Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-27 / 201. szám

PEST MEGYEI világ proletárjai egyesüljetek! KsCirlap Lányok a paradicsomban •MSZMP PEST M E G Y E / 8 / Z 0 T T S A G A * II. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM ARA 50 FILLER A M t G'Y £ / TAN A C S ' L A P J A 1958. AUGUSZTUS 27. SZERDA Egymillió íorint a Dunakanyar íejlesziésére Bolgár vendégek látogatása Pomázon A bolgár nép felszabaduíá- eának közelgő 14. évfordulója alkalmából kedden bolgár- magyar barátsági napot ren­deztek Pomázon, a Bolgár Nép- köztársaság budapesti nagy- követsége tagjainak részvételé­vel. M. Kaszavetov kulturális attasé és G. Pangelov sajtó­attasé meglátogatták a pomázi posztógyárat és az Egészség- ügyi Minisztérium . pomázi munkaterápiás intézetét és mindkét helyen elbeszélgettek a dolgozókkal Bővítik, korszerűsítik a vendéglátó helyeket Üj létesítmények -Lesz hely a szerelmespároknak is A Dunakanyar fejlesztése nem kis problémát jelent az arra illetékes szerveknek. A természeti adottságokon kívül igencsak sok minden hiányzott és hiányzik is ahhoz, hogy va­lóban az ország Balaton utáni legkedveltebb üdülő, és kirán­dulóhelye legyen a Dunaka­nyar Egyik napról a másikra nem is lehet mindenen segí­teni, de a Dunakanyar Intéző Bizottság eddig is eredményes Villanyt vezetnek a híres kondorosi csárda kéményébe és feltárják a pincébe vezető rejtekutakat A Békés megyei Kondoros község első épülete, a híres csárda 131 évvel ezelőtt épült. Az országút mentén levő, pusz­tasággal és nádassal körülvett csárda a szegénylegények, köz­tük a híres betyárvezérek ked­velt tanyája volt a múlt szá­zadban, s ezért vele átellenben nagy pandúr-laktanyát építte­tett a császári kormányzat. A betyárok azonban túl­jártak a pandúrok eszén. A csárda hatalmas kéményé­ben a padlásról a pincébe ve­zető rejtőző nyílásokat építet­tek. így a kémény tetejéről megfigyelhették a környéket, a búboskemencébe bújva kihall­gathatták a vendégeket és szükség esetén a rejtekhelyből hosszú földalatti alagúton me­nekültek el. A két épület köré azóta vi­rágzó község fejlődött, az egykori laktanya ma tanácshá­za, a csárdához pedig újabb háztömböket építettek, ame­lyekben a földművesszövetke­zet söntése és étterme van. Az épület nyugati szárnyában, az eredeti csárda épületben jelen­leg a földművesszövetkezet iro­dái kaptak helyet. A padláson levő óriási ké­mény ajtaján bebújva, a ben­ne levő széles üregből száz éves üszőktől fekete, lefelé ve­zető több nagy nyílás látható, amelyeknek végét később az épület átalakításakor befalaz­ták. A kondorosi csárda üzemve­zetősége most elhatározta, hogy bevezeti a villanyvilágí­tást a kémény belsejébe, s még az idén teljesen feltárja a pincébe vezető rejtekutakat. Tervezik a 27 km hosszúra becsült alagút feltárását is, amelyet a csárdától messzebb kutatás közben már felfedez­tek. Erre a munkára azonban csak a későbbi években kerül- . hét sor. erőfeszítéseket tett, hogy anya­gi lehetőségeinkhez mérten mielőbb korszerű, az igényeket mindenben kielégítő „üdülő- kcmbináttá“ váljék a Dunaka­nyar. Most a gazdasági bizott­ság határozata alapján újabb jelentős összeg kerül beruházásra a Dunaka­nyarban. Az engedélyezett egymillió forintból 500 000 forint építésre, bővítésre, 500 000- pedig egyéb tenni­valók fedezésére szolgák A megyei tanács kereskedel­mi osztálya most elkészítette a javaslatot, amelyet a végre­hajtó bizottság jóvá is ha­gyott. Ezek szerint mintegy száznyolcvanezer forintot for­dítanak arra, hogy a Horány Gyöngye elnevezésű vendéglá­tó- és üdülőtelepen a lapunk által is szóvátett hiányosságo­kat megszüntessék, másrészt arra, hogy átépítsék a kony­hát, mely jelenlegi helyzetében képtelen az igényeket kielégí­teni, valamint bővítsék a szál­lodai részt; a jelenlegi 150 fé­rőhelyet tovább növeljék. Száznegyvenezer forintos költséggel bővítik és korszerű­sítik a Vác pokolszigeti Öreg­csárdát. Jelentősen korszerűsí­tik a konyhát, s a belső beren­dezést is. Az építési költség- vetéstől függ, hogy . \ Zebegényben halászcsárdát vágy „Csemege-gombai" Díjvisszatérítés a termelőszövetkezetek állatbiztosításainál A Földművelésügyi Minisz­térium és az Állami Biztosító Főigazgatósága kidolgozták azokat az irányelveket, ame­lyek alapján a termelőszövet­kezetek állatbiztosítási díjaik­ból engedményben részesülhet­nek. A Földművelésügyi Minisz­térium rendelkezésének megfe­lelően a tanácsok mezőgazda- sági osztályai megkezdték a termelőszövetkezetek állatállo­mányának e célból való felül­vizsgálatát. Az 1957. évre fize­LEMENT A NÄP, tett állatbiztosítási díjból visz- szatérítést kapnak azok a szö­vetkezetek, amelyek terveiket a meghatározott mértékben túlteljesítették. így az a szö­vetkezet, amely szarvasmarha­tenyésztési tervét 20 százalék­kal, ezen belül a tehenekét hét százalékkal túlteljesítette és az évi tejhozamot a meghatáro­zott százalékkal emelte, 20 szá­zalékos díjkedvezményben ré­szesül. A sertéstenyésztésnél, ahol a hizlalási terv teljesítése mel­lett a malacszaporulati tervet 10 százalékkal túlteljesítették és az elhullás 12 százalék alatt volt, vagy a juhtenyésztésnél a bárány szaporulati tervet 10 százalékkal túlteljesítették és az elhullás 8 százalékon alul maradt, a visszatérítés ugyan­csak 20 százalék. A díjvisszaté. rítéseket a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekkel a taná­csok mezőgazdasági osztályai megállapításai alapján az Ál­lami Biztosító fogja elszámolni, létesítenek-e, az egyik mindenképp meglesz, hi­szen százezer forint ilyen célra rendelkezésre áll. Ugyancsak „Csemege-gombát" létesítenek Visegrádon, a hajó­állomás mellett. Ezzel megol­dódik az a probléma, hogy a vasárnaponként százával érke­ző kirándulók nem tudnak semmihez sem hozzájutni, hiT szén a vendéglők voltak csak nyitva. Majdnem négyszázezer, pon­tosan háromszázhetvenezer fo. rintot fordítanak a Dunaka­nyarban levő kereskedelmi egységek berendezésének meg­javítására, korszerűsítésére, valamint á műszaki tervezésre. A Dunakanyarban levő üzle­tek jelenlegi állapota nem megfelelő. Jelentős segítség a fenti összeg is, de ezzel nem oldódik meg minden probléma. A kereskedelmi osztály és a végrehajtó bizottság számít ar­ra, hogy helyi erőforrások felhasz­nálásával, felkutatásával jóval az összegen felüli eredményt sikerül elérni. Hogy a szerelmespárok se panaszkodhassanak, százhar­mincezer forintot fordítanak a Dunakanyarban a sétányokon levő padok pótlására, illetve újak felállítására. A bővítésre és korszerűsítés­re fordított összeg egyben azt is jelenti, hogy megnő a for­galom, s ezen keresztül a for­galomrészesedés lehetőséget nyújt arra, hogy újabb beruhá­zásokat eszközöljenek. Az építési és közlekedési osztály már megtette a szükséges lépé­seket, hogy a fenti beru­házásokhoz a megfelelő építőipari kapacitást bizto­sítsa. Ugyancsak intézke­dett már a tervosztály is a padok beszerzésére, így remélhető, hogy a beruhá­zott összeg egy részének; jóté­kony hatását még ebben az év­ben érezni fogják a Dunaka­nyarba kirándulók. | A Kertimag és Gyógynövénytermelő Vállalat ceglédi üzem- ! egységében a múlt hét vége óta szedik a paradicsomot, | amelyet a Nagykőrösi Konzervgyárba szállítanak feldol­gozásra Ünnepel a Buda környéki Vendéglálóipari Vállalat P tcrasgkapcsolatolíról tárgyal a ceglédi járási tanács Fontos ülésre készül a Ceg­lédi Járási Tanács. Augusztus 29-én a járási tanács díszter­mében tárgyalják meg a tö­megkapcsolatokat, a tanács és a lakosság közös munkáját, amelynek előadója a végre­hajtó bizottság elnöke lesz. Második napirendi pontként foglalkoznak az oktatással. Megtárgyalják az elmúlt taní­tási, év eredményeit és foglal­koznak az új tanév megkezdé­sével. Tegnap tartotta 1958 első félévi eredményei alapján él- üzemavató ünnepségét a Bu­da környéki Vendéglátóipari Vállalat a Pest megyei Ta­nács dísztermében. Bodnár Sándor szb-elnök megnyitója után Komor Béla, a Pest me­gyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője beszélt: — Több éves céltudatos, szívós munka eredményeként ez a vállalat a mélypontról emelkedett fel. örvendetes a számviteli és ellenőrzési mun­ka színvonalassága. Csökkent a fluktuáció és kialakult a törzsgárda. 143 üzemegység­ben mintegy 500 fő dolgozik azon, hogy a vállalat ne le­gyen többé a népgazdaság adósa. A beszéd után Tóth B. András igazgatónak átadta a Belkereskedelmi Miniszté­rium kiváló vállalatát megil­lető oklevelet, majd átnyúj­totta a vállalat vezetőinek a jutalmakat. Tóth B. András igazgató Komor Béla szavainak kiegé­szítéseként elmondotta, hogy az eredmények elérésében hathatós része volt a Belke­reskedelmi Minisztérium ven­déglátó főosztályának és a Pest .megyei Tanács vezetői­nek is. Ezután ismertette a jutalmazások és kitüntetések rendszerét. Ennek során a dolgozók csaknem 700 000 fo­rint pénzjutalomban részesül­tek. Szijjártó Lajos vb-elnökhe- lyettes a tanács végrehajtó bi­zottsága nevében köszöntötte a vállalatot. A hivatalos ünnepség után színvonalas műsor követke­zett, neves művészek szerep­lésével. F. M. Tizenegy ötösfogat vonul fel az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron az idén is megrendezik a hagyomá­nyos fogatbemutatókat. A múlt évieknél látványosabb lesz a különböző tájegységeken használt parasztszekerek felvo­nulása. A hajdúságiak bemu­tatják ekhós szekerüket, fel­vonul a szabolcsi könnyű sze­kér, a vásárhelyi lőcsös kocsi, az Ormánság, Zala, Somogy jellegzetes szekértípusa és a tolnatamási kocsi érdekes pi­ros-kék színezésével. A pa­rasztszekér bemutatót a kiváló lótenyésztésükről ismert föld­művesszövetkezetek és egyéni­leg gazdálkodók tartják. Az állami gázdaságok és méntelepek bemutatóján 11-jiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiuiiiiuiiiiiiiiMiiiiiiuiniiiiiiiiiiiiMMiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiMiiiiiiiiMiMiiiiMiiiiimiiiiiiiiuiiiuiitiMii'niniiimiiiriiiiiMiiMiiiHiii'iiiMmmiiiiiiiiiiimimiiiiiiiiiimMiiiiiiiiüiiiiimiiiuu hazafelé ballag a csorda Márianosztra utcáin Budapesthez csatolták Dunakeszi egy részét Régóta tartó vita dőlt el az elmúlt napokban: Budapest­hez csatolták Dunakeszinek Székes-dűlő elnevezésű ré­szét. A Székes-dűlő Dunake­szitől is ugyanolyan messze Volt, mint a fővárostól, s olyan furcsa kettéosztottság jött létre, mivel ott vonult vé­gig a helységhatár, ami tart­hatatlan volt. így a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága, a IV, kerületi Tanács végre­hajtó bizottsága, valamint a Pest megyei Tanács végrehaj tó bizottsága megegyezett, hogy a Székes-dűlőt a fővá­roshoz csatolják. A határátcsatolás mintegy hetven holdnyi területet érint ahol huszonegy lakóház van. A budapesti lakossá vált du- nakesziek mintegy hetvenen laknak ezen a területen. j Ismét befejeződött egy üra- i tás és a cséplésnek is vége | már. Sok' termelőszövetkezet- \ ben és egyéni gazdaságban el- \ végezték már a szokásos i számvetést: mennyi termett, I hány holdon és milyen hol- \ dankénti átlagot könyvelhet- \ nek el? \ A számvetések ismét a i nagyüzemi gazdálkodás fölé- \ nyét bizonyítják. \ Az abonyi József Attila Ter- \ melőszövetkezetben 303 hold- i ról 13 mázsa 70 kilós átlag- \ termést takarítottak be. Az \ egyéniek? Hét és fél mázsát. {Az ugyancsak abonyi Augusz- \ tus 20 Tsz-ben a búza átlaga j 12 mázsa, 64 kiló s az olyan \ kicsi csoportban is, mint az ; abonyi Ady Endre, meghalad­ni ta az átlag a tíz mázsát. j De másutt is szembetűnő a 1 közös gazdaságok termésátla- ; gainák fölénye. \ Kőröstetétlenen az egyé­Beszélő számok niek is jó búzatermést takarí­tottak be. Átlaguk kilenc má­zsa és 25 kiló. De mi ez a két termelőszövetkezet eredmé­nyéhez képest? A Kossuth Tsz-ben a búza 11 mázsa 17 kilót adott, a Dózsában pedig 12 mázsa 64 kilót. így van ez a többi kalászos­sal is. Sőt! Árpából mintha csak re­kordtermésre törekedtek vol­na és országosan is kimagasló eredményeket értek el egyes termelőszövetkezetek a ceg­lédi járásban. Az abonyi József Attila Tsz tavaszi árpája 15 mázsa tíz kilót adott holdanként. Az Ady Endre Tsz-ben pedig 16 mázsa 93 kilót takarítottak be átlagosan. A kőröstetétleni Dózsa Termelőszövetkezet őszi árpája holdanként 18 má­zsa 78 kilót adott. A zab ter­mésátlaga is kimagasló a ter­melőszövetkezeteknél: 12—15 mázsát is megadott holdja, ugyanakkor az egyéniek alig hordtak be öt-hat mázsát. A termelőszövetkezetekben a számbeli adatok mellett ér­demes és hasznos felmérni azt is, hogyan érték el ezeket az eredményeket. Elsősorban hasznos tapasztalat lesz ez a következő gazdasági évre, de hasznos lesz azért is, mert a számok és a tapasztalatok mindennél ékesebben szól­nak a nagyüzemi gazdálko­dás mellett. Ne rejtsék hát véka alá eredményeiket a termelőszö- \ vetkezetek, hanem minél több j egyéni paraszttal ismertessék \ ezeket a bizonyságot tevő, be- \ szelő számokat. G, B. ötösfogat vonul fel és nemcsak a lovak, hanem a kocsik és a szerszámok is érdekes látniva­lót ígérnek. A Bábolnai Törzs­állattenyésztő Állami Gazda­ság könnyű, fonott, sailangos hámmal szürke arab kanca ötösfogatot mutat be. A Gyön­gyösi Állami Gazdaság öt lipi­cai ménje cseklészi kocsi előtt, csipkés szerszámba fogva fut majd. A Hildpusztai Állami Gazdaság sárga gidránkanca ötösfogatát 1782-ből származó Gaál-féle • rézveretes, sailangos szerszám ékesíti. Fekete nó- niusmén ötösfogattal szerepel a bemutató téren a Mezőhe- gyesi Állami Méntelep. Az öt fekete lovat sárga hintó elé fogják, csipkézett, veretes, fo- !U nőtt, sailangos magyar dísz- I hámmal. A Debreceni Állami Méntelep piros pej nóniuslo- vakból állított össze ötösfoga. tot. A további ötösfogatok után jellegzetes négyes és ket­tes fogatokat is felvonultatnak. | Hat tszcs Törteién É A múlt hét csütörtökén új j termelőszövetkezeti csoport ; alakult Törteién. A csoportnak ;16 tagja van és 75 holdon gaz­dálkodnak közösen. A Dózsa ; Tszcs elnökének Ondó Lászlót i választották meg. A Ceglédi i Járási Tanács augusztus 22-én i már el is fogadta a tszcs meg- : alakulását és felterjesztette a i megyei tanácshoz. Ezzel Törte­ién már hat tszcs működik. Közülük három idén — az utóbbi két hónapban — ala­kult,

Next

/
Oldalképek
Tartalom