Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-30 / 204. szám
! PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE n. ÉTFOLYAM, 204. SZÁM ARI 50 FILLER 1958. AUGUSZTUS 30. SZOMBAT A társadalmi munka helyenként már tömegmozgalommá vált A megyei tanács tárgyalta a község fejlesz lesi tervek végrehajtásáról szóló jelentést Pénteken délelőtt 10 órakor Ölt össze a Pest megyei Tanács, hogy letárgyalja harmadik negyedévi napirendjét, amelyen több igen érdekes jelentés és előterjesztés szerepelt. ' A tanács Lapusnyik Andrást választotta meg az ülés elnökévé. Dajka Balázs elvtárs, elnökhelyettes részletes jelentésében számolt be a tanácsnak az idei város- és községfejlesztési tervek végrehajtásáról. Elöljáróban a községfejlesztési mozgalom nagy politikai és társadalmi jelentőségét ismertette és hangsúlyozta, hogy a községfejlesztés szerves része az államigazgatásnak, attól tehát elszakítani nem lehet. Á jó községpolitika nagy segítséget nyújt a helyi lehetőségek és erőforrások feltárásához. A felszabadulás előtt a községfejlesztés problémája nagyon háttérbe szorult, mert az uralkodó osztályok érdekeit nem szolgálta a falu kultúrájának és szociális helyzetének javítása. Komoly munka ezen a téren csak a felszabadulás után indult meg és bár igen nagyok az elért eredmények, a múlt káros maradványai még sok helyen kísértenek. A községfej- lesztési tervek egyik legjellemzőbb vonása, hogy döntően a helyi erőforrásokra támaszkodnak és végrehajtásukhoz nélkülözhetetlen a dolgozók önként vállalt tevékeny közreműködése. Dajka elvtárs ezután azokról a felszínre került hibákról beszélt, amelyek gátolták a tervek megvalósítását. Igen sok helyen irreális tervek készültek, mégpedig a rendelkezésre álló anyagi eszközök helytelen fölmérése következtében.. Hátráltatta a munkát az is, hogy helyi tanácsainknál a' pénzügyi források rendszerint csak az év második felében állnak rendelkezésre. A községfejlesztési munka irányítása nem volt egyöntetű, de sok zavart okozott az is, hogy az érvényes jogszabályokban sok az ellentmondás. A v. b. megállapítása szerint számos községi tanács nem használta fel megfelelő mértékben a lakosság és a tömegszervezetek támogatását. —• Mindezek ellenére — mondotta az előadó — igen számottevőek az eddig elért eredmények. Városaink és községeink jelentősen szépülnek, sorra megvalósulnak a lakosság régi vágyai és a társadalmi munka vállalása helyenként tömegmozgalommá vált. A múlt évben a tanácsok a községfejlesztési alapba több mint harmincnyolcmillió forint bevételt irányoztak elő, ebből az év folyamán be is folyt 28 millió. A befolyt összegből húszmilliót felhasználtak és ehhez a lakosság még másfélmillió forint értékű társadalmi munkával járult hozzá. Ebben az évben a városok és községek községfejlesztési alapja 32 millió forint. Ezt a tekintélyes összeget a többi között hatvanhét kilométer hosszú út és járda építésére, 78 ezer négyzetméter út javítására, 56 kilométer villanyvezeték I létesítésére használják fel, de épül belőle 42 isfkolai tanterem, 28 művelődési otthon és IS orvosi rendelő. A lakosság hozzájárulása a múlt évihez viszonyítva négy százalékkal emelkedett, a hozzájárulás egy-egv adózóra eső átlaga évi 86 forint. örömmel állapítható meg, hogy az érdeklődés a községfejlesztési kérdések iránt állandóan fokozódik. A legszebb eredményeket ott érték el, ahol a helyi tanácsok a Hazafias Népfrontra és a tömegszervezetekre támaszkodtak. Az előadó foglalkozott ezután a községfejlesztési munka különböző akadályaival. Sok helyen törvényellenesen kisiparosok kaptak megbízást nagyobb szabású munkálatok elvégzésére is, ami igen sok visszaélésre ad alkalmat. Az anyaghiány elég nagy, de hibát követett el sok helyi tanács, amikor anyagigényét későn vagy egyáltalában nem jelentette be. Az is hiba, hogy sok helyen ragaszkodnak a nagyobb szabású létesítményekhez, amire esetleg az anyaghiány miatt egyelőre nincs lehetőség. Ilyen esetekben helyesebb, ha az érdekelt községek mélyépítési problémáikat oldják meg: utakat, járdákat, vízvezetéket építenek. Sok helyen a múlt évi hátralékok behajtását nem szorgalmazzák kellő eréllyel. Végül hangsúlyozta Dajka elvtárs, hogy az idei tapasztalatok alapján már most hozzá kell látni a jövő évi községfejlesztési tervek készítéséhez és hogy a tervek végrehajtását a felsőbb szerveknek legalább negyedévenként ellenőrizniük kell. A jelentést igen tartalmas és színvonalas vita követte, amelyben tizennyolc tanácstag szólalt föl. Horváth András elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára felszólalásában megállapította, hogy egyes községek tanácsánál igen nagy fegyelmezetlenség tapasztalható, a legtöbb bajnak ebben rejlik az oka. Anarchikus jelenség, hogy a múlt évi hátralékból az év első felében mindösz- sze negyven százalék folyt be. A járdaépítés nem a legfontosabb községi szükséglet azokon a helyeken, ahol a közegészségügy és a kulturális élet igen alacsony szinten áll. Veszedelmes jelenség az is. hogy sok helyen a bürokratizmus ütötte fel a fejét. A tanácstagoknak abban a tudatban kell közérdekű munkájukat végezniük, hogy ők a gazdái a iközségnek, nem pedig 3 függetlenített funkcionáriusok. Több figyelemreméltó felszólalás után a tanács egyhangúlag tudomásul vette a jelentést és elfogadta a végrehajtó bizottság határozati ja- javaslafét. Tudomásul vette, hogy Fe- rencsik József, Hárs Lajosné. Kassár Lajos, Kovács Mihály és Pittman n Ferenc lemondott tanácst tagságáról, mert más munkaterületre kerültek és a megye ügyeivel ígv nem foglalkozhatnak. Tudomásul vette a tanács, hogy Dunakeszi község határának egy részét Budapesthez csatolták, majd a házfelügyelők munkaviszonyának szabályozásáról szóló rendelettervezetet tárgyalták le. A közérdekű rendeletet legközelebb részletesen ismerteti a Pest megyei Hírlap. Kimondotta a tanács, hogy negyedik évnegyed! ülését december 12-én tartja meg. A decemberi ülés napirendjének egyetlen pontja lesz: a megyei népi ellenőrzési bizottság munkájáról szóló jelentés. Ezután került sor az interpellációkra. Az elnök délután négy órakor rekesztette be az ülést. Beult; Valéria míivelödésügji f miniszter rádióbeszéde Benke Valéria művelődés- | ügyi miniszter szeptember | 2- án, kedden reggel 8 órai I kezdettel a tanévnyitás al-1 kalmából köszöntőt mond a i Kossuth-rádióban. Új tszcs Jászkarajenőn f Csütörtökön délelőtt új I termelőszövetkezeti csoport 1 alakult Jászkarajenőn. A cső- 1 portnak 14 tagja van. Az 1 Aranykalász Tszcs tagjai 1281 holdon gazdálkodnak. Elnök-1 nek ifj. Nagy B. Pált válasz-1 tóttá meg^a tagság. Ezzel már 15 termelőszö-1 vetkezeti csoport működik a | ceglédi járásban, s ebből 13 | az idén alakult. | Továbbképző tanfolyamok | szakmunkások és technikusok részére § A SZOT Mérnök-Technikus § Tanácsának felkérésére a Ko-1 hó- és Gépipari Minisztérium, | a C épipari Tudományos Egye-1 sülét és a vasasszakszervezet | műszaki tanácsa különböző | szaktanfolyamokat szervez. A | tanfolyamok célja az új tech- § nikai eljárások ismertetése és I gyakorlati bemutatása. Szakmunkások és technikusok részére a következő tanfolyamok lesznek: szerszámok élezése, menetvágási eljárások, gazdaságos köszörülés, finomfelületi megmunkálások, korszerű öntödei eljárások. A tanfolyamok szeptemberben kezdődnek Egy hónap múlva ismét lesz békekölcsön sorsolás Az államkölcsön sorsolások ütemterve szerint az 1958 második felében esedékes első sorsolást szeptemberben rendezik, meg. A II., III. és a IV. Békekölcsön sorsolást szeptember 28-án és 29-én Budapesten tartja az Országos Takarékpénztár. A kétnapos húzáson Összesen 78 millió forint nyeremény jut a szerencsés kötvénytulajdonosoknak. Nemzetközi munkásvédelmi plakátkiállítás Pilisszentivánon A SZOT a bányásznap alkalmával magyar és külföldi bányász munkásvédelmi plakátkiállítást rendez Pilisszentivánon. A gazdag magyar anyag mellett szovjet, lengyel. csehszlovák, angol, francia. olasz stb. bányász vonatkozású balesetvédelmi plakátokat állítanak ki. A kiállítás Pilisszentivánon két napig lesz'nyitva, utána elviszik az ország többi bányavidékére is. Nehéz a búcsú. Könny csillog az óvónéni szemében, amikor szárnyra bocsátja a kis iskolást. Nehéz az iskolatáska, mintha csak az elkövetkező élet szimbóluma lenne (Gábor Viktor felvétele) ifiHimteiiiHiHiitiimHHiiKiiiiimiiiiifHHiiimmtHimiittmmMimiHiifmmmminitiuiiHiiiiimNmiiiiittNitiiHiHifmiiinmiHfHi» Kétszáz-háromszáz százalékos haszonra számíthatná a nemesített vetőmagot cserélő gazdák Az Országos Vetőmagfelügyelőség igazgatójának nyilatkozata A kormány az elmúlt években jól bevált gyakorlat szerint, csereakció keretében az idén is nagy mennyiségű nemesített vetőmagot bocsát a termelők rendelkezésére. Az idei csereakció új vonása, hogy az eddigi 1:1 arány helyett 10 százalékos értékkülönbözettel cserélhetnek a gazdák fémzárolt, nemesített vetőmagot. Az akció lebonyolítása megkezdődött. A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a kezdeti eredmények nem kielégílőek: bizonyos fokú értetlenség tapasztalható a termelők körében a csere új feltételeit illetően. A Magyar Távirati Iroda munkatársa e problémával kapcsolatban kérdéssel fordult Nagy Lászlóhoz. az Országos Vetőmagfelügyelőség igazgatójához. — A 10 százalékos felár — mondotta többek között Nagy itiHiimmiimimiimiiWHiiHHimiiiiHiuitiutHiHtiHiHifiHiHii egy férges almát — uszítja szándékosan az emberben nyugvó örök ellenkezést. Pillanatok alatt egész rakásra valót kutattak fel a képviselők. Az elnöknek csak az maradt vigasztalásul, hogy a megszámlálhatatlan mázsa kö-i zött igazán nem számít az a i pár alma. Ez á jelen, hanem a képvi- \ selőket a jövő is érdekli. A ter-\ vek mellett a jövő legjobb szó. j szólója a két emelet magas i megtöltött magtár. Hatalmai j búzahegyek, takarmányborsó, \ árpa. Az udvaron silógödröket \ töltenek meg a téli takarmány-í nyal. A képviselők végigjárták 1 majdnem az egész gazdaságot. I Hogy mi . tetszett legjobban? I Nehéz volna megmondani, na-§ gyón sok élmény volt egy nap-1 ra. De a legbiztatóbb az a ki-1 ■artás, ahogyan a szövetkezet § ‘agsága és vezetői keresik a | ióbb utat és az az őszinteség, | ihogyan eredményeikről és | bajaikról beszéltek. Bóta Vilma = László — lényegében csak az egy-egy cserearány gyakorlati érvényesítése. Hosszú évek tapasztalata bizonyítja ugyanis, hogy a cserélt szokványvetőmagvak 10—15. nem ritkán 20 százalékos szennye- ződésűek, míg az I. osztályú fémzárolt, nemesített vetőmagvak tisztasága 99 százalékos. Leszámítva a szeny- nveződést, tiszta vetőmaggal számolva, tehát egyetlen kilóval sem ad többet a gazda a feltétlenül magasabb hozamot biztosító nemesített vetőmagért. A csere természetesen azonos tisztaságú szokvány és nemesített vetőmaggal számolva is kifizetődő. Sok éve vezetett, tudományos módszerességgel értékelt statisztikánk tanúsága szerint — 10 százalékos felár esetén — 200 —300 százalékos haszonra számíthatnak a termelők. — Az idei aszályos év különös nyomatékossággal hív_ ja fel a figyelmet a nemesített vetőmagvak elterjesztésének fontosságára.' Az országos termésátlagok még ismeretlenek. A nemesített vetőmagvakat használó állami gazdaságok és termelőszövetkezetek vonatkozó adatai azonban már rendelkezésünkre állanak. s a legoptimálisabban becsült országos átlagot is felülmúlják. Búzából 10,8, rozsból 8,9, őszi árpából pedig 11.6 mázsa a nemesített vetőmagvak országos termésátlaga. Székén a számokon minden ;azda elgondolkodhat, ha azt atoigatja. érdemes-e vagy sem vetőmagot cserélni. Nem volt íz országban olyan nemesített naggal elvetett föld, amely íe hozott volna legalább 2—• ! mázsával magasabb ter- nést az azonos területen ter- nesztett szokvány-gabonáiéi. foltokon kaparásznak a tehenek. Jó állomány, dupla tejet adnának, ha jobb lenne a legelő. A látogatókat egészen elszomorítja a sivár táj. Talán, mintha csak ezt akarná feledtetni, a gazdaság melletti telepített kis erdő lombja alatt csipogó csibehad. A csaléteknek kiszórt ocsura minden zugból rohannak elő a kerekded magyar sárga fajtiszta csirkék. Ezerkétszáz tollas kis kíváncsiság figyeli tisztes távolból az idegenek minden mozdulatát. Kedves kis epizód a gyümölcsösben. Az öreg csőszt elnyomta a buzgóság, olyan mélyen alszik, hogy még a pipa is kiesett a szájából. Szabó Gusz. táv lesve, lopva kirámolja az öreg összes zsebét. Percekig tart a magyarázkodás. a Z ELNÖK MESÉLI, mi- zí lyen eredményesen védekeztek az almák férgesedése ellen. — Szeretném látni, ki szerez amit érdemes megmutatni, ami szép, és hű képet ad a termelőszövetkezet fejlődéséről, de azért azt se mondhassák a vendégek, hogy csak a kirakatot látták. Elindult a csoport a sertésólak során, a tehenészet bamba kis bocijai között. Az állatgondozók, az elnök, várják a véleményt. — Szép állatok, de egyikről, másikról nagyon hiányzik legalább ötven kiló — mondja Hörömpő Jenő képviselő. Az elnök nyugtázza az elismerést, de válaszolnia kell arra is, miért lötyög a bőr a fiatal borjún, miért lehet kitapogatni egyik-másik sertésnek minden bordáját. — Bizony melléfogtunk, kivittük az állatokat a legelőre. A kiégett, kopár, szikes legelő, a rideg tartás korai volt még. Saját kárunkon tanultunk. A csordákéinál fehér szikképviselők jártak a termelőszövetkezetben iiiMtiiiiMimimiiimiiiMiiitfiiiiiimimiiiiHiiiiiiuiiiiiHiiniimiiM! M AR KORA REGGEL felröppent a városban a hír, Ceglédre jön a képviselő- csoport, meglátogatják a termelőszövetkezeteket is. Vajon, melyikbe mennek ki? Melyiket tartják a legérdemesebbnek? Mert ez a látogatás egy kicsit hivatalos elismerés féle is A képviselők három csoportban a ceglédi Vörös Csillag, Dózsa Népe és a kőrös- tetétleni Dózsa termelőszövetkezetbe indultak. Amíg a Dózsa Népe kis irodájában a képviselők lerázták magukról az út porát, addig az elnök, Radosza Miklós néhány levelet, elszámolást néz át. A böngészés pár perccel hosszabbra sikerült, mint tervezte, bocsánatkéröen fordult a képviselők felé. — Ne haragudjanak, de ez a legelső. A gazdaság napi munkáját is el kell végezni. Azonnal indulunk. Gondolatban gyorsan végigszalad a tsz területén, mi az,
