Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-11 / 136. szám
/ 1958. JÚNIUS 11. SZERDA WfT MEGYEI ü/Cirlap S Első érettségi a monori József Attila Gimnáziumban Érdekes kísérlet a politechnikai gyakorlatra A monon gimnázium József Attila nevét viseli, a tragikus sorsú nagy magyar költőét, aki (hányatott életének egyik legszomorúbb szakaszát töltötte ebben a faluban, minit lelencgyerek. Most az iskola kapuját domborművű képmása ékesíti és alatta a megrázó erejű idézet: Édes hazáin, fogadj szívedbe. Hadd legyek hűséges fiad! A (kapun belül nagy az izgalom. Az udvaron, a folyosókon kipirult arcú diákok rajzanak. vagy csoportokba verődve tárgyalnak valamit, de az egyik folyosó feltűnően csendes. Itt lábúi.ihegyen jár, akinek erre van dolga, és riadtan tekinget az üvegajtó felé, amely mögött a szóbeli, érettségi kezdődött meg hétfőn reggel. Az első érettségi ebben a nagyon fiatal, alig négy esztendős monoéi gimnáziumban. Most jutottak el az utolsó középiskolai aktushoz azok a diákok, akik négy évvel ezelőtt kezdték meg itt gimnáziumi tanulmányaikat. Harminchét rendes tanuló és két magántanuló. Zöld posztóval leterített hosszú asztal mögött ül a „félelmetes” bizottság. Az elnök dr. Reus Pál, a Művelődésügyi Minisztérium főelőadója. Mellette Oláh István Igazgató és jobbra-balra a szaktanárok. Néha úgy látszik, mintha izgatottabbak lennének, mint az a négy diák — három leány és egy fiú — akik az elnökséggel szemben, négy kis asztal mögött töprengenek a már kiosztott irodalomtörténeti tételek fölött: készülnek a feleletre. Az egyik kislány különösen izgatott. Izgalmában .csavargatja rosszul működő töltőtollát és nem veszi észre, hogy lassúnként 'könyökig tintás lesz mind a két keze és tintás tenyerével gyakran végigsimít homlokán. Mire sor kerül rá, már csinos arcán is tintafoltok éktelenkednek. , Letelt a gondolkozási idő: az elnök a bizottság elé szólítja a monori gimnázium legelső maturandját: Balázs Ilonát. Gyönyörű tételt kapott. Katona József Bánk bánjáról kell beszélnie. Szépen, megfontoltan, magabiztosan mondja el. amit tud róla. Kerek mondatokban jellemzi a szereplőket, ismerteti a dráma tendenciáját, majd elemzést ad a drámai konfliktusról. Élve- zet hallgatni. Szemmel láthatóan élvezi is a feleletet Dobosi László, a magyar tanár. Az elnöknek is tetszik, be sem várja a végét, inkább arra kíváncsi, hogy'mit tud a kipirult arcú kislány a második kérdésről: Puskin Anyeginjéről. Itt sincs semmi hl ba. Az elnök előtt magasodik aZ Írásbeli dolgozatok garmadája. Balázs Ilonka írásbeli tételének címe ez volt: Szerelmi líránk eszmei gazdagodása Vajdától Radnótiig. A bizottság kitűnőnek minősítette a dolgozatot. Másodiknak Balogh Sándor került sorra. A kuruc költészetről kellett beszélnie. Ilonka még mindig kipirult arccal, de már boldog mosoly - lyal hagyta el a termet. Szerencsésen túlkerült a szóbeli első részén. Kinn a folyosón izgatottan, fogják körül a többiek, millió kérdés viharzik feléje: mit kérdeztek, milyen az elnök, szigorúak-e? Alig győzi válasszal. Most egy nap pihenő következik, aztán jönnek a reál-tárgyak, a matematika és a fizika. Tanárnőnek készül, a tudományegyetemre kérte a felvételét, a magyar—francia szakra. — Édesanyám is pedagógus, Itt tanít az egyik monori általános iskolában — mondja —, de ő magyar—történelem szakos. Én a történelemnél jobban szeretem a francját. Már kicsit búcsúzik Is az iskolától. Tekintetével megsímogatja a falakat, amint mondja: — Ügy elrepült ez a négy esztendő, hogy szinte észre sem vettem. És nem tagadom, hogy kicsit összefaesarodik a szívem. ha arra aondolök, hogy most majd meg kell válnom ettől <xz iskolától.., Mind a négy évet kitűnő eredménnyel végezte. Monornak a felszabadulás előtt csak polgári iskolája volt. Középiskolát először 1951-ben kapott, mégpedig közgazdasági technikumot, de 1954-ben, amikor Oláh István került az igazgatói székbe, megkezdték az iskola fokozatos átalakítását humán- és reáitagozatú általános gimnáziummá. Eleinte nagyon szűkösen elhelyezett, szegényes felszerelésű iskola volt. Jövőt még a monoriwk sem jósoltak neki. De Oláh István vállalta a harcot és bár rengeteg nehézséggel kellett megküzdenie, hite, lelke, sedése egy pillanatra sem csökkent. Ma már Monor büszke gimnáziumára, mégpedig teljes joggal. A tanulók száma ebben a tanévben elérte a háromszázat, jövőre pedig már meghalad ja a négyszázat. A község, a járás, a megye áldozatkész segítőtársnak bizonyult ebben a szép küzdelemben. Az iskola évről évre bővült, összeépítették a szomszédos épülettel, szép ebédlőt, tornatermet kapott, gyarapodott a fölszerelése is, de már ez a bővített gúnya is szűknek bizonyult rajta: alaposan kinőtte. Az idén megszerezték a szomszédos telkeket. szép, új terveket készítettek ráj-a és a nyáron már meg is kezdik az új, emeletes iskola építését, közel négymillió forintos költséggel. Az 1959— 1960, tanévet szeretnék már az új hajlékban megkezdeni. A kormányzat biztosított támogatása az eddigi szép eredmények elismerését jelenti. — Üj az iskolánk — mondja Oláh igazgató — és azon dolgozunk vállvetve diákjainkkal és a szülőkkel, hogy szép és nemes tradíciók otthonává tegyük. A gimnáziumban különben érdekes és figyelemre méltó kísérlet kezdődött tavaly: egészen új rendszerű politechnikai képzés. Ez pedig abból áll, hogy a gimnázium tanulói önkéntes jelentkezés alapján iskolai tanulmányaikkal párhuzamosan „inaskodásra” is vállalkozhatnak különböző Ipari vállalatoknál, üzemeknél, önálló kisiparosoknál. Arra kell kötelezniük magukat, hogy a nyári és a téli vakációt választott iparúiknak szentelik és a tanítási idő alatt hetenként egy délutánt dolgoznak az ipari munkahelyükön. Hatvan monori diák jelentkezett így ipari gyakorlatra a múlt évben, hatvan első osztályos. Van köztük autó- és motorszerelő, gépjavító, esztergályos, műszerész, rádiószerelő, fodrász, varrónő, órás is. Nyolc lány, a többi fiú. Főleg munkás- és parasztszülőik gyermekei. De értelmiségiek is. Az egyiknek járásbíró, a másiknak orvos az apja. Hárommal beszélgettünk az iskola folyosóján, az óraközi szünetben. Mind a három másodikos. Tokutz Sarolta apja vasbetonszerelő. Varrást tanul. Jórendű tanuló, mindenképpen le akarja tenni az érettségit, de azért örül, hogy megszerezheti a varrónői képesítést is. Pátkai József géplakatossá- got tanul Monoron, Kovács Mátyás önálló kisiparosnál. Apja MÁVAG-gépész, ő maga gépészmérnök szeretne lenni és úgy tervezi, hogy érettségi után a műszaki egyetemre iratkozik be. Ha ez a terve nem sikerül, akkor a matúra után folytatja és befejezi a géplakatosi gyakorlatot. Békéssy Gábor édesapja rendőrtörzsőrmester. Motor- szerelést tanul Bojtos Béla monori kisiparosnál. Az elekt- roműszerészségre nagyobb kedve lett volna, de ahhoz előbb érettsiégi kell. Addig is a motorszerelést tanulja. Erek a gyerekek nagy leBte. sedéssel és nagyon komolyan készülnék az életre és boldogan vesznek részt a monori gimnázium nagy jelentőségű kísérletében, amelyről Oláh igazgató még ezeket mondja: — Monoron kívül még csak Szentesen folyik hasonló kísérlet. amelynek a politechnikai oktatáson kívül társadalmi célja is van. Diákjaink így megismerkednék az ipari munkával, megbecsülik és megszeretik azt, de testvéri közelségbe kerülnek az ipari munkásokkal .is. A rendszer nevelő hatása már is észlelhető. Az ipari gyakorlatban részvevő diákjaink viselkedése, magatartása, odahaza, családi köK- nyezetükben is megváltozott. Sokkal szívesebben nyújtanak szüleiknek segítséget és vesznek részt a házi munkában is. A gyakorlat semmiképpen sem vesz karba. Ha megmaradnak végül az ipari pályán, a gyakorlattal eltöltött időt beszámítják a tanulóévekbe, ha egyetemre iratkoznak be, már igazolhatják, hogy részt vettek a termelő munkában. Magyar László 2300 éves | szarkofágot találtak | A Kínai Népköztársaság I Szinjan járásában (Honán tar- | tomány) több mint 2300 észtén- | dós díszes síremlékre bukkan- 1 tak a Csu-dinasztia egyik tag- 1 jának maradványaival. A her- § metikusan zárt szarkofágnak I köszönhető, hogy körülbelül | 800 különféle tárgy teljes ép- 1 ségben megmaradt benne. Kö- § zéjük tartozik egy arannyal és 1 ezüsttel berakott festett lakk- 1 asztalka, a csaknem emibemyi | nagyságú „sírör“-szobor, bronz 1 parazsastál, fűrész, 30 csen- I gettyű, amelyek a hosszú év- | századak ellenére megőrizték § tiszta hangjukat, továbbá kü- | lönböző bambusz- és selyem-1 tárgyak. A lelet gazdag anyagot szol- 1 gáltat Kína történetének és a | kínai nép akkori életének ta- | nulmányozásához. | Ezer csiga megszökött Milano közelében az egyik § vasútállomáson megszökött I ezer csiga, amelyet tehervo-1 naton Svájcba akartak szállí- | tani. A csigák kimásztak Iá- | dáifc szellőztető lyukain ke- § resztül, majd a vagonajtók ré- 1 sein át megindultak a szabad- I ba. A vasutasok csak a sző- 1 kevények felét tudták elfogni. | ^IIKIIIIIII IUI 11111111M1111II1111III III 1111IIIIIIII11111 Ilii 111111 111 IIIIIIIIII1111111 i I III 11 till IIIIIIMII1III llllll M IIIIHt IIIIIHIIH HUIIKIIIIMIf HIUHHW Purspringer József, a taksonyi általános iskola VII. osztályos tanulója próbál (Foto: Gáldonyl) Népi ellenőrök 54 állami gazdaságban, gépállomáson és termelőszövetkezetben Milyen képet mutat a felkészülés a nyári mezőgazdasági munkákra? Az elmúlt hetekben a népi ellenőrök Somogy, Békés, Pest, Fejér és Borsod megye 54 állami gazdaságában, gépállomásán és termelőszövetkezetében, továbbá ezek felügyeleti és ellátó szerveinél tartottak vizsgálatot, hogy megállapítsák: milyen a felkészülés az aratási, a cséplési és a növényápolási munkákra. A népi ellenőrök tapasztalatai szerint az állami gazdaságokban és a termelő- szövetkezetekben a tervekben előirányzott nagyságú területeket vetették be. Változás legfeljebb annyi, hogy a késői tavaszodás miatt az előirányzottnál több a takarmánynövény-vetés. Általában megfelelően kijavították a gépeket a gépállomásokon — állapítják meg a népi ellenőrök —, egyes helyeken azonban olyan gépeket sem javítottak ki, amelyeket már munkába kellett volna állítani. Az Edelényi Gépállomá. son például nem hozták rendbe a fűkaszát és a rendsodrót, az Ernőd! Állami Gazdaságban pedig az aratógép — mikor a népi ellenőr kérésére meg akarták indítani — mondott csütörtököt, mert egyik alkatrésze hiányzott. A vizsgálat tapasztalatai közé tartozik az is, hogy baj van az alkatrészellátással. A népi ellenőrök szerint jelentősen enyhítene a helyzeten az, ha egyes gépállomások raktáraiban nem heverne feleslegesen sok, máshol hiányzó alkatrész. A Tabi Gépállomás raktárában például 80 000 forint értékű különböző alkatrész porosodik négy év óta, s mivel a készlet nagyobb a megengedettnél, az állomás nem tudja beszerezni a szükséges új alkatrészeket. Még néhány érdekesebb tapasztalat az ellenőrzésből: a gépállomások az aratási munkák 70—80 százalékát végzik majd szerződéskötések alapján. A termelőszövetkezetek várakozáson felül igénybe veszik az állomások gépelt a növényápolásban, hogy gyors munkával ellensúlyozhassák a kedvezőtlen időjárás káros hatásait. Általános tapasztalat, hogy a legtöbb megye elmaradt a cséplőcsapatok szervezésével. A népi ellenőrök arra hívták fel a figyelmet, hogy az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a szükséges munkaerő biztosítására. A népi ellenőrzési bizottságok a vizsgálat eredményeiről tájékoztatták a helyi vezetőket, s több helyen azonnal intézkedtek a tapasztalt hibák ki ja. vitása érdekében. A Július 1-én átveszi a HíV-ei a fővárosi tanács A főváros gyakran sürgette, hogy a MÁV adja át a HÉV-et a fővárosi tanácsnak, mert ha ugyanaz a szerv irányítja a villamos, a trolibusz, az autóbusz és a helyiérdekű vasút forgalmát, lényegesen jobban meg lehet oldani a peremvárosok közlekedését. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium megértette ennek jelentőségét, s az év elején Kossá István miniszter bejelentette, hogy a MÁV átadja a HÉV-et a fővárosi tanácsnak. Az átadással kapcsolatban időközben különböző nehézségek merültek fel. Legutóbb Németh József . mniszterhelyettes, a MÁV ve- i zérigazgatója és Szili Géza, a ; fővárosi tanács elnökhelyettese I tárgyalt a nehézségek áthidalá- j sáról. A megbeszélések ered- : ményesek voltak, s így a HÉV [ július 1-től kezdve a fővárosi \ tanács kezlésébe kerül. \ Ezzel kapcsolatban Szili I Géza elnökhelyettes elmon- j dotta, hogy az átvétel után sür- fgősen kidolgozzák az elővárosi Ivasút. fejlesztésével kapcsola- = tos teendőket és összehangol- ! ják a villamos-, illetve autó- l busz-közlekedéssel. Remélhető- i leg sikerül azoknak a kérések- I nek zömét is teljesíteni, ame- |lyek már hosszabb ideje hang- |zanak el az utazóközönség ré- ! széről. 1 Duplafalú tejeskanna | A Hódmezővásárhelyi Fém- ! ipari Vállalat dolgozói alumí- ! műmből huszonöt literes, dup- | lafalú tejeskanna mintapéldá- ! nyát készítették el. A két lelj mez között húsz milliméter 1 vastag légmentes teret képez- | tek s ezzel szinte tökéletes hő- ! szigetelést; értek el. így meg- ! akadályozzák, hogy a nyári | nagy melegben a szállított tej | megromoljon. télen pedig meg- | fagyjon. Az újítás iránt nagy I az érdeklődés és valószínű, í hogy már ebben az esztendő- j ben megkezdik a sorozatgyár- = tást, ERIK AZ EPER rés távolságra. A szántás mélysége átlagban 30 centiméter. Háromévi kísérletezés után Batuska István rájött, hogy legjobb a 90x40-es sores tőtávolság ;— legalább is az ő földjén —, mert így lehet legjobban kihasználni a területet, s így nagyszerűen éri a napfény is a gyümölcsöt. Harmadik kísérlete alkalmával nem 30, hanem 60 centiméterre forgatta meg a talajt. Ezen a területen most haragoszöld, óriás bokrok terülnek szét, s a nagy, kövér levelek alól tömött fürtökben kandikál ki a sok-sok illatos eper. A kísérletező ügyes gazda úgy tervezi: már az ősszel hasonló műveléssel 90x40 centiméteres távolságra telepít 400 négyszögölt, jövőre pedig újabb 800 négyszögölt. Kiszámította, hogy csupán ezzel az eljárással 15—20 mázsa többlettermés érhető el holdanként. Igaz, most sem panaszkodhatnak Batuskáék. Naponta 2— 2,2. mázsa epret adnak át a velük szemben levő felvásárló telepnek. Száz mázsa naponta Ennyit vesz át Péter János, az Örkény és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet felvásárló telepének vezetője. A telepen elvben reggel 8-tól délután 4-ig van átvétel, de valójában megállás nélkül folyik a munka. Állandóan jön- nek-mennek a gépkocsik, hűtőkocsik, hogy azon frissiben szállíthassák a kényes gyümölcsöt előbb a dabasi állomásra, onnan a budapesti piacokra, meg a külföldi nagyvárosok kirakataiba. Az átvevőtelep dolgozóinak bizony nem sok szabadidőjük van, hiszen csupán szerződéses termelő 160 fordul meg náluk naponta kétszer is. Ezenkívül jönnek azok is, akik nem szerződtek, de áruik jelentős részét itt értékesítik. A szerződők jártak jól Ismételten bebizonyosodik, hogy a gyümölcs-zöldségter- melési szerződések előnyösek a termelők számára. Nem kell piacozni, utazgatni, törni az árut, s mégis becsületes ösz- szeget kapnak érte. A szerződő felek megkapják a mindenkori átvételi ár mellett a tíz százalékos felárat. Ettől az összegtől viszont elesnek azok, akik nem állandóan, hanem csak álkalomadtán viszik áruikat a földművesszövetkezetbe. A nagyobb területű epressel rendelkező gazdák, mint Almási István, Kovács Mihály, Molnár János, Kovács György, Kufa János, ifj. Lovas József és a többiek élnek is a szerződésadta előnyökkel, s naponta csupán a 10 százalékos felárból szép summa pénzt visznek haza. 100-120 ezer forintot fizet ki a földművesszövetkezet naponta a falu, s a környék gazdáinak csupán az eperért. Körülbelül három hétig tart az eperszüret, addig szinte ömlik a pénz a földművesszövetkezet pénztárából Természetesen a gazdák zsebébe vándorol át. Úgy mondják: 30—40 ezer forintot jövedelmez egy-egy hold jótermő, jól gondozott epres Ezért szaporodik évről évre szinte ugrásszerűen az új telepítések száma. Csak azt sajnálják a táborfalvi gazdák, miért nem hittek előbb az ag- ronómusoknak. Szebelkó Erzsébet összevissza Hhrminc holdon termesztik Táborfalva homokján ezt a mosolygó, üde, piros gyümölcsöt; a földiepret, vagy más néven szamócát. Néhány évvel ezelőtt gúnyosan legyintettek a gazdák, ha a járás agronómusa meg akarta győzni őket az epertermesztés előnyeiről. Ma sokan bánják már ezt a húzódozást, s azt tartják szerencsés embernek, akinek a kertjében ott piroslik a drága gyümölcs. Valóban drága, 16 forint kilónkénti áron kezdte átvenni a szerződött árut a helyi földművesszövetkezet. | Minden munkát megfizet j az eper. Ez a véleménye Ba- i tuska Istvánnak is. Nyolcszáz I négyszögölnyi epresében min- ! dennap ott hajladozik a csa- \ Iád, de még a rokonság is. [ Szedegetik az érett szemeket, \ azután rendezgetik, osztályoz- I zák a .ládákban. Az ő termé- | sük túlnyomó többségben I megüti az export kívánalmait. I Batuska István negyedik éve I foglalkozik epertermeléssel. I Sőt. nemcsak termel, kísérle- í tezik is tábláján. Háromféle | telepítéssel foglalkozott. A 1 tábla egyik részén 80x80 cen- ! timéteres sor- és tőtávolságra I ültette a szamócabokrokat, a \ másik részén 90x40 centiméte-
