Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-25 / 174. szám

WM. JŰLIUS 25. PÉNTEK «ff nt er üJCirlap Parkett, csapágy - múfábcl A Diósgyőri Könnyűgép- gyárban két év óta műfaárut is készítenek fűrészpor, fa­forgács és műgyanta keveré­kéből. Az idén több új műfa­áru gyártására rendezkedtek be. Már elkészült a műfapar- kett előállítására alkalmas be­rendezés; tervek szerint éven­te mintegy tízmillió forint ér­tékű parkettet gyártanak. Ez év második felében meg­kezdik a huzalok tekercselé­sére szolgáló dobok, a rádió- és óratokok gyártását is mű­fából. Igen érdekes cikkük a műfa-csapágy, amelynek min­tája elkészült és próbaképpen az egyik fővárosi villamosra szerelték fel. A villamos nyolcvanezer kilométert tett meg az újfajta csapággyal és minden jel arra mutat, hogy a kísérlet sikerrel járt. Most újabb tizenhat villamoskocsi­hoz szállítanak hasonló csap­ágya^ 2300 éves cziislpénzek Sztálinváros határában szán­tó-vető Butzorka János né­hány ezüstpénzt talált. A ké­sőbbi kutatások alkalmával 278 ezüstpénz került napvi­lágra. A régészek véleménye szerint a pénzérmék az idő­számítás előtti 380. körüli évekből, a kelta korból szár­maznak, tehát körülbelül 2300 évesek. Butzorka Jánost lelet-' mentés címén 4000, forinttal jutalmazták. A bizalmi tevékenysége a szakszervezeti mozgalmi munka gerince Készülődés az őszibarack-kiállításra A KPVDSZ pest megyei bi­zottsága 36 bizalmi részvéteié­vel jól sikerült megbeszélést tartott a közelmúltban. A rész­vevők mindenekelőtt azt hangsúlyozták, hogy a szak- szervezeti bizalmi csak akkor válhat a csoportjához tartozó dolgozók bizalmasává, ha munkáját emberséggel, türe­lemmel, politikai nevelő és felvilágosító tevékenységgel párosulva végzi. Több olyan bizalmi van megyénkben, mint a Pest megyei MÉK Vál­lalat túrái telepén Fliszárné elvtársnő, aki a dolgozók ügyes-bajos ügyeinek intézé­sén kívül a telep gazdasági problémáit is megbeszéli az illetékesekkel. A másik nagyon fontos kö­vetkeztetés, hogy a bizalmi­nak mindig őszintén választ kell adni a dolgozók kérdései­re. Nem lehet „mellébeszélni'’. Tanácskozásunkon bebizo­nyosodott, hogy ha a rende­leteket megmagyarázzuk a dolgozóknak, megértik azo­kat. Még akkor is, ha anya­gi kihatásuk van, mert tudják, hogy csak addig nyújtózkod­hatunk, ameddig a takarónk ér, Azt is tapasztaltuk, hogy a szakszervezeti bizalmi mun­káját sok helyen még mindig nem ismeri el az illetékes egy­ség gazdasági vezetője. Egyes MÁRVÁNY A SZÁJBAN A magyar név világhírű nagy­szerű konyhájáról és arról is, hagy remekül tudunk enni. Igaz is, hogy szeretünk jót és sokat enni, de ar­ra már nagyon ke­vesen tudnának helyes választ adz ni, hogy mi is tör­ténik tudományo­san, amikor táp­lálkozunk. Ennek a „műve­letnek” például egyik legfonto­sabb eszköze a nyál. Bátran mondhatnánk vegyszernek is. Ki hinné, hogy ezer rész emberi nyál­ban 994 rész víz mellett két rész só, mégpedig káli­um-, nátrium-, mész-, klór-, fosz­for-, kén és vassá van, ezenkívül két rész fehérje ve- UVület és egy rész nyálfermentum, de van még ben­ne — igaz, hogy csak nyomékban — rodán és más vegyi anyag. Nem is kellenek különösebb fizikai vizsgáló eszközök, úgy is érdekes dolgokat látha­tunk. Ha a nyálüt állni hagyjuk, egy idő után a tetején csillogó hártya képződik. Mik­roszkóppal már megállapítható, hogy ez szénsavas mész, tehát ugyanaz a vegyi- anyag, mint a márvány, vagy a kréta. Ez az anyag le­rakódik a szájban és így képződik a fogkő. Azt, hogy jó-e az ember szá­mára a fcakö. nem is olyan egy­szerű eldönteni. Áldásos hatású, mert kitölti a fo­gak falának apró repedéseit, való­sággal kibetonozza a romlandó fog­sort. Ha azonban már nagyobb mennyiségben ra­kódik le, álékor bizony a fogkő csúcsai és élei ál­landóan izgatják a foghúst, elősegí­tik az ínygyulla­dást, a rothasztó baktériumok be- fésZkelődését és mindazokat a be­tegségi folyama- tőícat, amelyek miatt a kultúrem- berek fogai olyan hamar kihullanak Nyugodtan lehet mondani, hogy több kárt tesz, mint hasznot Az eltűnt földrész nyomában 60 milliós lakosságának el­pusztulása i. e, a második évezred közepén történt, amikor az egész Földön jelen­tős geológiai és éghajlati vál­tozások játszódtak le. boltvezetők, osztályvezetők hajlamosak arra, hogy a bi­zalmi véleménye nélkül dönt­senek az emberek sorsa felett és a bizalmi segítsége nélkül akarnak megoldani egyes gaz­dasági feladatokat. Ez több okból is helytelen. Vajon le­het-e tartósan jó gazdasági eredményeket elérni, ha a dolgozók problémáival nem foglalkozunk, nem vesszük fi­gyelembe az emberek egyéni érdekeit? Véleményünk sze­rint nem. Márpedig a dolgo­zók egyéni problémáit legin­kább a bizalmi ismeri. Szük­séges tehát, hogy a gazdasági vezetők minden fontos kérdés eldöntése előtt tanácskozza­nak a bizalmiakkal. Ha pedig véleménykülönb­ségek vannak, még mindig van lehetőség arra, hogy a szakszervezeti bizottsággal, mint a bizalmiak irányító szervével tárgyaljanak. Ter­mészetesen a bizalmi tekinté­lye érdekében a szakszervezeti bizottság sokat tehet. De tény­legesen csak akkor lesz tekin­télye a bizalminak, ha ismeri a törvényeket, ha minden kér­désben törvényesen jár el, másrészt minden kérdésben a dolgozók nem vélt, hanem va­lódi érdekeit képviseli. Mit értünk ez alatt? Azt, hogy ma alapvető érdekvédel­mi feladatunk népi demokrati­kus rendszerünk vívmányai­nak, sikereinek szilárdítása, életszínvonalunk nívójának i megtartása és növelése. Jólle­het, népszerű lenne ma egy- egy dolgozónak, vagy egy-e.gy csoportnak több előnyt bizto­sítani. azonban minden esetben azt kell megvizsgálni, hogy népgazdaságunk anyagi hely­zete hogyan bírja azt el. Bizalmi tanácskozásunk ne­gyedik tapasztalata: sok he­lyen a szakszervezeti bizalmi munkája abban merül ki, hogy fizetéskor átadja a szakszer­vezeti bélyeget a dolgozóknak. Ez kevés. Az is kevés, ha a bi­zalmi csak egyszerűen „közli“ a dolgozókkal a szakszervezeti bizottság üzenetét. A bizalmi nem postás. Ha a bizalmi nem bizalmasa csoportjának, nem politikai, nevelő vezetője csoportjának, akkor nem tölt­heti be azt a hivatását, amit a szakszervezeti mozgalomban a bizalmiak közel száz esztende­je elkezdtek. Ügy gondoljuk, hogy a hibás munkamódszerért elsősorban a szakszervezeti bizottságaink a felelősek. Ha a szakszerve­zeti bizottság elhanyagolja a havonta megtartandó bizalmi­értekezleteket — ahol végső fokon felkészítik a bizalmit a következő hónap feladataira —. akkor a bizalmi nem tud állást foglalni, nem tudja a felmerült problémákat meg­magyarázni. A szakszervezeti elnököknek tehát a jövőben sokkal többet kell foglalkoz- niok közvetlen munkatársaik­kal, a bizalmiakkal. Megyei bizalmi tanácskozá­Az egysoros farekeszbe már a kiállításra szedik a leg­szebb gyümölcsöt Az újrendszerű szalagváfogató segítségével könnyebb és gyorsabb a munka sunkon végső fokon azt a ta- \ pasztalatot szereztük, hogy a i bizalmiak igen sok alapvető l rendelettel nincsenek tiszta- j ban, nem ismerik eléggé a \ dolgozók kötelezettségeit és jo- ; gait. Ügy gondoljuk, hogy e ; téren is igen sok feladatuk van \ szakszervezeti bizottságaink- j nak. Szakszervezetünk ez év ja- i nuárjában megtartott II. kong­resszusa alaposan elemezte bi­zalmijaink munkáját és meg­határozta a feladatokat. Hogy a szakszervezeti mozgalomban mennyire fontos a bizalmi sze­repe, mennyire nélkülözhetet­len munkája, legjobban bizo­nyítja, hogy a SZOT az idén is országos tanácskozást szervez a bizalmiak részére. Megyéink kereskedelmi, pénzügyi és vendéglátóipart dolgozóit a Dömsödi Földművesszövetke­zet bizalmija, Gőzön Mária elvtársnő képviseli majd ezen a tanácskozáson, Bízunk abban, hogy a bizal­miak országos tanácskozása eredményes lesz, jó határoza­tokat hoznak majd. A megho­zott jó határozatokat persze megyénk több száz bizalmijá­nak is végjre kell majd hajta­nia. Ehhez kell segítséget ad- niok a szakszervezeti bizottsá­goknak, az egész munka irá­nyításában pedig a megyebi­zottságnak. Ituff József. a KPVDSZ Pest megyei bizottságának elnöke Szombaton kezdik a lottónyeremények szétosztását A lottó legutóbbi, júniusi jutalomsorsolásán 373 értékes nyeremény jutott a szerencsés lottó-játékosoknak. A játék- szabályok értelmében a nyer­teseknek július 21-ig kellett bemutatniok igazoló szelvé­nyeiket. Ezek alapján a Sport- fogadási és Lottó Igazgatóság kiállította és szétküldte a vá­sárlási utalványokat. A nyeremények szétosztását a Lottó Áruházban július 26-án, szombaton kezdik meg. Tíz család aludt egy bombán Szicíliában tíz család már legalább 14 éve egy bomba fölött lakott. A veszedelmes „társbérlő” véletlenül került elő, amikor a pincében na­gyobb arányú javítási munká­latokat kezdtek. A bomba nyilván még a háború éveiben csapódott be egy légitámadás alkalmával és mivel kárt nem okozott, senki sem vette észre. Róma legidősebb „diákja" Luigi Verdolini, Róma leg­idősebb diákja, most, 75 éves korában kapott bizonyítványt arról, hogy nagy szorgalommal elvégezte a felnőtt analfabéták tanfolyamát. Egy holdrakéta költségéből száz Erzsébet hidat lehetne építeni Amióta a szputnyikok szin­te „menetrendszerűen” közle­kednek a sztratoszférában, mind gyakrabban kerülnek szóba az idegen égitestekre vi­vő utazás rakétáinak teljesít­ményei, az utazás költségei. E kérdésről adtak tájékoztatót a Magyar Űrhajózási Bizottság­ban: — A rakétahajtóművek tel­jesítménye különböző, mert a teljesítményt a kiáramló gáz­sugár tolóerejének és a rakéta sebességének szorzata hatá­rozza meg — hangzott a tájé­koztatás. — A légkörkutaló óriásrakéták hajtóművének legnagyobb teljesítménye fe­lülmúlja az egymillió lóerőt, a szputnyikok rakétahajtó­műveinek teljesítménye pe­dig 13—14 millió lóerő. A Hold eléréséhez még ennél is nagyobb teljesítményű hajtó­műre van szükség. — Mibe kerül egy rakéta, : illetve annak üzemanyaga? — A rakéta-kísérletek nem I olcsók. Egy-egy rakétahajtó- ! mű másodpercenkénti í> : gyasztása 100—3000 kilo- I gramm üzemanyag. Egy lég- ! körkutató óriásrakéta tfz- j perces repülőútja ilyen körül- j mények között körülbelül 2.5 j millió forintba kerül. Ha I azonban a rakétának a kuta- í tásra fordított ideje megnő, j az egy átkutatott kilométernyi ! útra számított költségek lé- = nyegesen csökkennek. Ez tör- [ ténik a műholdak esetében, í Száz napon át, folyamatos mé- \ réseket végző, mintegy tíz- ! millió forint értékű szput- I nyik minden kilométernyi [ útja körülbelül 70 fillérbe ke- i rül. Az előállítási költség f azonban nem mondható ol- i csónak. A jelenlegi lehetősé- í gek figyelembe vételével, em- i bért is szállító és a Földre \ visszatérni képes hordozora- í kéta költségei körülbelül száz j Erzsébet-híd árával, hasonló \ kívánalmaknak megfelelő j Mars-rakéta költségei pedig | a világ valamennyi állama- e nak a második világháború \ alatti összes hadikiadásaival ; lennének égyenlőek. TAKARÉKOS MUNKÁSOK éri. Az ember nagyobb mér­tékű vásárlásaira, vagy előre nem látott rendkívüli kiadá­saira gyűjt pénzt. A KST-ben inkább az utóbbi meggondo­lásból helyezik el pénzüket a dolgozók. Nem járnak rosszul. Amel­lett, hogy az év végén kama­taival együtt visszakapják pénzüket, év közben is van hova fordulniok kölcsönért, ha valamire sürgősen kell a pénz. TJbben az évben eddig több J-j mint 98 ezer forintot ad­tak kölcsön a KST rászoruló tagjainak. Csak júliusban 19 és félezer forintra rúgott a kölcsön adott összeg. Milyen jól jött például Béla Rudolfnénak a KST-től ka­pott 500 forintos hitel, ami­kor megkapta az útlevelet Csehszlovákiába. Orday Zsu­zsa édesanyját hirtelen kór­házba kellett szállítani. Há­romszáz forintot kért kölcsön és meg is kapta. Egy családban gyakran kell venni valamit és akkor na­gyon jó, ha van hova fordulni pénzért. Ilyen helyzetbe ke­rült Luktovics Sándorné, aki mosógéputalványt kapott. Hogy kiválthassa a gépet, 1200 forintot kért kölcsön a KST- től. Ez segítette hozzá a vásár­láshoz. Balázs Rózsi tűzhely­vásárláshoz kapott 600 forin­tot. A nyaraláshoz is kell pénz. Mennyivel kényelmesebb a ta­karékban gyűjteni erre, ahol kamatozik is a pénz, mint mondjuk otthon, ahol esetleg enged az ember a csábításnak és hozzányúl. Rezmán Edéné a KST-ben tartja a pénzét. Nem is fájt a feje, amikor család­jával együtt nyaralni indult: 800 forint kölcsönt kapott be­tétösszege után. Ebben a gyárban elég sok az „eladó lány’’. Nem tudhat­ják előre, mikor érkezik meg értük a „mesebeli herceg”. Mi­lyen jól jön egy kis pénz, ha eljegyzést, vagy esküvőt kell tartani. Munkácsi Emma is Július 26—27-én tartjáík meg 1 az immár hagyományossá vált i őszibarack-kiállítást Török- i bálinton. Tizenöt termelőszö­vetkezet, három szakcsoport, egy állami gazdaság és 50 egyéni paraszt mutatja be ter­mésének legszebb gyümölcseit. Az első díj egyik váromá­nyosa a Törökbálinti Állami Gazdaság, ahol 380 holdon ter­melnek őszibarackot. Már ed­dig öt vagon barackot szállí­tottak el az állami gazdaság­ból, nagyrészt exportra. A becslések szerint még mintegy 25—30 vagon kerül elszállí­tásra. A kiállításon nemcsak őszi­barackkal vesz részt az állami gazdaság, hanem bemutatja a legkorszerűbb, szalagrendszerű barackválogató gépet is. A MÉSZÖV szőlő- és gy fr mölcstermeléshez szükségei kisgépeket, valamint a gyü­mölcsösök ápolásához elenged­hetetlenül szükséges permem tezőgépeket mutat majd be. Képriportunk a kmllitasra uw szülő Törökbálinti Állami Gazdaságban készült. férjhez megy. Jól jön hát neki az az ezer forint kölcsön, amit a KST-től kapott. S okáig lehetne még sorolni azoknak a neveit, akiket kisebb-nagyobb összeggel ki­segítettek. Nem holmi könyör- adományokról van itt szó. A KST-ben önként rakják össze pénzüket a dolgozók, hogy se­gítsék egymást rendkívüli ki­adásaik alkalmával. Akinek nem kell kölcsönt igénybe- vennie, az is jól jár, mert az esztendő végén kamataival együtt visszakapja pénzét. Ilyenkor a takarékos ember­nek nem okoz gondot szeret­tei megajándékozása. Egyre népszerűbb lesz a dolgozók körében a Kölcsö­nös Segítő Takarékpénztár. Nem ritka ma már az olyan összegű betét, mint Kovács Istváné, aki 350 forintot, Kiss Miklós Erzsébeté, aki 200 fo­rintot, Plahi Arankáé, aki 250 forintot fizet be a KST-be havonta. Évről évre egyre többen csatlakoznak azokhoz, akik már felismerték a takaré­kosság előnyeit. — kas — N égy esztendeje annak, hogy a Ganz Árammérő- l gyárban is megkezdte műkö- | dését a Kölcsönös Segítő Ta- | karélcpénztár (KST). Azóta | egyre többen kedvelték meg | ezt a kis „bankot” és váltak | tagjaivá. | Az indulásnál, 1954 novem- 1 bérében még csak 900 forin- | tot fizettek be havonta, öt- ! venötben már négy-ötezer fo- | rintra emelkedett a havi be- § tétátlag. Egyre többen látták | hasznát a takarékosság e | hasznos formájának és 1956- ! ban 11 és félezer forintot fi- I zettek be havonta. 1 Az ellenforradalom követ- | keztében az emberek idegen- I kedtek a KST-től. Százan | maradtak csak meg mellette, I hét-nyolcezer forintos összeg- | gél havonta. Aztán, hogy a | pénz szilárd maradt, a biza- | lom is visszatért. Az idén már | több mint 13 ezer forintot fi- ! zetnek be a KST-be az üzem ' | dolgozói. | Megéri-e a KST-ben taka- ,! rékoskodni? = A válasz egyértelmű: meg­Nyikolaj Lednyev profesz- szor, ismert' moszkvai fizikus és matematikus, húszeszten­dős kutatómunkájának ered­ményeire támaszkodva kije­lentette, hogy az Atlantisz, ez az ősi, -= titokzatos földrész min- i den kétséget kizáróan lé­tezett. A professzor véleménye sze-i rint az Atlantisz több száz ki-; lométer hosszú sziget volt,; amely a mai Gibraltári-öböltől nyugatra helyezkedett el. Eh­hez az óriási földtömeghez ki­sebb szigetcsoportok is tar­toznak, amelyek az Atlanti­óceánon keresztül egészen Amerikáig húzódtak. Lednyev professzor az At­lantisz létezését bizonyító leg­döntőbb érvnek a következőt tekinti: a Pireneusi-félsziget nyu­gati részén a tengerfenék domborzata megtévesztően hasonlít az Atlantisz föld­rajzi leírásához, amelyet Platon az időszámítá­sunk előtti 4. évszázadban a korabeli történészek munkái alapján összeállított. A szovjet tudós megállapí­totta az óceánba süllyedt At­lantisz fővárosának földrajzi fekvését is. Ezek szerint a vá­ros az egykori sziget nyugati területén helyezkedett el. A professzor számításai alapiár Atlantisz elsüllyedése és Az állami gazdaságban a szállítást is gépesítik: kerti traktorral vontatják a kisméretű pótkocsit a gyümölcs­fák között — nehogy kárt tegyenek bennük

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom