Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-17 / 167. szám
ifJC írlap 1958. JÜLILS 17. CSÜTÖRTÖK KÖNYV PEST MEGYE MŰEMLÉKEIRŐL A hazánk műemlékeit ismertető kiadványsorozat ötödik köteteként megjelent a Pest megye műemlékeit bemutató első kötet. A könyv a megye mintegy 180 városának és községének gazdag műemléki anyagát ismerteti. A mostani Pest megye hazánk művészetének minden korszakát híven képviseli. A nagymúltú megye műemlékeinek régészeti, történeti és művészet- történeti feldolgozása — jórészt az eddig csak részben | kiaknázott levéltári kutatás révén — számos ismeretlen, kiemelkedő értéket hozott napvilágra, s így a kötet a szakembereknek is számos meglepetést tartogat. A díszes kiállítású kötetet több száz illusztráció, bőséges jegyzetanyag, számos részletes mutató, irodalomjegyzék, továbbá német és orosz nyelvű ösz- izefoglaló teszi teljessé. Tizenhat vádlott, sok százezres kár Bíróság elé kerül a ceglédi bűnszövetkezet Új típusú sokszorosító gép ' Az Irodagép és Finommechanikai Vállalat új típusú, korszerű sokszorosító gép mintapéldányát készítette el. Az új gép lényegesen eltér az eddig gyártott típusoktól. A régiek 230 alkatrészből készültek és súlyuk 40 kilogramm volt. Az új mindössze 37 alkatrészből áll és 9 kilogrammot nyom. Gyártása olcsóbb, szerkezete és kezelése sokkal egyszerűbb s lehetőség van arra, hogy elektromos kivitelben is készítsék, t Az új s korszerű kivitelezésnél fogva exportra is alkalmas sokszorosító gép gyártását rövidesen megkezdik. — Nagy kutyák vannak «z ügyben, azért tussolják el! — suttogták szerte a városban az emberek, amikor az építkezési visszaéléseket elkövető banda letartóztatása után hosszú hetekig semmi sem történt. Pedig, ha végigolvassuk a .bűnlajstromot, meg kell állapítanunk: e szövevényes bűnügy felderítéséhez bizony idő kellett, hosszú idő. összesen 16 vádlott áll majd a bíróság elé: Lencsés Gábor, Kovács Mihály, Oláh László, Sárik Ede, Tóth István, Veress Mihály, Kispál Benő, Nagy Lajos, Molnár Sándorné, Ócsai Sándorné, Fülöp Gézáné, Kerepesi Ferenc, Babinszki Ferenc, Bede Jánosné, Lovas Antal, és Keresztúri Ferenc. Minden a városi tanács műszaki osztályán kezdődött... Sárik Ede 1954-től 1956 májusig vezette a tanács műszaki osztályát, és már abban az időben kisebb pénzösszegeket fogadott el Kispál Benőtől, akinek — ellenszolgáltatásképpen — munkát juttatott. Ebbe a környezetbe került Kovács Mihály és Oláh László. Amint, í kiderült, megfelelt nekik ez a ! környezet. A társaság azonban akkor | lett teljessé, amikor hozzájuk i csatlakozott Lencsés Gábor I volt vb-titkár. „Ha fejes is van köztünk, nem eshet bajunk" — gondolták. És megkezdődtek a vesztegetések, a visszaélése}? olyan mértékben, amilyet élképzelnl is nehéz. Lencsés Gábor, aki eleinte csak iszogatott a „barátok“ számlájára, később már literszámra „szerzi“ a szeszt, sőt kioktatja Tóth Istvánt (ugyanMagyarország tartja a híiségrekordot Mikor érnek hozzánk a hűvösebb jégrétegek? ' Ebben a kutya nagy meleg- | ben, mi, magyarok büszkék lehetünk. Egész Európában, sőt úgy mondhatnánk, az egész i északi féltekén Magyarország tartja a hőségrekordot. Szerdán délben például Buda- pesten 33 C fok meleget mér- j tek árnyékban, persze az aszfalton a tűző napon még sok-, kai melegebb volt. Hogy az or- j szag árnyéktalan mezőiről ne [ is beszéljünk. Pedig az aszfalton általában csak járkálnak, de a mezőn éppen most, júliusban dolgoznak a legkeményebben; aratnak. És ilyen nagy melegben — valljuk be — nem éppen könnyű ez a munka, különösen, ha a szép szabad természet kazánnak képzeli magát. — Jó lenne most az Északisarkon! — sóhajtozzák sokan verejtékezve. Vigasztalásukra közölhetjük a legfrissebb szerdai időjárásjelentést, amely arról tudósít, hogy a grönlandi eszkimók, tekintettel a partvidéket elöntő „hőségreszintén az Északi-sarkra vágyódnak. Ugyanis jéghegyeik árnyékában tegnap délben 8—9 C fok meleget mutatott a hőmérő. Ezzel szemben Stockholmban csak 18 fok a meleg, vagyis kellemesen langyos az időjárás és a svéd főváros lakossága egyelőre bírja a nyarat, nem vágyódik hidegebb éghajlatra. í Moszkvában derűs és meleg az idő. Alaposan meleg, de 7 fokkal mégiscsak alatta marad a mi hőségünknek. Mindössze 26 fok. Prága, Moszkvával szemben egy fok előnyt, 27 fokot jelent. Bécs pedig nagyon igyekszik, hogy utolérjen bennünket. Szerdán délig a bécsi levegő egészen 30 fokra nyomta fel a higanyt. Aggodalomra azonban nincs semmi okunk Ausztria már nem érhet utol bennünket. Bécstől nyugatra ugyanis hajnali viharok mái lehűtötték a levegőt és mára Bécsben is enyhébb lesz az éghajlat. Nálunk? Mi még ma is tartani fogjuk » rekordot. Legfeljebb a Du náhtúl északi részén lesz valamivel hűvösebb. Spanyolország felől azonban — igaz, hogy csak nagyon lassan — hűvösebb legrétegek közelednek, Franciaországot, Németországot enyhülést hozó szelük már el is érte. Ha útközben nem gondolják meg magukat és nem térnek más irányba, ugyanezek a hűvös légrélegek idővel még hozzánk is eljutnak. Ezt a kellemes nyugati behatást valóban mielőbb szívesen látnánk. Egy-két napig azonban hazánk még feltétlenül tartja a hőrekordot. Ma néhol zápor, vagy vihar is lehet, de a meleg, ha egy-két fokkal enyhébben, mégis tartani fogja a tegnapi nívót. Különben senki ne higgyen azoknak, akik azt állítják. hogy még soha ilyen meleget meg nem értek. Pontosan 27 esztendeje, 1931. július 15-én 36,7 C fok meleg volt. Egyébként a trópusokon akkor is, ma is lényegesen nagyobb volt a hőség. csak a tanácstól), hogy a „szárazság van“ jelszóra vagy telefonutasításra italt kell szállítania — ahonnan lehet. Az „üzlettársaktól“ többnyire lehetett. Legtöbbször Veress Mihály küldte az italt literszámra — hálából, hogy a Ger- je-telepi sportpályán pénzhez jutott. A sportpályán ugyanis öltözőt, raktált, melléképületeket létesítettek társadalmi munkában, azonban, hogy a társaság pénzhez jusson, a már elvégzett munkát Veress Mihálynak „adták ki“, aki azt Kovács Mihály tervei alapján „elkészítette“. És mindezért — Lencsés igazolására — felvett 5421 forint „munkadíjat“. Az italozás később egy-egy kisiparos lakásán folytatódott, vacsorákkal egybekötve. Az italozás és vacsorázgatás ellenértékeként Lencsés építkezéseket, különböző munkákat juttatott az érintett kisiparosoknak, akik úgy számláztak, ahogy akartak, hiszen Lencsésnek egy-két bankóval könnyen letakarták a szemét. Az eddig megállapított kár, amely Lencsés Gábort terheli• 17 943 forint. A „társaság“ többi tagja sem különb. Kovács Mihály régi műszaki tisztviselő, a bontási és építési engedélyeket írta alá, adta ki. Neki kellett volna ellenőriznie az elkészült munkák számláit. Visszaélve helyzetével, a számlákat úgy „ellenőrizte“, hogy minél magasabb legyen a végösszeg, és ebből neki minél több jusson. Az általa okozott kár 115 938 forint. Kispál Benő mindenben „benne volt“, amivel pénzt lehetett keresni. A Kossuth téri WC építésénél és lebontásánál például 23 406 forintot vágott zsebre. A gerjei hidakat ugyancsak ő ékítette. A használt téglákat újként számlázta, a számlát Sárik Ede igazolta, és igy Kispál 9772 forint „ha szonhoz“ jutott. A vizsgálat szerint összesen 70 826 forinttal károsította meg az államot. Veress Mihály három éve észrevette, hogy minden tanácsi munkát Kispál Benőnek juttatnak. Ö hiába kért, nem kapott. Először 1955-ben próbálkozott egy százforintossal Kovács Mihálynál és eredménnyel járt. Majd, amikor a benyújtott számlákat nagyon lassan intézték, ismét pénzt adott Kovácsnak, hogy „megolajozza“ az ügyet. Aztán jöttek sorban a vesztegetések. A| TÜZÉP csak Kovács vagy| Oláh kiutalására adott anya-! got, s a kiutalások 2000 forint-1 ba kerültek. A bütgeházi híd| javításánál nyolc négyzetmé-| tért számlázott, de csak half négyzetméteren dolgozott — § 300 forintért Kovács „elboro-| nálta“ a dolgot. Veress Mihály összesen\ 29 839 forintot vágott jogtala-§ nul zsebre — tehette: Kovácsi ^volt az ellenőre. 1 Nagy Lajos kisiparos 231 esetben kapott munkát a mű-| szaki osztálytól. A 2 560 000 fo-1 rint értékű munkánál 78 291 i forintot vágott zsebre jogtala-§ nul, túlszámlázással és más | manipulációk révén. Oláh László sodronykerítést i és oszlopokat lopott a „társa- \ ság“ tudtával és beleegyezésé-1 vei. Kerepesi Ferenc, Bedé Jánosi és Babinszky Ferenc a község-1 gazdálkodási vállalatnál „mű-l ködtek“. Kerepesi és Bedel mint műszaki vezető, Babinsz-I kj mint főkönyvelő, átmeneti-1 leg mint igazgató. Jól bevált módszerük volt,| hogy a lebontásra kerülő há-’= zak anyagát nem vették leltár-1 ba, hanem mint sajátjukat el-1 adták. Ilyen módon összesen 1 mintegy 17 ezer forinton osz-i toztak. Tehették, hiszen régi 1 csalásaik fölött is már szemet | hunytak az illetékesek. Vályoggal szélhámoskodtak | — 1500 forint jogtalan haszon- | ra tettek szert. A pénzt vissza- 1 fizettették velük, de eljárást | nem indítottak ellenük. Egy | épületet lebontottak, az anya-1 got eltüntették. Vizsgálat in-1 dúlt: „Nincs semmi hiba“ —| állapították meg az illetéke-1 sek. Ez a „nagy ügy“ kellett | ahhoz, hogy bebizonyosodjék:! mégis volt valami hiba. És | hogy Kispál Benő annyival ká-1 rosította meg az államot, mint! amennyit ellopott, az nagy-i részt Bede „ellenőrzéseinek“,! Bede „igazolásainak“ köszön-1 bető. ! Hosszú éveken át folyt ez I így, kéz kezet mos alapon, f Egyszerű emberek mondogat- I ták szerte a városban, hogy a 1 ' műszaki osztálynál és a Köz- I | séggazdálkodási Vállalatnál | „bűzlik valami“. j Csak a felsőbb szervek, csak 1 a megyei tanács v. b. ipari ősz- 1 tálya nem látott semmit. , | Vajon hol maradt az ellenőr- I zés? És vajon tisztázódik-e: I hogyan manipulálhattak éve- f I ken át ezek az emberek, hogy 1 í csak most vették észre?! f Zsadon Miklós |- , .Srinhú A IIZIMETWIKÓRÁBAN a címe Haritonov legújabb filmjének, amelyet a közeljövőben láthatnak a mozilátogatók Mummiitmmiiimilimuiiimiiiit Filmet készít az Adria állatvilágáról az első magyar könnyűbúvár Az albán kormány meghívására hathetes tartózkodásra Tiranába utazik Rádai Ödön, a magyar „békaember”, az első magyar — hivatalos néven — könnyűbúvár. Az albán állam kérésére vízi kutatásokat végez, majd leutazik Durazzó- ba, ahol tengeri felvételeket hús-vér alakok, akikben az idősebb olvasók sorstársaikat ismerhetik fel, a ma felnövekvő f iatal nemzedék pedig megismerheti rajtuk keresztül apáik életét. A regény, amely megírása után csak tizenhét esztendővel ezelőtt jelenhetett meg első ízben, 1947 végén, most másodízben talált kiadóra a Magyar Helikonnál. Bár a könyv hü realizmussal mutatja be az 1930-as Magyarország éleiét, mégis felvetődik akaratlanul is a kérdés, helyes volt-e ebben a papírszegény esztendőben újra megjelentetni, közel ötezer példányban, hiszen a könyv majd minden könyvtár polcán megtalálható. Ez elgondolkoztató. annál is inkább, mert tehetséges fiataljaink nem egyszer csak hosszas várakozás után juthatnak kiadóhoz, s akkor is csak igen csekély dányszámban jelentetik műveiket. pélmeg Jó szerepekre vágyom... A lottózó néni esete a,. Szín: a Lottóközpont „Felvilágosítások" című hivatali részlegének előszobája — Az, az — helyesel a néni —, piadinó, ketten nyertük. — Hogy-hogy? sötétedik el a megkínzott felvilágosító arca a soron következő rejtély hallatán. — Hát az úgy volt... — A néni nagy lélegzetet vesz és fújni kezdi. — Most már mindenki körülöttük, úgy hallgatják az esetet. — Régen játszunk együtt a szomszédasz- szonnyal. A kosztpénzből spóroljuk le a lottó árát. Kitöltjük, veszekszünk, aztán meg elgondoljuk, mit csinálunk majd a pénzzel. Valaki közbekérdez. — Nem vesznek össze rajta, néném? — Dehogynem — mondja a néni. — Múltkor is azt mondta a szomszédasszonyom, hogy megálmodta a hatost, aztán mégis a kilences jött ki. Mert amilyen szeleburdi, fordítva emlékezett rá. Aztán mindig kibékülünk, ha eljön a szelvények napja. No és most, beütött a mennykő. Most mit csináljunk? Mert a pénzt könnyű elosztani, de egy „pia- dinót”. A hallgatóság nevet. Röpködnek a tanácsok. Egy fiatalember nevető szemmel, de nagy komolyan ezt mondja: — A fehér billentyűket tartsa meg, a feketéket meg adja oda a szomszédnak. A fát könnyű elosztani, sajnos, nem sok jut majd egy-egyre. A pedált meg biciklire lehetne szerelni. — Szépen szól majd a bicikli — szól közbe egy fiatal lány. De a nénit nem lehet kimozdítani a nyugalmából. Mélyen a tisztviselő szemébe néz. — Mondja meg már, mit csináljunk? — És hozzáteszi: — A szomszédasszony talán kifizeti a részem. Nagy lánya SÁNDOR KÁLMÁN: A legsoványabb tehén esztendeje | „legsoványabb tehén esz- i /I tendeje” az 1930-as év, a | világgazdasági válság mély- § pontja volt Magyarországon. |.4z író regényében, amely 1930 íutolsó hónapjaiban íródott, ^Budapest elővárosa szeren- icsétlen és elesett sorsú embe- I reinek életét idézi fel. A lét- fbizonytalanság légkörében |szenvednek hősei, a koldus és |a munkás, az ügynök és a §tönkrement kistökés. Mindezt !nagyszerű ábrázolásban múltat ja be az író. Szinte felejt- Ihetetlen élményt nyújt a vak | koldus és kisfiának tragédiája | csakúgy, mint a nyomorgó ! ügynök hiábavaló küzdelme ! az életért és az emberségért. | Sándor Kálmán nem az osz- Itályharcos munkásréteget ábrázolja ebben a több mint hu- Iszonöt éve megírt regényében I s ezért nem is mutat kiutat í reménytelen sorsukból. AZ ál- Itala megrajzolt emberek, a re- Igény hö.sei, azonban így is élő, Gyurkovics Zsuzsát, a tehet- i séges fiatal színésznőt látogat- : tűk meg a napokban. — A Nemzeti Színház tagjaként prózai színésznő létére hogyan került operettszerepbe? — tesszük fel a kérdést, mert tudvalevőleg Gyurkovics Zsuzsa két éve nyáron a Bob herceg Annie-ját énekelte az Állatkerti Színpadon s most ugyanott örzsi szerepét énekli és játssza a Mézeskalácsban nagy sikerrel. — Az operett közel áll hozzám — feleli rövid töprengés után. — Énekelni már hosszú évek óta tanulok, s mivel szeretem a vidámságot, a zenét, a mókát — ezért vállaltam operettszerepet. Nemcsak a Bob hercegben és most a Mézeskalácsban, hanem már a Kétszer kettő néha öt című vidám van. Ka meg nem kell neki, megtartom magamnak. — Minek tartaná meg, nénikém? — kérdi a tisztviselő. Az öregasszony végignéz rajta és hangjában egy kis daccal így felel: — Jó lesz az nekem. Jó az a szobában. Láttam már a Körúton egy kirakatban is olyat. Tisztán tudom én tartani. Az emberek a fejüket csóválják és a néninek egyéb sem kell. — Majd megtanulom én is a piadinót. — Nem olyan könnyű az néni — mondja a fiatalember, aki az osztó igazság szerint akart felezni. De a néni nem hagyja magát. — A rádió is mondta, hogy csak tanuljanak a nők. Most lehet. No, isten megáldja magukat. — A néni elment. Egy j másik f iatal még ezt mondja: ] — Ha megnyerte, hadd vi- \ gye. Nem nevet vele senki. De- i tűsek az arcok, mosolygósak a j szemek. Szántó Miklós operettfilmben is. Egyébként már nem vagyok a Nemzeti Színház tagja. A Madách Szín- házhoz szerződtem. Örömmel I és boldogan, mert végre érez- ! hetem majd, hogy szükség van ! rám. Ladányi Ferenc, a szín- | ház új igazgatója úgy mondta, I szüksége van ilyen egyéniségű | színésznőre műsortervéhez. Ez ! megnyugtató. Bár szerettem a \ szerepeimet a Nemzeti Szín- I házban, de nagyon keveset ját- ! szottam. Nem éreztem, hogy | számolnak velem, hogy gon- | dóinak rám. Pedig nem is fő- \ szerep a célom és vágyam, j csupán a „jó“ szerep. Talán ! emlékszik még a Titkárnő-re, í abban öt szavam volt, mégis a \ szívemhez nőtt, akár a Szel- i lemidézés szobalánya. Tudom, ; hogy minden szerep jó, ha jól ! formálja meg az ember. De ha i nincs szerep... Csak az évad [ végén történt, hogy a Nemzeti- ; ben végre nagy szerepet kap- i tam és Törőcsik Mari cannes-i utazása alatt eljátszhattam a magamfajta színésznő nagy vágyát, Solvejget. Az eljövendő jó szerepek előtt és a kedves bámész örzsi után Gyurkovics Zsuzsa magára ölti a „nagyvilági hölgy*4 szerepét is. Férjével rövidesen autótúrára indul Párizsba, Ausztria, Svájc és Olaszország érintésével. <b. k.) ..................... j \j'lolc-tíz 'fél várakozik, J- V reklamál, zsong. Egy idősebb testes néni — sorrend ide, sorrend oda — előretörtet. Nem mintha fegyelmezetlen lenne... csak annyira fe- \ szíti a mondanivaló, hogy egy- : szerűen nem bírja magába i fojtani. Kerek képe van, pi- I rosbarna arca, amely most \fénylik az izgalomtól. — Azt mondja meg nekem \ aranyom, hogyan lehet ketté- \ választani, ha már ketten 1 nyertük. — Mit nyertek asszonyom? \ — kérdi a tisztviselő udvaria- \ san. 1 — Hát a nyereményt. Itt I van a száma, minden klap- ! pol... Azt mondja a sógorom, I hogy nagy értéket kapunk, i mert nem olcsó jószág egy | ilyen „piadinó”. I — Az mi a csoda, nénémasz- \szony? — hüledezik a hivatal- I nolc. ! — Hát piadinó. Nem tudja § mi az? Hiszen maguk tették I bele a listába. No, olyan zon- | gora. Piadinó — magyarázza a | néni. ! — Pianinó — derül fel az I ember.
