Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-05 / 183. szám

1958. AUGUSZTUS 5. KEDD Mit IHf.G kK irla p Száznyolcvan vagon export vörösszilva tönkrement kékszilva-export megmentése érdekében közölte, hogy két forint húsz filléres vételárat biztosít a körzetéhez tartozó valamennyi termelő részére, ha exportképes, fertőzésmen­tes kékszilvát szállítanak az átvevőhelyre. S természetesen a megfelelő fegyelmi büntetést megkapja a kertészeti agronómus is és más is, aki felelős a 180 vagon export-vörösszilva tönkreme­neteléért. Hazai gyártmányú porszivőgépek kerülnek forgalomba a negyedik negyedévben Kétévi szünet után a belke­reskedelem kérésére ismét megkezdi a pápai ELEK- THERMAX a háztartási por­szívógépek sorozatgyártását. Az új magyar porszívógép a régebbi típusnál erősebb, szí­vóhatása nagyobb és könnyen kezelhető szánkós kivitelben készül. A porszívó a negyedik negyedévben kerül forgalom­ba, körülbelül 1500 forintos áron. KOZMETIKA A VÁSÁRON A nagykőrösi mozi dohányzójában szorong Pest megye legforgalmasabb könyvtára N agykörösön hagyományos gyümölcsfa a vörösszilva. Már a múlt század közepén a kiemelt gyümölcsfajták közé tartozott és bár a besztercei szilváé volt a korona, abban időben is mellette, a vörös­szilva (vagy ahogy itt nevezik veresszilva) tartotta a második helyet. Az elmúlt években is nagy hasznot jelentett a város gyü­mölcstermelő gazdáinak és az államnak is a vörösszilva- export. Tavaly például 180 va­gon szilvát exportáltak a Né­met Szövetségi Köztársaságba és Angliába. Idén ugyanennyi vörösszilvatermésre számítot­tak és a Német Szövetségi Köztársaságba. Ausztriába és Csehszlovákiába kívánták szál- litani. Azonban az exportcégek csak akkor veszik át a szilvát, ha a pajzstetű-fertőzöttség nem haladja meg a megenge­dett százalékot. Azonban — a városi tanacs kertészeti agronómusa mulasz­tása miatt — a pajzstetű-fertö- zöttség 44 százalékos a nagy­kőrösi határban. Ilyen termést egyik külföldi megrendelő sem hajlandó átvenni és a 180 va­gon export vörösszilva már csak szesznek dolgozható fel. A mulasztás annál is inkább súlyosabb, mert a mezőgazda- sági szakemberek már június­ban felhívták a gazdák és az illetékes hivatalnokok figyel­mét (köztük a kertészeti ag- ronómusét is), hogy rajzik a pajzstetű, meg kell kezdeni a Védekezést. Azonban nemcsak a gyü­mölcstermelő gazdák mulasz­tottak, hanem a kertészeti ag- ronómus is elhanyagolta a kényszervédekezést. így tör­tént, hogy 180 vagon vörös­szilva valutaértékétől elesik az állam. Veszély fenyegeti a kék- Bzilva-exportot is. A szakem­berek véleménye szerint 270 vagonra számíthatunk, és ha B—8 napon belül nem teszik meg a szükséges óvóintézkedé­seket. nem permetezik a kék- szilvafákat. akkor a termés tönkremegy. A Pest megyei Szövetkeze­tek Értékesítő Központja nagy­kőrösi kirendeltsége éppen a ]\[aau újság állt a lapban, aV hogy Cegléden hivatásos kozmetikus ad tanácsot a vá­sárban áz asszonyoknak, lá­nyoknak. Megmondja, ennek- annak, milyen púder, krém il­lik az arcára és a párosítók ár­nyalatát is kinek-kinek arcszí­néhez, haja színéhez méri. S hogu ne legyen falun se puly­katojás, már olyan, amelyik valakinek a nyakán ül, még szeplőt eltüntető szert is ad az igénylőknek. Meg nrcmasz- százst, korai ráncosodás ellen. Egyszóval úgy megszépíti a vi­déki szépeket, ahogyan a pesti kozmetikai műintézetekben a pesti szépségeket kikészítik. A ceglédi megyei vásár után ezentúl hihetőleg más vásárcy kon is megjelenik majd a koz­metikus. Ez pedig — nevessen, aki akar, mégsines rajta mit mu­latni — bár túlzással mondva, mégis csak újabb lépés, mely eltörli a városi asszonynép ki­váltságait a vidékivel szemben. Kozmetikai szalonok és rende­lők eddig csak a nagyvárosi asszony szépségét ápolták, nö­velték. Pedig a falusi asszony arcát, testét, különösen a me­zőn dolgozóét, erősebben égeti a nap, jobban marja a szél, verdesi az eső, gyötri a hideg és az időjárás viszontagságai­nak kitéve sokhelyütt még a mosdáshoz is káros anyagokkal téli vizet használva, szépsége, údesége nehezebben bontakoz­hat ki, korábban hervad el, A tetszenivágyást pedig senki meg nemi tilthatja a vidéki lánynak, asszonynak sem. Vele olyan baj, amely mintha azt bizonyítaná, hogy ezt a körösi büszkeséget nem egyformán értékelné a város népe és — vezetősége. A tízezer kötetes könyvtárat régi hajlékából májusban kila­koltatták, mert az öreg épület­re, amely a város szívében állt, kimondták a halálos ítéletet. Le kellett bontani, hogy he­lyén egy húszlakásos bérházat építsenek, amelyre a nagy la­kásínségben sínylődő városnak igen nagy szüksége van. A könyvtár számára azt a szin­tén központi fekvésű épületet Kulturális világhíradó született természetes joga az minden nőnek és korántsem erkölcstelenség. Ha a falusi nő nem akar korán hervadó rózsa lenni, tetszeni akar a fér­jének, vőlegényének természe­tesen— ezt a jussát nem elven­ni, de megadni kell. Ezért megy ki a kozmetika a vásár­ra, H iszen szépitöszert szeplővi- zet, fiatalítószert valaha is árultak a vásárban, amíg az effajta, gyakran az egészségre káros holmik eladását pár év­tizede be nem tiltották. Ugyan­az az orvc-sságos ember árusí­totta, aki mindenféle nyava­lyára gyógyírt, balzsamot, sze­relmi bájitalt kínált nagyhan­gon énekelve, alkalomhoz illő verset szavalva, hogy minél jobban fogyjon ez áruja. Nya­kába akasztott kosarával — mint manapság a pereces — járt fel-alá a vásárosok utcáin, vagy kipakolta üvegcséit, té­gelyeit a ponyvára, a históriás és könyvárus mellé. Jól meg­fértek egymás szomszédságá­ban, egyik a testet, másik a lel­ket mérgezte. Azóta a ponyvairodalom he­lyét a vásáron is elfoglalta a komoly irodalom. Miért ne verne mellette az orvosságos ember helyén sátrat a kozme­tika? S ha a sátorban valóban szakképzett kozmetikus tanyá­zik, nem kell attól tartani, j hegy tisztes családanyát kurti­zánná kozmetikáz. Mert érré azért vigyázni kell, nehogy a kozmetika, a vásáron — „vásá­ri“ kozmetika legyen. Sz. CUNO AMIÉT, a modern svájci festészet kimagasló alakja kilencven éves. . Ebből az alkalomból Zürichben ki­állítást rendeztek a „Wolfs- berg” művészeti szalonban. Régebbi alkotások mellett ki­állították azt a 17 képet, ame­lyet életének'kilencedik évti­zedében festett a nagy mű­vész. . Utolsó önarcképe csak néhány hónappal ezelőtt ké­szült el. A „Schweiz” című fo­lyóirat a nevezetes évforduló­ra Amiet-számot adott ki. « E. Barátkozás a kútnál (Foto: Gáldonyi) Egy megrögzült szélhámos Aztán mintha meg­nyugodott volna. De nem sokáig. 1956-ban nagyará­nyú csalás és sik­kasztás miatt három­évi és nyolchónapi börtönbüntetést és ötévi jogvesztést ka­pott. Eddig a statisztika. Legújabb szélhá­mosságának külön története van. Ez év április 25-én alázatos arccal meg­látogatta Pozsgai Pé­ter nagykőrösi lakost és az oldalát fájlalta, meg a fejét. Azt ha­zudta, hogy motor- ' •1°.set érte, a motor megrongálódott és beadta a ktsz-nek^ja- vításra. Aztán pa­naszkodott, hogy mi­lyen szerencsétlen ember, nincs egy fil­lér sem nála és a motort nem tudta ki­váltani. Adjon köl­csön neki 100 forin­tot, hamarosan visz- szaadja. Még ma is viszi. Aztán néhány nap múlva Bognár Mi- hálynét látogatja meg, a változatosság kedvéért Cegléden. Itt mást hazudott, azt, hogy bányából jött és bőrfelvásár­lásra küldték. Nem kér sokat, csupán szállást, meg 100 fo­rintot kölcsön és hoz­zá 14 forintot egy li-» tér borra. Mindezt hozómra. Sohse hozta. Szokolai Istvánnál — ugyancsak Ceglé­den — megint más hazugsággal jelent­kezett. Amerikai ru­hát akar venni — mondotta — és mind­össze két napra 120 forintra lenne szük­sége. A két napból 22 is lett. de Tóth többé nem jelentke­zett a Szokolai-oor- tán. \ „Vádolom Tóth La- [ jós ceglédi lakost \ személyi tulajdon el- \ len elkövetett lopás \ és visszaeső csalás j bűntette miatt” — \ így szól a vádirat. \ így szól immárom \ ötödször. | Mert... I Tóth Lajos mdr | négyszer állt bíróság i előtt. Szinte évenként I írta az ügyész: „vá- ! dalom..Először 1 1950-ben pénzlopás | miatt négyhónapi | börtönre, 300 forint | pénzbüntetésre és I egyévi jogvesztésre | ítélték. Ám alig töl- I tötte ki első bünteté- ! sét, a kővetkező év- ! ben lopás és csalás | miatt nyolchónapi | börtönt, 200 forint 1 pénzbírságot kapott | és háromévi jogvesz- | tésre ítélték. Ez sem | volt elég. Mert 1952- | ben csalás és sik- | kasztás miatt került | a vádlottak padjára, | ahonnan hathónapi 1 börtönbüntetéssel és | ötévi jogvesztéssel | kísérték ki a fegy- I őrök. i teremtése s a szövetkezeti de- | mokrácia visszaállítása létfel- I tétele a szövetkezetnek. A I HISZÖV haladéktalanul hívja össze a szövetkezet közgyűlé­sét, hogy a tagok kívánságá­nak megfelelő új vezetőség alakuljon, Vidovicsot pedig zárják ki a szövetkezeti tagok , sorából! Súlyán Pál Minthogy a HISZÖV közben i megindította a vizsgálatokat, | Vidovics György lemondását nem vették tudomásul, sőt mi- I több, az eddig büntetlenül i i uralkodó „kiskirályt” fegyelmi | bizottság elé állították. A fe­gyelmi határozat értelmében — mivel a dolgozók panaszai beigazolódtak — Vidovics' Györgyöt az elmúlt héten le- | váltották a szövetkezet elnöki funkciójából. Ezen túlmenően i a jogtalanul szérzett nyers-1 anyagokért (erről a korábbi 1 cikkünkben nem tettünk emlí-| tést) pénzbeli kártérítésre kö-| telezték. Ezekután azt gondolhatná az! ember, hogy a szövetkezetben! most már minden a legna-| gyobb rendben folyik. Sajnos. I nem így áll a helyzet. Vidovics most arra törek- f szik, hogy emberei révén j továbbra is az ő akarata érvényesüljön. Kezdetben aláírásokat gyűjtött! egy olyan hamis látszat igazo-l lásához, amely szerint a tagoki azt szeretnék, ha továbbra is | ő lenne az elnök. Amikor látta,; hogy ez az akció már nem ve-i zet eredményre, azt mondta:! „Hát jó. majd nézzék meg. \ nélkülem hogyan boldogul a! szövetkezet”. Most tehát a szö-{ vetkezet csődiét szeretné min.-! dénáron igazolni.. A becsülete-! sen dolgozó tagok a tiirhetet-j len állapotok miatt Vidovics = azonnali távozását és rokonai! leváltását követelik a vezető-! ségből. Addig a szövetkezetben nem lehet rend, míg a ve­zetésben Vidovirs akarata érvényesül. A termelési feltételek meg-­Lapunk július 16-i számá­ban Tűrhetetlen önkényura­lom a Vecsési Háziipari Szö­vetkezetben címmel cikket kö­zöltünk a háziipari szövetke­zetben uralkodó tarthatatlan állapotokról, főképpen pedig Vidovics György elnök meg­engedhetetlen magatartásáról. Vidovics György, felrúgva a szövetkezeti demokráciát, jog­talan előnyöket bitzosított csa­ládja és a levitézlett uralkodó­osztályokhoz tartozó, egzisz­tenciát vesztett ismerősei szá­mára. Aki ez ellen szólni meré­szelt, azt könyörtelenül eltávolította a szövetke­zetből. Beosztottjai valósággal retteg­tek tőle. Munkát csak a saját embereinek adott, a sokgyer­mekes családanyákat és a csökkent munkaképességű be­dolgozókat. akik legilletéke- sebbek lettek volna a mun­kára, háttérbe szorította. Le­leplező cikkünk nyomán még újabb visszaélések is kiderül­tek az önkényeskedő elnökről. Amikor'' a cikk megjelent. Vidovics még aznap fenyegető hangú levelet küldött szerkesz­tőségünkbe, hogy amennyiben három napon belül nem köz­lünk helyreigazítást, „azonnali hatállyal sajtópert indít la­punk ellen.” A sajtóper — az események Vidovicsra nézve kedvezőtlen alakulása miatt — elmaradt. Vidovics látta, hogy szá­mára a helyzet tovább már cseppet sem „gyümöl­csöző”. ezért más módszer­hez folyamodott. Hogy a felelősség alól kibúj­hasson, beadta lemondását. CIKKÜNK NYOMÁN: Leváltották a vecsési „kiskirályt“ — de még nincs minden rendben a háziipari szövetkezetben Nehogy gyanút fog- I janak. Jászkarajenő- \ re helyezte ót szék- \ helyét. Itt látogatta I meg Kecskés Feren- l cet május végén, az- | zal, hogy a öccsével | ült együtt a börtön- I ben és újra előhoza- I kodott a motorbal- \ eset meséjével. Ezzel § az ürüggyel sikerült | is 90 forintot kicsal- I nia a gyanútlan ám- j bértől. Néhány nap múlva l idős Kecskés Jánost \ környékezte meg és a I nemlétező motorra \ hivatkozva újabb 100 \ forintot vett fel. De \ lehetne még sorolni í szélhámosságait. Bort | fogadott el, mert bá- \ nyásznak adta ki ma- 1 nát, akit borfelvásár- = lássál bíztak -meg. | így szédítette például i a csemői lakosokat. I De csak szédítette. \ Most odakerül, aho- § vá való — immáron í ötqdször —, a vádlót- | tak padjára, majd l pedig a börtönbe. G. B. I szemelték ki, amelyben a mo­torszerelő ktsz-nek van a mű­helye. De hirtelen a ktsz szá­mára nem találtak megfelelő más helyiséget, így a könyvtá­rat ideiglenesen az Arany Já­nos mozi használatlanul álló dohányzójában helyezték el. A mozi készségesen átengedte ezeket a helyiségeket a fontos kultúrintézménynek, de csak szeptemberig, és így kötötte meg a bérleti szerződést is a könyvtárral. Most aztán — szeptember küszöbén — kide­rült, hogy a ktsz nem hajlandó kiköltözni jelenlegi hajlékából, a könyvtárat így a hajlékta­lanság veszedelme fenyegeti. Szabó Ernőné, a körösi könyvtár vezetője, ezeket mondja a helyzetről: — Könyvtárunk valóban a legnagyobb forgalmú könyvtár a megye területén. A körösi tanyavilágban hét fiókkönyv­tárunk van, amelyeknek olva­sóköre szintén örvendetesen növekszik. Belső forgalmunk az év első negyedében közel lizenkilencezer kötet volt 1433 olvasóval, a második negyedben, amikor már meg­indultak a mezőgazdasági munkák, tizenkétezer kötet 1515 olvasóval. Ezen az ideig­lenes helyünkön igen kényel­metlenül vagyunk. Az olvasó, terem egy helyiségbe szorult a kölcsönzővel, ezek kölcsönö­sen zavarják egymást, a raktá­runk egy alig tizenkét négy­zetméteres fülke, ebbe zsúfol­tuk be polcainkat és könyvál­lományunkat. Addig, amíg bíz­hattunk abban, hogy szeptem­berre megfelelő új hajlékot ka­punk, valahogy megvoltunk, tekintettel arra, hogy a nyári hónapokban úgyis mérsékel­tebb a forgalom, de most a legnagyobb aggodalommal gondolhatunk csak az őszre és a télre, amikorra lényegesen nagyobb forgalomra kell szá­mítanunk. A motorszerelők helyisége hosszú időre megfelelt volna a könyvtár céljainak.- Három elég tágas helyiséget kaptunk volna benne. Itt, a mozi do­hányzójában sehogysem ren­dezkedhetünk be a télire, véglegesen még kevésbé. A városi tanács végrehajtó bizottsága tisztában van a könyvtár nagy kulturális jelen­tőségével, elég bőkezűen gon­doskodik róla. Az évi költség­vetésben hetvenezer forintot biztosít a könyvtár .fenntartási költségeire és éppen most kü­lön tízezer forintot utalt ki új könyvek beszerzésére a városfejlesztési alapból. Csak éppen a helyiség kérdésére nem talál megoldást. A tanácsházán dr. Szabó Ká­rollyal, az igazgatási osztály vezetőjével beszéltünk. — A könyvtár régi épületét — mondotta — le kell bonta­ni, hogy az építkezési vállalat megkezdhesse haladéktalanul |a bérhá/ építését. (A csáká- | nyak már régen elvégezték | munkájukat, de az építőmunka | megindítása érthetetlenül még | mindig késik.) Bíztunk abban, • hegy a motorszerelő ktsz elfo- Igadja a számára felajánlott új § helyiséget, és csak a legutolsó | percben tudtuk meg. hogy hal- ! lám sem akar róla. Most kere- fsünk más megoldást a számá- § ra. A könyvtárt ugyan nem fe­ji nyegeti a hajléktalanság ve- 1 szedelme, mert a mozi minden | bizonnyal meghosszabbítja a | bérleti szerződést, de ezt vég- ! leges megoldásnak nem tekint- ! hetjük. A probléma elég sü­li lyos, hiszen Kőrösön is igen ! nagy a lakásínség, de azért | végül talán csak adódik vala- Imi megfelelő megoldás. I A legjobb megoldás nyilván- | valóan az lenne, ha a könyvtár 1 lebontott hajléka helyén épülő | új bérház földszintién iuttat- ! nának helyet ennek a szépen | működő kultúrintézménynek. 1— Ez azoknak a véleménye, Lakik szivükön viselik a körösi | kultúráiét ügyét. Az úi bérház | földszintjére üzlethelyiségeket 1 terveztek. Talán elférne ott a | könyvtár is. Mindenesetre igen | nagy kár lenne, ha ez a szó-* |pen fejlődő intézmény elsor- fvadna a helyiség-kérdés végJ I leges megoldásának halogatást I miatt. § m. I. ELLEN NIIT, Petőfi észt fordítója nemrég befejezte Mikszáth Kálmán „Szent Pé­ter esernyőjé”-nek átültetését és Vajda János verseinek for­dításán dolgozik. A SVÉDORSZÁGI könyv­héten a haladó, baloldali írók regényei aratták a legnagyobb sikert. A „legérdemesebb szépíró” és jutalom nyertesei: Tora Dahl, Carl-Emil Eng- lund, Hjalmar Gullberg, Willy Kyrklund, Ebbe Linde, Astrid Lindder Sjögren és Sven Stolpe. i'iiiiiimniiMiiiiiimiiMiüiiniHimuimiiiiiiiiitiimiimfiiimtiii A nagykőrösi lokálpatrióták három dologra büszkék: kony­hakertészetükre, Arany János­ra, aki a Bach-korszakban ki­lenc esztendeig volt az ősi gimnázium tanára Kőrösön és a — könyvtárukra. A büszke­ség mind a három esetben jo­gos. A nagykőrösi paprika és uborka világhírű, Araüy János életében sorsdöntő volt ez a Kőrösön töltött kilenc eszten­dő, a költő legtermékenyebb évei. A nagykőrösi könyvtár pedig a megyei könyvtárháló­zat legnagyobb forgalmat lebo- j nyolító könyvtára. Most azonban baj van a könyvtár körül. mégpedig

Next

/
Oldalképek
Tartalom