Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-15 / 165. szám

1958. JÜLIUS IS. KEDD "k/Cirlap 5 Hogyan oldhatók még Szakszervezeti nap a Pokol-szigeten ' (Folytatás az 1. oldalról) Egész kis várost építettek 1951 óta Szigetszentmiklós tő- szomszédságában a Csepel Autógyár dolgozóinak. Tizen­három háromemeletes, kar­csú bérház sorakozik szépen rendben a régi homokbuckák helyén. A szabályos, házak- alkotta négyszögön belül épí­tették fel az iskolát, amelyben éven át 500 gyerek „szív­ja” magába a tudományt. Előtte a bölcsőde és az óvoda a legkisebbeknek. Igazi új kisváros ez, törpe- cserjés és szántóföldek öve­zik. Jó elnézegetni a HÉV-e.n utazva. Most már jó. Mert egy év előtt bizony még siralmas képet mutatott az új telepü­lés. Formátlanul, ridegen pré­selte bele magát az üde tájba. Homok- és törmelékbuckák éktelenítették. De milyen az ember? Nem elégszik meg csak azzal, hogy fedél legyen a feje felett. Ez a több, mint félezer itt megtelepedett csa­lád is munkához látott. Füve­sítettek, fákat ültettek. A környezet már olyan, hogy bármelyik tősgyökeres fővárosi lakót is kielégítené. A környezet igen, de... Sajnos, itt meg kell szakí­tani a szépnek Ígérkező tör­ténetet. Mert merőben más a kép, ha az ember a lakókkal és a lakótelep gazdájának, a Csepel Autógyárnak felelős embereivel beszélget, mint a külső. Ömlik a panasz Főként a lakók panaszkodnak. Őket hallgatva, egyre azon gondolkoztam, milyen hosszú is az út , a lakáskérelem be­nyújtásától a beköltözésig. Valamennyi panaszkodót oda­képzeltem beszélgetés közben a lakásügyi előadó elé,, amint kérleli: — Mindegy, hogy hűl és mi­lyent, csak. adjanak már va­lami vackot, ahpl a családdal együtt meghúzhatjuk magun­kat. Most meg az egy, két, vagy három szoba, összkomfortos lakások birtokában elfelejtik, hogy mitől szabadultak meg és sokmindennel elégedetle­nek. El is gondoltam, hogy jól megmondogatom nekik. De a való helyzet arra késztet, hogy a gazda és a lakók által elmondottakból alakítsuk ki a közös nevezőt. Mit mondanak a lakók? Mindenekelőtt az építőket Szidják. — Az első házakat rosszul alapozták. Nem csatornázták az utcákat. Beázik az egyes, kettes, hatos és a hetes ház alapja. A múltkor is tűzoltók szivattyúzták ki a vizet a pin­céből — panaszolja Szűcs Fe­renc és felesége. Több pincét megnéztem, va­lóban vizesek a falak. Fel­megyünk Vámosi Sándorék- hoz, a hetesbe. Megmutatják, hogy az erkély felett rossz a csatorna (még a földrengésnél ment tönkre). Innen a víz az erkélyre, majd a szobába zú­dul. A parkett már megfeke­tedett. Nem csoda hát, ha az alattuk lakó Horváthék felett átázott a mennyezet. Őri Im- réné is behívott. Náluk a für­dőszoba fala ázott át. Való­színű csőrepedés miatt. Ne szaporítsuk a szót. Való­jában sok baj van a vízzel. A talaj itt homokos. Egyes házak alapját nem jól szigetelték és ezért minden nagyobb esőnél mossa a víz. Csatornázni kel­lene az utcákat. A tetőgyűjtő csatornák is megrongálódtak. Ezekre is ráférne a javítás. Nincs karbantartó részleg a lakótelepen, pedig nagy szük­ség lenne rá. — A KÖZÉRT-ben az 'áru helyett gyakran „nincs"-et kapunk. Több felvágott- és kolbászféle kellene — pana­szolják mások. A többi panaszt így lehetne summázni: — Későn érkezik a kenyér, péksütemény és a tej. (Miért nem kaphatnak az itteni mun­kások gyerekeik részére tej­az „autóváros“ gondjai? délre jár az idő, a kompok még mindig rendületlenül szál­lítják a vendégeket. ha közösen szót értenek. Jelenleg azonban nincs olyan fórum, amely összefogná a la­kókat. Félévenként megkísé­relnek lakógyűléseket tartani, de ezekre rendszerint nem mennek el az emberek. Mi lenne a megoldás? A fő­városi bérházakhoz hasonlóan lakóbizottságokat kellene vá­lasztani a házakban. Ezek nemcsak közvetítenének a la­kók és a gyár között, hanem a rendet és a fegyelmet is fenntartanák. Bár az autógyár többször mint a lakótelep gazdája ke­Jó pénzt fizet a spárga a vele fog­lalkozóknak. A dobosi járás terü­letén igen sokan foglalkoznak, kü­lönösen Inárcs környékén spárga­termeléssel és egyre több szak­csoport alakul er­re a célra. Leg­utóbb Tatárszent- györgy községben 32 dolgozó paraszt 62 kh. földterüle­ten létesített a jegyet?) A reggeli kenyérszál­lítmány között sok a sületlen. A gyári asszonyok szombaton nem jutnak húshoz. — Méregdrága a piac. Nincs ellenőrzés. Több árucikkért másfélszer annyit kell adni, mint a fővárosban. Nincse­nek árusasztalok, ezért a föl­dön árulnak. — Kevés a férőhely az óvo­dában és a bölcsődében. Ki­csire tervezték. — Az orvosi rendelő tele­fonját leszerelték. Mi lesz, ha valamikor sürgősen mentőt kell hívni? — Nincs mozi és kultúrház■ Hetenként kétszer vetít a gyár mozigépésze az iskola torna­termében, de ide csak másfél- száz ember fér be. (A gyárnak sincs kultúrháza.) Mit szól mindehhez a gazda? Kezdjük a vízzel. Nemcsak a gyáriak, már minisztériumi emberek is vizsgálták ezt a dolgot. Megállapították a hí- i bak eredőit és a tennivalókat. Bár sok pénz kell a kijavítás­hoz, a legszükségesebb fel­adatokat, reméljük, mielőbb elvégzik. A kenyérellátáson, a Duna- haraszti Sütőipari Vállalat tudna segíteni. Intézik a lakó­telep bekapcsolását a fővá­rosi távbeszélőhálózatba. A posta bekapcsolja, ha a gyár lefekteti a kábeleket és egy lakást biztosít a posta kezelő­jének? Jelenleg két lakást is óvo­dának használnak. Építeni kellene, de ehhez is pénz kell. Most épül egy lakóház, eb­ben több üzletet létesítenek, így tovább javul majd az ellá­tás. Mozi is, kultúrház is kelle­ne, de ehhez is sok pénzre volna szükség. Amikor válá'ázőlnak a pana- sZökra; maguk sem mulaszt­ják el felróni a lakók hibáit. — A lakások 50—60 százalé­kát nem tartják megfelelően rendben — mondják. Nemcsak Fábrics Istvánná lakásügyi előadó, a gondnokolt is — mint Mohácsi Józsefné — elmondják, hogy sok lakás­ban piszkosak a falak, a par­kett, a kád és az egyéb be­rendezések. Főleg a gyerekekkel van sok baj. Betörik az ablakokat, kővel leverik a vakolatot a házak faláról, letapossák a pázsitot és így tovább. A felnőttekkel kapcsolatos dolgokról majd később, most időzzünk egy kissé a gyere­keknél. Érdemes, körülbelül kéte'zren vannak. Mit nyújtottak itt a gyere­keknek? Van néhány homoko­zó a kicsiknek, az iskola mel­lett egy kis „amatőr” futball- pálya a nagyobbaknak és kész. Pedig de elkelne egy jól fel­szerelt játszótér. Hely van a számára: A gyár kevés pénz­zel, saját erőből meg is csi­nálhatná. Mi kellene? Hin­ták és más, a gyerekek által kedvelt apró eszközök. Ettől függetlenül igazuk van a gondnokoknak abban, hogy á szülőknek is kötelességük megkövetelni gyerekeiktől, ne rongálják a házakat. Nos, miután nagyjából el­készült a tartozik és a köve­tel oldal, mindenekelőtt pár szót arrpl, miért ezúton kell mindezt elmondani? Sok min­dent megoldhattak volna már, a gyár és a lakók, rült szóba, valójában nem gaz­dája a lakótelepnek. Nem gaz­dája és szabadulni is akar tőle. Már három esztendeje át akarja adni a lakótelepet a ta­nácsnak. Az viszont nem veszi át, mondván, nincs pénze a fenntartásra. Nincs pénze? Hogyan? Igen, így igaz. A Csepel Autógyár is azért akar szabadulni a la­kóteleptől, mert sokba kerül a fenntartása. Mennyibe? Ha­vonta 45 290 forint folyik be lakbérekből, ugyanakkor mintegy 100 000' forintot emészt fel a lakótelep. Ki vál­lalna örömmel ilyen terhet? Kiváltképpen akkor, amikor sok más, halaszthatatlan do­logra is nagyon nehéz előkerí­teni a pénzt. Farkas István A budapesti bajnokcsapat íjászbemutatója szik a Dunakeszi Járműjavító fúvószenekara, s a hangszó­rókból lágy melódiát visz tova a júliusi szellő. ínycsiklandozó illatok csalogatják a lacikony­hákra az éhesebb vendégeket. Az erdőszélen láncos hinta fo­Hasznos és vidám élet a KISZ-táborban ebben a sátortáborban — ma­gyarázza Szabó Ferenc, a tá­bor vezetője, — A fiúk és a lát nyok nagyon szeretnek itt len­ni, hiszen mindnyájan meg­annyi kedves emlékkel térnek majd haza. Elgondolkozik néhány pilla­natra, s máris sorjázni kezdi ezeket a feledhetetlen élmé­nyeket. — Tegnap este például dupla vagy semmit játszottunk. Lát­ta volna azt a felszabadult, vi­dám jókedvet, amely hatalmá­ba kerítette a tábor minden la­kóját. Harminckét szelet cso­koládé volt a főnyeremény, ha valaki öt kérdésre (hibátlanul válaszolt. S ketten is nyertek harminckét szelet csokoládét! S mutatja is nyomban a boldog nyerteseket, akik éppen röplabdáznak ezekben a percekben, s akik bizony csak bele-.bele.kő$toltak a ma déli ízletes ebédbe. Hiába, har­minckét szelet csokoládét’ meg­enni sem könnyű dolog! — A másik maradandó él­mény az egésznapos kirándu­lásunk volt. De nem ám akár­milyen kirándulás! Nyolc cso­portra oszlott a tábor, s csupán a vonatjegyeket kapták meg reggel, az indulásnál. Meg néhány lezárt borítékot, A tá­bor fele Nagymarosra, . másik fele pedig Zebegénybe utazott. Csak miután megérkeztek, bonthatták fel a borítékokat, amelyekben szűkszavú parancs .állt: közelítsétek meg a he­gyestetői kilátót. S amikor ide is elérkeztek, felbonthatták a magukkal vitt, de eddig isme­retlen tartalmú csomagokat, amelyekből a számháborúhoz szükséges eszközök kerültek elő. Akkor aztán olyan heves harc (keletkezett ott a hegyte­tőn a kilátót védő és támadó csapatok között, amelyet nem lehet egyhamar elfelejteni! Való igaz, mint azt a tábor­lakók véleménye is bizonyítja, igen helyes kezdeményezése volt a KISZ-nek ez a nyári tá­borozás. Nem csupán azért, mert a fiatalok vezetői kelle­mesen szórakoztak és ugyan­akkor megismerték egymás munkáját és problémáit, de azért is. mert hazatérve új lendülettel és tudásban meg­gazdagodva folytathatják majd munkájukat. (prukner) A Börzsöny lankái között, a Vöröskő szikla alatt a Gimli-patak partján húzódik a tábor, százhatvan ifjú kiszista nyári otthona. Az ország leg­különbözőbb részeiből érkez­tek ide a fiatalok a KISZ ve­zetőképző táborába, hogy e csodálatosan szép tájon, szóra­kozva és pihenve tanuljanak tovább. Szabályos táboréletet élnek, reggel fél hétkor ébresztő, este tízkor takarodó, s közben nap­jában többször is csoportos foglalkozásokon beszélik meg a KISZ-mun'ka különböző fel­adatait. Ezek a csoportos fog­lalkozások felölelik a KISZ- munka majd valamennyi terü­letét. Mindössze néhány címet lestünk el a foglalkozások anyagából, de ez is beszédesen bizonyítja mindezt: hogyan segítse a KISZ az úttörő-szer­vereteket, ,az iskolai KISZ- szervezetek sporttevékenysége, a szocialista embertípus kiala­kítása, táborozási ismeretek, beszélgetés a vallásról és így tovább. Ez azonban az itt töl­tött napoknak csak egy részét öleli fel. A táborozás idejének másik részét mozgó foglalkozá­sok töltik ki: játék-tanulás, járőrverseny, kirándulások, -tá­bortűz, sportolás, számháború, dupla vagy semmi és ki tud­ná még felsorolni a1 sok érde­kes és szórakoztató progra­mot, amelynek minden pontja kivétel nélkül sokáig emléke­zetes marad még az ifjú tábor­lakók részére. — Ez már a második cso­port, amely itt üdül és tanul rog. Közben a nagykőrösi fú­vósok is rázendítenek. — Alaposan felkészültünk — mondja a rendező bizottság elnöke, Kovács elvtárs, s „íze­lítőként“ végigvezet az ünnep­ség színhelyén. Vendéglős- és cukorkás sátrak, különféle pa­vilonok sorakoznak itt a fák. között. Az egyik sátorban mé­zeskalácssziveket, odébb lég­gömböket, különféle bazáráru- kat és dudákat kínálgatnak. A dunaparton „ideiglenes“ strandfürdő, a csárda melletti tisztáson hajóhinta és céllövöl­de , várja a fiatalabb korosz­tályt. A dísztribün és a sza­badtéri színpad is tartogat egy-két meglepetést. Az Öreg-csárda már teljes üzemmel dolgozik, rekordfor­galomra számítanak. A túlsó parton hatalmas tömeg várja a gyorsjárású kompot. A hajó­állomásra éppen most fut be a Deák Ferenc gőzös, ez is hoz vagy félezer vendéget, Újabb kompot helyeznek üzembe, las­san megtelik a sziget ★ TT arustyák elvtárs, a SZOT -*•*- elnökségének tagja „hiva­talos megnyitó“ helyett köz­vetlen szavakkal üdvözli a részvevőket és máris kezdődik a műsor. A szabadtéri színpa­don a fúvószenekarok mutat­koznak be. A dunakesziéit mély átéléssel adják elő Gou­nod: Faust egyvelegét. Népvi­seletbe öltözött bőszoknyás kislányok sorakoznak fel a. tű­ző napsütésben, s tudomást sem véve a harminc fokos me­legről, tisztán csengő hangon éneklik: Hej halászok, halá­szok .;: A színpad előtt fürdőruhás hallgatóság időnként fel-fel- csattanó tapssal jutalmazza a Magyamándori Állami Gazda­A kis erdő hűs lombjai alatt népes szurkolótábor üli körül a „ringet“. A szőnyegen Pest megye legjobb birkózói küzdenek egymással. Most ép­pen Lendvai és Tálas méri ösz- sze erejét. Mindketten orszá­gos bajnokok — izgalmas él­ményt nyújtanak a nézősereg­nek. — Hajrá piros! — Tálas ne. hagyd magad! — hangzik innen is, onnan is, és végered­ményben döntetlenül végződik a küzdelem. A következő pár, Szlama többszörös országos bajnok és Sztukhardt, Pest mégye bajnoka. A színvonalas küzdelemből végül is Szlama. a dunakesziek versenyzője ke­rül ki győztesen. Közben megkezdődik az ijász-bemutató. A budapesti bajnokcsapat nyújt ízelítőt ér­ről a fiatal, de nagy jövő1 előtt álló sportágról. Dörgő tapssal fogadják Kovacsics Pál, 1957. évi országos bajnok,. Pintér Magdolna női . bajnok és Pin­tér Géza bemutató lövései t; * J ókedvű társaság állja kö­rül a borkóstoló sátort: Itt ötféle bor közül válogat­hatnak a borkedvelők. Legin­kább a gyöngébb pecsenyefe­héret keresik. Ez érthető is, hisz alaposan befűtött Szent Péter. Persze annál többen lá­togatják a sörös sátrakat, ahol sorbanállás nélkül korlátlan mennyiségben lehet kapni a jó hideg, frissen csapolt JÉtfc. Természetesen a legnagyobb forgalmat az „Öreg-csilla“ bonyolítja le, s aki csak teheti, itt foglal helyet, hogy megkós­tolhassa a híres váci halászlét. A kerthelyiségben a jó ételek mellé Balogh Géza cigányze­nekara húzza a pattogós csár­dást, ' * A tűző meleg miatt egyre szaporodik a fürdőzőlt tá­bora. Persze a futball-szurko- lókat még a 33 fokos meleg sem akadályozza meg abban, hogy végigdrukkolják., a váci és szentendrei járás szakszer­vezeti válogatottjának mérkő­zését. Az izgalmas futball­meccs a közönség és a bíró jór indulatából végül is 2:2 dön­tetlenre végződött, * A legtöbben talán a lovas- bemutatót nézték meg, amelyet a Pest—Nógrád mer gyei területi bizottság rende­Terjed a spárga a dabasi járásban földmüvesszövet- kezet támogatásá­val spárgatermelő szakcsoportot. Mint László Gyu­la. a szakcsoport elnöke elmondot­ta, a szakcsoport földterülete 9 tag­ból áll és többsége a tagok saját tu­lajdonát képezi. A szakcsoport ta­valy 10 kát. hol­don, az idén 52 kát. holdon tele­pített spárgát. Holdanként több mint 200 mázsa szervestrágyát és 8 mázsa műtrá­gyát használtak fel. A községben még az uraság­nál sem ter­meltek spárgát, a felszabadulás előtt. A telepíté­sek a szakembe­rek véleménye szerint kitűnő ál­lapotban vannak és 2—3 év múlva már jó termésre lehet számítani. Sokan a Duna hűs hullámaiban keresnek felüdülést ság népi együttesét. Hőséget „megcsúfoló“ frisseséggel rop­ják a táncot a Nagykőrösi Konzervgyár fiataljai is, s odébb az egyik üzemi zenekar a Kék Duna keringőt játssza. Csillogva táncolnak a napsu­garak a kéklő hullámok kö­zött, vidáman lubickolnak a part menti íürdőzők. Egy-két vitorlás is nekivág a víznek: zett. A pompás bemutatón a Kiskunsági Állami Gazdaság, a Budapesti Honvéd és a kü­lönböző egyesületek legkivá­lóbb versenyzői vettek részt. Este vidám táncmulatság következett, s késő éjszakába nyúlt az idő, mire az utolsó komp is visszatért a váci part- ra, a jókedvű mulatozókkal. Súlyán Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom