Pest Megyei Hirlap, 1958. május (2. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-08 / 107. szám

mi er Et ic&irlap 1958. MÄJUS 8. CSÜTÖRTÖK RÁCKEVEI ALMOK TőozzxbzjélÁs cl 'z/öLdap, dkkíluz NAGY ÖRÖMMEL olvas­tuk a Pest megyei Hírlap áp­rilis 30-i számában Magyar László Ráckevei álmok című cikkét, amelyben saját gondo­lataink, elképzeléseink igazo­lását láttuk. A cikkírónak igaza van: a ráckevei Savoyai műemlékikastély jelenlegi helyzete valóban tarthatatlan. Államunk igen helyesen ko­moly pénzeket fordít arra, hogy nemzeti múltunk rommá lett műemlékeit, ha kell, a földiből is előkaparja és hite­les, tudományos vizsgálódások után helyreállítsa. Szerintem azonban helyes lenne, ha a jelenleg még meglevő, de las­san az enyészet birtokába ju­tó műemlékkastéllyal is törőd­ni kezdenénk, mégpedig az eddiginél fokozottabb mérték­ben. Hiszen a helyreállítás év­ről évre többe kerül majd. A véletlen különös játékaként nekünk is csaknem azonos ál­maink vannak már évek óta. A cikkíró nagyon helyesen múzeumot, kultúrotthont vagy szállodát szeretne a kastély­ból létrehozni. Mi azt mond­juk, mindhárom egyszerre megvalósítható egy távlati terv keretében. A kastélyban működő intézményeknek foko­zatosan kellene másutt helyet adni, fokozatosan másutt le­hetne elhelyezni az itt lakó családokat is és így fokozato­san foglalhatná el a kastélyt a kultúrotthon, a múzeum és a szálloda. RÁCKEVE kultúrotthona kicsi. Az igényeknek már ré­gen nem felel meg. A Sa- voyai-kastélyban végre méltó helyet kaphatna. A kastély könnyen helyreállítható park­jában (TI. Lajos állítólag itt búcsúzott el a mohácsi csata előtt feleségétől, itt, ahol jelen­leg fatároló telep van) helyet kaphatna esetleg egy szabad­téri színpad is. A kastély va­lóban alkalmas lenne arra, hegy hajlékot adjon Csepel- sziget múzeumának, amely az­után tudományos gondossággal irányíthatná a sziget helytör­téneti kutatásait, néprajzi gyűjtő munkáját, egész tudo­mányos életét. Április 27-én a járási KISZ rendezésében szervezett kul­turális seregszemlén lépett fel a kitűnő lórévi és tököli dél­szláv népi együttes. Jelentke­zésük azt igazolja, hogy — szinte az utolsó órában — megkezdhetjük a délszlávok, avagy a német nemzetiségiek népi tánc-, népdal- és népme­se-kincsének összegyűjtését. Mindezt hivatottén Csepel- sziget múzeuma irányíthatná. Magdics István 1888-ban még 278 oldalas ráckevei okmány­tárat tudott kiadni. Ma már nyomát sem leljük az általa közzétett okmányok eredeti példányainak. Ha azokat egy tudományos intézmény meg­őrizte volna! Mindez a Csepel- sziget múzeuma feladata le­hetne; VÉGÜL BESZÉLJÜNK a turistaszállóról. Ráckevét most kapcsolták be a Dunakanyar bizottsághoz tartotó közsé­gek közé. A kastély oldal­szárnyai kiválóan alkalmasak lennének vendégszobák ki­alakítására. A vidék nyáron kitűnő halászati, télen gazdag vadászati lehetőséget nyújt. Rövidesen még külföldi ide­genforgalma is lehetne és az angol turista például büsz­kén írhatná haza: „My dear, a Savoyai kastélyában lakom, pompás csukákat fogok és képzeld, még a szúnyogok is összecsíptek!” A kastély mö­gött szomorkodó szemétdomb és libaúsztató helyén parkot, majd az igények növekedésével a kastély jellegét nem zava­ró újabb szállodaépületet emelhetnénk. Ezek álmok. De reális, élet- szagú álmok. Amikor végig­gondolom őket, Lenin jut eszembe, aki azt tanította, hogy merjünk álmodozni. Gondolatainkat már a TTIT Pest megyei közgyűlésén is el­mondtuk februárban, ezt kö­vetően a közgyűlés határozatai közé is bekerült, hogy a TTIT támogatja a ráckevei kastély helyreállításának tervét. Je­lenleg egy járási műemlék­bizottság létrehozását tervez­zük a Hazafias Népfront kere­tében. A ráckevei kastély, Johann Lucas Hildebrandt klasszikus építménye jelenleg pusztul, körötte faforgács, disznóólak, szemétdomb. Bél Mátyás 1737-ben azt írja róla: „Itt minden egy fenséges és nagy­szerű műről s létrehívójának nagylelkűségéről és dicsőségé­ről tanúskodik”. Itt. az ideje, hogy méltó for-, májában, de új rendeltetéssel adjuk vissza jogos gazdájá­nak, a dolgozó népnek. Kovács József tanár, Ráckeve OLAJFORRAS TORT FEL JAPÁNBAN Teradomari japán város közelében hatalmas olajsugár tört elő a földből. Az olaj óriási detonáció kíséretében 61 láb (több mint húsz méter) magasra szökött fél. Ezen a területen már hónapok óta kutatnak olaj után. Szakér­tők szerint az új olajforrás tartalma igen nagy és az olaj minősége a legjobb Japán eddigi összes olajterméke kö­zött. ■Cfcilm, Színház, * Vízirevű a Fővárosi Nagycirkuszban Alsónémedi gondok és kívánságok I Alsónémediről naponta mint­egy 600—800 dolgozó keresi fel fővárosunkat, elsősorban mun­kájuk elvégzése miatt. Az egyre fokozódó forgalommal a MÁVAUT ezen a vonalon úgy látszik nehezen tud lépést tar­tani, mert számos autóbusz igen zsúfoltan közlekedik és az is előfordul, hogy egyes autóbuszokon nincs hely. A MÁVAUT ezen úgy igyekezett „segíteni”, hogy újabb dolgozó hetijegyeket nem adott ki az utóbbi időben. A segítésnek ezt a különleges módját a köz­ségi tanács jogosan kifogásolja és azt várja a MÁVÁUT-tól, hogy megfelelő számú autóbusz beállításával, nem pedig a he­tijegyek csökkentésével igye­kezzék a forgalmat megfelelően lebonyolítani. * Másik kívánsága a községnek, hogy az újonnan épült házaik­ba az Elektromos Művek mi­előbb vezesse be az áramot. Az új házakban a lámpahe­lyéktől kezdve a villanyrezsó- kig bezárólag az összes elektro­mos készülékek készen álla­Nagy jelentőségű kísérletek a Mezőgépfejlesztési Intézetben A Mezőgépfej lesztési Inté­zet munkatársai több új fajta mezőgazdasági gép tervezésén dolgoznak. Igen jelentős a me­zőgazdasági nagyüzemek ré­szére készülő magánjáró al­váz. Az a céf,1 hogy ez a gép minél több mezőgazdasági gép üzemeltetésére legyen alkal­mas. Ezért kísérleteznek az­zal, hogy az arató-cséplőgép, a kukoricakombájin, a j árva­szecskázó gép hordozására és üzemeltetésére, valamint szál­lítására is használhassák. Jelentősek a talajművelő gépekkel végzett kísérletek is. Jelenleg az U 28-as univerzál traktorokhoz űj 24 soros köny- nyű vetőgép kialakításán dol­goznak. Ezenkívül a kultivá- torozó, továbbá a dombos vi­dékeken használatos váltófor- gatós ekék működését is tanul­mányozzák. Rövidesen meg­kezdik a nemrégiben elkészült két lóerős kerti traktor próba- üzemeltetését. Ez a traktor a talaj művelésén kívül, hoz­zákapcsolható pótkocsival, szerszámok és termények szál­lítására is alkalmas lesz. A homokos, és szikes talajok művelésére több mezőgazdasá­gi gépet terveznek. Ezek kö­zül figyelemre méltó az altalaj-lazító gép és a különle­ges háromvasú eke. A szüreti munka megkönnyítésére zúzó- és bogyózó gépet terveznek. Zsákruha alá — zsák kombinál Az angol hölgyközönség ar­ról panaszkodik, hogy az új vonalú, rövid zsákruhák alá nem lehet megfelelő hosszú­ságú és egyenes szabású kom­bimét kapni. A nagy cégek az­zal védekeznek, hogy mivel évek óta nem volt radikális változás a íehérneműdivatban, a hónapokkal ezelőtt bemu­tatott fehérnemű kollekciót most már kénytelenek legyár­tani. nak, csupán a fővezeték nem \ érkezett még el a megfelelőj házsorokig. A községi tanács { felkereste az illetékes vállalati pesterzsébeti kirendeltségét,! mire a nevezett szerv visszaírt 1 a tanácsnak, hogy szívesen \ adnak áramot az új házsorok-\ nak, csupán küldjön a 'községi \ tanács először egy légvezetéki \ tervrajzot, valamint költségve- I tést, na meg egy másik leve- j lükben jóváhagyott tervet kér-] nek. A községi tanács, vála- \ mint a mi megítélésünk sze­rint is a légvezetéki tervrajzot\ a vállalat mérnökeinek, a költ­ségvetést pedig pénzügyi szak­embereinek kellene elkészí­teni, mert nem a tanács fel­adata az ilyen irányú műszaki munkák végrehajtása. * A Pest—Nőgrád megyei Tej­ipari Vállalatnak helyi üzeme működik Alsónémediben. Az üzem természeténél fogva egy zártkörű csatorna lenne szük­séges, amely a tejes szenny­vizet elvezeti. Jelenleg körül­belül egy kilométer hosszúság­ban a házak között folyik a te­jes szennyvíz, minden zárt csa­torna nélkül. Az említett tej­ipari vállalat arra hivatkozik, hogy a szükséges építkezéshez jelenleg nem áll keret rendel­kezésére. Mégis úgy véljük, hogy a zárt csatorna kérdését a vállalatnak előbb, vagy utóbb meg kell oldania, és ha így áll a dolog, akkor legyen inkább előbb, mint későbbi Végül egy igen fontos és, valljuk be őszintén, neliéz problémával kell foglalkoz­nunk. A községnek jogos igé-i nye egy új, modern filmszín-i ház mielőbbi felépítése. A je-! lenlegi mozi a község egyik: legrégibb és igen elavult épü- I lete. A Pest megyei Moziüze-i mi Vállalat nemcsak szívesen j építene itt új, korszerű film-i színházat, de évek óta harcol ; azért, hogy az építkezés létre-: jöhessen. Az új, korszerű mozi j felépítése természetesen igen I komoly összeget igényel. Re-j méljük azonban, hogy a köz- [ ségi tanács, valamint a Pesti megyei Moziüzemi Vállalat kö- § zösen mégis elérik, hogy a j község 1—2 éven belül meg-1 kapja a modern, új filmszín- i házat. Fenyves Imre f / gén nagy propaganda- kampány előzte meg a Fővárosi Nagycirkusz májusi műsorának bemutatását. Elöl­járóban meg kell mondani, hogy a propagandakampány sokkal jobban felcsigáztai az érdeklődést, mint amennyire ezt a felcsigázott kíváncsiságot a műsor kielégíti. A műsor egésze magán viseli a fele­másság jegyét, nem sikerült megtalálni az összekötő kap­csot a szárazföldi és a vízi mutatványok között. A műsor első részében több érdekes számot láthattunk, a négy Nánássy személyében ki­tűnő kerékpáros akrobatákat, két-két német zsonglőrt és akrobatapárt, valamint kivá­ló képességű, lélegzetelállító mutatványokat bemutató szov­jet légtomászpárt ismerhet­tünk meg. A műsor első ré­sze ellen minőségi kifogás nem nagyon eshet, hacsak a bohócok hosszúra nyúló szín­játszó-jelenetét nem kifogásol­juk, ahol kevesebb többet mondana. A konferáló Cálfi szövege most sem jobb az elő­zőeknél, nem is gyengébb. Nem ártaná némi színvonalja- oitást elérni itt, hiszen a jó konferansz egyben emeli a műsor színvonalát is. A műsor második részében eltűnnek a porondról a desz­kák, és helyettük a technikai­lag kitűnően megoldott sző* kőkutaktól körülvett medence tűnik fel. Igen sok ötlet, szín és rengeteg kosztüm tarkítja ezt a műsorrészt; a fiatal IIor* dós Emmy rugékony testének formás mozdulatai, a két Herr* gotti akrobatikus mutatványai, az élő szoborpár harmonikus mozdulatai ízelítőt adnak abból, hogy mit lehetne ebből a műsorból „kihozni”. A sdk körítés és a sok kosztüm azon­ban — hogy stílszerűek ma­radjunk — elcseppfolyósítja a műsor egészét. A revücsapat mozdulatain meglátszik a hoz­záértő koreográfus keze, de ennek ellenére emlékezetessé nem tudják tenni számaikat, azok annyira jelentéktelenek, semmitmondóak. Kérdéses az is. hogy a rengeteg kosztüm vajon kifizetődő-e ebben, hi­szen a műsor ésszerűbb és megfontoltabb összeállításá­val el lehetett volna érni, hogy legalább ilyen mutatós legyen, de ugyanakkor kevesebbe ke­rüljön. Végezetül annyit, hogy revü- ről van ugyan szó, s álszentek sem vagyunk, de egy-két ízlés­telen kosztümön változtatni lehetne, hiszen nem épületes látvány, amikor 16—17 éves kislányok „publikálják” ma­gukat olyan közönség előtt, amelynek jó része fiatalokból áll. — m — Miért kell „lekopogni"? amiiiiiNdiiiNiHmiuiiHiuimiuiiiiiiiHmiiiiiimiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiimiiiiiiiimimiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiijrs A szokás hatalma Ez nem tartozik hozzám, beutalom egy szívspecialistához Amikor valamit | lekopogunk, azaz | valamilyen fából | való tárgyra há- ! romszor koppan- | tunk, ezzel ma- | gunknak vagy | másoknak szeren- | csét kívánunk. És 1 ilyenkor tülajdon- | képpen megismé- | teljük azt, amit | az emberek már | évszázadok óta 1 tesznek. | A fa megkopog- ! tatásával ugyanis | a fában lakó „is­ii tenek” kegyét | akarjuk megnyer- | ni. Valamikor azt | hitték az embe- | rek, hogy a fában 1 és sziklában iste- I nek laknak. A | mennydörgésben, | a kőben, minden | magas fában és = mindén dombban I — gondolták 1 őseink — lakik | egy-egy isten. És X persze mindenki, | aki szerencsésnek | érezte magát, at- ! tói félt, hogy a 1 szerencse esetleg gyorsan elpártol tőle. Kiment tehát a természetbe és megkérte a „leg­közelebbi” istent, óvja meg szeren­cséjét. Amikor az első fához ért, meghajolt az ab­ban élő „isten” előtt. De, hogy az „is­ten” tudomást szerezzen róla, hogy ott van és hajlong előtte, előzetesen három­szor megkopog­tatta a fa törzsét, hogy felhívja az „isten” figyelmét: megjelent valaki, aki szerencséért könyörög hozzá. Ha közelebbi vizsgálat tárgyává tesszük, megálla­píthatjuk, hogy sok más mai szo­kásunk is a „fel nem tárt barbár korra” nyúlik vissza. A szokás, hogy az emberek a jegygyűrűt a bal­kéz negyedik uj- | ján hordják, szín- I tén régi, teljesen 1 hamis képzeten | alapul. Az orvo-1 sok ugyanis vala- | mikor azt hitték. | hogy a balkéz ne- 1 gyedik ujjún egy | fontos artéria fut X át, amely közvet- | len a szívhez ve- § zet. Ezért „a szív- | nek azonnal meg | kell éreznie, ha a 1 balkéz negyedik | ujjúra arany gyű- | rűt húzunk”. | Ugyanebből az | okból érintették | meg a középkor I orvosai a balkéz f gyűrűsujjával a | kenőcsöket és a! mixtúrákat. Ma | persze ez nevet- | ségesnek tűnik. | Ám nem neve- | tünk azon, ha a | fát megkopogtat- § juk, vagy a jegy- X gyűrűt a bal gyű-1 rűsujjon hordjuk. f Tudat alatt ugyan- | is még mindig § egy kicsit „barbá- | rok” vagyunk. = .......................................... L MHIRADO ...."""""""..niiiiiiiiiiiiii|iiiinil|||||||||||IU|||i|||ntii>. A CANNES-I FILMFESZ­TIVÁL elmúlt napjaiban a Szállnak a darvak című szov­jet filmen kívül egyetlen ko­moly siker sem született. Sem a franciák Élő víz, sem az ar- gentinek Rosaura tíz órakor, sem pedig az osztrákok Erzsé­bet királynőről szóló filmje nem váltotta valóra a hozzá­fűzött reményeket. A JAPÁN FILMESEK A mai Moszkva címmel doku­mentumfilmet készítettek a VI. Világifjúsági Találkozóról. A KÖZELMÚLTBAN mu­tatták be Szófiában a legújabb bolgár filmet. Címe: Hajdúk esküje. NAGY SIKERREL játsszák a moszkvai filmszínházak a Cím nélküli kislány című új szovjet filmvígjátékot. BÉCSBEN május 26-án njd- lik a III- nemzetközi filmtudo­mányi hét. BOLOTOVA alakítja Gálja szerepét a Múló évek című új szovjet filmben, amelyet csak­hamar a magyar közönség is láthat majd. BETILTOTTÁK Brigitte Bardot És Isten megteremtette a nőt című filmjét Ameriká­ban azokban a mozikban, aho­va négerek is járhatnak. A határozat szerint a film „túlsá­gosan izgató a négerek számá­ra“ — írja a Variety című filmlap. IZRAELBEN forgatják Gina. Lollobrigida új filmjét. Címe: Salamon és Sába királynője. Lollobrigida partnere a film­ben Tyrone Power. NÉMETH MARIKA, az ope­rettszínház kedvelt művésznője ismét Münchenben tartózko­dik. Most próbafelvételeket ké­szítenek róla. mert vele akar­ják eljátszatni Kálmán Imre Marica grófnő című operettjé­nek filmváltozatát, MEZEI MÁRIA legközelebbi filmszerepe az Édes Anna cí­mű Kosztolányi regényből ké­szülő film egyik női alakja,^ myléne demongeot alakítja a nálunk is bemuta­tásra kerülő Salemi boszorká­nyok című francia film fősze­repét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom