Pest Megyei Hirlap, 1958. május (2. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-11 / 110. szám

1958. MÁJUS 11. VASÁRNAP erst jiifjcrcf ü/Cirlap MINT A TANJUG JELENTI, Jősz in Broz Tito köztársasági elnök Brioniban fogadta Husszein Mahmud Shafeit és Musztafa Hamdunt, az Egye­sült Arab Köztársaság két munkaügyi miniszterét, akik néhány nap óta Jugoszláviá­ban tartózkodnak. GAMAL ABDEL NASSZER, Hz Egyesült Arab Köztársaság elnöke május 9-én délelőtt látogatást tett Gyemjan Korot- csenkónál, az Ukrán Köztársa­ság Legfelsőbb Tanácsa Elnök­sége elnökénél. PAUL ROBESON pénteken este hosszú idő után ismét New Yorkban szerepelt. Mint a Keuter-iroda jelenti, a világ­hírű néger énekes sokrétű előadói képességével ismét le­nyűgözte a 3000 főnyi hallga­tóságát a Carnegie Hall elő­adótermében. Műsorán egy­aránt szerepeltek klasszikus és jazz énekszámok, prózai előadás és az Othello nagy jelenete. HAMMARSKJÖLD, az ENSZ főtitkára, aki Genfben tartóz­kodott és elnökölt az ENSZ ügyvezetőségi ülésein^ pénte­ken este repülőgéppel vissza­utazott New^Yorkba. MOST JELENT MEG a pá­rizsi hanglemezpiacon Kodály Missa brevise. A lemezen a szerző maga vezényli művét. A La Croix elismerő hangú beszámolójában kiemeli, hogy Kodály Zoltán egyike a jelen­kori naav magyar muzsikusok­nak, egy azok közül, akiknek sikerült a zenei inspiráció nemzeti forrásait bevezetni az egyetemes zenei örökségbe. A KÖZELI NAPOKBAN Bukarest a világsajtó két fon­tos eseményének lesz tanúja: május 11 és 13 között tartják az újságírók nemzetközi talál­kozóját, majd ezt követően a Nemzetközi Újságíró Szövetség negyedik kongresszusát rende­zik meg. LONDON KELETI RÉSZÉ­BEN pénteken a kora reggeli órákban hatalmas tűz pusztí­tott egy textilgyárban. Több­ezer font sterling értékű textil- anyag vált a lángok martalé­kává. PFLIMLIN a várakozástól eltérően pénteken este még nem adott választ a Francia Köztársaság elnökének, hogy hajlandó-e megkísérelni a kor­mányalakítást. Az MRP elnöke folytatja megbeszéléseit, de nem a pártok hivatalos kül­döttségeivel, hanem személyes jogcímen egyes politikusokkal. | Ml TÖRTÉNT A HÉTEN? Az amerikai tömb tovább halogatja, a csúcsértekezletet \i SZEME H a mérleget kívánunk alkotni az elmúlt hét nap külpoli­tikai eseményeiről — a csúcsértekezlet kilátásait ille­tően — a negatív serpenyőbe ezen a héten talán több került, mint a feszültség Csökkentése irányába mutató pozitív oldalra. Ezt bizonyítja a NATO-államok külügyminisztereinek koppen­hágai tanácskozása, Eisenhower amerikai elnök legutóbbi be­szédei, a csendes-óceáni amerikai kísérleti nukleáris robban­tási előkészületek, Dulles hírhedt „csúcstalálkozó-feítételei- nek” öt pontban történt újabb hangzatos kinyilatkoztatása és nyugat-berlini uszító beszéde. Általában megállapítható az amerikai álláspont megmerevedése, sőt agresszív szándékai­nak nyíltabb hangoztatása. Az ok nyilvánvaló: az Egyesült Államok az egyre nagyobb mértékben fenyegető gazdasági válság elkerülése, hatásának csökkentése érdekében fokozni kívánja a fegyverkezést, növelni a katonai kiadásokat. Ennek érdekében buzdította a napokban Eisenhower „nagyobb áldo­zatokra’’ az amerikai népet, az adófizetők tízmillióit s különö­sen feltűnő annak a külföldi segélyprogramnak növelése, amelynek keretében az amerikai függőség alatt levő országok számára fokozni szándékoznak a katonai segélynyújtást. Az Egyesült Államok kormányának azonban ugyanakkor számolnia kell nemcsak az amerikaiak millióinak békeóhajá­val, hanem NATO-beli partnereik — és természetesen a vi­lágközvélemény — követeléseivel, ellenállásával is. Az ameri­kaiak- — Eisenhower, Dulles, a dél-amerikai körúton záptojás­sal és kőzáporral „ünnepelt” Nixon alelnök és társaik — fé­nyes, csillogó sztaniolpapírba. békés szólamokba csomagolják háborús célkitűzéseiket. Ez jellemzi a csúcstalálkozóval kap- olatos állásfoglalásukat is, amennyiben elfogadták ugyan a égutóbbi szovjet javaslatok lényegét az előkészítő tárgyalá­sokra vonatkozólag (tehát a nyugati diplomaták nem együtte­sen, hanem külön-külön találkoznak a szovjet külügyminisz­terrel) — azonban újabb és régebbi feltételeik hangoztatásá­val úgyszólván ott tartanak, ahonnan hónapokkal ezelőtt el sem indultak... Kanada, Dánia és Norvégia a koppenhágai értekezleten A NATO-külügyminiszterek koppenhágai tanácskozásán ezúttal a „hangadók” — aho­gyan egyes nyugati lapok ne­vezték az atlanti szövetség „liberális” csoportját — az északi országok voltak. A ven­déglátó Dánia, ezenkívül Nor­végia és Izland. sőt bizonyos kérdésekben Kanada is — tükrözve tömegeik követelé­seit — igyekeztek mérsékel­tebb álláspontra ösztökélni az úgynevezett .,többségi csopor­tot”. vagyis a*--Egyesült Álla­mokét és a NATO többi „osz­lopos'* tagját. Az északi álla­mok kormányai kívánatosnak tartották az értekezleten, hogy a kísérleti robbantások megszüntetésével végre te­gyék meg a nagyhatalmak az első lépéseket a leszerelés út­ján. s nem okvetlenül fontos, hogy valamennyi kérdésben egyszerre követeljék a teljes megoldást — meg kell eléged­ni kezdetben szerényebb eredményekkel is. Az északi államok voltak az értekezleten leginkább a csúcsértekezlet mellett, s vé­leményük kifejtése során hangoztatták, hogy a német kérdésnek nem szabad gátol­nia a többi problémában való lehetséges előrehaladást. Ezzel kifejezték elégedetlenkedésü­ket amiatt, hogy az ameri­kaiak túlzottan előtérbe állít­va a német kérdést, valójában nem a közeledést segítik, ha­nem a kelet és a nyugat kö­zötti amúgy is mély szakadé­kot igyekeznek növelni. Dánia, Norvégia és Izland állásfoglalása — amely nagy­részt abból adódott, hogy ezek a kis országok mindinkább képtelenné válnak a nagy fegyverkezési kiadások elvisel", lésére — mély nyomott ha­gyott az egész értekezlet mun­káján s a hosszabb va.iudás és többszöri átfogalmazás után nagy késéssel kiadott záró­közleményen is. A kanadai, a norvég és a dán külügymi­niszter kérésére a záróközle­ményt harmadszor is átdol­gozták s az amerikaiak heves ellenkezése ellenére belefog­laltatták a csúcstalálkozó megtartásának szükségessé­gét. E három ország a csúcs­találkozó feltétel nélküli meg­tartását követelte. A koppenhágai tanácskozá­sok tehát szemléletesen tük­rözik azokat az ellentmondá­sokat, amelyek egyre inkább nyilvánvalóak a NATO-n be­lül. A koppenhágai zárónyi­latkozatnak aligha sikerült el­lensúlyoznia a szovjet kor­mány békekezdeményezéseit a nyugati közvélemény előtt, s az értekezletnek nem sikerült elsimítania a NATO-n belüli ellentéteket, bár az algériai kérdéssel ezúttal nem is fog­lalkoztak. amely pedig min­den bizonnyal nagv viharokat váltott volna ki. Ez a NATO-tanácskozás két legfontosabb tanulsággal szol­gál: 1. A NATO-államok — kö­zöttük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaor­szág, valamint Nyugat-Német- ország — nem akarják a csúcsértekezletet s továbbra is a halogatás politikáját foly­tatják. A német kérdés és más elfogadhatatlan „feltéte­lek” hangoztatásával eleve meg akarják akadályozni a kelet-nyugati tanácskozások létrejöttét. 2. A NATO-n belül nem csökkentek, hanem növeked­tek az ellentétek az amerikai többség és az északi országok között, s utóbbiak körében egyre tevékenyebb szerepet játszik Kanada kormánya. Ta­lán nem túlzás azt állítani, hogy az atlanti szövetségen belül egy valóságos „északi blokk” körvonalai látszanak kialakulni. Washington — feltehetően ggzdasáa és politikai nyo­mással mindent elkövet majd, hogy a felszínre törő ellent- móndásokat eltusolja, vissza­szorítsa. Mindenesetre az at­lanti egység ma ingatagabb alapokon áll, mint néhány hónappal ezelőtt. Sebes Tibor mm Aláírták a lengyel—magyar egészségügyi együttműködési egyezményt Az Egészségügyi Miniszté­riumban háromnapos tárgya­lás után aláírták a lengyel— magyar egészségügyi együtt­működési egyezményt. Az egyezmény értelmében az együttműködés kiterjed a két ország egészségügyének szá­mos fontos területére. A két ország minisztériumai tájé­koztatják egymást a közegész­ségügy és a járványügy, a gyógyító megelőző munka, az oktatás, a továbbképzés terén tett intézkedéseikről és kiépí­tik együttműködésüket áz or­vostudomány különböző terü­letein. Lehetővé teszik tudósok, or­vosok, gyógyszerészek, s egészségügyi szakiskolai okta­tók cseréjét. Szakkönyvek, folyóiratok kölcsönös megkül­désével, egymás folyóirataiba cikkek írásával igyekeznek kapcsolataikat elmélyíteni. Bizonyos keretek között le­hetővé teszik betegek cseré­jét is. Külföldi szakemberek látogatása a Csepel Autógyárban A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa autó-, trak­tor- és mezőgépgyártási szek­ciójának tagjai május 5-én tárgyalásokra érkeztek ha­zánkba. Az elmúlt héten az Autó- és Traktoripari Igaz­gatóságon folytattak a mű­szaki és gyártási együttműkö­déssel kapcsolatos tárgyaláso­kat. A megbeszélések befejezése után a KGST tagjai szomba­ton reggel elsőként a Csepel Autógyárat látogatták meg, ahol Modrovics Tihamér elv­társ, a gyár főmérnöke, vala­mint számos műszaki» szak­ember fogadta őket. A ven­dégek — akik között volt szovjet, lengyel, német, cseh­szlovák, bolgár és román — meglátogattak néhány gyár­részleget. Érdeklődtek a mo­torgyár, a hajtóműgyár, a szerszámgyár, az átadóüzem, valamint a karbantartóüzem munkája iránt. Eismeréssel nyilatkoztak a Csepel Autó­gyár fejlődéséről általában és legújabb önálló kontsrukció- járól, a kéthengeres traktor­motorról. A külföldi vendégek hét­főn az Ikarus Autóbuszgyárat és a Vörös Csillag Traktor­gyárat látogatják meg. Ezzel magyarországi útjukat be is fejezik. Málta szigetén folytatódnak az összetűzések a rendőrség és az angolok ellen tüntető lakosság között. Képünkön Valetta városában lovasrendőrökkel támadnak a tüntetőkre Indonéziában a katonai súlypont Szumátráról Celebesz szigetére helyeződött át. Képünkön kormánycsapatok partraszállnak a felkelők által megszállva tartott területen, Észak-Celebcszen A vegyszeres gyomirtásról Szántóföldi kultúráink ter­méseredményét és minőségét kedvezőtlenül befolyásolja a gyomosodás. Kalászosaink ve­tésterületéből sok esetben 15 —25 százalékot foglalnak el a gyomok. Legelterjedtebb és egyben a legkárosabb gyom­növények: vadrepce, re p­csényretek, acat, kásafű, szü­lők, búzavirág, pipacs, kon­koly. A technika fejlődésivel a gyárak ma már olyan vegysze­reiket állítanak elő, amelyek kipermetezése a kalászosok, vagyis az egyszikűek közül kiirtják a fentebb említett két­szikű gyomokat. A vegysze­res gyomirtásnak nagy előnye az acatolással szemben, hogy kevesebb kézi munkaerőt igé­nyel. kisebb a taposási kár, kevesebb tehát a ráfordított költség és a kétszikű gyomok gyökerestől kipusztulnak. Jól végzett permetezéssel kataszt- ráíis holdanként 1—3 mázsás terméstöbbletet érünk cl. Az­zal meg, hogy a gyomokat gyökerestől kiirtjuk, a jövő évre is gyomtalanítjuk a föl­det. A vegyszeres gyomirtást csak tavasszal végezhetjük, amikor a kalászosok 15—25 centiméter magasak. Őszi ka­lászosaikhoz katasztrális hol­danként 1 kilogramm, a tava­sziakhoz pedig 80 dekagramm „Dikonirt” nevű gyomirtószer kell. Ezt keverjük el 5 liter vízben, majd öntsük az egé­szet 400 liter vízihez és ezt a mennyiséget egyenletes el­osztással permetezzük ki a gyomos területre. A ki perme­tezés idején a növényzet n+ legyen harmatos, vagy esőáz­tatta. Szeles, esős időben permetezni nem szabad, mert a szél elhordja a permetcsap- pefcet a répára, szőlőre, bor­sóra. lucernára, gyümölcsös­re, tehát a kétszikű kultúrák­ra. s ezek súlyos kánt szen­vedhetnek. Kétszikű — tehát takarmányféleségekkel — fe­lülvetett kalászosokban tilos a vegyszeres gyomirtás, mert a felülvetések kipusztulnak. Az eddig elmondottak rimt irthatjuk a legelők gyom­növényeit is. Azzal a különb­séggel, hogv a gyomok ellen­állóságára való tekintettel itt katasztrális holdanként 1,6 kilogramm Dikonirtot és 1 kilogramm káliszappant vagy , ennek hiányában 25 dkg Mave­pont kell a 30Í—400 liter víz­ben elkeverni. A gyomirtást a legelőkön két alkalommal végezzük. Először május kö­zepe táján, másodszor június végén, július elején. Ha a le­gelőn csak foltokban mutat­kozik gyomosodás, elegendő háti gépeikkel csak a gyomfol- tokát lepermetezni. Nagyobb, összefüggő terület teken a megyei növényvédő ál­lomás a vegyszeres gyomirtás elvégzésére motoros gépeivel a termelők rendelkezésére áll. Tsz-eknél és szakcsoportoknál katasztrális holdanként 53, állami gazdaságoknál, célgaz- daságoknál és egyénieknél 80 forint munkadíjat számít feL Tövissi József Állat tenyésstési leendőik Az idei rendkívüli hideg, esős és szeles időjárás miatt haszonállataink VT~S!kokottnál tovább istállóba n maradtak. A legeltetés és zöldtakarmányo­zás két-három hét késéssel kezdődhet. A hosszúra nyúlt téli takarmányozás, s még in­kább a napfény és levegő hiá­nya miatt kMlönö&,gondot kell fordítanunk az itftállózott ál­latok takarmánySására, gon­dozására és mozgatására. A vitaminhiány a fejlődést kés­lelteti, a termelést csökkenti, s nem egy állatnál az anyag­csere forgalomban is zavart okoz. Alapvető teendő, hogy készleteinkkel a legtakaréko­sabban gazdálkodjunk. A meg­levő takarmány készletet terv­szerűen, az egyes állatte­nyésztési ágak céljának leg­megfelelőbben kell beosztani. Különös gondot kell fordítani a tárolt takarmányok forgató* sara, szellőztetésére és átvá­logatására. Az állatok mozgatásáról, jártatásáról addig is gondos­kodjunk, amíg a legelőre való kihajtásuk lehetővé válik. A növendékmarháknak és a te* heveknek biztosítsunk naponta egy-másfél órai szabad leve­gőn tartózkodást. Gondoskod­junk a karámok rendbehozata­láról és kössük ki ide a szarvasmarhákat. Nagyon fon- tos ez azért, hogy az állatok már ebben az időszakban napfényhez jussanak. Rendkí­vül ügyelni kell, hogy a le­gelőben az állatok a kezdeti időszakban kárt ne tegyenek. Az elmaradt zöldtakarmányok helyett szükség szerint juttas­sunk állatainknak, elsősorban a növendékeknek bővebb ab­rakot. Legfontosabb innnkak a gyümölcsösben A gyümölcstermesztő szá­mára a legfontosabb feladat a fák elvirágzása utáni perme­tezés, valamint az, hogy a ké­sői fagyok ellen füstölőanya­gokat és ködgyertyákat he­lyezzenek készenlétbe. Az előbbi teendőről szólva, az al­ma- és körtefákat a szirom­hullás legvégén poloska szagú alma- és körtedarazsak ellen meg kell permetezni. Erősebb lisztharmat fertőzés esetén az almafákat sziromhullás után töményebb, nyári higítású mészkénlével permetezzük, melyhez katasztrális holdan­ként előzetesen meleg vízben oldott 20 dkg kristályos vas- gálicot és hektoliterenként 25 dkg Mavepont kell keverni. Levéltetvek ellen szükség sze­rint hektoliterenként 10 dkg nyers nikotint és egy kg káli­szappant tartalmazó permetlé- vel védekezzünk. De helyette használhatunk hektoliteren­ként 1 kg kvassziából készült főzetet és 1 kg káliszappant is. Az almamoly és egyidejű­leg a gombabetegségek (vara­sodéi, lisztharmat) ellen az alma, illetőleg körte gyümölcs kis dió nagyságú állapotától kezdve a nyár folyamán hat permetezést végezzünk. Az el­ső permetezést kis dió nagy­ságtól 10—14 naponként, hek­toliterenként 50—70 dkg Dar- sinnal kevert hígabb, nyári higítású mészkénleves per­metezéssel végezzük. Erős lisztharmat fertőzés esetén az arzén bekeverése előtt a mész- kénléhez hektoliterenként 15 dkg, előzőén vízben oldott vasgálicot, 25 dkg Mavepont vagy hasonló szert adjunk. 28 C fok feletti, erősen napfé­nyes időben permetezni nem szabad. A három mészkénle­ves permetezés körülbelül jú­nius közepéig tart. (h. V.) mira gyomorban bé/ben májban épében bújjál OtOjl áKbttt ntyt/f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom