor. Még azt az érdekességet Is meg kell jegyezni, hogy az ember szája lúgos hatású, a gyomor savas, a bél megint lú­gos és a vastagbél ismét savas. A gyomor olyan, mintha külön agya lenne és gondolkodna: mikor mit tegyen. Ha például a szájunkból a nyáltól lúgos kémhatású friss falat érkezik a gyomorba, akkor a kapu rögtön bezárul, mert lúgos falat jön! Es addig a kiskapu ki sem nyílik, míg a falatot a gyomor savassá nem tette a saját nedvével. A sava­nyú falat előtt már megnyílik a kapu, de igen érdekes, hogy amint ez a savas falat érinti a bél lúgos tartalmú falát, ön­magától ismét bezárul a nyílás. Most a vékonybél mirigyei lépnek akcióba, átitatják lúgos folyadékkal a falatot s csak így engedik tovább. Most már megnyílik a gyomorkapu is egy másik falat előtt s kezdői dik a ,,vegyiháború‘’ elölről, így vigyáz a szervezet, hogy a vékonybeleket túl ne terhelje munkával. Szabályos időkö- . zönlcént kis adagokat enged át, amellyel a savaik és lúgok megbirkózni képesek. Óriási teljesítő képességű gép az ember gyomra, amely a leg­nagyszerűbb gépet is megszé­gyenítő pontos műszerekkel rendelkezik. Olyan kis terüle­ten, amelynek minden oldala csak egyetlen centiméter, nem kevesebb, mint száz mirigy ta­lálható a gyomorban. Az egész emberi gyomor tehát ötmillió ilyen miriggyel látja el fontos feladatát. Mindennap három liter nedvet állít elő, tehát egy ötvenéves ember élete folya- mán csaknem kétszázezer liter nedvet termel a gyomrában. A gyomorsav egyike a leg­biztosabb fertőtlenítő anyagok­nak. így'az egészséges gyomor legfőbb védelmezőnk még a fertőző betegségek ellen is. Ezért kell nagyon vigyázni a gyomrunkra, nem szabad túl­terhelni, mert csak addig biz­tos őre egészségünknek, amíg ő maga is rendben van,

Next

/
Oldalképek
Tartalom