Pest Megyei Hirlap, 1958. május (2. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-13 / 111. szám

rnsr M fff» Vf M irtai) 1958. MÁJUS 13. KEDD Újabb ü/.e‘iir(vaS(áK Eisenhower és Hruscsov között Menysikov, a Szovjetunió washingtoni nagykövete május 10-én átnyújtotta Eisenhower elnökhöz történő továbbítás végett Hruscsov újabb üzene­tét. A Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke ebben vála­szol az amerikai elnök április 28-i üzenetére. Hruscsov sajnálkozását feje­zi ki amiatt, hogy Eisenhower szóbanforgó üzenetében nem válaszolt az atom- és hidrogén­fegyverkísérletek megszünte­tése ügyében az amerikai kor­mányhoz intézett (elhívásra, és az amerikai és az angol kor­mány lehetségesnek tartotta, hogy a napokban újabb nuk- leárisbomba-kísérleteket kezd­jen. — Ha az atom. és hidrogén- fegyverkísérleteket mindazok a hatalmak megszüntetnék, amelyek ilyen fegyverrel ren­delkeznek — hangsúlyozza Hruscsov — a Szovjetunió és a varsói szerződésben tömörült szövetségesei tulajdonképpen egyenlőtlen helyzetbe kerülné­nek az Egyesült Államokhoz és a NATO többi tagállamához viszonyítva. A Szovjetunió ugyanis lé­nyegesen kevesebb nukleá- risfegyver-robbantási kí­sérletet hajtott végre, mint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia. A Szov­jetunió ennek ellenére haj­landó volt a kísérleteket egyoldalúan megszüntetni, mert arra törekszik, hogy gya­korlatilag megteremtse az ala­pot az atomfegyverkezési ver­seny megszüntetéséhez — álla­pítja meg Hruscsov. Üzenete további részében Hruscsov hangsúlyozza: mi­után Eisenhower elnök nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy szakértők tanulmányoz­zák az atom. és hidrogénfegy­verkísérletek megszüntetésére vonatkozó egyezmény ellenőr­zésének technikai részleteit, a Szovjetunió — annak ellenére, hogy komoly kételyeket táplál ebben az irányban — hajlandó hozzájárulni ennek az útnak a kipróbálásához is. A szovjet kormány hozzájá­rul ahhoz — írja Hruscsov —, hogy a két fél szakértőket jelöl­jön ki és ezek haladékta­lanul kezdjék el annak ta­nulmányozását, hogy mi­képpen lehet leleplezni a nukleárisfegyver-kísérle. tekre vonatkozó egyez­mény esetleges megszegé­sét. A szovjet kormány azt kíván­ja, hogy ez a munka előre INDONÉZIÁBAN vasárnap heves harcok folytak. A kor­mánycsapatok jelentős táma­dást indítottak a felkelők erő­dítményei ellen a Halmahera- szigetcsoporton — közölte va­sárnap este a hadsereg szóvi­vője. A szigetek Menadótól, a felkelők központjától 480 kilo­méternyire keletre fekszenek. A SZOVJET háborús vete­ránok felhívással fordultak a világ frontharcosaihoz és az ellenállási mozgalmak egyko­ri részvevőihez. A felhívás harcot hirdet a békéért, a háborús előkészületek és a háborús propaganda ellen, A BERNI ALPOKBAN va- sámap súlyos lavinaszeren- csétlenség történt. Hatalmas hógörgeteg temetett be ti­zenöt síelőt, akik közül a re­pülő mentőszolgálat segítsé­gével csupán tizenegyet sike­rült kimenteni. A BRIT MUNKÁSPÁRT vasárnap kiadott közleménye szerint Anglia és Wales köz­ségi és falusi tanácsainak múlt héten tartott újraválasztásánál 267 mandátum „tiszta nyere­séget” könyvelt el. A párt 18 tanács többségét hódította el a konzervatívoktól és egyetlen tanácsban veszítette el többsé­géh megállapított, igen rövid idő alatt befejeződjék. — Újból felkérem Önt, El­nök úr — írja továbbiakban Hruscsov —, támogassa a Szovjetuniónak az atom- és hidrogénfegyver-kísér letek megszüntetése terén tett kez­deményezését és ezzel tegye le­hetővé e kérdésnek a világ né­péi által olyan hőn óhajtott végleges megoldását. Hruscsov ezután rámutat ar­ra, hogy az Északi-sarkvidé­ken átvezető légiút a legrövi­debb távolság a Szovjetunió és az Egyesült Államok között és így fontos stratégiai terület, amely a rakétafegyver birtoké, ban különösen nagy jelentősé­gű. Ezért meg kell szüntetni az atom. és hidrogénbom­bákkal felszerelt amerikai katonai repülőgépek vesze­delmes repüléseit a sark­vidék övezetében. — Ehhez — állapítja meg Hruscsov — csak egy dologra van szükség: az Egyesült Álla­mok kormányának megfelelő intézkedésére. Hruscsov a továbbiakban hangsúlyozza, hogy az ameri­kai kormánynak azt a javasla­tát, amelynek értelmében fel­ügyeleti övezetet kellene léte­síteni az Északi-sarkvidéken, nem az egyetemes béke és biz­tonság biztosítására irányuló törekvés diktálta. Ennek a ja­vaslatnak az volt a célja, hogy az Egyesült Államok egyoldalú előnyökhöz jusson. — Az utóbbi időkben — ír­ja Hruscsov — az Egyesült Ál­lamokban szemére vélik a Szovjetuniónak, hogy nem já­rult hozzá a sarkvidéki fel­ügyeleti övezet létrehozására irányuló amerikai javaslathoz, jóllehet a Biztonsági Tanács tagjainak többsége a javaslat mellett szavazott. Mindenki előtt ismeretes — jegyzi meg ezzel kapcsolatban Hruscsov —. hogy a Biztonsági Tanácsban ez a többség olyan országok szavazataiból tevődik ösz- sze, amelyek valamilyen mértékben, elsősorban gaz­daságilag függő viszonyban vannak az Egyesül Álla­moktól, így tehát' — hangsúlyozza Hruscsov — a Biztonsági Ta­nácsot jelenlegi összetételében nem lehet pártatlan döntőbíró­nak tekinteni. Ennek tulajdo­nítható az is, hogy a Bizton­sági Tanács a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában je. lenleg nem tölti be azt a fon­tos szerepet, amelyet az ENSZ alapokmánya feladatául meg­szabott. Hruscsov végül emlékeztet Eisenhower elnöknek arra a megállapítására, hogy a béke megszilárdításához gyakorlati intézkedésekre van szükség. Ezzel kapcsolatban üzenete vé­gén Hruscsov ezt írja: — Mi teljes mértékben egyetértünk ezzel és szeretnők remélni, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya ebben a szellemben lát hozzá az atom- és hidrogénfegyver- kísérietek megszüntetésének. megoldásához. JELENTIK* A Nagyvásártelepre vasárnap és hétfőn reggel 75 vagon és 15 tehergépkocsi áru érkezett, ebből 25 vagon burgonya, 30 vagon saláta és 16 vagon vegyes zöld­áru. A nagyvásártelepi értékesítő vállalatok erre a hétre 150 vagon szabadföldi salátát, 250 ooo csomó retket és 80 mázsa spárgát ren­deltek a vidéki árugyűjtő tele­pekről. A hétfőn reggel beérke­zett 30 vagon saláta zömét Sze­ged környéke szállította, jó mi­nőségű saláta érkezett még Csongrádról, Du naf öld várról és Mohácsról. Az állami boltok a szabadföldi salátát 0.70—0.90. a melégágyit 1—1.20, a szabadföldi retket 0.50—0.90, az apró piros­retket 0.30—0.40 forintért árusítot­ták. A fehér gömbölyű és a hosszúkás pirosretket a magán­kiskereskedők 0.50—1 forintért hozták forgalomba. A tisztított parajt az állami boltok kilón­ként 3, a kerti sóskát 3.60—4 fo­rintért árusították. Spárgában a kínálat fokozódott, a vékonyab­bat 10 dekánként 60—80 fillérért, a közepest 1—1 .o0, a vastag solo- spárgát 2—2.60 forintért adták. A Japán Szocialista Párt elítéli a Kisi-kormány kínai politikáját A Japán Szocialista Párt vasárnap közzétett nyilatkoza­tában azzal vádolja a Kisi- kormányt. hogy aláássa a ja­pán—kínai kapcsolatokat. A nyilatkozat kijelenti, hogy a kormányt igen nagy felelős­ség terheli ebben a kérdésben. A nyilatkozat szerint a ja­pán—kínai kapcsolatok olyan ponthoz érkeztek, amely igen sok gondot és aggodalmat okoz. Elítélj a kormány tak­tikáját, hogy azzal akarja el­terelni a figyelmet saját fele­lősségéről, hogy megvádolja Kínát: beavatkozik a japán belügyekbe. A japán kormány azt is állította — jegyzi meg a nyilatkozat —, hogy a politika és a kereskedelem két külön­böző dolog. De ez az állítás csak arra volt jó, hogy elterel­je a figyelmet a kérdés lénye­géről. A nyilatkozat kijelenti to­vábbá. Hogy a japán kormány az utóbbi időben még hatá­rozottabban követi az Egye­sült Államok vonalát, ahe­lyett. hogy megváltoztatná po­litikáját. Ez a törekvés a Kína irányában folytatott politiká­jában is megnyilvánult. A nyilatkozat emlékeztet arra, hogy a Kisi-kormány nemcsak, hogy nem tett sem­mit a két ország kapcsolatai érdekében, de ellenséges ma­gatartást tanúsított Kínával szemben és kijelentette, hogy a Csang Kaj-sek-klikket tá­mogatja. mtunoip 1958. május 13, kedd. Szer­váé napja. A Nap kél: 4.10, nyugszik: 19.12 órakor. A Hold kél: 1.41, nyugszik: 13.59 órakor. Felhősebb idő, több helyen, főként északon záporeső, zi­vatar. Mérsékelt, időnként élénk délnyugati, nyugati szél. A meleg északnyugaton kissé mérséklődik. Legmaga­sabb nappali hőmérséklet: északnyugaton 24—27, más­hol 28—31 fok között. — GÉPKOCSIBA SZE­RELT vándor-filmvetítőgépet ajándékozott a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ságnak. A vetítőgéppel első­sorban azokban a községek­ben tartanak majd előadáso­kat, amelyekben még nincs állandó mozi. — TlZ ŰJFAJTA POR­CELÁNFIGURA gyártását kezdték meg Herenden. A színes, kézzel festett művek közül legszebb a bőgő szarvas szobra, és a Heléna nevű nő­alak. Nagy sikerre számíthat a Bachcsiszeráji szökőkút cí­mű balett női szereplőjét áb­rázoló figura is. Az amerikai sajtó a perui tüntetésekről Az amerikai sajtó a Nixon amerikai alelnök Peruba ér­kezésekor kirobbant ameri- kaellenes tüntetéseket kom­mentálva. kénytelen beismer­ni, hogy itt nem kommunis­ták „ármánykodásáról” van szó, amint azt korábban állí­totta, hanem arról, hogy az Egyesült Államok politikája figyelmen kívül hagyja a latinamerikai országok gaz­dasági érdekeit. A Chicago Tribune washingtoni tudósító­ja például elmondja, hogy a többi országban, ahol Nixon perui látogatása előtt járt. ugyancsak voltak olyan meg­mozdulások, amelyek az Egyesült Államok gazdaságpo­litikája nyomán jelentkező elégedetlenségét tükrözték. A New York-barr megjelenő La Prensa című spanyol nyelvű lap szerkesztőségi cikkében megállapítja, hogy Peruban csak erősebben nyilvánult meg az, ami Argentínában, Uru- guayban és Bolíviában szin­tén megmutatkozott Nixon Iá. togatása idején. — TELEVÍZIÓ KÉSZÜLÉ­KET akarnak vásárolni a szobi szülői munkaközösség tagjai az épülő új, általános iskolának ajándékba. Az új készüléket az iskola avató ünnepségén adják majd át. — A NEMZETKÖZI GYER­MEKNAPRA készülnek a nógrádverőcei nőtanács asz- szonyai. Az előző évekhez hasonlóan az idén is szabad­téri sportműsorral és édes­séggel kedveskednek a gyer­mekeknek. — KÉTNAPOS DIVAT- BEMUTATÓT rendez május végén a Soproni Ruhagyár Sopronban. Ez alkalommal mutatják be a gyár újdonsá­gait: a kreppnylon kisesté- lyit, és a szaténkarton nyári kosztümöt. Utóbbiból több ezret gyártanak, 14 féle szín­ben — SZÉLESVÁSZNÜ MOZI épül Balatonlellén. Az új filmszínházat júniusban nyit­ják meg, — NAGYSZABÁSÚ KÉZI­MUNKAKIÁLLÍTÁST ren­dez a járási nőtanács vasár­nap" Nagykátán, a kultúrott- honban. A kiállításon kézmű­ipari dolgozók, ktsz-ek és egyéni kézimunkázok darab­jai szerepelnek. — ÜJ HÁZTARTÁSI RO­BOTGÉPET mutatnak be a vasi napok ipari kiállításán. A szombathelyi Vasas Ktsz gyártmánya a többi között húst, mákot, kávét, diót da­rál, paradicsomot és gyümöl- -söt paszíroz, habot ver, fagy­laltot készít, tésztát dagaszt, kést élesít. — BÉKEGYÜLÉST REN­DEZ május 27-én a pilis- vörösvári nőtanács. A gyűlés előadója a IV. nemzetközi nő­kongresszus magyar delegá­ciójának egyik tagja lesz, — ELKÉSZÜLT AZ EZRE­DIK vasúti személykocsi a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárban, szovjet export­ra. A kocsit május 13-án ad­ják át a szovjet kereskedelmi kirendeltség vezetőjének. FOUENYI TIBOR: Jrány: a világűr! V. FOTON-RAKÉTÁVAL A NAPRENDSZERBEN Virradatkor és szürkületkor fényes pont látható az ég al­ján. A nép esthajnal csillag­nak nevezi, ami találóan fe­jezi ki megjelenési idejét. A „csiUag"-nak való minősítés viszont téves. Ez az égitest ugyanis nem csillag — tehát nem fényt és meleget árasztó, napunkhoz hasonló gázgömb —, hanem éppen olyan kihűlt felületű bolygó, mint a Föld. Csupán a róla visszaverődött napsugarak miatt világít. Ne­ve: Vénusz. Ha majd megvalósul az űr­hajózás kora, akkor a Marson kívül bizonyára ez a bolygó lesz a legelső utak célpontja. Nemcsak azért, mert az ösz- szes bolygók közül a legköze­lebb van hozzánk, hanem azért is, mert a Marshoz hasonlóan valpszínűleg szintén található élet a felszínén. A feltevés ■ igazolására ér­demes kissé megismerkednünk naprendszerünk szerkezetével. Napunk körül — az eddigi megállapítások szerint — ki­lenc nagyobb bolygó kering. Közülük három — Föld, Mars, Vénusz — van a Nap­tól olyan távolságban, hogy a hőmérséklet ' lehetővé teheti felszínükön a földi értelem­ben vett élet kialakulását. Nézzük a, bolygókat sorjában. A Naphoz legközelebb ke­ringő Merkúron a Nap közel­sége miatt túlságosan nagy a hőség. Ez a bolygó állandóan ugyanazzal a félgömbjével fordul a Nap felé. Nem való- szinti. hogy az élet bármilyen nyoma található rajta, mert napsütött oldalán állandóan + 400 Celsius fok körüli a hőmérséklet, túlsó felén ugyanekkor mintegy 260 fokos hideg uralkodik. A Naptól számított követ­kező bolygó a Vénusz, ez már egészen más világ. Voltak, akik a Föld ikerbolygójának nevezték, mert hasonló a nagysága, éppen úgy van lég­köre és földi értelemben el- viselhetőnek mondható hő­mérséklete. Bár a Naphoz való közelsége miatt közel kétszer annyi hőt kap, mint a Föld, azonban felszíni hő­mérséklete mégsem több eny- nyivel, mert állandóan sűrű felhőréteg takarja el. Így fel­tételezhetően földi értelemben vett trópusi, vagy szubtrópu­si éghajlata lehet. Sajnos, az áthatolhatatlan felhőréteg megakadályoz minden részle­tes megfigyelést. így koránt­sem tudunk erről az érdekes bolygóról annyit, mint például a Marsról. Ritkább légköre teljesen más, mint a miénk, így emiatt itt az esetleges élet­nek egészen más megnyilvánu­lásai lehetnek, mint a Földön. Tyihov például kutatásai alap­ján feltételezi, hogy a Vénusz növényei (ha egyáltalán van­nak) a legkedvezőbb sugárzás- visszatverés miatt fehér szí­nűek. A Vénusz után a Föld, majd az előbbiekben már részlete­sen ismertetett Mars száguld egyre távolabbi pályán a Nap körül. A Mars után keringő Jupiter már ötször olyan mesz- sze van a Naptól, mint a Föld, Emiatt a Jupiter már valószí­nűleg az örök fagy hazája. Erről az óriásbolygóról szin­tén keveset tudunk, mert a Vénuszhoz hasonlóan sűrű fel­legek borítják. Légköre rend­kívül sűrű és vastag. Ha va­laha sikerül az embernek űr­hajóval leszállnia felszínén, akkor meghökkentő látvány­ban lesz része. Számítások sze­rint a sűrű levegő fénytöré­se miatt a fénysugarak elha­jolnak, ezért az ide érkező ember a felelütét nem víz­szintesnek. hanem homorúnak látná. Ügy, mintha egy gigan­tikusán nagy, félgömb alakú gödör mélyén állana és ennek oldalán csaknem az egész bolygó felülete ott tükröződne. Hasonlóan különleges lát­ványt nyújt a még távolabbi Szaturnusz is. Ezt a bolygót két lapos és fénylő „gyűrű” veszi ’körül. Ma már tudjuk, hogy mi ez a káprázatos je­lenség: a napfényt visszatük­röző számtalan apró meteor, amelyek úgy száguldanak a Jupiter körül, mint a Föld fe­lett a mesterséges hold. A Sza­turnusz felszínének éghajlata szintén dermesztőén hideg, légkörében mérgesgázok talál­hatók, ezért itt életre nem le­het számítani. Élettelenek le­hetnek a még távolabbi hideg bolygók is; az Uránusz, amely furcsa módon mintegy olda­lára dőlve forog, a Neptun, amely érdekes zöld színben tündököl és a törpe Plútó, amelyet alig negyedszázada fe­deztek fel. Íme: az apró, légitör nélküli kis bolygókon kívül ezek a je­lentősebb égitestek alkotják naprendszerünket. Azt a nap­rendszert, amelynek felkuta­tására most készül az űrhajó­zás problémáján dolgozó em­ber. Ez az idő már nincs na­gyon messze, A szovjet holdrakéta rövide­sen megkezdi útját, amely előreláthatólag néhány napig tart, csak. A következő cél a Mars és a Vénusz lesz. Hogy erre mikor kerülhet sor, azt természetesen most még nem lehet tudni. Az utazás hosszát azonban már pontosan kiszá­mították: a Vénuszba öt hónap alatt, a Marsba pedig nyolc hónap alatt juthat el egy má­sodpercenként 27,3 kilométeres sebességgel induló űrhajó. Az idő meglehetősen hosszúnak látszik, azonban nem kell at­tól tartani, hogy közben elfogy az üzemanyag. A Föld von­zóerejéből kikerülve ugyanis nincs szükség a rakéta hajtó­műveinek további üzemelteté­sére. önálló égitestként futja pályáját, amelyet kilövési irá­nya, sebessége és a Nap vonzó­ereje szab meg. Mindez az utas nélküli, csu­pán műszereket, rádióleadót és televíziós leadót szállító raké­tára vonatkozik. Földi utassal sokkal nehezebb a helyzet. Meg keU oldani az utazás köz­ben jelentkező káros kozmikus sugárzások, hőhatások, gyor­sulások, a súlytalanság és más veszélyek elhárítását, sok féle problémát. Lehet, hogy ez ki- ábrándítólag hat, de tény: mindez még sok esztendőt vesz igénybe. Egyébként az utas- szállító gépek utazási ideje meghosszabbodna, mert célba érve meg kell várni, hogy a Föld ismét közelebb kerüljön és megkezdődhessen a vissza­utazás. Emiatt a Vénusz két év, a Mars két és fél év, a Ju­piter hat év utazást jelentene. Jelenleg ez a helyzet. Hangsúlyoznunk kell: jelen­leg. Mert a Szovjetunióban már vízre bocsátották az atom- meghajtású hajót és előbb- utóbb bizonyára valóság lesz az atommeghajtású rakéták terve is. Az eddigi folyékony hajtóanyaggal szemben termé­szetesen ez hatalmas mére­tekben megnövelheti a sebes­séget. Működési elve azon alapul, hogy a rakétából ki­áramló és így a rakéta testét tova röpítő gázokat atomreak­tor útján felgyorsítsák. Szédí­tő lehetőséget nyújt ezenkívül az úgynevezett ionrakéták megvalósítása. Ennék beren­dezése a rajta keresztül­vezetett gázt ionizálja. A ki­áramló ionok sebessége pedig elérheti a másodpercenkénti ezer kilométert. Ez a meg­oldás a kis üzemanyagfogyasz- tás miatt lehetővé tenné, hogy a hajtómű az egész utazás alatt dolgozzék, ami az irá­nyítást sokkal egyszerűbbé te­szi. Az emberi tudás igazi diai­dalát azonban mégsem az ion-t hanem a fotonrakéta megva­lósítása jelentené. A tervek szerint úgy működne, hogy az üvegnél egymilliószor átlát­szóbb készítményen keresztül kilövelt különleges üzemanya­got atomenergiával fotonsuga­rakká alakítanak. így a ra­kéta sebessége megközelítené a fény sebességét, és nap­rendszerünketv napok alatt be lehetne barangolni. Sőt! El lehetne jutni a távoli naprend­szerek birodalmába, ahol a feltevések szerint sok más, Földhöz hasonló adottságú bolygó kering. A terv fantasztikusnak tű­nik, de nem kétséges, hogy a tudomány idővel majd meg­valósítja. mint ahogy már megvalósított sok más, régeb­ben hihetetlennek tűnő tervet. Es bár furcsán hangzik, de így van: lehet, hogy már a mi nemzedékünk életében rövi- debb ideig tart majd egy hét­végi utazás a Holdba, mint manapság Tiszántúlról a Ba­latonra ... IV EGE)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom