Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-14 / 139. szám

Sűrűbb a nektár az idei akácmézben Megkezdődött az idei méz- export. A magyar méznek nagy tekintélye van a világ­piacon, jóval drágábban vásá­rolják, mint a szokványminő- ségűt. Az Országos Mezőgaz­dasági Minőségvizsgáló Inté­zetben megvizsgálták már a2 első mintákat az idei termés­ből. Minden szállítmány mel­lé ugyanis 18-féle adatot mel­lékelnek. Az idén a jó közepes akácméz-termés értékét növeli, hogy a nektár sűrűbb a szoká­sosnál. A szárazság miatt ugyanis a méhek kevesebb nedvességtartalma, értéke­sebb nektárt szállítottak a kantárakba^ Háztartási cikkek szintetikus műanyaghulladékból A szegedi Nívó Játéiklkészítő Szövetkezet szintétikus mű­anyagfeldolgozó üzemrészt lé- tés’"-ett, ahol műanyaghulla­dék jói háztartása cikkeket, já­tékokat. dísztárgyakat készíte­nek; ISKOLAKERTAVATÓ ÜNNEPSÉG DUNAVARSÁNYBAN A dunavarsányi tanácsháza szomszédságában, zöld lombú fáikkal övezett területen fek­szik a község fiatalságának kertje, vagy ahogy itt nevezik: ..iskolakertje”. Amikor a ka­pun belépünk, balra egy szik­lakért emelkedik ki a muskát­li- és szegfűtengerből. Jobbra szépen megépített virágágyak­ból különböző illatú és színű virágok fogadják a belépőt. Az iskolakertet a köz­ségben működő növényter­mesztési szakcsoport ké­szítette az általános iskola növendékei részére. Vasárnap ezt az országosan is egyedülálló alapítványt adták át rendeltetésének. Ez alka­lomból szólnunk kell az iskolá­kért gondolatának felvetéséiről, a kezdeményezőkről és azok­ról is. akik az erkölcsi segítsé­gen felül anyagiakkal is hoz­zájárultak e nemes kezdemé­nyezés kivitelezéséhez. Nagy része van ebben Mer­ezel Gyulának, a növényter­mesztési szakcsoport vezetőjé­nek. Fáradságot és anyagi ál­A Szövetkezetek Országos Szövetsége pénteken délelőtt sajtófogadást rendezett. A fo­gadáson Nyers Rezső, a SZÖ- VOSZ elnöke a mezőgazdasági termékek felvásárlásáról, az időszerű mezőgazdasági mun­kákkal kapcsolatos földműves- szövetkezeti feladatokról, va­lamint a falu ellátásának hely­zetéről tájékoztatta a sajtó képviselőit. Bevezetőben a szakszövet­kezetek különböző formáinak fejlődéséről adott tájékozta­tást. Az országban jelenleg 1609 szakszövetkezet mű­ködik, s tagjaik száma meghaladja az egymillió hatszázezret. .Valamennyi formában egész­miltJtlIIHIlllllllllUHHIIIIIIIIIIIIIlHHIHIIIIIIIllHIIIIIIIIIIIMl Erőteljesen fejlődik az egyszerűbb szövetkezeti forma Nyers Rezső sajtótájékoztatója a MUOSZ-ban séges és mind erőteljesebb fej­lődés tapasztalható. A legna­gyobb érdeklődés azonban a takarék- és tejszövetkezetek iránt nyilvánul meg. A ta­karékszövetkezetek fejlődésére jellemző, hogy a december vé­gi hétmillióról alig fél év alatt 15 millió forintra emelke­dett a betétállomány. A közelmúltban tartott földművesszövetkezeti közgyű­léseket értékelve elmondotta, hogy a falusi lakosság érdek­lődésének rendkívül nagyará­nyú növekedése jellemezte ezeket. A múlt évihez viszo­nyítva ötödrész annyira csök­kent az első összehívásra hatá­rozatképtelen közgyűlések szá­ma. Erősödött a szövetkezeti demokrácia. A továbbiakban Nyers Re­zső a szakcsoportok és társu­lások fejlődéséről szólott. Az országban 2346 terme­lési társulás és szakcsoport működik. Legerőteljeseb­ben a növénytermesztési és géphasználati társulá­sok fejlődtek. Az érdeklődés is ezek iránt a legnagyobb. — Az az álláspontunk — mondotta —. hogy a kívülál­lókat a lehető legnagyobb számban meg kell nyerni elő­ször az alacsonyabb társulások számára. Azl is meg kell mon­danunk azonban, hogy az ez­zel kapcsolatos agitáoiót még mindig nem tartjuk megfele­lőnek. Szólott a hegyközségekről is. Szervezésüket igen fontosnak tartják és széleskörű lehető­ségeket biztosítanak ahhoz, hogy közös gazdasági tevé­kenységet fejthessenek ki Nyers Rezső bejelentette, hogy előzetes megállapodást kötöttek az Élelmezésügyi Minisztériummal. Eszerint a tejszövetkezetek tagjai vissza­kapják a fölözött tejet. A továbbiakban a szövetke­zeti felvásárló rendszer egy­szerűsítéséről. majd a felvá­sárlás és értékesítés kérdései­ről beszélt. Befejezésül Nyers Rezső a külföldi szövetkezetekkel kö­tött üzletekről szólott, majd válaszolt az újságírók kérdé­seire, dozatot nem kímélve dolgozott jp néhány szakcsoport beli tag­gal együtt azon, hogy a község tanulói olyan iskolakertet kap­janak. ahol az agrotechnika különböző fogásait, a nö­vényvédelem előírásait gya­korlatilag megtanulják. A kert ugyan méreteiben kicsi, de a benne levő apró kísér­leti parcellák arról tanús­kodnak, hogy Dunavar- sányban lesz utánpótlás a mezőgazdaságban, s nem is akármilyen. Több község mintagazdái, szakcsoport-tagok, a helyi la­kosok. az iskola növendékei és körülbelül 200 vendég állt az iskolakert kapujában. A nemzetiszinű szalag elvágása után Kelemen Gábor, a köz­ségi tanács elnöke átadta az iskolakertet Malmos József iskolaigazgatónak. Ezután Do­mokos János egyetemi tanár szakelőadására került sor. Ezt követően a jelenlevők határszemlé­vel egybekötve, megtekin­tették a növénytermesztési szakkör kísérleti területeit. A határszemle során — a rek­ikenő meleg ellen — a büfésko­csik hűs itala nyújtott némi oltalmat. A közös ebéden Csáti János MSZMP-titkár mondott pohárköszöntőt, majd az ebédet követően kultúrmű­sort mutattak be az iskola nö­vendékei és a helybeli kuHíu' gárda. A kísérteti tábláról még annyit, hogy Merczel Gyula szakcsoport-elnök saját kert­jét állította be e célra. Van itt minden növényféleség, amely ezen a tájon termeszt­hető. Az iskola növendékei Csak az tudja, aki már pró­bálta, milyen hatalmas munka, mennyi időveszteség egy el­süllyedt traktor kiemelése. A Ceglédi Gépállomáson, ahol felvételünk készült — sajnos, már tudják ezt. Az idén, a későre nyúlt tél miatt rend­kívül sok volt az „elülés”. Nem csoda hát, ha a tűz- és balesetvédelmi megbeszélésen a helyes, veszélytelen traktor- kiemelést is bemutatták eddig itt tartották gyakorlati foglalkozásaikat. Merczel Gyula 1955-ben ugyanis az NDK-ban járt tanul­mányúton, ahol ezt az üd­vös kezdeményezést már igen széles körben meg­honosították. Az iskolaikért célja a nö­vendékek gyakorlati képzé­se, hogy amikor kikerülnek az életbe, ne csak kedvvel, de 1 már tudással is rendelkezze­nek. Itt tanulják meg a ve- | tés. növényápolás és növény- | védelem csínját-binj át, a pa- 1 léntanevelós kulisszatitkait és 1 minden olyan fontos munkála- 1 tot, amely nélkül jól jövedel- | mező növény- és gyümölcster- 1 mesztés nem képzelhető el. A I dísznövény-nevelés tudomá-1 nyába is bepillantanak. Egyébként a felnőttek isfco- | lakért bizottságot hoztak lét- | re. Tagjai a helyi tanács veze- | tői. a nőbizottság vezetői, az I iskola igazgatója és pedagógu- 1 sai, a MÁV pályaudvar al-1 kalmazottai és a szakkör tag- | jai. Tervük, hogy minden év- | ben ünnepélyes határszemlét | tartanak, s ez lesz egyben az § iskolaév zárása is. Szikora András I A világ közepébe kerültek Mint már írtuk, a Pest megyei Hírlap előfizetésgyüjtésl versenyét a nagybörzsönyiek nyerték meg, s ezért megkapták a Hírlapkiadó Vállalat jutalmát: a televíziós készüléket. Az ünnepélyes átadásra csütörtökön este került sor. Csollány Ferenc elvtárs, a Hírlapkiadó Vállalat igazgatója adta át az értékes díjat a nagybörzsönyi MSZMP alapszervezetnék. Az ünnepélyes avatáson a falu lakói közül igen sokan részi vettek és nagy figyelemmel hallgatták Csollány elvtárs üdvözlő szavait. A televíziós ’készülékkel a legmodernebb híradástech* nikai eszközhöz jutottak, amely egyszeriben eltüntette a távoli Ságot a kis hegyi falu és a főváros között. Most már a nagyi börzsönyiek nemcsak írásban, hanem képekben is értesülnek a lvilág legfrissebb eseményeiről. Ahogyan Csollány elvtárs mom ! dotta: belekerülte^ a világ közepébe. Az ünnepi beszédek után a részvevők végignézték a telei vízió csütörtök esti adását. Szintetikus műszál ■■ rizsből és cetolajból § Japánban új műszálat állí-i toltak elő, amely az Urylon I nevet viseli. Nyersanyagai ol-| csók és jó! hozzáférhetők. Ki- I indulási alapanyaga a rizs, 1 korpaolaj, cetolaj, vagy haj-| olaj és karbamit. Könnyebb,! mint a nylonszál. Igen jól | használható halászhálók Íré-1 szítésére. Csollány Ferenc elvtárs, a Hírlapkiadó Vállalat igazgatója átadja a készüléket Rendszeres televízió műsorcsere Csehszlovákiával és az Eurovízió országaival A JÖVŐ ÉVTŐL KEZDVE A múlt év végén Moszkvá­ban a szocialista országok szakminiszterei megállapodást kötöttek nemzetközi távközlé­si hálózat kiépítéséről. Ennek célja a szocialista országok kö­zötti televíziós műsorcsere, il­letve a nemzetközi távbeszélő hálózat korszerűsítése. A televízióval rendelkező nyugati országok egymás kö­zött már régebben úgynevezett mikrohullámú hálózatot épí­tettek ki, amelynek segítségé­vel kicserélik televízió műso­raikat. A hálózathoz jelenleg Anglia, Franciaország, Nyu- gat-Németország, Svájc, Olasz­ország, Monaco, Dánia, Svéd­ország, Hollandia, Luxemburg, s a múlt év óta Ausztria tele­víziója tartozik. A moszkvai megállapodás a szocialista or­szágok között hasonló hálózat létrehozását tűzte ki célul. Ez azonban a mikrohullámú lán­con keresztül nemcsak a tele­vízió műsorcserét, hanem egy­idejűleg több távbeszélő-össze­köttetést is lehetővé tesz. A szocialista országok az egymás közötti összeköttetéseken kívül Berlinen, illetve Budapest— Bécsen keresztül bekapcsolód­nak az Euróvízió-hálózatba is. Ennek első lépéseként az idén Budapest—Pozsony között létesítenek televíziós összeköt­tetést. Ezt úgy építik meg, hogy Sopronon • keresztül Bécshez csatlakozik a mikro­hullámú lánc. A magyar és az osztrák posta nemrégen meg­állapodást kötött a Budapest— Becs közötti mikrohullámú összeköttetés megépítésére. Az Euróvízió műsorát a szomszédos országokban a kö­vetkező években Magyarország közvetíti majd. Ennek érdeké­ben 1959-ben Csehszlovákiá­val, 1960-ban a Szovjetunióval, 1961-ben Romániával, 1962-ben pedig Jugoszláviával létesí­tünk mikrohullámú összeköt­tetést. A nagybőrzsönyiek nagy figyelemmel nézik és hallgatják m televíziós adást niiiHiiiiiimimmmtmmttinifimtiniiiiHttittiitminmitiiitiiiiiiirimiiiiiiiiitiiiiiuiiniiHifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmiiiiiiiiiiimiitiiiiNi A helyi ipari vállalatok működésének gazdaságosságáról tanácskoztak a megyei tanácsnál Pénteken, a Pest megyei Ta­nács tanácskozásra hívta össze a felügyelete alá tartozó 68 vállalat vezetőit. Megjelentek ezen a népes tanácskozáson a megyei pártbizottság, a taná­csok, a Magyar Nemzeti Bank, a Beruházási Bank képviselői is, hogy meghallgassák Szijjár- tó Lajos vb-elnökihelyettes elő­adását a vállalatok működé­sének gazdaságosságáról. (A szakszervezetek miért hiányoz­tak?) Szíj jártó Lajos beszámolójá­ban kiemelte, hogy a megyei vállalatok gaz­dasági munkája 1957-ben általában jó volt, megmu­tatkozott ez a nyereség- részesedésben. Ez a megyében annyit jelent, hogy a 68 vállalat közül 46 fi­zetett dolgozóinak nyereség- részesedést. Hogy ezek az ered­mények megmaradjanak és fo­kozódjanak, minden dolgozóval meg kell ismertetni a gazdasá­gosság, a takarékosság fontos­ságát. Rámutatott, hogy sok helyen még mindig rossz az arány a munkás és az alkalmazotti lét­szám között. Az időben el nem végzett munkák miatt sok a kifizetendő kötbér. Javítani kell az anyaggazdálkodáson, a gépkocsihasználatot meg kell szigorítani, az útiszámlákat, a telefonbeszélgetéseket fokozot­tabban ellenőrizni kell. Meg kell akadályozni a minőségi romlásokat is. Figyelembe kell venni, hogy a lakosság igényei növekednek, az eddig gyártott áruk minő­sége már nem megfelelő, az árucikk a raktárba kerül, „el­fekvő készlet’“ lesz belőle. Fo­kozottabb szigorral kell fel­lépni a törvényesség megsértői, a leltárhiányosok ellen. Mindent el kell követni a megye lakosságának friss, jó kenyérrel való pontos ellátása érdekében. Nem véletlen, hogy a 156 000 fővárosban dolgozó Pest megyei lakos tetemes ré­sze Pestről hordja a kenyeret. A feladatokat ismertetve ki­emelte Szij jártó elvtárs, hogy az egész vállalat gazdasá­gosságának vizsgálata mel­lett nem szabad elhanya­golni az egyes egységek rentabilitásának vizsgála­tát. A munkaversenyt és az újító- mozgalmat ésszerűen használ­juk fel a cél érdekében. A nem rentábilis, veszteséges vállala­tokat pedig meg kell szün­tetni, mint ahogy az a Dél- Pesit megye: Építőipari Válla­lattal már meg is történt. Végül hangsúlyozta, hogy a hiányosságok és a feladatok felsorolása a munka további javítását, a fokozottabb takarékossá­gon át az eredmények to­vábbi fokozását kívánja előmozdítani. Erről beszélt a vita során Bér* ces Jenő elvtárs, a Pest me gyei pártbizottság osztály veze“ tője is. F. M. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! re ___»•. C SALÁDI ELET (5. oldalon) AZ M SZ M P ■ P E S T ■ M £ G Y E I BIZ 0 T T S A G A í S A M EGYE / ’TAN ÁCS L A P J A n. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM ARA 50 FIIXKR 1958. JÜNIUS 14. SZOMBAT

Next

/
Oldalképek
Tartalom