Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-30 / 178. szám

2 "ö/firlap 1958. JÚLIUS 30. SZERDA A NYUGAT-IRIAN felsza­badításáért küzdő nemzeti front közölte, hogy bizottságot alakított a közép-keleti népek támogatására. Az indonéz szakszervezetek és népi szer­vezetek az elmúlt napokban továbbra is tiltakoztak a kö­zép-keleti angol—amerikai ag­resszió ellen. A NYUGATNÉMET REND­ŐRSÉG 1000 csokoládé szele­tet osztott szét a hannoweri „példás” kerékpározók között, hogy emelje a „közlekedési er- j kölcsöt”. Az akciót azért ren­dezték meg, mert a közelmúlt­ban öt kerékpáros halt meg közlekedési szerencsétlenség miatt HÉTFŐN SZTRÁJKBA LÉP­TEK a trieszti kikötőnek az olasz baloldali szakszervezeti szövetséghez tartozó munká­sai, tiltakozásul a közép-keleti J események ellen. A sztrájko­lok egyúttal bérük rendezését is követelik. A FINN SZOCIÁLDEMOK­RATA PÁRT a keddre virradó éjszaka, röviddel az új parla­ment alakuló ülése előtt, vég­leg kettészakadt. A 48 kép­viselő közül 10 csatlakozott a három *,független” szociál-1 demokratához, aki már a vá­lasztások előtt szemben állt a pártvezetőséggel, s önálló par­lamenti csoportot alakított. DULLES amerikai külügy­miniszter kedden hazaérkezett Washingtonba, ahol kijelen­tette, az Egyesült Államok szo­rosabb bekapcsolódása a bag­dadi szerződésbe, „megszilár­dítja majd a bizalmat és az általános hangulatot Pakisz­tánban, Iránban és Török­országban”; >t*ic A HOLLANDIAI Goudában hétfőn öt tanya leégett, mert az országúton haladó egyik kerékpáros égő gyufát dobott az országút mellett száradó | szénára. Huszonegy ember el­vesztette otthonát,- az anyagi j kár jelentős. Kasszem tábornok nyilatkozata az Iraki Köztársaság kormányának politikájáról (Folytatás az 1, oldalról) „Morfium úrnak” keresz­telték el. Az Al Álam című szíriai na­pilap jelenti, hogy Sisaklit, Szíria volt elnökét, a hírhedt diktátort, aki a nép haragja elől Irakba emigrált és akit távoilétében halálra ítéltek, az új iraki rendszer hatóságai le­tartóztatták Bagdadban. Úgy tudják, Sisaklit átad­ják az Egyesült Arab Köz­társaság szíriai hatósá­gainak. Egyéb jelentések is arról szá­molnak be, hogy az iraki kor­mány felkutatja az országba menekült szíriai árulókat és néhány ilyen árulót már ki is adtak. Tovább folynak a találgatá­sok arról, milyen országok is­merik el rövidesen az Iraki Köztársaság kormányát. Eck­hardt, a bonni kormány sajtó­főnöke kijelentette: lesz. A Lordok Házának hét­főn megnyílt kétnapos kül­ügyi vitájában Lord Hender­son munkáspárti főrend pél­dául javasolta: a Bagdadi Pak­tum minisztertanácsának mos­tani londoni ülése határozza el az Iraki Köztársaság elisme­Raab kancellár a Szovjet­unióban iárt osztrák kormány- küldöttség vezetője hétfőn es­te a következő táviratot in­tézte N. Sz. Hruscsovhoz, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökéhez: „Béesbe visszatérve szeret­nék mégegyszer köszönetét mondani önnek, Miniszterel­nök Űr, a rendkívül szívélyes vendégszeretetért, amelyben rését és Irak felmentését a bagdadi szerződésben vállalt kötelezettségei alól. * Beiruti hírek szerint Nasz- szer elnök, az afrikai—ázsiai országok külügyminisztereinek tanácskozását javasolja. engem és az osztrák kormány- küldöttség többi tagját szovjet­unióbeli tartózkodásunk alatt részesített. Egyidejűleg köszö­netét mondok a térítési szállít- ! mányok kérdésében tanúsított messzemenő megértéséért is. Azzal a tudattal hagyhattuk el az Önök szép országát, hogy jó munkát végeztünk és ezzel j hozzájárultunk baráti kapcso- ‘ lataink megszilárdításához.“ timt h latit cellar távirata iV. Sz. tints vsa vitás számolni kell azzal a lehe­tőséggel, hogy a Német Szövetségi Köztársaság rövidesen elismeri az új iraki kormányt. Az Iraki Köztársaság elis­merésének követelése Ang­liában is mind általánosabbá Az atomszakértők hétfő délutáni értekezlete Az atomszakértők genfi ér­tekezlete hétfőn megállapodá­sokat fogadott el azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, hogy a nagy magasságokban végrehajtott nukleáris robban­tásokat miként lehet felfedez­ni — jelenti ki a közlemény, amelyet hétfőn délután a 21. teljes ülés után adtak át a saj­tónak. Az angol sajtó szerint az USA a bagdadi egyezmény tagjává vált Az angol sajtó egybehangzó megállapítása szerint az Ame­rikai Egyesült Államok a bag­dadi egyezmény tagja lett minden tekintetben, csak ép­pen névleg nem. A Daily Mail diplomáciai tudósítója szerint Amerika az egyezmény ágyraj áró tagja lett, aminek közvetlen folyo­mánya a Törökországnak, Per­zsiának és Pakisztánnak nyúj­tott amerikai segély növelése lesz. A Daily Worker külpolitikai szerkesztője szerint e léDés célja 1. megerősíteni az Ame­rikai Egyesült Államok szorí­tását megmaradt közép-keleti szövetségeseire és megkönnyí­teni a további beavatkozást, 2. bizonyos megnyugtatást ad­ni Törökország, Perzsia, Pa­kisztán jelenlegi kormányá­nak, amely Nuri Szaid sor­sában komoly intelmet lát ar­ra, hogy mi vár rá. A Daily Express szérint Dullesnek ez a lépése azt je­lenti, hogy 1. Törökország, Perzsia és Pakisztán mostani exponált helyzetében egy kis biztatást kapott, 2. Anglia és Amerika közös közép-keleti politikához kötötte le magát, 3. Amerika abba a helyzetbe került, hogy megvalósíthatja az „északi gát” politikáját a Szovjetunió délnyugati halá­rán, ami után Dulles régóta epedve sóvárgott. Dullesnek az a javaslata, hogy az ENSZ vegye gondjaiba Libanont, azt jelenti, hogy az amerikai csapatok sokkal korábban vo­nulnak majd ki onnan, mint az angolok Jordániából. Az értekezlet egyetért ab­ban, hogy célszerű a nagy ma­gasságokban végrehajtott nuk­leáris robbantások felfedezése érdekében felhasználni a gam­ma- és neutron-sugárzásoknak megfelelő műszerekkel felsze­relt műholdak által történő j regisztrálását, valamint az ionoszféra jelenségeinek meg­felelő eljárásokkal végzett észlelését. A közlemény ezután hozzá­fűzi, hogy az értekezlet rész­vevői eszmecserét folytattak arról, hogy a különböző fel­fedezési módszereket a körül­ményeknek megfelelően alkal- I mázzák esetleg, mielőtt meg- j vizsgálnák azt, hogy e külön­böző módszereket hogyan kap­csolják össze egy ellenőrzési rendszerrel. A hétfői ülés elnöke az ame­rikai dr. James Fisk volt. A legközelebbi ülés szerdán dél­után lesz. Tompa Mihály 1868. július 30-án halt meg a magyar nép nagy költője. A székely csizmadia fiából Szentimrey földesúr anyagi támo­gatásával lehetett csak sárospataki diák. A kollégiumban taní­tói és lel'készi kiképzést kapott, hogy kétféle lehetősége is legyen az elhelyezkedésre. Tompa 30 éves koráig nem is gon­dolt a lelkészségre. A költészet volt igazi eleme. Népregéi, népmondái, virágregéi és Urai költeményei Arany és Petőfi mellé emelték. Hazaszeretete pedig az Ifjú Magyarország demokratikus szervezetébe vezérelte, ahol az élenjáró „Tízek’“ között foglal el előkelő helyet. A szabadságharc idején, mivel már egy éve lelkész volt, mint tábori lelkész vett részt a har­cokban, de inkább a politikai tiszt szerepéi töltötte be. A szar badságharc bukása után ö volt a magyar nép vigasztalója, gyászának kifejezője, ő csepegtetett reményt a megtört szí­vekbe. mai nap 1958. július 30^szerda, Ju­dit napja. A Nap kél 4.18 órákor, nyugszik 19.22 órakor. A Hold kél 18.49 órakor, nyugszik 4.07 órakor. Várható időjárás: változó felhőzet, több helyen zápor­eső, zivatar. Mérsékelt, a zi­vatarok idején megélénkülő nyugati szél. A meleg mér­séklődik. Legmagasabb nap­pali hőmérséklet: nyugaton 23—26, keleten 26—29 fok között. Távolabbi kilátások: a lehűlés csak átmeneti jelle­gű lesz. — az első idei búzát őrölte július 22-én a Pest megyei Malomipari Vállalat nagykőrösi üzeme. Két mű­szakban dolgoznak és napon­ta 250 mázsa gabonát őrölnek meg a közellátás részére és vámőrlésben. . — LEVÉLBEN mondott köszönetét a Szentendrei Pa­pírgyár igazgatója és főmér­nöke a tárgyilagos, segítő bí­rálatért a megyei népi ellen­őrző bizottság tagjainak, akik a gyárban július 14—28 kö­zött ellenőrzést tartottak. — 195,7 SZÁZALÉKRA teljesítette ezévi eperfeldol­gozási tervét a Nagykőrösi Konzervgyár. Terven felül 400 mázsa eperdzsemet és 231 mázsa eperbefőttet készítet­tek. — ELŐVÉTELI JEGYEK és utazási igazolványok vált­hatók augusztus 5-től az Or­szágos Mezőgazdasági Kiállí­tásra. Az igazolványok 50 százalékos kedvezményre jo­gosítanak. — NAGYSIKERŰ ANNA- BÁLT rendezett az érdligeti Vöröskereszt-szervezet az érdligeti Kaszinóban. A mű­sor előtt dr. Pállfy Imre is­mertette a Vöröskereszt cél­kitűzéseit. A nagysikerű bál teljes tiszta bevételét egész­ségügyi állomások felszerelé­sére fordítják. — MIT FOGYASZTOTT Nagykőrös az első félévben? Kenyérből 7548 mázsát, 360 900 zsemlét. 1 033 000 te­jes kiflit. 36 ezer szegedi ci­pőt, 116 ezer vajaskiflit. Ezen kívül mintegy 400 má­zsa zsemlemorzsát készített a Sütőipari Vállalat. — HOGYAN INTÉZKED­NEK a dolgozók beadványai­nak ügyében? Erre a kérdés­re ad majd választ a megyei népi ellenőrző bizottság leg­közelebbi vizsgálata. A vizs­gálat előkészítését már meg­kezdték. — A 3004-ES KORMÁNY- RENDELET végrehajtását és az azzal kapcsolatos problé­mákat vizsgálja meg legköze­lebbi ülésén a megyei képvi­selőcsoport. llllHilt<ltlllll1llllllll!l)lltllllllllimHII«IIMIIIIIIIimillHnillHIUIIIIHIIIIItinillltllllllliiimil!1Nimillflllillll',llfllltl1llllllllllllinillllllimillllllllllllllllllHmilllllllllinHtllUIII(t limmmmimmmiimHimHImHmillimfimiltfUIIHmimiMiniHmiHlUHHHIIIHHIIHHHIinifmiMmimHHIimiimHHIIItmmHI.mifmiiim ...nimmt...tmmmmi...mm.........nmmmmtm....... k or a fellobogózott pályaud­varon virágcsokrokkal köszön­töttek bennünket, mintha leg­alábbis valamilyen hivatalos delegáció tagjai lettünk volna. cA JíidÁ A pályaudvarról autóbusszal vittek be bennünket a város­ba. ahol Bukarest egyik leg­szebb nemzetközi szállodájába, a Lidóba szállásoltak el ben­nünket. A szálloda hatemele­tes, minden kényelemmel el­látott palota, ahol vastag per­zsaszőnyegek fedik a parket­tet; s minden szobában meg­találjuk a telefont, a televíziót és — a fürdőszobát. Az étte­remben kifogástalan környe­zetben feltűnően udvarias pin­cérek szolgálnak fel, s nekünk, pestieknek, szinte hihetetlen volt, hagy az evőeszközök — ezüstből vannak! A nyári idő­járás inkább a kerthelyiségbe csalogatja ki a vendégeket, ahol középütt 25 méteres für­dőmedence van. Bukarest sem a régi „balká­ni” város, akárcsak Románia többi része sem. A munkásha­talom világvárossá fejlesztet­te. Egész utcasorók épültek fel modern, öt-hatemeletes házakból, tágas sugárutak, ápolt, gyönyörű parkok teszik színessé, felejthetetlenné a város képét. A felületes szem­lélőnek is feltűnt, hogy igen sok mozija van Bukarestnek, s közöttük nem ritka a széles­vásznú filmszínház sem. QiubiLői tőoább­Másnap reggel máris bú­csúzhattunk Bukaresttől, mert vonatunk indult tovább Konstanza felé. Ütközbei, még az is részül jutott, hogy áthaladtunk a Duna leghosz- szabb hidján, a Cserna Vodán, Nem vagyok újságíró, sőt még utazónak sem vagyok „hi­vatásos” utazó. Az a sok él­mény azonban, amely kéthetes romániai utam alkalmával felhalmozódott bennem, mégis arra kényszerít, hogy tollat fogjak, s ha másért nem, már csak azért is papírra vessem a látottakat, hogy mások is kedvet kapjanak utazni, vilá­got látni. ' cA oAjh Vámőrökkel még nemigen volt dolgom és bízom benne, hogy egyhamar nem is lesz. Az ember ugyan nem is akar semmit átcsempészni a hatá­ron, mégis riadt szemekkel te­kint a zord vámvizsgálókra, akik töviről-hegyire végigvizs­gálnak mindent. No, de egy­szer a vámnak is vége van, bármilyen hosszadalmas is a kényszerű vizsgálat, s Bihar­ikeresztesnél átlépve a határt, tovább haladtunk a Román Népköztársaság belseje felé. Reggeledett, amikor Kolozs­várra értünk. A rövid ideig ott-tartózkodó vonatot pilla­natok alatt körülfogták a leg­különbözőbb árusok, akik nép­művészeti tárgyakat, kézzel faragott furulyákat, fadobozo­kat kínálgattak a turistakocsi utasainak. A legkapósabbak a díszes faragású furulyák és fadobozok voltaik, s meglepe­tésünkre áruk sem volt magas. cA OiuLiíói ACaiuisök Hegyek között, az égbenyúló hegyormok láttán akaratlanul is elszorul az alföldhöz szo­kott ember torka. S főként ak­kor illetödik meg, amikor három mozdony tolat a szerel­vény elé, hogy Segesvárról a Brassói Havasokon keresztül­vontassanak bennünket. Két és félórás út ez, gyönyörű fenyvesek között, s az ember hirtelenjében azt sem tudja, hogy a merész ívű viadukto­kat, a sebes sodrú hegyipata­kokat csodálja-e, vagy pedig azokat a kecskenyájakat, ame­lyek hajmeresztő magasságok­ban kóborolnak eledel után. Szuszogva, erőlködve húzott fel bennünket a három moz­dony a Délkeleti Kárpátok ge­rincére, ahol megpillantottuk a Bucsecs 2500 méter magas, hófödte csúcsát, amely egyben ennek a hegyláncnak legma­gasabb pontja is. A Predál- hágón keresztül Szinajához, az egykori királyi nyaralóhelyhez érkeztünk, ahol most a Ro­mán Népköztársaság hatalmas, korszerű üdülőket rendezett be, s az egykori királyi nya­ralókban ma munkásemberek, parasztemberek pihenik lki a munka fáradalmait. tpbuä. Ploestihez közeledve, már messziről szembetűnik az utas­nak a fúrótornyok erdeje. Ploestin látszik, hogy iparvá­ros. A pályaudvaron a renge­teg viharkabátos munkás, az iparvágányokon százával áll­nak a tartálykocsik, Ploesti- ben volt annyi időnk, hogy szót váltsak egy ott dolgozó olajbányásszal, aki erdélyi magyar ember és így könnyen szót értettünk. Elmondta, hogy nemrég költözött család­jával együtt új lakásba — nagyarányú lakásépítkezések folynak Ploesti környékén — és most új szobabútorra gyűj­tenek. Az embert mindig izgalom fogja el, amikor egy idegen or­szág fővárosához közeledik. Mi is így voltunk. Senki sem ta­lálta a helyét, s főként akkor vesztettük el a fejünket, ami­Bukarest, Bälcescu körút mely nemcsak a folyó felett ível át, hanem biztosítja az áradásokkor is a zökkenőmen­tes közlekedést, hiszen itt a legnagyobb a Duna árterülete. cAz Merítitek váróin. Így lehetne a legtalálóbban jellemezni Konstanzát, hiszen a múlt, a jelen és a jövő ta­lálkozik itt, s alkot olyan káoszt, hogy az idetévedő el­ső pillanatban azt sem tudja, hová kapja a fejét. A hatal­mas kikötő lenyűgöző látvány. A világ minden részéből hor­gonyoznak itt hajók, s az em­ber a bábeli nyelvzavarban azt sem tudja, hogy egyáltalán milyen ország városában van. A hatalmas óceánjáróktól a kisebb folyami hajókig szinte minden hajótipus ott veszte­gel a kikötőben, ahol óriási karú elektromos daruk mar­kolják ki a hajók gyomrának terhét, s szállítják a hatalmas tárházak rakodóira. A kikötő forgalma igen nagy, de ezenkívül jelentős ipari centrum is Konstanza, hiszen itt van Románia leg­nagyobb vágóhídja, amely el­sősorban exportra termel, konzervgyárának is igen jó hí-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom