Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-30 / 178. szám

1958. JULIUS 30. SZERDA

Cirlap

5

A kajszibarackfa pusztulásának főbb okai

A kaisnbaradía biológiájával, pusztulásának ismert és feltételezett okaival már számos szakcikk foglalkozott. A cikkekben. leírt adatokkal bizonyos mértékben egyet lehet érteni, mert hiszen nem kevesebbről, mint a hazai gyümölcstermesztés egyik igen fontos problémájáról van szó. Mindezeket szeretném saját tapasztalataimmal kiegészíteni, tekintettel arra, hogy egykét kérdést a témakörön belül nem teljes mértékben tisztáztak a cikkírók.

Közel 15 éves gyakorlatom során mindig különös figyelemmel kísértem a kajszibarackfa (Prunus armeniaca) életfolyamatait és pusztulásának okait. Elkeserített, amikor azt láttam, hogy a fa ki sem rügyezett, vagy a nyári hónapokban gyümölccsel meg- rakodova, a levelei sárgulni kezdtek és rövid idő alatt mintha láthatatlan láng fony- nyasztotta volna bele az életet.

Hosszú időn át tartó megfigyelések során sikerült a fa pusztulásának főbb okairól némi tapasztalatot gyűjteni. Megállapítottam, hogy az úgynevezett „gutaütés” nem is annyira gutaütés, hanem a nem megfelelő alany okozta rendszertelen, vagy legalábbis n«m elegendő nedvbia- tosítás.

A pusztulás oka túlnyomó százalékban a rossz alany, A kedvezőtlen helyi viszonyokból — huzat, fagyzugos terület, nem megfelelő talajviszonyok — eredő pusztulás csak kisebb százalék.

Annak idején az állami, de

magán csemete- és oltványtelepeken is a kajszit kizárólag mirabolán (Prunus myrabola- na) alanyba oltották, alvó- szemzéssel. Mirabolánt nemesítettünk kajszival, tehát összeházasítottuk két olyan fa fajtáját, amelynek a biológiai viszonyai csaknem azonosak, azonban egy hosszabb időre szőlő megfelelő alanyt mégsem tud a kajszi részére biztosítani. Aki alapos gondossággal megfigyelte, az láthatta, hogy a mirabolán alany nem tud a kajszival tökéletes „frigyre'’ lépni, hiszen évente az alanyról seprűnek alkalmas kisebb-nagyobb hajtások törnek fel, ezzel is azt bizonyítva: inkább a saját vesszőit, faty- tyúhajtásait kívánja éltetni és nem a ráoltott kajszit.

’ Véleményem szerint a mira- bolán nem tűri úgy a kajszit, mint ahogy azt eddig hittük. A mirabolán alany nem képes minden éghajlati és talajviszonyok között a kajszit élet- nedvvel ellátni. Annyi bizonyos, b»gy a mirabolán alanyba való nemesítés, illetve fo- gamzási százalék száma nagyon kedvező, mert könnyen feladja a szemzés sóján a kérgét, A fiatal mirabolán rendkívül erős nedvkeringése folytán a fogamzási százalék minden kétséget kizáróan magas. Jó kezű oltónál csaknem 100 százalékos. Azonban a további idők során viselkedése erősen kifogásolható. A mirabolán alany — egyes talaj- viszonyok között — elpusztul. Ha tehát egy rendkívül hideg tél, vagy egy szárazabb nyár, Vagy egy bőnek ígérkező termés többet követel a mirabolán alanyról, akkor cserbenhagyja a kajszit és innen erednek a „gutaütések” és más, különböző formában megjelenő pusztulások. Mindenesetre súlyosabb az eset és még nagyobb a „gutaütött” - fák száma, ha a talaj és az éghajlati viszonyok stb. nem kielégítőek.

A feni említett vidéken az

Úgynevezett veres szilvafa és a gömbölyű <6zilvafa (Prunus domestica) alany kitűnően bevált. A veres szilvafába oltott kajszi 8—10 nappal korábban érleli a gyümölcsét, mint a mirabolán, vagy a gömbölyű szilvafa alany. Az utóbbi azonban a legszélsőségesebb időjárások során is legbiztosabb alanya a kajszinak. A szilvafa lényegesen jobban el tudja látni életnedvvel a kajszit, mert a szilvafa alanyra oltott

kajszi között tökéletesebb a nedvkeringési egyensúly.

Az említett községekben a 20—25 évvel ezelőtt szilvafa- alanyba oltott kajszik még ma is életerősek. Nem ritkák errefelé 40—50 éves, még mindig termő kajszibarackfák, amelyeket szilvafa alanyra oltottak. A mirabolánba oltott — azonos talaj- és klimatikus viszonyok között élő — 10—15 éve ültetett kajszibarackfák már régen elpusztultak. Ezek a nyomós és figyelembe veendő tények azt igazolják, hogy elsősorban az alannyal van a hiba. Hibát követtünk el eddig azzal is, hogy a bajok okát az elfagyásban, a hideg időjárásban kerestük.

Pedig el kell fogadnunk Gu- lácsi Béla hazai szakértő megállapítását, amely szerint a kajszi riem melegövi, sőt éppen zord vidékről, Trans baj kaliá bői, ez Amur folyó vidékéről származik. Igv tehát a kajszi- baraekfa fagyás okozta pusztulása onnan ered. hogy nem melegigónyes, hanem hidegtűrő s a legkisebb meleg is gyors élettevékenységre készteti. Élő bizonyíték erre, hogy a som után a mandulával egy- ldőben a legelső fa, amely kora tavasszal virágzik. Nem tapasztalható ez melegigényes fáknál.

Mint már említettük, a szó- banlévő táj hazánk legzordabb telű, legviharosabb, legmostohább időjárású vidéke. Előfordul, hogy hetekig tartó szél

és hózivatarok dühöngenek. Ebből alapos vizsgálat nélkül azt lehetne következtetni, hogy itt nem a kajszi, de még az akácfa sem marad meg. Tévedés lenne azonban ezt hinni, mert a szilvára oltott kajsziba- raokfák a huszas évek végén bekövetkezett erős fagyhullám hatására sem pusztultak el. A fa ugyan nem nevelt tavasszal a már megszokott, hosszú és dús levélzetű hajtásokat, csak rövideket, amelyek telve voltak levelekkel. Nem tapasztaltam ezt a mirabolán alanyú fáknál, mert azok elpusztultak kora tavasszal, vagy a nyár folyamán.

Al "itt leírtak nem általánosíthatók minden táj, talaj- és klimatikus viszonyaira. Természetes, hogy ahol nem díszük a szilvafa, ott mint a kajszi alanya sem jöhet számításba. Sajnos, az a szomorú tény, hogy akár' a homokos, akár a lankás dombok kötöttebb talajában élő kajszi sohsa azonos. Mi hát a kiüt? Az, hogy minden tájon, ahol a kajszi termesztése számba jöhet, így megyénkben is. végezzünk mélyreható kísérleteket és lehetőségekhez mérten a mirabolán helyett a szilvafát válasszuk alanynak. Ha az alany problémát ilymódon sikerül megoldani, akkor a kajszibarackfa pusztulási százalékát lényegesen kisebbre lehet csökkenteni.

Szikora András

Kalászonként csépelik \ a nemesített rozsot

A Duna—Tisza közi Mező- 1 gazdasági Kutató Intézet kecs-1 keméti gabonanemesítő tele-1 pén is most csépelnek. Több I mint ezerötszáz parcella ter-l mése kerül rövidesen elbírá-1 lásra. Ezt megelőzően 4000-«-1 5000.anyatövet jelöltek ki kü-| lön-külön cséplésre, ezek kö-1 zül a vizsgálat során legjobb I tulajdonságokkal bírók lesznek § a jövő évi nemesítő munka | alapanyagai. A kiválasztott | kalászok cséplését az elmúlt | években több héten át kézzel 1. végezték. Az idén gépesítették 1 a kalászonkénti cséplést is. | Egy német gyártmányú alig | kétaraszos . gépet használnak | hozzá. A kísérleti parcellákról | begyűjtött kévét — szintén 1 külön-külön egy, a kutató in- p tézetben előállított kis cséplő- § géppel veretik ki.

Csépelnek Nagykőrösön

Kora reggeltől késő estig tart a munka Nagykőrösön, az alszegi rakodótelepen. Szünet nélkül etetni kell a gépeket, hogy minél hamarabb végezzenek, máshol is szükség van a gépállomás gépeire

Rendelet a takarmányfélék vámdarálásáról

Az élelmezésügyi miniszter a földművelésügyi miniszterrel, továbbá a Szövetkezetek Országos Szövetsége igazgatóságának elnökével és az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben rendeletet adott ki a takarmányozás céljára felhasználható mezőgazdasági

Most még a pöttyös labda is megteszi. Ez az első lépés, hogy megtanuljon fejelni a jövő válogatottja

termények vámdarálásáról. A rendelet többek között kimondja, hogy takarmány- darálást más részére, tehát vámdarálást, kizárólag a minisztériumi és tanácsi felügyelet alatt álló malmok, az állami gazdaságok, a mező- gazdasági gépállomások és egyéb állami vállalatok da- ráíóüzemei, továbbá a földművesszövetkezeti szervek, a mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetek, a községi legeltetési bizottságok által üzemeltetett darálóüzemek, valamint a daráló ipar gyakorlására jogosító, iparigazolvánnyal rendelkező magánkisiparosok végezhetnek. Az őszi és tavaszi árpa, továbbá a zab és a kukorica vámdarálását valamennyi malom, darálóüzem és daráló iparos természetbeli vámke- resmény ellenében köteles vé. gezni. A természetbeli vámkeresmény mértéke öt százalék, csöves kukorica darálása esetében pedig nyolc saá- zalék. A vám mennyisége egy-egy darálási tétel után egy kilónál kevesebb nem lehet. A szálastakarmányok és az egyes meghatározott sze- mestákarmányok darálását darálási díj ellenében — mázsánként egységesen 13 forintért — természetbeli" vám keresmény levonása nélkül kell elvégezniök.

A rendelet a továbbiakban intézkedik a darálóüzemek és daráló iparosok vámkeresmé nvének nyilvántartásáról, átadásáról és a vámkeresmé- nyék átvételi árának megállapításáról.

Meddig hallgatnak még a* Illetékesek ?

Állandó olvasója vagyok ai Pest megyei Hírlapnak. Éppen | egy hónapja érdekes cikket 1 | közöltek a lapban „Visegrádi és a kultúra” címmel. A cikk| elsősorban a visegrádi mozival | foglalkozott, ami az egész köz- f ség szívügye. Az illetékesek! azonban úgy látszik most már 1 nemcsak Visegrád dolgozóival,! az üdülőkkel és a Mátyás ki-1 rály-évvel, de a Pest megyei | Hírlappal sem törődnek. Tud-§ idillik a cikkre mind ez ideig | j nem reagáltak és így maradt | | minden a régiben. Kérem,! j folytassák harcukat, hogy! Visegrád végre normál film-1 színházat kapjon. Nagyon vár- I juk. hogy az illetékesek is te- | gyenek már valamit.

Sólyom Andor Visegrád, Mátyás kir. u. 7 1

Mennyi van a zsákban?

Elet az eleten

A legfélelmetesebb „ vámhivatalnok''

A nyugat-németországi vám- | szolgálat egyik legeredménye-1 sebben dolgozó „hivatalnoka”, § Geisha, egy kétéves spaniel, | amelynek egészen kiváló orra | van, ha kávét kell felkutatni. | A legravaszabb rejtekhelyeken | is felfedezi az .eldugott kávét. 1 Geisha már megtalált olyan | kávét is, amit olajos rongyok-1 ba burkoltak be, sőt, amit nagy § mennyiségű szén alá rejtettek.?

Ebédszünet a kazal tövén

(Gábor Viktor felvételei)

.minttimiiimmiiiimimmiMiimiiimimuMiiiinmmuHiimmiiimimiiiimmiiiiiiiimiiiiiiiiiiimmiiiUMmiiiimiiininmtJUua

ELMEGYEK ITALBOLTVE

Az egyik tréfáskedvű kollégám, aki ismeri anyagi helyzetemet, és igazán a szívén viseli a sorsomat, hosszú töprengés után így kiáltott fel.

— Megvan pajtás! Menj el egy-ikét évre italboltvezetőnek. S utána lesz házad, motorod, mindened, amit a szemed- szád megkíván.

— De hogyan? — kérdeztem a legnagyobb naivitással. A havi 900—1000 forintos fizetésből ez lehetetlen!

■— Lehetetlen? —• kiáltott rám feddően, tájékozatlanságom láttán. — Hát jól figyelj ide!

És egy órán keresztül, megállás nélkül sorolta fel azokat a praktikus fogasokat, amelyekkel «z italmérők százezreket tudnak szerezni.

Amikor látta, hogy az elméleti rész nem tette rám a

! A biatorbágyi szö- I Sí vetkezeti nőbi- ! zottság tagjai 1450 ! darab naposcsibére | kötöttek nevelési | szerződést. Ezenkívül 1 az első félévben 2400 | forint értékű részje- ! gyet fizettettek be a ! tagokkal. A nöbizott- | ság tagjai Fűz And- 1 rásné igazgatósági 1 tag vezetésével rend- | szeresen részt vesz- | nefc a szövetkezet | ügyeinek megoldásá- ! ban.

| Nagyszabású Anna- ! bált rendezett Mag- | lódon a szövetkezeti I nőbizottság a helyi I szervekkel közösen. I Maglódon a szövetke- § zeti nőbizottság aktiDÖLGOZNAK

A SZÖVETKEZETI NÓBIZÖTTSÁGOK

vistái, és a különböző bizottságok tagjai részére szakmai előadásokat rendeznek, hogy társadalmi munkában vállalt feladataiknak minél jobban eleget tudjanak tenni.

A Gyóni Földművesszövetkezet keretén belül, a nőbizottság aiktív részvételével és támogatásával spárgatermelő szakcsoport alakult. A csoportba három nőbizottsági vezetőségi tag is belépett. A nőbizottság egyébként

tánccsoportot is alakított, s első fellépésükre augusztus 3-án kerül sor Dabason.

Aszódon a szövetkezeti nőbizottság segítségével cukorrépatermelő szakcsoportot szerveztek, 19 taggal, 10 kh földterülettel. A tagok többsége nő, és a szakcsoport elnökévé a szövetkezeti nőbizottság elnökét válasz- • tották meg. Ugyancsak segítettek megalakítani a gyógynövénytermelő szakcsoportot, 21 taggal, 421 kh földterülettel. A | tagok között csak | egy férfi van, a szak-í csoport elnöke, a i többi tag asszonyok-§ bál és lányokból áll,| majd mindegyikiiki tagja a nőbizottság-z nak.

Harminckét tagúi vegyes kórus alakulti a Sóskút és Vidékei Körzeti Földműves-1 szövetkezet keretén | belül, a nőbizottsági kezdeményezésére ész támogatásával a sző-1 vetkezet tagjaiból. §

Űjhartyánban a szö-\ vetkezeti nőbizottsági tagjai az ifjúság ré-z szere könyvtárat lé-1 tesitettek, i

várt hatást, akkor példákat kezdett felsorolni.

— Na, nézd csak. Itt van például Alsónémedin az 1-es számú italbolt vezetője, Simányi Lajos. Négy év óta vezeti a boltot. A havi fizetése átlag 1200 forint és a négy év alatt vett egy házat 70 000 ezer forintért, de még 3 és fél kataszteri hold föld vásárlására is jutott, s emellett ragyogó háztartást vezettek. Hogy miből? Hát ezt már sokan kérdezték. De talán keresd fel, s ha bizalmába fogad, még a titkát is megosztja veled.

A barátom, széles lendületet véve, így folytatta tovább:

— Radii István 1954 január 1-én került a Váci Vendéglátóipari Vállalathoz. A gödöllői 2. sz. önelszámolásos italbolt vezetője lett. A munka- szerződés szerint havi 814 forint fixfizetésben állapodtak meg, s ezenkívül a havi bruttó bevétel 0.5 százaléka is őt illette meg. Egy évig dolgozott j itt. Majd az egyik repülőtér j kantinját vezette, amely szintén a Váci Vendéglátóipari j Vállalat kezelésében állott. Rá egy évre innen is tovább állt. j Ez év május 20-ig a péceli italboltot vezette. Ez eddig téged nem nagyon érdekei — szakította meg a történetet — de ezután jön a lényeg.

— Radii István — folytatta — mind a három boltban különböző manőverekkel, például súlycsonkítással, jelentős bevételi többletre tett szert. S hogy a váratlan ellenőrzés következményeit elkerülje, a naponta eladott italmennyiséget standíven tüntette fel és e nyilvántartás alapján fizette be a napi bevételt a vállalatnak. Az így megmaradó többletjövedelmet ki tudta számítani, amit aztán a kasszából mindennap kiemelt.

Nem vo/í hiábavaló a „fáradozása, mert néhány év alatt alaposan megtollasódott. 1956 őszén vett egy családi házat, 57 ezer forintért. A következő évben már tataroztatott és bővítette a házat 12 ezer forintért. Négyezerért vízvezetéket vezettetett a lakásba. Karácsonyra még egy disznót is tudott venni két és fél ezerért. Egyszóval, 1953 januárjától kezdve a fizetésén kívül 120 000 forintot zsebelt be az italboltokból az ügyes praktikákkal.

— És emellett nem is volt rossz ember — tette hozzá barátom. — A jó szívéről tanúskodhat Varga Istvánná is, a csapos, akinek a gyengébb hónapokban 300—400 forintot, a szezonidőben pedig 600—800 forintot adott Radii az eltitkolt haszonból.

— No, egy utolsó példát. Gödöllőn történt:

Az 1-es számú bolt vezetője, Kiszel József “ — ugyancsak Radii bevált gyakorlata szerint — 20 400 forintot, a helyettese, Háda Imre pedig 14 400 forintot tudott így bezsebelni.

Aztán a barátom egy nagyot kacagva befejezte a pél- dálózást.

— Radii, Kiszel és Háda azóta már ülnek — toldotta meg előadását —, ha nagyon kíváncsi vagy rájuk, augusztus közepén a vádlottak padján megláthatod őket.

Hát akkor mégsem leszek italboltvezető.

Dudás János