Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-24 / 147. szám

1958. JÜNIUS 24. KEDD 3 lav MEGSÉRTETTÉK-E ASZÓDON A SZÖVETKEZETI DEMOKRÁCIÁT? hányszor voltak tanúi annak, hogy az iroda vezetői ' sőt az FJK egyik vezetője is része- geskedtek a szövetkezet bolt­jaiban. Lehet-e ezek után te­kintélyük? Nem hihető. Fel­merül a kérdés, miért nem vá­lasztanak új elnököt a helyi szövetkezethez. Akartak, de a kijelöltek mind azt tartják, rendet kellene teremteni az irodán, s a helybeliek ezt nem szívesen vállalják. Persze, nem tartanánk a szövetkezeti demokrácia megsértésének, ha az FJK beleavatkozna a szö­vetkezet irodájának ügyeibe és erős kézzel rendet teremtene. Van tehát probléma bőven, ami mielőbbi megoldásra var Aszódon. Summázva az el­mondottakat, véleményünk szerint a munkafegyelemmel van a legnagyobb baj. Ez vi­szi magával, hogy határozatla­nok, nem lelkesednek az ún. népszerűtlen feladatok elinté­zéséért. A cukrászdában pél­dául egyik nap kiadják írás­ban, hogy takarítónő nem jár Felhívás a termelőkhöz! A fölclművesszövetkezetek fel­hívják az új burgonyatermelők fi­gyelmét a burgonyabogár elleni fokozottabb védekezésre. A felvá­sárlótelepek utasítást kaptak, hogy attól a termelőtől, akinek új- burgonyájában burgonyabogarat vagy annak lárváját találják, az idén nem vehetnek át új burgo­nyát. Amennyiben a községből ex­portra felvásárolt új burgonyában a határon találnak fertőzöttet, a községet erre az évre kizárják az export felvásárlásból. Már kötik a zsupszaima értékesítési szerződéseket Az idén az ipar számára szük­séges zsupszalma mennyiséget a földművesszövetkezetek biztosítják előzetes szerződéskötésekkel. A termelőkkel az 1958. cvi termésű rozsszalmából kézi csépléssel vagy a kalászok kézzel történő levágá­sával előállított zsupszalmára jú­lius 12-ig lehet szerződést kötni, A földművesszövetkezetek má­zsánként 82 forintot fizetnek a szerződésileg előre lekötött zsup­szalmáért, mely igen előnyös a termelők számára. A földmüvesszövetkezetek fel­hívják a termelők figyelmét, hogy csak egészséges, száraz, világos színű,“hosszúszálú, 8—10 kilogram­mos zsupszalmát vehetnek át. A szerződés aláírása után a termelő ! a szállítandó zsupszaima ellenérté­kének 30 százalékát előlegként készpénzben átveheti. Részlete­sebb felvilágosítást a helyi föld­művesszövetkezet irodája ad. Sikeresen működik az acsai tejszövetkezet az üzembe, másnap ugyancsak írásban visszavonták, hogy mégis megilleti a takarítónő a cukrászdát. Kis dolgoknak tűnnek ezek, de a tények azt mutatják, valami még sincs rendben. Vajon miért ment a főkönyve­lő. üzemágas és az igazgatóság 1—2 tagja az este 10 óraikor záró cukrászdáiba éjjel fél 12-fcor leltározni, s miért vet­ték el a kulcsot éjszakára a boltvezetőtől? Az FJK felada­ta elsősorban, hogy kiderítse: az iroda dolgozói nem ismerik a szabályokat, rendeleteket, avagy személyi kapcsolatok akadályozzák őket a szabály- szerű munkában. Lehetne még példáikat fel­hozni, de ennyi elég annak iga­zolására, hogy elkelne az FJK, sőt a MÉSZÖV alapos vizsgá­lata a helyi földművesszövet­kezet irodájában. Ezt kívánja a földművesszövetkezet ér­deke. Csekö Ágoston Ez, amint néhány Szabolcs me­gyei községben megtörtént, súlyos károkat jelent a termelők számá­ra. Az újburgonyát ugyanis bel­földi piacokon nem lehet teljes egészében értékesíteni, s amelyik községet kizárnak az exportból, ott nehézséget okoz majd a termés értékesítése. Saját érdekükben fi­gyelmeztessék egymást a termelők a földművesszövetkezetek felhívá­sára, nehogy káruk származzon a burgonyabogár elleni védekezés elmulasztásából. Július 6 előtt J úlius 6-án ünnepük a vi­lág szövetkezői a nem­zetközi szövetkezeti napot. Megyénkben a termelőszövet­kezetek, íöldművesszövctke- zetek, kisipari és háziipari szövetkezetek közösen ünne­pelnek e napon. Az ünnepsé­gek a szövetkezők nemzetközi összefogásának, kereskedelmi és társadalmi kapcsolatai ki- szélesítésének szükségességét fejezik ki majd. A nemzetközi szövetkezeti napon nyilvánosságra kerül­nek a magyar szövetkezeti mozgalom 13 év alatt elért eredményei és megismertetik a világot azzal, amit a magyar szövetkezők tettek hazánkban a szocializmus építése és a mezőgazdaság szocialista át­szervezése érdekében. Ez év­ben nemcsak külső formában, hanem belső tartalomban is más lesz az ünnepség az elő- zőknél. A szövetkezeti mozgalom egységes. Ezt kifejezi az is, hogy a megye szövetkezeti formáinak vezetői közösen dolgozták ki az ünnepségek programját. Cegléden a szö­vetkezeti tanács is részletesen megvitatta a műsort, sőt ezen­kívül kidolgozták közös együttműködésük szempont­jait is. Vácott, Szentendrén, Érden, Monoron, Nagykátán és Rác­kevén járási szintű ünnepsé­geket tartanak, központi elő­adóval. A megyei jellegű ün­nepség — amiről már beszá­moltunk lapunkban —. Ceglé­den kerül sorra. Sok község­ben zenés ébresztő hívja a községek lakosait a szövetke­zeti nap ünnepségeire. Kultu­rális események, kultúrcsopor- tok bemutatói, versenyei, sportolók vetélkedése teszi színpompásabbá az ünnepsé­geket. Kezdete lesz a nemzetközi szövetkezeti nap annak, hogy megyénk minden nagyobb községében megalakuljanak a közös szövetkezeti tanácsok, bizottságok. Ezek feladata az lesz, hogy harcosai legyenek a szövetkezeti eszmének, segít­sék egymást minden ténykedé­sükben, s ha a szövetkezetről esik szó, ne csak a termelő­szövetkezetet, földművesszö- vetkezetet említsék, hanem a szövetkezőket. Nagy jelentősége lesz ezeknek az össz-szövetke- zeti bizottságoknak, s minden­képpen előmozdítják majd a falvak gazdasági é’etének, kulturális és sporttevékenysé­gének kibontakozását. Július 6-ig még hátra van két hét. Az előkészületek azonban megkezdődtek. Ezek az ünnepségek lesznek első közös megmozdulásai a megye szövetkezőinek. Bizonyos, jól sikerülnek, eredményesek lesz­nek, hißz ezt akarja minden szövetkező. Lapunkban többször foglal­koztunk az Aszód és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet életével, s bizony, kevésszer dicsértük meg őket. Most új­ra az aszódiak kerülnek te­rítékre. Szükségességét a kö­zelmúltban lefolytatott vizs­gálat. is igazolja. Ugyanis baj van Aszódion a szövetkezeti demokráciával, ahogyan ezt sokan mondják az aszódiak közül. Panaszul felhozzák, hogy a földművesszövetkeze­tek aszódi járási központja nem egyszer átnyúl a vele egy házban levő helyi szövetkezet fölött. A földművesszövetkezet aszódi üzleteiben, dolgozóik egy része viszont azt mondja, hogy legkisebb ügyeiket sem intézi el a helyi szövetkezet, a járás­hoz keli fordulniök. Elöljáróban le kell szögez­nünk, hogy a járási központ nem sértette meig a szövetke­zeti demokráciát. Az ilyen pa­naszok oka az, hogy a helyi szövetkezet nem áll feladata magaslatán. Munkájukat kapkodás, meggondolatlanság és felületesség jellemzi. Elő­fordul nem egyszer, hogy nem tesznek eleget a fennálló ren­delkezéseknek. Erre csak egy példát. Legutóbb átszervezés volt a szövetkezet étterem-italbolt­jában. Kovács Sándort azzal bízták meg. hogy lássa el a takarítónői teendőket az ét­teremben, a cukrászdában, az irodában, végezze el a konyha körüli teendőiket (bevásárlás, tüzelőhordás stb.). Akkor azt mondták, fizetése csökkenni fog. Lassan három hete dolgo­zik ez az idős ember megriad­va, ma sem tudja, mennyi lesz a fizetése, pedig a Munka Tör­vénykönyve szerint a szövet­kezetnék időben kellett volna ezt írásban közölni. Az aszódi szövetkezetnek május óta nincs elnöke. Sára elvtárs, az üzemágvezető he­lyettesíti. aminek,, .eredményé, hogy egyik feladatnak sem tud eleget tenni. Erre megint egy példát. Varga Józsefet, az étterem vezetőjét, noha há­romszor volt már leltárhiánya, az iroda írásban felkérte, az átszervezés után is lássa el a vezetői teendőket. Csupán a járási központ közbenjárásá­ra küldték el, s tettek ellene feljelentést az ügyészségen. Igaz, munka­könyvébe azt írták: átszerve­zés miatt felmondva a vállalat részéről. Pedig illett volna fe- gyelmileg is felelősségre vonni. Talán nenwiagyon ismerik az irodán a szabályokat? Ismerik, dehát vannak más okok is. Az aszódiak az elmondhatói, Lassan egy esztendeje, hogy megalakult a községben a tej­szövetkezet, illetve, újjáala­kult hosszú szünet után, mert Ácsán nagy múltja van az ilyen szövetkezésnek. A fel- szabadulás előtt is ez úton értékesítették a tejet, tejter­méket a gazdák, mivel Ácsa mindig híres volt állattenyész­téséről. Tavaly a tehéntartó gazdák kérésére, a tanács se­gítségével, ismét megalakult a szövetkezet, s azóta is szép eredményekkel működik. Minden este, reggel való­sággal ömlik a tej a szövet­kezetbe. Naponta 800—900 li­tert vesznek át az alkalma­zottak a gazdáktól. De nem Is szlutyáznak az acsaiak, mint a környékbeliek teszik! Hi­szen saját hasznukra dolgoz­nak, ha gyarapodik a szövet­kezeti pénztár jövedelme, mert minden liter beszállított tej után 14 fillért visszakap­nak rezsi-költségre. Ebből fi­zetik az alkalmazottakat, s ami azon kívül megmarad, azt saját hasznukra fordítják. Nemrégiben vett a szövetke­zet egy tejszeparátort, amely­nek segítségével maguk vég­zik a szeparálást. Az így le­fölözött tejet hatvan filléres áron vissza lehet váltani, s nagyszerűen felhasználható állatneveléshez, hizlaláshoz. Jelenleg egy kalapácsos dará­lóra gyűjtenek, amelyet ta­karmányőrlésre használnak majd fel. Ezenkívül a tagok év végén, részvényeik arányá­ban visszatérítésben is része­sülnek. 133 tagja van a, szö­vetkezetnek, de azok is ide hordják a tejet, akik nem rendelkeznek tagkönyvvel. Híresek az acsai gazdák az állatnevelésről is. Legszíve­sebben maguk nevelik á jó­szágot, de nem sajnálják a pénzt egy-egy-jó fejőstehén vételáráért sem, hiszen jól tudják, visszatéríti az duplán a rááldozott költséget. Csak meg kell kérdezni a tejszövet­kezet pénztárosát, kinek mennyit fizet ki hó végén a tejért. Egyáltalán nem ritka az olyan gazda, aki havonta két-háromezer forintot kap tejből, sőt olyan is van, aki­nek ötezer forint volt a havi jövedelme. Harminc vagon újburgonyát vesznek át Taksonyban A fővárosban is jól ismerik a tak- sonyi újburgonyater­melőket. Az elsők között viszik piacra termékeiket. Az idén kicsit megkéstek, az időjárás hibájából. Tihanyi Károllyal, a földművesszövetkezet elnökével beszélget­tünk a napokban a községbeliek problé­máiról, főleg a fel­vásárlásról. — A termelőknek 10 ezer darab rekeszt adtunk ki kora ta­vasszal a burgonya előcsiráztatására — mondja a fiatal, so­vány elnök. — A leg­frissebb felmérések szerint mintegy 30 vagon új burgonyát vásárolunk fel a köz­ségben. A bokrok alatt már 2—4 centi­méter átmérőjűek a burgonyák. Sok lenne belőle, ha nem lenne még több a burgonyabogár. A legidősebb termelők tem emlékeznek ilven haTy bogárinvázióra. Persze, nem nézték tétlenül a községbe­liek a bogár pusztí­tását, hanem szerve­zetten nekikezdtek a vegyszeres védeke­zésnek. Porozószerek is, meg a községben legjobban bevált Hol­ló 10 nevű olajos emulziós DDT véde­kezőszer bőségesen kapható a szövetke­zet boltjaiban s van permetezőgép is. Az általános iskolások, mintegy négyszázan, két napon át szedték a burgonyabogarat a földeken s egy jó hordóra valót pusztí­tottak el. A védeke­zés folyik, minden tő­lük telhetőt megtesz­nek. Annál inkább izgatja a termelőket a felvásárlás. — Nem az elmúlt évi keserű tapaszta­latok miatt félnek el­sősorban termelőink — magyarázza Tiha­nyi elvtárs —, bíznak abban, hogy az idén a tavalyi hibák nem ismétlődnek meg. Mégis, a napokban előfordult, hogy a zöldborsó felvásárlási ára nálunk 3,60 fo­rint volt, ugyanak­kor a környező pia­cokon, sőt a főváros­ban is 8—10 forint volt az ára. A borsót mi 4,30-ért adtuk to­vább, de az érdekli a termelőket, hogy lett ebből a piacon 8—10 forintos ár. Mert szí­vesen átadják termel- vényeiket a földmű­vesszövetkezetnek, de ha a felvásárlási ár duplájába kerül a piacon az áru, inkább piacra viszik vagy a magán kiskereske­dőknek adják el. He­lyes lenne, ha a fel- vásárlási árak kiala­kításánál jobban fi­gyelembe vennék egyes vidékeik adott­ságait, a várható ter­més mennyiségét is. Községünkben bizal­matlanok kissé a ter­melők, éppen a borsó' esete miatt, s nem ígérkeznek el előre arra, hogy újburgo­nyájukat nekünk ad­ják át. Itt kellene megfelelő megoldást találni, ezért kérem én a Pest megyei Hírlap segítségét. ★ A javaslat, amit Tihanyi elvtárs felvetett, nem új, az előző években is gyakran felmerült. Lényege az, hogy ne legyen oly nagy a különbség a felvásár­lási és a fogyasztói ár között. Mint isme­retes, éppen ezért alakult meg április elsején megyénkben is a MÉK, mely bel­földre árrés, felszámí­tása nélkül, közvetle­nül, diszpozíció alap­ján szállítja a fel­vásárolt árukat. A borsó, akárcsak a zöldhagyma, nem jel­lemző és nem is lesz jellemző ez évi felvá­sárlásunkra — mond­ták kérdésünkre a Szövetkezetek Pest megyei Központjánál. Ami Taksonyban megtörtént a zöld­borsóval, kivételes eset volt, s igyek­szünk elejét venni. (cs) Igazság és gyanú É rdekes, s mindenképpen tanulságos eset történt a T.-i földművesszövetkezetnél. A földművesszövetkezet igaz­gatóságához névtelen bejelen­tés érkezett, hogy R, F., a ru­házati bolt vezetője sikkaszt, árdrágítást követ el, s pult alól árusít. Nem kis vádak, a a földművesszövetkezet igaz­gatósága úgy döntött, hogy névtelensége ellenére a beje­lentés alapján vizsgálatot in­dít. Eddig nem is volt semmi hiba a földművesszövetkezet eljárásában. Hiszen, ha a név­telen bejelentéseknek nem is vagyunk hívei, de ilyen súlyos esetekben, mint a fent emlí­tett is, főként, amikor a be­jelentés konkrétumokat tar­talmaz, érdemes, s meg is kell a vizsgálatot indítani. R. F. az egyik legjobb bolt­vezetője a járásnak. Minden­kor úgy emlegették, mint a kötelességtudás példaképét, mint az olyan kereskedelmi szakembert, aki nemcsak a ve­vőkhöz ért, hanem a kereske­delem adminisztratív részében is otthon van. Éppen ezért igen nagy meglepetést keltett a faluban, hogy a- földműves­szövetkezeti ügyvezető — aki­re az igazgatóság rábízta az ügy vizsgálatát —, első lépése az volt, hogy felfüggesztette R.-t, de nem is akárhogyan, hanem úgy. hogy beállított az üzletbe, félrehívta R.-t s kö­zölte vele, hogy azonnal hagy­ja el a boltot, a legfontosabb dolgokat adja át egyik beosz­tottjának. Amikor R. tiltako­zott,, s kijelentette, hogy csak leltár alapján hajlandó az üz­letet átadni, az ügyvezető rá­támadt, hogy egy csalónak, sikkasztónak ne legyenek ki­kötései, s ha nem hajlandó az üzletet elhagyni, akkor „rend­őrrel vezettetem ki’’. V alahogy azután tisztázó­dott a dolog, s R. ott­hagyta a boltot. Várta a vizs­gálatot. Hogy meghallgatják. De nem történt semmi. Két hétig várt, akkor bement az ügyvezetőhöz, hogy a vizsgálatot sürgesse. Az azonban kiüzent neki, hogy sikkasztókkal nem tár­gyal. R. keserűségében be­ment a járási központhoz, hogy ott keresse igazát. Ott sem álltak vele szóba, „mi már mindent tudunk” felkiál­tással hazaküldték. Újabb há­rom hét telt el. R. levelet írt egyik lapunknak. Onnét men­tek ki, hogy megvizsgálják az ügyét. Az ügyvezető — ha ki­sebb hangon is, mint R.-el szemben — a lap munkatár­sával is furcsa hangot hasz­nált. S amikor az újságíró ér­deklődött, hogy a lényegi rész­szel, R. állítólagos bűneivel mi a helyzet, mit derített ki a vizsgálat, az ügyvezető ki­jelentette, hogy „ehhez semmi köze nincs”. I Azóta természetesen tisztá­zódtak a dolgok, kiderült, hogy a bejelentésben foglaltak szemenszedett hazugságok, R. vezeti ismét a ruházati boltot, az önkényeskedő, felelőtlenül vádaskodó ügyvezető pedig megrovásban részesült. Az igazság tehát — ha R- számára fájdalmas huza-vona után is — de kiderült. Mindez azonban nem elegendő. Hi­szen nemcsak R. ügyéről van itt szó, hanem sokkal többről, s azért kellett volna az R.- ügy lezárása után a földmű­vesszövetkezet igazgatóságá­nak is levonnia a tanulságo­kat. De nem ezt tették, ha­nem az ügyvezető hajtogatásá­ra, suttogására olyan híreket szajkóztak, hogy R. „azért úszta meg, mert jó kereszt­apja van”. R. oldalán senki, és semmi nem állt. „Csak” az igazság. De ez éppen elegen­dő volt ahhoz, hogy győzzön. Mi értelme akkor az ilyen suttogásnak? Igaz, könnyebb dolog másra valótlanságot mondani, suttogást kavarni valaki körül, mint kiállni, s azt mondani: kérem, én hi­báztam, elhamarkodtam a dolgot, nem fontoltam meg eléggé, mit cselekszem. De ha ez nem tetszik valakinek, ak­kor kényszeríteni kell rá, hogy így tegyen, s nem se­gítséget adni ahhoz, hogy a régi pletyka helyett újabb ke­letkezzék. Gyanakodni senkire nem szabad, nem lehet mindaddig, míg alapos okunk nincs a gyanúra. Míg a vizsgálat té­nyeket meg nem állapít. Hi­szen egy bejelentésben nagyon sok igazság lehet, de lehet az is, hogy első szavától az utol­sóig valótlanság. S vajon ki­nek kell, hogy több hitele lé­pvén: egy munkáját jól végző boltvezetőnek, egy elismert szakembernek, vagy egy név­telen bejelentésnek? A válasz egy pillanatig sem vitás. Nagy a különbség az igazság és a gyanak­vás között. Aki bűnös, hibás? az bűhödjék. De akinek igaza van, annak igazát éppenhogy védenie kell a földművesszö­vetkezetnek, s nem támadnia. Hiszen a földművesszövetkeze­tek tekintélye a faluban nem kis dolog, nem jelentéktelen apróság. S ha mindenütt gya- núsítgatás, oktalan háborgatás helyett az igazságot keresve, kutatva foglalkoznak a pana­szokkal, bejelentésekkel szö­vetkezeteink, akkor mindenütt erős és szilárd lesz a földmű­vesszövetkezet tekintélye, mert a falu dolgozói látják, hogy semmi sem nyom többet a latban — s nem is nyomhat —, mint az, hogy kinek van igaza. Márpedig az igazság képvi­selőjének lenni nem népsze­rűtlen feladat, s a szeretetre, a népszerűségre a földműves­szövetkezeteknek szüksége van* — sz—t — * ? Iskolaavató ünnepély Erd-Ujtelepen Szombaton este iskolaavató ünnepélyt rendeztek az érd- újtelepi általános iskolában; Az új iskola Az iskola tánccsoportja az ünnepségen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom