Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-20 / 144. szám

1958. JÜMUS 20. PÉNTEK

rtsi

áitc

k/Cirlan

5

A júniusi esőzés javított

a terméskilátásokon

Sok szó esik mostanában a várható terméseredményekről. Különösen azért, mert a tél valósággal a tavaszba nyúlt, utána pedig hosszú ideig nem volt eső és valóságos májusi kánikula köszöntött a mező- gazdaságra.

Az máris megállapítható,

hogy

a kapások és zöldségfélék további gondos ápolása és a szakszerű növényvédelem tovább javíthat a várható terméseredményeken.

Ä szőlőnek nem ártott a májusi meleg, a hajtások egészségesek és jó termést ígérnek. A szőlőkben az esőt követő napsütés hatására megnőtt a peronoszpóra-veszély, különösen fontos tehát a jó időben történő, megfelelő erősségű bordóilével való védekezés.

Megkérdeztük Frezenszky Gábor elvtársat, a megyei tanács főmezőgazdászát, milyen kilátásaink vannak a gabonafélék termését illetően. Persze arra voltunk elsősorban kiváncsiak, hogyan aránylik az idei termés a múlt évihez?

A múlt esztendőben váratlanul jó, mondhatni rekord- termésünk volt — válaszolta Prezemszky elvtárs —, s ehhez képest idén bizonyára kevesebbet takarítunk be a gabonafélékből;

Különösen vonatkozik ez a tavaszi árpára és a zabra.

Igen okosan cselekedtek tehát azok a gazdák, akik a szaktanácsoknak megfelelően felcserélték a két árpafélét, s a lehető legtöbb őszi árpát vetették.

— Megyénkben milyen arányban termesztik a két árpafélét?

— Megyénk majdnem minden járása megfelel az őszi árpatermesztés követelményeinek;

Most 65—35 százalék az- arány az őszi árpa javára, de további őszi árpa termesztésre biztatjuk a mezőgazdasági üzemeket és az egyéni gazdákat. Kívánatos az lenne, hogy az összes árpavetésterület 85—90 százalékán őszi árpát termesz- szünk. Ez biztosabb termést ad és ősszel több idő van az elvetésére.

— Tudomásunk szerint az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek az idei kedvezőtlen körülmények ellenére is jóval magasabb terméseket érnek el gabonafélékből, mint az egyéni gazdák. Mi ennek a magyarázata?

— A felmérések alapján úgy j látszik, hogy az időben vég- j zett munka, a jó vetőmag, a

gépek alkalmazása, valamint j a fej trágyázás és a megfelelő I gyomtalanítás nagyobb termésben hozza meg gyümölcsét a szocialista gazdaságoknak. Az előzetes becslésekből persze nem lehet egészen pontosan megállapítani a várható terméseredményeket, noha ezek a becslések már az esőzés után készültek. Most majd, amint a kalászosok túljutnak a viasz-, illetve a teljes érésen, megkezdjük a tő- és a szemszámlálást, s ekkor már sokkal többet mondhatunk.

Egyébként azzal kapcsolatban, hogy a szeszélyes időjárás megyénkre igen jellemző, s

így például idén is a negyedévre szükséges csapadék mintegy 10 nap alatt hullott le, megkérdeztük a megyei főagronómust, milyen tanácsot adhat a jövőre nézve a termelőszövetkezeteknek és a gazdálkodóknak. Prezenszky elvtárs a következőképp válaszolt:

— Mindenekelőtt szeretném a lelkére kötni minden egyes termelőnek, hogy az aszály elleni küzdelmet már most, a tarlóhántással el kell kezdeni. Folytatni kell pedig az őszi mélyszántással, hiszen a jó agrotechnika két alapvető tétele ez, — de egyébként a gyakorlat is bebizonyította már, hogy a mi éghajlatunkon sem lehet a csapadékot megóvni tarlóhántás és őszi mélyszántás nélkül. Az idén például a saját szemükkel láthatják, akik őszi- mélyszántást végeztek, s a tavasziakat ebbe vétették, ott a májusi forróság is csak minimális kárt okozott. Az ilyen földterületeken a talaj felszínét lekaparva 5—7 centiméternyi mélyen nyirkos földet' találtunk, amiben természetesen vígan élt a növény;

Ezzel szemben a tavaszi szántások a barázda fenekéig kiszáradtak és sok helyen ki is kellett szántani a senyvedő növény' zetet, hogy mást vethessenek heyette.

j — Igen fontos tényező — j folytatta Prezenszky elvtárs — ] az időben történő vetés, hogy a gabonafélék a tél beállta előtt meg tudjanak erősödni, kellőképpen bokrosodjanak még ősszel. Végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy helytelenül járnak el az olyan termelők, akik a vetőmagcsere alkalmával mereven ragaszkodnak például a Bánkúti 1201-es búzafajtához, s szinte rájuk sem lehet erőszakolni a Fleischmann 481-est, amelyet mostohább viszonyokra kísérleteztek ki. Azt ajánlja a búzatermelőknek, hogy senki se ragaszkodjon az elavult dogmákhoz: minden termelőszövetkezet, minden gazda fontolja meg alaposan, hogy az ő földjében melyik növényféleség díszük a legjobban. S a szárazabb fekvésű talajokon — ha ezen búzát akarnak termeszteni — vessék bátran a Fleischmann-vetőmagot, mert ezeken a helyeken jobb termést biztosít, mint a „rég bevált” Bánkúti.

(h. v.)

Új rendszerű magyar

rádiónagyadókat kap a Kínai Népköztársaság

A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár három rádiónagy- adót készít Kína számára. Az adók alkatrészeit, amint elkészülnek, folyamatosan j szállítják és magyar szakemberek már Kínában állítják össze az adókészülékeket. A három rádióadó egyike éppen úgy működik, mint ahogy általában eddig működtek a hasonló távközlő berendezések. A másik kettő azonban egészen új rendszer szerint együt_ tesen működik és így nagyobb a teljesítőképességük. '

• Kiszámították ugyanis, hogy

bizonyos határon túl a rádióadók teljesítményének növelését egy adóberendezésen belül fokozni már nem gazdaságos. A szükséges adócsövek előállítása és maga az üzemeltetés is, az ilyen monstrumadókat nagyon drágává teszi.

A Kínának szállított rádióadó párhuzamos járatű

berendezése és az ellenőrző műszerek

Ahol tehát nagyobb üzembiztonságra és nagyobb teljesítményre van szükség, sokkal olcsóbb és jobb megoldás, ha két,- egyszerre működő adót helyeznek üzemibe. Ezek aztán szükség szerint egyenként vagy együttesen működnek éspedig egy sugárzó antenna- rendszerrel, úgy, hogy teljeCLÄRÄ ZETKIN

M

a van 25 esztendeje annak, hogy egy törékeny testű forradalmár asszony szíve megszűnt dobogni. Clara Zetkin hervadhatatlan érdemeket szerzett az általa kezdeményezett és hosszéi ideig vezetett nőmozgalomnak az egész világra történő kiterjesztésében. Kommunista hite bámulatos marxista műveltséggel, mély humanizmussal és engesztelhetetlen harcossággal párosult. Ezt a harcot folytatta matróna korában is, amikor a sok csatározásban, a hányattatásokban elfáradt teste már alig-alig akart engedelmeskedni nyughatatlanul lobogó, kivételes szellemének. Még halála előtti napon is dolgozott, éppen az emberiséget elpusztulással fenyegető fasizmus ellen emelte fel tiltakozó szavát és követelte — mint az utóbbi esztendőkben már annyiszor — a fasizmus- és háborúellenes egységfront megteremtését.

Clara Zetkin negyedszázadon át szerkesztette az Egyenlőség című lapot, mely vezetése alatt a nők, a proletárasszonyok és anyák valóságos szócsövévé, a hamisítatlan marxista politika orgánumává vált.

Ha csupán emberszeretet- ből harcolt volna a nők, az anyák társadalmi jogainak elismeréséért, ha csupán a pusztító háború ellen emelte volna fel szavát, akkor is örökre számontartanák nevét az emberiség legjobbjainak sorában. De ő ennél többet, maradandóbbat alkotott. Clara Zetkin a kizsákmányolásmentes társadalom megteremtésének tudatos harcosa volt, a munkásmozgalom nagyjai, August Bebel, Wilhelm Liebknecht, Rosa Luxemburg, majd Lenin tanítványa és küzdőtársa. Zetkin, mint kiváló marxista jól tudta, hogy a nőmozgálom elválaszthatatlan része a munkásmozgalomnak, amelynek győzelme és sikerei a munkásosztály győzelme és sikerei nélkül nem valósulhatnak meg.

| sítményük megkétszereződik és üzembiztonságuk is fokozódik. Még ha történetesen üzem közben az egyik adóban valami hiba tépne fel, a másik akkor is zavartalanul tovább dolgozik és így a hiba csupán kisebb hangerőválfco- zásban jelentkezik.

Természetesen ahhoz, hogy a két adóberendezés egymással összehangolva, egyszerre és párhuzamosan, ugyanazon hullámhosszon és egyazon antennán működhessék, feltétlenül biztosítani kell, hogy » két adó tökéletesen, egyformán, párhuzamosan dolgozzék

ÍS;

Vagyis mindkettő pontosan egy időben legyen ugyanazon fázisban. Gondoskodni kell arról is, hogy a két adó által egy időben kisugárzott azonos műsor a két adón való áthaladáskor ne szenvedjen változást, azaz a műsor szinkron maradjon. Mindehhez megfelelő rádióadó-berendezés szükséges;

Ilyen egyszerre és együttműködő két 150 kW teljesítményű középhullámú rádióadó részére a Beloiannisz-gyár úgynevezett párhuzamos járatóberendezést kísérletezett ki. Miután a kísérleti berendezés a követelményeknek teljesen megfelelt, a prototípus alapján most gyártják a Kínai Népköztársaság által megrendelt és még ez idén szállítandó nagyadókat, valamint a párhuzamos járató berendezést.

A megrendelt három adóhoz a Beloiannisz-gyár és a* UVATERV közös terved alapján készül az antennarendszer,

Eddig az antennatornyokat szegecselt szögvasból készítették, a Kínának gyártott három adóhoz készülő három antennát azonban hegesztett acélcsövekből állítják össze. Ezekhez az antennáikhoz lé» nyegesen kevesebb anyag kell, ami nemcsak anyagmegtakarításhoz vezet, hanem a tornyok lényegesen kisebb súlyúak is lesznek.

A Kínai Népköztársaság részére készülő három antenna- rendszerből kettő 123 m magas tornyokból álló körsugárzórendszer, míg a harmadik négy 113 m magas toronyból áll. Mindegyik rendszer segítségével az adókból meghatározott irányba sugározható a műsor, ami a megfelelő irányban fekvő vevőkészülékeknél jobb vételi lehetőséget biztosít.

__________ Sz. E.

M

esterséges vese

Sanghajban a közelmúltban sikeresen alkalmazták az egyik betegnél a mesterséges vesét, miután előzőleg több sikeres kísérletet végeztek vele állatokon. Az egyik műtét alkalmával a mesterséges vese 4 óra 20 percen át pótolta egy ember veséjének funkcióit, jóllehet a beteg eszméletlen, állapotban volt. A műtét sikerrel végződött.

■llllllllllllllllMlllllllllllllllllIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIlllllllllllltlINlMIIHimillIIMIIimiHlltlIIHtMimHIItlHtHIHIlltMUIIIÓlllllUMIiniIHlHIlHIHIIlllllllHIMIItlIttlIHIIIIIItr

i iHiiiMiiiimiiiiiHrniiiiiiiiiiiitiiiHiuiiiiiiiiiiiiMiiiiiitiiiiiiiiiHiitiniiHiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiluiiiiiuiiiiiiiitiiiiitiiiiiiitiiintiiiiiiiiiittHiiiiiiiiutHiiuiiiiifiiiimiiiiHiiiiiiniiHiiiiitiiintiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiuiiiitiiuiiiiiiiiiiiiiiHiiiiNm*

/ ) JP g / 7F VWWWVWWN/SA/WS/VWWWWWS/VVWVW^V’

C>ZCLZ£lZt&lCU%$ ember a rádió mellett

Az ebedlo szobában keskeny zöld pamlag támaszkodik a falnak. Reggel óta ül törődött testtel és némán a pamlagon. Kopasz fejét vastag, meleg sapka takarja, lábát pokrócba bugyolálta. Fázik, pedig a rekkenő meleg még a zsalugáteren és a vastag házfalon keresztül is behatol a szobába.

Vékonyka ember lett az utóbbi esztendőben. Meg is töpörödött kissé, száz esztendő nyomja a vállát. Kedves arcán ősz sörte ütközik ki, hetente csak egyszer borotválkozik, régen letett már minden hiúságról. Kezét, öreg testén ez a legelaggottabb, ölébe ejtve tartja, de fürgén felkapja, hogy keze tszorítson látogatójával.

— Hát így ülök itt én a nagy időmmel. Nagy idő. . nagy idő... Bizony nem jó, ha már az ember munkája nem kell — így beszél. Egyáltalán nem reszketeg a hangja. Csendes, öreges hang, de van benne erő.

Nagy Sándor, a százéves ceglédi iskola nyugalmazott direktora, az ország legidősebb pedagógusa ez a száz- esztendős öregember, aki mellé a pamlagra ülök. Ha az újságban nem olvastam volna és sokan, akik ismerik, meg nem erősítenék, bizony el sem hinném, hogy megérte már a századik tavaszt. Dehát így van ez, ki mondaná meg az

ilyen aggastyánról, hányadik X-et tapossa, a nyolcadikat vagy a tizediket? Bizonyos koron túl már majdnem minden öreg ember egyforma. Külsőre. De kevés őrzi meg any- nyira elméje rugalmasságát, aggkorára is, mint az idős Nagy Sándor bácsi.

— Örült-e a kitüntetésnek? — kérdem tőle a fülébe kiabálva, mivelhogy nagyothall és a pedagógus-szakszervezet néhány napja átnyújtott ajándékát, a halíócsövet még csak próbálgatja, de nem használja egész nap. Nem szokta még meg.

— A kitüntetésnek? Hogyne Jólesik az embernek, ha annyi sok idő után mégsem felejtkeznek el róla.

— Hallom, szereti a rádiót?

— Bizony. Hogy mit szeretek hallgatni a legjobban? Mindent. Verset, színdarabot, mindenféle előadást. Talán leginkább a magyar nótát, cigányzenét... De látja csak, a lányom reggel elment, és nem kapcsolta be. Amíg maga nem jött, unatkoztam. Unatkoztam, az pedig nagyon rossz ám.

Mennyi mindent szeretnék még kérdezni tőle. Hány gyereket tanított ötven hosszú esztendőn keresztül? Vitte-e sokra valamelyik közülük? Meg sóvárgó kíváncsisággal, nemcsak magam okulására, hanem az olvasó helyett is

feltenném a kérdést, vajon mi a hosszú élet titka? De állom a lányának, Nagy Rózsa tanítónőnek, a Földváry Károly 48-as honvédezredes nevét viselő jubiláló iskolában egyik tízpercben adott szavamat, hogy nem fárasztom ki az apját.

— Hiszen tudja — mondotta —, a százéves ember szíve már fáradt. A legkisebb izgalomtól is féltem apát. Nem szabad sokat beszélnie.

Ismét az iskola irodájában ülök tehát, szemben S. < Kovács András igazgatóval és Nagy Rózsával, aki elmondja apjáról, hogy a télen influenzája és tüdőgyulladása volt. Bár életében ekkor volt először nagy beteg, azóta nagyon fáradékony. De szellemi frissesége semmit sem gyöngült.

— Csak tegnapelőtt Is, mint annyi sokszor, referálnom kellett neki az iskoláról. Még azt is megkérdezte, tudják-e a szorzótáblát a leányaim, a III. általánost tanítom. És tanácsot adott', hogyan lehet könnyen és gyorsan megtanítani rá őket,

— Szeretnék beszélni néhány volt tanítványával —• mondom és abban a pillanatban a folyosóról a nyitott ajtón át kékruhás asszony pen- derül be.

— Az én uram tanítványa volt — mondja pergőn. — Kedvenc tanítványa. Gyere csak be, János!

Az ajtón most hatvanban járó férfi lép be és beszélni kezd:

— Az 1905—1906-os iskolaévben a keze alatt végeztem a Vl-ik osztályt. Nem volt nála jobb tanítóm soha, és mennyire a szívón viselte a jó tanulók sorsát. Szüléimét is felkereste, kérlelte, taníttassanak . ; ;

— Ide tartozik az iskolához? — érdeklődöm.

— Igen ... Azaz itt lakom... Mert én vagyok a hivatalsegéd, azaz a szolga. Az iskola- szolga, no! Már 18 éve. Mert apámék, afféle parasztok, nem értették fel, milyen más az, ha az ember tanul.; * Borsos János a nevem.

De másik paraszti származású volt tanítvány is belép az irodába: Badai Benő. 39 esztendeje tanít a százesztendős iskolában.

— Micsoda tanító volt a Nagy Sándor bácsi! A legtöbbet tőle tanultam. Különös alapossággal tanított meg a helyesírásra. Azzal aztán soha semmi bajom nem is volt a gimnáziumban. Ferenc bátyám paraszt maradt, szintén a tanítványa volt. Gyula öcsémet meg két nyári hónapon át a gimnáziumi felvételi vizsgára készítette elő. Sikerült is a vizsga! Az írásbeli feladatait olyan jól oldotta meg öcsém, hogy a szóbeli vizsgát el is engedték neki. Ez a Gyula öcsém geofizikus, az a Bada Gyula, aki módosította az Eötvös-ingát. Majd egy évig családostul Kínában volt, mert a kínaiak nyolc ingát rendeltek és az ottani geofizikusoknak megmutatta az inga kezeNagy Sándort, a ceglédi pedagógusok százesztendős nesztorát üdvözli Zagyva Imre, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője és Veres Gyula, a megye művelődési osztályának vezetője

lését. Büszke is Sándor bácsi az öcsémre.

Most megint jsjagy Rózsa veszi át a szót:

— Négy esztendeje szürke- hályog keletkezett , apa szemén. Kora miatt már nem merik megoperálni. De amíg látott, minden nap reggel kilenctől déli harangszóig sétált a városban. öt éve meg tatarozni kellett a házunkat és — örökké barkácsoló ember volt — maga végezte még a kőművesmunkát. ' Kilencvenöt éves korában!

— Mert nagyon szerette mindig a családi otthonát — szól közbe a pedellus.

Nagy Rózsa meg elmondja még, hogy apja ma is elszív

4—5 pipa dohányt és jó étvággyal, de nem sokat eszik. Délben pedig el nem engedné az egy pohárka bort.

— De csak egy pohárral Iszik — teszi még hozzá Nagy Rózsa —, mert egész életében mértékletes volt.

— Ez lenne hát a hosszú élet titka?

—• Az ám! — nevet nagyot Borsos, az iskolai hivatal- segéd. — Az én apám betöltötte a nyolcvankilencediket; aztán még ma is, ha tehetné; akár egy hordóval is meginna; Egész életében sokat ivott;

S mialatt róla beszélünk; Nagy Sándor, a százesztendős tanító odahaza, a Felház utcai házban ül a néma rádió mellett. Várja a lányát, hogy a rádiót majd bekapcsolja. Nem szeret unatkozni. Tétlenségre kényszerült testében tíz évtizede szüntelen dolgozó agya a zene, a szó, a gondolat ingerét nem tudja nélkülözni.

Szokoly Endre