Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-25 / 174. szám

1958. JŰLIUS 25. PÉNTEK «st MEGYEI kJCirlap 3 Egy csomag TTatvan éven felüli bácsika tipeg ki a termelőszövet­kezet irodájából és szégyenlő­sen megtörli könnyező szemét. A tágas udvaron épp ebéd «tani pihenőre húzódnak az emberek, s most egyszerre nagy riadalom keletkezik. Egyesek sajnálgatják, mások szidják, megint mások Ikárör- vendően nevetgélnek a „nagy­szájú Holubán”. — Most sír a vén lator — jegyzi meg Bóta, a brigádveze­tő —, de másokat besározni, arra van esze ... A 19 éves Venczel Rozi, aki­nek már három férje volt s most a fiatal elnökhelyettessel kacérkodik, viháncolva és jó hangosan kijelenti: — Hátha mégis igaz volt az a 37 zsák. A jobbik fene tud­ja..-. Az elnökhelyettes ott áll a tornácon (az elnökkel együtt kikísérték az elszontyolodott öreget), a nő minden szavát tisztán hallja, s megáll a kezé­ben az öngyújtó. Meglepetésé­ben kikapja szájából a sértet­len Harmónia cigarettát, visz- szahelyezi az üres dobozba, s félszemmel az elnök arcát kémleli. Béres Pali, az elnök, egy szót sem szól, kemény lép­tekkel lemegy a lépcsőn, egye­nesen az eperfa hűvösében he­ver észő, nevetgélő Rozihoz. — Honnan veszed te ezt, elvtársnő? Rozi meghunyászkodik: — Hagyjon engem békén, pihenni akarok — mondja s kényelmesen átfordul a hátán a másik oldalára. Fél kezével igazgatja a feje alá gyűrt ka­bátkát, s mintha észre sem venné, hogy közben a szél fél combjáig csapta fel a szdknyá- ját. Makrancosán hallgat, al­vást tettet. Az elnök bosszúsan indul vissza az irodájába, A lépcső tetején■ még mindig tétován ácsorog Gera, a helyettese. Gépészzubbonyából a nap szín- _ te kicüvasztja?9» olajat,: féké- áfrftoí te kézében reszket az agyőn- fogdosott, meggyújtatlan ci­garetta és az üres harmóniás doboz. Most, hogy az elnök jön felfelé a lépcsőn, restel­kedve lesüti a szemét. Az jut eszébe, hogy alig egy napja vette ezt a cigarettát és mind­járt elszáll az utolsó darab utolsó füstje is... fjtegnap délutánra hajlott már az idő, vagy az ötö­dik fuvar búzát hozta befelé a kombájn alól, amikor a falu- széli trafiknál megpillantotta Rozii. Nem nagy dohányos, vasárnap, ebéd után s20Jco.it csak egyet-egyet elszívni, de most — az ördög játszik néha az emberrel — hirtelen rá­gyújt hatnék ja támadt. Egyet­len ügyes mozdulattal odairá­nyította Zetorját a trafi- kosbódé mellé s már ugrott is le a gépről. — Jesszus, de megijesztett — sikoltott fel Rozi s kacagott hozzá nagyot. — Jobb félni, mint meg­ijedni — felelte vidáman, s inkább simítva, mint csattanó­san meglegyintette Rozi farán «■ dudoros, piros szoknyát. A vak öregasszony a trafikban ebből semmit észre nem vett, unott, hivatalnoki hangon kö­zölte: — Kossuthom nincs. — A fene bánja, adjon mást! __ Harmónia — mondta ki a szentenciát az öreg. Gera fi­zetett, indult is tovább. Rozi felkapaszkodott mellé, s az éktelen berregést túlkiabálva ezt mondta: — Harmónia! — Bizony — kacsingatott a szemüvege mögül Gera s bo­dor füstöket eresztett. — Jut annak, aki meg nem issza! — Magának dkkor is jut, ha felét megissza ... — Minek a felét? ■— Hát a százasoknak .. — Hogy, s mint, mondjad már! — hökkent meg az el­nökhelyettes. — Hát csak úgy! — Beszélsz, vagy lehajíta­lak! — Beszélhetek, hiszen ha én nem., elbeszéli más ... — Kicsoda? — Például Holuba papa, a raktáros.., Hogy az a 37 zsák búza elvándorolt valaho­va... A fiatalember bosszúsan fel­nevetett: — Mondjad már csillagom, rosszindulatú az öreg, vagy csak hülye? A magtár elé értek. Rozit sértette a lekezelő „csillagom” titulus-— leugrott a Zetorról, a válla felett visszaszólt: — Az is lehet, hogy csak igazságos .,. Ezzel ellibegett. * i míg az emberek behordták - í a zsákókat, Gera elgon­dolkozva, rágyújtott a máso­dik cigarettára. Gondolta, jó lenne tisztázni az öreggel az ügyet, de azután legyintett: „ostobaság”. Még kettőt fordult aznap és észre sem vette, hogy a mag­tárban dolgozók milyen gyana­kodva pislognak rá. Este, ha­zafelé menet betért az italbolt­ba. Szerencsére volt sör. Kért egy korsóval s éppen inni akart, amikor belépett régi katonapajtása. Bakai Pista, aki most a járási rendőrkapi­tányságon szolgál. Az olajos­piszkos Gera örömmel lépett eléje, de Bakai nem nyújtott kezet, csak hivatalosan a sap­kájához emelte három ujját és tovább ment. Rövidesen halk, de igen heves megbe­szélésbe elegyedett az éppen ott időző tsz-tagdkkal. Gera félszemmel figyelte őket. Egy­szer csak megszólította a pi­rospozsgás Kelemen, a kocit- máros, helyesebben most italboltvezető: — Gera elvtársam — mond­ta rekedtesen, behizelgően —, tegnap is volt egy korsója, az annyi mint annyi, ha meg nem sérteném... — Mondtam már, hogy szombaton lesz pénzem —> mordult fel Gera. — Igen, elvtársam, de ér­tesítést kaptam, izé ... leltár lesz, hogy úgymondjam ... Gera dühös pillantást vetett rá, de túlságosan fáradt volt hogy vitülkö-rii kezd­jen. Odafordult egyik trak­toros társához: — Mikolai, adj ide egy tízest, ha van nálad. Mikolai olajos képe sava­nyúra vált, sandán a rendőrre nézett, azután \kényszeredetten előkotort a zsebéből egy 10 forintost. Az elnökhelyettes fizetett és köszönést mormolva a többiek felé, elment. Útközben egyik Harmóniát a másik után szívta. Igen rosz- szul érezte magát. Dühös volt önmagára is, amiért nem állt oda a kocsmában időző tagok, elé, hogy megkérdezze, mit \ pusmognak a háta mögött. De- \ hát akinek baja van, majd \ szól. Otthon is szüntelenül füstölt, \ nemcsak addig, amíg mosako- \ dott, de még az ágyban is. \ Félálomban volt már, amikor \ éjfél után nem sokkal ismerős \ hang szólította az utcáról. A \ nyitott ablakban megismerte \ Bakai Pista rendőrsapkáját. \ — Ne haragudj, pajtás —; mondta eléggé barátságosan \ Bakai —, be kell jönnöd a rak-: tárba átmérni a gabonát. — Az egészet? — Mind, egy szemig. Tudni i ikell, kétszázhuszonhat zsák j volt-e, vagy kétszázhatvanba- \ rom. — Gera nagyot nyelt, této­ván a cigarettáé doboz után j nyúlt és kiugrott az ágyból. A : gyomra émelygett az álmatlan- \ Ságtól és a szokatlanul sok \ dohánytól. Útközben éppen öt\ cigarettáit szívott el. — Szóval, ha egy negyed j zsák hiány lesz, akkor elvi- \ szel? — kérdezte gúnyosan. — Beszélsz marhaságaikat!} És minek eszed úgy a cigaret- \ tát, mikor sohasem dohányoz- : tál? •k \Jem ette soká. Ideje sem \ 1 ’ lett volna rá. Irtóztató munka volt. mire hetedmagá- val a száradásra szétöntöge- tett kétszázhatvanhárom zsák gabonát leiszedte. Éjfél után két órától késő délelőttig tar­tott. De a tagság reggel nem ment munkába. Ott gyülekez­tek a magtár körül s mint ilyenkor lenni szolcott, talál­gattak, némelyek gyanúsitgat- tak. Ki tudja miért, az embe­rek szívesebben hiszik a rosz- szat, mint a jót. A hűvösön elfogyasztott reggeli után, ami­kor á z elnök megpendítette, hogy indulni kellene, a nagy­szájú Garammenti így kiabált: — Egy tapodtat se, amíg nem látjuk a kétszázhatvan­három zsákot! Mink izzadtuk azt. ki. Mikor a zsákok egyre teltek és a !kétszázhatvanadik is tele lett, az öreg magtáros düny- nyögve meg akarta kerülni az épületet, hogy elillanjon. De Bakai résen volt, udvariasan a tányérsapkájához emelte három ujját s felkérte, fárad­jon vele az irodába, az elnök­höz. Mikor a vezetőség össze ült, a rendőr távozott. Délelőtt tíz órától délután egyig tartott a vezetőségi gyű­lés. Holuba bácsi eleinte na­gyon hangosan kezdte: — Az atyaúristen tud min­dent észben tartani! Nem káp­talan az ember. Én csalt 226 zsákra emlékeztem... Később megtört. Gera a há­romórás vita alatt elszívta aj egész doboz Harmóniát s a végén még ő csitítgatta a ma- gábaroskadt öreget; ne sírjon, nem vénasszony ... * n i őst megáll a tornác lép- zri csőjén, észre sem veszi a tűző napot. A melléje lépő el­nök hangja riasztja fel. — Mi legyen az öreggel? Jó, hogy a raktárból kitiltottuk, de azért eldobni nemi lehet... Tegyük meg éjjeliőrnek, vagy bízzuk rá a darálót? Gerának arcába szökik a vér s a düh fojtogatja. Vajon ki kérdezi azt, hogy vele mi lesz. Ki törődik azzal, hogy úgy érzi, egy pillanatig sem maradhat tovább a faluban, mert még évek múlva is akadna olyan, aki tolvajnak hiszi... Vagy ez lenne a vezető sorsa? Mindig másokért, önmagát is megta­gadva szinte? Mindig a rábí­zott ember, gép, jószág és föld az első? Most mutatkozzon csacsk'ántík és kicsinyesnek, s kérdezze meg az elnököt, ki gondol az ő gyalázatával, ki fizeti meg az egész éjszakai munkát? Hatalmas önuralommal le­gyűri indulatait, remegő Idéz­zél emeli ajkához az utolsó Harmóniát, rágyújt, s fojtott hangon ezt mondja: — Talán a darálóban jól erezné magát. Érti is a gép­lakatos szakmát. Mert eldobni csakugyan kár lenne... Holka Vilmos Hol lehet jelentkezni vasipari tanulónak? A Munkaügyi Minisztérium szak- oktatási főosztálya az érdekelt szülök és fiatalok tájékoztatására közli, hogy a vasipari szakmákban ipari tanulók felvételre még az alábbi intézeteknél jelentkezhet­nek: Budapesten: 1. sz. iparitanuló-intézet, XXI. kerület. Állomás u. 8.. esztergá­lyos, géplakatos, marós, csősze­relő, tűzi kovács. 4. sz. iparitanuló-intézet, XIX. kér., Vöröshadsereg útja 185., esz­tergályos, géplakatos. 7. sz. intézet. VIII. kér., Kőbá­nyai út 23., köszörűs, hegesztő, tényező, tűzi kovács. 8. sz. intézet. Vin. kér., Elnök utca 3., esztergályos, fényező, tűzi kovács. 13. sz. intézet, VII. kerület, Mu­rányi utca 10., esztergályos, gép­lakatos. reszelővágó. 28. sz. intézet, XIII. kér., vág utca 14., hegesztő, szerkezeti laka­tos, hajóépitő-lakatos, csőszerelő, tűzi kovács, kazánkovács. 27. sz. intézet, n., Mártírok útja 85., marós, szerkezeti lakatos, transzformátorszerelő, galvanizáló edző. 31. sz. intézet, Budapest, VII., Nyár utca 9., vizvezetékszereló központi fűtésszerelő, épületbádo­gos, szobafestő, kőműves szakmá­ra jelentkezhetnek. Érettségizett fiatalok esztergályos és géplakatos szakmára Jelentkez netnek még a 30. sz. intézetben, VII. kerület, Wesselényi utca 44. szám. valamint az 1. sz. intézet» oen is. Beszéljünk magyarul Ha Móricz Zsigmond novelláit ol­vasom, olykor kétszer is vé­gigszántom a sorokat. Élve­zem szavainak külön ízét, za­matét és sokszor ragad ma­gával az író tömör kifejező- készsége, egy-egy szó csodála­tos mélysége. Sajnálom, ha valamelyik novellája rövid, vagy kisregénye torzóra sza­kadt ... Albany János Toldiját tán százszor is végiglapoztam, s mint a borszakértő a bort, úgy ■Ízlelgettem én a költő allegó­riáit, metaforáit. Hiszen azért írók, költők — felelheti valaki —, hogy szé­pen, gyönyörködtetően úri­nak. Az egyszerű ember úgy nem beszél ... Igaz, mi nem beszélünk képekben, nem fe­jezzük ki magunkat szóvirág­ban. De a hétköznapi nyelv­nek is megvan a maga szép­sége. Hallottam már iskolázat­lan idős bácsi felszólalását egy gyűlésen, aki olyan egy­szerűen, de igaz magyarság­gal beszélt, hogy lehetetlen volt nem figyelni rá. A gyakoribb — igaz — az, hogy pongyolán, válogatás nélkül illesztjük egymás mel­lé a szavakat. Nem ügyelünk arra, hogy választékosak, sza­batosak legyünk, ügy véljük: így is, úgy is megértik, amit mondunk. De milyen más egy irodalmi stílusban megtartóit előadást meghallgatni, vagy egy gondatlanul fogalmazott szónoklatot! Ültem már úgy értekezleten, hogy csak arra figyeltem: hányszor sérti meg anyanyel­vűnk szépségét az előadó. Húztam a rovátkákat: ennyi­szer használta feleslegesen a „hogy”-ot, ennyiszer a „kell”--*. Fő az ízletes ebéd a szabadban Hányszor keverte az egyes számot a többessel! Évekkel ezelőtt elnézőbbek vol­tunk az ilyen „apróságokkal'’ szemben. Hiszen olyan elv­társak is tartottak előadási, akik saját hibájukon kívül nem bővíthették szókincsüket, nem ismerhették meg a nyelv­tani szabályokat. Évekkel ez­előtt így volt. Azóta nagyon sokan pótolták, amit a Horthy- rendszer megtagadott tőlük ... Nem is ezekről az idősebb dol­gozókról írnék. Inkább a fia­talokról. Azokról, akik most kerültek ki az iskola padjai­ból. Bizony sokszor hallgatom szavukat s úgy tűnik, nem is Petőfi vagy Kossuth nyelvén szólnak. Megyénk egyik ifjúsági ve­zetője, aki idegen nyelven is beszél, a magyart — pedig anyanyelve — alig ismeri. Kétórás szónoklatában hem­zsegtek a hibák. Hányszor ej­tette így: „Nem-é”, vagy mon­dotta: „fogja tárgyalni” s „fog lenni”, megvalósítja helyett „megvalósíccsa”. Se szeri, se száma nem volt nyelvbotlásai­nak! Elszomorodtam, ahogy hallgattam s talán méginkább azon, hogy senki nem figyel­meztette érte. Azóta is sokszor tapasztal­tam: tanult, olykor egyetemet végzett fiataljaink is valami­lyen magyarral kevert hotten­totta nyelvet beszélnek. Bírál­hatnánk legtöbb hivataios szervünket is, amelyek ügyet sem vetnek jelentéseik fogal­mazására. Divatjamúltnak, tán nevetségesnek is vélik, ha valaki megütközik ezen. Pe­dig szóvátesszük. Hiszen ne­künk ápolni, védelmezni keil anyanyelvűnket. Nem lehet számunka közömbös, hogy fej­lődik, izmosodik-e a magyar szótenger, vagy hagyjuk, hogy elkorcsosuljon, elsatnyuljon és ízetlenné váljék. De mit kellene tenni, hogyan vi­gyázzunk annyi gondunk, ba­junk között a magyaros be­szédre? Hogyan őrködjünk s vigyázzunk a zsargon támadá­saival szemben? Elég-e, ha is­koláink nagyobb gondot for­dítanak a fogalmazás tanításá­ra, vagy a bölcsészkaron a le­endő irodalomtanárokkal -is­mertetik a nyelvtudományi? Nem. Nem elég. ^ Az iskolából kikerülve, japz élet iskoláját járva is ta-tgl- nunk kell. Olvasnunk, szünte­len. Olvassunk Jókaitól, Mikszáthtól, József Attilától, Adytól... Tompa, Juhasz mind tanítómesterünk. S. A. cpnci/ccccrti/ rupfCACA/:/w A NAGYVILÁGBÓL EIXUCKLJJCVlLI\/ rÜIW.JMJAVJKJi\ Nincs többé éjszaka Sidney-i fizikusok véleménye szerint a Földnek az ionoszférából történő megvilágításával teljesen ki lehet kapcsolni a mostani mes­terséges földi fényforrásokat. Ezen­kívül az éjszakai eget is kénysze­ríteni lehet arra, hogy erősebben világítson. Tehát az éjt nappallá tehetjük! Ezt körülbelül 240 méter hullámhosszú, igen erős rádióhul­lámok kisugároztatásával valósít-' hatjuk meg, amelyek a száz kilo­méter magasságban levő gázokat izzásba hozzák. A hullámok kisu­gározta tásához négy négyzetkilo­méter kiterjedésű, óriási antenna­berendezésre van szükség. Új ásványfajta Üzbég tudósok Taskent mel­lett új ásványfajtára bukkan­tak, amelyet felfedezője után naszledovitnak neveztek «el. A vegy elem zés kimutatta, hogy az ásvány ónt. mangánt, alu­míniumot. cinket, kobaltot, re­zet és titánt tartalmaz. Az anyag külsőleg barna, be­lül pedig hófehér szinű. A MAKROERGEK TITKA Hogyan válik a szervezetben az égési folyamatok energiája gondo­lattá, mozgássá, vagy más élet­funkcióvá? — Ezt a problémát vi­tatták meg nemrégiben a Szovjet Orvostudományi Akadémia lenin- grádi konferenciáján. A jelenlevő tudósok nagy érdeklődést tanúsí­tottak az úgynevezett makroergeh tanulmányozása Iránt. Megállapí­tották, hogy ezek a különös anya­gok az anyagcsere eretíményekép­pen, minden élő sejtben létrejön­nek. Fermentumok segítségével energiát halmoznak fel magukban, amelyek serkentik az életfunkció­kat. Ha a makroergek nem gyűjtik össze ezt az energiát és nem ad­nak impulzusokat a szervezetnek, akkor szív- és véredény megbete­gedések, rosszindulatú daganatok keletkeznek. Az orvostudomány tehát fontos feladatának tekinti, hogy mester­séges makroergeket hozzon létre. Az egyik ilyen vegyületet, az adenozintrifoszfor-savat már a gyakorlatban is alkalmazzák. KÜLÖNÖS CSÚCSTELJESÍTMÉNYEK A 22 éves Red Stevens meg­döntötte a víz alá merülés re­kordját. A New Yersey-i úszómedence fenekén 31 órát és 10 percet töltött. Lemerü­lésekor a hátára levegőtartá­lyokat szereltek, az övén pe­dig súlyokat viselt, hogy a viz alatt tartsák. Űrhajósok, vigyázat A világűr utazások alkalmával nem szabad elfelejteni azt az es­hetőséget, hogy mondjuk a Holdon újabb halálos betegségek leselked­nek az emberre — figyelmeztetett egyik előadása alkalmával dr. Gor­don amerikai orvos. Az igaz, hogy általános vélemény szerint a Hol­don nincs élet abban a formában, ahogy ml ismerjük, de alacso­nyabb fokú formák — amelyben gombák és különböző spórafalták megmaradnak — lehetségesek, s mit sem tudunk arról, hogyan hat­nak az emberekre. Ezért a legna­gyobb elővigyázattal kelt az élet­nek ezeket az alacsony formáit a Földre eljuttatni, mivel nincs ki­zárva annak lehetősége, hogy az űrhajók új betegségeket hoznak a Földre, s ellenük az emberek nem tudnak harcolni. Következtetés: elsőnek orvos utazzék a Holdra, / Ötezer kilowattos naperőmű Szovjet tudósok és mérnökök befejezték az 5000 kilowatt ka­pacitású naperőmű terveit. Az erőművet az Ararát-völgyben építik fel. ahol a Nap évente 2600 órán át süt. Az erőmű évi termelése 2 200 000 kilowattóra elektromos energia lesz. FILMCSI1LAG0K BOLONDJA Los Angelesben nemrég meghalt egy tőzsdeügynök. Hagyatékában az elmúlt húsz év alatt különböző hollywoodi filmcsillagokhoz intézett 72 341 szerelmeslevél másolatát ta­lálták meg. Az élen Marlene Diet­rich járt. aki egymaga 1857 levelet kapott tőle. Meghalt a világ legkövérebb embere Az észak-amerikai Bremen városában urémiában elhúnvt a 32 éves Robert Hughes, * világ legnehezebb embere Hughes 325 kiló volt, magas­sága 1,82 méter. Nadrágöve há­rom méternél hosszabb vol* és felsókarjának kerülete több mint egy méter. A világ legkövérebb em­berét nem a kórház épületén belül kezelték, mert nem állt rendelkezésére megfelelő ágy, hanem a kórház udvarán el­helyezkedett mentőkocsitoan, ÚJFAJTA OLTÓANYAG Dr, Z. Dinter svéd tudós új mód­szert fejlesztett ki a száj- és kö­römfájás elleni oltóanyag: előállí­tásárai Az új gyógyszer egytizedé- be kerül a réginek, 100 százalékos hatású és a betegség különböző fajtáinak megfelelően három vál­tozatban készül. A gyártásnak lé­nyege az, hogy az oltóanyagot ki­termelő vírust frissen vágott borjú veséjében tenyésztik ki. Régebben az oltóanyag készítéséhez és ki­próbálásához élő állatokat kellett használni. De Dinter bebizonyí­totta, hogy a vesében a baktérium­kultúrák éppen olyan gyorsan fej­lődnek, mint az élő állatokban s ilyenmódon az oltóanyag haté­konyságát jól ellenőrizhetik. A maya-civilizáció maradványai Egy francia régész hosszabb idő óta kutatásokat végez Quentana mexikói tartomány lakatlan tengerparti erdőségei­ben. A régész azt állítja, hogy a maya-civilizáció 26 városá­nak nyomaira talált rá. Az ex­pedíció nagy méretű szobrokra, valamint az ásatásoknál agyagtárgyakra és közvetlenül időszámításunk kezdete előtt- ről származó bálványokra buk­kant. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom