Pest Megyei Hirlap, 1958. május (2. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-07 / 106. szám

TOTÓ-TANÁCSADÓ (6. oldalon) II. ÉVFOLYAM, 186. SZÁM 50 FILLÉR 1958. MÁJUS 7. SZERDA PEST MEGYEI i'agyszabásii ifjúsági báetaláikoió a Zsíros-hegyen Az illegális ifjú kommunis­ták felszabadulás előttiJ talál­kozóhelyén, a Zsíros-hegyen vasárnap, május 11-én a Kom­munista Ifjúsági Szövetség budai járási bizottsága nagy­szabású egésznapos ifjúsági béketalálkozót rendez. Az ösz- szejövetelen — amelyet hóna­pok lelkes készülődése előz meg — a járás fiataljain kí­vül a budapesti kerületek, va­lamint a Pest megyei járások KISZ-küldöttségoi is részt vesznek. Meghívtak a talál­kozóra szovjet katonákat és Budapesten tanuló külföldi diákokat is. A fiatalok szó­rakoztatásáról színvonalas kulturális és sportműsorral gondoskodnak. Egyidejűleg többféle tréfás verseny, sza- lonnasütés. sőt ejtőernyő­ugrás is lesz. Az ifjúsági béke- találkozó este tábortűzzel zá­rul. Magyar küldöttség a cannes-i filmfesztiválon A cannes-i filmfesztiválon a Vasvirág című új magyar film május 8-i bemutatóján három­tagú magyar küldöttség vesz részt. A delegáció vezetője Kondor István, a Művelődés- ügyi Minisztérium filmfőigaz­Már 11 takarékszövetkezet működik a megyében; Az alkotmány Ünnepére megalakul a 20. „falusi bank" is SZOB gatóságána&y helyettes veze- — tője, tagjai 'íörőcsik Mari, a Vasvirág főszereplője és Hers- kó János, a Vasvirág rend» zője. i Nagy népszerűségnek örven­denek megyénkben a falusi bankok, a földművesszövetke­zetek szervezésével megala­kult falusi takarékszövetkeze7 tek. Az év elején, január else­jén még csak öt működő ta­karékszövetkezet volt Pest megyében, most pedig megala­kult a tizenegyedik is. Erről beszélgettünk Pék An­dorral. a Szövetkezetek Pest megyei Központja takarékszö­vetkezeti szervezőjével. Ta­pasztalatai igen érdekesek, s bizakodása megelégedéssel tölthet el bennünket. — A tizenegyedik takarék- szövetkezet április 27-én ala­kult meg — kezdte Pék An­dor. — A szobi járás együk legnagyobb községében, Ke­mencén 105 gazda elhatározá­sára segítettünk létrehozni a megye 11. takarékszövet­kezetét. Ezzel együtt jelen­leg mintegy 1850 tagja van takarékszövetkezeteinknek, s a befizetett részjegyalap 200 ezer forint. Érdekes és jel­lemző, hogy az egy főre eső részjegy összege meghaladja az egy részjegy értékét. Ez azt jelenti, hogy sok olyan ta­karékszövetkezeti tag van, aki a kötelező egy részjegy helyett 2—5 darabot is jegyzett. Soly­máron például a takarékszö­vetkezet csaknem minden tag­jának 2—3 részjegye van. — Tudomásunk szerint a tak a r ékszö ve tkezetek egyik célja, hogy kölcsönnel segít­sék a rászoruló tagokat. Meny­Hazaérkeztek a magyar egyházi személyiségek a Szovjetunióból Kedden délelőtt a menet- rendszerű Tu 104-es járattal hazaérkezett a Szovjetunióból a magyar római katolikus, re­formátus és evangélikus egy­ház vezetőinek harminc tagú csoportja. A küldöttség, amely a szovjet Egyházügyi Tanács meghívására utazott a Szov­jetunióba, két hetet töltött ott, s Moszkván kívül elláto­gatott Leningrádba és az Észt Szovjet Szocialista Köztársa­ság több városába. A hazaérkezett küldöttsé­get számos magyar egyházi vezető fogadta a Ferihegyi-re­pülőtéren. A küldöttség tag­jai között volt Vértes Andor visegrádi római katolikus plé­bános is, aki a következő rö­vid nyilatkozatot adta munka­társunknak: ■— Mindaz, amit láttunk a Szovjetunióban, csodálatos él­ményt jelentett számunkra. Vendéglátóink minden lehe­tőséget megadtak arra, hogy minél többet láthassunk. A moszkvai Lomonoszov-egye- temet háromszor is megte­kintettük, mert alig tud­tunk betelni az ott látottak­kal. Hasonlóképpen igen nagy élményt jelentett számunkra a Kreml megtekintése csak­úgy, mint az Ermitázs, vagy akárcsak az, amit észt ven­déglátóinknál láttunk, tapasz­taltunk. Részemre mégis az volt a legnagyobb élmény, hogy megismertem azt az em­bertípust, akiért mi, papok lelkesedni tudunk. Bármerre jártunk, olyan testvéri szere­tettel vettek körül minket, hogy ezt a csodálatos két he­tet nehezen tudjuk egyhamar elfelejteni. nyi kölcsönt fizettek ki ebben az évben megyénk takarék- szövetkezetei? — A helyes irányzat az a takarékszövetkezeteknél, hogy a tagok részjegynöveléssel fix kölcsönfolyósítás! alapot ké­pezzenek. Ennek kettős ok» és előnye is van. Egyrészt: a jegyzett részjegy teljes össze­gét kölcsön lehet adni a ta­goknak. míg a betétállomány­nak csak a felét fordíthatják kölcsönzésre. Másrészt a rész­jegyalap felmondása féléves időtartamhoz van kötve, s csak a felmondást követő év­ben fizethető vissza, addig a betétállomány bármikor fel­mondható és azt vissza keü fizetni. Ezért fontos és jelen­tős. hogy a takarékszövetkeze­tek tagjai növeljék részjegye alapjukat. Ez év január 1-én 274 ezer forint volt kint köl­csönként a tagoknál, míg áp­rilis 1-re ez az összeg 378 ezer forintra emelkedett. Az első negyedév alatt újabb 104 ezer forintot kaptak kölcsön a falusi bankok tagjai, — Növekszik-e a takarék­szövetkezetekben a betétek összege? — Igen, méghozzá egészsé­gesen. Jellemző, hogy ez év elején az akikor működő öt takarékszövetkezetünk (Érd, Dömsöd, Iíiskunlacháza, Pá­céi, Túra) betétállománya 363 ezer forint volt. Ugyanennél az öt takarékszövetkezetnél, a betétállomány március vé­gére csaknem megduplázódott, elérte a 640 ezer forintot! Nyu­godtan elmondhatjuk, hogy a takarékszövetkezeti gondolat gyökeret vert Pest megyében és egyre újabb hasonló szö­vetkezetek alakulnak. — Az első negyedév folya­mán hat takarékszövetkezet alakult. Várható-e a közeli hónapokban újabbak alakulá­sa? — Véleményem szerint augusztus 20-ra megalakul megyénk huszadik takarékszö­vetkezete is. Erre mutat, hogy míg tavaly egész évben csak öt falusi bank alakult, 1958-ban, három hónap alatt hat. Alig győzöm a sok tenni­valót. mert akad munka bő­ven. Takarékszövetkezeti elő­készítő bizottság dolgozik töb­bek között Törteién, Tápló- szelén, ALbertirsán, Galga­mácsán, Kocséron, Inárcson § és még négy községben. A leg- § több takarékszövetkezet a bu- | dai járásban alakult meg, pon- | tosan három. Érden, Pilis-1 vörösváron és Solymáron. A | jelek szerint megyénk min-1 den járásában lesz egy-egy ta-| karékszövetkezet. Azt mond-1 jak. csak a rossz hír jár szár- % nyakon: ez nem igaz. A megye | minden községében tudnak a § takarékszövetkezetről, tudják. § hogy bizalommal helyezhetik | e! megtakarított pénzüket, sőt kölcsönt is kaphatnak, ha megszorulnak. A takarékszövetkezetek a dolgozó parasztok irányítása alatt, demokratikusan meg­választott vezetőségekkel mű­ködnek, végzik sokoldalú mun­kájukat. A helyi földműves- szövetkezeteknek az eddiginél nagyobb támogatást kellene adniuk azoknak a kezdemé­nyezéseknek, melyek célja újabb takarékszövetkezetek megalakítása. (cs) I Sok új ház épül Szobon. Képünk a tanácsháza mellett készülő épületet mutatja be pyrtuiiiiiiiiHiHHiiHmiiiiiHtitiiimimiimmminmmminiiiiiHiiiiiimiiiiitmminMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiHimiiiiiimiminiiinmii Aranyérmet nyert a belgrádi vásáron a magyar kisipar pavilonja szereket, műanyagcsipkéket, műbőröket, játékokat, vegy­szereket és olyan szerszámo­kat, amelyekkel a kisiparosok dolgoznak. A jugoszláv fővá­rosban nagy érdeklődés nyil­vánult meg ezek vásárlása iránt is. Április 26-tól május 5-ig tartott Belgrádban az első nemzetközi ipari vásár. Ezen a magyar ipar képviseletében a Kisipari Exportra Termel­tető Iroda vett részt. A KETI pavilonját a vásár rendező­sége aranyéremmel tüntette ki. Bemutattak itt kisipari mű­Jobban gondoskodjanak az építőipari dolgozókról!- hangsúlyozták az építők szakszervezetének megyei választmányi ülésén Tanácskozást tartott tegnap az építők szakszervezetének Pest megyei választmánya. A SZOT XIX. kongresszusa ha­tározatainak szellemében- ér­tékelték az eddig végzett szakszervezeti munkát és meg­szabták a további tennivaló­kat. A tanácskozás középipontjá- ban az építőipari dolgozókról való fokozottabb gondoskodás állt. Szilágyi elvtárs, a te­rületi bizottság elnöke beszá­molójában az egyéb felada­tok mellett a szakszervezeti tö­megkapcsolat megjavításával, a társadalmi tulajdon fokozot­tabb védelmével, a munka­verseny szervezésével és az újítási munkával foglalkozott. A beszámolóban és a hozzá­szólásokban is sokat beszéltek a munkásszállások helyzetéről, az üzemi étkeztetésről és a munkavédelemről. Elmond­ták. hogy kevés kivételtől eltekintve nagyon elhanyagoltak a munkásszállások. Negyedévenként 110 ezer forint megtakarítás A Szentendrei Papírgyár dolgozói mozgalmas termelési értekezleten tárgyalták meg De szép, csak messze van — mondja a két kis legény az első negyedév eredményeit és a további feladatokat. A gyár vezetőség beszámolója megállapította, hogy a terme- lékenység 7,5 százalékkal | emelkedett az elmúlt év azo- 1 nos időszakához viszonyítva. | A műszaki előírások gondo- ! sabb betartásával tonnánként | 29 kilogramm anyagot takarí- 1 tottak meg. Ez negyedéven- ! ként 110 ezer forint összeget | jelent. 1 Mind a beszámoló, mind a I hozzászólások az eredmények 1 mellett felsorakoztatták a hi- ! bákat is. Legtöbb szó a gazda- ! ságos termelésről, a folyama- ! tos, 100 százalékos gépkihasz- ! nálásról és az anyagtakarékos- ! Ságról esett. Számos jó javas- ! lat is született. Az import- ! anyagokkal való takarékosság | érdekében 1 százalékos meg- I takarítási versenyt indítottak. | de emellett, mint a javasla- I tokból kitűnt, számos hazai 1 anyaggal is sok ezer forint ér- ! téket lehet megtakarítani. | Az értekezletet a legjobb | dolgozók megjutalmazásával | és a második negyedévi ered- § mények fokozásának ígéreté- I vei fejezték be. Sok a ,.bedöglött” rádió, de annál kevesebb a jó, imitt- amott látható egy sakk-kész­let, könyv és újság még ke­vesebb. Mit tehetnek ilyen helyzetben a szállások lakói? Kártyáznak. Ezért látni a legtöbb helyen az asztalokon és a szekrények tetején sok­sok kártyapaklit. Sima Albert választmányi tag mondta el, hogy sokat panaszkodtak a vállalati kultúmevelési felelő­sök, mert sokukat nem akar­ták elengedni a vállalattól még az évenként egyszer tartott oktatásra sem. Nem beszélve arról, hogy nagyon kevés vál­lalatnál adnak valamit az igazgatói alapból kulturális célokra. A tanácskozáson dicsérték a Nagykőrösi Ládagyár üzemi konyháját. Tisztaságát és jó minőségű ételeit példaként ál­lították az olyan konyhák elé (a hozzászólók szerint sajnos, sok van belőlük), amelyekben nem dominál a tisztaság. Az étel mennyisége nem kifogá­solható. de minősége annál in­kább. A munkásszállások és az üzemi konyhák rossz hely­zetéért, nagyon helyesen, szin­te valamennyi felszólaló az üzem vezetői mellett a szak- szervezeti funkcionáriusokat is felelőssé tette. Helytelenítették, hogy sok helyen sem a vezetők, sem az üb-tagok nem járnak el a munkásszállásokra és nem ellenőrzik a konyhá­kat. Az építőipari vállalatok munkavédelmi helyzetét is el­marasztalták a tanácskozáson. Elmarasztaló véleményüket példákkal támasztották alá a választmány tagjai. Elmond­ták, hogy a visegrádi kovács­műhelyben például nincs elszí­vó berendezés. A kovácsok és a hegesztők nemf rendelkeznek védőköténnyel. A köszörűnél nincs védőszemüveg. Az ürö­mi kőbányában a szalagfűré­szen nincs megfelelő védő- burkolat. De másik oldala is van az éremnek. Azoknak is igazat •kell adni, akik elismerik ugyan a fenti hibákat, de ugyanakkor szóvá teszik, hogy egyes emberek nem becsü­lik meg eléggé a rendelke­zésükre bocsátott berende­zéseket Mert jó néhány rádiót a mun­kásszállás egyes gondatlan la­kói tettek tönkre, A tiszta kör­nyezet megtérítéséért is te­hetnének valamit a munkáé- szállások lakói. Vannak olyan tiszta szobák, amelyekről pél­dát vehetnének; Ezekben nem dobálják a padlóra a hulladé­kot, a cigarettavégeket; Az ilyen szobák lakói tényleg ott­honuknak tekintik ]akóhelj*i_ két. Egyes helyeken a munkavé­delmi berendezésekkel sem bánnak valami kíméletesen, vagy egyáltalán nem használ­ják ezeket. Pólók Imre, az L számú kőbánya igazgatója mondta el, hogy Visegrádra is adtak ki vé­dőkötényeket, védőszem­üvegeket, de ezek érthetet­len módon eltűnnek. Egyes helyeken szétdobálj ák a védőberendezéseket. A szik­lamászó köteleket is kevés he­lyen használják. Ahol használ­ják, ott is kint hagyják, az eső és a nap tönkreteszi, így az ilyen kötél már nem bizton­ságos. Azt is kifogásolta, hogy egyesek tönkreteszik a fürdők berendezéseit. Mások azt tet­ték szóvá, hogy az üzemi kony­hákról elhordják a poharakat és az ivóeszközöket. Ezek az elvtársak arra kérték a szak­szervezetet, hogy felvilágosító munkával segítsenek gátat vet­ni az ilyen jelenségeknek. Csak helyeselhetjük azoknak a felszólalóknak az álláspontját, akik úgy vélekedtek, hogy ez­zel együtt adminisztratív in­tézkedésekre is szükség vani Vonják felelősségre azokat, akik tönkretesznek valamit és a kiadott védőeszközö­ket tartsák nyilván, kér­jék számon. Ha valaki nem tud róla szá­mot adni, téríttessék meg vele az okozott kárt. Van tehát mit tenni me­gyénk építőipari dolgozóinak érdekében. De ezek a felada­tok kétoldalúak. Nemcsak a vezető szerveknek, a szakszer­vezeteknek kell tevékenyked­niük a felsorolt hibák kijaví­tása érdekében, hanem maguk­nak a dolgozóknak is. Saját ér­dekükben van erre szükség, hisz önmaguk életét teszik ez­által szebbé, tartalmasabbá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom