Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-05 / 131. szám

1958. JŰNIUS 5. CSÜTÖRTÖK ffít MCft irtai) 3 LEGFONTOSABB ÁZ EMBER A műszaki fejlesztés a Ganz Árammérőgyárban (Négy baráti ország képvise­lőivel jártam á minap a gö­döllői Ganz Árammérőgyár­ban. Ilyenkor a vendéglátói kö­telezettségek nagyon lekötik a gyár vezetőit, Hajduska fő­mérnök elvtárs mégis talált módot árra, hogy egy nagyon fontos eseményről tájékoztas­son. — Elkészítettünk egy be­számolót a műszaki fejlesztés­ről. Ezt a legközelebbi üzemi tanácsülésre szánjuk — mon­dotta, aztán hozzátette még: — A sok „ezt fogjuk csinál­ni“ helyett most főleg arról be­szélünk, hogy mit valósítot­tunk meg. Bővebben nem beszélgethet­tünk, de megkaptam a szóban- forgó beszámoló egy példányát, amely lakonikus rövidséggel ugyan, de minden lényeges megoldást tartalmaz. Megérné a hét és fél stenci- les beszámolót teljes terjedel­mében közreadni, de mivel er­re nincs mód. legalább ízelítőt | adunk a gyártmány- és gyár- j tásfejlesztés, az üzem- és gyár- j tásszervezés és az újítómozga- j lom fejlődésének eredményei- j ről. A gyártmányfejlesztés legfontosabb fázisát képezte az NE—HN típusú mérőcsalád ki­építése. Ezáltal mind a belföl­di, mind a külföldi igényeket kívánják kielégíteni. A mint­egy 50 típusból álló család utolsó prototípusát elfogadták, ezzel az 1955 óta tartó fejlesz­tési csoport befejezést nyert. A közelmúltban elkészültek az új, bakelitházas árammérő mintapéldányai. Az előkalkulá­ció eredményei biztatóak, a szériagyártást a harmadik ne­gyedévben megkezdik. 1956-ban, elsősorban a gyár szükségleteiből kiindulva, el­határozták az egy- és három­fázisú hitelesítő berendezések gyártását. A prototípusok 1957- ben elkészültek. Jelenleg négy darab 'egyfázisú berendezés el­készítésén dolgoznak. Az ered­mények biztatóak, máris je­lentő? az új berendezések irán­ti érdeklődés. És most idéz­zünk néhány sort á beszámo­lóból: — Itt ki kell emelni az egész műhely kollektívájának lelkes'munkáját, amely ko­moly lendülettel és ötletes megoldásokkal tette lehetővé a fenti eredményeken Ebben a csoportban új gyártmánynak tekinthető a kí­sérleti műhelyben elkészített nagyfeszültségű vizsgálóberen­dezés. Ehhez hasonlót Magyar-; országon eddig nem gyártót-: tak. Maris érdeklődnek iránta,: de a mostoha .helykörülmé­nyek akadályozzák a gyártást Ismertetik továbbá az egy­fázisú és speciális árammé­rők fejlesztési eredményeit, majd áttérnek a gyártásfej- lcsztés ismertetésére. — A gyárunkkal és gyárt­mányainkkal szemben támasz­tott követelmények szüksé­gessé teszik, hogy a technoló­giai eljárások fejlesztésévél a termelés növelését, a minőség javítását és az önköltség csök­kentését segítsük elő — írják. Ezt követően hangsúlyoz­zák: — Dolgozóink munkakörül­ményeit állandóan javítani kívánjuk. A munkás, akt kényelmesebb körülmények között végezheti munkáját, kevésbé fárad ki, ami természetesen a termelés mennyiségére és mi­nőségére is hatással van. Mit tettek e cél megvalósí­tása érdekében? Egy egyszerű példát erre. A fúrósműhelv átszervezésével alkalmazott gurulószék lehetővé teszi, hogy a marógép kezelését ül­ve végezhessék a dolgozók. E könnyítés megvalósítása mind­össze ezer forintjába került z vállalatnak, hasznát pedig legjobban az érintett munká­sok tudják felmérni. Ezután felsoroliák a műhe­lyenként megvalósított mű­szaki intézkedéseket. A fröccs- öntőműhelyben gépesítették í forgórésztartó sorjárását, fi tob“; műhelyhez képest a ba kelitműhelyben történt a leg több változás. A kézi prése lésről áttértek a hidraulika préselésre. Az általános terv émelés ellenére t sikerült itt megszüntetni a harmadik mű­szakot. A lúgozóműhelyben a hidraulikus lúgozógép és a bondcrautomata helyettesíti az eddig végzett nehéz fizikai munkát. A nikkelezömühelv- ben az egészségre rendkívül káros homokolás helyett el- oxálást vezettek be. Még sokáig lehetne sorolni a példákat. Valamennyi in­tézkedés megvalósításából lát­szik, hogy ebben a gyárban minden lehetőséget kihasznál­nak a dolgozók munkájának megkönnyítése érdekében. — Könnyű nekik — mond­hatná valaki — biztosan sok beruházást kapnak. Válaszul idézzünk a beszá­molóból : j — Az elmúlt időszakban i született eredmények többnyi- I re újfajta készülékekkel, há­zilag gyártott, vagy vásárolt j célgépekkel és gépekkel, va­lamint munkavédelmi intéz­kedésekkel valósultak meg. Az ember munkáját kíván­ják megkönnyíteni a vállalat szervezésekor elkövetett hi­bák fokozatos megszüntetésé­vel is. Átrendezték az edző- műhelyt, a bakelitműhelyt, a kisgépműhelyt, a TMK-t fel­hozták az alagsorból. Egy helyre telepítették a korábban öt helyen levő raktárt. Meg­oldották a védőétel megfelelő tárolását. Megjavították a belső anyagszállítást stb., stb. Valamennyi mondat csu­pán címszó, valamennyiről fe- i jezeteket lehetne írni. Az in- ! tézkedések lényegét a követ­kező szavakkal lehetne össze­foglalni: mindent az emberért No, és mit tesz az ember a gondoskodásért cserébe? Ho­gyan járul hozzá ő maga is saját munkája megkönnyíté­séhez? Válaszoljanak erre az újítómozgalom eredményei. A tavalyi „év. utolsó negye­dében 53 újítást adtak be. Az idei első évnegyedben ez a szám 78-ra emelkedett. Az utókalkulált gazdasági ered­mény csaknem kétszerese a ta­valyi év hasonló időszakában elért eredménynek. Az 1958 első negyedévében beadott újítások egy év alatt 425 512 forint megtakarítást eredmé­nyeznek. Kiemelkedő újítások: a Hla- dik—Juhász—Strust-féle hu­zaldaraboló, a Szabó—Ar­vai-féle rugóacélos fe-, szültségtekercsrögzítő és a Wild-féle távtartó hüvely nélküli közlőműszerelési meg­oldás, amely évente 18 200 forint megtakarítást ered­ményez. Ezek az újítások azt bizonyítják, hogy egysze­rű, de ötletes megoldásokkal is nagy összegeket lehet meg­takarítani, ami nemcsak a vál­lalatnak, az újítónak is elő­nyös. A mindössze néhány hónap alatt elért eredmények jelen­tősek. A műszaki fejlesztéssel foglalkozó műszaki és fizikai dolgozók derekas munkája biztosíték arra, hogy a Ganz Árammérőgyár a jövőben is élen halad a gyártásszervezés és a technológia fejlődését il­letően az ország műszeripari vállalatai között. Farkas István Műszáltól a törhetetlen fésűig A második félévben megindul a kaprolaktám és a poliamid fröccsanyag gyártás A Hungária Műanyag, és Vegy így árban utolsó szaka­szába érkeztek a kaprolaktám és az ebből az alapanyagból készülő poliamid fröccsanyag- gyártás előkészületei. A gé­pek szerelése rövidesen befeje­ződik és a második félévben megindul a poliamid fröccs­anyag előállítása, majd poli­amid fóliát is készítenek. Nagy lépést tesz ezzel előre a hazai műanyagipar, mert je­lentős mértékben függetlenít­heti magát a külföldi behoza­taltól és megveti a hazai mű­szálgyártás alapját. A Nyer­gesújfalui Viscosa Gyárban ugyancsak vége felé közeledik a műszál üzem szerelése. A kaprolaktámból itt csinálják majd a magyar poliamid mű­szálat, a danulont. Másik felhasználási módja sem kevésbé hasznos. A rend­kívül rugalmas, szinte törhe­tetlen, szívós, tartós,, hőálló poliamid fröccsanyagból fogas­kerekeket. csapágyakat, külön­böző textilanyagi gépalkatré­szeket és egyéb hasonló cikke­ket készítenek. A Kábel- és Műanyaggyárban már kísérle­teznek poliamid csapágyak gyártásával. Ezenkívül készítenek majd belőle orvosi pravazt, valóban törhetetlen fésűt, szemüvegke- retet és egyéb közszükséglet) cikket. Kínában rekordtermés várható A Kínai Népköztársaság mezőgazdasági miniszterének helyettese kijelentette, hogy­ha ebben a hónapban nem kö­vetkezik be valamilyen ko­moly elemi csapás, úgy a kí­nai parasztok az idén rekord- termést takarítanak be. Ebben az évben 35 millió 800 ezer hektárnyi területről takarítják be a termést. Ebből körülbelül 20 millió hektár az őszi búza. A többi területen repcét, borsót, burgonyát, ba­tátát és más növényeket ter­melnek. Új nukleáris műszereket gyárt az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat A 25. vízibusz készül el az év végére a váci Dunai Hajógyárban N Vácott a Dunai Hajógyárban készítik a jól ismert és köz­kedvelt vízibuszokat. Még júniusban vízre bocsátják a 19. az év végére pedig a 25. vízibuszt. Ebben az esztendőben még újabb típus mintapéldányát készítik el. A melegtengeri, parti hajózásra alkalmas járművet gazdaságos fogyasztású Jendrassik-rendszerű hajómotorral szerelik fel. A vízibuszok nemcsak hazánkban, hanem külföldön is népszerűek. Jugo­szláviában, Csehszlovákiában és Ausztria vizein öregbítik a magyar ipar jó hírnevét. Újabban olasz cégek is érdeklődnek a magyar vízibuszok iránt. Az Irodagépipari és Finom- mechanikai Vállalat többféle új, nukleáris műszert gyárt. A sugárjelző készülék például zárt szobában vagy akár tere­pen is érzékeli a levegőiben le­vő legcsekélyebb mennyiségű rádióaktív szennyeződést is. Sorozatban gyártják már á töltőtoll alakú és nagyságú dózismérőt. A kis készülék 0— 200 milliröntgen értékhatárig skálán mutatja, hogy a ra­dioaktiv anyagokkal dolgozó­kat naponta mennyi sugár éri. Az egyéni sugáradagmérőhöz 220. töltőtoll alakú műszer tartozik. Ezekről azonban csak a készülék segítségével olvasható le a felvett sugárzás mennyisége. Ez különösen olyan ipari üzemekben nélkü­lözhetetlen, ahol tömegesen dolgoznak rádióaktív anyagok- kal. i A TIT Pest megyei szervezete országjáró kirándulásai Az elmúlt május hónapban a megyei szervezet öt alkalom­mal rendezett hajókirándulást 10 különhajóval a Dunakanyar legszebb helyeire: Visegrádra és Esztergomba. A kirándulá­sokon mintegy 7800-an vettek részt. A kirándulások során út­közben a kirándulók ismerteté­seket hallhattak azjérintett tá­jak jellegzetességeiről. Júniusban a megyei szerve­zet rendezésében a Kistarcsai Fésűsfonógyár dolgozói látó* gatnak el Visegrádra és külön- vonatta! is több kirándulást bonyolít le a megyei szervezet. 8-án Vácról, Gödöllőről indul különvonat Gyöngyösre és Mátrafüredre. 15-én nagykőrö. siek, ceglédiek és abonyiak fogják megtekinteni Eger váro­sát. 22-én Dömsödről Egerbe, Táborfalváról pedig Gyöngyös­re és Mátrafüredre indul kü­lönvonat. Itt a nyári siiózás ideje I Jung Ferenc nagymarosi gazdálkodó és felesége a szőlőt kötözi. Véleményük szerint az idén gazdag szőlőtermés ígérkezik (Foto Prukner) Állatállományunk mennyisé­gi és minőségi fejlesztése, a termékhozamok növelése, a ta. karmányozási költségek csök­kentése arra intik az állatte­nyésztőket, (hogy minél több si­lót készítsenek zöldtakarmány­ból. A zöldtakarmányból való silókészítés legfőbb ideje ezekben a hetekben van. Jó minőségű siló készíthető az őszi és tavaszi takarmány­yl BALKON, amelyről itt szó lesz, a negyedik emeleti : sarokszobából szökik az utca | és a város fölé. Délelőttön- \ ként bőségesen ömlik rá a i napfény, csak úgy szikrázik ; tőle a rücskös kőpárkány. A \ fehér mészkőtömbökből ösz- I szeragasztott korlát közepén \ durván kovácsolt rozsdás \ vaskarika éktelenkedik azzal \ a rendeltetéssel, hogy tartója \ legyen az ünnepi zászlók rúd- I jainak. Hatvan év óta elég I sokszor teljesítette ezt a hiva- \ tását, a házat ugyanis a múlt j század legvégén építették az i akkori idők szecessziós bolon- 1 dériájának stílustalanságában. \ Az eltelt; hatvan esztendő kis- 1 sé megvénítette a köveket, a | hőség és a fagy finom repedé- I seket és durva rücsköket mart 1 rájuk. Az egyik ilyen mélyebb | rücsök a zászlótartó vaskari- ! ka közelében most különös I sorstragédia színhelyévé vált. | Néhány héttel ezelőtt, amint I a magas erkélyről elnéztem a 1 város kusza tetőit, gyermekes | örömmel fedeztem fel, hogy í élet költözött a szöbanforgó | rücsökbe. Két pirinyó levélke | kíváncsiskodott ki belőle hal- I ványzöld szemével a gyönyö- | rűséges nagyvilágba. „Szikle- I vél!” — kukorékolt bennem | a gimnáziumi természetrajz | rég elfelejtettnek hitt műsza- 1 va, és már az ábrát is láttam, | amely a hajdani tankönyv vo- I natkozó részét illusztrálta: a I magot, amint csírázni kezd és | az egyik csíra kiemeli a föld I mélyéből a szikleveleket. 1 Ezekben az ünnepi pillanatok- I ban komoly természettudós- | nak képzeltem magamat. Lin- 1 né mester méltó tanítványá­ul nak, és ebben a minöségem- I ben rögtön fel is vetettem a Tavaszi történet tudományos kérdést: hogyan kerülhetett ide, ebbe a nagy magasságba, a hatvan évvel ezelőtt bérpalotává rendezett kőtömeg tetejébe, egy fara­gott mészkőtömb repedésébe az élet csírája, a mag, amely ebben a reménytelen környe­zetben a természet valami­lyen furcsa szeszélye folytán most életre kelt? A KÉRDÉS újabb részlete­ket idézett föl hézagos termé­szetrajzi tudásomból: a növé­nyek szaporodásáról szóló fe­jezet nagyon halvány emlékét. Például a mákot, amelynek fejformájú magháza hosszú és hajlékony nyélen ül. Ha meg­érik, a *fején apró ablakok nyílnak, és ha a szél meglen­geti a szárát, a magfej úgy szórja maga köré a máksze­meket, mint a templomi szen­teltvízszóró a vízcseppeket. Eszembe jutott, hogy vannak szárnyasmagok is, mint pél­dául a gyermekláncfű magja, amelyre finom pehelybóbitát szerkesztett a furfangos ter­mészet. Amikor az én termé- szetrajzkönyverhet írták még nem volt ejtőernyő, az újabb keletű könyvekben az ilyen magot talán az ejtőernyőhöz hasonlítják, és nem szárnyas, hanem ejtőernyős magnak ti­tulálják, mert a bóbitája in­kább ehhez hasonlatos. Dehát — töprengtem ma­gamban — ebbe a magasság­ba nem nagyon hozhatta el a szél sem a gyermekláncfű ej­tőernyős magját, még kevés­bé a mákot. De akkor hogyan jutott ide a mag? Amint gyámoltalan okos­kodásom kanyargós ösvény­kéjén idáig jutottam, egy kis veréb röppent az erkély pár­kányára, és ott felejtve a ma­ga természetes emlékét, ijed­ten röppent tovább, nyilván tőlem ijedt meg. — Heuréka! — fedeztem föl az egyetlen elfogadható lehe­tőséget. Hiszen a tudósok ta­nítása szerint a növények a madarak közvetítésével is szaporodhatnak. Az én pici növénykémet valószínűleg egy mezőn torkoskodó madár­ka közvetítette a balkon re­pedésébe. Milyen bölcs a ter­mészet — áradoztam magam­ban — a madár mindjárt táp­talajt is hagyott a repedésbe hullatott magocska körül. A fejlődés előfeltételei tehát ad­va voltak, az utolsó föltételt valamelyik harmatos éjszaka biztosította, egy harmatcsep- pet hintve a magra, amely most már ebben a kedvező­nek tűnő környezetben csí­rázni kezdett, egyik hajszál­vékony gyökércsírájával jól megkapaszkodott a sziklába, a másikkal pedig fölemelte és széttárta szikleveleit. MÉRHETETLENÜL büsz­kévé tett a tudás és közben úgy megszerettem ezt az én kis palántámat, mintha csak magam ültettem volna saját külön kertemben. Ettől kezd­ve szinte óráról órára figyel­tem fejlődését. Reggelenként óvatosan megöntöztem, ami úgy történt, hogy kis kávés­kanállal néhány csöpp vizet hintettem rája, éppen csak annyit, hogy megteljen a kő- rücsök. Néhány nap múlva már boldogan észleltem, hogy növekedik a palántám és szí-| nesedni kezdenek apró leve-1 lei: halványpiros erezet raj- i zolódik rájuk. Aztán apró | rügy keletkezik hónaljuk-§ ban, majd kifestik és újszü-1 lőtt levelek bújnak ki belőle. 1 Már kiemelkednek apró bar­langjukból is és mohón hab­zsolják a napfényt. Lám, ha évtizedekkel ezelőtt, az utolsó növénytan-vizsga után a va­káció mámorában nem adom el az antikváriusnak kis nö­vénymeghatározómat, most megtudhatnám belőle, hogy a kis palánta Linné mester me­lyik skatulyájába tartozik, miféle géniusz és milyen spé- ciesz? Ma reggel azután beteljese­dett a katasztrófa. Abban a pillanatban, amint kezemben a locsolókannának használt kávéskanállal kiléptem az er­kélyre, a zászlótartó-kariká­ról egy veréb rebbent el. Fél­tő gonddol ápolt növénykém­nek pedig csak megkopasztott szára meredezik elő a letarolt kertben a kőrepedésből. Rög- tun tudtam, hogy a zsenge le­veleket a veréb csőre csípte le, nyilván reggeli nyalánkság­nak. Az a gyanúm különben, hogy ez a veréb volt a tény­leges gazda, ö vetette el ide hónapokkal ezelőtt a magot, mindjárt meg is trágyázta, amint az gondos és szakava­tott gazdához illik, és most — önmagának aratta le a ter­mést. Magamat oktalan nagy­zási mániában képzeltem bir­tokosnak. Akárhogyan is volt, hirtelen nagyon rideggé vált ez a kő­balkon. hiába símoqatta vi­gasztalhatva a vidám május* napsugár. Magyar László keverékből kalászhányás előtt( lucernából, vörösheréből bim­bózás kezdetén, szudánifüből, édescirokból bugahányás kez­detén, szójás silókukoricából viaszérés idején, borsós csala. mádéból, amikor a borsó sze- mesedik és a csalamádé java virágzásban van, kukorica- és napraforgócsalamádéból virág­zás kezdetén, nádból és sásból, amikor a növény még zsenge. Ha a pillangósokat (lucernát, lóherét) egy napig renden fonnyasztjuk, melasz, vagy ! más anyag hozzáadása nélkül is eredményesen silózhatók. Kedvező időjárás esetén is 20—25 százalékkal keve* sebb tápanyagveszteséggel tartósíthatjuk a zöldta­karmányokat, mint széná­vá szárítva. Jó minőségű silóval abrakta- :karmányt lehet megtakarítani! : Silótakarmányok etetésével az | állatok téli vitaminszükségle- j tét nagy részben biztosítani : tudjuk. A silózott takarmány i tápanyagveszteség nélkül több i évig eltartható. A silózásnak ! nincs ugyan tízparancsolata, : néhány igen fontos dologról ! azonban mégsem szabad meg- I feledkeznünk. így például ar- i ról, hogy a silók környékéről I és a silókból a szennyező anya- | gokat távolítsuk el. A silók fa- | Ián keletkezett repedéseket j tömjük be, a silót ötszázalékos j mésztejjel fertőtlenítsük. A si- ! lók aljára 15—20 cm vastag- j ságban pelyvát, vagy töreket I szórjunk. A besilózandó zöld- I takarmányokat 2—2,5 cm j nagyságú darabokra szecskáz* í zuk. A levegő tökéletes kiszo- \ rításáról állandó tipratással j gondoskodjunk. Egy-egy siló- : űrt 24 óra alatt töltsük meg i és fedjük le. Ülepedés után a ; földrétegen keletkezett repedé- I seket tapasszuk be. A silózás eredményesebb, gyorsabb végrehajtása cél­jából földművelési kor­mányzatunk lehetőséget nyújt silózási szerződéskö­tésekre. : így a mezőgadasági termelő. : szövetkezetek a gépállomások- i kai, a szakcsoportok és a dől- : gozó parasztok a földműves- i szövetkezetekkel szerződhet- : nek. Sz. A. Szőlőkötözés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom