Pest Megyei Hirlap, 1958. május (2. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-13 / 111. szám

1958. MÁJUS 13. KEDD PESI MEG WEirlap 3 Tájékoztató a felvásárlás helyzetéről és feladatairól f • • Irta: Dinnyés József, a MÉSZÖV elnökhelyettese A mezőgazdaság tervszerű befolyásolását a szerződéses termelési rendszeren keresztül lehet biztosítani. Ezért nagy gondot fordítunk arra. hogy ez évben felvásárlásainkat szer­ződéskötésekkel biztosítsuk. Megyénk a zöldségtermelési szerződési tervet alig 82 száza­lékra teljesítette, azonban ez a százalék 50 holddal több a múlt évi tényszámnál. A mennyiségi teljesítés a tervszá- mot megközelíti. Arra törekedtünk, hogy a szocialista szektor arányát a szerződéseknél és ezen keresz­tül a felvásárlásnál is fokoz­zuk. A termelőszövetkezetek­kel 1700 kh-ra kötöttünk szer­ződést, ami háromszorosa az 1957. évi tsz-szerződéseknek. A gyümölcsértékesítési szer­ződések kötése folyamatban van, ezt előreláthatólag teljesí­teni fogjuk. Nehézség csupán az őszibarack- és a ribizliszer- ződések terén mutatkozik. A SZÖVOSZ IV. kongresszu­sa határozatának értelmében ez évben a legdöntőbb helye­ken a felvásárlás kizárólagos alapegysége a földművesszö­vetkezet lesz. Ezért „ a MÉK átadta azt a földművesszövetkezetek­nek. A központ csupán Túrán, Szentendrén, Vácott, a nagy­kőrösi tranzittelepen és a Bu­dapesti Export Kirendeltségen végez felvásárlást. Ezeken a helyeken a földművesszövetke­zetek nem rendelkeztek a szükséges technikai és szemé“ lyi előfeltételekkel. Sokat foglalkozunk azzal, hogy a termelőszövetkezetekét minden téren nagyobb támoga­tásban részesítsük. Megadjuk számukra azt a lehetőséget, hogy a megyében működő és jelentősebb árumennyiséggel rendelkező termelőszövetkeze­tek, a földművesszövetkezetek­hez hasonlóan szintén élhesse­nek a közvetlen bonyolítás elő­nyeivel, és áruikat a földmű­vesszövetkezetek közbeiktatása nélkül, a MÉK diszpozíciójára — közvetlenül szállíthassák belföldre. Ennek érdekében felhívtuk a termelőszövetkeze­teket, hogy lépjenek be a MÉK-be, s akkor lehetővé vá­lik számukra, hogy önállóan szállítsák áruikat. Az export­áru szállításánál is elsősorban a tsz-ek termelvényeit vesz- szük át. ha azok megfelelnek a minőségi követelményeknek. Olyan esetekben, ha az árufel­futási idényben értékesítési problémák mutatkoznak, első­sorban a tsz-ek által felkínált szerződéses árukat köteles valamennyi földműves­szövetkezeti szerv átvenni. Já­rási mezőgazdászaink rendsze­resen látogatják a tsz-eket és szakmai segítséget adnak szá­mukra. Ez évben előreláthatólag mintegy 7 ezer vagon árut kell felvásárolnunk. Ez a mennyi­ség reálisnak látszik. Megnehe­zíti munkánkat, hogy az Orszá­gos Felvásárlási Operatív Bi­zottság határozata szerint ma­gánkereskedők csak a közigaz­gatásilag illetékes területen vásárolhatnak, de ez alól kivé­telt képeznek a fővárosi ma­gánkiskereskedők, akik egész Pest megye területén jogosul­tai felvásárolni. Ez azt jelenti, hogy a 4 ezernyi budapesti magánkiskereskedő, akik egy része eddig az ország más te­rületén végezte árubeszerzését, ez évben megyénkben tevé­kenykedik. Sürgős intézkedé­sekre van szükség, hogy az ún. maszekok ne okozzanak za­vart a felvásrlásban árfelhajtó tevékenységükkel. Helyes és célszerű lenne ún. zárt körze­teket kijelölni és ellenőrizni, hogy ne végezhessenek nagykereskedelmi tevékenysé- séget. Ha ez nem történik meg, nem lesz zavartalan — a jelek és az elmúlt évi tapasztalatok szerint — a földművesszövet­kezetek felvásárlása. Ez évben, pártunk agrárpoli­tikájának útmutatása nyomán, a földművesszövetkezetek sze­repe a zöldség-gyümölcs fel­vásárlásban, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének elő­segítése terén erősebben meg­növekedik. Ennek szellemében hoztuk létre április 1-i hatály- lyal a MÉK-et, melynek tagjai a földművesszövetkezetek és a termelőszövetkezetek. A MÉK szövetkezeti jellegű és ez a biztosíték arra, hogy a veze­tésben érvényre juttatja a szö­vetkezetek érdekeit, A fogyasztói igények minő­ségben és árban való jobb ki­elégítését szolgálja az, hogy ez évben a földművesszövetkeze­tek a központ diszpozíciója alapján a belföldi fogyasztás céljára szánt árukat közvetlenül szállítják a vevőhöz. Ez jobb minőséget és olcsóbb árat jelent a fo­gyasztók számára, mert nincs közbeiktatott szerv. Az 1958-as év előreláthatólag nagyobb feladatok elé állítja a földművesszövetkezeti rend­szer minden dolgozóját a fel-, vásárlás terén. Ezért a felvá­sárlók alapvető feladata, hogy a termelőkkel jó kapcsolatot építsenek ki, rendszeresen lá­togassák őket és szükség ese­tén adjanak részükre agrotech­nikai segítséget. Szakítani kell azzal a régi és helytelen gya­korlattal, hogy a felvásárlók a telepen várták az árut. Ez a kapcsolat lehet a biztosítéka annak, hogy a földművesszö­vetkezetek megfelelnek felada­taiknak és zavartalanul bizto­sítják a megye, az ország zöld- ség-^gyümölcs szükségleteit. Nagy sikere van a szövetkezet kölcsöngépeinek F öldművesszövetkezeteink egyre többet tesznek a me­zőgazdasági termelés fel­lendítése érdekében. Ez év elején több mint kétmillió forintot fordítottak a szö­vetkezetek arra, hogy me­zőgazdasági kisgépeket sze­rezzenek be és azokat cse­kély kölcsöndíj ellenében kiadják tagjaiknak. Albert- irsán 30 ezer forintnál na­gyobb összegért vásároltak kisgépeket, a tagság kíván­ságának megfelelően 3 da­rab 12 soros vetőgépet, 3 darab kézi vetőgépet, 5 da­rab magasnyomású perme­tezőgépet, egy darab triőrt és egy darab szénkénege- zőt. A kölcsönzésre használt gépeket 15—30 forintnyi kölcsöndíj ellenében adják ki egy-egy napra a gazdák­nak. A sok gép kevésnek bizonyult, akár háromszor ennyi is elkelne. A szövet­kezet úgy tervezi, hogy jö­vőre újabb gépeket vásárol kölcsönzésre, ezért is ösz­tönzi tagjait arra, hogy je­gyezzenek újabb részjegye­ket, s aki nem tag, az lép­jen be a földművesszövet­kezetbe. 400 hektoliter pálinkát főzött tavaly az inárcsi szeszfőzde Sokszor esett már szó la­punk hasábjain az Inárcsi Földművesszövetkezet munká­járól. Megírtuk, hogy ők vol­tak az elsők — és eddig egyet­lenek —, akik saját erőből, ál­lami hitel, támogatás igénybe­vétele nélkül gazdálkodnak. Ma egy hete írtuk meg, hogy a megyében elsőnek ők teljesí­tették (sőt 83 holddal túltelje­sítették) a tavaszi idényre elő­írt gépi munka tervet. Most megint róluk, pontosabban szeszfőzdéjükről kell írni. Az inárcsi szövetkezeti szesz­főzde a megye hasonló szesz­főzdéi között egyike a leg­jobbaknak. A szeszfőzde évek óta jelentős nyere­séggel zár, s ez segítette hozzá, a földművesszövet- kezetet ahhoz, hogy saját erőből gazdálkodjon, va­lóban nagykorú legyen. Az 1957-es év végén csaknem négyszázezer forint tiszta nye­reséget adott a szeszfőzde a szövetkezetnek. Nem lehet vi­tás, megérdemli a szeszfőzde és „Kiváló dolgozó“ jelvénnyel kitüntetett vezetője, Halász József, hogy néhány sort az ő munkájuknak szenteljünk. Mikor ott jártunk, lobogott a tűz az üstök alatt, vékony patakként csörgedezett a fi­nom zamatú pálinka. A főzde havonta átlag 17 napon ét éj­jel-nappal főzi a pálinkát. Ha­lász József munkáját két éj­jeli és két nappali segédmun­kás segíti. Az iroda kimutatása szerint Halász József, az elmúlt év­ben havonta átlag 2729 forin­tot kapott, a levonásokkal együtt. Fix fizetése csupán 200 (kettőszáz) forint havonta, a többi jutalék. Ha kevesebbet dolgozik, kevesebbet keres ő is. munkatársai is. A havi 200 forint vezetői pótdíj címén megillet minden szeszfőzde ve­zetőt, aki évente kétezer hek­toliterfok termelést elér. (Ez megfelel négyezer ■ liter 50 fokos pálinkának). Az inárcsi szeszfőzde 1957- ben 20 ezer hektoliterfok pá­linkát főzött (40 ezer liter 50 fokos pálinka!) Az idei, 1958-as év első öt hónapjában már elérték az elmúlt évi mennyiség felét. Halász József 1954 óta vezeti a szeszfőzdét, s ez idő alatt visszaélést, szabálytalanságot nem kö­vetett el, hiánya nem volt, sőt még a törvényesen en­gedélyezett kálót sem használta fel. Mondhatná valaki, hogy az ilyen ügyesen, eredményesen gazdálkodó szakembert meg kell becsülni. Hát ez éppen megtörténik, csakhogy nem mindig a legjobb módon. Halász József a kötelező fel­adatokon kívül (erjesztés, fő­zés. finomítás, valamint az ál­lami készletek tárolása, elszá­molása) több „munkakört’' is betölt. A szövetkezet helyett ő szerzi be a főzéshez szüksé­ges nyersanyagot, azt át is veszi, tárolja, őrzi a földmű­vesszövetkezet pálinkáját (1957-ben mintegy 160 hekto­liter, csaknem egymillió fo­rint értékben) és gondoskodik azok eladásáról. Sok időt igénybe vesznek ezek a felada­tok, sok gondot is okoznak, hisz a legkisebb mulasztás is a börtön árnyékát veti rá. Mit kér Halász József? Nem rendikívülit. Azt. hegy végzett munkáját nézzék, ne' bérjegyzékét. Ha kevesebbet dolgozna, ő is a bérjegyzéket nézné, kevesebb lenne keresete is, de a szövetkezet nyeresége is. Tavaly a nyersanyagbeszer­zésért (benne van a kereseté­ben!) 6585,30 forintot kapott, a ma is érvényben levő ren­delkezések alapján. Most, ar­ra való hivatkozással, hogy túl sokat keres, felvásárlási jutalékát az eddigi 80 helyett 20 százalékos alapon akarják csak kifizetni. Halász József az eddiginél is eredményesebben szeretne dolgozni. Ez egyéni érdeke is, de érdeke a földművesszövet­kezetnek is. Ügy hisszük, jo­gos a kérése, hogy a MÉSZÖV, illetve a SZÖVOSZ illetékes szakemberei vizsgálják meg panaszát, s ha lehet, orvosol­ják sérelmét. Csekő Ágoston Még: e hónapban megrendezik Balatonkenesén a legjobb földművesszövetkezeti cukrászok országos versenyét. Me­gyénket Kozák János, a Ceglédi Földművesszövetkezet éttermének szakácsa képviseli. A csaknem 25 éves gyaljpr- iattal rendelkező szakács a fiatalokat is neveli, s mint képünkön látható, átadja tapasztalatait a megye legfiata­labb szakácsnőjének, a 17 éves abonyi Hajzlinszki Erzsé­betnek miiitiiiiiHiiiiiiiiiHiiiiiuiiiuiiirimitiiiiiimiiiimiiiiiiimiHtiiNitiiiiiiiiiiiiimitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiifjjr Rövidesen megalakul Kocséron a megye 12. takarékszövetkezete P ontosabban úgy kellett volna a címet írni, hogy § talán Kocséron átokul meg a megye tizenkettedik | falusi bankja, hacsak meg nem előzi más község. Ugyanis 1 megyénkben rohamosan, valósággal gombamódra szapo- | rodiniak a falusi takarékszövetkezetek, mert a dolgozó pa- | rasztság meggyőződött arról, hogy ezek az ő érdekeit kép- | viselik, s sok segítséget jelentenek gazdálkodásukhoz. Né- | hány hét alatt félszáznál több községbeli jelentkezett a § földművesszövetkezet irodájában, s aláírta belépését a | takarékszövetkezetbe. A jelentkezők között van Somodi István, a községi | tanács elnöke, Habon Ferenc, a szövetkezet felügyelő 1 bizottságának elnöke, aiki egyben a község népfront-bi- 1 zottságának is elnöke, Gazda János, a községi párttitkár, | Vágó Pálné igazgatósági tag és még mások, mintegy hat- § vanian, A.' jelentkezők vállalták, hogy 100—100 forinttal | járulnak hozzá a takarékszövetkezet alapjának létesítésé- 1 hez. Most a helybelieken a sor, hogy megmutassák, Ko- | csórón lesz-e a megye 12, takarékszövetkezete, vagy | másutt. iiMmiiiiifiHiitiiimiiNiniiiiHiiimmiiimiiiHtfUfiiiiimHiHiiiniuiiuiiiiiiimiiMiiiHiiiimiiiiiiiiiMuiiiHiiiiHiiiiiHimniumi^ Vendégvárás a Dunakanyarban A jelek szerint az idén sok vendég látogat el a Duna­kanyarba, Szentendre, Ttíhi- tótfalu, Visegrád, Szigetmo­nostor, Dunakeszi környéké­re. A földművesszövetkezeti kisvendéglők, csárdák, étter­mek már megnyitották kapui­kat, készen várják a ven­dégeket, a nyaralókat és ki­rándulókat. Végigjártuk a múlt hét végén, meleg tava­szi napon a szövetkezeti ven­déglátó helyek egy részét. Elöljáróban elmondhatjuk, hogy sok panaszra nincs ok, a vendéglők készen állnaik, már csak a vendégek hiányoz­nak. Pócsmegyer mellett, Surány- ban, a szövetkezet vendéglőjé­ben már működik a meleg­konyha, főznek a •vendégek­nek. Rövidesen Horányban is kaphatnak a csóndkázók, kirándulók finom meleg éte­leket délben is. este is. Tahiban, a hídfőnél, a szö­vetkezet cukrászdájában nagy rendet, tisztaságot találtunk. A pulton, hatalmas vázákban li­la orgonák, vérpiros tulipá­nok illatoznak. Fagylalt, sü­temény elegendő volt, kár, | hogy világos sört csak családi üvegben lehetett kapni. Kitű­nő eszpresszó feketét is főz­nek itt — hacsak nincs áram­szünet, mint látogatásunkkor is. Szentendrén, a Duna part­ján, a mozi melletti sarkon, nyitott ajtóval várja a vendé­geket a szövetkezet 1. sz. ital­boltja. A kiszolgálás udvarias, de a büfészekrény üres, a ször­pöket pedig, ha kicsit, ha na­gyot kér a vendég, csak 2 él­és pohárkával mérik, ami bi­zony szabálytalan, hogy ne mondjuk: a vendég becsapá­sa. Tahitótfalun, a főút mellett pompás kis vendéglőbe tér­tünk be. Frissen festett, ra­gyogott a tisztaságtól,, udva­riasan szolgálták fel a sört. Csupán azt sajnáljuk, hogy a vendégek kénytelenek meleg sört inni, hacsak a szövetkezet nem gondoskodik jégről, hű­tésről. Két hónappal ezelőtt még éhesten volt kénytelen tá­vozni a vendég ebből az ital­boltból, most tele a büfészek­rény hideg ételékkel, sütemé­nyekkel. Kár, hogy még hét­végeken sem lehet kapni itt valami meleg ételfélét. Gyakran akad dolga a révé* széknek, akik a Szentendreit szigetre szállítják át Duna- kesziből — vagy oda a kiránt dulókat, üdülőket. Ám a rév csak óránként jár, s aki lekét si, egy kellemes órát tölthet a part szélén tanyázó földt művesszövetkezeti Rév-csárdát ban. (Mondják, sokan, főleg a férfiak idősebbje, fél dél- előttöt is késik.) Kitűnő sőt röket, borokat mérnek itt, de enni is lehet a szép környezett ben levő csárdában, mert a tömött büfészékrény még az udvarias csárdásnál is jobban kínálja kincseit. Rövid kis sétánk során kedvet ző tapasztalatokat szereztünk a Szentendrei-sziget környékén levő földművesszövetkezeti vendéglőkben, italboltokban, csárdában, cukrászdában. Nem lesz okuk panaszkodni a vent dégeknek, mert a szövetkezeti vendéglőkben mindig lesz bőt ségesen étel, ital. (cs) E rre kíváncsiak most Kocséron, | a földmüvesszövet- | kezet irodájában. | A szövetkezetnek | ugyanis kereken 999 | tagja van. Ez na- | gyón szép, hiszen a | 4 ezer lakosú köz- | ség 1200 családjából | csaknem minden ke- § reső férfi, nő tagja 1 a földművesszövet- ! kezeinek. 1958-ban l 18 új taggal erősöd- 1 tek, s egy híján ép- | pen ezren vannak. | Vajon ki lesz az ez- ! redik belépő? | Az ezredik belé- | pőt megjutalmazzák, | akárcsak — ahogy ők = mondják — az 1500. A meleg sem veszi el az emberek étvágyát. S hogy ízletes, friss süteményeket egyenek, Soós Antal, az aszódi szövet­kezet cukrásza naponta gyakran viszi be a frissen készült tortákat az üzletbe Ki lesz az ezredik ? tagnak jelentkező dolgozó parasztot is. Tatay István, az igaz­gatóság elnöke sze­rint ebben az évben is várható még új be­lépő, mert a helybe­liek tudják, érdemes tagnak lenni a föld­művesszövetkezetben. Igaz, a visszatérítés kevesebb volt a ta­valyinál — de csak látszólag. Az 1956-os évi vá­sárlási-értékesítési visszatérítésre 350- en adták be vásár­lási könyvecskéjüket, s 31 ezer forintot osztottak ki. Az idén tavasszal, a múlt évi nyereségből 41 ezer forint jutott a vissza­térítésre, csakhogy most a tagok közül 786-an adták'be vá­sárlási könyvecské­jüket, melyekből ki­derült, hogy a szö­vetkezet tagjai ta­valy 8 millió forint értékű árut vásárol­tak a szövetkezeti boltokban. Ha keve­sebb pénzt is kapott vissza egy-egy tag, látják, eredménye­sen dolgozik a föld­művesszövetkezet , Mostanában vették | meg azt a házat, a 1 400 négyszögöles te- § lekkel együtt, ahol 1 tavaly tüzelőanyag-1 telepet létesítettek. 1 Nagy részét rész- | jegyből, melyet a ta- | gok adtak össze. A? | idén 16 ezer forint % értékű részjegyet sze-1 retnének jegyeztet- I ni, ennyire van szűk- f ség ahhoz, hogy ne f a szövetkezetei tér- \ helje a házvétel, s a \ tagok az év végén l magasabb visszaté-1 ritést kaphassanak I vásárlásaik, eladá- \ saik után. \ Meleg ide, meleg oda, mégis­csak szeretik a vidékiek is a feketét. Legalábbis erről győ­ződtünk meg Aszódon, a föld­művesszövetkezet cukrászdá­jában. Úgy láttuk, hogy töb­ben ittak feketét, mint ahá- nyan fagylaltot vásároltak

Next

/
Oldalképek
Tartalom