Pest Megyei Hirlap, 1958. június (2. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-20 / 144. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! .YEI-éf) • K~/Cir \ júniusi esőzés javított a terméskilátásokon (5. oldalon) í" J m. A Z , MSZMP' P E*S T MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A } M E G'Y E 1 T A N Á C S L A P J A Á n. évfolyam, in. szám AHA .*»<» FILLUlt 1958. JÜNIUS 20. PÉNTEK A hároméves terv megvalósítása lendületes munkát, fokozottabb felelősséget követel országunk minden dolgozójától Megkezdődöd az országgyűlés ülésszaka Részt vett az ülésen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkára, Dobi István, a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke, Apró Antal, a kormány első elnökhelyettese és a kor­mány többi tagja. Részt vett az ülésen a vietnami parla­menti küldöttség. Rónai Sándor elöljáróban üdvözölte a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság Nemzet- gyűlésének küldöttségét. Beszédére Ton Duc Thang. a Vietnami Demokratikus Köz­társaság Nemzetgyűlése Ál­dandó Bizottságának elnöke válaszolt. — A mi népünk hazánk bé­kés újraegyesítéséért küzd, azért harcol, hogy megakadá­lyozza az Egyesült Államokat abban, hogy hazánk déli részé­ből katonai támaszpontot te­remtsen egy délkelet-ázsiai háború kirobbantása érdeké­ben, a Vietnami Demokratikus Köztársaság támogatja az ázsiai atommentes övezet lét­rehozására vonatkozó javasla­tot. Népünk együttérez az ázsiai—afrikai népekkel, ame­lyek felszabadulásukért küzde­nek. — Együtt harcolunk a béke-, ért, az emberi haladásért — mondotta —, majd a két nép barátsága éltetésével fejezte be nagy tapssal fogadott be­szédét. Rónai Sándor ezután beter­jesztette az ülésszak tárgyso­rozatát: napirenden az 1958— 1960. évi hároméves népgaz­daságfejlesztési terv irányel­veiről szóló törvényjavaslat tárgyalása szerepel. Az ország- gyűlés a javaslatot elfogadta, s elhatározta, hogy a törvény- javaslat általános és részletes vitáját együttesen folytatja le. Az elnök bejelenette, hogy a Népköztársaság Elnöki Taná­csa az országgyűlés 1958. ápri­lis 18-án berekesztett üléssza­ka óta nyolc törvényerejű rendeletet alkotott. Az ország- gyűlés a bejelentést tudomásul vette. Ezután Kiss Árpád, az Or­szágos Tervhivatal elnöke is­mertette a hároméves terv irányelveiről szóló törvényja­vaslatot, Kiss Árpád beszámolója — A hároméves tervjavaslat — mondotta bevezetőben — világosan mutatja, hogy a nép­gazdaság kilábalt abból a sza­kadékból, amelybe az ellenfor­radalmi támadás taszította — s ha még szerényebb mérték­ben is —, de ismét a fejlődés útjára léptünk. Azért tudtunk gyorsan talpraállni, mert az egész dolgozó magyar nép — élén a forradalmi szellemű munkásosztállyal, magáévá tette a Magyar Szocialista Munkáspárt céljait, fegyelme­zett termelőmunkával helyre­állította, sőt már a múlt év de­rekán túl is szárnyalta a ko­rábbi termelési színvonalat. Előrehaladásunkat annak is köszönhetjük, hogy a baráti országok, élükön a Szovjet­unióval, a legnehezebb hely­zetben önzetlenül, áldozatot vállalva is segítséget nyújtot­tak nyersanyagban, fogyasztási cikkekben és devizahitelben. Talpraállásunk fő ereje a Ma­gyar. Szocialista Munkáspárt helyes politikája; az, hogy a párt a súlyos gazdasági hely­zetben helyes célokat tűzött a Magyar Néköztársaság politi­kai és gazdasági megszilárdí­tásáért harcoló dolgozó töme­gek elé. Gazdaságosabbá tesszük a termelést 1 Kiss Árpád ezután felsorolta a törvényjavaslat főbb jellem­zőit. A hároméves terv idején bővítjük és gazdaságosabbá tesszük a termelést, növeljük a termelékenységet és a terme­lés gazdaságosságát. A három­éves tervjavaslat szilárd ala­pot teremt ahhoz, hogy a kö­vetkező ötéves terv idején na­gyobb léptekkel haladjunk előre termelőerőink fejleszté­se, a szocialista építés útján, hogy népgazdaságunk, elsősor­ban iparunk szerkezetét a je­lenleginél kedvezőbben alakít­suk ki és messzemenően hasz­nosítsuk a szocialista országok­kal — a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében — mind jobban kiszélesített munkamegosztás teremtette lehetőségeket. Lehetővé teszi azt is a hároméves terv, hogy tovább erősítsük és szélesítsük hazánkban a szocialista terme­lési viszonyokat — elsősorban a termelőszövetkezeti mozga­lom támogatásával. A terv­időszakban a reálbérek és a reáljövedelmek szerény mérté­kű, de folyamatos emelésével növeljük a dolgozó nép élet- színvonalát, mert ez a szocia­lista építés legfőbb célja. A terv már 1958. év végétől biz­tosítja a népgazdaság nemzet­közi fizetési mérlegének egyensúlyát, lehetővé teszi, hegy minden esedékes fizetési kötelezettségünknek eleget te­gyünk. — A javaslat szerint az ipa­ri termelés három év alatt 22 százalékkal, a mezőgazdasági termelés — átlagos időjárás mellett — 12—13 százalékkal, a nemzeti jövedelem pedig 13 százalékkal emelkedik. A nemzeti jövedelem emel­kedése alapján a bérből és fi­zetésből élők egy keresőre jutó reálbére a hároméves terv vé­gére hat százalékkal haladja meg a tavalyi színvonalat. A hároméves terv idején állami eszközökből 32 milliárd forin­tot ruházunk be. Az iparfejlesztés szempontjai A továbbiakban az iparfej­lesztésről szólt. Az ipar ilyen fejlesztése szükségessé teszi a dolgozók termelési kultúrájának növe­kedését— állapította meg Kiss Árpád, majd a termelé­kenység emelésének fontossá­gáról beszélt és megállapítot­ta, hogy a termelékenység 15 százalékos növelése, valamint a termelési költségek hat szá­zalékos csökkentése — amit a terv előír — a legmesszebb­menő takarékosságot kívánja meg a vezetőktől és a mun­kásoktól egyaránt. Különösen gondosan kell felhasználni az importanyagokat. — Az ipar idei munkája, a nyersanyagellátás jelentős ja­vulása arra a reményre jogo­sít, hogy tervünk ipari elő­irányzatait munkásosztályunk maradéktalanul teljesíteni fogja. Ezután a terv mezőgazdasá­gi előirányzatait ismertette. Az előirányzatokat a párt ag­rártéziséinek figyelembevéte­lével alakították ki. A mező- gazdaság összes termelése, a hároméves terv átlagában, az 1954. évi változatlan áron szá­mítva, a tervidőszakot megelő­ző három év — 1955—57 — átlagához képest 12 százalék­kal nő átlagos időjárás figye­lembevételével. Az előirány­zatok kifejezésre juttatják, hogy fokozottan törekszünk a belterjességre: az állattenyész­tés hozamai a növénytermesz­tésnél nagyobb arányokban növekednek: a növényter­mesztés 1960-ra a tavalyihoz képest 108,7, az állattenyész­tés 117,9 százalékra emelke­dik. A növénytermesztésben is nagyobb szerephez jutnak a belterjesebb ágazatok. Az üze­mi gyümölcsösök területét több mint 25 000 katasztrális holddal növeljük. Uj szőlőket telepítünk és felújítjuk a ré­gieket. Nagy gondot fordít a terv a történelmi borvidékek szőlőterületeinek felújításá­ra. A szántóföldi növényter­mesztésben a hároméves terv lényegében fenntartja a ta­valy kialakult, szerkezetet. A vetésterületi változások leg­főbb célja az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges takar­mány biztosítása. A takar­mánytermő terület több mint 500 000 kát. holddal növekszik az első ötéves terv tényszá- maihoz képest és gyakorlat­ban azt jelenti, hogy a három­éves terv az állattenyésztés­hez szükséges takarmányt lé­nyegében hazai forgásokból biztosítja. A mezőgazdasági termelés növelése lehetővé te­szi, hogy az élelmiszerfogyasz­tás eléggé magas színvonalat érjen el és minden cikkben je­lentősen meghaladja az első ötéves terv átlagos színvona­lát. Különösen emelkedni fog a magasabb tápértékű élelmi­szerek fogyasztása. Erősítjük a termelt szövetkezeti mozgalmat A törvényjavaslat biztosítja | azt is, hogy a mezőgazdasági 1 termelőszövetkezeti mozgalom | — a teljes önkéntességet szem | előtt tartva — tovább erősöd § jék hazánkban. A termelőszö- | Vetkezetek gazdasági előnyei- f nek széleskörű demonstrálá- | sa megköveteli az állóeszköz- | állomány növelését. A három- | éves tervben erre a célra évi | átlagban kereken 40 millió fo- | rint állami 'támogatást irá- f nyoztunk elő. Az első ötéves | terv idején ugyanez a támoga | tós évi 200 millió forint volt. | Az állami támogatás előse- I gíti, hogy a termelőszövetke-1 zetek gazdálkodása rentábilis | legyen, emelkedjék a tagok f jövedelme, méghozzá úgy, i hogy meghaladja az egyéni [ gazdálkodók átlagos jövedel- j mét: Az állami támogatás egy- i ben megfelelő anyagi alapot | biztosít az újonnan alakuló \ termelőszövetkezeteknek. A f termelőszövetkezetek egy kát | holdra jutó állóeszköz-állomá- \ nya meg fogja közelíteni az3 ötezer forintot. Ezzel is biz­tosítjuk, hogy a termelőszövet­kezetek vonzóereje növeked­jék és egyre több dolgozó paraszt lépjen a szövetkezeti gazdálkodás útjára — mon­dotta Kiss Árpád. — Megje­gyezte, hogy a felvásárlási rendszert továbbra is fenn­tartjuk: a hároméves terv időszakában, valamint azután is ez lesz az alapja a falu és a város gazdasági kapcsola­tainak. A nemzeti jövedelem növe­kedéséről és elosztásáról be­szélt ezután. A nemzeti jö­vedelem alakulását minde­nekelőtt a termelés kibővíté­sének lehetőségei szabják meg. A hároméves terv hatását a lakosság életviszonyaira első­sorban az jelzi, hogy a fo­gyasztási alap 11 százalékkal emelkedik. A bérből és a fi­zetésből élő dolgozók reálbé­rét a szocialista szektorban körülbelül hat százalékkal emeljük. Mégpedig nem álta­lános béremelés, vagy árle­szállítás útján, hanem a ter­melés és a termelékenység emelkedése következtében já­ró többletbérekkel. Ez a hat százalék azonban nem foglal­ja magában az állami szek­tor dolgozóinak nyereségré­szesedését, amely természete­sen a hat százalékon felül is növeli a bérből és fizetésből élők reáljövedelmét. A pa­rasztságnál az egy főre jutó reáljövedelmek átlag körül­belül négy százalékkal növe­kednek. Növeljük a kiskereskedelem áruforgalmát A hároméves terv a kiske­reskedelmi áruforgalom 13 százalékos növekedésén belül az iparcikkek forgalmát 22 százalékkal növeli. A kereske­delem például 340 ezer mosó­gépet, 30 ezer hűtőszekrényt, 3o ezer porszívót, 600 ezer rá­diót, több mint 100 ezer tele­víziót, 550 ezer kerékpárt és mintegy 80 ezer motorkerék­(Folytatás a második oldalon) Országszerte zivatarok zajlanak, ma jd csendes esők jönnek A szerdai 27 fokos meleg után csütörtökön fordulat kö­vetkezett be az időjárásban. A Dunántúlon szórványosan már szerdán voltak kisebb zi­vatarok, s csütörtökön dél­előtt Sopronból már erőseb­bet jelentettek, a zivatar zö­me azonban, a megélénkülő északnyugati szél nyomában az ország keleti felében zaj­lik. A hőmérséklet csütörtö­kön már csak 24 fokig emel­kedett. Valószínűnek látszik — mint a Meteorológiai Inté­zet központi előrejelző osztá­lyán elmondották —, hogy a hőmérséklet tovább csökken, valamint, hogy a kezdeti zi­vatarok, záporok után az or­szág területének nagy része csendes esőket kap. Ugyanak­kor a jelek arra mutatnak, hogy a csapadékos, borús idő­szak nem tart sokáig, vasár­napra már ismét javulás, fel- melegedés remélhető. Aratás előtt a nagykőrösi Vörös Október Tsz-ben Szombaton megkezdik az aratást a nagykőrösi Vörös Október Termelőszövetkezet­ben. Igaz, ezen a napon még csak a lesarkalással végeznek és fogásra bontják a 32 hol­das árpatáblát. De hétfőn már három aratógép megkez­di a munkát. Szeretnének egy nap alatt végezni a vágásra érett árpatáblával, hogy a többi gabona beéréséig foly­tathassák a felgyülemlett me­zei munkát. A termelőszövetkezet elnö­ke még azt is közölte, hogy erről a tábláról átlagosan 12 mázsás termést várnak hol­danként. Hat új pavilon épül a Mezőgazdasági Kiállítás területén Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon az idén nemcsak a hazai ipar és kereskedelem szerepel a szokottnál nagyobb mértékben, hanem a nemzet­közi borkiállítás és a különö­sen változatosnak ígérkező nemzetközi gépkiállítás is je­lentősen bővíti a látnivalókat. A gazdag anyag elhelyezésére hat új pavilont építenek. A nyolc méter magas üvegfalú galériás megoldású iker csar­noképületen kívül három ki­sebb, egyenként mintegy 680 négyzetméter alapterületű pa­vilon is épül. Paul Reynaud Moszkvában Paul Reynaud neves francia politikus, a nemzetgyűlés pénzügyi bizottságának elnöke, feleségével együtt látogatóban Moszkvában tartózkodik. Paul Reynaud szerdán felesége kísé­retében felkereste Ivan Kairo- vot és Alekszandr Volkovot, a Szovjetunió parlamenti cso­portjának két elnökhelyette­sét. Ezúttal Paul Reynaud kí­séretében volt Maurice De­jean moszkvai francia nagy­követ is. A beszélgetésnél je­len volt Zinaida Lemegyeva, a parlamenti csoport titkára is. Ugyancsak szerdán Paul Reynaud a Kremlben meg­tekintette Lenin dolgozószo­báját és lakosztályát, majd lá­togatást tett a moszkvai egye­temen. CGT-győzelem a Citroen-gyár vállalati bizottsági választásán A Citroen gépkocsigyárban most tartották meg a vállalati bizottságok tagjait kijelölő üzemi választásokat. A CGT a munkásoknak és alkalma­zottaknak fenntartott 17 hely­ből 13-at nyert el, a techni­kusok és mérnökök csoportjá­ban pedig 7 mandátumból 3-at kapott. ................................................................................................................................iiiiimmiinmiuiiiiiniuiiiiiiiimiiiuiiiiiiiiiiiia M EGKEZDŐDÖTT AZ ARATÁS KW*: Az egész abonyi határban megszőkült és kasza alá ért az őszi árpa. Badócs Mihály három és fél holdas dolgozó paraszt elsőnek a községben levágta hatszáz négyszögöl árpáját, s amint a képen látható, keresztekbe rakja. Igaz — amint mondja —, elsőnek is vetette el a magot tavaly ősszel. A szorgalmas munkának nemcsak az lett az eredménye, hogy előbb érett be a gabonája, hanem az is, hogy az elég kedvezőtlen időjárás ellenére 15—16 mázsás átlagtermésre számít (Fényképezte: Gábor Viktor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom