Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-09 / 160. szám
1958. JÜLIUS 10. CSÜTÖRTÖK /MT MEGFEJ K^Cirlav Új alapszabályt készített magának a csemöi Szabad Föld Tszcs a budakeszi Dózsa Tsz kertészetében a paradicsom. Amint a képen is látható, egy tő három-négy kiló gyümölcsöt is ígér. Vida Béláné, a kertészet dolgozója piacra szedi az érettebbjét új és foNövelik a keresett kötöttáruk gyártását A kötszövőgyáralc, amelyek gépek munkába állításával üzemszervezések segítségével kozzák a. legkeresettebb cikkek gyártását, már a téli felkészülés jegyében dolgoznak. Eddig csak a Váci úti Habselyemárugyár készített habselyem női fehérneműket, az idén azonban a pesterzsébeti üzem is megkezdte gyártását és így az év második felében 13 százalékkal több kerül majd forgalomba. Ugyancsak a Pesterzsébeti Kötöttárugyárból kerül az üzletekbe a különösen vidéken kedvelt berlinerkendő. Gyártását a megrendelők kérésére az év hátralevő részében megkétszerezik. A vásárlók kívánságának tesznek eleget a Békéscsabai Kötöttárugyár dolgozói azzal, hogy megkezdik a bolyhos ágykabátok, pizsamák gyártását. Ugyanitt a sporthoz, kiránduláshoz jó téli viseletnek szántás: a kártolt gyapjúbéléses tréningruhákat és női,-férfi' lefti- berdzsekeket. Gondoskodik a kötszövőipar arról, hogy télre elegendő pamut tréningruha és meleg fehérnemű, bundanadrág legyen az üzletekben. A gyapjúkesz- tyük választékának növeléséért a Győri Kötöttkesztyűgyár főmechanikusának találmánya alapján szerkesztett motoros kesztyűkötőgépeket állítottak munkába. Naponta 40 Berva kismotor Az Egri Finomszerelvény- ©yár dolgozói az elmúlt negyedévben több mint 1500 negyvenkilenc köbcentiméteres Berva kismotort adtak át a kereskedelemnek. Az igen keresett motorokból ebben a hónapban már naponta negyvenet készítenek. A most készülő motoroknál a motorházat is burkolattal látják el. Csehov remek novellája jut az ember eszébe a bürokratáról, az aktáról és a felkiáltójelről, amikor a ceglédi járási tanácsházán néhány igen fontos „aktát“ mutatnak. Csehov szegény hivatalnoka negyven éven át körmölt, még ?e tudta, hová kerüljön az a bizonyos írásjel. Hét még honnan tudta volna, mi is az ó aktáinak a tartalma, hogyan kell a felkiáltójellel „örömet, bosszúságot vagy egyéb indulatot kifejezni?“ A Ceglédi Járási Tanács vezetői, dolgozói viszont két-három papírszelet felmutatásával bebizonyították nekem, hogy az úgynevezett akta a legizgalmasabb olvasmány lehet, emberi sorsok változása, soha nem látott új események tömör summázása bontakozhat ki egy-egy manapság készített hivatalos íráson. Az égyik „igazolványnak" címzett keskeny kis papír június 21-én kelt, s Szűcs Zoltán, a járási tanács vb-elnökhelyet- tese írta alá. „A járási tanács végrehajtó bizottsága igazolja, hogy Csemő község területén Szabad Föld néven első típusú termelőszövetkezeti csoport megalakulása van folyamatban. Az idáig belépni szándékozó csemöi dolgozó parasztok közül belépési nyilatkozatot huszonötén írtak alá, akiknek a szőlőterülete több mint ötven katasztrális hold. Az alakulóban levő termelőszövetkezeti csoport tagjai a csemöi minőségi bor- és gyümölcstermelő szakcsoport tagjai közül lépnek be az alakulóban levő tszcs-be.“ Tessék figyelni a szamokat. Június 21-én tehát csupán 25 új tagot számlál az alakuló új csoport,'tíz nappal később, július 1-én pedig egy újabb — ugyancsak érdekes — papír már 55 tagról beszél. Bencsik Mihály tanácselnök jelenti a megyének. .. az elmúlt hónapban a ceglédi járásban négy egyes típusú tszcs alakult az alábbi községekben. Ceglédbercel: Cserőliget néven 14 tag, 95 hold saját föld. Csemő: Szabad Föld néven 55 tag. 112 hold saját föld, főleg szőlő. Nyársapát: Kossuth néven, j 12 tag, 165 hold saját föld. Törtei: Béketábor néven, 14 tag. 33 hold saját föld, 11 hold állami tartalékterület. Tehát már 55 a taglétszám a csemőieknél, s növekedett a szőlőterület is július 1-ig. És négy nappal később, július 5. én, amikor ott jártunk, már újabb 25 belépésről számoltak be a vezetők. A taglétszám és a földterület szaporodása hasonlóan jelentős a többi új tszcs-nél is. A legérdekesebb mégis a csemöi tanyavilág dolgozó'parasztjainak mozgalma. Ök olyan társulást alakítottak, amilyen még nem volt Magyarországon, s így saját maguknak kell az új utat ki- 1 taposniok. Az első típusú tszcs alapszabálya ugyanis csak közös szántásról és vetésről beszél, de nem szól arról, mit végezhetnek közösen azok a szőlősgazdák, akik termelői társulást, tszcs-t alakítanak. Ezért kell hát nekik, az első ilyen tszcs tagjainak meghatá- rozniok a működési alapszabályt. Hosszú tervezgetés, beszélgetés után születtek meg az értékes ötletek. Először is a permetezést motorizálják: már meg is kezdték egy tíz légkörös üvegszórós permetezőgép összeállítását. Ezenkívül közös alapot létesítenek, területük egy részén a munkát közösen végzik. Közös a telepítés munkája is és nagy álmuk, a pincészet és borpalackozó létrehozása is csak együttes erővel oldható meg. Aktával kezdtük, az olvasó bizonyára nem haragszik meg, hogy a legérdekesebbet a végére hagytuk. Ennek a beszédes papírnak már a címéből is kiderül, hogy ilyen aktát még nem látott a világ. „A csemöi Szabad Föld elsőtípusú tszcs mintalalapszabálya” — így szól a cím. Tehát egy tszcs, amelynek saját mintaalapszabálya van! (Itt helyén van a bűvös felkiáltójel...) Különben néhány szemelvény ebből az aktából. „Közösen végzik (mármint a tagok) a közös termelést szolgáló beszerzést és értékesítést. A termelés fokozásához szükséges istállótrágya beszerzését, a műtrágya, növényvédőszerek, szőlőkarók és más anyagok beszerzését. A- tagok a háztáji szükségletüket meghaladó szőlő-, _ gyümölcs- és bortermésüket a szövetkezet útján együtt értékesítik. Ez lehet szabadpiaci értékesítés, lehet közös piaci elárusítóhely felállítása útján, szövetkezeti borkimérés, vagy palackozás útján történő értékesítés. Gazdasági erejüknek megfelelően fel nem osztható szövetkezeti alapot létesítenek, amely a tiszta jövedelmüknek a közgyűlés által megállapított százalékával, de legalább öt százalékkal évről évre növekszik. A meglevő szőlőterületek megóvása és újabb területek betelepítése céljából a termelőszövetkezeti csoport egész szőlőterületének meghatározott százalékát évente újratelepíti, vagy felújítja. Amennyiben a meglevő területek nem szorulnak újratelepítésre vagy felújításra, parlagterületük legalább 3 százalékán végeznek minden évben új telepítést. A tszcs saját szükségletének biztosítására szőlő gyökér eztető iskolát létesít és létesíthet ilyet értékesítés céljára is a szövetkezet használatába adott állami tartalékterületen ...” Nyilvánvaló tehát, hogy ha csak a közös telepítést nézzük, akkor is sokkal több ez az „egyedülálló” alapszabály, -mint a tszcs-k érvényben levő alapszabálya. Hogy azután milyen irányban fejleszti majd tovább a közgyűlés ezt a sokat ígérő papírt, hogyan alakítja az élet gyakorlata, az még ezután derül ki. Tény azonban, hogy létrehozói bátor és talpraesett emberek, akik még nagyon, de nagyon sokat tehetnek a csemöi homokvilág megszelídítéséért, az egykor vad pusztaság további felvirágoztatásáért. Holka Vilmos Felhívás a fürtperonoszpóra elleni megelőző védekezésre A rendkívül bő szüretet ígérő ' szőlőket eddig sikerült megvédeni a peranoszpórá- tól: számottevő károkat sem a virágzás előtt, sem a virágzás után nem okozott, mert a termelők általában a megelőző védekezési módot. alkalmazták. Napjainkban kezdődött el a peronoszpóra elleni harc harmadik, s egyúttal a legfontosabb szakasza: a veszély most, elsősorban a szépen fejlődő fürtöket fenyegeti. Mivel az utóbbi, rendkívül csapadékos hetek kedvező feltételeket teremtettek a fürt- peronoszpóra gyors terjedésére. s a szokásos lomb-permetezés nem nyújt kellő védelmet, a Földművelésügyi Minisztérium szőlő- és gyümölcstermesztési igazgatósága felhívja a termelők figyelmét a fürtvédelemre. A szőlészeti szakemberek tapasztalatai és a megelőző évi jelentések egyaránt azt mutatják, hogy a megfelelő védőréteggel el nem látott szőlőfürtök a júliusi fertőzések következtében augusztusban szinte egyik napról a másikra megbámulnák, majd megfeketednek, a fürtök leszáradnak. Egyes vidékeken évről évre óriási károkat okozott régebben a fürtperonosz- póra. A fürtök fertőzése ugyanis ilyenkor már a kocsányon át történik, ezért a rendesnél hosszabb (14—18 nap) a lap- pangási idő, s mire az esetleg tájékozatlan gazda észreveszi a bajt. jóvátehetetlen kár éri az eddig nagy gonddal, fáradd sággal kezelt szőlejét. Legfontosabb teendőként je* lölik meg, hogy a termelők a fürtöket külön menetben, gondosan permetezzék meg egy százalékos bordói lével. Ahol molyfertőzés is volt» hektoliterenként 0,4 kiló Per- nitet vagy 0,5—0,6 kiló arzénszert tegyenek a peranetlébe, hogy egyszersmind a szőlőmoly második nemzedékének kártételét is megelőzhessük» Ha a fürtpermetezésre bármely oknál fogva nincs lehetőség, úgy a hajnali harmattól vagy az esőtől még nedves fürtöket rézmészporral kell befújatni. Gyakori esők idején a szükséghez képest többször is meg kell ismételni a porozást. REGGELTŐL DÉLIG egy falusi háziasszony nyomában Nem is hinné az ember, mennyi munka van egy egyszerű ebéddel is Kora reggel óta nepes a határ. Az egyik táblában vágják a rozsot, korai sárgadinnyét szednek a másikban, a dühöszöld krumpli és kukorica között kapával hajladoznak az emberek. Az idő múlását a mögöttük húzódó tiszta föld növekedése, a távoli harangszó, meg annál is jobban gyomruk kordulása jelzi. Dél- felé jár az idő, egyre gyakrabban tekingetnek a faluból vezető út felé. Hol késik az ebéd, rríit csinál otthon ennyi ideig az asszony vagy a m^ma? Csak nem akarja ráfogni arra a kis ebédre, hogy fél napig készült? Igaz is, mit csinál a háziasszony, mondjuk Kiss Pálné csömöri háziasszony, mama és nagymama délelőtt? De hogy erre felelni tudjon, talán pontosabban meg kellene határozni a délelőttöt. Minden, ami a dél: harangszó előtt van? No, akkor hosszúra nyúlik a felsorolás. Mire az igazi délelőtt eljön, mondjuk tjz óra, addigra a falusi háziasszony már átesett az első mindennapos tűzkeresztségen: ellátta reggelivel a munkáiba indulókat, megetette az állatokat, megmosdatta, felöltöztette, „munkát” adott a kisunokának, keresett valami szöszmötélni valót a dédiéknek, közben egyre azon törte a fejét, mit vigyen ebédre a fiataloknak a határba. — Eddigre aztán fáradt is lehetne az ember, ha lenne rá ideje. De nincs. így hát akár panaszkodok, aikár nem, egy a fizetség — mondja Kiss Pálné. — Átszaladok a boltba, mindig kell valami csip-csup dolog, sok időbe tart, nem én vagyok az egyetlen. Aztán már rohanni kell, mert telik az idő. Begyújtok, de nem ég az a nyomorult tűz, besüt a nap a kéménybe. Alig tudok lelket fújni belé. Elmosom a reggeli edényt, mert délután én is kinn maradok a gyerekékkel dolgozni. Közben 'ki- kinézek az udvarra, mit csinál Béluska, az untíkám, mert a dédi szavára nem hajlik, gazdátlanul meg kárt tesz magában a ki$ ügyetlen. Kiszalad az udvarra, a gyerekhez, meg egy-egy darab fa is kell a tűzre, nem ég, csak kényszeredik rajta az étel. A falióra mutatója vészt- jóslóan közeledik a tizenkettő7 Odd őszén egy kicsi babát találtak az Állami Csecsemövédő Intézet kapujában. Körülbelül kéthetes lehetett. A színehagyott pólyában az összehajtogatott papíron csaík ennyi állt: „Szűcs Jánoska, született Budapesten, 1944. szeptember 22-én”. Hogy valóban akkor született-e s Budapesten, mai napig sem tudták megállapítani. Sem anyja, sem apja nyomára nem leltek. Majd két évvel később egy szigethalmi idős házaspár örökbe fogadta. Igaz ugyan, hogy az asszony először hallani sem akart a kisfiúról, mert két fiát vesztette el a háborúban. Mindenáron kislányt szeretett volna vigasztalásul. Kislányt azonban nem találtak, s férje — aki titokban azért örült is neki — egy etős, jó növésű, fekete kisfiút választott. Rózsa mama idegenkedve fogadta az apróságot, de amikor a nevelő biztatta a kicsit: „menj, Szücsi- ke, köszöntsd anyukád”, i ahogy az Rózsa mama ölébe bújt. nyakába kapaszkodott, az idős asszony sírva csókolgatta össze. Otthon újból megszokott szó lett a „kicsi fiam”. A gyermek kedves anyámnak, kedves apámnak szólította őket. A szülőik azt hitték, a hívaSZŰCSI KE talos írással, amelyet az intézettől kaptak, egyszer és Mindenkorra elintéződött az örök- befogadás ténye, vagyis: övék a fiú. Ebben a hitben telt el majdnem 12 év. A baj csak a múlt évben kezdődött, amikor a fiú az általános iskola nyolcadig. osztályába iratkozott. Az igazgató ugyanis újból felhívta a figyelmüket, hogy a gyermeket törvényesíteni kell, mert nem kaphat végbizonyítványt. Megkezdődött a kálvária, i'í Gyuri bácsi hivatalról hivatalra járt, eredmény nélkül. Azaz, mégsem. Az illetékes hatóságnál úgy határoztak, hogy amíg a fiú ügye eldől, állami intézetben helyezik el, s közben ismét nyomoznak a szülők után. Ugyanakkor tudomásukra hozták, hogy kérésüket hivatalos írásban kell előterjeszteni a gyámhatósághoz. A két öreg nagyon megijedt. Ha beadják kérelmüket, akkor bizonytalan időre, vagy ha. megtalálják a szülőket, talán végleg meg kell válniok gyermeküktől. Az idő múlása, a sok tanakodás végül is oda juttatta őket, hogy ők maguk kérték a rendőrséget: nyomozza ki a fiú szüleit. Szorongással múltak a napok. Annyira megszerették Jánoskát, annyira magúkénak érezték, hogy már-már nagyobb fájdaloménak érezték „harmadik fiuk” elvesztését, mint a két elsőét. Arra gondoltak, ha megkerül a gyermek anyja vagy apja, s na meglátják, hogy milyen szép, erős fiuk van. elveszik tőlük. Végtelennek tűnő három hónap múlva értesítést kaptak a rendőrségtől: valószínűleg sikerült az anya kilétét megál- lapítaniok. Ugyanis Budapesten, a D. utcában lakott egy Szűcs Rozália nevű hajadon, aki 1944-ben szült, jelenlegi tartózkodási helye azonban ismeretlen. Többet egyelőre nem tudnák róla. Szegény Gyuri bácsi egész házassága alatt nem ikapott annyi szidást, mint ezekben a hónapokban, mintha ő tehetne arról, hogy a rendőrség csak „valószínű” adatra bukkant munkája során. Ott álltak, ahol elindultak, fry úri bácsi végül is János- ^ ka nélkül kereste fel a megjelölt állami intézetet. Arcára volt írva, hogy nem tud beletörődni a sikertelenségbe, hiszen ők saját fiuknak tekintik a gyermeket, felnevelték, iskoláztatják, se anyja. se apja nem veheti el tőlük, még ideiglenesen sem. Ez a lélektelenség csak törést okozna Jánoska életében ... Az intézet vezetője nemcsak, hogy megértette Gyuri bácsit, de meg is szánta. A törvény azonban törvény, az ellen nem véthetnek, bármilyen fájdalmas is — vélekedett. Aztán egy mentőötlettel állt elő — mondván: „Kedves barátom, meg lehetne oldani a dolgot, mondjuk úgy, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon... Mit szólna ahhoz, ha jelentkezne a gyámhatóságon, hogy maga a gyermek apja. Anyát meg majd csak szerez valahol ...” No, odahaza lett is belőle haddelhadd. Gyuri bácsi öröme ürömmé változott. Rózsa mama meg sem hallgatta, csak mondta, mondta a magáét. — Oh. maga vén tekergő! Mit kellett megérnem? Ezért, voltam én hűséges, maga szöknyavadász, hogy így csúfot űzzön belőlem? ... Hát, ezért nem kellett magának a fi kislány, csak ez a magavá- \ lasztotta fiú? ... De drága Rózsám, az ég \ szerelmére —• próbált közbe- \ szólni Gyuri bácsi, Rózsa ma- \ ma azonban leintette. Aztán j magára kapta kabátját, s \ egyenesen a gyámhatóságra j szaladt. Ott nagynehezen meg- \ értette, hogy miről is van! szó. Abba azonban nem akart \ belenyugodni, hogy ha nem \ sikerül anyát szerezni, akkor \ maga a gyámhatóság lesz a \ törvényes anya. Mi mást te- l hetett, a következő ajánlattal j állt elő a tisztviselőnél. — De hát értse meg, kedves \ elvtárs, ha férjem 64 éves Jco- j rára vállalta az apaságot, nem j mintha én kétségbe vonnám \ ennek lehetőségét, én ismerem \ őt, akkor én is szülhettem 56 \ éves ikoromban. írja csak be- \ anyja X. Rózsa . T alán még csak any-1 nyit, hogy Jánoska már | édesapjával együtt dolgozik a \ Csepel Autógyárban. Villany- 1 szerelő-tanuló. Nem, mintha 1 a nyári szünidőt nem töltötte 1 volna szívesen pajtásai kő-1 zött, de Gyuri bácsi, ha bár I „fiatal” apa, mégiscsak 78= éves. s szeretné, ha a fiú. | kezében szakma lenne, mert § ki tudja, ebben a korban már | olyan kiszámíthatatlan az i élet.,. András Ida 5 : — Mosogatás közben is ki- i szaladok néha, megnézem, mit csinál a kisunokám ‘hoz, Kiss néni készíti az átélés kosarat, megjött a kisebbik fiú a takarmánnyal, indulni kellene, mert a szomszédból is áthallik a kanálcsörgés, az pedig nagy csúfság, ha valaki félóra járásra baktat az ételvivő karaván után. — A kocsi előállott— jelenti a fiú. Kiss néni kihajtja a legyeket a konyhából, még egy utolsó tanács a dédinek. hogy vigyázzon a házra, egy falat előleg az unokának, hogy ne sírjon a távozó után és a kocsi már kinn zörög a kövesúton. B. V.
