Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-29 / 177. szám

1958. JŰLIUS 29. KEDD 3 “teCírlap SZAKCSOPORTOK ÉLETÉBŐL 450 mázsa burgonyát küldtek exportra CSAK1VEM mi SZÁZALÉK A lig fél évvel ezelőtt he­ves viták folytak nem egy földmű vessző vetkezetné!. A gépállomások embereivel veszekedtek, s bizonygatták, lehet-e, avagy nem lehet telje­síteni a gépi munka tervet. A földművesszövetkezetek ugyanis ez évtől kezdődően joggal és felelősséggel maguk­ra vették az egyéni gazdák és szakcsoportok gépi munka igényeinek kielégítését, a szán­tási és egyéb gépi munka szer­ződések megkötését. Nagy gond, nagy felelősség, hiszen ha a tervet nem teljesíti a szövetkezet, fizetni tartozik a gépállomásnak. Eltelt néhány hónap, rend­kívül kedvezőtlen időjárási vi­szonyok mellett. A tervezett normálbold mennyiség ma­radt, ám az időjárás felborí­tott minden tervet. Mégis, a mérleg elkészült, és meg kell mondani, derekasan, becsület­tel helytálltak az új, nagy fel­adat elvégzésénél mind a földművesszövetkezetek, mind a gépállomások. Pest megye földművesszö­vetkezetei kevés híján száz­ezer normálholdnyi gépi mun­kára kötöttek szerződést a dol­gozó parasztokkal, szakcsopor­tokkal, és elvégezték a munka irányítását, ellenőrzését és át­vételét is. Nem egyedül, mert segített a gépállomáson kívül a dolgozó parasztság, a föld­művesszövetkezet tagsága is. Százalékban a féléves gépi munka tervet 96,84 százalékra teljesítették a földmüvesszö- vetkezetek megyénkben. Nincs meg a száz százalék, az eredmény mégis becsülen­dő. A ráckevei járás 147, a szobi 132, a gödöllői 126, a da- basi 107 százalékra teljesítette gépi munka tervét. A megye többi járása a 96 százalékot elért budai járás kivételével tervét 80 százalé­kon felül teljesítette. Az ér­tékelésből kitűnik, hogy me­gyei szinten helyes volt a gépi munka tervszám, amit a föld- müvesszöyetkezetek megkap­tak. Ezen belül azonban, már a járási, illetve gépállomási bon­tás módosításra szorul. Nem hihető ugyanis, hogy egynémely község olyan rossz munkát végzett volna, mint ahogyan azt a számok mutat­ják, és igaz ennek az ellenke­zője is. Az első félév tapaszta­latai sokat jelentettek mind a J gépállomásoknak, mind a földművesszövetkezeteknek. Hiba történt a szervezés te­rén mindkét érdekelt fél ré­széről, nem egyszer előfordult, hogy a szövetkezet által leszer­ződött gazda földjét a gépállo­más csak hosszú hónapok múl­tán tudta felszántani. Az sem vitte előbbre a munkát, hogy a földművesszövetkezetek szin­te egyetlen társulást sem tud­tak szervezni a gazdák köréből szántásra, vagy más gépi mun­kára. Az első félév eredményével elégedettek lehetünk, hisz új dolog volt a szövetkezeteknél, no meg nem is volt sok idő a A z idén az első éves sziget- szentmiklósi burgonya- termelő szakcsoport 14 tagja 25 hold földjéről 450 mázsa újburgonyát küldött exportra, a íöldművesszövétkezet útján. A csoport az idén alakult, nem volt idő közös tevékenység kialakítására. Közös alapra Új tagok felvételével 1/ ét szomszédos községben a sok jól működő szakcsoport között akad egy-kettő, amelyekre bizony nem mondhatjuk el azt, hogy kifogástalanul vógzik tevé­kenységüket. Szlgetszentmiklóson a 14 holdon gazdálkodó facsemete és szölőgyökereztető szakcsoport hat tagja nem tud megbirkózni feladatával, ákárcsak Szigethalo- mon a 23 taggal, 36 kh földön gaz­dálkodó gyümölcstermelő szakcso­port sem. Mindkét szakcsoportnak megvan a kellő adottsága akár ahhoz is. hogy itt legyen a megye két leg­jobb szakcsoportja. A hiba az, hogy mindkét csoportban sokan vannak olyan tagok, akik csak ta­gok, de ténylegesen nem vesznek részt a közösség munkájában. Ha nem is általánosítható, mégis igaz, Százezer tulipán] a napokban százezer darab jól fejlett tulipánhagy­mát szállítanak belföldre és külföldre Szigetszentmiklós- ról, a vir ághagy matermelő szakcsoport tagjai. A 10 tagú szakcsoportot az országhatá­rokon túl is neves virágker­tész, Papp György irányítja szakmailag, míg a szikcsoport elnöki tisztét már második éve Simon Gábor mezőgaz­dász tölti be. Jelenleg 5 hol­don termelik a pazar színek­ben tobzódó gladiólusokat, il- ' letöleg ami számukra fon- ; fos, hagymáikat. A tagok udvaraiban, szárí­tóiban javában válogatják a szállításra alkalmas tulipán- hagymákat. Az idei termésből , a tél végén mintegy 300 ezer darab gladiolus- (kardvirág) gumót szállítanak a Kertimag Vállalatnak, kertészeteknek. A gumótermesztés jól kifize­tődő feladat, különösen, ha közösen, összefogva művelik. A szakcsoportba szinte na­ponta jelentkeznek újabb be­lépők, azonban földterület és szaporítóanyag hiány miatt nem tudják a jelentkezőket felvenni csoporttagnak. Terveik szerint ez évben minden adósságukat kifize­tik, s hozzákezdenek egy közös Előszeretettel foglalkoznak megyénkben a dolgozó parasz­tok a különböző aprómagvak termelésével, előzetes szerző­dés alapján. Az idén, a szer­ződéskötés elősegítésére, a földművesszövetkezetek Kis- kunlacházán, Dömsödön és Ráckevén a MEZÖMAG Vál­lalattól átveszik a szerződés­bevételükből 5 százalékot tet­tek, s ebből zsákokat vásárol­nak a csoport közös haszná­latára. Az ősszel közösen szer­zik be a burgonyavetőmagot, s akárcsak az idén, minden termésükre leszerződnek a földművesszövetkezettel. megjavul a munka is hogy a szakcsoportokban lehető­leg olyan termelők társuljanak, akiknek élethivatásuk és meg­élhetésük egyetlen forrása a mező- gazdaság. ' Nem ártana, ha a ha­sonló problémákkal küzdő szak­csoportok tagértekezleten beszél­nék meg a vitás kérdéseket és hoznának hatásos intézkedéseket, éppen magUk érdekében. A földművesszövetkezetek fel­figyeltek a két gyengén működő szakcsoportra és igyekeznek a le­hetőség határain belül megjavítani munkájukat. Feltételezhető, hogy sikerül megjavítani a vezetést és a munkaszervezést a két szakcso­portnál, s új tagok belépésével megjavul a tagok vélekedése a maguk választotta szakcsoport kö­zös gazdálkodásáról. íagyma útra kél raktározó- és szárítóépület lé­tesítéséhez, közös alapból, el­ső nagyobb bevételükből. Az idén tavasszal közös alapjuk­ból kutat létesítettek az öntö­zőberendezésükhöz. A tagoji az alapszabályban előírt 5 szá­zaléknál lényegesen többet helyeznek közös alapra, s eb­ből az összegből évről évre több közös beruházást akar­nak megvalósítani. K istarcsán évek óta működik a füldmüvesszöveíkezeti zölrt- t ség-gyümölcs szaküzlete. Havonta | 25—30 ezer forintos forgalmat ér el. Szükség van a boltra, mivel a népboltok már nem árusítanak ! zöldségféléket. Es itt van a furcsa­ság. a lassan tengerikígyóvá fej­lődő probléma. Tavaly, 1957. április 22-töl ugyan­is a Gödöllői Járási Tanács iparen­gedélyt adott Baicseff Miklósnak, hogy zöldségboltot nyisson a köz­ségben. Baicseff a szövetkezeti zöldség-szaküzlet tőszomszédságá­ban meg is nyitotta üzletét. Az eredeti engedély arra szólt, hogy saját földjén termett zöldség-gyü­mölcs termését eladja. Ám Bai­cseff azóta is a fővárosban, a Há- mán Kató téri őstermelői, piacon vásárolja meg boltja részére a szükséges árukat. Ez az egyik do­log. amivel nem lehet egyetérteni. A másik az: miért engedélyezi a, járási tanács, hogy a szövetke­zeti Bolt meUetti házban magán- kiskereskedő engedélyt kapjon, ugyancsak zöldség-gyümölcs áru­sítására? Ügy véljük, előnyben korlátlan mennyiségben tud­juk külföldre is szállítni. ! Vagyis az aprómagtermelés | nemcsak a termelőknek, ha­nem államunknak is hasznos, előnyös. Megyénkben az ap­rómagtermelés „központja” Makádon lesz, hacsak más község le nem hagyja őket. Egy gyengéből két erős szakcsoport A szigethalomi méhészeti szakcsoport rövid fennál­lása óta nem valami nagy eredménnyel működött. A cso­port tevékenységével nemcsak a földművesszövetkezet veze­tői, hanem a csoport tagjai is elégedetlenek voltak. Nem ab­ban látták a rossz működés okát, hogy szakcsoportba tö­mörültek, hanem munkájuk megszervezésében, ügyeik irá­nyításában. A szakcsoport most ketté válik. Tagjainak nagyobb része ugyanis Tököl községben lakik. Terveik sze­rint ketté válik a szakcsoport jogilag is, formailag is, s mind Tökölön, mind Sziget- lialomon ú j vezetőséggel, önál­lóan folytatják tevékenységü­ket. A változással új szakcso­porttal gazdagodik Tököl köz­ség, s nem szegényedik Szi­gethalom sem. Dohánytermelő szakcsoport alakul Tökölön A Duna partján fekvő Tököl községben hosszú évtizedek óta eredményesen foglalkoznak a gazdák dohánytermeléssel. Fej­lesztették volna már korábban ia a dohánytermő területeket, azon­ban magukra hagyva ez nem si­került. A múlt hetekben több gazda elhatározta, hogy közös erő­vel, szakcsoportba tömörülve fej­leszteni fogják a dohány termő te­rületet. A szakcsoport megalakulá­sának előkészítése előrehalodott állapotban van. indulásukhoz a földmüvesszövetkezet szükség ese­tén kedvező feltételek mellett hi­telt biztosít. A hírek szerint a szakcsoport egyike lesz a ráckevei járás legjobban működő szakcso­portjának. kell részesíteni a szövetkezeti ke­reskedelmet, annál is inkább, mi­vel ez esetben évekkel korábban kezdte meg működését a szövet­kezeti bolt, jelenlegi helyén. Sok levelet megírtak már az il­letékesek ebben az ügyben, még­sem történt semmi intézkedés. 1957, november 22-cn a megyei ta­nács beadványt juttatott el a bel­kereskedelmi miniszterhez, hogy az 1957. évi 49. sz. Tv. r. értelmé­ben rendelje el az iparengedély visszavonását. A minisztérium 1958. január 18-án értesítette a taná­csot, hogy az iparigazolványt nem lehet visszavonni, mégpedig azért, mert; a) az elsőfokú hatóság (járási tanács) helytelenül járt el, amikor az iparengedélyt kiadta. E hiba miatt nem lehet kötelezni Baicsef- fet kiskereskedői tevékenységének megszüntetésére. b) az elsőfokú hatóság támogas­sa azt a törekvést, hogy a magán- kiskereskedő üzletét 60 napon ba­lül áthelyezzék. A megyei tanács még azon me­legében. január 24-én írásban uta­sította a járási tanácsot, (51041/58. sz. levél), hogy gondoskodjék 60 napon belül Baicseff üzletének át­helyezéséről. Eddig az ..ügy”. Azóta kétszer hatvan nap is letelt, minden ma­radt a régiben. Ha a Gödöllői Já­rási Tanács nem ért egyet a szö­vetkezeti kereskedelem támogatá­sával, legalább a minisztérium, il­letve a megyei tanács utasítását hajtsa végre. Az ilyenfajta kon­kurencia zavarólag hat a szövet­kezeti bolt tevékenységére, és sem­miképp nem szolgája a kereske­delem támogatásáról szóló hiva­talos álláspontot. Még Kistarcsán I sem! (csá) Aprómagoi termelnek Makádon Miért nem hajtják végre az utasítást? felkészülésre. A tanulságok le­vonása után bízhatunk benne, hogy a második félévben be­hozzák lemaradásukat mind a földművesszövetkezetek, mind a gépállomások, s akkor az év végére büszkén jelent­hetjük, hogy a gépállomások és a földművesszövetkezetek 100 százalékra teljesítették gé­pi munka tervüket, ered­ményesen segítették a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezését, a mezőgazdaság többtermelését. kötésen kívül az önálló átvé­tel feladatkörét is. A tervek szerint Makád községet spe­ciális aprómagtermelő köz­séggé szervezik. Ugyanis eb­ben a Duna menti kis község­ben kitűnően ■ megfelel a ta­laj az aprqmagvaknak, s a termelők is szívesen foglalkoz­nak ezek termelésével. Az idén 70 kataszterihold szöszösbükkönyt termelnek a makádi gazdák szerződés alapján magfogásra. A jó mi­nőségű aprómagokat szinte Van bőven mezőgazdasági kisgép a boltokban A megye szövetkezeti boltháló­zata teljes egészében ki tudja elé­gíteni a parasztság mezőgazdasági kisgép igényeit. Az idén nincs hiány a szőlősgazdáknak szüksé­ges cikkekből, szőlőprésekből, sző- lőzúzókból. A szövetkezeti boltok már most raktáron tartanak fenti cikkekből nagy mennyiségű kész­letet. Igaz viszont, hogy hordók­ból és kádakból az előző évinél jóval több került a boltokba, tel­jes egészében nem lehet kielégíte­ni most sem a keresletet. Borászati cikkekből az ellátás jó, van elegendő kénlap, gumi­tömlő stb. Itt kell megemlíteni, hogy mű­trágyából pillanatnyilag kifogás- tal in az ellátás, csupán nitrogén műtrágyából van néhol hiány. Ké­sőbb javulni fog az ellátás ebből is. Az őszi idényre mintegy 300 vagon műtrágyát igényeltek a szö­vetkezetek, s ezt a gyár kb. 1 hó­napom belül le tudja szállítani. Hiba viszont, hogy több földmű­vesszövetkezet nem veszi át a kül­dött műtrágyát azzal, bogy nem I tud megfelelő raktárt biztosítani. I Eredményesen védekeznek a gazdák a burgonyabogar ellen 4 burgonyabo­gai gár kárte­vése ellen megye- szerte eredménye­sen, lankadatlanul folyik a védeke­zés. Szigetszent- mártonban néhány nap alatt 87 eset­ben vették igény­be a növényvédel­mi aépállomás és a földművesszövet­kezet porozó- és permetezőgépeit. Az újabb fertőzé­sek megakadályo­zására o védeke­zés tovább folyik. Alig tíz nap alatt a szövetke­zeti holtból 5 mázsa * tata dort, 2 mázsa folyékony Holló tn-et vásá­roltak a község lakosai. A szövet­kezet kénytelen volt távirati úton újabb védekező- szereket rendelni a MÜNÖSZER megyei kirendelt­ségétől. Kiskunlagjfiázán a legnagyobb do­logidőben szervez­te meg a helyi ta­nács és a földmű­vesszövetkezet a községi védékező- brígádot. A tanács és a szövetkezet mezőgazdászai mo­torral járták na­pokon át a határt. Megállapították, hogy néhány na­gyobb földdel ren­delkező gazda nem végezte el a köte­lezően előírt véde­kezést burgonya- földjén, és ezzel veszélyeztette a község minden burgonyatermelő­jének termését. A brigád a közösség érdekében ezeken a földeken is vég­rehajtotta az elő­írásszerű védeke­zést, míg a tanács közadók. módjára behajtotta a véde­kezés költségeit. Az eset híre pár óra alatt bejárta a községet, s azóta még a leahanya- gabb gazdák is lel­kiismeretesen po­rozzák, permete­zik- burgonvaföld- jeiket. Sok burgo­nyaföldön az asz- szonyok is segíte­nek férjeiknek a védekezés munká­jában. Püspökhatvanban láttuk | A püspökhatvani határban naponta többször is megjele- ! nik a földmüvesszövetkezet mozgóboltja. Hűsítő italokat | visz a hordásnál, cséplésnél dolgozó parasztoknak. A tűző | melegben jólesik pár percre megállni, s hűs, habzó sört | kortyolni | Az őszi mezőgazdasági kiállításra készül a püspökhatvani 1 állattenyésztő szakcsoport. Legény, a 14 hónapos növen- 1 dékbika a kiállításon a szakcsoport eredményes munkáját | fogja igazolni I Vályogot, téglát és minden egyebet szállít a Túrái Gép- | állomás traktorosa. A földművesszövetkezet agronómusa, | Pesti) István Püspökhatvanban kiállítja a menetlevelet a traktorosnak Eredményesen védekeznek a burgonyabogarak ellen Püs pökhatvanban. A szövetkezet vegyesboltjában külön rak­tárban, külön mérlegen mérik a Matadort, a burgonya­bogarak hatásos „ellenségét” TililimHliiililillliiUimiUMiiHiiiiiiiUiiimiiiiummiimniiiiHiiiiiiiiiiiitinmiiiiiiiuiiiimiiiiiiiiiuiiiniuiuiiiimiiiiimnuiiuiiiiiie Újabb feladatot kaptak a földniúvesszövetkezelek í Évek óta visszatérő probléma és kérés, hogy mikor veszik már át a földművesszövetkezetek a szer­ződéses termeltetésen kívül az ön­álló bonyolítást, átvételt is. Las­san, fokozatosan erre is sor kerül. Ez évben az abonyi és a ceglédi földművesszövetkezetek már ön­állóan vásárolják fel a cukorgyár számára a cukorrépát, melyre a szerződéseket is ők kötötték, s ők adták ld az előleget, vetőmagot, majd a kész cukrot és egyéb jut­tatásokat. Klskunlacháza, Dömsöd és Rác­keve földmüvesszóvetkezetei a na­pokban megbeszélést folytattak a cukorgyár képviselőjével, s meg­egyeztek abban, hogy ezután a termelőktől a földművesszövetke­zetek veszik át a községben a cu­korrépát, vagyis önállóan bonyo­lítanak. A felvásárlókat a cukor­gyár képezi ki. Amennyiben meg­oldható, már az idén ősszel is a szövetkezetek vásárolják fel a le­szerződött cukorrépát a termelők­től. Ez a megoldás tovább növeli a földművesszövetkezetek önálló­ságát és felelősségét, még jobban elmélyíti kapcsolatát a dolgozó parasztsággal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom