Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-01 / 128. szám

Prága után — Túra előtt Soós Gábor játékvezető útijegyzetei Soós Gábor Pest megyei já­tékvezető sportpályafutásának egyik jelentős eseménye zajlott le május 25-én. Először bírás­kodott külföldön, ő volt az egyik partjelzője a Dinamo Prága—Tudomány Temesvár Duna Kupa labdarúgó-mérkő­zésnek. De nemcsak ez jelen­tett újdonságot, hanem az is, hogy először utazott repülőgé­pen, Felhők felett •“ Szombaton 9.05-kor star­tolt a háromtagú magyar já­tékvezető különítmény gépe — emlékezett vissza. — Gépünk 3200 méter magasan napsütés­ben haladt. Nagyon szép lát­ványt nyújtottak az alattunk úszó felhők. 10.50-kor már Prá­gában voltunk, a repülőtéren várt bennünket a Dinamo egyik vezetője. A Hotel Mora- vában kaptunk szállást. ».Dniverzáns" villamosjegy — Délután városnézés szere­pelt műsoron —, folytatta. — Nagyon tetszett a csehszlovák főváros, melyet elégedett, nyu­godt emberek laknak. Az autó. buszokon, villamosokon nincs tolongás, s érdekesség, hogy a villamos átszállójegy a buszon is érvényes. Soós Gábor, a Pest megyei Tanács kézműipari vállalatá­nak gépkocsivezetője, s így ki­csit „szakmai“ szemmel is fi­gyelte Prága közlekedését. — Feltűnt a prágaiak fegyel­mezett magatartása. A rend­őrök rendkívül udvariasak, kö­rültekintőek. Ha valakit „lefü­tyülnek“, mosolyogva intik ma­gukhoz, s udvariasan magya­rázzák. el a helyes közlekedést. — Érdekesség, hogy az utca- kereszteződéseknél, ahol nincs jelzőlámpa, a forgalom irányí­tó rendőr nem középen áll, ha­nem szélen. Állandóan mozog, mintegy „tereli“ a járókelőket egyik oldalról a másikra. De ahol lámpa működik, ott is van ilyen »terelő“ rendőr. 1:3-ról 5:3 A mérkőzést szombat este a két csapat vezetői, valamint a játékvezetők közötti megbeszé­lés előzte meg. Megállapodtak többek között a cserelehetőség­ben. A stadion, a vasárnapi mérkőzés színhelye az Újpesti Dózsa sporttelepéhez hasonló. — Nagy iramban indult a játék — mondotta Soós Gábor. — Az első félidőben én a te­mesvári csatársort fogtam. 1:1- es félidő után 3:l-te elhúztak a romának, majd a H. félidő 30. perce táján szépített a hazai csapat. Vérbeli kupaküzdelem alakult ki, 8 perc alatt 4 gólt rúgtak a prágaiak, s 5:3-ra ala­kult a végeredmény. Az esti banketten mindkét fél vezetői elismeréssel adóztak a Gere, Soós, Petri magyar já­tékvezetőhármas működésé­nek. A Dinamó 7 sporttelepén Tavaly Pest megyében sze­repelt a Prágai Dinamó 7. lab­darúgó csapata, s így Soós Gá­bornak volt „helybeli“ isme­rőse. Többek között Liebmann Hermann, a prágaiak egyik ve­zetője, aki az elmúlt évben nagyon kellemes időt töltött hazánkban. Liebmann Her­mann egy prágai sportbolt ve­zetője. Hétfő délután leltár volt náluk, s ennek befejezté­vel készségesen kalauzolta ki a Pest megyei játékvezetőt sport­telepükre. — Hatalmas beruházással bővül szép létesítményük. Töb­bek között kosár- és röplabda- pályát, valamint körlépcsőt építenek előregyártott beton­elemekből. A társadalmi munr kában olyan neves sportolók is részt vesznek, mint Bican, Kos- licek és Planicka, az egykori kitűnő kapus. A pálya hosszá­ban húzódik az öltözőépület. Két öltöző leozött van a fürdő­helyiség, melynek közepére kis medencét süllyesztettek. Régi ismerősök között Soós Gábor a pályán össze­találkozott azokkal a játéko­sokkal, akiknek tavaly Mono- ron mérkőzést vezetett. Rögtön megismerteik egymást, s a prá­gaiak szívesen emlékeztek vissza a Pest megyében töltött napokra. Megkértek, hogy tolmá­csoljam üdvözletüket a Pest megyei ismerőseiknek. A sport­kör kultúrtermében igen ked­ves látvány fogadott. A falat köröskörül kis zászlók borítot­ták, amelyeket vendégszereplé­seik alkalmával kaptak. Ott volt többek között a monori, üllői, gyömröi és albertirsai sportkör zászlócskája is. Na­gyon kellemes volt itt távol a hazától Pest megyei emlékek­kel találkozni. Visszautazás — Kedden reggel s/4 hatkor a Berlin—Prága—Szófia expresz- szel indultunk hazafelé. Amer­re elhaladtunk Csehszlovákiá­ban, csaknem minden ház tete­jén televíziós antennát láttunk. Prágában is hasonló volt a kép, sőt egy.egy épületben több ve­vőkészülék is volt. Pont 12 órás utazás után kedd délután V* hatkor érke­zett meg a magyar játékvezető- hármas Budapestre. Ismét Túrán Soós Gábor már régóta járja a megyét, nemcsak magasabb, hanem alsóbb osztályú mérkő­zéseket is szívesen vezet. Ma a Túra—Aszód II. osztályú ta­lálkozón bíráskodik. — Pár éve nem vezettem már Túrán — beszélte befeje­zésül. — Ha jól emlékszem, legutoljám a Túra—Felsőgöd mérkőzésen voltam, amely 2:2- es eredménnyel végződött. Ak­kor sportszerű, élvezetes küz­delmet vívott a két csapat, s a közönség is tárgyilagosan visel­kedett. A mai találkozó „helyi rangadónak" számít, remélem, hogy a nagy tét ellenére most is sportszerű játék lesz. — reitter — Bécs főpolgármestere szerdán közölte az Osztrák Olimpiai Bizott­sággal. hogy a Nemzetközi Olim­piai Bizottságtól kérni akarják az 1964. évi nyári olimpiai játékok rendezését. Előzetes számítások szerint a meglevő sportpályák és egyéb létesítmények tökéletesíté­séhez és megfelelő bővítéséhez mintegy 30 millió schilllngre volna szükség. ’ Hol lesz ma spartakiád? Ma számos községben rendez­nek spartakiádot. A beérkezett je­lentések szerint a következő he­lyeken vetélkednek a sportolók. Püspökhatvan, Hévizgyörk (aszó­di járás), Pilisborosjenő, Zsámbék, Pusztazámor, Budakeszi. Nagy­kovácsi, . Sóskút. Pilisszentiván, Piliscsaba (budai járás), Dabas, Újlengyel, Táborfalva (dabasi já­rás), Isaszeg (gödöllői járás), Ve- csés (monori járás), Nagykáta, Tápiószele, Tápióbicske, Szent- mártonkáta (nagykátai járás), Szi- getszentmiklós. Pereg, Szigetbecse, Tököl (ráckevei járás), Ipoly- damásd, Letkés, Bernecebaráti (szobi járás). Püspökszilágy, Penc, Váchartyán, Vácbottyán (váci já­rás). Ez történt tavasszal — A Váci Petőfi gyengébb szerepléséről — A Váci Petőfi NB Il-es lab­darúgó-csapatát az 1957—58- as bajnokságban sikerek és balsikerek felváltva kísérték. Az őszi fordulóban az ötödik helyen végeztünk. Ennek örül­tek is a reálisan és tárgyilago­san gondolkodó sportemberek. Voltak olyanok is, akik első­ségről, NB I-ről álmodoztak. Az utóbbiakat érte a legna­gyobb csalódás, a balsikerek­ben „gazdag” tavaszi forduló eddigi eredményei után. Néz­zük csak, mi okozta a gyen­gébb szereplést? Míg ősszel a vezetés egysé­ges volt, addig tavasszal Va­dász elvtárs betegsége és egy- idei kényszerű kiválása miatt a vezetőség meggyengült. A szakosztály nem kapott támo­gatást, sőt rosszindulatú intri­ka is erősen befolyásolta a csapat szereplését. A tavaszi idényben sok volt a sérült és több esetben egy-egy mérkőzésre csak 10 Három hír — három NB lll-as csapatról A NAGYKÖRÖSI KINIZSI szer­dán a Ceglédi Vasutas otthonában vívott edzőmérkőzést. Ezen 5:l-re alulmaradt a Kinizsi. Azonban nem a számszerű eredmény volt a fontos, hanem mindkét csapat­nál az összjáték és a kapuralövés gyakorlása. A körösiek 20—25 mé­terről Is olyan bombákat zúdítot­tak a kapura, hogyha így lesz majd Nyergesujfalun is, akkor nem marad el a siker, s legalább az egyik pontot elhozzák az él­lovas otthonából. A Kinizsi autó­busza ma reggel 7 órakor indul, azért ilyen korán, hogy a játéko­sok ne a déli kánikulában utazza­nak. A SZENTENDREI HONVED elő- mérkőzését is kíváncsian figyelik majd a szakosztály vezetői. Ugyan­is az NB Ill-as találkozó előtt a szentendrei gimnázium és az ál­talános iskola csapata játszik. A sportkör a diákokból akar majd utánpótlást biztosítani. A nógrádiak ellen készülődő ifi­válogatott péntek délután Szent­endrén vívott edzőmérkőzést. A csapat tartalékosán játszott, mert öt labdarúgó, Czékus, Décsl, Sás­ka, valamint a nagykőrösi Gulyás és Decsl nem jelent meg. A két együttes a következő ösz- szeállításban kezdett: Pest megyei ifjúsági válogatott: Adorján — Fleischmann. Raukő, Finszter — Doroszlai, Lukács — Takács, Bech- ler, Kalász, Krausz, Derzbach. Szentendrei Építők ifi: Tálas — Juhász, Margaretovics, Gombás — Jolsnal, Dokmány E. — Mihajlo- vics, Misein, Dokmány F,, Kiss F., Nemes. Szóhoz jutott még Erdős és Kiss L. is. A 10. percben Kiss F., a hazaiak­nak szerezte meg a vezetést, majd két perc múlva Doroszlai 25 méte­res szabadrúgásból egyenlített. Fordulás után Doroszlai lett a vá­A Ballnka ellen készülő Honvéd hétközben a Gázgyár NB H-es együttesét fogadta. Ekkor a múlt vasárnapinál gyengébb teljesít­ményt nyújtott a csapat: 5:3-ra kikapott. Ennek ellenére Kubik Ferenc edző bízik abban, hogy a labdarúgók kijátsszák szokott for­májukat és lelkes teljesítménnyel mindkét pontot otthon tartják. A PILISI BÁNYÁSZ kedvezőt­len előjelekkel készül a Pécel el­leni mérkőzésre. Juricza, Marjai és Bauer sérült. Spamberger házi­fegyelmi. Kimmel pedig a szövet­ség eltiltása miatt nem játszhat. Helyettük ifik szerepelnek majd, őket már kipróbálták a hétközi edzőmérkőzésen. A vörösvárlak autóbusza, melyen szurkolók is utaznak, délután fél négy órakor indul el Pilisvörösvárról. A ked­vezőtlen előjelek ellenére a veze­tők tisztes eredményre számíta­nak. lógatott középcsatára. .A 1#. perc­ben Ismét Kiss F. juttatta előny­höz a szentendreieket, rögtön utá­na Krausz talált a hálóba. A 35. percben újból a hazai balösszekötő volt eredményes, befejezés előtt Doroszlai egyenlített. A II. félidő­ben Adorján kivédett egy ll'-est. Szilágyi László dr., a válogatott edzőjének véleménye szerint, a mérkőzés igen Jól megfelelt cél­jának. A lelkes, jó erőt képviselő Szentendre teljes erőbedobással küzdött. A válogatottnál nem az eredmény volt fontos, hanem a taktika gyakorlása. A csatársor különösen a II. félidőben tűnt ki, a befejezéssel azonban adósak maradtak a játékosok. Doroszlai, Takács, Krausz és Derzbach telje­sítménye dicsérhető elsősorban. A hazai együttes legjobbjai Kiss F„ a két Dokmány és Misein voltak. játékos állt rendelkezésünkre. Tavasszal öt mérkőzést vesz­tettünk el egy góllal, bár leg- töbször döntő fölényben vol­tunk­Azért nem tudtunk győzni, mert néhány játékos helytele- leoül, sportemberhez nem mél­tóan élt, viselkedett. A labda­rúgás csapatjáték, így hiába élt sportszerűen, edzett becsü­letesen és küzdött szívve!- lélekkel a találkozókon hét- nyolc játékos, ha két-három labdarúgó nem élt megfele­lően, immel-ámmal járt edzé­sekre, s a mérkőzéseken az akarat és a lelkesedés legki­sebb szikrája nélkül vett részt. Ezt a sportszerető váci kö­zönség nagy része nem tudta és az edzőt, valamint a szak­osztályvezetőt okolták, hogy miért maradtak ki a csapat­ból ezek a „jó játékosok” El­temették a csapatot és kiesés­ről beszéltek a szurkolók. A megfogyatkozott vezető­ség a játékos-kollektívával együtt a közelmúltban meg­vizsgálta ezt a kérdést s úgy döntött, hogy azok játszanak, akik szeretik a labdarúgást és szíwel-lélekkel tudnak küz­deni. Az elmúlt időben már mutatkozott némi javulás. Re­mélhetőleg a játékosokban győz a sportszeretet, egyesüle­tük iránti lelkesedés, s ennek eredményét, gyümölcsét a csa­pat élvezi majd. Jászberényi Zoltán edző Jack Kramer, az amerikai nrofi teniszclrkusztulaidonns legújabban lovakba fekteti jövedelmét. Jelen­leg már S versenylova van s to­vábbi 19 versenyló átvételéről tár­gyal. Kramernek Kaliforniában versenyistállója van s reméli, hogy az új turf-idénvben sikerei 1 lesznek a lósDortban is. Jól sikerült edzömérkőzés Szentendrei Építők ifi—Megyei ifi válogatott 3:3 (1:1) A keszthelyi Georgikontól a gödöllői Agráregyetemig („A mezőgazdaság nem mesterség, amely apáról- fiúra öröklődik, hanem tu­domány, amelyet el kell sajátítani.” Tessedik Sámuel) Holnap nyitja kapuját a gö­döllői Agráregyetemen meg­rendezett mezőgazdasági felső- oktatásról szóló kiállítás. Két héten keresztül bárki meg­tekintheti, de addig is adunk belőle egy kis ízelítőt. A kiállítás első latinnyelvű, cirkalmas betűs dokumentu­mai arról tanúskodnak, hogy hazánkban már a XVII. század második felében két oktatási tanintézetben tar­tottak mezőgazdasági előadá­sokat. A nagyszombati egyete­men a „Természetbölcselet”, a szempci kollégiumban pedig az „Oeconomia” című tárgy keretében: Persze, ebben az oktatásban csak nagyon szűk réteg vehetett részt, pedig szé­les körben szükség lett volna a felvilágosító szóra, amint az Tessedik Sámuelnek, a lelkes mezőgazdasági kutatónknak önéletrajzából is kiviláglik: „Külföldről hazatérve . . Szarvas városába jöttem, s azóta itt lelkészkedem. Figyelő szemmel néztem magam kö­rül, a költők által oly gyönyö­rűen megénekelt falusi élet egyszerűségeit keresve, de ehelyett korlátoltságot, csökö­nyösséget, a leghasznosabb ter­vek iránti bizalmatlanságot, s a legszükségesebb dolgokban való fogyatékosságot találtam.” Nem kímélve időt és fárad­ságot, lelkesen járta a falut, igyekezett tanítgatni, fásultsá­gából, nemtörődömségéből fel­rázni a parasztságot; Meggyő­ződve arról, hogy az idősebbe­ket nehezebb nevelni, az ifjú­ság felé fordult, a falusi taní­tókat igyekezett helyesebb ok­tatási módokra rávenni. Az 1797-es év dokumentu­mai méltán foglalnak el je­lentős helyet a kiállítási te­remben. Ekkor vezették be — elsőnek a világon Magyarországon — a felsőfokú mezőgazdasági oktatást. E tu­domány patronálója gróf Fes- tetits György volt, aki rájött, hogy az eredményes gazdálko­dáshoz képzett szakemberekre van szükség. Jószágkormány­zója, Nagyváthy János és Tes­sedik Sámuel javaslatára 1797-ben Keszthelyen főisko­lát nyitott, amelyet Georgikon- nak neveztek. Igaz, a minden­ható császár ettől kezdve ferde szemmel nézett Festetitsre, amiért a tudást terjeszteni igyekszik, de kora társadalmá­nak haladó magyarjai öröm­mel üdvözölték e nemes tettet. Kisfaludy Sándor hozzá írt versében ezeket mondja. „Jeles vagy Te a’ Nemzetben, Mint a’ Nap a’ Természetben, Ki, jó tétre nyugszik, s hél — Élsz míg csak egy Magyar él.” A Georgikon fokozatosan nyolc tagozatúvá növekedett: tudományos-gazdasági paraszt­iskola, Pristaldeum, erdész- és vadásziskola, kertésziskola, ménesmesteri iskola, mérnök- iskola működött, s a nők oku­lására gazdasszonyiskola is létesült. Hogy a tanultakról hírt adjanak másoknak is, minden februárban és május­ban ünnepséget tartott a Georgikon, amelyek 1817-től nagy pompával zajlottak le és Hslikon néven váltak ismertekké. Az ünnep­ségek nemcsak nyilvános vizs­gákat jelentettek, hanem ki­váló szakemberek tudományos konferenciájává szélesedtek. Neves költőket, írókat is meg­hívtak és szóhoz juttattak ez alkalmakkor. így komoly kul­turális, társadalmi fórummá lett az iskola. A tanári kar ál­dozatkészségére vall az a tö­rekvés, hogy szakmailag támo­gassák a Keszthely vidéki gaz­dákat. Csanády Gusztáv veze­tésével például vetőmagvizs­gáló intézet alakult. Tanácsadó intézmény is működött. Bizo­nyítja ezt egy nyomtatott la­pocska, amelynek címe: „Érte­sítés a keszthelyi m. királyi gazdasági tanintézetben szer­vezett gazdasági tanácsadó in­tézmény ügyében.” Az iskolá­ban uralkodó hazafias szellem­re rávilágít egy 1848 májusá­ban készült tanári jegyző­könyv: „A Georgikoni ifjúság a haza védelmére lelkesülvén, május 21-én reggel tömegestől az Archon szállásán megjelen­ve immár távozó szándékát nyilvánítá, kérvén egyszersmind magát a próbatételtől fel­menteni, s ezen felmentést bizonyítványaikban megje­gyezni.” S megjegyzi még: a tanév második felében az is­kola a rendkívüli események következtében a próbatétel alól felmentette az egész ifjú­ságot. Persze, nem mindegyik főúr volt oly nagylelkű, mint a Georgikon alapítója. Az egyik írás 1869-ben már arról pa­naszkodik, hogy gróf Festetits Tasziló csakis a legrosszabb földeket adja a tanintézetnek. De a mezőgazdasági oktatás mégis terjedt. Ebben az idő­ben már folyik a mezőgazda- sági szakoktatás Debrecenben, Szombathelyen, Magyaróvárott és Budán is mezőgazdasági tanszék alakul, Mitterpacher Lajos professzor vezetésével. Ezeken az iskolákon olyan kiváló tanárok tanítottak, mint Linhart Árpád, Cserháti Sándor, Újhelyi Imre. Magyar­óvárott alakultak az első modern kísérleti állomások: gépkísérleti, vegyészeti állo­más, s 1897-ben Linhart Árpád megalapította a növényélettan és növénykórtan kísérleti állo­mást. 1844-ben vetődött fel először az Önálló mezőgazdasági egye­tem kérdése. 1906-ban ismét javasolták, de nem talált meg­hallgatásra. A Tanácsköztársaság idején, 1919-ben konkrétan meg is akarták valósítani ezt az el­gondolást, de a köztársaság bukása útját állta. Pedig nagy­szerű terveik voltak a magyar mezőgazdaság legjobbjainak. Ékesen bizonyítja ezt egy kora­beli tudósítás: „Keszthelyről jelentik, hogy 0tt legközelebb földműves iskolát állítanak fel, mely teljesen új alapon fogja a földműves munkásokat ki­képezni. A tanfolyam egy esz­tendeig tart, a tananyagot az új termelőszövetkezetek mo­dern eszméi alapján állítják össze. Az iskolába csak falusi szegényeket vesznek fel, akik­nek teljes ellátásáról az iskola gondoskodik.” A fehér terror, az újból ha­talomra jutott úri társadalom bezzeg nem lelkesedett úgy a szegényparasztság taníttatá­sáért, mint a szakiskolák ta­nárai. Egymásután bocsátották el a haladó gondolkodású ne­velőket. Rapaics Rajmund ne­vét országszerte ismerték. Nagyszerű tudományos mun­káiban („A növények társa­dalma”, „A magyar gyümölcs”, „A növényi vitaminok és hor­monok”) ő ismertette meg a növényszociológiával a hazai köröket. Móra Ferenc író ára­dozva dicsérte „A magyarság virágai” című munkáját, azt írván róla: „Kevés oly szép könyvet láttam, mint a Ra- paicsé ...” Mindez nem zavar­ta Horthy bíróságát abban, hogy eljárást indítson Rapaics ellen. A kiállításon látható a tanúvallomási jegyzőkönyv, amelyben Wilhelms Pál, a debreceni gazdasági akadémia akkori hallgatója elmondta: „Mikor a szovjet kormány megalakult, Rapaics Rajmund gazdasági akadémiai tanár első óráján nem tantárgyakból tar­tott előadást, hanem a kom­munizmusról. Kifejtette ez al­kalommal, hogy milyen szép a kommunizmus, egv új és szebb világot fog teremteni a régi, romlott világ helyett, amikor az igazság győz, s nem a nagy- tőkések és kizsákmányolok kezében lesz a hatalom, ha­nem a munkások és proletárok kezében...“ Talán mondani sem kell, hogy Rapaics Raj- mundot elmozdították állásá­ból. 1945 újabb határállomás mezőgazdasági felsőfokú okta­tásunk történetében. Megala­kult végre az Agráregyetem. Most már megkezdhettük azt, amiről oly sok kiváló tudós álmodozott: a dolgozó paraszt­ság széles tömegeinek oktatá­sát. Nagy feladat hárul az egyetemre: a szocialista nagy­üzemi mezőgazdaság számára kell szakembereket nevelnie. Méghozzá olyan szakembere­ket, akik nem csupán a mező- gazdasági termelés átalakítá­sából veszik ki tevékenyen a részüket, hanem alapítani, for­málni tudják az embereket is. Ha a rendezők szerénysége miatt erről nem is szól a kiál­lítás, tény, hogy az egyetemek­ről kikerült fiatalok többsége nagyszerűen megállja a helyét mindkét területen. A kiállítás megnyitásával egyidőben a gödöllői Agrár­egyetem megnyitja tudomá­nyos ülésszakát. Idősebb és fiatalabb szakemberek számol­nak be az utóbbi évek során elért tudományos eredmé­nyeikről. Az ülésszak széles­körű programja azt mutatja: újult erővel fejlődik, gazdag­szik a magyar mezőgazdasági tudomány. Szebelkó Erzsébet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom