Pest Megyei Hirlap, 1958. május (2. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-10 / 109. szám
dvi:\ 7 0 Us 1958. MÄJÜS 10. SZOMBAT re« »ice kfClriao Négymillió nemzeti tulajdonba került könyvből Pest megye négyezret kapott A második világháború után, az államosítások következtében, hatalmas könyvtö- meg került a nemzet birtokába. Ezt a könyvanyagot az ország minden részéből fokozatosan Budapestre szállítják és itt különböző helyeken raktározzák el. Időközben megalakult az Országos Könyvtári Központ, amelynek az volt a feladata, hogy az első időkben szinte felmérhetetlen könyvtömeget a demokratikus elv-ok f igyelembe vételével könyvtári lag feldolgozza és gondoskodjék a már meglevő, maid az újonnan felállított könyvtárak igényeinek kielégítéséről. Kiépült közben az ország könyvtári hálózata is. mint új művelődéspolitikánk egyik legfontosabb intézménye. Az első időkben természetszerűleg egyes helyeken, főleg a vidéki szerveiknél, a szakszerűtlen kezelés következtében történtek egyes hibák. károsodások, de amiikor a könyvanyag begyűjtése, szállítása és elraktározása a központi szerveknél szakemberek ellenőrzése alá került, a károsodások megszűnteik. A Könyvtári Központ, amelynek munkakörét később a Népkönyvtári Központ vette át, könyvtári szakemberek irányításával kidolgozta a nemzeti tulajdonba kerülő könyv- tömeg feldolgozásának csata- tervét, majd megkezdte a terv szakszerű végrehajtását is. Hosszú évek óta tart már ez a sokszor izgalmasan érdekes munka, amelynek legfőbb irányítása 1954-ben vezető könyvtárunk. az Országos Széchényi Könyvtár kezébe került, amiikor a Népkönyvtári Központ megszűnt, illetve beleolvadt a Széchényi Könyvtárba. és mint könyvelosztó osztály végzi tovább a megkezdett munkát. Ennek az osztálynak egyik vezetője dr. Borsa Gedeon, a nagy fontosságú munkáról a következő tájékoztató» adta a Pest megyei Hírlapnak:- Több mint négymillió könyvtári egység került a fel- szabadulás után nemzeti tulajdonba, ebből évente közel negyedmillió egységet dolgoztunk fel, és ma az anyagnak körülbelül a félénél tartunk. A feldolgozás elég sok szakaszból álló feladat. Először rendezni kell az „ömlesztett” állapotban beraktározott anyagot, azután kerül sor a szakaszonkénti osztályozásra majd minden egyes példány pontos ‘könyvtári meghatározására, végül a raktározására. A feldolgozott magyar vonatkozású anyagból elsősorban nemzeti könyvtárunk az Országos Széchényi Könyvtár igényeit elégítjük ki, hogy még teljesebbé tegyük az úgynevezett hungarica-gyűjteményét. A Széchényi Könyvtár legfőbb feladata ugyanis az, hogy ösz- szegyűjtse a bármilyen módon magyar vonatkozású könyvtári anyagot Hatalmas gyűjteményét a mi munkánk már eddig is több, mint tízezer olyan művel gyarapította, amely eddig egyáltalában nem szerepelt a gyűjteményében. azon a 110 ezernél több művön kívül, amelyet múzeá- lis anyag névvel tartalékol a könyvtár, hogy pótolhassa belőle elhasználódó anyagát a jövendő korok számára. A Debreceni Egyetemi Könyvtár, amelynek szintén a hungarica- gyűjtés a feladata, ugyancsak hatalmas anyagot, körülbelül hetvenezer művet kapott tőlünk. A feldolgozott anyagból elégítjük ki azután vezető nagy könyvtárainkat, az Akadémia, az egyetemek és főiskolák, a főváros könyvtárait. a nagy szakkönyvtárakat, a megyei könyvtárakat, a kiemelt járási könyvtáraikat, valamint a múzeumok, levéltárak könyvtárait és ©gyes nagyobb üzemi könyvtárakat is. Elmondotta még Borsa Gedeon, hogy a feldolgozás során számos értékes ritkaság került elő. így például a gyöngyösi ferencesek könyvtárából Marx Tőkéjének első kiadása, amely világviszonylatban is nagyértékű könyvéA nemzeti tulajdonba került könyvtömeg egy kis részlete az Országos Széchenyi Könyvtár Kálmán utcai raktárában szeti ritkaság, egy Korvina, valamint számos olyan régi magyar nyomtatvány, amely nem volt meg a Széchényi Könyvtár gyűjteményében, sőt a szakirodalom sem tudott eddig létezéséről. A tihanyi apátság könyvtárából került a Széchényi Könyvtárba az úgynevezett Tihanyi Kódex is, amely kiegészíti a nemzeti könyvtár nyelvemlék- gyűjteményét. A Pest megyei Hírlap a közelmúltban foglalkozott a Pest megyei Könyvtár munkájával. valamint a megyei könyvtár-hálózat helyzetével. Megírtuk azt is, hogy a megye könyvtári hálózata, amelyhez a járási és községi könyvtárak tartoznak, tehát Sok száz kásebb-nagyobb könyvtár, a könyvellétás terén elég mostoha elbánásban részesül, alig kap valamit abból a hatalmas könyvanyagból, amelynek szétosztásáról az Országos Széchényi Könyvtár gondoskodik. — A panasz jogosult — állapította meg dr. Borsa Gedeon —, a mostoha elbánásnak azonban speciális oka van, mégpedig az, hogy a Pest megyei Könyvtár az egyetlen megyei könyvtár, amely nem kölcsönző könyvtár, amelynek nincs közvetlen olvasószolgálata. Erre ugyanis itt, Budapesten, a könyvtár székhelyén, nincs is szükség, hiszen az itteni olr vasok igényeinek kielégítése a fővárosi könyvtárak feladata. A megyei könyvtár tehát csak irányító szerve a megyei hálózathoz tartozó könyvtárak nak. Ezek viszont nem tartoznak azokhoz a könyvtárakhoz, amelyeknek ellátásáról az OSZK közvetlenül gondoskodik. A megyei könyvtár bizony lényegesen kevesebb könyvet — eddig mindössze körülbelül négyezer kötetet — kapott tőlünk. mint a többi megyei könyvtárak, de a jövőben — ha lehetőség nyűik rá — igyekszünk majd méltányo- sabb megoldást találni számára. Az OSZK könyvelosztója különbem Országos Könyvalappá alakul át, ha befejezi a beraktározott könyvanyag feldolgozását és kielégíti a könyvtárak igényeit. A megmaradó könyvanyagból lesz az Országos Könyvalap, amely elsősorban a könyvtárközi kölcsönzést bonyolítja le és ellátja megfelelő anyaggal a jövőben létesítendő új könyvtárakat is. Magyar László TAKARÉKOSABBAN KELL GAZDÁLKODNI — állapította meg a váci Finompamutfonó- és Cérnáiógyár üzemi tanácsa Nem kis gond késztette a váci Finompamutfonó- és Cér- názógyár üzemi tanácsának tagjait arra, hogy csütörtökön délután tanácskozásra üljenek össze. Lapunkból is értesülhettek róla olvasóink, hogy ebben a gyárban tavalyi kiváló eredményeik alapján átlagban több, mint 26 napi fizetésüknek megfelelő nyereségrészesedést kaptak a dolgozók. Az csak természetes, hogy jövőre sem akarnak üres kézzel hazatérni a nyereségrészesedés osztásakor. De nagyon jól tudják, hogy ennek érdekében még a tavalyinál is jobban kell dolgozniok. Mégis — amint az üzemi tanácsülés elé terjesztett első negyedévi mérlegbeszámolóból kitűnt — gyengébb eredményt értek el, mint a tavalyi negyedik negyedévben. Mennyiségileg teljesítették ugyan a tervet, de alaprentabilitásukat nem ismerik, mert az erre vonatkozó mutatókat, ezideig nem kapták meg a minisztériumtól. Ennek ellenére érzik, hogy jelenlegi eredményeikkel nem lehetnek elégedettek. Mit tehetnének? Ezt kutatták. Mindannyian egyetértettek abban, hogy a jobb eredményekhez az alap- és segédanyagokkal való fokozottabb takarékosság vezet. Elhatározták, hogy erre hívják fel a dolgozók figyelmét. Kidolgoztak egy takarékos- sági intézkedési tervet. Ha ezt végrehajtják, ebben az évben 124 500 forintot takarítanak meg a népgazdaságnak. Valamennyi célkitűzés megvalósítására felelős személyeIfjúsági mozi Cegléden A ceglédi ifjúság nevelését, szórakozását és tanítását hivatott elősegíteni az új, ifjúsági mozi, melyet a Városi Kossuth Művelődési Ház és a járási könyvtár közösen szervezett. Az ifjúsági mozi a városi művelődési házban működik. Előadásain diafilmeket vetítenek, melyek a szórakoztatáson túl megismertetik a fiatal nézőket egy- egy tudós, író, mindennapi életünk nagyjfii munkásságával. -0 Az ifjúsági mozi szervezői arra is gondoltak, hogy minél több látogató, minél olcsóbban tekinthesse meg az előadásokat s ezért egy forintos jegyárat állapítottak meg. Reméljük, hogy a ceglédiek helyes kezdeményezése hamarosan másutt is követésre talál, hogy változatossá, jobbá tehessük az ifjúság nevelését. akik elkésnek munkahelyükről. Élve jogával, a munkaruha elosztást is megtárgyalta a gyár üzemi tanácsa. A munkaruhák kihordási idejének megszabásánál előnyben részesítették azokat a dolgozókat, akik munkájuk közben jobban koptatják a ruhát. Még nem tapasztalhattuk, hogyan fogadták a fonógyári dolgozók üzemi tanácsuk döntéseit. Mégis meggyőződésünk, hogy valamennyien, akik szívügyüknek tekintik a gyár, ezen keresztül az egész ország, de saját érdekeiket is, helyeslik ezeket a célkitűzéseket és hozzájárulnak megvalósításukhoz. — kas — iiiiiiiiiniiiiiititimiiitHiiiiintttiftiiiiNiimittimmmfttmmNr két jelöltek ki. Ezek az emberek állandóan figyelemmel kísérik a vállalati költségek alakulását. Ha szükségessé válik, operatív intézkedéseket foganatosítanak. Havonként osztályvezetői értekezleten értékelik a munkát, esetleg újabb központi intézkedéseket is hoznak. Negyedévenként az üzemi tanácsnak számolnak be a takarékosság eredményeiről. Tekintettel arra, hogy a vállalat exportra termel, az alapanyag költségekhez nem nyúlhattak hozzá. Viszont a termelés emelésével mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a vállalat ráfordítási hányada minél kedvezőbben alakuljon. A nyereségrészesedés kifizetésének idei feltételeit is a termelési eredmények fokozása érdekében szabták meg. Hangsúlyozták, hogy a minél jobb termelési és minőségi eredmények elérése érdekében a minimumra kell csökkenteni a munkaerővándorlást. Éppen ezért a nyereségrészesedés jövő évi kifizetésénél szigorúan megvizsgálják, ki, hogyan dolgozott és mióta dolgozik az üzemben, illetve ha elment, miért hagyta el a gyárat. Előnyben részesítik azokat, akik egész évben hiányzás nélkül jól dolgoztak. A nyereségrészesedés mértékének megszabásánál azokat is előnyben részesítik, akik több éve a gyárban dolgoznak. Az igazolatlanul mulasztóktól a munkakiesés arányában megvonják a nyereségrészesedést. A notórius igazolatlanul távolmaradókat teljesen kizárják a nyereségrészesedésből. A munkafegyelem további megszilárdítása érdekében még azoktól is vonnak le a részesedésből, Marilyn Monroe új filmjében. Az alvó herceg-ben a világhírű angol színész, Laurence Olivier partnereként jelenik meg a mozi vásznán. Ijjáépitetíék a velencei Biennale magyar pavilonjai Vayer Lajos nyilatkozata a magyar előkészületekről Velencében júniustól októberig rendezik meg a XXIX. Esposizione Biennale Inter- nazionale D’arte-t, a két évenként ismétlődő nemzetközi művészeti kiállítást. A magyar előkészületekről Vayer Lajos egyetemi tanár, a kiállítás magyar tagozatának miniszteri biztosa a következőket mondotta az MTI munkatársának: — A velencei Biennale hagyományosan a legfontosabb művészeti kiállítások közé tartozik. Velence szerepe a művészetek történetében — a Bellini-ek, Tiziano, Tirtoretto, Sansovino városáról van szó — már magában is emeli a kiállítás jelentőségét. A város tanácsa 1895-ben határozta el, hogy kétévenként nemzetközi művészeti kiállítást rendez. Magyarország már az első Ipari kiállítás Sanghajban Április elején nyílt meg Sanghajban az ipari kiállítás, melyen több mint tízezer iparcikk került bemutatásra. A kiállítást a fejlett munkamódszerek iránti érdeklődés felkeltése céljából rendezték. Kiváló esztergapadok működés közben történő bemutatása a kiállításon alkalommal részt vett a kiállításon, s a magyar szekció vezetője Munkácsy Mihály volt. Hazánk azóta is a leggyakrabban kiállító országok közé tartozik. — Utoljára 1948-ban, elsősorban Egry József, Szőnyi István, Bernáth Aurél, Feren- czy Béni alkotásait állítottuk ki. Az idén főképpen arra törekedtünk, hogy olyan idősebb mesterek műveit mutassuk be. akik az elmúlt évtizedekben nem voltak kellően képviselve a Biennalen. Ezek közé tartozik Medgyessy Ferenc, Pór Bertalan, Czobel Béla és Fe- renczy Noémi, aki nemrég hunyt el, de a Biennale szabályai megengedik, hogy azoknak a művei, akik a közelmúltban távoztak el, az élő művészek alkotásai között szerepeljenek. Az utolsó tíz év válogatott termésén kívül néhány, immár klasszikus alkotást is bemutatunk ezeknek a mestereknek az életművéből. — Művészeink középgenerációjának tagjai közül Domanovszky Endre, Hincz Gyula, Kovács Margit alkotásai kerülnek a velencei közönség elé, ezenkívül két tárlóban a magyar éremművészek válogatott munkáit is kiállítjuk. Úgy tervezzük, hogy a közép- nemzedék többi tagjának és a fiatal művészeknek az alkotásait a legközelebbi Biennalén fogjuk bemutatni» Ötvenéves kisipari munkásságáért... T ulajdonképpen csak a díszoklevél szól ötven évről, valójában közel hetven esztendőt töltött már | Kapronczai Vilmos szűcsmester a kucsmafeszítő rámák | mellett. „Életműve” a sok ezernyi ködmön, prémeskesz- | tyű s a megszámlálhatatlan sok kucsma, mind a kisem- | berek számára készült — legtöbbször részletre, vagy | hosszúléjáratú hitelben. Kapronczai Vilmos is azok közé | a becsületes és szorgalmas kisiparosok közé tartozik, | akik nem törekedtek vagyonszerzésre, de annál többet = tettek a magyar kézműipar világhírnevének emeléséért. | Felszabadulásunk évfordulójára a KIOSZ országos el- § nöksége kétszáz idős, a lakosságot szolgáló kisiparosnak | nyújtotta át kormányunk elismerését jelentő „ötvenéves | kisipari munkásságáért” szóló díszoklevelet. Kapronczai § | bácsi kistarcsai műhelyének falán is ott függ már a ki- I | tüntetés. =; 5 — Az anyagi elismerés sem maradt el — mondja 1 | örömtől sugárzó arccal — nem is gondoltam volna, hogy 1 = késő öregségemre is megbecsüljenek. Nem kell adót fi- 1 | zetnem, egy kis nyugdíjat is kapok, sót mi több, az % | Újpesti Bőrgyár kitüntetésem alkalmából anyagse- | | gélyben is részesített. — Nézze csak — mutatja az egyik I | félkész munkadarabot — ez is abból készül Kapronczai bácsi 83 éves élettörténete a Nyitra me- § | gyei Nagytapolcsányba nyúlik vissza, innét indult el | | küzdelmes útjára. Régi szűcscsaládból származik, ősei I | közül, akikre csak visszaemlékezik, mind szűcsök voltak. | | A mesterséget apja mellett tanulta. Tizennégyéves korá- 1 | ban szabadult fel, s ettől kezdve vándorúton volt egészen 1 | addig, míg meg nem szerezte a mesterlevelet. — Léván és Zselicen voltam utoljára — emlékezik I | vissza a vándorévekre — innét kerültem Pestre, ahol 1 s több helyen dolgoztam. Végül is a harácsoló üzletembe- 1 | rektől megundorodva otthagytam a fővárost, 1913-ban 1 i kijöttem Kistarcsára, azóta is itt dolgozgatok. Idős kora ellenére Kapronczai bácsi ma is fiatalos § | lendülettel végzi a sok türelmet igénylő munkát. Leg- 1 | utóbb például 157 kis szőrmedarabból varrt össze egy I | kucsmát. I — Muszáj takarékoskodni, mert szűkiben vagyunk 1 | az anyagnak — mondja magyarázatképpen, aztán kész- 1 | tyűket, sapkákat vesz elő, melyeket mind hulladékanyag- 1 | ból állított össze művészi ügyességgel. | — Csak a helybelieknek dolgozom — mondja büsz- \ | kén — ismernek már jól. Ha valakinek kucsma, kesztyű 1 | vagy javítás kell, az eljön hozzám, s amikorra kívánja \ | megcsinálom. | Kapronczai bácsi a jövőről is bizakodva beszél: — Amíg a cérnát be tudom fűzni, meg Pestre elsé- 1 | tálok gyalog, mert így szoktam belátogatni, addig nem I | lesz hiba. Vígan dolgozgatok tovább, hiszen munka nél- | | kül nem élet az élet, meg aztán — kacsint egyet moso- I | lyogva, nehogy észre vegye Kapronczai néni a tréfát — I | ha a feleségem meg találna halni, új asszonyról kell 1 | gondoskodnom. :: További jó egészséget és még sok-sok derűt kivá- 1 I nunk Kapronczai bácsinak a kitüntetés mellé, hogy még 1 | nagyon sok kucsmát, kesztyűt varrhasson a kistar- I I csaiaknak. = (súlyán) f 1 ÁiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiimiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiimiiiiimiiimrtiititiiiiiiiifiuiiiiifiiiiiiHimiimiiHmHiitis r
