Pest Megyei Hirlap, 1958. július (2. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-20 / 170. szám

1958. JULIUS 20. VASÄRNAP i&Cirlao I ELKÉSZÜLT AZ ELSO TÖRPEMALOM Szombaton a Malomszerelő és Gépgyártó Vállalatnál be­mutatták a malomgépipar leg­újabb gyártmányát, a kismal­mot. Az új konstrukció telje­sen új technológia szerint dol­gozik. Teljesítménye 18—20 tonna 24 óra alatt. Nagy előnye, hogy kis he­lyen elfér, külön épületet nem Igényel, bármely nagyobb rak­tárhelyiségben felállítható és üzemeltethető. Teljesítménye általában huszonöt-harminc- ezres lélekszámú települések őrlési igényeire méretezett. Üzemeltetése nem tűzveszé­lyes, mert fémalkatrészekből állították össze. A hároméves terv során nagysorozatban gyártjuk a törpemalmot. Kik részesülhetnek a vállalati nyereségből? Mitől függ a nyereségrészesedés nagysága? A Diósdi Csapágygyárban is kidolgozták az idei nyereségrészesedés feltételeit A Diósdi Csapágygyár dol­gozóit is egyre jobban foglal­koztatja az a kérdés: vajon eddig hány napnak megfelelő nyereségrészesedést ért el a vállalat és év végén kik része­sülhetnek a gyár nyereségéből. Tavaly a szociális és kultu­rális beruházások mellett 21 napi átlagkeresetnek megfele­lő részesedést vihettek haza a dolgozók. Kérdés, mennyi lesz az idén. — Természetesen ez maguk­tól a dolgozóktól függ, ha teljesítik az előirányzott termelési tervet, az idén is meglesz a 21 nap — válaszolja Mátrahegyi Ist­ván munkaügyi osztályvezető. — A nyereség értékelé­se negyedévenként történik, Paripák A „világból” is kimegy Tóth Béla fogatos, az abonyi Petőfi Tsz tagja ezzel a pár lóval. Amint mondja, nem emlékszik olyan esetre, hogy — akármennyit rakott is a kocsira — cserbenhagyták volna „kedvencei” (Gábor Viktor felv.) ám ez az adat, csak tájékozta­tó jellegű. Mint a tapasztalatok is bizonyítják, a féléves mérle­gek egészen más eredményt hozhatnak. Ha ilyenkor pél­dául azt mondanánk, hogy eddig tíz nap részesedés jut egy főre, s esetleg később ki­derül, hogy az összeg keve­sebb, a dolgozók becsapva éreznék magukat, s akárhogy magyaráznánk is a lemaradást, nem fogadnák el. Ezért véle­ményünk szerint sokkal helye­sebb, ha a napi terv teljesíté­sére irányítjuk a figyelmüket. — Tavaly több üzemben is előfordult — veszi át a szót a gyár termelési bizottságának elnöke —, hogy előre ígértek és év végén kisebb lett a ré­szesedés. Mi nem arról tájé­koztatjuk a dolgozókat, hogy adott esetben hány nap nyere­ségnél tartanak, hanem azt magyarázzuk meg, hogy a termelési mutatókkal hogyan állnak, vagyis a tervet mennyire sikerült teljesíteni. A dolgozók napi termelési fel­adatát úgy szabtuk meg, hogy abban már a nyereségrészese­dés is benne van. így aztán ők is tudják, hOígyan kell dolgoz- niok ahhoz, hogy a tavalyi nyereségszintet elérhessék, vagy akár túl is szárnyalhas­sák. Ebben az évben is tehát, Ugyanúgy, mint tavaly, ki­zárólag a dolgozók munkájától függ, hogy mekkora lesz majd a részesedés nagysága. A gyár gazdasági vezetői már kidol­gozták a nyereségrészesedés elérésének és felosztásának feltételeit, amit most terme­lési értekezleteken ismertetnek a különböző üzemrészek dol­gozóival. Részletes intézke­dési tervet készítettek vala­mennyi munkaterületre, amely i meghatározza, hol mennyit kell teljesíteni ahhoz, hogy biztosítani tudják a vállalat önkörtsc'gcsökkentési tervének végrehajtását és a nyereséges termelési színvonalat. A tervezet elsősorban a gyárban folyó széleskörű takarékossági mozgalomra és a műszaki színvonal to­vábbfejlesztésére támasz­kodik. A gyár nyereségrészesedési tervezete nagyjából a múlt évihez hasonló. Az idén azon­ban csak azok a dolgozók ré­szesülhetnek a vállalati nye­reségből akik a vállalatnál leg­alább kilenc hónapot folyama­tosan ledolgoztak és 1958 december 31-én is a vállalat állományában lesznek. Ez a rendelkezés a munkaerőván­dorlást kívánja megakadá­lyozni. A munkafegyelem to­vábbi javítása érdekében úgy határoztak, hogy az igazolatlanul hiányzók a mulasztás arányában csök­kentett részesedést kap­nak. Egynapi igazolatlan hiányzás esetén 15 százalékos a levo­nás. két nap esetén ennek a duplája, s ha valaki három na­pot mulaszt igazolatlanul, 50 százalékkal kap kevesebbet. Fegyelmi vétség esetén, a vét­ség súlyosságának arányában, csökkentik a részesedést. Időarányos nyereségrészese­dést azok a dolgozók kaphat­nak, akik 1958-ban vonultak, illetve vonulnak be katonai szolgálatra, vagy akik ebben az évben kerültek nyugdíjállo­mányba. továbbá az áthelye­zettek és az új belépők, termé­szetesen, ha a kilenc hónap folyamatos munkaviszonyuk megvan. A nyereségrészesedési terve­zet az önkényes és hozzá­járulással kilépőket, vala­mint a négy napnál többet igazolatlanul hiányzókat kirekeszti a nyereségrésze­sedésből. A gyár eddigi termelési eredményei eléggé biztatóak. Ha a dolgozók az év hátrale­vő részében is úgy dolgoznak, mint eddig, akkor az idén is meglesz a három hét nyereség- részesedés. Súlyán Pál A mi országgyűlési képvi­selőink a nép soraiból jöttek és így természetes, hogy érzik az ezzel járó felelősséget is. Gyakran olvashatjuk, hogy miríisztereink, képviselőink iiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiHiiMiiiiiiimiiiiiiiiiiiiimHiiiiii Ritka nyári vadászzsákmány: jeges récét ejtettek el a Fehértón Ritka nyári vadászzsákmányra tett szert dr. Beretzk Péter ornitológus, a fehértói védett terület tudományos felügyelője A napákban a legmelegebb kánikulában egy jeges récét ejtett el. Az eredményes vadászat érdekessége az, hogy e fogoly nagyságú madár nálunk nagyon ritkán jelenik meg, s nyáron még sohasem látták a magas észak tundráinak, az örök jég világának ezt a lakóját. Az elejtett, szürkés-fehér színű, a fácánhoz hasonló hosszú fatktollú jeges réce a szegedi Móra Ferenc Múzeum Fehértó-kiállításának értékes gyűjteményét gazdagítja. SIHllHtlIIIIIIIHIIHIIHtHHHIIIIlllllttHIIIIIHIIHIItMIIIIMMHMIIIItlIHllltlIllllllllllllllHHIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIlHIHIIIIItlIIHIIIIIIllll* ^ Én nem akarok hazabeszélni... i 1 genis, higgyék el, hogy nem akarok. Személyi igazolva- ■ i ^ nyommal bizonyíthatom, hogy budapesti lakos vagyok. | 1 Ne kételkedjenek tehát abban, hogy a legteljesebb pár- | = tatlanság beszél belőlem, amikor megkérdezem: miért = 1 nincs autóbuszjárat Cegléden a délelőtti vonatok érkezési | I idején? Miért kell a jobb sorsra érdemes utasoknak | 1 gyalog megtenniök azt a ménkű hosszú utat a vasútállo- | I mástól a város közepéig, a tűző napon? Miért? Mert azt a feleletet, amelyet a helybeli illeté- § I kesek adtak — miszerint a délelőtti járatok beállítását | I semmi sem indokolja, nincs rá utas —, sajnos, nem | | fogadhatom el. Három napon belül ugyanis kétszer volt | I alkalmam meggyőződni a fenti állítás ellenkezőjéről. | 1 Mind a kétszer tagja voltam annak a vontatottan ván- | e szorgó, de annál sebesebben káromkodó népes zarándok- | I csapatnak, amely a sose locsolt utca porában bandukolt | | közös célja, a főtér felé. Én nem akarok hazabeszélni. Hiszen sose voltam | | ceglédi lakos... De... a jövő héten megint odauta- | I zom ... Nem lehetne azt az autóbuszt mégis beállítani? ... | Ny. É. p.iiniiiiiiiHimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHMiitiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiimiiiiimiiinmiiirimitMiniHiiiiiHiiiHiii ....mim...............mumus V ác város dolgozói várják Pest megye országgyűlési képviselőit felkeresik választóikat, beszá­molnak előttük az időszerű politikai eseményekről, meg­hallgatják panaszaikat, javas­lataikat és a szerzett sokolda­lú, hasznos tapasztalatokat fel. használják az ország ügyes­bajos dolgainak intézésénél. Most azonban egy újszerű választó-képviselő találko­zóról adhatunk hírt. Pest megye országgyűlési kép­viselői július 24-én, csütörtö­kön Vácott tartják ülésüket. A reggeli órákban érkeznek a városba, ahol három csoportra oszolnak és ellátogatnak a Forte, Híradástechnikai és a Dunai Hajógyár üzemeibe. Itt elbeszélgetnek a dolgozókkal és megismerkednek a termelés érdekes műveleteivel, külön­böző problémáival. Délután két órakor a városi tanács dísztermében tartják ülésüket, amelyre meghívják a város és a járás üzemeinek, közigazgatási szerveinek szá­mos képviselőjét, de a tanács­kozás nyilvános volta miatt részt vehetnek azon a válasz­tópolgárok is. Érdekes napirendi pontot vi­tatnak itt meg. Forgács József, a megyei népi ellenőrző bizottság elnöke beszámol féléves munkájuk eddigi eredmé­nyeiről és tapasztalatairól, amit hozzászólások, eszmecse­rék követnek. Vác város dolgozói örülnek, hogy az ő városukat éri ez ja megtiszteltetés és nagy szere­tettel készülnek a megyei kép­viselők fogadására. P. R. Szép lesz? Meglátjuk. Ha a ügyesség is annyi, mint figyelem, akkor biztosan! (Szurok János felv.) BELPOLITIKAI KRÓNIKA Rekkenö ideggel köszöntött be az elmúlt hét nemcsak ná­lunk, de a világpolitikában is. A hét elejét jellemző, gyak­ran 34—35 fokos meleg elől, aki csak tehette, a strandok hűs vizében keresett enyhü­lést Ugyanakkor a világpoli­tika hőmérséklete igen erő­sen megközelítette a forrpon- tot. Ezért a krónikás, bár fel­adata a belpolitika elmúlt heti eseményeinek ismertetése, nem mehet el szó nélkül a világpo­litika eseményei mellett sem, annál inkább nem, mert an­nak számos magyar vonatko­zású megnyilvánulása is van. A Magyar Népköztársaság elismerte az Iraki Köztársasá­got és nyilatkozatot tett közzé a közel, és közép-keleti hely­zettel kapcsolatban, amelyben kijelenti, hogy az Egyesült Államok és Anglia kormánya nyílt agressziót követett el és ezzel durván megsértette az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének alapokmányát. Nem vé­letlen, hogy a Libanon és Jordánja elleni agresszióra közvetlenül azután került sor, amikor Irakban megdöntötték a gyarmatosítókat kiszolgáló királyságot. Ezzel az Ameri­kai Egyesült Államok olyan háborús tűzfészket hozott lét­re a közel- és közép-keleti térségben, amely nemcsak e térség, de az egész világ bé­kéjét veszélyezteti. „A magyar kormány szilárd meggyőződése — fejeződik be a kormánynyi­latkozat —, hogy a béke erői­nek összefogása és egységes fellépése képes lesz meghiúsí­tani asz imperialista hatalmak agresszív terveinek megvaló­sulását és megvédeni a békét.” Látszólag nem tartozik szo­rosan a belpolitikai krónikás feladatkörébe a Béke-Világta- nács Stockholmban megkez­dődött tanácskozása, amelyen mintegy hatvan országból 1200—1300 küldött vesz részt. A magyar küldöttség részéről felszólaló Mag Béla az egész magyar nép békevá­gyát fejezte ki ezen a nagy fontosságú kongresszuson, amely kongresszus máris fel­hívta a világ összes népeit, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a közel-keleti feszültség megszüntetésére, amelynek kiterjesztése az egész emberiség sorsát veszé­lyezteti. Ezért tartozik ez a lát­szólag külpolitikai esemény a belpolitikai krónikás tollára. A lllitl belpolitika egyik nagy fontosságú eseménye volt a magyar—bolgár barátsági és együttműködési szerződés alá­írásának tizedik évfordulója. Ez alkalomból a MOM mű­velődési házban nagyszabású ünnepséget rendeztek, amelyen az ünnepi est mindkét szóno­ka: Péter János, a külügymi­niszter első helyettese és Krasztju Sztojcsev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete egyaránt hangsú­lyozta: barátsági szerződé­sünkben olyan vonatkozásban is kötelezettséget vállaltunk egymás iránt, hogy a nem­zetközi élet fórumain követ­kezetesen segítjük egymást a féke megvédésében. Bizakodással és megnyug­vással tölt el mindenkit a Földművelésügyi Minisztérium legutóbbi közleménye a nyári mezőgazdasági munkákról. A jelentés szerint a legutóbbi he­tek kedvező időjárása lehető­vé tette, hogy az állami gaz­daságok, a termelőszövetkeze­tek és az egyéni termelők szer­vezettebben. az egyes gabona­féléket kedvező érettségi álla­potban learathassák. Először az őszi árpa aratása fejeződött be. majd néhány megye kivé­telével a rozs aratása is. A búzát a vetésterület mintegy 75—80 százalékáról aratták 1» ez idő alatt. Az aratás nagy részének befejezésével megin­dult a behordás és a cséplés is. Az eddigi cséplési eredmé­nyek azt mutatják, hogy a? állami gazdaságok és a ter­melőszövetkezetek gabona ter­més eredményei jóval megha­ladják az egyéni termelőkét, ez a tény pedig kétségkívül 9 nagyüzemi gazdálkodás nagv fölényét jelenti. Búzából pél­dául a várható termésátlag az állami gazdaságokban több mint 2,5. a termelőszövetkeze­tekben pedig csaknem 1,5 má­zsával magasabb, mint a 7 egyéni gazdaságokban. Míg az aratás és cséplés igen jó ütemben halad. a tar­lóhántást azonban sok helyüti elhanyagolják. Pedig minden parasztember jól tudja, hogy az aratással egyidejűleg, vagy közvetlenül utána végzett tarlóhántással lehet csak biz­tosítani azokat a kedvező ha­tásokat, amelyeket a tarlóhán­tás a talaj vízgazdálkodására és gyommentesítésére gya­korol. Ez a lemaradás el­sősorban Fejér, Békés és Baranya megyékben mutat­kozik. A másodvetésre kedve­ző időjárást a legjobban Bács- Kiskun és Pest megyében használják ki, ahol a tarló­kon a legtöbb takarmányo­zásra alkalmas, rövid te­nyészidejű növényt vetettek. Biztató a Központi Statisz­tikai Hivatalnak a héten köz­zétett jelentése az elmúlt fél­év mérlegéről. A jelentés szerint az állami ipar 1958 első félévében 24 százalékkal termelt többet, mint 1957 el­ső félévében és négy százalék, kai többet, mint a tavalyi má­sodik félévben. ^ A szocialista mezőgazdaság előnyei is egyre több dolgozó parasztot győznek meg arról, hogy a fejlődés egyetlen jár­ható útja a szövetkezés. Ezt bizonyítja a Központi Sta­tisztikai Hivatalnak a mező- gazdasággal foglalkozó jelenté­se is, amely megállapítja, hogy az év első .öt hónapjában a szövetkezetek száma száztizen­eggyel, összterületük 70 400 holddal, tagjaik száma pedig 16 665-tel növékedett. Az első félévben az állami iparban az egy munkásra jutó havi átlagkereset körülbelül ugyanannyi volt, mint ta­valy. A béreken felül történt kifizetések, elsősorban a nye­reségrészesedés következtében azonban 1958 első félévében tizenhárom százalékkal na­gyobb pénzösszeg áramlott a lakossághoz, mint a múlt év azonos időszakában. Az élet- színvonal tehát emelkedett. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a kiskereskedelem ebben a félévben kilenc százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le, mint egy évvel korábban. A forgalom tehát jelentősen megnőtt üzleteinkben, de ugyanakkor bővült kereske­delmi hálózatunk is. 1953 óta ötezerrel több bolt mű­ködik. Szükség is volt erre, hiszen a négy év előttihez ké­pest igen tekintélyes mérték­ben növekedett az üzletek for­galma. Néhány árucikk be­szerzése azonban még ennek ellenére is aydkran komoly gondot okoz a vásárlóknak. így például kevés a papír-. író­szer- és rövidáru üzlet. A kereskedelmi ellátottságot il­letően Budapesten lényege­sen kedvezőbb a helyzet, mint vidéken. Míg a fővárosban 282; addig vidéken csak mindösz- sze 317 lakosra jut egy-egy bolt. Ezen a helyzeten pedig sürgősen változtatni kell, mert ha csak közvetve is, de egyik oka lehet a főváros túlzsúfolt­ságának, illetve annak, hogy gyakran vidékről is Budapest­re járnak be nagyobb vásárlá­saik lebonyolítására az em­berek. A belpolitikai krónikás tol­lára kívánkozik az a tény is, míg négy évvel ezelőtt nagy propagandát kellett folytatni azért, hogy az érettségizett fiatalok elektro-, orvosi-, rá­dió- vagy finommechanikai műszerész szakmát tanulja­nak, addig az idén már csak érettségizetteket vesznek fel ezekben az iparitanuló-isko- lákban, de távolról sem any- nyit, amennyien jelentkeznek. Az idén az állami ipar az említett műszerész szakmákra az egész országban 700 tanulót vesz fel, s már most mintegy 4000-en jelentkeztek. Ezzel szemben több szakmában igen kevés a jelentkező. így pél­dául vájárnak, épületasztalos­nak, esztergályosnak, cipész­nek, fodrásznak alig jelentkez­nek a fiatalok. Most még van lehetőség arra, hogy azok a fiatalok, akik a túlzsúfolt szak­mákra nem nyernek felvé­telt, máshová jelentkezzenek; Ez nem csupán országos érdek, de a fiatalok egyéni érdeke is: ott dolgozzanak. ahol biztos munkaalkalmat kapnak, ahol szükség van rájuk, ahol min­dig meg tudják keresni ke­nyerüket. Hcm lenne teljes heti króni­kánk, ha a sport jelentős ese­ményeiről megfeledkeznénk. Ezek között is elsőként kell említeni, hogy hét sportág­ban megváltozik a bajnoki rendszer. E rendelkezés célja, hogy ismét meginduljon a magyar sport egészséges vér­keringése. A sport-ranglétrán a felfelé vezető út ezúttal nehezebb lesz, de vállalni keli, mert ez az egyik biztosítéka annak, hogy a magyar sport ismét elérje régi sikereit. Az elmúlt hét tehát a szo­katlan kánikula ellenére is gazdag volt eseményekben, s ha mem is említettük közülük valamennyit, ne érje érte pa­nasz a krónikást. Prukner Pál « a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom