Pest Megyei Hirlap, 1958. május (2. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-06 / 105. szám
1958. MÁJUS 6. KEDD WLsrt MEGYE f Adriai) S Egtj évet töltiitt vonntnr* Nyolcszor utazhatta volna körül a Földet EGY BEJÁHO MUNKÁS GONDJA! Amikor a pestiek még a legédesebb álmukat alusszák, a távoli városok pályaudvarán már pezseg az élet: indulnak a hajnali munkásvonatok, hogy mire az első műszak megkezdődik, a vidékről bejáró dolgozók is ott lehessenek a munkapadok mellett. Három óra 42 perckor gördül ki Ceglédről az a munkásvonat, amely Ceglédbercel, Albertirsa és az útbaeső községek dolgozóit szállítja munkahelyükre. A szerelvény öt órakor ér Üllőre, hatkor rakja le a Pesten dolgozókat Rákos-városon, s 7 óra előtt 10 perccel fut be végállomására: Gödre. Ez a vonat — négy másikkal együtt — naponta 25—30 ezer munkást szállít reggelenként munkahelyére, este pedig vissza. A legtöbben Vecsésről járnak be, de Pilis, Monor és Üllő is küld néhány ezret, sőt újabban Cegléd környékéről is elég szép számmal járnak a fővárosi üzemekbe. Bajor Mátyás lakatos például Ceglédbercelről jár Dunakeszire ezzel a vonattal. Hajnalonként 80 kilométert utazik munkahelyéig, a MÁV Járműjavítóig, s műszak végeztével ugyanennyit vissza. —■ Megszoktam már — mondja mosolyogva —, hisz 1951-től kezdve naponként megteszem ezt az utat. Különben is, nekem még szerencsém van, közel lakom az állomáshoz, s nem kell olyan korán felkelnem. — Mikor szól az ébresztőt jelző vekker? — Fél négykor. De ilyenkor már nem lehet lustálkodni, azonnal ki kell ugranom az ágyból. Gyorsan összekapom magam, mert a vonat nem vár. Ha véletlenül lemaradok róla, bizony csak 9 óra felé érek be az üzembe. Bajor Mátyás tehát, mint mondja, a többiekhez képest „szerencsés” ember, mert a környező tanyákon lakó bejáróknak hajnali 2 órakor, fél 3-kor kell felkelniök. — Müven az utazás? — fag- j gatom tovább. — Nem éppen leányálom, bár mi, berceliek kedvezőbb helyzetijén vagyunk. Pilisig még csak akad ülőhely, Mo- nortól kezdve azonban úgy megrohanják a fülkéket, hogv mozogni sem lehet. Ráadásul gyakran késik a vonat, ma például fél 8-ra értünk be a gyártelepre. — Mikorra ér haza — A visszautazás nehezebben megy. Három óra 20 percig tart a műszak, s mire ösz- szekapjuk magunkat, már indul is a „csörgő” (vagongyári nyelven hívják így a vonatot). Ha minden jól megy, fél 7, háromnegyed 7 felé Cegléd- bercelre érünk. Más a helyzet, ha túlórázni kell. Amikor «gy túlórát csinálunk, már csak fél 10-re, három túlóra esetében éjjel 1 órára kerülünk haza. A bejáró élet „szépségeihez” hozzátartoznak persze az időjárás okozta nehézségek is, télen a hideg, nyáron meg a hőség. Mégis, a legkellemetlenebb a zsúfoltság. Amikor hazaérek, bizony nem sok időm jut a családra. Vacsorázom, egy kicsit elbeszélgetek a feleségemmel, megnézem a 17 niiiiiiimiiHiiiiimtiiiniiiHimiHiniiimiiimiiiHimiiiHiiiiiini hónapos kislányomat — és máris takarodó, mert hajnalban kelni kell. Azt az időt, amit mások szórakozásra, pihenésre fordítanak, a bejárók utazással töltik. Bajor Mátyás évenként — szerényen számolva is — 45 ezer kilométert vonatozik, ami azt jelenti, hogy mióia a Dunakeszi Járműjavítóban dolgozik, kereken nyolcszor utazhatta volna körül a Földet. Az elmúlt nyolc évből — ha összeadnánk — összesen egy teljes évet töltött éjjelnappal — ahogy ő nevezi — a „csörgőn”. Bajor Mátyás példája sajnos nem egyedüli, rajta kívül Cegléd környékéről több százan próbálják naponta a bejáró élet nehézségeit. A ceg- lédberceliek Dunakeszire, a dunakesziek közül nagyon sokan Pestre — és több ezer pesti dolgozó vidéki munkahelyre kénytelen járni naponként. Az amúgy is nehéz helyzetben levő közlekedésünket egyre nehezebb feladatok elé állítja a dolgozóknak ez a rossz munkahely-megválasztása. Mennyivel könnyebb lenne például az utazás, ha a Cegléd környékiek Cegléden dolgozhatnának, s a Dunakeszi Járműjavító törzsgárdája a helyi lakosság közül kerülne ki. De mit mond erről Bajor Mátyás? — Miért nem választok közelebbi munkahelyet? Azt hiszi, olyan egyszerűen megy ez? Évekig dolgoztam a Nemzetközi Hálókocsi Társaságnál Pestszentlőrincen, s amikor áthelyeztek Dunakeszire, ott akartam hagyni a vállalatot. Az akkori igazgató nem engedett el. Most már megszoktam ezt a helyet és az utazás nehézségei ellenére is jobban érzem magam, mint egy új üzemben. Tudja, hogy van az, az embernek előbb be kell dolgoznia magát — meg aztán az új emberekkel másképpen bánnak. Persze, ha elhelyeznének Ceglédre, vagy az Északi Főműhelybe, azért szívesen elmennék, de erre egyelőre semmi kilátátás nincs. Mi tehát a helyzet jelenleg ? Eléggé bonyolult, a gyárak nem szívesen válnak meg kipróbált munkásaiktól, ahol meg több a munkaerő, mint például Cegléden, ott kevés a munkalehetőség, nincs elegendő gyár. Ahol viszont munkásokra lenne szükség, ott a helybeliek közül nem tudják biztosítani a megfelelő szakembereket. A főváros peremterületeinek levegőjét ezernyi gyárkémény mérgezi, kisebb városainkból pedig hiányoznak az üzemek. Sajnos, a problémát egy- csapásra nem lehet megoldani, azonban mégsem ártana, ha az illetékes szervek most már haladéktalanul megvizsgálnák, hogyan lehetne változtatni e visszás helyzeten. Súlyán Pál Garantáltan jóminőségű tiszta gyapjú szövetek gyártását kezdik meg Az utóbbi időben több intézkedés történt a gyapjúszövetek minőségének javítására. Milyen haszna lesz ebből a vásárlóknak és mennyiben fog javulni az egyes anyagok minősége — ezzel a kérdéssel fordultunk a Könnyűipari Minisztérium gyapjúipari igazgatóságának vezetőihez. — Az ipar legjobb szakembereiből álló bizottság több gyárban megvizsgálta a gyártás menetét — mondották. Megállapították, hogy az évszázadokkal ezelőtt kialakult gyapjúipari módszereken nem lehet lényegesen változtatni. A győri Richards-gyárban például az Eszkimó elnevezésű száz százalékos gyapjúszövet kikészítéséhez az árvetés hét műveletet írt elő, amit a gyár már 17-re növelt. Rájöttek ugyanis, hogy ennél kevesebb nem elég a kifogástalan minőségű áru gyártásához. A bizottság véleményezésére ugyanennél a szövetnél még két művelettel egészítik ki a kikészítés munkafolyamatát. Hasonlóképpen járnak el más üzemekben is. A szövetek között általában több lesz a magas gyapjútartalmú. A sztálinvárosi fésűs- fonoda működésének megkezdése után — a gyár felavatására előreláthatólag augusztusban kerül sor — ugyanany- nyi alapanyagból több vékonyabb fonal készül majd és ebből finomabb kelméket hozhatnak forgalomba. Egyelőre csak néhány szövetnél — de később ezt kiterjesztik — olyan minőségi változás lesz, hogy garanciát vállalhatnak érte. Az anyag szélén beszövéssel jelzik majd, hogy garantáltan száz százalékos gyapjú, gyűrhetetlen. Természetesen ezt a jobb minőségű árut is a jelenlegi árakon hozzák forgalomba. A gyárak sok új mintázású kelmét hoznak forgalomba már a nyárra is. A divatkedvelők számára gyártanak az olasz kelmékhez hasonló színes, csomós, noppos anyagokat. Ez aztán a szerencse! ■&#***<*> A fóti Gyermekváros | fiataljai Debrecenbenl A fóti Gyermekváros a Köz- | lekedés- és Postaügyi Minisz- | tériumtól kiselejtezett 40 sze-1 mélyes IKARUS autóbuszt ka- | pott. A társasgépkocsit a Cse- 1 pel Autógyár dolgozói és a bu- 1 dapesti I. számú Autójavító 1 Vállalat KISZ-fiataljai szabad- | idejükben felújították és má-| jus 1 ünnepére használható,! üzemképes állapotba helyez-1 ték. A Gyermekváros fiatal- 1 jainak első útja Budapestre, a 1 május elsejei ünnepségre veze- § tett az autóbusszal, majd hu- | szán vasárnap Debrecenbe Iá-1 fogattak. Megtekintették a tör- | ténelrhi múltú tiszántúli város | nevezetességeit és az esti órák- § ban visszautaztak Fótra. : Tervezik, hogy az autóbusz- § szál országjárásra viszik a | Gyermekváros fiataljait. ________ BiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitifiiiiitiitiiiiitiiiiifiiiniiiHtiiiiiiiimiiiiiiiiimiiiiiiiitiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiititiiiiiimiV Lampert Antal fóti sporthorgász a veresegyházi tavon 12 kilós tükörpontyot fogott (Fazekas Mátyás felvétele) Nagyobb kár nem értea szőlőket de az egyhónapos késést csak gondosabb ápolással lehet pótolni Országszerte most fejezik be a szőlő tavaszi munkáit, a nyitást és a metszést. Csak most derült ki, hogy a tél és a szeszélyes kora tavasz milyen feladatok elé állította a szőlő- termelőket. A legutóbbi jelentések szerint a szőlők általában jól teleltek, s csupán a Duna—Tisza közén tapasztalható számottevő károsodás. Csongrád megye egyes vidékein a rügyek 8—12 százalékos fagykárt szenvedtek, egyes Szeged környéki községek határában a 20—25 százalékot is eléri az elhalt rügyek aránya, Kecskemét környékén pedig a betakart, s időben ki nem nyitott szőlőtőkék rügyei kipállottak. Helyenkint 20—25 százaléknyi a kipállás okozta kár. Teljes tőkeelfagyás sehol nem volt. Bórbás Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium szőlő- és gyümölcstermelési igazgatóságának vezetője tájékoztatóul elmondotta, hogy a szőlők körülbelül egy hónapot késtek a normális esztendőkhöz képest. A szőlőtermelők általában jól alkalmazkodtak a rendkívüli időjárás hozta helyzethezf s a legtöbbjük megvárta, míg mozdul a rügy s ahhoz mérten nem két-há rom szemre vágta a csapokat Az idei terméskilátásokról szólva hangsúlyozta Borbás Lajos, hogy egyedül a késés s> termés mennyiségét nem befolyásolja károsan, különösen, ha a „mozdulás” után, s csak az egészséges rügyekre alapozva végezték a metszést, a minőség azonban az idén fokozottan megköveteli. hogy az ápolási és védekező munkákat idején végezzék el. Különösen nagy a jelentősége a jó talajmunkának és a peronoszpóra elleni védekezésnek. A gyommentesen tartott, lazaszerkezetű talaj jól tárolja a meleget, a talajba jutó levegő és meleg, valamint a megőrzött nedvesség gyorsítja az asszimilációt, s így — jó napsugaras nyár s hosszú ősz esetén — pótolja a tavaszi indulás hátrányait. A peronoszpóra azért veszedelmesebb az idén a rendesnél is, mivel a szőlő hajtásait már zsenge korban meglepheti. Más esztendőkben ugyanis már jó arasznyi a szőlő hajtása, amikor a peronoszpórafertőzésre kedvező hőmérsék1» leti viszonyok kialakulnak. Most az előrehaladott idő miatt a peronoszpóra-fer- tőzésesk jóval korábban bekövetkezhetnek, s így a zsenge hajtások között nagyobb károkat okozhatnak. Éppen ezért az idén még nagyobb felelősség hárul a peronoszpóra előrejelző állomásokra. Lehetséges, sőt valószínű, hogy már az ujjnyi hajtásokat permetezni kell, tehát az első alkalommal legfeljebb félszázalékos bordói levet szabad használni a szokásos egy százalékos helyett. A megrövidült tenyészidö, s a napfény-eneri gia teljes kihasználása érdé* kében ugyancsak fokozott gonddal kell kötözni és ritkín tani is. \ televízió, a mikrohullámú berendezések, az alapanyagok ás a kapcsolóberendezések gyártásának fejlesztésére fordítják a híradástechnikai iparág idei beruházását Híradástechnikai iparunk ebben az évben jelentős összeget kapott beruházásra. A húszmillió forintos építési beruházást öt vállalat között osztották szét. Az Orion Rádiógyárban ötmillió forintot költenek többek között új üzemrész építésére, amelyben jövőre televíziós készüléket gyártó szalagokat állítanak munkába. Az Egyesült Izzó több mint másfél millió forintot költ a televízió képcsőgyártás megvalósításának első ütemére: a Vácott épülő képcsőgyár energia- és közműhálózatát fektetik le. Ugyanakkor hatmillió forintos költséggel befejezik egy megkezdett üzemrész építését a központi telepen és kibővítik az elektromos és vízhálózatot. A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár a mikrohullámú berendezések gyártásához szükséges új épületre költ több millió forintot. A Híradástedhnikai Vállalat a diesel-elektromos mozdonyok kapcsolószerkezetének gyártására, a Híradástechnikai Anyagok Gyára pedig a ferrit gyártására bővíti üzemét. Az építkezéseken kívül körülbelül 13 millió forintot fordít az iparág gépek beszerzésére, 12 millió forintot pedig műszerekre és egyéb beruházásokra. Kicsi a leány, sok a szoknya A z utóbbi időben mind többet és többet találkozik az ember ezzel a mondattal. Szeretne megtudni valamit egyik üzemből, telefonál: kérem, nem mondhatom meg, talán személyesen tessék. Az ember kimegy, s a „titkos” anyag másnap sok ezer példányban az olvasó kezébe kerül. Szeretné megtudni, hányán születtek, haltak meg egy községben? Nem mondhatom meg. az anyakönyvi adatok titkosak Fényképezni akar az ember? Csak a felsőbb szervek engedélyével! Persze, az engedélyt minden további nélkül megkapjuk, s akkor máris nem titkos az anyag, a széles nyilvánosság elé kerülhet. Véleményt kér az ember a megyei tanács egyik osztályán az előadótól? Kérem, erre csak az osztályvezető illetékes ... Sorolni lehetne tovább a példák garmadát, de talán ennyi is elegendő. Elegendő, mert ez is szemléletesen mutatja, hogy olyasmi üti fel is. mét a fejét, amit az előző években nehezen, de leküzdöttünk, amit kiirtottunk. Most ismét — aranka módjára — igyekszik befonni tisztuló, egyszerűsödő közéletünket, A Nem mondhatom meg... mindent titkossá, szigorúan bizalmassá tevés szelleme pedig idegen a megváltozott új munkastílustól, de idegen az emberek iránti bizalom sokat hangoztatott elvétől is. Persze, van ennek a kérdésnek másik oldala. Szó sincs arról, hogy a felelőtlenség, a fecsegés szellemét kívánnánk meghonosítani. Olyasféle szellemet, ahol az államtitok sem számít titoknalk, ahol mindenkinek mindent el lehet mondani. Nem. ennek nincs helye, de nincs annak sem, hogy minden apró dolog titok legyen, hogy ötvenféle engedély, beleegyezés és jóváhagyás kelljen ahhoz, hogy az ember a riport mellé egy fényképet is készíthessen a gépénél dolgozó munkásról. A bizalmatlanság, a titkolódzás már igen sok'bajt okozott nekünk. S éppen ezért kell szót emelni az újra felbukkanó jelenség ellen, mert ezeket a hibákat még egyszer elkövetni baklövés lenne. Hiba lenne, ha a káderanyagokat megint ezernyi lakat és pecsét .őrizné, a legilletékesebb, az érintett előtt. S lehetne más példákat is sorolni, hogy sok helyütt milyen helyesen szakítottak a régi hibákkal, s új munkamódszereket, új stílust alkalmaznak. De ugyanakkor nem egy helyen találkozunk olyan jelenségekkel, melyek a múltbeli rossz módszerek felélesztéseként megint az emberek nélkül akarnak politikát csinálni, megint azt tartják, hogy gz vagy az csak a mi dolgunk, erről ne beszéljünk senkinek és így tovább. Valóban akadnak olyan dolgok. melyek nem a széles nyilvánosság elé valók. De vajon minden dolog ilyen? Hiszen nem egy üzemben, faluban még azt sem akarják elmondani az embereknek, ami a mindennapi munkájukat érinti. S ez már olyan hiba, mely veszélyezteti a párt politikájának sikerét. Bizalmatlansággal, titkolózással nem megyünk semmire. A nem mondhatom meg nagyon veszélyes ideológia csírája lehet, a tömegek lebecsülése, a tömeg nélküli politika, az apparátusra, s nem a tömegek aktivitására épülő tevékenység ideológiájának csírája. A szektás politika éppen ilyen elvek alapján tevékenykedett, s okozott károkat, melyeket az ellenforradalom sikerrel használhatott fel. A párt- és állami vezetés levonta a tanulságokat és meg is tett mindent annak érdekében. hogy ezek a tanulságok mindennapos munkájában érvényesüljenek. De ez még nem elegendő. Hiszen bármit határoznák el a felső vezetésben, ha azt alul nem úgy hajtják végre, ha a helyes, egészséges határozat az alsóbb szerveknél éppen a visz- száiára fordul. A tömegek elsősorban a lenti munkamódszerek helyességét vagy helytelenségét érzik meg. s ilyenkor még azzal sem sokat törődnek, hogy fentről éppen annak az ellenkezőjét tanácsolták. Ezért nagy fontosságú az, hogy lent, a tömegekkel közvetlenül érintkező szerveknél a helyes tanácsokat, rendelkezéseket helyesen hajtsák végre, hogy mindenütt maradéktalanul érvényt szerezzünk a párt és a kormány politikájának. A sajtóval szembeni bizalmatlanság egyben a közvéleménnyel szembeni bizalmatlanságot is jelenti, hiszen a sajtó a közvélemény egyik formálója, s nem mindegy, hogy segítséget kap-e a különböző szervektől munkájához. vagy pedig gáncsosko- dást. akadékoskodást, indokolatlan bizalmatlanságot. A bizalmatlanság olyan nő* vény, mely szinte óráról órára újabb indát ereszt, s olykor csak akkor kap észbe az ember, amikor az indák már elzárják előle a külvilágot. Ha egy üzemben az igazgató bizalmatlan, akkor könnyen bizalmatlanná válnak az osztályvezetők, műhelyvezetők, és így tovább. Ha egy faluban a tanácselnök bizalmatlan, könnyen azzá válnak beosztottai is. Bizalommal, megértéssel. az emberekhez való őszinteséggel már eddig is igen sok barátot, segítőtársat szereztünk. S nekünk még többre van szükségünk. Ezért kell csírájában kipüsztítani a „nem mondhatom meg” betegséget. mely sok-sok hiba forrása lehet. Mészáros Ottó