Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-07 / 185. szám

I9i1i. AUGUSZÍ^* \ £SÜTÖRTÖK ^/Cirltw 3 Ahol q lehetőségek határait kutatják Látogatás a Gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézetben Kutatóintézeteink mindig szolgálnak valami érdekesség­gel, mindig tartogatnak vala­mi meglepetést, újabb, nagy je­lentőségű* eredményeket a lá­togatók számára. A Gödöllői Kisállattenyésztési Kutató In­tézet sem kivétel. Látogatá­sunk során tudtuk meg a kö­vetkezőket: Háromezer baromfi kevésnek bizonyult, éppen ezért úgy tervezik az intézetben, bogv ezt a számot tízezerre emelik. Ennek idő kell ugyan, de a számítások szerint már a tavaszra meg­duplázzák a jelenlegi állo­mányt. Tovább növelik a keltető- kapacitást is. Eddig 25 ezer tojást tudtak egyidőben gép­ben tartani és ily módon 90 ezer csirkét keltettek egy esz­tendőben. A jövő évben új kel- tetőgépeket helyeznek üzembe, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy egyszerre 120 ezer tojás kerülhet gépbe és ily módon az évi ,.csibetermés‘'-t 500 ezerre emelik. Ebből a nagy mennyiségű csirkéből egyrészt tenyésztésre adnak ki, más­részt a tenyészidő megszűnte után, májustól, valamennyit, célgazdaságoknak, termelőszö­vetkezeteknek, állami gazda­ságoknak és termelőknek ad­ják ki pecsenye-csirke „előál­lítására.’1 Csibenevelés lámpával Persze, nem akármilyen lámpa, hanem infravörös lám­pa szükséges ihozzá, amely nemcsak egyenletes melegen tartja a csirkéket, 'hanem a fé­nye erősítő hatású is. Ugyan­is azáltal, hogy egyenletes me­leget biztosít az állatok részé­re, a test. fűtésére nem haszná­lódik el táplálék, hanem azt növekedésükre fordíthatják. De jelentősrszej-epe.van az .el* hullási százalék csökkentésé­ben is-, eddigi 50-—60 száza­lékos elhullást sikerült ma már átlag három százalékra csökkenteni és ebben az infra­vörös lámpának is része van B-vitamin — mélyalomból Az intézetben nagy jelentő­séget tulajdonítanak a mély­alommal történő csibenevelés­nek. A mélyalom vastag ló- trágya rétegből és erre hintett szecskarétegből áll. Előnye: jól tartja a meleget, B 12 vita­mint termel, alkalmas arra, hogy az állatok kapirgáljanak benne, természetszerű, nem kell állandóan takarítani, csak időnként felrázni és két-három hónaponként a tetejét kicse­rélni. Különösen téli nevelés­nél vált be. Világjáró „heterózis" csirkék A nemesített magyar csirke a világ legjobb pecsenyecsir­kéje. Nincs az a mennyiséi, amelyet a külföld meg ne ven­ne. S jóllehet, hazánk húster­melésének 26 százaléka barom­fiból adódik, s ez a világon egyedülálló, mégis kevésnek bizonyul. Előállítása eddig rá­fizetéssel iárt, ezért az intézet egyik fő feladatának tekintette: kitenyészteni olyan pecsenye­csirkét, amely olcsón előállít­ható és minőségileg is kifo­gástalan. így született meg a „heterózis csirke’1, amely több fajta keresztezéséből áll és 10 —12 hét alatt eléri a kívánatos 1—1,20 kg súlyt. Tenyésztése kifizetődő, mert átlag,8—10 fo­rintot jövedelmez darabonként. Állati fehérje helyett antibiotikum Ismeretes, hogy állati fehér­jék takarmányozás céljára szű­kösen állnak rendelkezésünk­re. Ezen akar segíteni a ba­romfiosztály legújabb kísérle­tével. A kísérlet még tart, de már megállapítható, hogy az állati fehérjét antibiotikumok­kal, főleg terramycinnel, pó­tolni lehet. Nyércek — többféle színben Hosszú idő óta sikertelenül kísérleteztek tenyésztésükkel az ország különböző vidékein. Gödöllőn 1956 óta próbálkoz­nak . vele s az idén már 20 anya 96 kölykéböl 92-őt sike­rült felnevelni. Nyércet ma­gántenyésztésre is adnak el. Párosítással sikerült egye­bek közt hófehér és platina- szürkp nyércej, is kitenyészte­ni. Érdekes megemlíteni, hogy a nyérc ragadozó állat létére fialás után annyira megszelí­dül, hogy a kutyát és a macs­kát is képes szoptatni. Fialás után három héttel, amikor ki­csinyeit elválasztják, addig nem hajlandó enni. amíg fiai jól nem laktak. Ilyenkor más­fél kilogrammról fél kilóra is lefogy, s nem ritkaság, hogy az utódok súlya kétszeresét is eléri az anyáénak. Magyar juhon — perzsa bunda A perzsa juhot már évezre­dekkel ezelőtt is tenyésztették, amelynek gyapjúból készül a valódi perzsaszőnyeg. A sző­nyeg hosszú életét annak kö­szönheti (3 ezer évig is épen maradj, hogy gyapjúban nincs velőállomány. A perzsa kos­nak olyan nagy az öröklődási képessége, hogy például ha magyar juhot kereszteznek vele. még a fehér anyának is fekete báránya születik. A harmadik, negyedik generáció bundája már egyenlő a perzsa juhok bundájával. Dupla hús és dupla prém Egy nyúlfajtáról, .nevezete­sen a csincsilláról van szó, amelynek a húsa kitűnő és prémje nagyon keresett cikk. Testnagyságát sikerült az in- tézet kutatóinak annyira nö­velni, hogy egy kifejlődött, kétéves állat súlya eléri a 3,50 —4 kg-ot, az eddigi 2—2,50 kg helyett. Tenyésztenek továbbá rexet, amely különböző szín­változatokban ismert és ez ad­ja a legértékesebb szőrmét. Az egyéb fajták között kite­nyésztettek egv úgynevezett mókusrőt fajtát, amely tetsze­tős színe miatt nagy érdeklő­désre tarthat számot. Egy jó hír — méhészeknek A méhészeti osztály vezető­je, dr. Örösi Pál Zoltán jelen­tős eredményt ért el kísérle­tei során az anyanevelésben. A módszere szerint neveit anyák 55 százalékának súlya megha­ladja a 220 milligrammot, míg a régi módszerrel nevelt anyáknak csak három százalé­ka hsladla meg ezt a súlyt. Az új eljárással nevelt anyák hosszabb életűek, szívósabbak, s már nemesítésre is alkalma­sak. Erdélyi József Tarajossül fiókák az Állatkertben A Budapesti Állatkertben egy a múlt évben Tel-Avivből kapott tarajossül anya két szép, egészséges fiókát nevel. A Földközi-tenger melókén élő tarajossülök a legritkáb­ban szaporodnak állatkertben i és Budapesten most sikerül először egyhónapos korig ne vélni a fiókákat. 50 milliárd eleklronvoltos részecske-gyorsító Az elektrofizikai készülékek tudományos kutatóintézetének kollektívája új, hatalmas ele­mi részecske-gyorsítót készít, ez a gyorsító új elvre épül és 50 milliárd elektronvolt maxi­mális energiával működik. Az Egyesült Atomkutató Intézetben (Dubna városban) egy évvel ezelőtt helyezték üzembe a világ legnagyobb szinkroíazotronját. Ennek se­gítségével sikerült a protono­kat 10 milliárd elektronvolt energiára felgyorsítani. Az új, 50 milliárd elektron­voltos szovjet részecskegyor­sítónak elektromágnese fél kilométer átmérőjű lesz, sú­lya eléri a 22 ezer tonnát. Az új gyorsítónak több adata nagy érdeklődésre tarthat számot. niiiiiiimiiii'iiiiiimiiiiiiiiiiiimiimHiiiiiiiiMmiiiti.iiiiiiiiiiiiniumMimiiiiiiiiiiiiiiimmiimmiiimiiiiiiiiiiiimiMimnimm' 2 r Nemcsak reklamálni kell | Többször előfordult, hogy a Váci Tejipari Vállalat | | kifogásolta a domonyi Üj Élet Termelőszövetkezettől : I naponta átvett mintegy 200 liter tej minőségét. Sőt, már | 1 a tehéntartó gazdák is sérelmezik, hogy oly gyakori tejük \ | minőségére a panasz. A közelmúltban például hét kanna | I tej ment tönkre. S vitáznak azon. kinek a hibájából. f 1 A probléma a napokban megoldódott. A tanácstagok és a helyi állatorvos megvizsgálták a § 1 tejipari vállalat által küldött tejeskannákat. Két kanna | | alján többnapos, megsavanyodott tejmaradékot találtak, | I de a többi kanna is rossz szagú volt. Bizony, ezekben | 1 megromlik a legjobb minőségű tej is. Sem a gazdáknak, | i sem a tsz-nek nincs megfelelő felszerelése a kannák | I tökéletes elmosásához. No, meg az nem is az ő dolguk, | 1 hanem a tejiparé. A „titok” megoldódott, kiderült, nem is a tsz és a | 1 domonyi gazdák a hibásak. A tej jó, csak éppen a kan- = 1 nák tisztaságával van baj. Ezen pedig csak a tejipari vál- | 1 Jalat tud segíteni, a nagy melegben megkívánt még gon- | I dosabb munkával. Kérik a domonyiak a Váci Tejipari | 1 Vállalatot, látogassanak el végre a községbe, s levelek | 1 helyett személyesen beszéljék meg vitás problémáikat. | | A találkozás nem lenne haszontalan időtöltés sem a do- | | monyiaknak. sem a tejiparnak. Ám addig is valóban | I tiszta kannákat kérnek a jó tejhez. | (cs) | PinimiiiiiiMnin«iiiiii»nini'imiiinii«»niniiuiHiiuiHiiituiMiiiiiniiitiuiiiiiiiimniiiiiuuiiiiiiuiiiuiiniiiiiiimiiuiiiiiiiiiiiiHi® Miért nincs elég baromfi, ha van? Ellenőrizzék jobban a piacokat, az dlősterm élőkét! Tetők és kémények (Foto: Gáldonyi) gramm) baromfit tudott fel vásárolni. A különbség szem­betűnő. A szövetkezet a ba rornfit kilónként 23 forintár' vehette át, míg a tojást dara­bonként 90 fillérért. A piaco­kon, üzletekben a baromfit 28 forintért adták (magánkiske reskedők 29,50-ért), míg a to jás ára az őstermelőkné 1,30—1,50 forintba került? / magánkiskereskedő és az ál őstermelő 2—3 forinttal töb bet tud adni a baromfiért 20—40 fillérrel többet a to jásért. Félreértés ne essék: a ren­deleteket betartó becsületes magánkiskereskedők tevékeny­sége a közellátás érdekeit szolgálja. De nem így az ál­őstermelők, a felhajtókkal mű­ködő magánkis;kereskedők. Persze, azzal sem lehet egyet­érteni. amit sok vasutascsalád ^sináL Érdemes megnézni a Pestre érkező reggeli vona­tokat. Az aszódi járás csaknem minden községéből vasúti sza­badjeggyel rendelkező szemé­lyek hozzák rendszeresen a fő­városba a sok baromfit, tojást, legtöbbször a Hunyadi téri piacra. Mondhatná valaki, miért nem szabályozzák a magán- kiskereskedők tevékenységét, s miért nem akadályozzák meg az üzérkedők üzelmeit. Szabályozták, de a 37/1958. (VI. 1.) sz. kormányrendelet pontjait viszonylag elég köny- nyen ki lehet játszani, ponto­sabban: nehéz megállapítani mikor játsszák azt ki. Egyes járásokban, mint pél­dául a nagykátai járásban is, eredményesen működik a já­rási felvásárlási operatív bi­zottság és a tanácsi szerveken keresztül hatékony intézkedé­seket tettek eddig ik az érvé­nyes rendeletek betartására, az üzérkedés megakadályozá­sára. Ám vannak községek, városok, mint Nagykörös is, ahol a tanács nem szabályozta a magánkiskereskedők felvá­sárlását. s itt már a piac kez­detétől vásárolhatnak a keres­kedők, álőstermelők. Az illeté­kes szerveknek mielőbb változtatni kellene a helyzeten. Ügy véljük, hasznosabb len­ne. ha a földművesszövetkeze­tek számára megállapított túl alacsony felvásárlási árakat módosítanák baromfinál és to­jásnál. Pest megyében figye­lembe kellene venni a főváros közelségét, szívó hatását a fel- vásárlási limitárak megállapí­tásánál. Az sem ártana, ha a baromfi és tojás szempontjá­ból legaktívabb helyeket (Jász- karajenő, Cegléd. Kocsér, Tör­tei stb.) zárt körzetekké nyil­vánítanák. Ezáltal jelentősen elő lehetne segíteni a belföldi piac és az export igényeinek -kielégítését olcsó, megfelelő minőségű áruval. Ott engedé­lyezzék a magánkiskereskedők felvásárlásait, ahol az nem gazdaságos a szövetkezeti (ál­lami) felvásárló kereskede­lemnek, elvégre a baromíf kis­kereskedők nem nagykereske­dők, standjaik részére kisebb községekben is meg tudják vá­sárolni a szükséges árukat. Erélyes intézkedésekkel tegyék lehetetlenné az illeté­kes szervek az üzérkedők ká­ros tevékenységét, mert a je­lenlegi gyakorlatnak sem az állam, sem a fogyasztók nem látják sok hasznát. Követeljék meg az őstermelői igazolvá­nyokat a városokba szállító őstermelőiktől, szigorúbban el­lenőrizzék a piacokat már a helyszínen és ne engedjék meg a visszaéléseket, az üzérkedést. Csekő Ágoston Ef>y kanna víz, M nem meg Kati néni lassacskán bandukoltak, hazafelé a poros országúton. Izzadva cipelték magukkal üres kosaraikat, amelyeknek tartalmát nemrégiben értéke­sítették a nagykátai piacon. Mi másról folyhatott a szó köztük, mint a szent emberről. A szent emberről, amely a szomszédasszonyok, ikomaasz- szonyok szerint már Nagykátán és Tápióbicskén is járt a na­pokban. Nagy titkokat, csodá­latos dolgokat mesélt el, amerre megjelent. Illetve meg­jelentek. Mert egyik helyen azt mondják: fehér szakállú a szent öreg, másutt meg fekete szakáimnak látták. Ezek sze­rint már ketten is járják e po­gány világot az ég szentjei kö­zül, hogy betereljék a bűnös lelkeket az égi karámba. Hát ahogy mentek, mende- géltek, Mari néni mezítelen talpán éles fájdalom hasított végig. — Ö, szentséges szüzanyám! Mi az ördög ez? — ijedezett í rémülten. Lehajolt, hát egy rozsdás szög lapult a talpa alatt. — Rozsdás szög! Ó, Kati, láttad? Megnézték mindketten még- egyszer. Az ez, rozsdás szög, kétség sem férhet hozzá. Már pedig ez azt jelenti... azt je­lenti ... hogy erre járt a szent emberek valamelyike. Mert azt mondja a krónika, hogy ahol egymáson keresztberakott rozsdás szöget találnak, ott megjelenik a jövendömondó. Igaz, itt csak egyetlen szö­get találtak, de ki tudja, hátha azért, mert csak az egyik „csu­dálatos” járt erre. — Nyissuk ki a szemünket, Mari — igy biztatja Kati néni útitársát. o záporán lépkedtek tovább, megilletődve a nagy meg­tiszteltetés miatt, s tágra- nyitva csodálkozó szemüket, érdeklődve vizslatták a határt. Egyszer csak, 6, szentséges — Majd, ha erre fordul. Mintha megérezte volna kí­vánságukat a fehér árny, meg­fordult, !közelebb jött öt-hat lépést, aztán.... — ki várna egy szenttől ilyen parlagi, na­gyon is e világra való dolgot — oldozni kezdte fehérnemű- j jét, s lekuporodott egy kuko- I rica tövéhez. Szégyenkezve vihogott egy- ' másra a két asszony. — Te, ez Horvát bácsi, a j csősz. — Az a. Melege lehet az j öregnek, hogy ingre, glóriára j vetkezett. — Gyere innen, még észre- ] veszi, hogy meglestük. JS ikászolódtak a bokorból,! •**- aztán uzsgyi neki, tova- ! iramodtak. Hanem a faluba érve mégis elmesélték a csodálatos histó­riát. Persze, nem is volnának asszonyok, ha hozzá nem tet­tek volna egy keveset s el nem hallgatják, hogy a ..szent’’ kö­zönséges földi halandó volt! Szebelkó Erzsébet két kanna víz és nagylevclü virágok díszítik a pátyi ut­cát. Ez persze már csak mel- Ickszempont, mert a leg­fontosabb, hogy egy kicsit hűvösebb legyen a kánikulá­ban Megyénk földművesszövet­kezetei az elmúlt három hó­nap alatt baromfi- és tojásfel- vásárlási tervüket mindössze 43,3 százalékra teljesítették. Nem egy alkalommal előfor­dult, hogy* a f öldmű vessző ve'- kezeti cukrászdák — vidéken! — alig tudtak néhány tojást előteremteni a sütemények készítéséhez. Ehhez tudni kell, hogy a földművesszövetkeze­tek az általuk felvásárolt to­jás és baromfi 10 százalékát jogosultak saját boltjaikban felhasználni. Nincs talán elég baromfi? Van baromfi, van tojás is Az idén a földmű vesszővé t ke­zetek eddig egymillió 120 ezpr naposcsibét osztottak ki a ter­melőknek, többet, mint bár­mikor az utóbbi években. A termelők 252 ezer csirkére (63 ezer jhűsnak felel meg) KoíöitéV nevelést s'zeráodést, vagyis az összmennyiség 22 százalékára. Ám, mikor érté­kesítésre kerül a sor, mégsem a földművesszövetkezeteknek adják el a tojást, baromfit, hanem magáskiskereskedők- nek. A szövetkezetek felvásárlási ára ugyanis kötött, attól el nem térhetnek. Az országban működő 290 iparengedélyes magánkiskereskedő viszont bárhol vásárolhat, a felvásár­lási árat saját maga szabja meg. A piacokon a szövetke­zeti és állami árnál 5—10 szá­zalékkal drágábban adhatja áruját. De talán nem is any- nyira az iparengedéllyel ren­delkező baromfikereskedők száma sok (amin lehetne vi­tatkozni), mint a több ezer főre tehető áiőstermelő és kofa A napokban Jászkara jenön, piaci napon, 10 magánkiske­reskedő jelent meg. Alig két óra leforgása alatt felvásárol­tak 20 ezer tojást és 22 ketrec (7 mázsa) baromfit. Ugyan­ezen a napon a helyi földmű­vesszövetkezet mindössze 2500 tojást és két ketrec (60 kilo­AZ ÉGI EMBER szűzmária! Szeme elé kapta kérges tenyerét Kati néni. A közeli kukoricás szélében fehér alakot látott meglibbenni. — Ott... ott a szent! — re- begte s görcsösen kapaszko­dott Mari néni karjába. — Lá­tod? — Látom — suttogta amaz. — Hófehér a ruhája. Ez a fehér szent lesz. — Alighanem. — Nézzük meg közelebbről. Lábujjhegyre álltak, átgázol­tak az árkon s szép csöndesen irányt vettek a kukoricás felé. Egy bokor mögött meghú­zódtak, s figyelő állásba he­lyezkedtek. Valóban, nem káp- rázott a szemük, se nem a rekkenö hőségben cikázó déli­báb űzött velük csalfa játélcot. Nem messze tőlük ott állt mozdulatlanul egy fehér alak. — Nézd. ott van! — Ott! — Nem látom a szakadat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom