Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-15 / 165. szám
1958. JÜLIUS IS. KEDD "k/Cirlap 5 Hogyan oldhatók még Szakszervezeti nap a Pokol-szigeten ' (Folytatás az 1. oldalról) Egész kis várost építettek 1951 óta Szigetszentmiklós tő- szomszédságában a Csepel Autógyár dolgozóinak. Tizenhárom háromemeletes, karcsú bérház sorakozik szépen rendben a régi homokbuckák helyén. A szabályos, házak- alkotta négyszögön belül építették fel az iskolát, amelyben éven át 500 gyerek „szívja” magába a tudományt. Előtte a bölcsőde és az óvoda a legkisebbeknek. Igazi új kisváros ez, törpe- cserjés és szántóföldek övezik. Jó elnézegetni a HÉV-e.n utazva. Most már jó. Mert egy év előtt bizony még siralmas képet mutatott az új település. Formátlanul, ridegen préselte bele magát az üde tájba. Homok- és törmelékbuckák éktelenítették. De milyen az ember? Nem elégszik meg csak azzal, hogy fedél legyen a feje felett. Ez a több, mint félezer itt megtelepedett család is munkához látott. Füvesítettek, fákat ültettek. A környezet már olyan, hogy bármelyik tősgyökeres fővárosi lakót is kielégítené. A környezet igen, de... Sajnos, itt meg kell szakítani a szépnek Ígérkező történetet. Mert merőben más a kép, ha az ember a lakókkal és a lakótelep gazdájának, a Csepel Autógyárnak felelős embereivel beszélget, mint a külső. Ömlik a panasz Főként a lakók panaszkodnak. Őket hallgatva, egyre azon gondolkoztam, milyen hosszú is az út , a lakáskérelem benyújtásától a beköltözésig. Valamennyi panaszkodót odaképzeltem beszélgetés közben a lakásügyi előadó elé,, amint kérleli: — Mindegy, hogy hűl és milyent, csak. adjanak már valami vackot, ahpl a családdal együtt meghúzhatjuk magunkat. Most meg az egy, két, vagy három szoba, összkomfortos lakások birtokában elfelejtik, hogy mitől szabadultak meg és sokmindennel elégedetlenek. El is gondoltam, hogy jól megmondogatom nekik. De a való helyzet arra késztet, hogy a gazda és a lakók által elmondottakból alakítsuk ki a közös nevezőt. Mit mondanak a lakók? Mindenekelőtt az építőket Szidják. — Az első házakat rosszul alapozták. Nem csatornázták az utcákat. Beázik az egyes, kettes, hatos és a hetes ház alapja. A múltkor is tűzoltók szivattyúzták ki a vizet a pincéből — panaszolja Szűcs Ferenc és felesége. Több pincét megnéztem, valóban vizesek a falak. Felmegyünk Vámosi Sándorék- hoz, a hetesbe. Megmutatják, hogy az erkély felett rossz a csatorna (még a földrengésnél ment tönkre). Innen a víz az erkélyre, majd a szobába zúdul. A parkett már megfeketedett. Nem csoda hát, ha az alattuk lakó Horváthék felett átázott a mennyezet. Őri Im- réné is behívott. Náluk a fürdőszoba fala ázott át. Valószínű csőrepedés miatt. Ne szaporítsuk a szót. Valójában sok baj van a vízzel. A talaj itt homokos. Egyes házak alapját nem jól szigetelték és ezért minden nagyobb esőnél mossa a víz. Csatornázni kellene az utcákat. A tetőgyűjtő csatornák is megrongálódtak. Ezekre is ráférne a javítás. Nincs karbantartó részleg a lakótelepen, pedig nagy szükség lenne rá. — A KÖZÉRT-ben az 'áru helyett gyakran „nincs"-et kapunk. Több felvágott- és kolbászféle kellene — panaszolják mások. A többi panaszt így lehetne summázni: — Későn érkezik a kenyér, péksütemény és a tej. (Miért nem kaphatnak az itteni munkások gyerekeik részére tejaz „autóváros“ gondjai? délre jár az idő, a kompok még mindig rendületlenül szállítják a vendégeket. ha közösen szót értenek. Jelenleg azonban nincs olyan fórum, amely összefogná a lakókat. Félévenként megkísérelnek lakógyűléseket tartani, de ezekre rendszerint nem mennek el az emberek. Mi lenne a megoldás? A fővárosi bérházakhoz hasonlóan lakóbizottságokat kellene választani a házakban. Ezek nemcsak közvetítenének a lakók és a gyár között, hanem a rendet és a fegyelmet is fenntartanák. Bár az autógyár többször mint a lakótelep gazdája keJó pénzt fizet a spárga a vele foglalkozóknak. A dobosi járás területén igen sokan foglalkoznak, különösen Inárcs környékén spárgatermeléssel és egyre több szakcsoport alakul erre a célra. Legutóbb Tatárszent- györgy községben 32 dolgozó paraszt 62 kh. földterületen létesített a jegyet?) A reggeli kenyérszállítmány között sok a sületlen. A gyári asszonyok szombaton nem jutnak húshoz. — Méregdrága a piac. Nincs ellenőrzés. Több árucikkért másfélszer annyit kell adni, mint a fővárosban. Nincsenek árusasztalok, ezért a földön árulnak. — Kevés a férőhely az óvodában és a bölcsődében. Kicsire tervezték. — Az orvosi rendelő telefonját leszerelték. Mi lesz, ha valamikor sürgősen mentőt kell hívni? — Nincs mozi és kultúrház■ Hetenként kétszer vetít a gyár mozigépésze az iskola tornatermében, de ide csak másfél- száz ember fér be. (A gyárnak sincs kultúrháza.) Mit szól mindehhez a gazda? Kezdjük a vízzel. Nemcsak a gyáriak, már minisztériumi emberek is vizsgálták ezt a dolgot. Megállapították a hí- i bak eredőit és a tennivalókat. Bár sok pénz kell a kijavításhoz, a legszükségesebb feladatokat, reméljük, mielőbb elvégzik. A kenyérellátáson, a Duna- haraszti Sütőipari Vállalat tudna segíteni. Intézik a lakótelep bekapcsolását a fővárosi távbeszélőhálózatba. A posta bekapcsolja, ha a gyár lefekteti a kábeleket és egy lakást biztosít a posta kezelőjének? Jelenleg két lakást is óvodának használnak. Építeni kellene, de ehhez is pénz kell. Most épül egy lakóház, ebben több üzletet létesítenek, így tovább javul majd az ellátás. Mozi is, kultúrház is kellene, de ehhez is sok pénzre volna szükség. Amikor válá'ázőlnak a pana- sZökra; maguk sem mulasztják el felróni a lakók hibáit. — A lakások 50—60 százalékát nem tartják megfelelően rendben — mondják. Nemcsak Fábrics Istvánná lakásügyi előadó, a gondnokolt is — mint Mohácsi Józsefné — elmondják, hogy sok lakásban piszkosak a falak, a parkett, a kád és az egyéb berendezések. Főleg a gyerekekkel van sok baj. Betörik az ablakokat, kővel leverik a vakolatot a házak faláról, letapossák a pázsitot és így tovább. A felnőttekkel kapcsolatos dolgokról majd később, most időzzünk egy kissé a gyerekeknél. Érdemes, körülbelül kéte'zren vannak. Mit nyújtottak itt a gyerekeknek? Van néhány homokozó a kicsiknek, az iskola mellett egy kis „amatőr” futball- pálya a nagyobbaknak és kész. Pedig de elkelne egy jól felszerelt játszótér. Hely van a számára: A gyár kevés pénzzel, saját erőből meg is csinálhatná. Mi kellene? Hinták és más, a gyerekek által kedvelt apró eszközök. Ettől függetlenül igazuk van a gondnokoknak abban, hogy á szülőknek is kötelességük megkövetelni gyerekeiktől, ne rongálják a házakat. Nos, miután nagyjából elkészült a tartozik és a követel oldal, mindenekelőtt pár szót arrpl, miért ezúton kell mindezt elmondani? Sok mindent megoldhattak volna már, a gyár és a lakók, rült szóba, valójában nem gazdája a lakótelepnek. Nem gazdája és szabadulni is akar tőle. Már három esztendeje át akarja adni a lakótelepet a tanácsnak. Az viszont nem veszi át, mondván, nincs pénze a fenntartásra. Nincs pénze? Hogyan? Igen, így igaz. A Csepel Autógyár is azért akar szabadulni a lakóteleptől, mert sokba kerül a fenntartása. Mennyibe? Havonta 45 290 forint folyik be lakbérekből, ugyanakkor mintegy 100 000' forintot emészt fel a lakótelep. Ki vállalna örömmel ilyen terhet? Kiváltképpen akkor, amikor sok más, halaszthatatlan dologra is nagyon nehéz előkeríteni a pénzt. Farkas István A budapesti bajnokcsapat íjászbemutatója szik a Dunakeszi Járműjavító fúvószenekara, s a hangszórókból lágy melódiát visz tova a júliusi szellő. ínycsiklandozó illatok csalogatják a lacikonyhákra az éhesebb vendégeket. Az erdőszélen láncos hinta foHasznos és vidám élet a KISZ-táborban ebben a sátortáborban — magyarázza Szabó Ferenc, a tábor vezetője, — A fiúk és a lát nyok nagyon szeretnek itt lenni, hiszen mindnyájan megannyi kedves emlékkel térnek majd haza. Elgondolkozik néhány pillanatra, s máris sorjázni kezdi ezeket a feledhetetlen élményeket. — Tegnap este például dupla vagy semmit játszottunk. Látta volna azt a felszabadult, vidám jókedvet, amely hatalmába kerítette a tábor minden lakóját. Harminckét szelet csokoládé volt a főnyeremény, ha valaki öt kérdésre (hibátlanul válaszolt. S ketten is nyertek harminckét szelet csokoládét! S mutatja is nyomban a boldog nyerteseket, akik éppen röplabdáznak ezekben a percekben, s akik bizony csak bele-.bele.kő$toltak a ma déli ízletes ebédbe. Hiába, harminckét szelet csokoládét’ megenni sem könnyű dolog! — A másik maradandó élmény az egésznapos kirándulásunk volt. De nem ám akármilyen kirándulás! Nyolc csoportra oszlott a tábor, s csupán a vonatjegyeket kapták meg reggel, az indulásnál. Meg néhány lezárt borítékot, A tábor fele Nagymarosra, . másik fele pedig Zebegénybe utazott. Csak miután megérkeztek, bonthatták fel a borítékokat, amelyekben szűkszavú parancs .állt: közelítsétek meg a hegyestetői kilátót. S amikor ide is elérkeztek, felbonthatták a magukkal vitt, de eddig ismeretlen tartalmú csomagokat, amelyekből a számháborúhoz szükséges eszközök kerültek elő. Akkor aztán olyan heves harc (keletkezett ott a hegytetőn a kilátót védő és támadó csapatok között, amelyet nem lehet egyhamar elfelejteni! Való igaz, mint azt a táborlakók véleménye is bizonyítja, igen helyes kezdeményezése volt a KISZ-nek ez a nyári táborozás. Nem csupán azért, mert a fiatalok vezetői kellemesen szórakoztak és ugyanakkor megismerték egymás munkáját és problémáit, de azért is. mert hazatérve új lendülettel és tudásban meggazdagodva folytathatják majd munkájukat. (prukner) A Börzsöny lankái között, a Vöröskő szikla alatt a Gimli-patak partján húzódik a tábor, százhatvan ifjú kiszista nyári otthona. Az ország legkülönbözőbb részeiből érkeztek ide a fiatalok a KISZ vezetőképző táborába, hogy e csodálatosan szép tájon, szórakozva és pihenve tanuljanak tovább. Szabályos táboréletet élnek, reggel fél hétkor ébresztő, este tízkor takarodó, s közben napjában többször is csoportos foglalkozásokon beszélik meg a KISZ-mun'ka különböző feladatait. Ezek a csoportos foglalkozások felölelik a KISZ- munka majd valamennyi területét. Mindössze néhány címet lestünk el a foglalkozások anyagából, de ez is beszédesen bizonyítja mindezt: hogyan segítse a KISZ az úttörő-szervereteket, ,az iskolai KISZ- szervezetek sporttevékenysége, a szocialista embertípus kialakítása, táborozási ismeretek, beszélgetés a vallásról és így tovább. Ez azonban az itt töltött napoknak csak egy részét öleli fel. A táborozás idejének másik részét mozgó foglalkozások töltik ki: játék-tanulás, járőrverseny, kirándulások, -tábortűz, sportolás, számháború, dupla vagy semmi és ki tudná még felsorolni a1 sok érdekes és szórakoztató programot, amelynek minden pontja kivétel nélkül sokáig emlékezetes marad még az ifjú táborlakók részére. — Ez már a második csoport, amely itt üdül és tanul rog. Közben a nagykőrösi fúvósok is rázendítenek. — Alaposan felkészültünk — mondja a rendező bizottság elnöke, Kovács elvtárs, s „ízelítőként“ végigvezet az ünnepség színhelyén. Vendéglős- és cukorkás sátrak, különféle pavilonok sorakoznak itt a fák. között. Az egyik sátorban mézeskalácssziveket, odébb léggömböket, különféle bazáráru- kat és dudákat kínálgatnak. A dunaparton „ideiglenes“ strandfürdő, a csárda melletti tisztáson hajóhinta és céllövölde , várja a fiatalabb korosztályt. A dísztribün és a szabadtéri színpad is tartogat egy-két meglepetést. Az Öreg-csárda már teljes üzemmel dolgozik, rekordforgalomra számítanak. A túlsó parton hatalmas tömeg várja a gyorsjárású kompot. A hajóállomásra éppen most fut be a Deák Ferenc gőzös, ez is hoz vagy félezer vendéget, Újabb kompot helyeznek üzembe, lassan megtelik a sziget ★ TT arustyák elvtárs, a SZOT -*•*- elnökségének tagja „hivatalos megnyitó“ helyett közvetlen szavakkal üdvözli a részvevőket és máris kezdődik a műsor. A szabadtéri színpadon a fúvószenekarok mutatkoznak be. A dunakesziéit mély átéléssel adják elő Gounod: Faust egyvelegét. Népviseletbe öltözött bőszoknyás kislányok sorakoznak fel a. tűző napsütésben, s tudomást sem véve a harminc fokos melegről, tisztán csengő hangon éneklik: Hej halászok, halászok .;: A színpad előtt fürdőruhás hallgatóság időnként fel-fel- csattanó tapssal jutalmazza a Magyamándori Állami GazdaA kis erdő hűs lombjai alatt népes szurkolótábor üli körül a „ringet“. A szőnyegen Pest megye legjobb birkózói küzdenek egymással. Most éppen Lendvai és Tálas méri ösz- sze erejét. Mindketten országos bajnokok — izgalmas élményt nyújtanak a nézőseregnek. — Hajrá piros! — Tálas ne. hagyd magad! — hangzik innen is, onnan is, és végeredményben döntetlenül végződik a küzdelem. A következő pár, Szlama többszörös országos bajnok és Sztukhardt, Pest mégye bajnoka. A színvonalas küzdelemből végül is Szlama. a dunakesziek versenyzője kerül ki győztesen. Közben megkezdődik az ijász-bemutató. A budapesti bajnokcsapat nyújt ízelítőt érről a fiatal, de nagy jövő1 előtt álló sportágról. Dörgő tapssal fogadják Kovacsics Pál, 1957. évi országos bajnok,. Pintér Magdolna női . bajnok és Pintér Géza bemutató lövései t; * J ókedvű társaság állja körül a borkóstoló sátort: Itt ötféle bor közül válogathatnak a borkedvelők. Leginkább a gyöngébb pecsenyefehéret keresik. Ez érthető is, hisz alaposan befűtött Szent Péter. Persze annál többen látogatják a sörös sátrakat, ahol sorbanállás nélkül korlátlan mennyiségben lehet kapni a jó hideg, frissen csapolt JÉtfc. Természetesen a legnagyobb forgalmat az „Öreg-csilla“ bonyolítja le, s aki csak teheti, itt foglal helyet, hogy megkóstolhassa a híres váci halászlét. A kerthelyiségben a jó ételek mellé Balogh Géza cigányzenekara húzza a pattogós csárdást, ' * A tűző meleg miatt egyre szaporodik a fürdőzőlt tábora. Persze a futball-szurko- lókat még a 33 fokos meleg sem akadályozza meg abban, hogy végigdrukkolják., a váci és szentendrei járás szakszervezeti válogatottjának mérkőzését. Az izgalmas futballmeccs a közönség és a bíró jór indulatából végül is 2:2 döntetlenre végződött, * A legtöbben talán a lovas- bemutatót nézték meg, amelyet a Pest—Nógrád mer gyei területi bizottság rendeTerjed a spárga a dabasi járásban földmüvesszövet- kezet támogatásával spárgatermelő szakcsoportot. Mint László Gyula. a szakcsoport elnöke elmondotta, a szakcsoport földterülete 9 tagból áll és többsége a tagok saját tulajdonát képezi. A szakcsoport tavaly 10 kát. holdon, az idén 52 kát. holdon telepített spárgát. Holdanként több mint 200 mázsa szervestrágyát és 8 mázsa műtrágyát használtak fel. A községben még az uraságnál sem termeltek spárgát, a felszabadulás előtt. A telepítések a szakemberek véleménye szerint kitűnő állapotban vannak és 2—3 év múlva már jó termésre lehet számítani. Sokan a Duna hűs hullámaiban keresnek felüdülést ság népi együttesét. Hőséget „megcsúfoló“ frisseséggel ropják a táncot a Nagykőrösi Konzervgyár fiataljai is, s odébb az egyik üzemi zenekar a Kék Duna keringőt játssza. Csillogva táncolnak a napsugarak a kéklő hullámok között, vidáman lubickolnak a part menti íürdőzők. Egy-két vitorlás is nekivág a víznek: zett. A pompás bemutatón a Kiskunsági Állami Gazdaság, a Budapesti Honvéd és a különböző egyesületek legkiválóbb versenyzői vettek részt. Este vidám táncmulatság következett, s késő éjszakába nyúlt az idő, mire az utolsó komp is visszatért a váci part- ra, a jókedvű mulatozókkal. Súlyán Pál
