Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-29 / 152. szám

6 ""ií^Cirlap 1958. JÚNIUS 29. VASÁRNAP l\n PEST megyei ruházati W HIS HER. V. iza kiizleleUx&L Szatén fürdőrulia 120.— F-tól 170.— Ft-1 Női short 50.— Ft-tól 95. Strandcipő 50.— Ft-tól 80. Strandkendő 13.6' Strandtáska 80.­Törülköző 22.91 Fürdőköpeny, frottír 260.— A mezőgazdaság időszerű problémáiról Van-e szegényparaszt? Miért hagyják el a parasztfiatalok a falut ? j nagykőrösi pártbizottság közelmúltban megtartott ülésén rí több, a termelőszövetkezeti mozgalommal kapcsolatos probléma merült fel. E nagymúltú város a tsz-mozgalom fejlő­désében jelentős eredményeket ért már el. Megítélésünk sze­rint igen hasznos lehet nemcsak a város, de az egész megye termelőszövetkezeti fejlődése számára, ha az ott felvetődött elvi és gyakorlati kérdések közül a fontosabbakra lapunk ha­sábjain válaszolunk. A kérdéseket eljuttattuk a Földművelés- ügyi Minisztérium termelőszövetkezeti főosztályára, K. Nagy Sándor elvtárshoz, s az alább közölt válaszokat kaptuk: Mit Jeteit ma a sze- géayparaszt kategória? —- Korábban úgy értékeltük, hogy a szegónyparasztoík kate­góriájába az agrárproletárok, a félproletárok és a Ikisparasz- tok tartoznak. Az előző évek­ben történt kategorizáláshoz viszonyítva, a szocializmus építésének jelenlegi szakaszán a szegényparaszt fogalma ná­lunk bizonyos mértékben meg­változott. A fogalomkörnek ezt a mó­dosulását azok a mélyreható változások idézték elő, ame­lyek a szocializmus építésében az elmúlt 12 év során ha­zánkban végbementek. Az 1945-ben végrehajtott földre­formmal gyökeresen megvál­toztak a földbirtokok és tulaj­donviszonyok a parasztság dol­gozó rétegei javára. Több mint 600 ezer parasztcsalád jutott földhöz. Megjelent a mezőgazdaság szocialista szektora és az ál­lami gazdaságok, gépállomá­sok, a termelőszövetkezetek, a különböző mezőgazdasági társulások feltárták az új pa­raszti életforma útját. Mély­reható változás állott be az elmúlt 12 év alatt a paraszt­ság életkörülményeiben. A dol­gozó parasztság nem el­nyomott, kizsákmányolt osz­tály többé, hanem a munkás- osztály szövetségese és a hata­lom gyakorlásának részese. A mezőfgazdasáigi termelés szerkezetében előrehaladás mutatkozik a belterjesség irá­nyában. Alapvető fordulat kö­vetkezett be a mezőgazdasági munkák gépesítéséiben, a mű­trágya felhasználás, az öntö­zött és talajjavítással megja­vított területek növekedésének és egyéb változásoknak ha­tására, a mezőgazdaságban emelkedtek a hozamok és nö­vekedett a területegységre eső bruttó termelés értéke. Ugyanakkor a parasztság a kulturális előrehaladás, a kul­turális színvonal rohamos nö­velésének útjára lépett. Az államnak a parasztság felemelkedése útját egyengető gazdaságpolitikai és kulturá­lis jellegű intézkedései és nagymérvű támogatása termé­szetesen a legnagyobb mérték­ben a szövetkező parasztság felé irányult. Az állam se­gítő intézkedései azonban ki­terjedtek az egész parasztság­ra is. Ennek következtében a parasztság reáljövedelme, kü­lönösen a félproletár és a | kisparaszti rétegek jövedelme, | emelkedett és a falusi lakos- p ság életszínvonala jelentősen | javult. | A fentiekben röviden vá-1 zolt, a falun végbement je-1 lentős változásokat alapúivá- | ve, megállapítható tehát, hogy f a dolgozó parasztok megváltó- | zott élet- és munkakörülmé- | nyeire, a kizsákmányolás le- | hetőségeinek nagymérvű kor- | látozására figyelemmel a sze- 1 gényparaszt fogalmának régi 1 értékelése ma már nem állja 1 meg a helyét. Az egykori, úgynevezett sze- 1 gényparasztok nagy része ma | már az állami gazdaságokban, 1 gépállomásokon, termelőszö-1 vetkezetekben, tehát szociális- i ta szektorban dolgozik és nem 1 kizsákmányolt többé. A falun | végbement nagyarányú váltó- 1 zás a dolgozó parasztságot fo- | kozatosan az igazi felemelke- | dés: a szocialista mezőgaz-1 daság útjára vezeti. Éppen | ezért a parasztság rétegeződé- | sét illetően a párt agrárpoliti- 1 kai téziseiben lefektetett elvek | az irányadók, amelyek a pa- | rasztságot termelőszövetkezeti parasztságra, mezőgazdasági munkásokra és félproletárok­ra, kisparasztokra, középpa­rasztokra és falusi kizsákmá- nyolókra osztják. A parasztság rétegeződését illetően ez a csoportosítás a mérvadó. © Mi a magyarázata, hogy a paraszti munka nem eléggé megbecsült, az egyéni gazdákat is otthagyják a gye­rekeik, s a termelőszövetkezet­be is inkább a középkorúak és az idősebbek lépnek? — A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány gaz­daságpolitikája következtében a dolgozó parasztság terme­lési kedve megnőtt és számá­ra a mezőgazdasági termelés perspektívát nyújt. Mégis, a parasztfiataloknál mutatkozik olyan jelenség, hogy jövőjü­ket nem a mezőgazdaságiban látják, és a faluból elkívánkoz­nak. Ennek fő oka az, hogy a mezőgazdasági miunka jelen­legi struktúrája ma már nem felel meg a parasztfiataloknak, nem biztosít számukra meg­felelő élet- és munkakörül­ményeket. A fiatalok úgy ér­zik, hogy a paraszti munka még mindig nincs eléggé meg­becsülve. Az ipariban dolgozó fiata­lok általában napi nyolc órát dolgoznak, a mezőgazdaságban dolgozóik munkaideje azonban nincs meghatározva, minden­esetre tavasztól késő őszig jó­val több a napi nyolc óránál. A mezőgazdasági dolgozó munkáját az idő viszontag­ságainak kitéve végzi, míg az üzemekben védettebb kö­rülmények között dolgoznak. Nagy szerepet játszik az is, hogy az iparban dolgozók bé­rüket rendszeresen havonként vagy kéthetenként kapják 6 abból igényeiknek megfelelően öltözködhetnék. A városban jóval nagyobbak a szórakozá­si lehetőségek is. Ezt a különbséget a falusi és városi fiatalok élete között véglegesen és egészségesen csak a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése fogja megol­dani Az igaz, hogy ma még elő­fordul termelőszövetkezeti fia­taloknál is, hogy a város felé vonzódnak és a szövetkezeti gazdaságtan több helyen in­kább a középkorúak és az idősebbek maradnak. Ez fő­leg azoknál a termelőszövet­kezeteknél tapasztalható, ahol a tagok pénzbeli részesedést csak a gazdasági év végén kapnak és így a fiatalok öl­tözködési és szórakozási igé­nyeit év közben csak korlá­tozott mértékben tudják ki­elégíteni. Komoly szerepet játszik az is, hogy sok termelőszövetke­zetben még mindig megoldat­lanak és igen szűkösek a fia­talok sport- és kulturális éle­tének lehetőségei. Mindezek mellett máris szá­mos olyan termelőszövetkezet van az országban, ahol a fia­talok biztos megélhetésüknek tekintik a szövetkezeti gazdál­kodást. A fejlődés útja tehát feltétlenül ebbe az irányba ve­zet. Egyre több és több fia­tal találja meg számítását a gépesített szocialista nagy­üzemű gazdaságiban. Megta­nulja a korszerű mezőgazda- sági gépek kezelését, szakmát tanulhat, tanfolyamokra jár­hat. Ezt bizonyítja többek kö­zött a besnyői Sallai, a barcsi Vörös Csillag, a nádudvari Vö­rös Csillag termelőszövetkezet és még számos termelőszövet­kezet példája is, ahol a szö­vetkezetben nagy számú fia­talság dolgozik és az előző években iparba távozott fiata­lok is visszatértek a szövetke­zetbe. A termelőszövetkezetek ve­zetőinek is sok tennivalójuk van annak érdekében, hogy megikedveltessék a fiatalokkal a termelőszövetkezeti életet. Teremtsék meg a lehetőségét gazdálkodásukon keresztül, hogy legalább a fiatalság rend­szeres havi előlegekhez jus­son. Nagyon fontos továbbá, hogy megértéssel kezeljék a fiatalok kívánságait, céljait, támogassák egészséges törek­véseiket. Nyújtsanak lehetőséget ar­ra, hogy a szövetkezetek szer­vezeti életében, gazdasági ve­zetésében a fiatalok is részt vegyenek és teremtsék meg a lehetőségét annak, hogy a kultúra és a sport- területén a szövetkezeti fiatalok igépyeít kielégíthessék. Ezeket a prob­lémáikat megoldva, el lehet ér­ni, hogy a fiatalok szívesen maradnak a faluban és nem vágyódnak el más területre dolgozni. __________ I Végysssas kosár szőlőtőke A kecskeméti Szőlészeti Ku­tató Intézet Mathias Jánosról elnevezett telepén készülnek az Országos Mezőgazdasági Kiállításra. Először hoznak fel Budapestre olyan csemege­szőlő-fajtákat, amelyeket a telepen többszöri keresztezés­sel állítottak elő. Húsz, eddig még nem ismert fajtát mutat­nak be. A szőlőtöveket 400 kosárban viszik a kiállításra. Még kora tavasszal kosárba bújtatták az anyatőkék hajtá­sait, amelyek szépen megered­tek és legtöbbjük dús lombot és sok fürtöt nevelt. HÉTKÖZNAPI ÉJSZAKA ALKON YODIK. A nap már lebukott a látóhatár mö­gött. Csendes, eseménytelen hétköznap este ígérkezik. A nyomott hangulatot még csak fokozza az unálmasan szemer­kélő eső, amely újra és újra rákezd, hol apróbb, hol na­gyobb szemékben és áztatja, mossa a nagykőrösi öreg, pa­tinás utcaköveket. Az élet azonban csak látszó­lag unalmas és eseménytelen. Még csak fél hatot mutat a nagytemplom órája, de a Központi Étterem előtt mór egy részeg ember fekszik a földön. Elég korán! Érdekes, hogy a nagykőrösieknek ez nem szúr szemet. Ügy sétálnak el mellette, mintha ez a vi­lág legtermészetesebb dolga lenne. Vagy talán már any- nyira megszokták az ilyen Iá t-vány osságot ? Megyünk tovább, hogy meg­próbáljuk ellesni a kezdődő es­te életét. Az Arany János Filmszínház előcsarnokában hosszú sorban állnak a pénz­tár előtt. A Bum, a katona című, mulatságos svéd filmet játsszák, s mint a sorban ál­lók népes tábora bizonyítja — sikerrel. Már a háromnegyed hatos előadáson is telt ház előtt pereg a film. A szünet­ben a 3 Jurnyik, humoros tempó-akrobaták érdékes és ügyes műsora szórakoztatja a nézőket. Az esti előadásra is minden jegy elkelt. Itt te­hát vidáman zajlik az élet. Benn, a kultúrotthon egyik termében a Nagykőrösi Kon­zervgyár vegyeskara próbák A július 6-i fellépésűikre ké­szülnek Kiss István, a kul­túrotthon igazgatójának veze­tésével. A pokolszigeti mun- kástalálkozón mutatják majd be műsorukat. A próba azonban ezen az estén elég nehézkesen döcög. Erősen ér­ződik, hogy László-nap van. Az ötvenkét tagú énekkarból még húszán sem jöttek eh A többi bizonyára valamelyik ismerősénél László-napot ün­nepel. A ZENÉS CUKRÁSZDA csendes. A Központi Étterem­ben is alig találni vendége­ket. Pedig még nyolc óra sincs. Az utcák néptelenek, csak egy-egy fcésőnjóró siet hazafelé. A házakban is egy­más után alszik ki a fény. Az emberek itt. Nagykőrösön, korán nyugovóra térnek. Igaz, ma ennek objektív okai is vannak. Csütörtök estétől péntek délutánig tartott a gimnazisták érettségi ban­kettje. s a lányok és fiúk már régen az igazak álmát alusz- szák. A népes színjátszó-cso­port is hajnalban indul, pi­henni kell tehát. S egy nagy csoport kiránduló pedig Agg­telekre készül. Indulunk hát tovább. Irány: Cegléd. Ott talán élénkebb esténként az élet. A műve­lődési házban ma este két szakkör működik. A fotósok és a gyermektánccsoport. Var­gha Katalin tanítja ■ a jövő táncosait nagy szorgalommal és lelkesedéssel. A feladat korántsem könnyű. Táncol, énekel és tanít egyszerre — ez pedig nem kis dolog. Az együttes alig fél esztendeje alakult, s jobbára kilenc- tizenegy éves lánykákból áll. A SZÍNHÁZTEREMBEN ma este filmelőadás van. A Má­sodik asszony című csehszlo­vák filmet vetítik. Sor nincs sem itt, sem a Szabadság Mo­zi előtt, ahol a Mexikói szere­nád című mexikói film van műsoron. A zenés cukrászdá­ban is csak alig néhányam lé­zengenek. A zongorista unott arccal veri. a billentyűket. Pe­dig már fél kilenc is elmúlt, vendég mégis alig. ha húsz van. Közöttük is két apróka gyerek. Az egyik talán kettő, a másik olyan ötéves forma. Ott ődöngenek az asztalok között Ejnye, ejnye, kedves szülők! Fél kifenckor már a Jóéjszakát gyerekek! című mű­sor is elhangzott a rádióban. A gyerekeknek régen ágyban lenne a helyük. A kisebbik lánykának már majd lera­gad az álmosságtól a szeme. M int értesülünk, a portugál rádió- hallgatók között egyik este nagy ria­dalom támadt, ami­kor Wales: Világok harca című regé­nyének rádióválto­zatát közvetítették. A hallgatok értesí­tették a tűzoltókat, I telefonhívások özö- | névéi árasztották el I a lapok szerkesztősé- 1 geit, akkora pánik ke- ! letkezett, hogy a | rendőrség beszüntet­nie a rádióadást. | Meg lehet érteni | a dolgot. Hát nem | volt elég szegé- | nyéknek a Salazár- | féle „demokratikus” | választás? Aztán pár 1 napra rá a második | amerikai flotta 14 | hadihajójának ud- | variassági látogatá­ssá? (Hogyan udva- | riaskodhat egy hadi­bba jó? Akárhogy, | nem éppen ideg- | megnyugtató.) És vé- ! gül most, ez az iz- | galmas rádiójáték. | Ebben a tengerben I ez volt a csepp. Hírek — görbe tükörben E gy amerikai te­levíziós műsor­statisztika szerint az állomások egyetlen napon 161 gyilkos­ságot, 60 bírósági ki­végzést, két öngyil­kosságot, 192 gyil­kossági kísérletet, 83 rablótámadást, 13 gyermekrablást, két lincselési kísérletet, hat robbantást, két arzénmérgezést és két tettleges bán­talmazást közvetí­tettek. Persze, ez egy eseménytelen nap volt. De mit csinál­janak szegények? Amerikában is van uborkaszezon. ★ E gy amerikai egye­temi professzor kijelentette, hogy a távolabbi bolygókra az utat — amely 400 évig is eltarthat — csak úgy lehetne megtenni, hogy az utasokat megfa­gyasztják és mikor megérkeznek, újra életre keltik. Ez már nem utópia — jelen­tette ki a professzor. Annyira nem, hogy közlöm is azt a hely­színi beszélgetést, amelyet egy ilyen bolygóközi utas az utazási iroda tisztvi­selőjével folytatott. — Mikor indul pontosan az űrhajó? — Hat óra 14 pere harminc másodperc. — És mikor érek oda? — Majd ha fagy. ★ A zt olvasom, hogy személyvonati sebességgel futó vi­torláshajókat gyár­tanak majd. Ilyen ún. „repülő hollan­di” típusú verseny­hajóból már több fut a Balatonon. Egy ismerősöm a hír hallatára aggódva mondotta: csak HÉV sebességgel futó ha­jókat ne csináljanak. Az ember nem azért ül vitorlásra, hogy minden 20 méternél megálljon. Akkor már a Balatonon Is gyorsabb gyalog. / nóta határában 1 egy 100 holdasl zsombékos réten el- 1 szaporodtak a bé- f kák és két megyéböll itt gyűltek találko-l zóra a gólyák. Minti hírlik, mintegy 3001 gázlómadár lepte el I a rétet és tartott «§ békák vesztére több 1 napos lakomát. A rossznyelvek sze-1 rint verseny is folyt 1 a gólyák között. AI győztes féllábon I megevett 6626 bé-1 kát. Az első díj a\ Gólyakalifa című re-| gény volt. A küzde-\ lem szünetében egy\ madárzenekar a I „Száraz tónak ned-\ vés partján döglött | béka kuruttyol” cí-s mű dalt játszotta. Az I esemény után csakl egy homályos kér-i dés marad: A szom-1 széd megyéből át-1 utazó gólyák kap-1 nak-e kiszállási di-1 jat? Talán csak any-1 nyit fűznénk hozzá: \ reméljük, az egész \ dolog nem „gólya- \ mese”. Szántó Miklós Ugyan mi szükség van arra, hogy ilyen későig kimaradja­nak egy zenés szórakozóhelye^ ezekkel az apróságokkal? Kilenc óra elmúlt. A Béke Étterembe tánc-zene hívogat. S a vendégek jönnek is egymás után. Boros János és tánczene­kara valóban szépen ját-/ szik Az embernek aka­ratlanul is kedve kerekedik; egy-két fordulóra. S a fiata­lok táncolnak is. Ügy, ahogy]" kell. Erre a zenekarra ugyanis; nem lehet „csörögni”. Nem is tűrnék itt, a Béke Étteremben, 4NNÁL FURCSÁBB azon­ban, hogy az egyik sarokaszV tálnál megtűrik azt a bóbis-i kóló, meglehetősen ittas em-' bért, aiki cseppet sem nyújt valami illusztris látványt. An­nál is inkább, mert az aszta­la előtt egy négyéves forma kislány álldogál, s nézi értetlen arccal, álmos szemekkel a férfit. Talán az apja lehet. S oda kinn, az étterem előtt egy törődött asszony áll, ölében csöppnyi gyermekével. Minden bizonnyal a férfit várja. Saj­nos, sokáig eredménytelenül. Viszi hát magáival a két gyer­meket. Tíz óra után újabb vendé­gek érkeznek. Most ért véget a mozielőadás, a fiatalok közül V sokan beugranak még egy-két táncra, mielőtt pihenőre tér­nének. Majd minden asztal foglalt. íme ezt látta a krónikás egyetlen estén megyénk két legnagyobb városában, Nagy­kőrösön és Cegléden. Jót is, rosszat is. S a krónikás csak azt szeretné, ha legközelebbi látogatása alkalmával mér csak a szépet és a jót láthatná. Ez rajtunk áll, embereken. Prukner Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom