Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-19 / 143. szám

2 ^K^Cirlao 1958. JÜNIUS 19 CSÜTÖRTÖK BŰN ÉS BŰNHÖDÉS em Dosztojevszkij regé­nyének címét idézzük, nem Raszkolnyikov szellemét idézgetjük. A bűn, amit elkövettek: a Magyar Népköztársaság meg­döntését, a kapitalizmus visz- szaállítását célzó cselekedetek sorozata; emberek — becsüle­tes, ártatlan emberek — meg­gyilkolása, halállisták készí­tése; virágzó, békés hazánk, szép fővárosunk tűzzel, vassal való elpusztításának kísér­lete. A bünhődés, amely a vétke­seket sújtotta: súlyos, de igaz­ságos. Nemcsak a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága népbírósági taná­csának ítélete, hanem egyben és legfőképpen a történelem Ítélete is. A kisebb bűnösök, a felbuj­tók és felbujtottak fölött a bí­róságok már ítéletet mondtak nagyrészt, vagy ezután mon­danak. A néhány föbűnöst, Nagy Imrét és társait, azon­ban már a bírósági ítélet előtt elmarasztalta, megbélyegezte maga a történelem. A történelem — néha rövid napok, hetek is történelmet csinálnak — bebizonyította, milyen lett volna Nagy Imre „szocialista demokráciája”, milyen lett volna a régi hi­bák kijavítása, milyen lett volna a „magyar nemzeti kommunizmus” — az ő re­ceptjük szerint. Idézzük fel azoknak a na­poknak szörnyű, lidércnyomá- sos emlékeit? Hajsza a kom­munista és haladó szellemű emberek ellen — mint szocia­lista demokrácia; a termelő- szövetkezetek szétverése, a ta­nácsok megszüntetése, a föl­desurak, ipar- és egyéb bárók, grófok „új honfoglalása”, a földek és gyárak magánkézbe adása, a kizsákmányolás és munkásnyomor felélesztése — mint a régi hibák kijavításá­nak útja. És amit a történelem, mint távlatot vetített! Pusztító világháború... In­fláció ... Munkanélküliség ... Habsburg Ottó... Horthy Miklós... És közben, amíg a hetvenvalamennyi párt ma- rakszik a koncért, míg ne­hány nagyúr vetélkedik a ko­ronáért és a bársonyszé­kekért: halállisták és tártszá­jú börtönök várnak a népre.. Ök mindezt tudták. Ök mindezt tudva, készítették elő az ellenforradalmat, hajszol­ták bele az embereket, fegy­verezték fel a csőcseléket — és fosztották meg fegyvereik­től azokat, akik a néphata­lomért állták a sarat. a történelem elítélte őket a népbirósági tanács csak kimondta az ítéletet. És az ítélet kétfelé is szól. Szól azokhoz, akik nem álallanák, hogy ellenünk tör­jenek. „Ez vár reátok is, ha kezet mertek emelni a prole­tariátus diktatúrájára!” — mondja az ítélet. És szól hozzánk: „Vigyázza­tok jobban a nép országára, a nép hatalmára! Vigyázzatok reá jobban! Ne hibázzatok, és ne adjatok hibáitokkal fegy­vert ellenségeink kezébe! És vigyázzatok éberebben azok­ra, akik örömest vennék elő ismét a fáklyát, hogy gyújto­gassanak, romboljanak!” Ez az idegenforgalom,.. Júliusban tizenöt hétvégi autóbuszkirándulást szervez az IBUSZ Júliusra az IBUSZ Autobus- Tours. igen változatos progra­mot állított össze. Hétvé­genként 15 kiránduló autó- buszjáratot indítanak. Töb­bek között július 12-én (két­napos kirándulást szerveznek j a Bükk ön át Aggtelekre, Miskolcra. Július 13-án négy autóbusz indul, mégpedig a Mátrába. Dobogókőre és kör. nyékére. Veszprémbe és Bala- tonfüredre, valamint Nógrád- ba. Július 19-én kétnapos kirándulást, július 20-án egy­napos kirándulást szerveznek. Hétvégi autóbuszkirámdulások lesznek július 26'-án és 27- én. A kétnapos utaknál gon­doskodnak a részvevők elszál­lásolásáról és élelmezéséről is. A kirándulásokra az utazás időpontja előtt két héttel kell jelentkezni az IBUSZ Autobus Tours József nádor téri irodájában. Az egynapos és kétnapos kirándulások reg­gel 7 órakor, a másfélnapos kirándulás autóbuszjáratai Iá órakor indulnak a József ná dór térről. Eddig az ország autóbuszközlekedése százötven új kocsit kapott JavuJt a távolsági autói) uszközlckedés Hónapok óta sok panasz hangzott el amiatt, hogy jó né­hány autóbuszjáratnál lema­radnak az utasok, mert zsúfol­tak a kocsik. A MÁVAUT- vállalatok ezen nem tudtak se­gíteni, mert nőm volt elegendő gépkocsijuk. Az IKARUS s második negyedévben hozzálá­tott személyszállításra al­kalmas, nagyobb befogadóké­pességű • autóbuszok gyártá­sához és eddig már százötven gépkocsit szállított a közleke­désnek. Ebből a százötvenből az ország mindegyik MÁV- AUT-vállalata kapott, úgy­hogy a bányavidékeken kívül sikerült az üdülőhelyeken is megjavítani az autóbuszközle­kedést. A ielentések arról szá­molnak be, hogy mind a helyi, mind a munkásjáratok, továb­bá a távolsági járatok lebonyo­lítása jobb, mint néhány hó­nappal ezelőtt. Engem a MAJD visz a sírba Sohasem titkoltam, hogy mennyire szeretem az édes anyanyelvet. Már ifjúkoromban éreztem azt a mágikus erejű vonzást, amely minden szavának, szerkezete belső titkainak megismerésére ösztökél. Csodálom és szeretem minden szavát. Nem. Mégsem. Nem minden szavát. Azt az egyet nem, amelynek hallatára már feszülnek az idegeim, és kívánom: bár sose hangzott volna el magyar ajkon. Amikor azt < mondják: majd, úgy érzem, mintha kínpadra cipelnének. Milyen ördögi szó ez! Ha a lakáshivatalba megyek az évek óta benyújtott kérvényem ügyében érdeklődni, a válasz ez: — Majd a jövő hónapban értesítjük az elvtársat, S ha az lKV-nál reklamálok az elromlott vízcsap miatt: — Kérem, nem tudtunk kimenni. Majd a jövő héten. Vasárnap réggel, ha jégért állok sorba és nekem már nem jut, ott is ezzel a bűvös szóval vigasztalnak: — Majd — ha fagy. És újabban már a feleségem is: — Miért nem bablevest főztél, hiszen azt ígértél mára? — Majd holnap, drágám — a válasz. Csupa majd, majd, majd! Az utcát járva úgy tűnik, mintha minden bazalt­kockán ott virítana: majd, majd. A fejemben rettene­tes szúrást érzek, a gutaütés kerülget. Minden reményem abban van ilyenkor, hátha a guta is majd ül meg, vagyis nagyon soká, talán sose. D. J. mai nap 1958. június 19, csütörtök. Gyárfás napja. A Nap kél 3,46 órakor, nyugszik 19,44 órakor. A Hold kél 6,04 órakor, nyugszik 21,02 órakor. Várható időjárás: változó felhőzet, több helyen, fő­ként nyugaton és északon záporeső, zivatar. Mérsékelt, helyenként élénkebb szél, A hőmérséklet nyugaton kissé csökken, keleten alig válto­zik. Legmelegebb nappali hőmérséklet: nyugaton 21— 24. keleten 24—27 fok kö­zött. — ELŐKELŐ IDEGENEK érkeztek, a ráckevei halte­nyésztő állomásra. Egyip­tomból érkezett haza a Tisza tengerjáró hajó. Rakományá­ban elhozta az alexandriai Hidrológiai—Halászati Kuta­tó Állomás ajándékát, a böl­csőszájú halakat. Érdekessé­ge ennek a halnak, hogy ha bajba kerül, 4—5 métert is ugrik, sőt. ha a víz kiszárad, kitartó kúszással a szomszé­dos vízbe vándorol. — KILENC GÉPET tud adni a cséplésre Jászkaraje- nőnek az abonyi gépállomás. A gépekhez tartozó munka­csapatokat már megalakítot­ták. Egy-egy munkacsapat­nak 19 tagja van. — 1200 HOLDON termelnek idén paradicsomot a nagy­kőrösi határban. Ebből 780 hold palántázott. Érdemes összehasonlítani az 1951-es évvel, amikor mindössze 580 holdon termeltek paradicso­mot és csak 50 hold volt palántázott. DR. KOVÁCS VINCE, a váci egyházmegye római ka­tolikus püspöki helynöke, lá­togatást tett a Pest megyei Tanács VB vezetőinél. A lá­togatás célja a kölcsönös megismerkedés volt, és eköz­ben a lakosságot érintő egyéb kérdéseket is megbe­széltek. A találkozás, amely­nek légköre mutatja az ál­lam és egyház javuló viszo­nyát, remélhetőleg hasznos­nak bizonyul majd és elő­segíti a béke ügye és a nép érdekei szempontjából a to­vábbi együttműködést. — EMLÉKTÁBLÁT AVAT a nagykőrösi Arany János általános iskola június 22-én, vasárnap délután fél 6 óra­kor, amelyet Arany János emlékére és az államosítás 10 éves évfordulója tisztele­tére helyeznek el. Ünnepi beszédet mond Bartba Antal, p városi tanács elnöke. Az ünnepséggel együtt tartják meg az évzárót is. — A SZABIN NŐK EL­RABLÁSA című zenés víg­játékot nagy sikerrel adta elő a vecsési földművesszö­vetkezet színjátszó csoportja, — TELEVÍZIÓ A CUK­RÁSZDÁBAN. Amikor a nő­napokban a jászkarajenői ta­nácselnök Tiszajenőn járt és elmondta, hogy hamarosan televízió lesz a földműves- szövetkezet cukrászdájában, hitetlenkedve fogadták a pa­rasztok. Csak akkor hiszik, ha a saját szemükkel látják — mondogatták, de még ak­kor se nagyon ... Most aztán ha akarják, ha nem, el kell hinni. Ott van a földműves­szövetkezet cukrászdájában, működik az első televíziós rádió Tiszajenőn.-jelentik­A Nagyvásártelepre szerdán reggel 60 vagon és 16 tehergép­kocsi áru érkezett, eből 22 vagon vegyes zöldáru, 17 vagon új bur­gonya, hét vagon káposztáiéin és öt vagon cseresznye. Bőséges választék mellett élénk forgalom volt szerdán reg­gel a piacokon, új burgonyából, káposztafélékből, főzőtökből és levesbe való zöldségből az álla­mi boltok minden igényt ki tud­tak elégíteni. Az újburgonyát C százalékkal, a káposztát 15, * cseresznyét 8—10 százalékkal ol­csóbban adták, mint kedden. Az állami boltokban a válogatott új burgonyát 6—6.40, az apró, pa­rázs burgonyát 3.80. a fejeská- poszlát 2,80, a kelkáposztát 4,40 —4,60, a főzőtököt 3,60—3,80, a csomós karalábét 3.80—4,20 fo­rintért árusították. A levesbevaló zöldség,.„.a sárgarépa, az uborka és a retek ára nem változott. A vajbabot kilónként 12 forintért lehetett beszerezni. A földműves- szövetkezeti boltok a sampinyon gomba árát kilónként 24—30 fo­rintra mérsékelték. A germers- dorfi cseresznyét 7,80—8,40, az egyéb fajtájú cseresznyét 4.20—6, az osztályozott szamócát 3,80— 14,80. a spanyolmeggyet 6—6,8* forintért adták. A legtöbb földművesszövetke­zeti csarnoki hentesboltban csontnélküli füstölt sertéscombot árusítottak kilónként 41 forin­tért. a füstölt sertéskarajt 38,—», a füstölt csontos sertéskarajt 36,— forintért adták. Fazekas Mátyás: 0)iiiiai útúk Zebegény Magas kultúrigények kielé­gítésére a község nincs be­rendezve. 200 személyes kis kultúrtermünket most ugyan rendbehozták, a színpadot is, és már fővárosi együtteseket, a Faluszínházat tudja fogadni. A kultúrteremből vetítőfülkét választottak le s hetenként kétszer keskenyfilmet vetíte­nek. Az itt üdülő s ide látogató üzemek szoktak hozni kultúr­műsort. Dehát nem is azért jön a vá­rosi ember Zebegénybe. A község és környéke minden évszakban bőven nyújt szóra­kozást — kinn a szabadban. Maga a község is — hagyomá­nyos virágkultuszával — sok szévséaet biztosi/ a kirándul ók­nak. (Nem véletlen, hogy Ze- begényből indult el „Virágos kert — virágos udvar“ ver­seny mozgalom. Az iskola tár­sadalmi munkában meleghá­za* 'évit. a parkoknak már ök fogják termelni a virágokat.) Tavasztól — őszig a börzsö­nyi és pilisi kirándulások a ze­begényi látogatók programja. Télen a sportolók lepik el Ze- begényt. A zebegényi völgy télen 2—3 fokkal hidegebb, mint máshol, csapadékban is gazdagabb, fátlan hegyoldalai, hosszú völgyei a síelők paradi­csoma. Nyáron a kirándulások mel­lett a víz. a vízisportok a fő vonzóerő! Szabad strand'a van. eóy-két. kabinnal. Kívá­natos lenne a kiépítése. A há­ború■ alatt elpusztult csónak- } ázat is jó lenne újra felépí­teni. A községben a vízi sport ágazatok kifejlődőben van­nak. — Mindent fel fogunk épí­teni — mondja Krebsz István tanácselnök. — (El kell róla mondanunk, hogy csak egy pár hete tanácselnök, de zebe- aényi — s ez már garantálja, hogy imádja községét. Végig­vezetett a községen, felmász­tunk a hegyekre, sokat fény­képeztünk — s líözben elme­sélte azt is, hogy az ellenforra­dalom után öröübefogadtak liét kilenchónapos árva iker- kislányt. A lányok már két­évesek s ők a falu egyik ne­vezetességei!) Szóval egész évben nyújt örömet a vendégeinek Zebe­gény. De nézzük meg. hogy tudja ellátni a Zebegényben étkezőket? A harmincas években a spe­kuláció pincékbe épített mu­latót, uszályra szerelt luxus­bárt épített a nagypénzűek, főképp külföldiek részére. Ezeket a háború vihara el­vitte. Van most egy modern cuk­rászda és étterem söntéssel, ez hétköznap elég is. Amikor az 1BU SZ-vonatok jönnek, kitelepül a vendéglátóipar az állomáshoz és a törökmezei turistautak tövében levő feny­veserdőhöz. A vendéglátóipar 1958. évi terveiben szerepel a dunaparti halásztanya meg­nyitása (-modern kombinát lenne kerthelyiséggel), de félő. hogy beruházási nehéz­ségek miatt az idén meghiúsul. Mindenesetre a község vezetői kérik a vendéglátóipartól, hogy a meglevő erejével idő­ben készüljön fel a nagy for­galomra. Nincs a község megelégedve a húsellátással. A Vác és Környéke Népbolt vegye az el­osztásnál figyelembe, hogy a község lakosságának a lélek­számún felül el kellene látni a „maszek” nyaralókat, na meg az itt dolgozókat is. Hiányol­ják — különösen vasárnap — az ajándékboltot, de minden­képpen annak választékát Különösen hiányolják a Du­nakanyart ábrázoló szép, szí­nes háromszögű fejkendőket, amik az egész - Balatonon hozzájárulnak a hangulathoz és annyira nélkülözzük a Du­nakanyarban. Az elszállásolás a Dunaka­nyar egyetemes problémája A fizetővendég-szolgálat kor­szerű lakásokat bocsát ren­delkezésre. de ez kevés. Szál­loda itt sincs. A dunaparton és a fenyveserdőnél sátortábo­rozás lehetséges. Lesz úttörő sátortábor. Üdülő van egy pár Zebegényben. Szép a kas­télyban elhelyezett SZOTÉ üdülő, kiemelkedik a karcsú- tornyú Fővárosi Gyermek- üdülő. Ennek az épületnek az a nevezetessége, hogy ez volt az 1896-os milUenniumi kiállítás dohány pavilon ja; szétszedés után ideszállitották, s némi téglaerősítéssél itt épí­tették fel. Külön 'káli szólnunk a mo­dern stílusú UVATERV-üdü­lőről. Annak idején egy hi­res finn építész tervei szerint épült. Benne jártunk. A bel­ső kiképzés aranyozása töre­dezik, a külső lépcsők omla­doznak, a kerítése is rossz, a Dunára néző római udvara el­hanyagolt. Beethoven kőszob­ra elszomorodva nézi a pusz­tulást, az udvart csúfító ólat. Amellett kihasználatlan iS. Felvetjük a kérdést: nem tudná a község ezt az épüle­tet akár mint szállodát hasz­nosítani, vagy még inkább itt elhelyezni tervezett mú­zeumát: épülete és kertje egy­aránt megtelne látnivalóval — s az épület sem pusztulna to­vább. Van a községnek egy másik terve is: régen esedékes lenne a községnek egy új, modern is­kola, nyáron ifjú turistatá­bornak alkalmas felépítésben. Jelenleg az iskola egy volt hatszobás kúria. Ha új iskola lenne, a faiakat vissza lehet­ne állítani, s az ÜVATERV- üdülőt bekombinálva lenne szálloda is, múzeum is! Mind. kettő lényeges tartozéka egy üdülőhelynek. Az üdülőhellyé fejlesztés­nek egy másik útját is szeret­né a község járni. Szükséges lenne egy megfelelő földterü­letet kiS' 50 négyszögöles par­cellákra szabdalni és örökáron hosszúlejáratú bérletben hét­végi ház építéshez, az igény­lőknek adni (persze építési szabályozással), de még a he­lyi lakosságnak juttatott 28 házhely építését is leállította a Pest megyei városrendészeti szakfelügyelő. Kérdezik: nem lehetne egy kicsit rugalmasab­ban intézni ezt a fontos kér­dést? Fel kell vetnem Németh Fe­renc iskolaigazgató és egyben Zebegény üdülési albizottsá­gának panaszát. Az igazgató életműve, Zebegény monog­ráfiája 4 éve fekszik a fiók­ban. (Ennek a monográfiának és Németh Ferenc lelkes ka­lauzolásának köszönhetem a zebegényi séta adatainak túl­nyomó részét). A monográfiát a TIT Pest megyei szervezete már jóváhagyta, a község sa­ját erőből ki is adná, mert egy színvonalas kalauz na­gyon hiányzik — a Dunaka­nyar Intéző Bizottság enge­délye és segítsége kellene ... Zebegénynek sok szerelmese van. Itt elsősorban, mindenek­előtt Szőnyi István Kossuth- d íjas festőnkről, Zebegény büszkeségéről s rajta keresz­tül a többi művészről kell be­szélnünk. Zebegényben nem létesült „művész telep”, mint Szol­nokon vagy Kecskeméten, ahol közületi támogatással épült ki. Zebegényre a művészek fi­gyelmét először nem a Du­nakanyar, hanem művészi nívójú, modern, szecessziós temploma vonta. Rauscher Lajos és Maróti Géza épí­tőművész telepednek le elő­ször. 1924-ben Szőnyi István, mint fiatal házas, itt rakott fészket. Művészetét a térfor­mák monumentálissá foko­zott plasztikája foglalkoztatja. Ezt a képet a Bartóky-kert meredek domboldaláról elő­ször itt látja meg s a va­rázslat egy életre leköti. A táj, a falu varázsa egyaránt művészi szenzációkkal szolgál s egy életre megtermékenyíti művészetét. Számtalan rajzai és akvarellje szól a falusi élet­ről, a zebegényi „local cou- leur”-röl. Egyenként szállingóztak Sző­nyi után a művészek Zebe­génybe s baráti együttes ala­kul ki. Legelőször Elekffy Jenő jön Szőnyi után (az ő visszaemlékezéseiből tallózok), majd Dombovszky, Medvecz- ky, azután Szobotka, Berény és Vass Elemér, végül Po­hárnok az itt lakó, sőt ház- tulajdonos művészek. Ok a ..törzsgárda”, de nem alkotnak iskolát, mindegyikük a maga útján halad, megihletve a zebegényi táj szépségeitől. A harmincas években egy­két nyáron át több művész megfordul még itten, köztük Bernáth Aurél. Biai Vőglein István, Cigány és még so­kan mások. Minden nyáron 10—15 festő festegetett vász­nán, így azután a faluban hamarosan nem jelentett szenzációt: megszokottá vált. A második világháború meg­semmisítette ezt a szép fej­lődést. Egyedül Szőnyi Ist­ván tért vissza Zebegénybe és ő hű hozzá mind a mai na­pig. (Láttuk a róla és művei­ről készült kisfilmet...) Esteledik. Lebukóban van a nap. Ott állunk a Bartóky- kert közelében. Mint Szönyi István először, minket is va­rázslatába ejt a monumentá­lis hegyek mögött, a Dunába bukó nap fenséges látványa. Bezárul a kör: ha az eddig lá­tottak alapján nem let­tünk volna Zebegény szerelme­sei. most a*t" váltunk. (Vége)

Next

/
Oldalképek
Tartalom