Pest Megyei Hirlap, 1958. május (2. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-20 / 117. szám

rgsT ttßCTFt k/Cirlap 1958. MÁJUS 20. KEDD Algéria a világ érdeklődésének középpontjában (Folytatás az első oldalról) megállapítja, hogy De Gaulle sajtóértekezlete ürügy a fő. város lázadó erőinek mozgósí­tására. Képviselők őrsége Az algíri fasiszta puccs ki­robbanása óta kommunista és szocialista képviselőik éjjel- nappal őrséget tartanak o> francia nemzetgyűlésben; A francia szakszervezetek ké. szenléti állapotot hirdettek tagjaik számára. De Gaulle tábornok sajtóértekezletének időpontjára: A három legna­gyobb szakszervezet vezetői vasárnapi ülésükön megerősí­tették pénteken kifejezésre juttatott elhatározásukat, mely saerint szükség esetén álta­lános sztrájkba lépnek a de­mokratikus szabadságjogok vé­delmére, A köztársaság védelmére Franciaországban szerte egy­más után alakulnak meg a köztársaság védelmének bi­zottságai. Hétfő délutánig már 13 megyében alakultak olyan bizottságok, amelyeknek leg­jellemzőbb vonása, hogy a kommunisták mellett ott van­nak á szocialisták, a radikáli­sok, a haladó katolikusok, akárcsak a német megszállás idején a francia ellenállásban. Párizsban kerületenként ala­kulnak meg e bizottságok. Tagjai között ismert nevek is találhatók, így például a VI. kerületi bizottságban Gerard Philipe, az ismert filmszí­nész Jean Efifel karikaturista, a XVII; kerületiben Joseph Kosma zeneszerző. A köztár­saságot fenyegető veszély lát­tán a baloldal egysége egyre jobban összekovácsolod Lk. A kivételes állapotot elrendelő törvény alapján a kormány hétfő reggeltől kezdve a fran­cia állampolgárok számára kötelezővé tette a kiutazó ví­zumot az ország területének el­hagyásakor. Algír és Francia- ország között az összeköttetés továbbra is szünetel. A déli órákban minden eddigit felülmúló mé­retekben vonultak fel a csend­őrség gyorsan mozgó alakula­tainak gépkocsijai, a párizsi rendőrség riadósautói és a ro­hamrendőrség gépkocsijai a Palais d’Orsay, a De Gaulle- féle sajtóértekezlet színhelye köré. A környező utcákat és a nemzetgyűlés épületét a rend­őrautók százai vették körül. A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága dél­előtt nyilatkozatot adott ki és ebben kijelenti: rendkívül sajnálatos, hogy a kormány engedélyezte De Gaulle sajtó- értekezletének megtartását. De Gaulle áll a köztársasági intézmények ellen szőtt össze­esküvés középpontjában. A kommunista párt politikai bi­zottsága szót emel az ellen, hogy a kormány ugyanekkor betiltotta a demokratikus szer. vezetéknek a köztársaság vé­delmét szolgáló ellentüntetését. A párt politikai bizottsága a köztársasági érzelmű ország akaratának kifejezője — kö­veteli a kormánytól —, hogy Indítson vizsgálatot, függessze fel a mentelmi jogát ama kép­viselőknek', akik a felkelés tá­borához csatlakoztak és hoz­zon intézkedést azon képvise­lőik ellen, akik szolidaritást vállaltak a felkelőkkel. A párt tiltakozik az elnéző magatar­tás eEen, amelyet a felkelők érdekében progagandát foly­tató sajtó élvez a kormány- hatóságok részéről. De Gaulle sajtóértekezlete előtt a CGT mozgósította az ország első szakszervezetéhez tartozó dolgozókat. A párizsi munkásság, de az ország több nagy városának munkássága is tettel válaszolt a CGT felhívására: amikor De Gaulle megkezdte sajtókon­ferenciáját, Párizsban a föld­alatti vasút minden szerelvé­nye megállt, az autóbuszok nagy többsége bevonult a ga­rázsokba, két. nagy pályaudva­ron a villanyvonatok vezetői leszálltak a mozdonyokról, sok párizsi nagyüzemben abba­hagyták a munkát a dolgozók, hogy munkabeszüntetésükkel adjanak hangot elszánt akara­tuknak: megvédik a demokra­tikus szabadságjogokat, nem engednek teret a diktatúra kí­sérletének. De Gaulle hétfőn reggel 9 órakor hagyta el 363 lakosú fa. luját, a Colombéy-les-Deűx- Églises-t. Felesége és hadsegé­de, Sabot kapitány kísérte el útjára. Pontosan 3 órakor je­lent meg a Palais d’Orsay nagytermében a sajtóértekez­letre összesereglett csaknem ezer külföldi és francia újság­író előtt. De Gaulle nyilatkozata után a szocialista párt vezető bizottsága közleményt adott ki. Ebben megállapítja, (hogy De Gaulle tábornok magának kö­vetelte a hatalmat, amelyet rendkívüli eljárás keretében ruháznának rá és a rendkívüli eljárás módozatait ő maga rög­zítené le, s így megtagadta a köztársaság alkotmányát. A szocialista párt bízik a kor­mányban, hogy fenntartja a rendet és a törvényességet, el­lenáll minden nyomásnak és a köztársaság keretében fenn­tartja a nemzeti egységet. Bár a parlamentnek nem volt ülése ezen a napon, a nemzetgyűlés épületében igen sok képviselő gyűlt össze és a távírógépeken befutó híradá­sok alapján kísérte figyelem­mel a De Gaulle S3 j íóértekezle- tén elmondottakat. A képvise­lők körében is a legnagyobb feltűnést De Gaulle-nak az a kijelentése keltette, amely sze­rint a rendkívüli helyzetben rendkívüli feladat ellátására rendkívüli módon vállalja a hatalmat rendkívüli eljárás alapján. Kép az elmúlt napok algériai eseményeiről: a fasiszta puccs katonai vezérkara. Balról jobbra Sálán tábornok, az algériai francia haderők parancsnoka. Massu tábornok, a hírhedt ejtőernyősök vezetője és Auboyneau tábornagy. A rendkívüli eljárás módozatairól hallgatott a tá­bornok és a képviselők talál­gatása éppen e körül indult meg. Általában úgy vélik, hogy ez a rendkívüli eljárás kevéssé egyeztethető össze a jelenlegi beiktatási eljárással vagy az alkotmányos formulák között a bizalom megszavazásával. Vállalom a rendkívüli hatalmat Hétfőn a koradélutáni órák­ban nagyszámú rendfenntartó közegek vették körül a párizsi Palais d’Orsay-t, ahol mintegy ezer francia és külföldi újság­író gyűlt össze, hogy meghall­gassa De Gaulle tábornoknak nagy hírveréssel előkészített sajtóértekezletét. A konferencia bevezetőjéül De Gaulle előzetes nyilatkoza­tot tett, amely azt hangoztatta, hogy a jelenlegi algériai és anyaországi események „rend­kívül súlyos válságra vezet­hetnek a nemzet életében“. De Gaulle az előzetes nyilat­kozat befejezéséül ismét leszö­gezte, hogy „ha a nép akarja, kész élére állani a Francia Köztársaság kormányának“. Ezt követően a jelenlevő új­ságírók kérdéseket tettek fel a tábornoknak. Az első kérdés arra kért részletesebb magya­rázatot, hogy mit ért De Gaulle a hatalom átvételén? — Volt idő — hangzott a vá­lasz —, amikor a köztársasá­got megtagadták, elárulták maguk a pártok. S akkor én visszaadtam erejét, törvé­nyeit, becsületét. Háborút vi­seltem, hogy kivívjam Fran­ciaország győzelmét, de úgy viselkedtem, hogy ez a gyöze- | Most visszatérek vidéki ottho- lem egyúttal a köztársaság i nomba és ott rendelkezésére győzelme is lett. így cseleked- | állok az országnak”, tem mindazokkal együtt, akik i ———­csatlakozni akartak hozzám és ezeknek az erőknek az élén helyreállítottam a köztársasá­got, hazámat. Megkérdezték De Gaulletól, hogyan ítéli meg a jelenlegi algériai eseményéket? Azt vá­laszolta. hogy az algériai la­kosság látja, a Párizsiban ural­kodó jelenlegi rendszer nem képes -megoldani a problémá­kat. Hogyan képzelhető, hogy ez a lakosság ebben az álla­potban ne kdjén fel? lyozni a rendzavarást, és ezt jól el is végezte. Teljes mértékben megértem az algériai katonai parancsnokság magatartását és eljárását és véleményem sze­rint sajnálatos és képtelen do­log — hiszen Algériából a ha­tóság ténylegesen eltávozott —. hogy most ezzel az ürüggyel elvágják az anyaország és Al­géria minden összeköttetését. Ez az intézkedés súlyosan ve­szélyezteti Franciaország hely­zetét és olyan állapotot te­remt. amiről nem tudni, ho­vá vezethet. Én úgy hiszem, hogy a legfőbb, sőt az egyet­len feladat: megakadályozni, hogy Algéria elszakadjon Franciaországtól. Velünk kell maradnia. Minthogy a hadse­reg normális körülmények kö­zött egy államnak a szerve, szükséges, hogy legyen is ál­lam.” Végezetül azt kérdezték meg a tábornoktól, nem gon­dolja-e, hogy május 15-i nyi­latkozatának eredményeként indult meg újra az az algériai mozgalom amely már az elhamvadás kü­szöbén volt. De Gaulle azt válaszolta, hogy „a tábornokokat most úgy kezelik, mint pértütőket, pedig tudomásom szerint mind ez idáig a hatóságok semmiféle eljárást nem indí­tottak ellenük. Én nem va­gyok hatóság, milyen alapon kívánják tőlem tehát, hogy én is pártütőknek tekintsem őket?” Sajtóértekezlete végén a tá­bornok ismét szónokias gesz­tussal kijelentette: „Úgy gon­dolom, amit elmondottam, hasznára válik az országnak. 1795. május 20. A KÉTSZERES VÉRTANÚ De Gaulle helyeselte a tábornokok algériai tetteit, mondván: a hadsereg „köteles, ségének tartotta megakadá­AZ IRÁNI SAH hétfőn 12 napos hivatalos látogatásra To­kióba. érkezett. A repülőtéren Hirohito császár fogadta. A sah Tajpejből érkezett, ahol ötnapos hivatalos látogatáson tartózkodott. A LONDONI News Chro- | viele című lap New York-i je- ! leütése szerint az Amerikai ! Egyesült Államokban a szüle- ; tési arány az elmúlt félévben í a háború óta a legnagyobb \ arányban zuhant. A szakértőtc | ezt a gazdasági válsággal ma­gyarázzák. A születési arány most ezer lakosra számítva 23.9, holott egy évvel előbb 24.7 volt. L elkűk legmélyéig meg­rendült, könnyező tömeg előtt folyt le történelmünk egyik leggyászosabb esemé­nye, Martinovics Ignác és társainak kivégzése a budai kaszáló réten. A mozgalom szervezője és vezetője, Marti­novics Ignác, akkor állt má­sodik vértanúsága előtt. Két nappal előtte ugyanis kihirdet­ték fölötte a halálos ítéletet és mivel egyházi személy, pap és apát volt, 1795. május 19-én ünnepélyesen megfosztották egyházi méltóságától. A ször­nyű szertartás a budavári helyőrség templomában ment végbe. Kondé Miklós segéd­püspök a főpapi díszbe öltö­zött Martinovics kezéből ki­ragadta a kelyhet és midőn az kimondta a mise kezdő sza­ra it: Bemegyek az isten oltá­rához — durván 'szavába vá­gott: — Nem mégy be! — Majd leütötte fejéről az apáti süveget, lerángatta róla az egyházi ruhákat és minden da­rabnál ismételte: — Nem vagy méltó, hogy viseljed Ez a lelki „kivégzés”, me­lyet hősi türelemmel viselt, mégis nagyon kimerítette, le­törte. A másnapi kivégzéshez ilyen lelkiállapotban hozták. Mégegyszer lepergett lelki szeme előtt az emlékezet élet­filmje .:. Látta magát a szer* zetesi fogadalmak rácsai mö­gött a ferencesek kolostoré* ban, majfl midőn e lelki bör­tönből kitört,' látta ívelni pá­lyáját a tábori lelkészségtől a lengyel lembergi akadémia ta­nárságáig, dékánságáig és II. Lipót király udvari vegyészé­nek méltóságáig. Királya ha­lála után ellenségei tönkretet­ték anyagilag, megfosztván őt az évi 1000 forint kegydíjtól és ekkor fordult fokozatosan a zsarnoki, gyarmatosító királyi hatalom ellen, a nép és saját boldogulását a köztársaságban látva. A francia jakobinusok megbízásából híveket toboroz a köztársaságnak, terve az, hogy ha negyedmilliót össze­toborozott. végrehajtja a re­publikánus forradalmat. Egy magántanár és egy színes* árulása révén azonban ötve­ned magával hóhérkézre ke­rült. És most végig kellett nézni négy vezető társának, Sigraynak, Laczkovicsnak, Hajnóczynak és Szentmarjay- nak kivégzését. Sigray lefe­jezésekor elájult és már nem hallhatta, hogy Szentmarjay a Marseillaise-t fütyülve ment halálba. Martinovicsot fél- ájultan vonszolták a vérpad­hoz és a könyveiből rakott máglya fénye mellett fejezték le. Ady irodalmi délelőtt Piliscsabán V asárnap délelőtt a Haza­fias Népfront rendezésé­ben, bensőséges irodalmi ün­nepséget tartottak Piliscsabán, a kultúrházfoan, a nagy ma­gyar ikölitő, Ady Endre em­lékezetére. Már jóval a meg­hirdetett időpont előtt gyü­lekezni kezdtek az érdeklődők, elsősorban a fiatalok, hogy meghallgassák az érdekesnek ígérkező előadást, s az öröik- szép Ady verseket. A nagy érdeklődés egyik oka, mint azt a helyi kultúrotthon igazgató­jától megtudtuk, hogy a kö­zelmúltban már rendeztek ilyen irodalmi délelőttöt — akkor Petőfi költészetéről —* s az igen nagy sikerrel zá­rult. Tíz óra után néhány perccel Papp Árpád, a helyi népfront- bizottság nevében üdvözölte a megjelenteket, majd a piliscsa­bai általános iskola énekkara Kovács Anna tanárnő vezeté­sével rövid, színvonalas mű­sort adott. Ezután került sor a nagy érdeklődéssel várt elő­adásra, amelynek előadója. Nyáki József, a járási Haza­fias Népfront-bizottság elnöke. Ady Endre életével, irodalmi munkásságával ismertette meg a mintegy kétszáz főnyi kö­zönséget. Az előadás során Árpád i Gabriella előadóművész, a. Pest megyei kgnyvtár dolgozó ja tolmácsolta nagy művész’ átéléssel a legszebb Ady-köi- teményeket. így többek közön a Magyar ugaron, a Grófi szé­rűn, a Dózsa György unokája Őrizem a szemed és az Álmo­dik a nyomor című Ady-ver­seket adta elő oly nagy siker­rel, hogy nemegyszer percekig zúgott a hálás közönség tapsa. A jól sikerült irodalmi mű­sort reméljük, mihamarabb újabb, hasonló jellegű műso­rok követik majd. (P. P ) mai nap 1958. május 20, kedd, Ber­nét napja. A Nap kél 4.03 órakor, nyugszik 19.20 órakor. A Hold kél 5.22 órakor, nyugszik 20.50 órakor. Várható időjárás kedden es­tig: változó felhőzet, egy-két helyen kisebb eső. Mérsékelt nyugati-északnyugati szél. A hőmérséklet alig változik. Legmagasabb nappali hőmér­séklet kedden: 23—26 fok kö­zött. — JÓL SIKERÜLT majá­list és kézimunka-kiállítást rendezett a Dabas-felsői ál­talános iskola szülői munka- közössége. A majális bevéte­lét a munkaközösség televí­ziókészülék vásárlására for­dítja. * — „ILLIK — NEM 1L- LIK”-tanfolyamot rendezett a zsámbéki KISZ-szervezet. A hetenként egyszer sorra kerülő tanfolyamot igen sok fiatal látogatja, ahol hozzá­értő pedagógusok tanítják őket a helyes viselkedésre. Az ötezer forintos rejtrényverseny eredménye Az április hónapban lefolyt ötezer forintos rejtvényver­seny az eddigiekhez hasonló nagy érdeklődés mellett zajlott le. Annak ellenére, hogy a résztvevőknek csak két kiló papír- és két kiló rongyhulladékot kellett beszolgáltatniuk, hogy a ver­senyen részt vehessenek, nagyon kevesen voltak, akik csak a kötelező kétkilós beadásnak tettek eleget. Ellenkezőleg, a meg­fejtők arra gondoltak, hogy megpróbálják megszerezni a MÉH külön ezer forintos nagydíját úgy, hogy a legtöbb papír- és rongyhulladékot adják be. A MÉH ezer forintos gyűjtési nagydíját budapesti előfi­zetőnk és versenyzőnk nyerte el: Hornyik Lajos (Bp., VIII., Rákóczi tér 2.), aki 342 kiló papír- és 115 kiló rongyhulladékot szolgáltatott be és ezzel elsőként győzött a begyűjtési ver­senyben. A megfejtők között a sorsolási bizottság a nyereményeket a következők részére húzta ki: Első díj: 1000 forint: Papp Sándor, Pilis, Sikszőlő-telep. Második díj: 700 forint: Horváth Piroska, Kiskunlacháza, Rákóczi út. Harmadik díj: 500 forint: Páldi Gábor, Tápiógyörgye, 285. Negyedik díj: 300 forint: Zalatnai Márta, Pécel, Isaszegi út 39. Ötödik díj: 200 forint: Csáki Sándor, Vác, Lőwy S. u. 10. Száz forintot nyertek: Kancsál László, Dabas, Biksza M. u. 4.; ifj. Winkler Se­böné, Taksony, Arany J, u. 21.; Bognár Istvánné, Albertirsa, Somogyi B. u. 34.; Csalári Kálmán, Vecsés, Erzsébet u. 35.; Po­lák Zoltán, Nagymaros, Mónus u. 5.; Nagy Benő, Cegléd, VI., Akasztószél 14.; Fülöp Mária, Tahitótfalu, Petőfi u. 3.; Faragó Gyöngyi Cegléd, Járásbíróság; Stark Katalin, Taksony, Tanács u. 32.; Varga Bálint, Nagykőrös, IV., Széchenyi tér G.; Fischer József, Maglód, Lovas u. 1.; Dobos Kornél, Vecsés, Martino­vics téri ált. isk.; Lebovits László, Cegléd. II.. Magyar ti. 2. A nyerteseknek a pénzt postán küldjük el. — TÁNCVIZSGÁVAL fe­jeződött be a szödligeti diák tánctanfolyam, amelyen 47 diákfiatal vett részt. A nagy sikerű tanfolyamot Koppány Lajos, a váci járási művelő­dési ház tánctanára vezette. — AZ ELMÚLT oktatási év tapasztalatai és a jövő évi pártoktatás előkészítését tárgyalják meg a megye agi- tációs és propagandista feleA lősei május 21-én a megyei pártbizottságon. — BOLGÁR—MAGYAR estet rendez a népfront­bizottság május 23-án Felső- gödön. Az esten Nagy Ele­mér, a Hazafias Népfront megyei titkára bolgár útiél­ményeiről tart beszámolót. — FIZIKAI SZAKKÖR létesült Alsógödön. A 'szak­kört a Villamos Dinamó- és Forgógépgyár patronálja: nemrégiben komoly értékű elektrokísérleti tárgyakat ajándékozott a szakkörnek. — A JÁRÁSI versenynap- tár összeállítása céljából ülést tartott a Váci Járási Testnevelési és Sporttanács. — MEGSZŰNNEK a „ha­lálkanyarok“ a Péteri—mo­no» országúton: a közleke­dést nehezítő két éles ka­nyart „kiegyenesítik“. Az út alapozási munkálatai már el­kezdődtek. — ORVOSLAKÁS épül a községfejlesztési hozzájáru­lásból ez évben Vácrátóton. A községben működő Ma­gyar Tudományos Akadémia Botanikai Kutató Intézeté­nek dolgozói 3000 forintot ajánlottak fel az építkezés­hez. JELENTIK« A Nagyvásártelepre vasárnap és hétfőn reggel 57 vagon és 16 tehergépkocsi áru érkezett, eb­ből 30 vagon burgonya, 10 vagon vegyes zöldáru, hét vagon saláta és nyolc vagon citrom. Hétfőn reggel három újdonság érkezett a piacra. Makóról meg­jött az idei csomózott zöldfok­hagyma és az ősszel elvetett új gyökérzöldség. Szentesről pedig egy vagon szabadföldi karalábét szállítottak a termelőszövetkeze­tek. A fokhagyma csomóját 4, a gyökérzöldség csomóját 2.50. az új karalábé darabját 1.80—2.40 forintért árusították. Az állami zöldségboltok a salátát 50—70 fillérért, a piros és az egyéb fajtájú retket 50—80 fillérért ad­ták. Az új kelkáposztát minőség szerint 3.60—4.60 forintért hozták forgalomba. A paraj és a kerti sóska kissé • drágult. A paraj! kilónként 3.80, a sóskát 4.40 fo1 rintért árusították. A Csemege1 kereskedelmi Vállalat boltjaiba* a kígyó-uborka kilóját 24, az egfl uborkát 56 forintért adták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom