Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-25 / 148. szám

4 ^C/Cirlav 1958. JÚNIUS 25. SZERDA Visegrád és a — kultúra A Dunakanyar gyöngye Vi­segrád. Központi fekvé­séért, csodálatosan szép ter­mészeti adottságáért, s nem Utolsósorban ősi műemlé­keiért egyaránt. A Duna part­ján s a hegy oldalában egy­más mellett sorakoznak az üdülők kastélyszerű épületei. Kéthetenként mintegy ezeröt­száz ember tölti itt jól megér­demelt szabadságát. Vasárna­ponként ezrekre nő az ide­iérkező turisták, kirándulók iszáma. IBUSZ-vonatokon, ha­hókon, autókon és motorke­rékpárokon özönlenek ide minden nyáron. S ezrével for­dulnak meg itt a külföldi ven­dégek is. Vadászok, akik a vi­S egrádi rezervátumban hódol- ,ak kedvenc szenvedélyük­nek, tudósok és szakemberek és egyszerű látogatók. A nóg- rádverőcei Express ifjúsági táborból ötnaponként száz külföldi fiatal látogat el ide, hogy megtekintse a híres Fel­legvárat, a Salamon-tornyát, Vagy éppen a régmúlt idők titkairól mesélő ásatásokat. Ezekután joggal gondolná az ember, hogy Visegrád a Duna­kanyar kulturális központja is. Ebben azonban legnagyobb meglepetésére csalódnia kell. .Visegrádon a kultúrát mind­össze egy zenés cukrászda — egy szál zongorával — és egy özönvízelőtti keskenyfilmes mozi képviseli, amely a min­dennek, csak éppen kultúr- otthonnak nem nevezhető épü­letben székel és hetenként négyszer tart előadást. A zenés cukrászdáról kár szót ejteni, mert így árván, egymagában képtelen kielé­gíteni az üdülők és a kirán­dulók igényeit. A moziról azonban már beszélni kell. B evezetőül annyit, hogy két szerv osztozkodik rajta. Az épület, amely valaha kocs­mahelyiség volt, a megyei népművelési osztály hatáskö­rébe tartozik, mint kultúrott­hon. Helyi kulturális élet azonban egyáltalán nincs ben­ne. A községben nincs sem színjátszó-, sem tánccsoport, de még egy ici-pici szakkör sem. A tanácselnök vélemé­nye szerint azért, mert a helyi fiatalok Pestre járnak dol­gozni, s mire este, a hosszú utazástól fáradtan hazaérkez­nek, már egyiküknek sincs kedve belekapcsolódni a kul­turális munkába. (Ez is egy szempont, hogy a helyi tanács felmentse magát a felelősség alól.) így tehát csak akkor nyílnak meg a kultúrház ka­pui, ha a Déryné Színház — körülbelül kéthavonként egy­szer — vagy éppen a megyei Petőfi Színpad látogat el ide, vendégszereplésre. No és he­tenként négyszer a mozi al­kalmával. Az épület tehát a megyei ta­nácsé, de a benne működő mozi már a Pest megyei Mo­ziüzemi Vállalathoz tartozik, s éppen ez okozza itt a jelen­leg uralkodó áldatlan és tart­hatatlan helyzetet. E kettős­ség következtében ugyanis sem a megyei tanács, sem a Moziüzemi Vállalat nem haj­landó az épület karbantartá­sára, korszerűsítésére, még je­lentéktelen összeget sem for­dítani. A Moziüzemi Vállalat három évvel ezelőtt festette ki utoljára a helyiséget. Három esztendő pedig hosszú idő egy olyan helyen, ahol hetenként négyszer közel kétszáz ember fordul meg, s ahol táncmulat­ságokat is rendeztek. A másik komoly probléma, hogy ez a mozi egy nyaraló­hely középpontjában még a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető mozinak. Több ok­ból is. A terem alapja teljesen egyenes, úgy, hogy az utolsó sorokból a legjobb esetben is csak a fejeket láthatják a né­zők. A mozi keskenyfilmes, ami ma már nem megfelelő egy olyan nagyforgalmú nya­ralóhelyen, ahol a nyári sze­zonban több tízezer — első­sorban városi, tehát nagyobb igényű — üdülő, kiránduló és külföldi vendég fordul meg. Ráadásul ez a keskenyfilmes MIRŐL ÍRNAK LEVELEZŐINK? NAGY ÜSTBEN főzik majd B kisüstit idén Gödöllőn, tud­juk meg Csiba József levelé­ből. A földművesszövetkezet több mint 45 ezer forintos költséggel korszerűsítette _ a blahai pálinkafőzőt. A múlt­ban gyakran megesett, hogy a főzetők igényeit nem tudták, kielégíteni s így sokan a messzebb fekvő főzdéket ke­resték fel. Ez most megszűnik, Tóiért az új főzőüst 300 literes. Az anyagot forróvíz melegíti és hozza párolgásba. A cefre a kettősfalú üstben nem éghet le s keverni sem kell. A tűz- szekrényt is átalakították, ezentúl szénnel is lehet fűteni, így a főzetés olcsóbbá válik. Az új üzem augusztus 1-ével indul meg. Kívánjuk, legyen sok munkájuk. A táborfalviak terveiről ad számot s egyben kérésüket tolmácsolja Jeruska József elvtárs. Fejlődik közösségük s bár nem kell nagy utat tenni a szomszédos Örkényig, mégis szeretnének önellátók lenni. Méghozzá mozi tekintetében. A község lakóinak száma el­érte a 3200-at, s most a KISZ terve az, hogy beszereznek egy keskenyfilm-vetítőt. Kér­dik, hol kezdjék el a megva­lósítást, ki és melyik szerv adhat útbaigazítást. Most so­ron kívül így küldjük a vá­laszt. talán más községben is szeretnék ezt tudni. Fordulja­nak a Filmtechnikai Vállalat­hoz, Budapesten, a XIV., Sza­bó János utca 12. szám alá, ahol komplett keskenyfilm- vetítőt vásárolhatnak 13 ezer forintos árban. Ha ezt drágá­nak találják, keressék fel a Pestmegyei Moziüzemi Válla­latot, szintén Budapesten, az V., Báthory utca 10. szám alatt, ahol használt berende­zést vehetnek lényegesen mér­sékeltebb áron. Reméljük, ha a vásárt lebonyolítják, meg­hívnak bennünket is az első előadásra! ÖRÖMMEL JELENTIK a Bugyi Gépállomás kommunis­tái, hogy nem elégednek meg a gépállomás tavaszi elsőségé­vel, hanem taggyűlésen tár­gyalták meg. mit tehetnek a nyári munkák jobb elvégzé­séért. A jó minőségi munka eredményeképp erősen nőtt az egyéni gazdák érdeklődése a gépi munkák iránt. Az arató­gépek, kombájnok és cséplő­gépek munkaereje máris tel­jes mértékig foglalt. A leg­fontosabb feladat most a hi­bák megelőzése. Határozatot hoztak, hogy a legfontosabb területekre,. a legkényesebb munkák elvégzésére a példa­mutató dolgozókat küldik ki; A műszaki vezetés biztosítja , a pótalkatrészeket, gyorsan mozgó, jól felszerelt műhely­kocsi segítségével gondoskod­nak az esetleges hibák azon­nali kijavításáról. A Bugyi Gépállomás kollektívája — I élén a kommunistákkal — mindent elkövet annak érde­kében, hogy megyei első he­lyüket megőrizve, a nyár be­fejeztével ismét „élüzem” le­gyen. ^Bizonyára a szentendrei tanács is elismeri, mennyire fontos a tisztaság. Nos, ezt a tisztaságot csupán a főútvona­lakra alkalmazzák, ahol lo­csolnak, sepernek, de nézzék csak meg az Engels utcát, fő­leg a Pest megyei Mezőszö­vetkezet felé eső részét, ahol a zöldség-gyümölcs begyűjtése fo'yik a közületek és a fővá­ros részére. Egy-egy be-, vagy kimenő teherautó után perce­kig porfelhők úsznak olyan sűrűn, hogy teljesen elvakít­ják az arrajárókat és a szál­lítmányokat is ellepik. Évek óta kérik, hogy kövezzék le az utcát, s míg ez megtörté­nik, legalább naponta több­ször locsolják, hogy a zöldsé­get, gyümölcsöt a dolgozók ne «ropogósán« fogyasszák.” Ezt kéri „egy dolgozó” aláírású névtelen levélíró. 160 000 TÉGLÁT égethetnek egyszerre az újjáalakított pá- tyi téglagyár kemencéjében — írja Sütő József. így a Pest megyei Építőipari Válla­lathoz tartozó részleg az el­múlt évi napi IQ—12 ezer tég­lával szemben az idén már el­éri a napi 42 ezer darabot. Kell is a sok szép piros tégla, mert ebben az évben még többen akarnak majd saját erejükből családi otthont épí­teni. mozi ugyanolyan helyárak ] mellett játszik, mint például a] nagymarosi normálfilmes mo- ] zi! Érthető tehát az üdülőknek! az a véleménye, hogy ilyen kö- j rülmények között inkább nemi mennek el a moziba, különö-i sen amióta egyre több üdü-j lobén működik már a televí-! ziós készülék. S ezt bizonyítja: a mozi egyre csökkenő látó- j gatottsága is. A legutóbb be-i mutatott film két előadásán j például mindössze nyolcvan- j egyen voltak! (A mozi befő-; gadóképessége 168 fő!) S ürgős cselekvésre van te-1 hát szükség! Mi hát a te-! endő? Elsősorban — de napo-i kon belül — azt kell eldönte-i ni, hogy kié legyen végre az! épület, mert csak így leheti egy felelős és minden tekin-í tetben érdekelt gazdája. Véle- j ményünk szerint a legjobb: megoldás a következő: A be-] épített színpadot befalazni s\ ott egy modern, normál mozi- ] géphez szükséges géptermet \ létesíteni. Ez a Moziüzemi Vállalat feladata lenne, vala­mint az, hogy a terem padló­zatát lépcsőzetesen felemelje. A megyei tanács viszont bo­csásson a kultúrotthon ren­delkezésére egy összerakható színpadot, amelyen a vendég­színházak megtarthatnák elő­adásaikat. Az egész átalakítás 25 000—30 000 forint költség­gel, vagy talán még olcsóbban is — végrehajtható. Ez pedig nem lehet olyan akadály, amely a Dunakanyar központ­jában azonnal nem lenne megvalósítható. Annál is in- kább, mert ha megvalósul a \ visegrádi vízierőmű építése, i több ezer munkás gyülekezik \ majd itt össze, akiknek szin- \ tén színvonalas kulturális szó- i rakozásí lehetőséget kell biz- \ tosítani. Ennek pedig egyik j előfeltétele egy normálfilmes j mozi. Annál is inkább, mert i ha Nógrádverőce, vagy Nagy- i maros megérdemelte a nor- i málfilmes mozi létesítését, j úgy Visegrád duplán megér ! demli. Nem vallhatunk szé- i gyent vele ország-világ előtt. Várjuk mindkét illetékes vá- i laszát, de ennél is inkább az azonnali cselekvést. Még az idei nyáron normálfilmes mo­zit szeretnénk látni Visegrá­don! Prukner Pál Pesti kislány falun, piiiniiiiimiiiiiiiiiimuimiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiHiiiiiiiimHHiiiiMiiimiiMiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiimiimmiMiMiiiimiiiiniiiii A Gyónón megrendezett Pest megyei tűzoltóverseny első helyezettje: a tatárszentgyörgyi leány úttörőcsapat, a fel­nőtt férficsapat társaságában (Foto: Nánási Pál) de nem ám a szó valamiféle gúnyo- ros értelmében, hctnem marsall- bottal, akarom mondani mezőgaz­dasági techniku­mi oklevéllel a kezében. Csenki Eriká­nak hívják, s a megyei főagronó- mu.% szobájában találkoztam vele, A .leányzó csinos­sága mellett azért kell megírni ezt a találkozást, mert egészen jellemző képet nyújt fiatal­jaink elhelyezke­dési „gondjairól”. Mert ez a csitri bizony alapos gondban van. Je­len pillanatban há­rom állást kínál­nak neki, s nem tudja, melyiket fo­gadja el. Helye­sebben tudja, s ragaszkodik hozzá, bátran és öntuda­tosan, mint akinek sejtelme sincs semmiféle veszély­ről. Persze. meg­mondhatjuk őszin­tén, hogy nékünk, valamivel időseb­beknek. akik már végighallgattuk jónéhányszor a még idősebbek „meséit” a régi világ divlomás ut­caseprőiről, nos, nekünk sem oko­zott valami külö­nösebb fejtörést sem a magunk el­helyezkedése, sem pedig a régi idők művelt utcaseprői­nek gondja-baja. Inkább kissé mu­latságosnak talál­juk (már így az idők távlatából) helyzetűiket, s leg­inkább vállvono- gatással nyugtáz­zuk, mondván: „pechük volt az atyafiaknak”. Egyébként a kép a következő: Prezenszky elv- társ, a megyei fő- agronómus a Bu­dapesti Gépállo­mást hívogatja, a leány előtte ül, s minden izgalom nélkül várakozik. Végre jelentkezik a gépállomás, si­kerül is beszélni Mateovics József igazgatóval, aki közli, hogy csü­törtökön délelőtt várja az új agro­nómus-jelöltet. Erre egy követ­kező telefon a megyei Termény­forgalmi Vállalat igazgatójához (ugyanis a lányka ott van alkalma­zásban). — Igen, Igen, az ácsai telep meg­szűnt — mondja a termény forgalmi igazgatója a tele­fon túlsó végén, de mi felajánlot­tuk az elvtársnő­nek, hogy mehet akár Gödöllőre, akár Szigetszent- miklósra, tehát ál­lását megtarthatja nálunk. Hanem míg ez a telefonbeszélge­tés zajlik, a leány igen élénken til­takozik, hogy nem, ő Pesten lakik, itt tílcar dolgozni. A telefonáló Pre­zenszky elvtárs felfogja a külön­böző jeleket, s. mindjárt megálla- \ podik a Termény-- forgalmi igazgató- ] javai: várni kell ] csütörtökig, akkor ] dől el ugyanis, ] megtetszik-e neki \ a gépállomás, il- \ letve bizalmat he- \ lyeznék-e belé a i gépállomási veze- ] tők. Amikor az ügy ] ilyetén elintéződik, \ a leányka illedel- ] mesen megköszöni i a főagronómus fá- \ radozását, s moso- ] lyogva ellibeg, mint aki a világ legtermészetesebb \ és leghétközna- i pibb dolgát in- \ tézte, méghozzá sí- ] kérésén. Én pedig arra gondolok. ] hogy de irigyel- j ném ezt a kis- ] lányt, s általában] a mai fiatalokat, ] ha történetesen ] jómagam valami ] öregecske lennék, ] akinek élete na-] gyobbik részében ] még alkalmi mun-\ kékért is mélyen ] kalapot, kellett ] emelgetnie ... (holka)-—Színház-, cJrödalom | Bemutatjuk Tatjana Szamojlovát A tehetséges, fiatal szovjet filmszínésznő mindössze hu­szonnégy esztendős, s nem véletlen, hogy a színészi pályát választotta. Édesapja, Jevgenyij Szamojlov szintén színész. Több filmjét Magyarországon is bemutatták már, így például a Befejezetlen elbeszélés és a Négy szív című filmeket. Leg­nagyobb alakítása pedig a Sosorsz című film címszerepében volt. Tatjana édesapja nyomdokain haladt és a középiskolai elvégzése után beiratkozott a moszkvai színművészeti fő­iskolára. Még főiskolás korában kapta első filmszerepét. A Jack London regényéből készült Mexikói című filmben reá esett Kaplanovszkij rendező választása, amikor Maria alakítójára keresett szereplőt. Bizonyára sokan emlékeznek még a kis mexikói lányra, aki úgy táncolt és énekelt a filmben, akár egy temperamentumos spanyol leány. Gergely Márta: SZÖSZT A főiskola negyedik esztendejét végezte, amikor a hall­gatók egyik bálján előadott egy részletet az Élő holttest­ből és egy Dickens-műből. Ezen az estén jelen volt Kala­tozov filmrendező is. Bár Kalatozovnak már volt elképze­lése új filmje, a Szállnak a darvak női főszereplőjére vonatkozóan, mégis elhatározta, hogy próbafelvételeket készít Szamojlováról. S nem bánta meg. Keresve sem talált volna megfelelőbb szereplőt Veronika megformálására. S az eddig alig ismert Tatjána Szamojlovából egyik nap­ról a másikra világszerte elismert filmszínésznő lett. (Vasárnapi számunkban folytatjuk) ilHimiiiiiiimiHniHiiliiiiimiHHimtiniiiiimmMfHm* z idei könyvhéten, ezúttal először hosszú idő óta, újra nem panaszkodhatnak a serdülő lányok: végre ízig-vé- rig mai leányregényt ad ke­zükbe a Móra Ferenc Könyv­kiadó, Gergely Márta: Szöszi című könyvét. A regény hősnője egy tizen­négy éves kislány, aki semmi­ben sem tűnik ki: nem valami szép, nem valami okos, nem is valami tehetséges — egy­szóval az a fajta, akiből tizen­kettő megy egy tucatra. Szöszi tanácstalanul buk­dácsol a serdülőkor szélsősé­ges hangulatváltozásai között. Amikor megismerkedünk ve­le, éppen hullámvölgybe ju­tott: rosszul tanul, semmihez sincs kedve, otthon is mogor­va, durcás. Ebből az elkesere­désbe hajló kedvetlenségből rántja ki Szöszit Nájlon Bébi­vel, a vérbeli jampi-lánnyal való megismerkedése. Az új barátság valami makacs, nyegle, de védelmet és maga- biztosságot adó „jampi önér­zettel” vértezi fel a kislányt: „ilyen vagyok, akinek nem tetszik, ne nézzen rám!” Szöszi örömét leli abban, ha megbotránkoztathatja a fel­nőtteket. Lila körme, vörös szája, festett haja: dac és vé­dekezés elvált szülei ellen, akik kitaszították a maguk új családjából. Gyerekes bosszú a nagymamával szemben és kamaszos nyelvöltés Árpád, az első udvarló felé. Hogyan viselkedik egy ilyen mihaszna, hányaveti kislány ha saját makacssága folytán nehéz, szinte kilátástalan helyzetbe kerül? Mi történik vele az ellenforradalom zava­rában, a disszidálást láz őrü­letében? Hogyan találja mega maga emberségét, életcélját boldogságát a legválságosab i időkben? Ezekre az izgalmas mindenkit érdeklő kérdésekre keresi a feleletet Gergely Márta lebilincselően érdekes finom pedogógiai és lélektan érzésre valló új leányregénye a Szöszi. IflIlllllUilllllilllllllllliiU REKLÁM - a kopasz fejen Amadeo Quintavell roma lakosnak jó ötlete támadt Biliárdgolyó-szerűen sima, ko­pasz feje éveken át a nevet­ség és gúny tárgya volt. Egy szép napon elhatározta, hogy fényes fejét reklám céljaira használja fel. Fejbőrére kü­lönböző olasz cégek felváltva reklámszöveget festetnek, s amikor Róma városában kö- szöngetve sétál, a szembejö vők olvashatják, hol kaphat­ják a legszebb cipőt, vagy melyik cég árusítja a legjobb rádiót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom