Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-13 / 138. szám

1958. JÜNIUS 13. PÉNTEK *t97 W l K^Cirlap Ésszerű, az adottságoknak megfelelő gazdálkodásra van szükség AZ ÉRDI SZABADSÁG TERMELŐSZÖVETKEZE TBEA Egy-egy termelőszövetkezet gazdálkodásának fejlesztésé­ben kétségtelenül legfontosabb előfeltétel a szorgalmas tag­ság. Nem lebecsülendő azon­ban a gazdasági adottság, illet­ve a gazdasági lehetőségek okos, ésszerű felhasználása sem. Röviden: annak felisme­rése, hogy az adott körülmé­nyek között mely termelési ág az, amelyik Ifegjotoban kifizető­dik, vagyis amely legtöbbet hoz a konyhára. Ha ilyen szempontból vizsgáljuk meg egy tsz — az érdi Szabadság, gazdálkodását, azt kell megál­lapítani, hogy a céltudatos gaz­daságfejlesztésnek vajmi ke­vés nyomait lehet itt fellelni. A szövetkezet összterülete 527 hold, a tagság létszáma pedig 33. Könnyű kiszámíta­ni, hogy egy-egy tagra csak­nem 16 kh terület jut. Ez pe­dig a jelenlegi gépesítés mel­lett — amelyről később lesz szó — nagyon sok. A kevés tag, vagyis a kevés munkaerő olyan gátló tényező, amely ele­ve lehetetlenné teszi, hogy a termelőszövetkezet egész terü­letén, vágj’is valamennyi ter­melési ágazatban egyidőben belterjes gazdálkodás felé for­duljon. Ugyanakkor adva van egy közgazdasági adottság — a főváros közelsége révén a jó piac —. amely a belterjesség­re. az árutermelésre ösztönzi a tagságot. A belterjes gazdálkodásra és az árutermelésre való törekvés dicsérendő, de ha közben — mint ezt az érdi Szabadságnál is :átoi lehet — nem veszik fi­gyelembe a meglevő erőt, ká­ros is lehet. Az 50 kih. kukori­cán kívül — amelyet éppen a munkaerő hiánya miatt har­mados művelésre adfák ki — öt hold burgonyájuk, nyolc hold cukorrépájuk, öt hold napraforgójuk, öt hold borsó­juk, 3 hold karfioljuk, 3 hold mákjuk és ráadásul hét hold öntözéses Kertészetük van. Mind kapásnövény és sok kézi munkát igényel. Csupán a kertészet hét tagot leköt egész éven át. A növénytermelésre — írd és mondd — mindössze négy tag jut. S a növényter­melés munkáihoz kell számí­tani még a tak ármány növé­nyek betakarításának és az aratásnak rájuk eső részét ír. Más munkaterületről fjedig munkaerőt nem lehet átcsn- portositami, hiszen a fogatosok létszámát már így is öt fővel csökkentették a tavasszal, a meglevő öt fogatra pedig szük­ségük van. Az állattenyésztés­ből bűn lenne embert elvonni hiszen amint ez később ki­tűnik, az állattenyésztés nem meggyengítésre, hanem meg­erősítésre szorul. Kevés a munkaerő és sok n föld. Mit lehet tenni? Kézen­fekvő. több gépet kell alkalmazni. Ilyen irányú törekvése volt is a vezetőség­nek, hiszen azért adtak el öt pár lovat, hogy több gépet al­kalmaznak majd. De nagyon megbánták, hogy így cseleked­tek. Sok tervük, elgondolásuk hiúsul meg ugyanis a gépállo­más miatt. Legutóbb például két hét alatt vágott le nekik a gépállomás 50 hold lucernát, de azt is csak úgy sikerült be­takarítani hogy a férfiak ne­kiláttak kézi erővel vágni. Pe­dig a kaszálás nem is olyan bonyolult dolog ma már, hogy emiatt a szövetkezetnek fel kelljen borítania tervét és máshonnan embereket beállí­tani. Sóti Vilmos brigádvezető ag- ronómus, amikor a vezetőség „megszorította“ a kaszálás el­húzódása miatt, a kevés gépre és a sok kaszatörésre hivatko­zott. A késlekedést meg lehet ugyan indokolni, de ezzel a szövetkezet még nem ér sem­mit. Már jó előre fél a vezető­ség és a tagság az aratástól, pedig egész területükre le­szerződtek gépi aratásra. Egy esztendőben sem teljesítette ugyaT's a gépállomás vállal! kötelezettségét. A szántásban és a vetésben ■ komoly segítséget nyújt a gép­állomás, de a növényápolásnál, a szálastakarmányok és a ga­bona betakarításánál még min­dig nagyon nagy hibák van­nak. S a hibák nem télen je­lentkeznek — amikor mindent megígérnek a szövetkezetnek, csak hogy szerződjön —, ha­nem akkor, amikor már itt a cselekvés ideje. Nem csoda, ha valahogy így számol a tagság: „Igaz. hogy a részesművelőnek oda kell adni a termés egy- harmadát, de még így is több marad nekünk, mintha kapá- Udlan maradna a kukorica”. A gépállomás munkájának meg­javításával sokat lehetne se­gíteni a termelőszövetkezet munkaerő-hiányán, de jelen­leg még sajnos, az a helyzet, amint ezt elmondottuk. Elég rossz képei mutat a tsz állattenyésztése is, bár tenyésztésről alig lehet beszélni, inkább állattartásról. A szövetkezet tagsága szarvas- marha-, sertés- és juhtenyész­téssel. valamint, szarvasmarha- hizlalással foglalkozik. A té­len még úgy tervezték, hogy 400 libát is, felnevelnek és ha­lastavuk is lesz. A Benta pa­tak szabályozása miatt azon­ban „elszökött” a víz. s így a liba. és haltenyésztést nem tudják megvalósítani. Ennek inkább örülni lehet, mintsem bánkódni miatta, hiszen ha ide is embereket kellene állí­tani, ki maradna a növényter­melésben? Akár a szarvasmarha-, akár a sertés-, akár a juhtenyésztést nézzük, egj’ik sem éri el a kí­vánt színvonalat. A szarvas­marhatenyésztésben az utóbbi időkben tapasztalható javulás — főként az újonnan vásárolt tehenek révén —. de itt is na­gyon sokat kell még javí­tani. A sertés- és juhtenyész tés azonban jó néhány éve alacsony színvonalon van. Ál­talános gyakorlattá vált az el­múlt években, hogy az állam­tól kapott tenyészállomány le­romlott. s ilyenkor újat kértek — s kaptak. Most hizlalják az előző anyaállományt, s most vásároltak újabb 25 tenyész- kocát. A 160-as juh törzstől a tavaszi elléskor csupán 90 bá- ránj’t nyertek, s a legutóbbi nyírás gyapjújáért mindössze 17 080 forintot, kaptak. Ezen nem is lehet csodálkozni, hi­szen az anyajuhok megrühö- södtek, s leromlottak. így fest ma a szövetkezet gazdálkodása — ez a tény és a rideg valóság. Ennek elkendő­zése súlyos .hiba lenne. De ha csak beszélünk róla, s nem próbáljuk megkeresni a kive­zető utat. nem sokat megyünk előre. Ugyanis az érdi Szabad­ság Termelőszövetkezet gaz­dálkodásában fellelhető hibák elég sok, úgynevezett kis sző- | vetkezetben is megtalálhatók^ I velése. Valamit javítana, bár nem oldaná meg teljesen a problémát a családtagok foko­zottabb bevonása a közös mun­kába. A kívülállókat azonban elsősorban a nagyüzemi gaz­dálkodás eredményei vonzzák a szövetkezetbe, s ezért lenne szükséges a szövetkezet gaz­dálkodásának szerkezeti át­alakítása A teendők Tsz tphát az érdi Szabadság esetében a következők. Az első: figyelembe venni a főváros közelségét. A növény- termelésben a szükséges ga­bona termelése mellett foko­zottabb mértékben fordulni a takarmánytermelés felé. amelynek gépesítése — a gép­állomás gépparkjának növelé­sével — csaknem száz száza­lékig megoldható. Az állatte­nyésztésben pedig — az erő szétaprózása helyett — a szarvasmarhatenyésztésre kell a fő erőt fordítani. A tej a főváros közelében aranyat ér. Ezt a szövetkezet tágjai is ta­pasztalhatják, hiszen a köz­ségben. létesített tejbolt.jukb'an bármilyen nagy mennyiségű tejet könnyen értékesítenek. Ezért a most meglevő 25 te­hén nagyon kevés. A szarvas­marhatenyésztés számszerű és minőségi fejlesztésével olyan jövedelemre tehetnek szert, amelyet , a mostani szinten folytatott sertés-, vagy juh­tenyésztéssel sohasem tudnak pótolni. E fő termelési ág mellett szükségesnek látszik tovább folytatni a kertészke­dést — de ezt sem a jelenlegi színvonalon. A szövetkezet ugyanis most elsősorban „tö­meget” küld piacra, s ezt már akkor teszi, amikor az árak csökkentek. Az öntözé­ses kertészetet korszerűsíteni kellene, még pedig oly mó­don. hogy üvegházak építésé­vel lehetővé' tegyék Sorai pri­mőráruik termesztését. Piacot ezeknek is könnyen találnak. Jogos az a kérdés: mi le­gyen a növénytermelésben és az állattenyésztésben a többi üzemággal? Talán meg kell ezeket szüntetni? Korántsem. Csupán olyan mértékben foly­tatni, ahogyan a fő termelési ágazatok mellett erejük futja. Előző cikkünkben „gyermek- betegségnek’ neveztük a tsz gazdálkodásában meglevő hi­bákat, A gyermek azonban már jó néhány esztendős és ideje már, hogy ezekből kilá­baljon. Azt javasoljuk, hogy a két cikkben elmondott prob­lémákat szakemberekkel és az illetékesekkel vitassák meg és fejlesszék a szövetkezetét helyes irányba. Ez lesz a leg­jobb „gyógyír” a „gyermekbe­tegségre”. Mihók Sándor „Kiszárad" a gyömrői tó Augusztusra elkészül az új strandfürdő Idegenforgalmi kiadványaink még manapság is úgy emlege­tik a főváros szomszédságában elterülő gyömrői tófürdőt, mint az ország egyik igen je­lentékeny, gyógyhatású strand­fürdőjét. A festői környezetben meghúzódó rádiumos strandfürdő valamikor rá is szolgált erre a2 elisme­résre — hisz évtizedeken át csá­bítgatta a környező és távo­labbi helységek felüdülni vá­gyó vikkendezőit —, ám az utóbbi évek alatt teljesen el­vesztette korábbi jelentőségét. Története az első világhá­ború előtti időkbe nyúlik. Ekkor még a tó helyén a hely­beli téglagyár agyagbányója működött. Egy reggelre a már régebben is szivárgó for­rások váratlanul elborították a hatalmas bányamedencét. Víz alá került a gépház, s bent maradtak a bányafelsze­relések. A téglagyárat később a szomszédos Mende község agyagdombiai közé telepítet­ték, s a hirtelen keletkezett bányató egy időben magára maradt. A húszas évek elején az egyik leleményes „magán- vállalkozó” felfigyelt erre a kiaknázatlan természeti kincs* re és viszonylag kis befektetés­sel a korábbi bányatóból valóságos paradicsomot varázsolt. Csónakház, ízléses kabimso- rok, cukrászda és halászkert népesítette be a romantikus szépségű tókörnyéket. Köziben kiderült, hogy a strand vize rádiumos gyógy hatással is rendelkezik, s ez még tovább fokozta a fürdőhely iránti ér­deklődést. A gyömrői tófürdő rövid idő leforgása, alatt Pest környék leglátogatottabb fürdőhelye lett. Télen a korcsolyázók, tavasz- szal a csórxakázók, s kora nyártól késő őszig a kirán­dulók látogatták. A 30-as évek vége felé már hétköznap is több ezer fölé emelkedett u vendégek száma. Sajnos, a második világhá­ború alatt tel jesen tönkrement a fürdőberendezés. Újjáépíté­sére nem kerülhetett sor, hisz a községnek még fontosabb beruházásokra sem volt pénze. A strand legutóbbi bérlője — a helyi sportegyesület — pedig már végiképp nem tudott mit kezdeni az elhanyagolt, kevés hasznot hozó vállalkozással. A helyi tanács ez év tava­szán elhatározta, hogy rendibe­hozatja és újból felvirágoztat­ja a gyömrői tófürdőt. A ter­vek szerint a mélyebb és hínáros terü­leteket lezárják — itt csak csónakázni lehet majd —, a sekélyebb részeken pe­dig korszerű, az előírá­soknak megfelelő, védett strandfürdőt létesítenek. A munkák már el is kezdőd­tek, május 12-től éjjel-nappal zúg a szivattyúmotor; lecsa­polják a tó vizét. — Eddig 1 méter 60 centit apadt a vízszint — mondja a helyszínen Nánai Gyula ta­nácstagba munkálatok egyik irányítója. — Több vizet már nem szándékozunk leereszte­ni, csupán a szivárgásokat en­gedjük még le időnként. Most még bizony elég kiáb­rándító képet mutat a félig le­csapolt strandfürdő. Inkább amolyan kiszáradófélben levő mocsárra emlékeztet. Hepe­hupás iszapgödrök tátongnak a nádszigetek között, s a mé­lyebb részeken is eléggé meg­csappant a víz. — Ezt a területet — mutat Nánai Gyula a lecsapolt ré­szekre — elgátoljuk a mély víztől. Kiszedjük a nádat és a hínárt. Utána egy húzós és egy tolós talajgyalu segítsé­gével simára egyengetjük a fürdőrész medrét. Régebben a fürdőzők ki voltak szolgáltatva az egyenetlen medrű, sok ve­szélyt rejtegető tónak, a mostani mederrendezés biztonságos fürdőt biztosít majd a látogatóknak. — Mikorra készül el az új fürdő? — Ha a két talajgyalut idő­ben megkapjuk, akkor számí­tásaink szerint másfél-két hó­nap múlva megnyithatja ka­puit a tófürdő. Klics Gyuláné tanácselnök a tórendezés anyagi nehézsé­geiről szólva elmondja, hogy a gyömrői strandfürdő újjá­építésének anyagi feltételei még mindig nincsenek bizto­sítva. — Csak 33 ezer forintunk van erre a célra, s hatszor ennyi kellene. Társadalmi összefogás útján lehetetlen előteremteni ezt az összeget. Az Országos Takarékpénz­tárhoz fordultunk 140 ezer forint községfejlesztési hi­telért, s ha ezt az összeget megkapjuk, akkor az ere­deti tervek alapján épít­jük újjá a fürdőt. Ellenkező esetben csak a leg­fontosabb munkálatokat, a fenékrendezést, a nádasok ki­irtását és a sóderezést tudjuk elvégezni. Természetesen a fürdő ebben az esetben is megnyitja kapuit. A gyömrői tófürdőből, miint a helybeliek is mondják, egy kis befektetéssel „arany­bányát” lehetne csinálná. Va^ lóban így van. ezt már egy­szer a tó kapitalista gazdája bebizonyította. Nem is olyan nagy erőfeszítéssel — csupán az Idegenforgalmi Hivatal támogatása kellene hozzá — újból vissza lehetne szerezni a gyömrői tófürdő egykori hír­nevét. Anyagi, de erkölcsi szempontból is nagyon meg­érné! Súlyán Pál Arany a tengervízből Már régóta ismeretes, hogy a tengerek és az óceánok vize aranyat tartalmaz. Egy köbméternyi vízben átlag öt miUi- grammnyi drágafémet találhatunk. A szovjet tudósok megálla- | pították, a tengervízben annyi arany van, hogy — ha az egész mennyiséget ki lehetne vonni — a Föld minden látójára két kiló jutna. A moszkvai vegyi-technológiai intézetben úgynevezett ion­kicserélő gyantát állítottak elő, amely a tengervízbe süllyesztve kiválasztja a megfelelő elemet. A kísérleteket a Csendes-óceá­non folytatták, amikoris egy expaJiciós hajó fedélzetéről hosszú ideig figyelték a lesüllyesztett lonkicserélő gyantát. Amikor felhúzták, olyannak tűnt, mintha aranyrudat találtak volna; A sikeres kísérletek után az ipar azonnal hozzákezdett az ionkicserélő gyantáik tömeggyártásához. Felhívás a kisiparosokhoz! Az utóbbi időben megyeszerte elharapózott a kontárkodás. így van ez a budai járásban is, ahol A megye 8050 kisiparosának 12,4 százaléka, 997 kézműves tevékeny­kedik a lakosság ellátásán. Ebben a járásban elsősorban az ipar- engedély nélküli fuvarozás ütötte fel a fejét. Gyakori eset, hogy állami vál­lalatnál dolgozók folytatnak kis­ipari tevékenységet munkaidejük leteltével, engedély nélkül. Közigazgatási szerveink nem Mi a hiba — szerintünk — az érdi Sza- | badság Tsz gazdálkodásában? 1 Elsősorban az, amire már utal- | tunk, hogy a szövetkezet gaz- | dálkodásában nem veszik elég- | gé figyelembe a helyi adottsó- | gokat. Mindenből termelnek, 1 sok mindenhez hozzáfognak, | ugyanakkor ezek megvalósító-1 sához nincs meg az erejük. Az | olyan sokoldalú gazdálkodás- 1 hoz, mint amilyent jelenleg a | tsz folytat, nem 33 tag, de en- | nek duplája sem lenne elegen- | dő. Amikor ugyanis nagyüzemi § gazdálkodásról beszélünk, job- | bat, magasabbrend ű t képze- § lünk el, mint a kisüzemben. Egy-egy holdon többet termel- | ni, az állattenyésztésben na- 1 gyobb hozamokat elérni, mint | az egyéni parasztok. Ez a fej- | lődés útja. Ezzel szemben mit | tapasztalhatunk az érdi Sza- | badságban? A kevés munka-1 erő miatt a szép elképzelések | nem válhatnak valóra. Ennek 1 „eredménye” volt az elmúlt | esztendőben is. hogy a szövet- | kezet 141 ezer forint mérleg-1 hiánnyal zárt. amelynek tér- | hét jó néhány évig érzi majd \ a tagság. Ahhoz, hogy az érdi Szabad- 1 ság Tsz-ben — és másutt is § ■— megoldják a munkaerőhiány § problémáját, legkézenfekvőbb I leime a tagság számának nö- = Fellendül a kacsa tenyésztés tűrhetik az ilyen és hasonló visz- jsiimiiuHHmimiimMmmimiiimmmMmniHmmttmiHiinMuimiNitmiiHiimiiHnnmimimtiimiii'iimiuuMtnttmimmiiHifiHU: szaéléseket. A Budai Járási Ta­I nács is számos szigorú pénzbün- | tetést szabott ki a leleplezett kon- H tárokra. Heiter Ferenc törökbálinti | kőművest, aki vállalati dolgozó, | engedély nélkül végzett kőműves- ! és ácsmunka végzéséért 500 forint I pénzbüntetéssel sújtották. Szabó | Géza. Biatorbágy. Rákóczi üt 55. 1 szám alatti lakost engedély nél- = küli szénfuvarozásért büntették § meg 500 forintra. I Olyasmi is előfordul, hogy ipar- 1 engedélyes kisiparos olyan termé- = szetű munkát vállal, amire ipar- I engedélye nem jogosítja fel. Ezt 1 tette például Barna László, Soly- | már, Béke út 14. sz. alatti kút- ! fúró kisiparos. A Solymári Fa- ; tömegcikkipari Vállalatnak vég- " zett kútfúrást, de ugyanakkor sza- § bályellenesen vízvezetékszerelést | is vállalt. A járási tanács ezer | forint pénzbüntetést szabott ki rá. = A budai járás lakói és becsüle- | tes kisiparosai bizonyára egyet- | értenek ezekkel a büntetésekkel. | A kontár nemcsak a népgazda- = Ságnak, a kisiparosoknak is kárt | okoz. Éppen ezért az adminisztra- S tív intézkedések mellett társadal- ! mi összefogással is küzdeni kell £ ellene. A lakosság tudja a leg- | nagyobb segítséget nyújtani ebben | a küzdelemben, ha nem dolgoztat | kontárral. A kisiparosságnak pe- I dig saját érdekében is mindent 1 meg kell tennie a kontárok lelep­lezéséért. I A Pest megyei Hírlap és a § KIOSZ megyei titkársága közös | erővel kíván segítséget nyújtani a | kontárkodás elleni küzdelemben, r Ezt a kontárok leleplezésén túl | úgy is elő kívánjuk segíteni, hogy 5 hirdetés formájában közöljük a | Pest megyei Hírlapban az ipar- | engedéllyel rendelkező kisiparosok | ne.vét. pontos címét. Tájékoztat- j juk a lap olvasóit arrói, hogy \ egyes kisiparosok milyen szak- i mába illő munkát vállalnak. ; Az újság naponta fél oldal ter­jedelemben közli majd a kisiparo- •5 sok névsorát. A lehetőség szerint = egy-egy nagyobb helység, vagy Megyénk keltetőállomásain több ezer naposkacsát adtak át a tenyésztőknek. A kereslet olyan nagy, hogy az igé­nyeket nem tudják kielégíteni. Ez a tény a kacsaíenyész- tés fellendülésének igen biztató jele. A géppel keltetett kacsák ezrei közül ez a két „tarka kabátos” is azt igazolja, hogy jó erőben vannak, egészségesek, nem jár velük rosz- szul, aki megveszi több egymás melletti kisebb hely­ség kisiparosainak hirdetései egy­szerre kerülnek közlésre. Az egy-egy féloldalt, amely ese­tenként mintegy 40 kisiparos köz­leményét tartalmazza, úgy állítják össze, hogy ki lehessen vágni az újságból és kirakatokban, vagy egyéb hirdetésre alkalmas helye­ken ki tudják függeszteni az ér­dekeltek. Kérjük a budai járás kisiparo­sait. hogy a kézhez kapott nvom- tatványon saját hirdetésük szöve­gét mielőbb juttassák el lapunk kiadóvállalatához. Ugyanis a bu­dai járás kisiparosainak hirdetései kerülnek közlésre. Esetleges kése­delem azt eredményezheti, hogy nem lehet már helyet biztosítani az újságban a hirdetésnek. fa ab a cdban tiíiésí; uszlííotta el 10 OiiO ember otthonát Casablanca egyik külváro­sában, amelynek házai majd­nem kizárólag fából épültek, szerdán este tűzvész pusztí­tott. A becslések szerint mint­egy 10 000-en váltak hajlékta­lanná. A tűzoltóknak a haj­nali órákig sem sikerült meg­fékezniük a tüzet, mert az üszkös gerendák alól ismétel­ten lángok csapnak ki. A jelentések szerint a tűz­vész emberáldozatot nem kö­vetelt. A szerencsétlenség színhelyére siető mentőcsopor­toknak a legtöbb gondot a tűzvész alatt világrajött kora­szülöttek ápolása okozza. mim A0080AL6M A Washington államban, Port Angelesben lakó John Gedeon Teller 107 éves korá­ban elhatározta, hogy leszo­kik a dohányzásról. Fél, hogy a nikotin kedvezőtlen hatással lesz az egészségére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom