Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-25 / 148. szám
4 ^C/Cirlav 1958. JÚNIUS 25. SZERDA Visegrád és a — kultúra A Dunakanyar gyöngye Visegrád. Központi fekvéséért, csodálatosan szép természeti adottságáért, s nem Utolsósorban ősi műemlékeiért egyaránt. A Duna partján s a hegy oldalában egymás mellett sorakoznak az üdülők kastélyszerű épületei. Kéthetenként mintegy ezerötszáz ember tölti itt jól megérdemelt szabadságát. Vasárnaponként ezrekre nő az ideiérkező turisták, kirándulók iszáma. IBUSZ-vonatokon, hahókon, autókon és motorkerékpárokon özönlenek ide minden nyáron. S ezrével fordulnak meg itt a külföldi vendégek is. Vadászok, akik a viS egrádi rezervátumban hódol- ,ak kedvenc szenvedélyüknek, tudósok és szakemberek és egyszerű látogatók. A nóg- rádverőcei Express ifjúsági táborból ötnaponként száz külföldi fiatal látogat el ide, hogy megtekintse a híres Fellegvárat, a Salamon-tornyát, Vagy éppen a régmúlt idők titkairól mesélő ásatásokat. Ezekután joggal gondolná az ember, hogy Visegrád a Dunakanyar kulturális központja is. Ebben azonban legnagyobb meglepetésére csalódnia kell. .Visegrádon a kultúrát mindössze egy zenés cukrászda — egy szál zongorával — és egy özönvízelőtti keskenyfilmes mozi képviseli, amely a mindennek, csak éppen kultúr- otthonnak nem nevezhető épületben székel és hetenként négyszer tart előadást. A zenés cukrászdáról kár szót ejteni, mert így árván, egymagában képtelen kielégíteni az üdülők és a kirándulók igényeit. A moziról azonban már beszélni kell. B evezetőül annyit, hogy két szerv osztozkodik rajta. Az épület, amely valaha kocsmahelyiség volt, a megyei népművelési osztály hatáskörébe tartozik, mint kultúrotthon. Helyi kulturális élet azonban egyáltalán nincs benne. A községben nincs sem színjátszó-, sem tánccsoport, de még egy ici-pici szakkör sem. A tanácselnök véleménye szerint azért, mert a helyi fiatalok Pestre járnak dolgozni, s mire este, a hosszú utazástól fáradtan hazaérkeznek, már egyiküknek sincs kedve belekapcsolódni a kulturális munkába. (Ez is egy szempont, hogy a helyi tanács felmentse magát a felelősség alól.) így tehát csak akkor nyílnak meg a kultúrház kapui, ha a Déryné Színház — körülbelül kéthavonként egyszer — vagy éppen a megyei Petőfi Színpad látogat el ide, vendégszereplésre. No és hetenként négyszer a mozi alkalmával. Az épület tehát a megyei tanácsé, de a benne működő mozi már a Pest megyei Moziüzemi Vállalathoz tartozik, s éppen ez okozza itt a jelenleg uralkodó áldatlan és tarthatatlan helyzetet. E kettősség következtében ugyanis sem a megyei tanács, sem a Moziüzemi Vállalat nem hajlandó az épület karbantartására, korszerűsítésére, még jelentéktelen összeget sem fordítani. A Moziüzemi Vállalat három évvel ezelőtt festette ki utoljára a helyiséget. Három esztendő pedig hosszú idő egy olyan helyen, ahol hetenként négyszer közel kétszáz ember fordul meg, s ahol táncmulatságokat is rendeztek. A másik komoly probléma, hogy ez a mozi egy nyaralóhely középpontjában még a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető mozinak. Több okból is. A terem alapja teljesen egyenes, úgy, hogy az utolsó sorokból a legjobb esetben is csak a fejeket láthatják a nézők. A mozi keskenyfilmes, ami ma már nem megfelelő egy olyan nagyforgalmú nyaralóhelyen, ahol a nyári szezonban több tízezer — elsősorban városi, tehát nagyobb igényű — üdülő, kiránduló és külföldi vendég fordul meg. Ráadásul ez a keskenyfilmes MIRŐL ÍRNAK LEVELEZŐINK? NAGY ÜSTBEN főzik majd B kisüstit idén Gödöllőn, tudjuk meg Csiba József leveléből. A földművesszövetkezet több mint 45 ezer forintos költséggel korszerűsítette _ a blahai pálinkafőzőt. A múltban gyakran megesett, hogy a főzetők igényeit nem tudták, kielégíteni s így sokan a messzebb fekvő főzdéket keresték fel. Ez most megszűnik, Tóiért az új főzőüst 300 literes. Az anyagot forróvíz melegíti és hozza párolgásba. A cefre a kettősfalú üstben nem éghet le s keverni sem kell. A tűz- szekrényt is átalakították, ezentúl szénnel is lehet fűteni, így a főzetés olcsóbbá válik. Az új üzem augusztus 1-ével indul meg. Kívánjuk, legyen sok munkájuk. A táborfalviak terveiről ad számot s egyben kérésüket tolmácsolja Jeruska József elvtárs. Fejlődik közösségük s bár nem kell nagy utat tenni a szomszédos Örkényig, mégis szeretnének önellátók lenni. Méghozzá mozi tekintetében. A község lakóinak száma elérte a 3200-at, s most a KISZ terve az, hogy beszereznek egy keskenyfilm-vetítőt. Kérdik, hol kezdjék el a megvalósítást, ki és melyik szerv adhat útbaigazítást. Most soron kívül így küldjük a választ. talán más községben is szeretnék ezt tudni. Forduljanak a Filmtechnikai Vállalathoz, Budapesten, a XIV., Szabó János utca 12. szám alá, ahol komplett keskenyfilm- vetítőt vásárolhatnak 13 ezer forintos árban. Ha ezt drágának találják, keressék fel a Pestmegyei Moziüzemi Vállalatot, szintén Budapesten, az V., Báthory utca 10. szám alatt, ahol használt berendezést vehetnek lényegesen mérsékeltebb áron. Reméljük, ha a vásárt lebonyolítják, meghívnak bennünket is az első előadásra! ÖRÖMMEL JELENTIK a Bugyi Gépállomás kommunistái, hogy nem elégednek meg a gépállomás tavaszi elsőségével, hanem taggyűlésen tárgyalták meg. mit tehetnek a nyári munkák jobb elvégzéséért. A jó minőségi munka eredményeképp erősen nőtt az egyéni gazdák érdeklődése a gépi munkák iránt. Az aratógépek, kombájnok és cséplőgépek munkaereje máris teljes mértékig foglalt. A legfontosabb feladat most a hibák megelőzése. Határozatot hoztak, hogy a legfontosabb területekre,. a legkényesebb munkák elvégzésére a példamutató dolgozókat küldik ki; A műszaki vezetés biztosítja , a pótalkatrészeket, gyorsan mozgó, jól felszerelt műhelykocsi segítségével gondoskodnak az esetleges hibák azonnali kijavításáról. A Bugyi Gépállomás kollektívája — I élén a kommunistákkal — mindent elkövet annak érdekében, hogy megyei első helyüket megőrizve, a nyár befejeztével ismét „élüzem” legyen. ^Bizonyára a szentendrei tanács is elismeri, mennyire fontos a tisztaság. Nos, ezt a tisztaságot csupán a főútvonalakra alkalmazzák, ahol locsolnak, sepernek, de nézzék csak meg az Engels utcát, főleg a Pest megyei Mezőszövetkezet felé eső részét, ahol a zöldség-gyümölcs begyűjtése fo'yik a közületek és a főváros részére. Egy-egy be-, vagy kimenő teherautó után percekig porfelhők úsznak olyan sűrűn, hogy teljesen elvakítják az arrajárókat és a szállítmányokat is ellepik. Évek óta kérik, hogy kövezzék le az utcát, s míg ez megtörténik, legalább naponta többször locsolják, hogy a zöldséget, gyümölcsöt a dolgozók ne «ropogósán« fogyasszák.” Ezt kéri „egy dolgozó” aláírású névtelen levélíró. 160 000 TÉGLÁT égethetnek egyszerre az újjáalakított pá- tyi téglagyár kemencéjében — írja Sütő József. így a Pest megyei Építőipari Vállalathoz tartozó részleg az elmúlt évi napi IQ—12 ezer téglával szemben az idén már eléri a napi 42 ezer darabot. Kell is a sok szép piros tégla, mert ebben az évben még többen akarnak majd saját erejükből családi otthont építeni. mozi ugyanolyan helyárak ] mellett játszik, mint például a] nagymarosi normálfilmes mo- ] zi! Érthető tehát az üdülőknek! az a véleménye, hogy ilyen kö- j rülmények között inkább nemi mennek el a moziba, különö-i sen amióta egyre több üdü-j lobén működik már a televí-! ziós készülék. S ezt bizonyítja: a mozi egyre csökkenő látó- j gatottsága is. A legutóbb be-i mutatott film két előadásán j például mindössze nyolcvan- j egyen voltak! (A mozi befő-; gadóképessége 168 fő!) S ürgős cselekvésre van te-1 hát szükség! Mi hát a te-! endő? Elsősorban — de napo-i kon belül — azt kell eldönte-i ni, hogy kié legyen végre az! épület, mert csak így leheti egy felelős és minden tekin-í tetben érdekelt gazdája. Véle- j ményünk szerint a legjobb: megoldás a következő: A be-] épített színpadot befalazni s\ ott egy modern, normál mozi- ] géphez szükséges géptermet \ létesíteni. Ez a Moziüzemi Vállalat feladata lenne, valamint az, hogy a terem padlózatát lépcsőzetesen felemelje. A megyei tanács viszont bocsásson a kultúrotthon rendelkezésére egy összerakható színpadot, amelyen a vendégszínházak megtarthatnák előadásaikat. Az egész átalakítás 25 000—30 000 forint költséggel, vagy talán még olcsóbban is — végrehajtható. Ez pedig nem lehet olyan akadály, amely a Dunakanyar központjában azonnal nem lenne megvalósítható. Annál is in- kább, mert ha megvalósul a \ visegrádi vízierőmű építése, i több ezer munkás gyülekezik \ majd itt össze, akiknek szin- \ tén színvonalas kulturális szó- i rakozásí lehetőséget kell biz- \ tosítani. Ennek pedig egyik j előfeltétele egy normálfilmes j mozi. Annál is inkább, mert i ha Nógrádverőce, vagy Nagy- i maros megérdemelte a nor- i málfilmes mozi létesítését, j úgy Visegrád duplán megér ! demli. Nem vallhatunk szé- i gyent vele ország-világ előtt. Várjuk mindkét illetékes vá- i laszát, de ennél is inkább az azonnali cselekvést. Még az idei nyáron normálfilmes mozit szeretnénk látni Visegrádon! Prukner Pál Pesti kislány falun, piiiniiiiimiiiiiiiiiimuimiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiHiiiiiiiimHHiiiiMiiimiiMiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiimiimmiMiMiiiimiiiiniiiii A Gyónón megrendezett Pest megyei tűzoltóverseny első helyezettje: a tatárszentgyörgyi leány úttörőcsapat, a felnőtt férficsapat társaságában (Foto: Nánási Pál) de nem ám a szó valamiféle gúnyo- ros értelmében, hctnem marsall- bottal, akarom mondani mezőgazdasági technikumi oklevéllel a kezében. Csenki Erikának hívják, s a megyei főagronó- mu.% szobájában találkoztam vele, A .leányzó csinossága mellett azért kell megírni ezt a találkozást, mert egészen jellemző képet nyújt fiataljaink elhelyezkedési „gondjairól”. Mert ez a csitri bizony alapos gondban van. Jelen pillanatban három állást kínálnak neki, s nem tudja, melyiket fogadja el. Helyesebben tudja, s ragaszkodik hozzá, bátran és öntudatosan, mint akinek sejtelme sincs semmiféle veszélyről. Persze. megmondhatjuk őszintén, hogy nékünk, valamivel idősebbeknek. akik már végighallgattuk jónéhányszor a még idősebbek „meséit” a régi világ divlomás utcaseprőiről, nos, nekünk sem okozott valami különösebb fejtörést sem a magunk elhelyezkedése, sem pedig a régi idők művelt utcaseprőinek gondja-baja. Inkább kissé mulatságosnak találjuk (már így az idők távlatából) helyzetűiket, s leginkább vállvono- gatással nyugtázzuk, mondván: „pechük volt az atyafiaknak”. Egyébként a kép a következő: Prezenszky elv- társ, a megyei fő- agronómus a Budapesti Gépállomást hívogatja, a leány előtte ül, s minden izgalom nélkül várakozik. Végre jelentkezik a gépállomás, sikerül is beszélni Mateovics József igazgatóval, aki közli, hogy csütörtökön délelőtt várja az új agronómus-jelöltet. Erre egy következő telefon a megyei Terményforgalmi Vállalat igazgatójához (ugyanis a lányka ott van alkalmazásban). — Igen, Igen, az ácsai telep megszűnt — mondja a termény forgalmi igazgatója a telefon túlsó végén, de mi felajánlottuk az elvtársnőnek, hogy mehet akár Gödöllőre, akár Szigetszent- miklósra, tehát állását megtarthatja nálunk. Hanem míg ez a telefonbeszélgetés zajlik, a leány igen élénken tiltakozik, hogy nem, ő Pesten lakik, itt tílcar dolgozni. A telefonáló Prezenszky elvtárs felfogja a különböző jeleket, s. mindjárt megálla- \ podik a Termény-- forgalmi igazgató- ] javai: várni kell ] csütörtökig, akkor ] dől el ugyanis, ] megtetszik-e neki \ a gépállomás, il- \ letve bizalmat he- \ lyeznék-e belé a i gépállomási veze- ] tők. Amikor az ügy ] ilyetén elintéződik, \ a leányka illedel- ] mesen megköszöni i a főagronómus fá- \ radozását, s moso- ] lyogva ellibeg, mint aki a világ legtermészetesebb \ és leghétközna- i pibb dolgát in- \ tézte, méghozzá sí- ] kérésén. Én pedig arra gondolok. ] hogy de irigyel- j ném ezt a kis- ] lányt, s általában] a mai fiatalokat, ] ha történetesen ] jómagam valami ] öregecske lennék, ] akinek élete na-] gyobbik részében ] még alkalmi mun-\ kékért is mélyen ] kalapot, kellett ] emelgetnie ... (holka)-—Színház-, cJrödalom | Bemutatjuk Tatjana Szamojlovát A tehetséges, fiatal szovjet filmszínésznő mindössze huszonnégy esztendős, s nem véletlen, hogy a színészi pályát választotta. Édesapja, Jevgenyij Szamojlov szintén színész. Több filmjét Magyarországon is bemutatták már, így például a Befejezetlen elbeszélés és a Négy szív című filmeket. Legnagyobb alakítása pedig a Sosorsz című film címszerepében volt. Tatjana édesapja nyomdokain haladt és a középiskolai elvégzése után beiratkozott a moszkvai színművészeti főiskolára. Még főiskolás korában kapta első filmszerepét. A Jack London regényéből készült Mexikói című filmben reá esett Kaplanovszkij rendező választása, amikor Maria alakítójára keresett szereplőt. Bizonyára sokan emlékeznek még a kis mexikói lányra, aki úgy táncolt és énekelt a filmben, akár egy temperamentumos spanyol leány. Gergely Márta: SZÖSZT A főiskola negyedik esztendejét végezte, amikor a hallgatók egyik bálján előadott egy részletet az Élő holttestből és egy Dickens-műből. Ezen az estén jelen volt Kalatozov filmrendező is. Bár Kalatozovnak már volt elképzelése új filmje, a Szállnak a darvak női főszereplőjére vonatkozóan, mégis elhatározta, hogy próbafelvételeket készít Szamojlováról. S nem bánta meg. Keresve sem talált volna megfelelőbb szereplőt Veronika megformálására. S az eddig alig ismert Tatjána Szamojlovából egyik napról a másikra világszerte elismert filmszínésznő lett. (Vasárnapi számunkban folytatjuk) ilHimiiiiiiimiHniHiiliiiiimiHHimtiniiiiimmMfHm* z idei könyvhéten, ezúttal először hosszú idő óta, újra nem panaszkodhatnak a serdülő lányok: végre ízig-vé- rig mai leányregényt ad kezükbe a Móra Ferenc Könyvkiadó, Gergely Márta: Szöszi című könyvét. A regény hősnője egy tizennégy éves kislány, aki semmiben sem tűnik ki: nem valami szép, nem valami okos, nem is valami tehetséges — egyszóval az a fajta, akiből tizenkettő megy egy tucatra. Szöszi tanácstalanul bukdácsol a serdülőkor szélsőséges hangulatváltozásai között. Amikor megismerkedünk vele, éppen hullámvölgybe jutott: rosszul tanul, semmihez sincs kedve, otthon is mogorva, durcás. Ebből az elkeseredésbe hajló kedvetlenségből rántja ki Szöszit Nájlon Bébivel, a vérbeli jampi-lánnyal való megismerkedése. Az új barátság valami makacs, nyegle, de védelmet és maga- biztosságot adó „jampi önérzettel” vértezi fel a kislányt: „ilyen vagyok, akinek nem tetszik, ne nézzen rám!” Szöszi örömét leli abban, ha megbotránkoztathatja a felnőtteket. Lila körme, vörös szája, festett haja: dac és védekezés elvált szülei ellen, akik kitaszították a maguk új családjából. Gyerekes bosszú a nagymamával szemben és kamaszos nyelvöltés Árpád, az első udvarló felé. Hogyan viselkedik egy ilyen mihaszna, hányaveti kislány ha saját makacssága folytán nehéz, szinte kilátástalan helyzetbe kerül? Mi történik vele az ellenforradalom zavarában, a disszidálást láz őrületében? Hogyan találja mega maga emberségét, életcélját boldogságát a legválságosab i időkben? Ezekre az izgalmas mindenkit érdeklő kérdésekre keresi a feleletet Gergely Márta lebilincselően érdekes finom pedogógiai és lélektan érzésre valló új leányregénye a Szöszi. IflIlllllUilllllilllllllllliiU REKLÁM - a kopasz fejen Amadeo Quintavell roma lakosnak jó ötlete támadt Biliárdgolyó-szerűen sima, kopasz feje éveken át a nevetség és gúny tárgya volt. Egy szép napon elhatározta, hogy fényes fejét reklám céljaira használja fel. Fejbőrére különböző olasz cégek felváltva reklámszöveget festetnek, s amikor Róma városában kö- szöngetve sétál, a szembejö vők olvashatják, hol kaphatják a legszebb cipőt, vagy melyik cég árusítja a legjobb rádiót.
