Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-10 / 161. szám
hírlap 1958. JŰLIUS 9. SZERDA ..Isién háta mögött” — Pesttől ötven kilométerre ok, hogy a szülő nem is akarja, hogy a gyermeke többet tanuljon, többre vigye, mint ő maga. Aztán van egy negyedik, igen szomorú ok is: aránylag igen sok a csökkent szellemi képességű gyermek. Ennek pedig az a magyarázata, hogy az egész pusztát úgyszólván három család népesíti be. Az irodai személyzet egy részét kivéve — amely idegenből jár ide dolgozni — jóformán mindenki rokona mindenkinek. Nemigen van még olyan zuga ennek az országnak, ahol a sógorság-ko- maság úgy megmutatkozna, mint itt. Ennek a velejárója a rokonok közti házasodás, amelynek meg is van a fent- említett következménye. Ezek az általános sajátságok, de vannak ezeknél söté- tebb, riasztóbb vadhajtások Is! Mint például az anyai segédlettel történt leánycsábítás, vagy a férj halálát áhítozó asszony esete. Ezeknek többségében az otthoni nevelés, a szülői példamutatás körül van a bajok gyökere. Mert ha a szülő rossz példát mutat, mit tehet a pedagógus az iskolában? Különösen akkor, ha maga is súlyos bajokkal küzd, mint az a tanítónő, aki pár hónapos kislányával és férjével egy parányi szobácskábán szűkölködik, s még konyhája sincs. Pedig ahhoz, hogy taníthasson, állandóan művelődnie, tanulnia kellene. Hiszen nagy feladat van rábízva: emberebb embert kell nevelnie! S ő ezt teszi is, kötelesség- tudóan, lelkesen, mindaddig, míg saját gondjai el nem borítják, felül nem kerekednek a kötelességtudáson. De ak- mi lesz. Erre is kellene gondolniuk, ezzel is kellene törődniük a gazdaság vezetőinek: ilyen „apróságokkal'’. Hiszen ha nem is a gazdaságról, de az emberekről van szó, akik benne élnek, akik munkájukkal építik gazdagítják. Milyen lehet a kuturáiis élet ? Ez a kérdés merül fel az emberben — ezek után — joggal. Egyetlen szóval válaszolva a kérdésre: sivár. Mert hiába van a gazdaságnak szép, nagy kultúrterme, ha előadás, vagy összejövetel csak akkor van benne, amikor a szomszéd községek színjátszó-csoportja, vagy a Déryné Színház néha idelátogat. Pedig sokat költöttek rá: színpadi kellékeket, sportfelszereléseket, hangszereket vásároltak. De mindezek jórészéről azt sem tudni, hová lettek? Van itt olvasóterem is, elég gazdag könyvállománnyal, de annál kevesebb olvasóval. Sokszor hétszámra nem fordul meg benne senki — a könyvtároson kívül. Bezzeg sokan látogatják a jól felszerelt büfét, amelyet — a könyvtárral ellentétben — télen is fűtenek, s ahol minden kapható, kinek-kinek ízlése szerint: bor, sör, pálinka. Sajnos, mindez munkaidő alatt is! Ezzel kapcsolatban is akadna itt tennivaló bőven. E tennivalókból pedig kivehetné a részét — olvasókörök szervezésével, ismeretterjesztő előadásokkal, társas összejövetelekkel, felvilágosító munkával — a jelenleg teljesen passzív nőtanács is! Befejezésül feltétlenül szólnom kell arról, hogy — úgy érzem — az itt tapasztaltakért egy kissé mindenki felelős. Mert való igaz, hogy éppen a kultúrfronton tettünk talán a legtöbbet, de még mindig kevés ez a sok is! Mindaddig kevés, amíg ilyen fehér foltok, ilyen „isten háta mögötti” helyek vannak Magyarországon. Átkos örökség ez, amelyet a letűnt úri világ hagyott ránk. A mi dolgunk — és sürgős dolgunk — eltüntetni ezt az örökséget. Madácsy Magda ■Cf-ilm, Színház, Jrviltrfotn ITT ÁLLOK... Módosították a családi pótlékra vonatkozó rendelkezéseket A hivatalos lap tegnapi száma kormányrendeletet közöl a családi pótlékra vonatkozó egyes, rendelkezések módosításáról. A rendelet szerint a családfenntartónak jár családi pótlék a 16. életévét be nem töltött gyermeke, mostoha, örökbefogadott, nevelt gyermeke, unokája és testvére után, tekintet nélkül arra, hogy a gyermeknek keresete vagy jövedelme van-e. Az iskolai tanulmányokat folytató gyermek után a családi pótlék a középiskolai tanulmányok befejezéséig, legfeljebb azonban a 19. életév betöltéséig, a 16. életévét betöltött első és másodéves ipari és kereskedőtanuló után pedig a családi pótlék legfeljebb a 18. éves kor betöltéséig jár. vékenysége miatt már hét esztendeje nem hagyhatja el hazáját. S míg olvassuk a lebilincselő önéletrajz-regényt, kibontakozik előttünk Robeson széles művészi skálája, mely az egyszerű néger spirituáléktól egészen az operák megszólaltatásáig vezet. S bármerre jár, bárhol jelenik meg közönsége előtt, mindenütt a legteljesebb siker kíséri útját. Siker, amely azonban nem csupán páratlan művészetének, hanem mély emberségességének is szól. Robeson önéletrajzi vallomásának stílusa egyszerű, mégis megragadó. Nem használ nagy szavakat, nem öltözteti körülményes és bonyolult formába gondolatait — oly közvetlen hangon mondja el életét, mint amilyen közvetlen és egyszerű a nép, amelyből származik, s amelyet soha egyetlen pillanatra sem tagadott meg. Robeson népe boldogulására tette fel a maga egyéni életét s végső soron saját életének vallomása — ez a könyv — is ezt a nemes célt szolgálja: egy ember életén keresztül bemutatni egy egész nép sorsát és életét. „Itt állok... másképpen nem tehetek”. S e szavak mögött ott áll egy egész nép, hogy a világ elé tárja életét. Valami belső erő kényszeríti erre, hogy bemutassa teljes önmagát, mert másként nem tehet. Látnia kell az egész világnak, mily nagy nyomorúságban él e tiszta, nemes, békeszerető — de talán éppen azért annyira kisemmizett — nép. Ez Paul Robeson könyvének legnagyszerűbb mondanivalója. A díszes kötésű, számos eredeti fényképpel és rajzzal illusztrált könyv megjelentetéséért komoly dicséret illeti.,,az fílLMHfRADÓ J ----»uouiUWilutliBBIIIIIIjllílllliaillllllllDjJlinilllllllJh^ A lig van ember a világon — még képlett szaktudósok között is —, aki arra gondolna, amikor jóízűen - táplálkozik, hogy milyen folyamatok mennek végbe szervezetünkben, különösen emésztőszerveinkben, miután finom falatokat fogyasztottunk. Először is tudnunk kell, hogy a tápláléknak az emberi szervezetben éppen olyan szerepe van, mint egy acélrugónak, amelyet beleerőszakolunk egy szűk tokba. Ehhez energiára van szükség. Ha később felpattantjuk a bezárt tokot, a rugó kiugrik belőle, vagyis visszaadja azt a feszítőerőt, amikor a szűk tokba kényszer vitettük. A rugók a szabad, alacsonyrendű molekulák, a tők, amelybe belekényszerítet- tük, a magasrendű, összetett molekulák. Ha est a magasrendű molekulát ismét felbomlasztjuk, akkor visszanyerjük azt az Emésztőszervein k: vegyi laboratóriumok a sejtfalaenergiát, amelyre szükség volt ahhoz, hogy a „rugót” beszorítsuk. Az emésztőszerveknek két fontos feladatuk van. Először kisebb egységekre kell feldarabolniok a tápanyagok nagy molekuláit, hogy azok egyáltalán bejussanak a szervezet belsejébe, a sejtekhez. A nagy molekulák ugyanis nem tudnak a szöveteken és a sejtfalakon átvándorolni. Egy keményítő molekula sohasem volna képes átmenni egyik sejtből a másikba. Az élettan egyik legrégebben ismert törvénye: az anyagok nem hatnak, csak ha fel vannak oldva! A keményítőt cukorrá, • az olajat glicerinné és szappanná, a fehérjéket pedig úgynevezett aminosavalc- ká kell felbomlasztani, hogy átszűrődhessenek kon. Másodszor az a feladat jut az emésztőszervéknek, hogy a tápanyagok idegenfajtájú molekuláit sajátosan emberi anyagókká alakítsák át. Az ember mindenféle molekulát felszed táplálékában: tehéntejet és csirkehúst, búzakeményítőt és kávésavakat, burgonyalisztet és szafdi- niaolajat. Az ember lenyel ugyan egy osztrigát, de az osztriga-fehérjéből mégsem pótolhatja agyának elhasznált fehérjéit. Agya egészen sajátos összetételű, emberi agyfehérje- molekulák elrendezéséből áll és egy-egy elhasznált molekulát csak odaillő fehérjemolekulával pótolhat. Ha az autónkban elkopott egy fogaskerék, tikkor nem akármilyennel, hanem csak pontosan idaillő, megfelelően becsiszolt fogaskerékkel pótolhatjuk. A kapott „pótalkatrész” megfelelő átalakítása, becsiszo- lása az emésztőszervek feladata. Az emberi szervezet, amelynek növényi és állati anyagokat nyújtunk át táplálékként, olyasfajta feladat előtt áll, mint egy építész, akit elvezetünk egy régi városrészbe és azt mondjuk neki, alakítsa azt át modern negyeddé. Hogyan oldja meg feladatát? Lebontja az ósdi házakat és az így kapott téglákat, meg egyéb bontási anyagokat felhasználja az új házak építésénél. így van ez az emberi szervezetnél is: a disznózsír, a rozsliszt, a hering-fehérje és a banán anyagát a szervezet téglákra bontja és ezékből építi fel az emberi fehérjét, az emberi zsírt és az emberi cukrot. Amit pedig nem tud hasznosítani belőlük, az az emésztés salakjaként távozik testéből. HOLLYWOODBAN megfilmesítik Theodor Dreiser a Titan című regényét. HANS ALBERS, a 65 éves neves német filmszínész legújabb filmjében, a Férfi a folyóban, egy búvár szerepét játssza. SZOVJET ÉS FINN koprodukcióban film készült a finnek nagy époszából, a Kalevalából. SOPHIA LOREN játssza a Kulcs című új angol film női főszerepét. Aki a Marsra repül, vigye magával Vénuszát is Két amerikai tudós: dr. Donald Conover és dr. Eugenia Kemp Las Angelesben tartott előadásukban hangsúlyozták, hogy űrrepülőnek legmegfelelőbb a házaspár, mert úgy jobban el tudják viselni „az esetleg két-három évig tartó utazásr sál járó teljes elszigeteltség lélektani megpróbáltatásait.” Dr. Conover kijelentette: a legutóbbi háborúban az angolok tapasztalatokat szerezhettek arról, hogy ha férfiak és nők együtt teljesítettek szolgálatot a csapatoktól távoli légelhárító ütegeknél és megfigyelő állomásoknál, jobban hajtották végre feladataikat és az egyes beosztottak nem kérték olyan gyakran áthelyezésüket. Éppen ezért az űrhajózás szerelmeseit a jövőben koedu- kációs akadémiákon fogják kiképezni, ahol rábeszélik majd őket arra, hogy mielőtt útnak indulnának a csillagok felé, házasodjanak össze. Így tehát ha valaki a Marsra akar repülni, helyesen teszi, ha magával viszi saját Vénuszát. A KISZ rajkózenekara az NDK-ba utazóit A KISZ központi művész- i együttesének rajkózenekara1 népi táncosok kíséretében többi napos vendégszereplésre kedden az NDK-ba utazott. Az együttes, amelyet a lipcsei virágkiállítás alkalmával rende-; zett kulturális fesztiválra hívtak meg, magyar népi tánc- és zeneszámokat ad elő Lipcsében és Drezdában. Sipos Gábor: Földműveléstan (Mezőgazdasági Kiadó, Buda- iaest, 1958. 400 lap, ara 68 Ft.). A mű a talaj hasznosításának általános kérdéseivel foglalkozik. Ismerteti a földművelés rendszereit, amelyekből a modern növénytermesztés kifejlődött. Bevezetőjében a földműveléstan tudományának rövid fejlődéstörténetét adja. A könyv első részéből megismerkedünk a mezőgazdasági no vények növekedési és fejlődési feltételeivel, a környezet, a fény .szerepével, a talaj vízgazdálkodásával és szerkezete agronómiái jelentőségével. A második rész a szántóföldi gyomnövényekkel, kártételükkel és irtásukkal foglalkozik. a harmadik rész a talaj- művelésbe vezet be. foglalkozik a talajművelés céljával, a szántási eljárásokkal, a sekély- és mélyszántás problémáival, majd a talaj művelési rendszereket veszi sorra. A negyedik rész a vetésforgókat ismerteti, rámutat a növények sorrendjének biológiai és agrotechnikai alapjaira, a növények sorrendjének fontosságára, az elövetemény elméletre, a vetésforgók szerkezetének és osztályozásának rendszerére, majd a vetésforgó-tervezés módszereire. Az ötödik, utolsó részből megismerkedünk a különböző földművelési rendszerekkel; a legelőváltós, az ugaros és a vetésváltós földművelési rendszerrel. Végül a füves- és a zöldtrágvás földművelési rendszert ismerteti a szerző. Földvári Ferenc lit állok — másképpen nem if* tehetek”. Ezt a lutheri idézetet választotta a nagy néger énekes könyve címének. S amikor e díszes kiállítású könyvet az olvasó a kezébe veszi, akaratlanul is felzsong benne a nagyszerű dal: „Zsong a folyó”, s az ember máris ma- : ga előtt látja a félelmet nem \ ismerő nagy művészt, aki \ egész életét népe életére, bol- \ dogulására tette fel. Ezt ének- \ li, s ezt vallja könyve beveze- \ tő soraiban is: „Néger vagyok. \ A ház, amelyben élek, Har- \ lemben van, város ez a váro- \ son belül, Amerika néger met- \ ropolisa. És ahogyan agyamat \ és szívemet feszitű dolgokról \ írok, szinte érzem mindannak \ a szorítását, ami körülvesz \ otthonomban, népem között.” A szülői ház hagyományai, \ a gyermekkornak fájdalmas, l szép emléke, a néger muzsika \ ősi ritmusa és dallama ele- \ venedik meg életéről szóló \ vallomásában. Ezek az emlé- \ kék formálják <igaz emberré j és teszik kötelességévé, hogy I nemes művészetével, éle- \ tével az amerikai négereknek, ; az egész világ színesbőrű la- \ kosságának emberhez méltó \ helyet vívjon ki a népek so- ; rában. A könyv lapjain megeleve- \ nedik mindaz a nehéz küzde- ! lem és harc, amelyben e ki- \ váló művésznek egész élete \ során része volt. Jogásznak \ készült, de az Amerikában ; uralkodó faji megkülönbözte- : tés ezt lehetetlenné tette. Mű- \ vészi pályáját a huszas évek \ végén kezdte az Egyesült Ál- : lantokban, de a megalázó bá- \ násmód miatt Londonban te- : lepedett le, ahol nagy szere- \ tettel és megbecsüléssel fo- ! gadták. Amerikába a harmincas évek végén tért vissza. Azóta ott él, de a néger nép érdekében kifejtett közéleti te■iiliaiiiifiifiiiiiitiiait.ft Korhatárra tekintet nélkül fa-§ lyósítani kell a családi pótlé-§ kot olyan gyermek után, aki a § családi pótlékra jogosultság | időtartama alatt munkaképes-§ ségét testi vagy szellemi fo-1 gyatkozása miatt legalább 67f százalékban elvesztette. A dől- | gozó családi pótlókra abban az | esetben jogosult, ha saját ház-1 tartásában legalább két gyer-f meket tart el. Az egyedülálló dolgozó nő | egy gyermeke után is jo- | gosult családi pótlékra. 1 Ugyancsak egy gyenr.sk útin I is jár a családi pótlék akkor, | ha a gyermek testi és szellemit fogyatkozása miatt teljesen| munkaképtelen. Az utón a | gyermek után, akinek teljes | ellátásáról az állam ingyenesen f gondoskodik, akit iparitanuló-1 otthonban helyeztek el. vagy| aki a családi pótlékkal egyen-1 lő. vagy azt meghaladó árva-| [ellátásban részesül, továbbá | j aki után gyermeknevelési pót-1 I lékot fizetnek, családi pótlék | : nem jár. Ha a szülők együtt-1 i élnek és a családi pótlékra jo- | | gosultság feltételei mindkét f ; szülőnél fennállnak, a családi pótlékot az apa | jogán kell megállapítani. | ! Ha az aPa családjáról, gyerme-1 ! keiről nem gondoskodik, a csa-1 ! ládi pótlék az anya jogán jár. | Ha a szülők nem élnek § együtt, a családi pótlék azt | a szülőt illeti meg, akinél | a gyermek van. ; A családi pótlék folyósítását | [Szüneteltetik, amíg a dolgozói előzetes letartóztatásban vagys : közbiztonsági őrizetben van, ! vagy pedig szabadságvesztés \ büntetését tölti, ha ez az idő : egy hónapnál hosszabb, továb- i bá az egy hónapot meghaladó \ fizetés nélküli szabadság esa- \ tén is. Kivéve, ha a fizetés nél- ; küli szabadságot betegség i miatt vagy a Munka Törvény- : könyve alapján engedélyezték. Aki a családi pótlékot jogtalanul veszi fel, az köteles visszafizetni. ! A dolgozót a visszafizetésre a i jogtalan felvételtől számított ; harminc napon belül írásban l kell kötelezni. A rendelet ! augusztus 1-én lép életbe. FOLCO LULLI játssza a | Lev Tolsztoj Polikuska című j novellája nyomán készülő f olasz—német—francia közös í film főszerepét. A HUNNIA FILMSTUDIŐ- : BAN három új magyar film, j az Édes Anna, a Sóbálvány és i a Pesten történt felvételeit fe- ; jezték be az elmúlt napokban. : MOSZKVÁBAN az újság- ; írók központi székházában bemutatták a Lcnfilm Stúdió ; legújabb filmjét: Aki nem í akart sofőr lenni. íiiiitiiitiuiiiiiiiMiitHiMimiiiiiuiMtiiiMmimiMiiimMiiinmiiiiHiii Budapest: csillogó ékszer, káprázatosán ezerarcú, ezerfényű, igazi nagyváros! Gazdasági, politikai, kulturális életünk irányítója, központja, országunk szíve. De ha elhagyjuk a nagyvárost, s elindulunk az országúton — ezúttal délre — félszáz kilométer után egy helyen már csak pislákoló, halvány visszfényét találjuk az ezerlángú ragyogásnak. Apajpuszta ez a különös hely, ahol úgy érezzük mintha egy kicsit a múltba léptünk volna vissza. Itt, Coburg her- eeg hajdani birtokán alakult meg 1951-ben a Kiskunsági Állami Gazdaság. Az új idők új formája, amelyben mégis benne kísért a múlt. ‘ Szinte szemléltetően juttatja kifejezésre az itt uralkodó furcsa kettősséget a díszkaputól az irodáig húzódó Szép, világos, új házak sora s a hatalmas gépműhely mögött elterülő ócska épületek, disznóólak, földes lakások egymás hegyén-hátán épült rendetlen halmaza. A kettő kötött — mintegy válaszvonalként — terjedelmes, egészségtelen pocsolya húzódik, amely már régen megérett a lecsapolásra. t A gazdaság 16 000 holdjából kilencezer legelő. Ezen hatalmas állatállomány: szarvas- marha, birka, ló, baromfi, s a hasznavehetetlen szikeseken 400 holdas halastó. Mind- tez bizonyság arra, hogy a Kiskúnság újra él, sőt egyre (jobban él az új élet új lehetőségeivel. Ennek megfelelően vannak eredményei is: számokban kifejezhető, értékes gazdasági eredmények. 1 De az eredményekkel szemben sok-sok fehér folt, amely az, itt élők gondolkodásmódjában, életformájában a hSi- köznapok kultúrálatlanságá- ban mérhető le leginkább. Az emberek jellemében meglévő torz, káros vonásokban, amelyeknek vadhajtásai erkölcsi téren mutatkozik meg leghamarabb. S minthogy nevelés és erkölcs szorosan összetartoznak, nézzünk szét először ezeknél. I Az iskolai tanulók elég hagy százaléka túlkoros; sőt áz sem ritkaság, hogy valaki hem kaphat bizonyítványt, mert nem járt iskolába. Annak, hogy ez így van, egyik oka a távolság. Vannak olyan felszórt tanyák, ahonnan 10 kilométerre fekszik az iskola. A másik ok, hogy tavasz táján már nagy szükség van a ház körül, a libapásztorra, s erre a “posztra éppen az iskolás gyermek a legmegfelelőbb. A harmadik — és legsúlyosabb — ■ iiiiiiuittiiii inn li ii Imii miauit iiiiiiim ■ 11 iiiiitimiiiiiiiiiiiiiiiiiiii
