Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-21 / 145. szám

1958. JÚNIUS 21. SZOMBAT WST HEGYEI ^/Crrltw Első feladat a kommunisták nevelése! Néhány megjegyzés egy községi pártszervezet m unkájáról A tápióbicskei alapszerve­zet titkára, Madaras Ede elv­társ az általános iskola mun­kásból lett tanára. Mielőtt párttitkár lett (sőt párttag), hosszabb ideig tevékenykedett az ifjúsági mozgalomban. Rendkívül mozgékony, minden iránt érdeklődő kommunista. Az emberek becsülik, mert tettei és szavai mindenkor egybeesnek. Ideológiai te­kintetben is alkalmas e párttisztségre. Jól irányítja a kollektiven dolgozó pártvezetőséget, s azo­kat az aktivistákat, alak hoz­zá hasonlóan minden idejü­ket, energiájukat a párt ügyé­nek szentelik. Mégis, a tápióbicskei párt- szervezet egésze korántsem jelent akkora erőt a község­ben, amekkorát taglétszáma alapján jelenthetne. Madaras elvtárs nem is titkolja, hogy ez sehogy sincs rendjén. A harminc párttagból mindössze 7—8 kommu­nistáira építhetnek, a többi csak a lajstromban szere­pel. Ennek a hét-nyolc embernek, no meg a vezetőségnek vállát nyomják a közügyek, a politi­ka gondjai. Ök valósítják meg a párt és a tömegek közötti kapcsolatot, amely nem olyan eleven, mint amilyen lehetne, mint amilyenre szükség volna. Erre most csak két példát. Hosszú ideje nincs a tanács­nak elnöke és titkára. Aki egyszemélyben látja el e két funkciót, az egy különben ügyes, fiatal leány, de a veze­tők hiánya okozta űrt nem tudja kitölteni. Az elnökhe­lyettes már idős, meglehetősen nehézkes elvtárs. Nyilvánvaló, hogy ha valahol szükség volna jól működő MSZ- MP-csoportra, úgy Tápió- bicske az a község. Sajnos, a csoport csak papí­ron létezik. Pedig tagjai szá­mát tekintve, komoly erőt je­lenthetne. Erre azonban a pártvezetőség nem fordított gondot, azaz, ha hiányolja is a kommunista tanácstagok ak­tív segítőmunkáját, a mai na­pig nem tudta megoldani ezt a nagyon fontos problémát. Másik példa. A községnek két termelőszövetkezete van. Az egyik jó közepes, a másik épp csak megkapaszkodott a fennmaradásért vívott harc­ban. A tsz-ekben dolgozó csa­ládok csupán töredékét teszik ki a község gazdálkodóinak. Jóllehet, mindkét tsz új ta­gokkal erősödött ebben az esztendőben, de a középpa­rasztok nem közelednek. Ugyanakkor — és ez még job­ban rámutat a pártszervezet gyengeségére — a párt által kezdeményezett, illetve rende­zett előadásokon, kisgyűlése- ken kétszáz-kétszázötven rész­vevő is megjelenik. Annakide­jén, amikor az agrártéziseket ismertették, különösebb szervezés nélkül is sok középparaszt és más egyé­nileg dolgozó paraszt volt kíváncsi a párt falusi po­litikájára. Ezt az érdeklődést a pártszer­vezet nem tudta tovább fo­kozni, nem tudta kihasználni a kezdeti lendületet. Igen érdekes jelenség, ami a passzivitás mögött meghú­zódik. Madaras elvtárs azt mondja, hogy a párttagok egy része makacsul ragaszkodik elképzeléseihez, helytelen né­zeteihez. Minthogy a pártveze­tőség igen helyesen elhatárol­ja magát a szektás nézetektől, és ezt egy-egy konkrét ügyben határozottan ki is nyilvánítja a tagság előtt, egyes elvtársak megsértődnek és visszahúzód­nak a munkától. Néhányan pl. az MDP idejéből származó ba­los vonásokat szeretnék meg­honosítani. Azt szeretnék, ha minden tisztséget, sőt állást, párttagok töltenének be. Kü­lönösen a földművesszövetke­zetben dolgozó pártonkívüliek funkcionálását helytelenítik. Nem egy elvtárs „tűrhetetlen­nek” tartja, hogy az igazgató­ságban párto-nkívüli parasztok vannak. Szerintük ezekre a „kulcspozíciókra” csak párt­tagokat lenne szabad beállí­tani. A pártszervezet vezetősége sajnos, eddig erőtlennek mu­tatkozott a hibák felszámolá­sára. Igaz, egyéni beszélgeté­sek során többször számon- kérték a pártmunkát a passzív párttagoktól, de a beszélgetések csak a passzivitás elmarasztalásá­ra irányultak, a tulajdon­képpeni okig, a hibás né­zetek gyökeréig nem ju­tottak el. Van még valami, ami nehe­zíti a pártvezetőség helyzetét, Madaras elvtársinak túl sok funkciója van. Azonkívül, hogy teljes óraszámot tanító pedagógus, titkári teendője mellett tagja a pártbizottság­nak, községi tanácstag, mun­kásőr, a tartalékos tiszti tago­zat vezetője, az MHS kikép­zője, és ezeíőtt másfél hónap­pal még a kultúrotthon veze­tője is volt. Ha ehhez hozzá­számítjuk, hogy lelkes kultúr- munkás, aki minden színda­rabban szerepet vállal, akkor feleletet kapunk arra, miért nem jut elég erő legfőbb tiszt­sége hibátlan ellátására, a pártszervezet irányítására. Ezt a jó szándékból eredő „funkcióhalmozást” sür­gősen meg kellene szün­tetnie, különben előbb- utóbb az a sok energia is kárbaveszik, amit a párt­irányítás rovására másutt befektetett. Hogy milyen tisztségeket hagy meg (mert egy-kettőhöz ra­gaszkodik), az az ő és a párt- bizottság dolga, de hogy ezen a helyzeten változatni kell, ahhoz nem fér kétség. Madaras elvtársat ez a sok­féle lekötöttség megfoszt at­tól, hogy teljes energiájával a párt belső életének megjaví­tásán, a párttagok marxista szellemű nevelésén munkál- kodhassék. Pedig mint párttitkárnak, ez a legfőbb kötelessége. András Endre Moszkvai dolgozók tüntetése a dán követség épülete előtt Pénteken délelőtt Moszkva gyárainak és intézeteinek sok munkása és alkalmazottja til­takozó tüntetést rendezett a dán követség épülete előtt a dán reakciósok provokációs tevékenysége miatt. Mint is­meretes, dán reakciós elemek banditatámadást intéztek a koppenhágai szovjet nagykö­vetség épülete ellen. A moszkvai dolgozók a dán követség épülete előtt köve­telték, hogy a dán kormány vessen véget a dán reakciós elemek ellenséges cselekedetei­nek. A tüntetők feliratos táb­lákat vittek, amelyek szövege követelte, hogy a dán kor­mány biztosítsa a szovjet hi­vatalos képviseletek rendes működéséhez szükséges felté­teleket. Antonin Novotny a Szovjetunióba utazik A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsá­ga és a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége hivatalos baráti látogatásra meghívta Antonin Novotnyt, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát, a Csehszlovák Köz­társaság elnökét. Antonin No­votny elfogadta a meghívást. A napokban Moszkvában és Prágában eszmecserét folytat­tak a látogatás időpontjára vo­natkozólag. Megállapodtak abban, hogy Antonin Novotny július 2-án utazik Moszkvába kíséretével együtt. Mínusz 81 fok a Déli-sark vidéken A déli-sarkvidéki szovjet kutatók közlése szerint a Déli­sarkvidék központi területein változatlanul tovább csökken a hőmérséklet. A szovjet meg­figyelő állomás június 19-én az állomás körzetében a föld­kerekség legalacsonyabb hő­mérsékletét. mérte, A hőmérő ezen a napon mínusz 81,2 C- fokot mutatott. k idén is megszervezi kombájn- javító szolgálatát az EMM) Az EMAG-gyár a gabona- kombájnok használata óta minden esztendőben központi szerviz-szolgálatot tartott a komolyabb hibák miatt kieső gépek gyors megjavítására. A hagyományos szerviz-szolgála­tot a gyár az idén is megszer­vezi, annak ellenére, hogy az arató-cséplőgépek alkatrészeit már más üzemekben állítják elő. Az EMAG-gyár munká­sainak segítségét ugyanis nagy örömmel fogadják és kérik, mind a gépállomások, mind az állami gazdaságok szak­emberei. Ugyancsak a hibák gyors kijavítása érdekében az AUTOKER Vállalat a múlt évi jó tapasztalatok alapján a leggyakrabban igényelt villa­mossági berendezésekből tí­puscsomagokat készít. Ezek­kel a típuscsomagokkal bősé­gesen ellátják az összes telep­helyeket. (MTI) A CGT felhívása a köztársaság védelmére A CGT felszólítja tagjait, hogy fokozzák tevékenységü­ket a köztársaságvédelmi bi­zottságok megalakítására, és hogy július 14-ét méltó mó­don, a köztársaság védelmé­nek jegyében ünnepeljék meg. A CGT szervezeteit arra szólította, hogy haladékta­lanul lássanak hozzá a mun­kások bérköveteléseinek ér­vényre juttatásához. Leszö­gezi, hogy az árak emelkedése 1956 januárja óta az egyes dolgozó családok háztartási kiadásainak 30—32 százalékos növekedését eredményezte. Az egyes fontos élelmicikkek áta ugyanezen időszak alatt 40 százalékkal emelkedett. A CGT hangsúlyozza, hogy a közben kiharcolt béremelé­sek ellenére is a fizetések vá­sárlóértéke egy év alatt több mint 10 százalékkal csökkent. Csak a központ engedélyével!? A napokban riportot akar­tam írni a Pest és Nógrád me­gyei Tejipari Vállalat nagykő­rösi üzeméből, hogyan élnek az üzem munkásai, milyen terméket készítenek. A rá­szolgálhat, de — íróasztal mellett és holt számok alapján életből merített riportot írni, enyhén szólva képtelenség. Az is lehet, hogy ismerik az üzemek életét, de engedjék port azonban nem születhetett meg, mert az üzem vezetője kereken kijelentette: — A sajtónak tájékoztatást nem adhatok, mert központunk megtiltotta. Oka: nemrégiben valamelyik üzemben tévesen tájékoztatták a sajtó munkatársát, és valót­lanság jelent meg az újságban. A központ ezekután körlevél­ben tudatta az üzemekkel, hogy fenntartja magának a sajtótájékoztatás jogát. „Forduljpn a központhoz“ biztatott a nagykőrösi üzem vezetője. Onnan minden ada­tot, tájékoztatást megkap, mert jól ismerik az üzemeket. Nem kételkedünk a központ jó tájékozottságában. Lehet, hogy számadatokkal, termelé­si eredményekkel bőségesen meg, hogy a munkások maguk beszéljenek munkájukról, éle­tükről, őszintén és minden felsőbb „befolyás” nélkül. Már. pedig, ha a központ tájékoz­tatja a sajtót, a munkatársak vajmi keveset kapnak a mun­kások véleményéből. Nem megoldás, hogy egy­szerűen kizárják a sajtó mun­katársait az üzemből. Ha vala. ki hibát követett el, és helyte­lenül tájékoztatta az újság­írót. vonják felelősségre, és a büntetést közöljék valameny- nyi üzem vezetőjével. Ha pedig az üzemek vezetőiben annyira nem bíznak, hogy engedélyez­zék számukra a sajtó tájékoz, tatását, véleményünk szerint az üzem vezetését sem tudják ellátni. Az utolsó vizsgák A nagykőrösi Arany János gimnáziumban a napokban fejeződtek be az évvégi összefoglalók. A IlI/b) osztályban Tóth Judit a negyvennyolcas forradalomról felel a történelemvizsgán Levelek nyomában A GÖDÖLLŐI Járási Ta­nács épülete szinte kihaltnak látszott a szikrázó napsütés­ben amikor ott jártunk. Úgy tűnt, hogy a kapualjban siví- tó huzaton kívül Csipkerózsi- kaként alszik mindenki a rez­gő hőségben. De már a lépcsőházban ki­derült, hogy ugyancsak szor­gos munka folyik benn a hű­vös szobákban. Kattogtak az írógépek, a vb-titkár szobá­jában a járási tűzoltóverseny előkészítése folyt, s bizony jócskán várni kellett Gyetvai elvtársra, a járási tanács vb- elnökére, míg leülhettünk el­mondani jövetelünk célját. Az pedig nem volt sem több, sem kevesebb, mint megnézni, vajon milyen kap­csolatban vannak a hozzájuk fordulókkal, miképp viselik szívükön, vagy utasítják el a panaszosleveleket, kérelme­ket. Nem túlzás, ha azt mond­juk, hogy egy szerv jó, vagy rossz munkájának egyik fok­mérője, hogyan foglalkoznak a dolgozók bejelentésével, be­tart ják-e az előírt„ 30 napos határidőt, s érdemben intéz­kednek-e? A járási tanács jól vizsgá­zott ebben a kérdésben. Meg­néztük pl. március havi pos­tájukat s amint egymás után kerültek kezünkbe a különbö­ző, az élet minden területét felölelő panaszok, felvilágosí­tás-kérések, szinte valamennyi mellett ott volt a feljegyzés a hathatós intézkedésekről. S az, hogy ezeket a levele­ket nemcsak mint elintézendő ügyiratokat Kezelik, kitűnt pl. egy gödöllői fiatal leányanya ügyéből is. Levelet írt a rá­diónak, amely — mivel az ügyben mást nem tehetett — leküldte a járási tanácsnak, mint illetékesnek. Ebben őszinte szavakkal leírta keser­ves életét. Fiatal korában tá­masz nélkül maradt s úgy el- züllött, hogy börtönbüntetést kapott s kitiltották Budapest­ről. Azóta sokat gondolkozott s rádöbbent arra, rirogy így élni tovább nem lehet. Dóig ózni akar, munkával szerzett kere­setből nevelni kicsijét. Csak­hogy ez nem megy könnyen, mert amint megtudják, hogy büntetett előéletű, minden ka­pu bezárul előtte..; Kérve- kéri, segítsenek, mert így más út nincs előtte, mint a teljes elzüllés, vagy a halál. S Gyet­vai elvtárs segített. EGÉSZEN MÄS képet mu­tat Szabó István kerepesi la­kos ügye. Egyszerű kihágás. Panaszkodik, megbüntették, amiért nem vitte a kutyáját oltani. Szerinte a tanács a hi­bás, mert a Kossuth-telepet mostohán kezelik, késve, vagy sehogy sem jutnak el hozzá­juk a közérdekű hírek. Ez fe- liből-nagyjából így is van. De nem lehet egészen tiszta a Kossuth-telepiek lelkiismere­te sem, mert a helyi tanács állított fel hirdetőtáblát. Azon­ban mi történt? Egy szép reg­gelre virradóan még a cölöpö­ket is kiásták, amin a tábla állt. Azóta valószínűleg ól­ajtóként szolgál valamelyik házban. A tanács lelkiismeretessé­gét bizonyítja annak a névte­len levélnek a kivizsgálása is, amely szintén a rádió közve­títésével jutott el hozzájuk. írója szerint Mogyoródon rossz, ehetetlen a kenyér, s gyakran előfordul, hogy egyál­talán nincs. A tanács kereske­delmi osztályvezetője szemé­lyesen járt a faluban ellen­őrizni, mi igaz a bejelentés­ből. Hát csak nagyon kevés; Kezdetben voltak átmeneti zavarok, míg a sütőkemencét fafűtésesről szénfűtésesre ál­lították át. Olyan is volt, hogy elromlott a tehergépkocsi, mellyel a kenyeret hordják szét. Ez azonban mindössze egy-két napig tartott, tehát a levélíró túlzott, amikor állan­dó hibákról beszélt. Kenyérpanasza volt Liska Cyulánénak Csömörön is. Nem egy alkalommal piszkos* szitálatlan lisztből sütik a ke­nyeret. Erről a kérdésről már hosszabb ideig beszélgettünk Gyetvai elvtárssal, mert a pa­nasz jogos, nem egyszer elő­fordul hasonló. Megpróbáltak segíteni rajta, beszereztek szi­tálógépet, de a pékek nem szí- vesen használják, mert míg a gép szitájára lassú sugárban öntik a lisztet, a 80 kilós zsá­kot vállon kell tartani. Ez ne­héz, a kézi szí tálás meg hosz- szadalmas — így mikor tehe­tik — elhagyják. A hibákon legkönnyebben úgy segíthet­nének, ha felállítanák a terv­bevett központi sütőüzemet —• amely ha megvalósulhatna — 50 százalékos önköltségcsök­kentést eredményezne. Azon­ban a több milliós beruházás­ra jelenleg nincs lehetőség, így helyileg, az üzemben küz­denek a hanyagság, lelkiisme­retlen munka ellen. VAN PERSZE olyan levél is, ahol nincs ott az elintézést jelentő aláírás. Ezek olyan problémák, ' amelyre nem könnyű megoldást találni, mint pl. a Gábriel-család la­káskérelme Csömörön. A la­káshelyzet Pest megyében is nagyon súlyos, s a tanács nem egy esetben a legnagyobb jó­szándék mellett is csak nagy­sokára tud segítséget adni. Szintén a sajtóhoz írt kérel­met Lázár István DányróL Hová vezetett a levél útja? A járási tanácshoz. Onnan kapta meg a választ kérdésé­re, hogy 1956. szeptember 1. után szabaddá vált a kúfcöri- caforgalom. így egy régi szer­ződéses termelés után járó termény adagját nem kapja meg, mert már bárhol szaba­don megvásárolhatja. Egyenként forgattunk még át nem egy levelet s közben arra gondoltunk, amire már oly sokszor munkánk közben: miért fordulnak az emberek panaszukkal egyenesen vala­mely felsőbb szervhez, vagy a sajtóhoz, rádióhoz? Önma­guknak is és ezeknek a szer­veknek is rengeteg időt taka­rítanának meg, ha egyenesen az illetékes tanácsokhoz for­dulnának, hisz a legtöbb pa­naszt csakis ott, helyben lehet biztosan és gyorsan megolda­ni. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ne írjanak, hanem csak azt, hogy ez le­gyen a második lépés. Akkor írjanak, ha úgy látják, hogy panaszukat lélektelenül, bü­rokratikusán kezelik, rosszin­dulatból, vagy más ok miatt halogatják, mert sajnos ilyen eset is van. A gödöllői példa viszont azt bizonyítja, hogy a tanácsok ma már biztosan állnak a lá­bukon, értik a munkájukat, ismerik területük gondjait, az emberek ügyes-bajos problé­máit s a hozzájuk fordulók — ha jogos a kérelmük — jó he­lyen kopogtatnak. Komáromi Magda Befejezték a Sóbálvány című új magyar film forgatását A Hunnia Filmstúdióban befejezték a Sóbálvány című új magyar film- forgatását. A filmet Thurzó Gábor forgató- könyvéből Várkonyi Zoltán rendezte. A főbb szerepeket Ruttkai Éva, Szemere Vera, Psota Irén, Tőkés Anna, Gá­bor Miklós, Ladányi Ferenc és Páger Antal játsszák. A Kosztolányi regényéből készülő Édes Anna film for­gatócsoportja befejezte a mű­termi felvételeket és most előreláthatólag 6—7 napig utcai jeleneteket vesz filmre. Ezeket a Krisztina körúton és a Gorkij fasorban forgatják. (MTIJ Szerencsétlenséget okozott egy uszító röpcédulákat szállító ballon Az utóbbi időben a nyugat­németországi és nyugat-berli­ni kém- és diverzáns közpon­tok fokozták tevékenységüket és könnyen robbanó gázzal töltött, nagyméretű ballonok segítségével nagyobb mennyi­ségű uszító röplapot igyekez­tek becsempészni a Német De­mokratikus Köztársaságba. A ballonok legnagyobb része 3 méter átmérőjű volt és öt ki­logramm röplap szállítására alkalmas. Kisebb részben 18 méter átmérőjű hatalmas bal­lonokat is felbocsátottak, amelyek 95 kilogramm uszító röplap szállítására voltak al­kalmasak. Ezek a ballonok nagymér­tékben veszélyeztették a Né­met Demokratikus Köztársa­ság légi közlekedésének biz­tonságát, egyúttal azonban a földön is súlyos anyagi káro­kat okoztak és veszélyeztet­ték az emberéleteket. így pél­dául Linowban, Luckenwalde körzetében a napokban egy ilyen uszító röpiratokat szál­lító ballon egy óvoda kertjébe zuhant és felrobbant. Egy óvónő és három kisgyermek megsebesült, az egyik gyer­mek oly súlyosan, hogy a kar­ját amputálni kellett. Megál­lapították, hogy a ballont egy nyugat-németországi kém­központból indították útnak. t'iz és félmillió NAPOSCSIBE A tanácsi felügyelet alatt működő 40 baromfikeltető ál­lomás az idén már eddig 10 és félmillió naposcsibét adott át a tenyésztőknek. Tavaly ilyenkor még alig haladták túl a nyolcmilliót. De nemcsak a mennyiségi mulatók szerint javult a kel­tetőállomások munkája: a be­rakott tojások kelési százaléka a tavalyi 73,3 százalékról 75 százalékra emelkedett. A keltetésre került tenyész- tojásokat a baromfitenyésztő mintaközségekben, az állami gazdaságokban és a termelő- szövetkezetekben kialakított egységes, fajtiszta állománytól nyerték.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom