Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-15 / 165. szám

1958. JÜLIUS 15. KEDD WCirlao Törődjenek többet a szövetkezetek a tolifelvásárlással M egyénk területén a ceglédi, nagykőrösi, jászkarajenői és az érdi földmüvesszövetke- zetek foglalkoznak csupán toll felvásárlásával. A toll begyűjté­sét részben magángyűjtő útján, részben saját felvásárlójukon keresztül végzik. Az elmúlt év­ben Pest megye területén a szövetkezetek több mint 8 millió forint értékben vásárol­tak fel mintegy ezer mázsa tollat. A fenti mennyiség csak. nem teljes egészében exportra ment, méghozzá jó áron. Annak ellenére, hogy érde­mes és hasznos a toll felvásár­lásával foglalkozni, sok sza­bálytalanság és meg nem értés tapasztalható. Fischer Miklós, a MÉK-központ dolgozója el­mondotta, hogy a magángyűj- tök a felvásárlásnál sok sza­bálytalanságot követnek el, nem tartják be a területi el­határolást, s még más me­gyékből is felkeresik megyénk területét. Hiba az is, hogy a felvásárlók egy része nem látogatja a tanyavilágot és az üzletben várják, hogy a terme­lők helybe vigyék a tollat. Ki­rívó eset is van e téren. A Ceglédi Földművesszövet­kezet működési területén a szövetkezetnek a piactérnél, a Zalka Máté utca 1. szám alatt működik évek óta a tolifelvásárló telepe. Egy ház­zal odébb a MÉH magángyűj­tője folytat ugyancsak tollfél- vásárló tevékenységet, még­hozzá nem is szabályszerűen. Cégtáblája van, pedig erre nincs joga, helybe viszik neki a tollat. A szabálytalanság az, hogy ez a MÉH-megbízott csu­pán magángyűjtő és nem jár részére hivatalos cégtábla. Ezen túlmenően a magángyüj- tönek házról házra, tanyáról tanyára kellene járnia és ott felvásárolni a tollat, nem pedig a ceglédi piacon keres­ni az eladót. A földmüvesszö- vetkezet egyedül is kitűnően le tudná bonyolítani a tollfel- vásárlást Cegléden, nincs szükség a MÉH magángyűjtő­jére. Ha a MÉH mégis tar­tani akarja a ceglédi magán- gyűjtőjét, rendelje el, hogy a magángyűjtő a város belterü­letén kívül vásárolhasson csak, mint a neve is mutatja, lá­togassa azokat a községeket, ahol nincs a szövetkezetnek tollfelvásárlója és ne folytas­son Cegléden üzleti tevékeny­séget, A földművesszövetkezetek egyre inkább kezdik felismer­ni a tolifelvásárlás hasznát, értelmét. Házalás után több fmsz foglalkozik ez évben a tollfclvásárlással. Ezen túlme­nően ez évben huszonnégy szö­vetkezet szervezett liba-, ka- csahizlalási szerződést. Sok olyan terület van még me­gyénkben, ahol érdemes lenne a földművesszövetkezeteknek tollf el vásárlással foglalkozni. Annak, hogy nincs, csupán az az oka, hogy nem falainak megfelelő, szakképzett felvá­sárlót. Ebben a negyedévben Abonyban, Tápiógyörgyén és Kiskunlacházán alkalmaz toll- felvásárlókat és foglalkozik toll felvásárlásával a földmű­vesszövetkezet. A piacokon történő tollfel- vásárlást földművesszövetke­zeteink nem nagyon szere­tik. Nem ártana pedig — mondotta Fischer elvtárs —, ha szerveznének heti piacok alkalmával tollátvételi napo­kat, sőt a tanyai körzetekben rendszeres időközönként toll- gyüjtő napokat, avagy heteket. A magángyüjtők felismerték a piaci tolifelvásárlás előnyeit és előszeretettel látogatják, sokszor szabálytalanul, hely­telen árakon vásárolva, a pia­cokat! Mi igyekszünk ezeket még jobban ellenőrizni és ki­tiltani őket á piacokról. Terv­be vettük, hogy kapcsolt mun­kakörben csaknem minden földművesszövetkezeti felvá­sárlót, vagy boltvezetőt kiképe- . zünk toll felvásárlásra. Persze ez éveket vesz igénybe. Addig is azt kell megtenni, hogy a földművesszövetkezetek még jobban szorgalmazzák műkö­dési területükön a toll felvá­sárlását, mert ebből nekik is és az országnak is haszna származik. • • Ünnepeltek a tatárszentgyörgyi juhászok Szombaton délután ünnepre gyűltek össze Tatárszentgyör- gyön a juhtenyésztő szakcso­port tagjai. Sok vendég, újság­író, sőt még a rádió is felke­reste a Dékány Lajos vezette juhtenyésztő szakcsoportot. A nagy érdeklődés oka az volt, hogy szombaton ünnepelte egyéves fennállását a szakcso­port és ezen a napon avatták fel saját erejükből létesített tej- és sajtfeldolgozó üzemü­ket. A juhtenyésztő szakcsoport egy évvel ezelőtt 18 taggal és mintegy 1100 juhval alakult. Ekkor még semmi közös alap­juk nem volt. Egy év óta nagy­szerű fejlődésről tett tanúsá­got a jól irányított szakcsoport. Az egyéves évfordulótól juh­tartó gazda ünnepelte, vala­mennyi tagja a szakcsoport­nak, most 3400 juhuk van és mintegy 450 kh saját földjük. A szakcsoport Pest megye leg­nagyobb juhtenyésztő szakcso­portja, és sokszor megtekintik messze környékbeliek is a cso­port szépen fejlett, ,^ól gondo­'■ 7* : ' A szövetkezeti italbolt udvarán 3 birkából főzik az ízletes birkapaprikást a tatárszentgyörgyi juhtenyésztő szakcso­port tagjai. A főszakács ifj. Kajdácst György, s a .ió szagokra elsőnek a gyerekek gyűltek köréje Az avatási ünnepségen fel­szólalt Bokor József:, a MÉ­SZÖV igazgatóságnak elnöke is. * Az ünnepség végén a csoport Bált rendeztek Tatárszentgyörgyön a szövetkezeti vendég­lőben a juhtenyésztő szakcsoport tagjai egyéves fennállásuk alkalmából.’ Ä 'juhászok a még eredményesebb jövőre ürítik poharukat. Láthatólag jól érzik magukat... zott birkáit. A csoport sikerére jellemző, hogy még a környe­ző kis községek, mint Kunpe- szér, Kunadacs és Ladánybene julhtartó gazdái is tagjai a cso­portnak. A kora délutáni órákban Dé­kány Lajos bácsi udvarán gyü­lekeztek a szakcsoport tagjai és a vendégek. ízletes birkagu­lyással vendégelték meg a megjelenteket. Az ünnepségre a modern, korszerűen beren­dezett új tej- és sajtfeldolgozó üzem udvarán került sor. Dé­kány bácsi elmondotta, hogy a feldolgozó üzem 43 000 forintba került és ez a szakcsoport kö­zös tulajdonát képezi. A szük­séges pénzt a csoport tagjai adták össze és mindössze 17 000 forintot kaptak rövidle­járatú kölcsönként. A sajt­üzemben a 4000 juh tejéből különböző alakú sajtokat ké­szítenek, ezenkívül gomolyát és juhtúrót is. A csoport tag­jai minden árujukat közösen értékesítik és a bevétel 20 százalékát közös alapra helye­zik. A közös alapból néhány hónap múlva túródaráló gépet vesznek és építenek egy 400 férőhelyes juhhodályt. Jövőre ugyanis a tagok félezer válasz­tási ürüt adnak a közös alap­ra. tagjai sajtkiállítást rendeztek. Titkos szavazással, hozzáértő zsűri döntése alapján az első öt helyezett jutalmat kapott: termoszt, zsírosbödönt, boros­készletet stb. A bizottság tag­jai között volt Kajdácsi József juhász és J^ruska Mihályné, szintén juhász asszony. A sajtkiállítás első díját Do­bos Mihályné nyerte el. A má­sodik díjat a kunbaracsi ter­melőszövetkezet, míg a harma­dikat Lantos Mihály tatár­szentgyörgyi juhász nyerte. A gomolya (göbölye) verseny első díját a helybeli Uj Alkotmány Termelőszövetkezet nyerte, míg a liptóitúró versenyt Győrfi István. Az ünnepség után az udva­ron kifizették a tagoknak a be­hozott sajtokért járó pénzeket. A szakcsoport tagjai hetenként személyenként 60—80 kg sajtot szoktak bevinni és ezért Mén­kű Istvánná pénztáros 1000 fo­rinton felüli összegeket fizet ki a juhászoknak. Sóber Jó- zsefné például kereken 1431 forintot vett kézhez egyheti sajtjáért. Este a szövetkezeti vendéglő feldíszített udvarán és nagy­termében kecskelábú asztalok mellett ünnepeltek a juhászok és vendégeik a község lakóival együtt. Szabad tűzön, bogrács­ban főtt a három birkából ké­szült ízletes birkapörkölt. Va­csora közben és után cigány­zene mellett hajnalig ünnepel­tek a tatárszentgyörgyi juhá­szok. (cs) Már vásárolják a szövetkezetek a zsupszalmát Megyénk terü­letén a földműves­szövetkezetek megkezdték a zsúpszalma szállt, tási szerződések kötését. Az el­múlt évben külö­nösen szép ered­ményt értek el Vácott és Aszó­don. Az idén • Aszódon, Vácott, Galgamácsán, Taksonyban, Gyó­nón és Nagykátán, Abonyban kötnek szerződést zsúp­szalmára a föld­művesszövetkeze­tek. A szerződés­kötés iránt nagy érdeklődés nyil­vánult meg. mi­vel a termelők ré­szére nagy előnyt jelent zsupszakna szerződéses mó­don való átadása. A termelők ré­szére azért elő­nyös, mert a rozs­szalmát alomszal­maként má­zsánként 24 fo­rintért veszik át a szövetkezetek. A rozsszalmából ké. szült zsúpszalma felvásárlási ára viszont I. osztá­lyú minőségnél 82 forint, II. osztá­lyúnál 75 forint. A szövetkezetek az előre lekötött mennyiségre elő­leget is tudnak fo­lyósítani, melyet a termelők kamat­mentesen hasz­nálhatnak a zsúp leadásáig. Iklad és Do- mony térségében több termelő nyi­latkozott kedve­zően a zsúpszalma készítéséről. Kár, hogy jobbára csak öregek foglalkoz­nak vele, a fiata­lok nem látnak benne fantáziát, Augusztus 18-án kezdődik a beiratkozás a József Attila Szabadegyetemre A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat József Attila Szabadegye­temének 1958—59-es évfolyamára augusztus 18-án kezdődik a be­iratkozás az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem bölcsészettudomány) karán. A jelentkezők a társada­lomtudományi, a természettudo­mányi, és a műszaki tagozat 29 előadássorozata közül választhat­nak. A nyelviskolai tagozaton 15 Wegen nyelv tanulására ns’ílik lehetőség. Ezenkívül orosz nyelvű tolmácstanfolyamot és kezdő fo­kon angol, német, orosz nyelvtan- folyamot hirdetnek mérnökök, or­vosok, közgazdászok és pedagógu­sok részére. Persze, nem mindenki mulat. A kisbojtár fáradhatatlanul járja a határt az örökké éhes birkákkal. Majd ha felnő, ö is ünnepli a szakcsoport egyéves fennállását. De addig a birkák mellett a helye A szakcsoportok előiskoláí a közös szövetkezeti gazdálkodásnak A mezőgazdaság szocialista átszervezésének fontos alap­ját képezik az egyszerű szö­vetkezeti társulások, melyek a földművesszövetkezetek kere­tén belül működnek. A ter­melőszövetkezeti mozgalom fejlesztésénél — okulva a múlt hibáiból — törvény sze­rint be kell tartani az önkén- rte£§pg és a fokozatosság el­vét. Az egyéni gazdálkodás és a termelőszövetkezeti, szocia­lista nagyüzemi gazdálkodás között állnak a szakcsoportok, társulások. Ezek az alacso­nyabb fokú szövetkezeti for­mák előiskolái a termelőszö­vetkezeti mozgalomnak. Ép­pen ezért az eddiginél is nagyobb fontosságot kell tulajdonítani a szakcso­portok szervezésére, s töre­kedni arra, hogy ezek alap­szabály szerint eredményesen, jövedelmezően működjenek, megkedveltessék tagjaikkal és a kívülállókkal a közös gaz­dálkodást. A szakcsoportok, társulá­sok a földművesszövetkezetek keretén belül működnek, ért­hető, hogy a földművesszövet­kezetektől várhatják és kap­ják is a legtöbb segítséget, tá­mogatást. A szervezésen kívül a földművesszövetkezetek se­gítik a szakcsoportokat gaz­dasági ügyeik elintézésében, az irányító munkában, termelési és pénzügyi terveik kidolgozá­sában, a termeléshez szükséges anyagok, felszerelések be­szerzésében és a megtermelt áruk értékesítésében. A termelvények előnyös ér­tékesítése érdekében terme­lési és értékesítési szerződést kötnek a szakcsoportokkal a földművesszövetkezetek, s kamatmentes termelési előle­get adnak részükre. A föld­művesszövetkezetek tulajdoné, ban levő kisgépeket is első­sorban a szakcsoportok kapják kölcsön. Ezeken kívül még igen sok módon segítik a föld­művesszövetkezetek a szakcso­portokat, elsősorban a szövet­kezeti mezőgazdászok révén. A ceglédi járásban működő szakcsoportok többsége csak 12—16 hónapos múltra tekint­het vissza, mégis, nem egy szakcsoport van, amely szép eredményt ért el a közös alap képzésében, és a kollektív munkában. Az abonyi cukor­répatermelő szakcsoport tagjai 35 kh-t közösen művelnek. Ceglédbercelen a növény, és cukorrépatermelő szakcsoport Hozzászólás a vitához tagjai 61 kát. hold földjükön dolgoznak közösen, egy aka­rattal. A közös alap képzését sem hanyagolják el legjobb szakcsoportjaink. A Cegléd i# juhtenyésztő szakcsoport 20 ezer forintnyi saját pénzükből közös túróíeldolgozó üzemet létesítettek. A ceglédi hegy­községnek 10 ezer forint közös pénze van. 52 ezer forint érté­kű közös beruházása es 90 ezer forint értékű borkészlete. A ceglédi öreghegyi szőlő-, gyü­mölcstermelő szakcsoportnak 18 ezer forint készpénze, s csaknem 50 ezer forint értékű közös beruházása van. míg a csemői minőségi szőlő-, gyü­mölcstermelő szakcsoport mintegy 100 ezer forint értékű közös alappal dicsekedhet. Megállapítható, hogy azok a szakcsoportok működnek jól, amelyeket jó, hozzáértő ter­melők alakítottak, akik élet­hivatásuknak tekintik a me­zőgazdaságot, s jobb megélhe­tésüket csak a közösen végzett munka révén tudják biztosíta­ni. Rossz gazdákból még nem alakult sikeresen dolgozó szakcsoport. Annak igazolására, hogy a szakcso­portok a szövetkezeti élet előiskolái, néhány példát ho­zok fel. Járásunkban az elmúlt hó­napokban a csemői Rákóczi szőlőtermelő szakcsoport ter­melőszövetkezeti csoporttá ala­kult át, a csemői minőségi sző­lőtermelő szakcsoport, az abo­nyi cukorrépatermelő szak­csoport és a nyársapáti Zöld mező szakcsoport az ősszel előbbre lép és fejlettebb fokú szövetkezési formában folytat­ja tevékenységét. Igaz, akad ma is olyan szak­csoportunk, ahol a tagok in­kább a kereskedelem felé haj­lanak, sőt spekulálnak. Szeren­csére ilyen csoportunk alig van. Nem szabad a jól működő szakcsoportokkal szemben tü­relmetlennek lenni, úgy kell tekinteni őket, mint a termelő­szövetkezetek jövendő tag­jait. Ám az olyan szakcsopor­toktól, melyek spekulálnak, nem tartják be a saját maguk­tól elfogadott alapszabályt* meg kell vonni a kedvez­ményeket, súlyosabb esetben a működési engedélyt. A szakcsoportok eredmé­nyes. alapszabályszerű műkö­dését a földművesszövetkeze­teknek keli sokoldalú segít­ségadásukkal, ellenőrzésükkel biztosítani. Ez a foglalkozás viszonylag lassú, türelmes fel­világosító és segítő munkát igényel. Ezt csak a mezőgaz­dász, vagy az iroda dolgozó* nem képesek egyedül elvégez­ni. Szükség van a pártszerve­zet és a tanács segítségére, a szövetkezet igazgatósága és választott szerveinek aktív közreműködésére. És legfő­képp arra, hogy higgyük: a szakcsoportok szervezése, munkájuk elősegítése előbbre viszi a mezőgazdaság szocia­lista átszervezését, a termelő­szövetkezeti mozgalom meg­erősödését. Bene József a ceglédi FJK főmezőgazdásza Július 15-én kezdődik a kisipari tanulók szerződtetése A kisiparosok működéséről szóló rendelet a Kisiparosok Országos Szervezetének fel­adatává teszi a tanulók szer­ződtetését. A KIOSZ helyi szervei ebben az évben elő­ször látják el ezt a teendőjü­ket. A szerződéskötések július 15-től augusztus 25-ig tarta­nak. A KIOSZ ügyel arra, hogy csak azok a mesterek szerződtessenek tanulókat, akik alkalmasak az új szak­emberek nevelésére és megfe­lelő műhellyel rendelkeznek. A kisipari tanulókat augusz­tus 29-ig be is kell íratni az iskolába. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy főleg a lányok leginkább egy-egy szakmát rohamoznak meg, s legtöbben fodrászok, vagy kozmetikus­nők szeretnének lenni. A fiúk közül kevesen választják a szabó, sapkás, cipész mester­séget és az építőipari szakmá­kat. FIATAL MAGYAR ZENESZERZŐ SIKERE BELGIUMBAN Almásy László fiatal zene- szerzft a belgiumi Grandban hirdetett orgonapályázatra beküldte egyik művét. A pá­lyázat értékelése után a leg­jobb művekből ünnepi hang­versenyt rendeztek, s előadták Almásy László szerzeményét is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom