Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-12 / 137. szám

"hírlap 1958. JÜNITTS 12. CSÜTÖRTÖK rr OlZillt&l A PEDAGÓGUS GONDOKRÓL Á Pest megye területén mű­ködő pedagógusok száma ez idő szerint pontosan 5125. A megyei tanács művelődési osz­tályának közlése szerint 650-en kérték áthelyezésüket, mint­egy 320 Budapestre, a többi a megye valamelyik községébe. Vannak olyanok is, akik más megye területén szeretnének iskoláihoz jutni, idegen me­gyék területéről viszont Pest megyéibe több mint 250 peda­gógus kívánkozik. Ezek a számok feltűnően na­gyok. Az áthelyezésüket szor­galmazó nevelők száma meg­haladja az összlétszám 12 szá­zalékát. tehát mindenképpen figyelemre méltó és alaposabb elemzést igénylő jelenségről van szó. Akik áthelyezésüket kérték, kérelmüket alaposan megindokolták. A kérvényeket annak a tanintézetnek a veze­tője terjesztette fel a megyei tanácshoz, ahol az elkívánkozó pedagógus eddig dolgozott. Az Igazgatók véleményezték is a kérvényeket, amelyek egy kü­lön bizottság elé kerülték. Ez a bizottság megvizsgált min­den kérvényt, szükség esetén helyszíni szemlével, környezet- tanulmánnyal ellenőrizte a benne felsorakoztatottt indo­kokat, megvizsgálta az érintett Iskolák munkaviszonyait, majd eldöntötte, hogy javasolja-e az áthelyezést, vagy pedig a ké­relem elutasítását tartja he­lyénvalónak. A kérelmek most már a bizottság javaslatával kerülnek döntésre illetékes felsőbb szervek elé. Az áthelyezésüket kérő pe­dagógusok túlnyomó többsége Budapestre kívánkozik. Nyil­ván nem érzi jól magát vidé­ken. Nem tud, vagy nem akar megbarátkozni a vidéki viszo­nyokkal. Ennek természetesen nagyon sokféle oka lehet, köz­tük tiszteletreméltó és mél­tánylást érdemlő ok is; Érde­kes jelenség az is, hogy a kér­vényezők többsége nő, asszo­nyok, lányok vegyesen. Az áthelyezésüket kérő pe­dagógusok közül igen sokat otthonában, vagy munkahelyén kerestem fel, hogy a közvetlen érdeklődés módszerével vizs­gáljam meg: nem rejlik-« va­lami különösebb ok az át­helyezési kérelmeik rengetegé­ben? Vaskos kötetek telnének meg az így összegyűjtött anyaggal; Talán nem is lenne érdektelen olvasmány ez a gyűjtemény; Vannak egészen komoly, tragikus esetek, ame­lyek valóban kényszerhelyze­tet teremtenek egy-egy peda­gógus számára, de igen sok olyan nevelővel is találkoztam, aki egyszerűen nem szereti a vidéket, és mindent elkövet, hogy vágyai Mekkájába, a fő­városba kerüljön. Más kérdés azután, hogy miért nem tud megbarátkozni vidéki állomás­helyével. Hiszen — a kívülál­lók elképzelése szerint — kell, hogy a hivatástudatnak is le­gyen némi szerepe a pályavá­lasztásnál, márpedig aki pe­dagógus pályára ment, feltét­lenül tisztában volt azzal, hogy nemcsalk a fővárosi gyerekek­nek van szükségük iskolára, és hogy az ország nem Budapest­ből áll. Van vidék is, sőt a la­kosság igen jelentős többsége vidéken él. Ez a szempont csakis azoknál a nevelők­nél szorulhatott háttérbe, akik­nél éppen a hivatástudat kö­rül van baj, akik a nevelői pá­lyában elsősorban nem a gyö­nyörű hivatást, hanem a ke- nyéTkereső lehetőséget látják. A vidék általában nem nyújthatja azt az embe­ri kényelmet, mint a főváros. A vidéki lakások nem olyan komfortosak. A kulturálódási, szórakozási lehetőségek lénye­gesen kisebbek, így a fővárosi viszonyokhoz szokott pedagó­gust a vidéki beosztás vállalá­sa igényeinek mérséklésére kényszeríti. Ez idáig rendben is lenne, hiszen valószínű, hogy a helyzet főváros és vi­dék között hasonló az egész világon. A baj ott kezdődik, hogy vannak a megyében he­lyek, ahol a legmérsékeltebb igényű pedagógus sem találhat elfogadható, emberinek nevez­hető hajlékot a maga és a csa­ládja számára. Könnyen megállapíthatjuk, hogy az elkívánkozások fő oka az esetek túlnyomó többségé­ben a megoldhatatlan lakás­probléma, A községek nem tudnak pedagógusaik elfo­gadható szállásáról gondos­kodni, a legtöbb helyen szol­gálati lakás egyáltalában nincs. Néhol van ugyan, de omladozó, nyirkos falú, egész­ségtelen épületben, ahová lel­kiismeretes ember nem viheti a csalódj át A pedagógus tehát, ha akarna, sem lakhat­na munkahelyón. Kénytelen „bejárni”, vagy „kijárni” mun­kahelyére. Az utazás jelenté­keny költséggel és időveszte­séggel jár — találkoztunk olyannal, aki naponta öt órát tölt el az utazással —, a bejá­rók már fáradtan érkeznek az iskolába, a tanítás után sza- ladniok kell a vonathoz, az autóbuszhoz, így a hivatalos tanítási órákon kívül egyetlen percet sem tölthetnek az is­kolájukban. Nem vehetnek részt a tantestület kollektív életében. De a község életé­ben sem. Nem kerülhetnek szorosabb kapcsolatba a szü­lőkkel. Ezek szerint nevelői munkájuk semmi esetre sem lehet 100 százalékos, aminek kárát látják ők is, de az ok­tatás ügye i& Az egyik meglátogatott is- kola igazgatója beszélge­tés közben még egy olyan mo­mentumra utalt, amelynek szintén szerepe van ezen a té­ren: — A budapesti tanítókép­zőkből kikerülő tanítók — mondotta — nem szívesen jön­nek vidékre, de ha már kény­telen-kelletlen el kell fogad- niok a vidékre szóló kineve­zést, áthelyezési kérvényeikkel évről évre ostromolják az il­letékes fórumdkat. A megye szempontjából súlyos hiba volt, hogv amikor a megye te­rületén működő három tanító­képző közül egyet meg kellett szüntetni, a választás a 110 éves nagykőrösi képzőre esett. Azt szüntették meg és a két budapestit meghagyták, pe- dig a körösi intézet növendé­keinek túlnyomó nagy többsé­ge mindig vidéki volt, és a vi­dékiek általában szívesen ma­radtak szűkebb hazájukban. Nem hadakoztak azért, hogy Budapestre kerüljenek. (Értesülésünk szerint illeté­kes helyen méltányolják már ezt a szempontot és úgy hatá­roztak, hogy a nagykőrösi ta­nítóképzőt rövidesen újból megnyitják.) » Több helyen felvetettük a kérdést: miképpen lehetne megfelelő lakáshoz juttatni a megyei községekben tanító bejáró pedagógusokat? (Nem lehet természetesen szemet húnyni a fölött a tény fölött sem, hogy a legtöbb Budapes­ten lakó. kijáró pedagógus fő­városi lakását semmi esetre sem adná fel, még akkor sem, ha munkahelyén megfelelő más lakáshoz juthatna.) A ka­pott válaszokból kialakult egy igen ésszerű elgondolás, amelynek lényege a kö­vetkező: A legtöbb város és község szívesen adna teljesen ingyen alkalmas telket azoknak a Pe­dagógusoknak. akik azon. csa­ládi házat építenek. Országo­san meg kellene tehát szervez­ni a pedagógus lakóházépítő- mozgalmat, amelyhez termé­szetesen a törvényhozás hat­hatós támogatására lenne szükség. A pedagógusok nem tartoznak a nagyobb jövedel­mű rétegeikhez, fizetésükből nem nagyon gyűjthetnek ösz- sze annyit, amennyi előfelté­tele, mégpedig számukra igen súlyos előfeltétele az OTP- kölcsön folyósításának. Mivel igen fontos művelődéspolitikai és szociális, tehát országos ér­dek fűződik hozzá, a kor­mányzat keressen módot arra, hogy a lakóházépítésre vállal- gozó pedagógusok készpénz- előleg nélkül is megkaphassák hosszú lejáratra, 25—30 évre, az építési kölcsönt, ha annak törlesztésére lekötik fizetésük meghatározott százalékát. Az építkezés így nem jelentene számukra különösen nagy meg­terhelést, hiszen azt a tekinté­lyes összeget fordíthatnák ha­vonta a kölcsön törlesztésére, amelyet jelenleg lakbérre és útiköltségre költenek éL A z kétségtelen, hogy a probléma lényegesen megenyhülne, ha így, vagy bármilyen más, alkalmas mó­don megfelelő vidéki lakások­hoz jutnának azok a pedagó­gusok, ákik áthelyezési kérvé­nyükben a lakáshiányt jelölik meg etk í várakozásuk legfőbb okaként, esetleg a lakáskérdés megoldhatatlanságéra hivat­kozva húzódoznak a vidéki beosztástól. És az is bizonyos, hogy valamit kell tenni ezen a téren, még pedig a lehető legsürgősebben. Magyar László Kivonják a forgalomból a televízió emlékbélyeget | A Postavezérigazgatóság 1 közli, hogy az új, nagyteljesít- | raényű televízió-adó üzemibe-1 helyezése alkalmából február | 22-én kiadott 2 forint1 név- | értékű emlékbélyeget és az | ugyancsak 2 forint névértékű | emlékblokkot június 30-án ki- | vonja a forgalomból. A bélye- | gek árusítását a postahivata-1 lók június 15-én megszüntetik. |---------------- | Növényvédelmi szakértők 1 utaztak a Szovjetunióba 1 Szerdán négytagú növényvé-1 delmi küldöttség utazott Sza- 1 bolcs-Szatmár megyéből a 1 Szovjetunióba a burgonyabo- 1 gár elleni védekezés tudomá-1 nyos kérdéseinek és a kölcsö- 1 nős tájékoztatás szervezésének 1 megbeszélésére. X_a Színház, irodai ÉJJELI ŐRJÁRAT ATOMLAMPAK Több külföldi vasúttársaság j újfajta lámpákkal kísérletezik. \ Ezek nem fogyasztanak sem i olajat, sem villamosáramot: ! minden külső energia nélkül I működnek, mégpedig éveken j át éjjel-nappal. E- lámpákat a j magreaiktorban keletkezett j kripton—85 rádióaktív gázzal j töltötték meg és bórájuk bel- \ ső felületét különleges lumi- j neszkáló anyaggal, „fénypor-1 ral” vonták be. A rádióaktív j kripton állandó bomlását ki- \ sérő sugárzás hatására a j ..fénypor” világít A lámpák fényét 450 méter | távolságról is észre lehet ven- \ ni. Ha pedig a távolság 31 méter, fényüknél olvasni is j lehet. A lámpa ugyan arány- j lag drága, de borsos árát el- \ lensúlyozza az, hogy nem kel- j lenek a kilométer hosszúságú j huzalok, a huzalokat tartó ! oszlopok, s ami szintén fontos, j karbantartására sincs semmi i szükség. Már egy év óta vizs- j gálják az atomlámpák alkal- | másságát és élettartamát. Az I eredmények kielégitőek. Terv- j be vették, hogy a közeljövőben j közutakon, bányákban és teinr ! geri bójákon is alkalmazzák I őket rpgy rendőrőrszem a sötét Hí éjszakában betörést fe­dez fel... Lázas kutatás kez­dődik a tettesek kézrekeríté- sére. A rendőrparancsnok ma­ga irányítja a nyomozást, első gyanúja Ogonyokra, egy régi „szakképzett” kasszafúróra irányul, aki sok évi távoliét után tért ismét vissza hazájá­ba... A későbbiek folyamán kiderül, hogy a gyanú alap­talan. S míg a rendőrök ki­derítik a tetteseket, sok izgal­mas jelenet szemtanúi va­gyunk, a bűnözők a betörésen kívül más súlyos bűncselek­ményeket is elkövetnek. Az új szovjet film bűnügyi történet. Izgalmas nyomozás, bonyolult és ravasz bűncselek­mények leleplezése során a néző szinte „együtt dolgozik” a hatóságokkal. Gyakorlott és kezdő rendőrtisztviselők kap­csolódnak be a nem is olyan egyszerű munkába. Az egész nyomozást Krecsetov rendőr­főparancsnok vezeti, akit Lev Szverdlin, ismert szovjet szí­nész személyesít meg. Szverd­lin kitünően alakítja a körül­tekintő és képzett, jóindulatú és bátor, emberséges és sze­rény nyomozófőtisztet, akit egyetlen nagy cél, a társada­lom és az emberek szeretete vezet. Soha nem alkalmaz dur­va módszereket, logikával és ésszel dolgozik. Mindig em­berséges, de ha kell, kérlelhe­tetlenül szigorú. Szimpátiával kísérjük e kitűnő színészi ala­kítást, amely megmutatja, hogy a rendőr is ember, akit elsősorban nem a megtorlás, hanem a bűnözés megfékezése és a bűnözök becsületes útra térítése vezet. A női szerep­lők között találjuk Usakovát, aki ezúttal fiatal menyasszony szerepet alakit. A többi sze­replő átlagos teljesítményt nyújt. Egyedüli hibás figura Ogonyok betörőnek a megraj­zolása. A történet erőltetett pátosszal veszi körül az öreg betörőt, aki néhány évtizednyi bűnös múlt után hirtelen „jó ember” lesz. De ha így is len­ne, akkor is nyilván felelnie kellene régi bűneiért, nem pe­dig „szakszerűen” a rendőrfő­nök ajtaját kinyitva, szundi­kálva bevárni a rendőrfőnö­köt a lakásán — ez kissé túl­zás, még akkor is, ha a rend­őrfőnök nem csodálkozik kü­lönös vendégének még külö­nösebb látogatásán. Ettől függetlenül a darab­nak más komoly hibája nincs. A bűnügyi filmek lényegét, az izgalmat bőven szolgáltatja, kivéve a kissé hosszadalmas bevezetést. A film minden sematikus oktat<t'- helyett er­kölcsi tanulságot nyújt, meg­mutatja, hogy a rendőr a be­csületes emberek barátja és védelmezője. Az éjszakai felvételek érde­kessége, az általában jó ren­dezés, Szverdlin egyszerű és mégis nagyvonalú játéka, a hatásos kísérőzene és végül egy kitűnő artistaszámnak is megfelelő banditaüldözés igen hatásos kellékei az átlagnál jobb bűnügyi drámának. Fenyves Imre mimuimiiiiiiiimiiiiiiniiiiiiiiimmniimmiiiiiiiituiiiiiiiii (Filmhíradó A nyári menetrend egy hibája... J únius 1-től új menetrend lépett életbe és ez örö­met is, bosszúságot is okoz a veresegyházi vonalon Vácra járóknak. Az öröm egy új vonatpár, amely délután 2 óra előtt ér Vácra és este fél tizenegykor indul vissza. Ez lehetővé teszi a környék második műszakos munka­vállalását. De megkönnyíti az esetenkénti utazást is és nem reked Vácott az, aki — az eddigi utolsó — este 7 órai vonatot lekéste. Az üröm az örömben az, hogy az a vonat, amely Rá­kospalotától reggel első vo­natként 6 óra 48Jkor indul, az új menetrend szerint csak Vácrátótig közlekedik, majd üresen megy vissza Veres­egyházra, hogy legyen déli szerelvény Vác felé. Tudjuk, hogy a menetrend­készítés nagyon nehéz tudo­mány. Azt is tudjuk, hogy sok problémát kell meg­oldani. De azt is tudjuk, hogy tömegeket érint sérelmesen: a 9 óra előtt érkező vonat el­maradása miatt sok száz dol­gozónak naponta 5 óra 37-kor kell elindulni Veresegyházról és a környező községekből, hogy 9 órára munkába, érte­kezletre, hivatalba, bíróságra érkezzenek. Még sérelmesebb a fótiaknak (bár kevesen vannak), mert ők Veresegy­házon át nem is tudnak 10 óránál korábban beérni, mert az 5 óra 37-es vonat Veres­egyházról indul! A Hazafias Népfront váci járási bizottsága kéréssel for­dult a Pest megyei Tanács közlekedési csoportján ke­resztül a MÁV-hoe; oldja meg a kérdést. A kérésük az, hogy a Vácrátótig lerövidített vonat közlekedjék végig és Vácról térjen vissza Veres­egyházra. Mindössze kétszer 9 km a többlet, de orvosolva lesz sokak panasza és ez a reláció is kap még egy vo­natot, ami piacnapokon ugyancsak ki lenne hasz­nálva. (És a mi tippünk hozzá: ha ez végképp „nem megy”, ne ezt, hanem a későbbi vo­natot közlekedtessék Vác­rátótig, kevesebb lesz a hiba­pont.) F. M. \ Ma mutatják be fimszínhá- I zaink a Szállnak a darvak cí- I mű, az idei cannes-i filmfesz- I tiválon Aranypálma díjat I nyert szovjet filmet. Főszerep- ! lője Tatjana Szamoilova. Me- [ gyénkben Cegléden mutatják I be első ízben jövő csütörtökön. Jana Rybarova, a Legenda a szerelemről című csehszlovák— bolgár koprodukciós film női főszereplője. A filmet a közel­jövőben hazánkban is bemu­tatják. A Karlovy Vary nemzetközi filmfesztiválon a Ház a sziklák alatt című új magyar film kép­viseli a magyar filmművésze­tet. Ellátták az üzleteket befőzési idcnycíkkekkel I A Belkereskedelmi Minisz­térium tájékoztatása szerint a boltok már megkapták a be­főzéshez szükséges árucikke­ket. Elegendő mennyiségű pergamentet, celofánt és idényüveget szállítottak az üzletekbe. Bár a pergament és a celofán már tavaly is ele­gendő mennyiségben állt ren­delkezésre, az idén mintegy 15 százalékkal több pergamentet és 10 százalékkal több celo­fánt szereztek be. Tavaly az ellátási nehézséget főként az okozta — hogy az áru ké­sőn érkezett a boltokba. Az idén azonban már kellő idő­ben felkészült a kereskedelem és a szükséges mennyiség a vásárlók rendelkezésére áll. A befőzési idénycikkeken. kívül rövidesen mintegy | 15 000—20 000 polietilén uzson- f nazacskót hoznak forgalomba. | A higiénikus műanyag-zacs-1 kokat balatoni tájképek díszí- | tik. Ezzel rövidesen felfrissí-1 tik a már rendelkezésre állói készleteket és a jövőben ne- ; gyedévenként új mintákkal I gazdagítják a választékot. Az akkurátus múzeumőr | Az egyik francia múzeum § igazgatója véletlenül hallotta, 1 amint az őr valamelyik látó- § gató-csoportnak magyarázta: az I egyik kiállított kőbalta négy-1 ezer és ötéves. Másnap az f igazgató magához hívatta ez 1 irodába az őrt és megkérdezte, I hogy honnan tudja ilyen pon-1 tosan a kőbalta keletkezésének 1 idejét. Mire az öreg ártatlan arccal így felelt: „Amikor a kőbaltát kaptuk, igazgató úr, f maga mondta, hogy négyezer 1 éves. Annak pontosan öt ével’ 1 j Laya Ráki játssza a rövidesen j nálunk is bemutatásra kerülő i'Bűn című jugoszláv—német film egyik női főszerepét. A film Maupassant novellája alapján készült. A bátor ember

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom