Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-23 / 172. szám

“'üJCtriaii 1958. JULIUS 23. SZERDA Turistaszállás Sztálin város ban ! Országjáró kőrútjuk során sokan látogatnak el Sztálin- városba, a Duna menti új vá­rosba, ahol több napot tölte­nek. Az elszállásolás meg­könnyítésére a városi tanács a Vidám Park területén tu­ristaszállást létesített. Itt sát­rakban elhelyezett ágyakon szállásolják el a város látoga­tóit. Jelenleg harminc sze­mélyt tudnak így elhelyezni és rövidesen növelik a férő­helyek számát. Ml van a „népgazdasági érdek“ mögött?! Cfllm, Színház, irodalom Tej zöldségfélékből Uj eljárással, részben zöld- •égfélékből tej készíthető, amely azután igen jól felhasz­nálható a világ fejlődésben el­maradt körzeteiben, ahol ke­vés a szarvasmarha, illetve alacsony a tej hozam. Igaz, hogy az emberkészí­tette tej a csaknem zsíros tej bizonyos alapanyagait tartal­mazza, de növényi eredetű zsírokkal és vitaminokkal fel­javítható. A tejkészítéssel azért kísér­leteznek, mert olyan teljesér­tékű tejet akarnak előállítani gyermekek és felnőttek . szá­mára, amely pótolja az igazi tejet. Az új tej tápértékére vonat­kozó kísérletek azt mutatták, hogy tápértéke egyenlő a lefö- lözetlen rendes tejével. A kí­sérleteknél növényi zsiradék­ként 90 százalék kókuszdió­olajjal és 10 százalék gyapot- mag-olajjal egészítették ki a tejet. Ezeket a zsiradékokat oly mennyiségben tették hoz­zá, hogy a tej zsiradéktartal­ma elérje a 4 százalékot Jókora paksaméta fekszik előt­tem: Kiss Béla erdész áthelye- i zési ügyének iratai. Február­ban született az első, amely napról napra újakat fialt. Csaknem fél évi munka, ki- ! szállások, tárgyalások, ren- j geteg kivizsgálás, adminiszt- ! ráció, s mindez — állítólag — „népgazdasági érdekből”. Kiss Béla vezető erdész volt a Gödöllői Állami Erdőgazda­ság sződligeti kerületében. Szőke László helyébe került oda, amikor az átkérle magát vejéhez, a Balassagyarmati Erdészeti Vállalat igazgatójá­hoz. Kiss Béla örült az új munkahelynek, s különösen annak, hogy gyermekeinek közel van az iskola. Nem sokáig örülhetett. Ez év februárjában előbb szóbe­lileg, majd írásban értesítet­ték, hogy március 15-i hatály- lyal áthelyezik a püspökszilá­gyi erdészet vadasi kerületé­be. Az indoklásban ez állt: ..A sződligeti csemetekertben lé­nyeges átszervezést hajt vég­re az erdőgazdaság, melynek \ következtében jelenlegi beosz­tása feleslegessé válik. A va­dasi kerület ezzel szemben megerősítésre szorul, ezért munkáját népgazdasági ér­dekből a vadasi kerületben kell igénybe venni.. Amikor először esett szó az áthelyezésről, Kiss Béla — bi­zonyos kényszerítő körülmé­nyek hatására — feltételesen beleegyezett. A feltétele az volt, hogy ha a lakóhelyéhez közelebb kap állást, úgy azt foglalja el. Sajnos, nem ka-1 Rend a lelke mindennek Udvarias mosoly, rakoncátlan telefonérme A tig találtam Aj az erszényem mélyén egy tele­fonérmét. Ami­kor végre mégis kihalásztam on­nan — boldogan rohantam a fül­kébe. Vettem a hallgatót, dobtam a pénzt, és ... De jaj nekem! Az ér­me valahol fenn-1 akadt és sehol- sem hallatszott a kívánt búgó jel. Nekiestem a ké­szüléknek. Ütöt­tem, vertem — hiába! Már lát­tam milyen kö­vetkezményei lesznek ennek a balszerencsének! A fülke előtt egy fiatalember állt és szánalom­mal szemlélte kínlódásom. Es­deklő nézésemre hozzám lépett és udvariasan ajánl­kozott: „Majd én ■megkísérlem”. Hálásan szorí­tottam neki he­lyét magam mel­lett. Elővette a saját telefonér­méjét és minden­re elszántan be­dobta a fekete ka­zettába. A pénz keresztülszaladt rajta és visszatért gazdájához. Az mégegyszer be­dobta — az érme ismét visszajött. De! De közben leverte az én bennrekedt érmé­met és amit már nem reméltem — meghallottuk a várva-várt búgó jelt. — De jaj, mi történt? A fiatalember tárcsázott. Meg- ütődve meredtem a kezére. Honnan tudja, hogy mi­lyen számot aka­rok hívni? Aztán megnyugtattam magam. A segítő­kész Don Juan nem ismeri az én titkos számomat, hiszen egészen más számok felé kutatnak ujjai. Bi­zonyítékképpen a rövid csengés után női szop­rán csedült fel a túloldalon az én óhajtott barito­nom helyett... Újdonsült isme­rősöm elismerés­sel adózott felém tekintetével, ami­kor szerényen visszahúzódtam a fülkéből és ma­gára hagytam szerelmével, va­lamint az én és az ő telefonérmé­jével. Vidáman cse­vegett a telefonba. Bűvös hangja ki­szűrődött az üveg- kalitkából. Válo­gatott finomság­gal, kedvességgel udvarolt. A leg­szebb szavak' du- ruzsolása közben olykor feldobta, majd kiváló ügyességgel el­kapta a rajtam megtakarított te­lefonérméjét. Bű- völten néztem, miként játszik. Akár a macska az egérrel. Majd, amikor tíz perc múlva eltávozott, ahogy egy udva­rias fiatalember­hez illik, gáláns mozdulattal meg­hajolt felém és rámmosolygott. Talán úgy érez­te — ennyi hálá­val mégiscsak tar­tozik nekem. polt, s miután a helyszínen győződött meg arról, hogy új munkahelyéről gyermekeinek naponta hét kilométert kel­lene gyalogolniuk a feneket­len sárban az iskoláig ésvisz- sza, az áthelyezést nem fogad­ta el. Fellebbezett a vállalati egyeztető bizottságnál. Az e. b. tárgyalása március 17-én zajlott le, kissé különös fordulatokkal. A panaszost, Kiss Bélát a tárgyalásra meg sem hívták! Azután hogy — hogy nem, a fellebbezésből fe­gyelmi tárgyalás lett. Az e. b. határozata ugyanis elutasítja a fellebbezést, az alábbi meg­lepő indokolással: „Kiss Béla kerületi vezetőerdész munká­ját többszöri figyelmeztetés el­lenére hanyagul és lelkiisme­retlenül végezte, amivel a gaz­daságnak anyagi kárt oko­zott .. Azt hiszem, itt érdemes megállni egy szóra, s tisztázni néhány kérdést. Például azt, hogy mennyiben jelentené ,.a vadasi kerület megerősítését” egy olyan erdész odahelyezése. aki „munkáját többszöri fi­gyelmeztetés ellenére hanya­gul és lelkiismeretlenül vé­gezte?” Ha pedig úgy végezte, akkor hol van itt a népgazda­sági érdek?! A/ így természetesen folyta­tódott. Kiss Béla a területi egyeztető bizottsághoz for­dult, amely az érdekeltek meghallgatása után úgy dön­tött, hogy a panaszost 8 na­pon belül vissza kell helyezni eredeti munkahelyére. Indo­kolás: Kiss Béla gyermekei a vadasi kerületből nehezen, il­letve — a téli hónapokban — alig képesek megközelíteni az iskolát. Arról nem is beszélve, hogy az áthelyezés törvény- sértő, mert korántsem a nép­gazdaság, inkább Szőke László érdekéből történt... Szőke László ugyanis ismét felbukkant. Rájött, hogy rö­viddel a nyugdíjazása előtt mégis jobb lesz neki Sződlige- ten, a rokonság körében, t^isz- szakérle tehát magát a Gödöl­lői Erdőgazdasághoz. A rész­letekről bővebbet talán a két igazgató — a veje, meg a Gö­döllői Erdőgazdaságé — tudna mondani. Tény, hogy egy szép napon megjelent és kérte visz- szavételét. A püspökszilágyi erdészet vadasi kerületét aján­csülelesség és önzetlenség min­taképe. A cselszövő idegen ha* tatomtól alkarja megvédeni ha* záját, de az ország érdekein fittyet hányó korrupt és kép* mutató hatalmasságok intrilcál* nak áldozata lesz. A drámában Kuo Mo-zso színes képekben és mozgalmas színpadi cselek­ményekben idézi elénk a ko­rabeli életet, s avatott kézzel formálja meg a nagy költő portréját. A mű legszebb részei közé tartoznak azok. amelyek­nek szövegét az író eredeti Csü Jüan-költemények alapján alkotta. így például a Na­rancsfa-példázat, a lélek idézé­se jelenet, Csü Jüan V. felvo­násbeli nagy monológja. Külön érdekessége e műnélk, hogy Kuo-Mo-zso e tragédlá* ját, mint minden irodalmi al­kotását, beszélt nyelven írta, azon a nyelven, amely csak a század eleje óta szolgál az iro­dalmi alkotások nyelvéül, s a dr*m* születésekor mindössze harminc esztendős hagyomá nyai voltak. Ez a tény — ha olykor buktatókat is rejt ma­gában — mindenképpen emeli Kuo Mo-zso irodalmi munkás­ságának értékét. A gazdag kiállítású könyv, amelyet Kós Lajos illusztrált, az Európa Kiadó kiadásában jelent meg. (P. P) í T/uo Mo-zso nevét jól isme- \ -L*- rik szerte a világon. A \ kiváló békeharcos és államfér- ! fi hazája egyik legkTválóbb § tudósa és költője. Igaz művész­i-polihisztor: az egyetemen or- Ivostudományt tanult, 1922-ben \ megaldkítja az Alkotás nevű \ irodalmi társaságot. Ekkor je­llennek meg első versei, majd Iverseskötetei és az első drá- | mája. Irodalmi munkásságát \azonban csakhamar felváltja ia politikai harc. Ezért 1927- [bén menekülni 'kénytelen ha- |zajából. Önkéntes japáni szám­i-fizetése alatt történelmi ta- Inulmányokat folytat, elsőként I kísérli meg marxista mód­szerrel elemezni az ókori kínai 1történelem kérdéseit. 1937-ben \a japán-.—kínai háború után \visszatér hazájába és azonnal \ bekapcsolódik a japánellenes \honvédő mozgalomba. Ktto-' ! Mo-zso a kulturális területen [végzett szervezőmunkájáváU [publicisztikai és művészi tevé- [kenységével harcol. Csü Jüan- írói írt drámája ennek a harc­inak a hevében született. Az iíró a meg nem alkuvó szere- [tét példaképét állítja népe elé iCsü Jüan alakjában. Ez a tör- \ténelmi dráma jelentős politl■< !kai tett is volt akkor. I A tragédia Csü Jüan-ról, az jf. e 4, és 3. század fordulóján léit tragikus sorsú nagy költő leletéről szól. Csü Jüan a be­: Hiiiiimiiimuii látogatás a Bibliotheca Könyvkiadónál | T>ár az ünnepi könyvhét | *J már elmúlt, a Biblio- I théca Könyvkiadó mégis szá­ll mos érdekes és nagy érdeklö- ! désre számottartó könyvet je- ! lentet meg az elkövetkezendő | hetekben és hónapokban is. M Ez a könyvkiadó legfőbb félr | adatának tartja elsősorban a | tudományos, a leíróirodalom | és az életrajzirodalom megje- ! lentetését. E három téma köré |csoportosulnak rövidesen meg- | jelenő kiadványai is. | Az utinapló-kedvelök ssá- ! mos érdekes könyv között vá- | lógathatnak majd. Benedek | István: Csavargás az Alpok- ! ban című könyve az Alpesek | erdős, sziklás, havas csúcsok- | kai csipkézett világába vezeti e el az olvasót. Évekkel ezelőtt | két diák — a szerző és test- 1 vére — nyaranta sátorral, há- | tizsákkal felszerelve, kerék- | páron és gyalogosan baran- = golta be a hatalmas hegység | vadregényes vidékeit, Kacag- ! tató kalandok, komoly hegy- | mászótúrák és veszedelmes | pillanatok felejthetetlen él- | ményei követik egymást eb- ! ben a minden bizonnyal nagy | sikerre számottartó könyv- ! bek,. Hanselka és Zikmund: A | Cordillerákon át című újabb | könyve szintén komoly si- ! kerre tarthat számot. A Dél- ! Amerika sorozat második kö- ! tétében a világ legnagyobb | óriáshegységének, a három | Amerikán végighúzódó Cor- 5 dilié ráknak változatos, lenyű-. Az illetékes válaszol A Pest megyei Hírlap a múlt héten adott hírt arról, hogy a fővárosi tanács július 1-én átvette a BHÉV-et. Azon­nal megkezdték a kívánságok, panaszok összegyűjtését az érdekelt községek, kerületek tanácsi szex-veivel. Ezek fel­mérése még most van folya­matban, de már eddig a kö­vetkező intézkedéseket tet­tük: 1. Gödöllőről a községi ta­nács kérésére július 14-től na­ponta külön poggyászkocsi in­dul a 7,30-as vonattal. így a munkásvonatokról letiltott csomagokat, gyümölcsöt is a fővárosba lehet szállítani. 2. Felhívjuk az utazóközön­ség figyelmét a fokozott tisz­taságra. A szentendrei vona­lon a Dunakanyar szépségeit ábrázoló fényképeket helye­zünk el. > i.’l 3. A dolgozók hetijegyét I ezentúl vasárnap is meg lehet | venni, éjjel 12 óráig. 4. A ráckevei vonalon jú-1 lius 19-től a vágóhíd és Rác- I keve között sűrít jük a jára- s tokát, A vágóhídról 14,06-kor 1 és 15,30-kor indítunk új jára-1 tot, hogy ezzel is segítsük Cse- § pel-sziget üdülő-jellegének ki- 1 alakítását. 5. Szeptember 28-tól. a téli 1 menetrend bevezetésétől kezd- | ve, 14 órakor is indul vonat | Ráckevéról. Korábbi beállí-1 tása azért nem lehetséges, | mert az egyvágányú szakasz 1 miatt túl sok szerelvény me-1 netidejét kellene megbolygat- s ni. | 6. Augusztus 2-től, a Közle-1 kedésügyi Minisztérium enge-| délyétől függően, közforgal-1 múvá válik a Taksony—Szí-1 gethalom vonal. Reggel öttől 1 éjjel egyig 8 vonatpár bonyo-| lítja majd le a forgalmat. 1 Ezek a ráckevei HÉV-hez| csatlakoznak. Hetijeggyel, 1,201 Bara Margit cs Görbe János alakítja az ősszel bemutatásra kerülő új magyar játék­film, a Ház a sziklák alatt főszerepeit göző világát tárja elénk a két, imnfár világhírű szerző. Meg­ismerkedünk Peru és Bolivia nyomorúságos sorsban tengő- . dő indiánjainak szomorú éle- ; tével, az ottani, néha-néha már tragikomikus politikai és közéleti viszonyokkal és egy­úttal Dél-Amerika meghódí­tásának történetével. Kende István könyve, az Indiai uti- ■ napló az ismert újságíró 1957- es élményeit beszéli el. Köny­ve az első részletes magyar tudósítás a függetlenné vált hatalmas ország életéről. A szerző a jó riporter szemével figyeli a sokrétű keleti társa­dalom jelenségeit és színesen, plasztikusan tárja elénk ta­pasztalatait. Érdekesen ír az évezredes múlt emlékeiről, az angol gyarmatosító törekvé­sekről, az egyre kulturáltabb indiai népről. A népszerű tudományos könyvek kedvelői sem panasz­kodhatnak. A rövidesen meg­jelenő kis magyar irodalom- történet a hazai irodalom tör­ténetét a kezdetektől 1945-ig dolgozza fel. Fejtegetéseit bő­séges példaanyaggal — a ma­gyar irodalom legragyogóbb lapjairól gyűjtött idézetekkel — illusztrálja, hogy azok szá­mára is bevezetést nyújthas­son a magyar irodalom isme­retébe, akik eddig még nem foglalkoztak vele. A könyv fe­jezeteit Bán Imre, Barta Já­nos, Juhász Géza és Kardos > Pál egyetemi tanárok írták. László Ernőné és Tarján Re- zsőné Tarka-barka matema­tika című könyve számos szó­rakoztató feladat színes gyűj­teménye. A példák megoldásai matematikai gondolkodásra nevelnek, emellett képet ad­nak a matematika játékos­ságáról és szépségéről is. A könyvben található feladatok olyanok, hogy megoldásukhoz nem kell szakszerű matema­tika-tudás, elegendő csupán a józan gondolkodás. Bizám György—Herczeg István: Lo- gar Miska feladatai című kö­tette az Élet és Tudomány cí­mű folyóiratban népszerűvé vált rovat legszellemesebb, legelgondolkoztatóbb feladatait tartalmazza. Az összeállítás nem csupán már megjelent cikkekből áll, hanem a szer­zők számos, a közismertek­hez hasonló jellegű és színvo­nalú új feladattal is kibővítet­ték. Az érdekes gyűjteményt sok illusztráció tarXítja. (prukner) és 1,80-as vonal jeggyel lehet utazni rajta. 6. A bajai úton Erőspuszta elnevezéssel új megállóhely létesül. 7. Még nem találtuk meg a végleges időpontokat a szent­endrei és gödöllői sebesvona­tok indítására. Jó lenne, ha az utazóközönség közölné véle­ményét, megfelelő-e, ha Szent­endréről reggel 6 órakor, visz- szafelé 17 órakor, Gödöllőről 4,55-kor és vissza a Kerepesi útról 17 órakor indítanánk a sebesvonatokat. Mivel a sebes­vonat — éppen jellegének megfelelően — nem állhat meg mindenütt, meg kell ta­lálni azt az időpontot, ami az utasok zömének megfelelne. Gyulai Géza (Fővárosi tanács közleke­dési igazgatósága) •iimimniiMtniiii ......... l ották fel neki. Nem fogadta; el: messze volt a sződligeti ro- j konságtól. A következő lépés: már ismei-etes: Kiss Bélát: „népgazdasági érdekből” át-1 helyezték, hogy „hanyag, lel- [ kiismeretlen munkájával . . . \ megerősítse a vadasi kerüle- \ tét”. Szőke pedig elfoglalta a \ régi munkakörét, amely — j idézem! — „a csemetekert lé- j nyeges átszei'vezése .folytán' : feleslegessé vált...” A história még nem ért vé-! get. A vállalat a TEB határo-I zatát megfellebbezte a Pest : megyei Ügyészségnél, amely i május 20-án óvást emelt, j Mondván, hogy Kiss Béla i munkájával kapcsolatban évek : óta kifogások merültek fel,! két ízben fegyelmi eljárás is: folyt ellene. Sőt — hangzik az: ügyészség óvásában. — 1957: augusztus-szeptemberében az: erdőművelési csoport vezetője ! ellenőrzése alkalmával jelen-! tette, hogy Kiss Béla területét j elhanyagolt, rossz állapotban! találta. Ezért váltották le február- \ ban; fél év múlva ... A TEB az ügyészségi óvással i néni értett egyet, ezért fel-: lebbezéssel fordult legfelsőbb j fói'umához, a Munkaügyi Mi- j nisztériumhoz. Azon a véle-; ményen volt ugyanis, hogy \ 1. Kiss Bélát nem hanyag-: sága miatt akarták elhelyezni, j hanem azért, hogy helyet esi- j náljanak a balassagyarmati j igazgató apósának; 2. ha Kiss Béla rosszul dől- j gozolt, azért a. fegyelmi eljá-i rások során megkapta a meg- j érdemelt büntetését; 3. ha nem felelt meg Szód- í ligeten az erdészi munkakör i betöltésére, akkor Püspökszi-1 lágyiban sem felelhet meg, és j fordítva; : 4. „népgazdasági érdekekre” \ még akkor se hivatkozzon! senki, ha történetesen egy i igazgató apósáról van szó. A Munkaügyi Minisztérium i helybenhagyta a TEB határo-! zatát: Kiss Bélát vissza kell j helyezni Sződligetre. A pana- \ szos tehát elégtételt kapott.; De ki felel azért a rengeteg j időért, papírért, postaköltsé-! gért, kiszállási díjért, ener-1 giáért, amelyet ez a mondva- í csinált ügy fél év alatt fel-1 emésztett?! Nyíri Év» Kuo Mo-zso: • CSÜ JÜAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom