Pest Megyei Hirlap, 1958. május (2. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-04 / 104. szám

1958. MÁJUS 4. VASÁRNAP Jkcwi WCirlap WILIAM LUCE adewi kor­mányzó pénteken este elren­delte Aden területére nézve a rendkívüli állapotot. Ennek az az oka, hogy legutóbb két bombamerénylet történt, s en­nek során 12 ember megsebe­sült. KAMIL ABDUL RAHIM, Jemen nagykövete az Egyesült Nemzetek Szervezeténél beje­lentette, hogy hazája szívesen látna semleges bizottságot, amely a helyszínen folytatna vizsgálatokat az angolok leg­utóbbi bombázásaival kapcso­latban. TÖKE MIKLÓS 18 éves ctisszidens és 20 éves felesége, valamint Kirtyánszki Ottó 19 éves és Frühwirt Anna 20 éves disszidens a franciaországi Nancyban betört és kifosztott egy páncélszekrényt. A rend­őrség elfogta őket. EZRA BENSON, az Egye­sült Államok földművelésügyi minisztere pénteken közölte, hogy júliusban vagy talán ké­sőbb ellátogat a Szovjetunióba. TOVÁBB TART a francia kormányválság. KÜLÖNÖS SZIGET emel­kedik ki az Adriai-tengerből Kvarner közelében. Csupa ho­mokból áll. Egyetlen kő, fa, vagy forrás sem található raj­ta. A jugoszláv tudósok szerint a homokot az örvények és áramlatok hordták a száraz­földről a tengerbe és halmoz­ták fel a felszínig. Amerikai rakétát lőttek ki Tajvanon Amerikai hírügynökségek jelentése szerint az Egyesült Államok légiereje pénteken Tajvanon kilőtt egy „Matador” típusú távirányítású lövedé­ket. Ez volt az első alkalom, hogy az amerikaiak a Távol- Keleten ilyen rakétát lőttek ki. A rakéta kilövésénél jelein volt Austin Doyle, a Tajvanon állomásozó amerikai agresz- sziós csapatok parancsnoka is. magukat, mert a kormánycsa­patok offenzívája ott még nem bontakozott ki. A másik cél, hogy nyomást gyakorolja­nak a dzsakartai kormányra, a lázadókikai való tárgyalások céljából, amely természetesen együtt járna a dzsungelbe kergetett „ellenkormány’’ el­ismerésével. Ugyanakikor a bombázásokkal ürügyet pró­bálnak teremteni a „hivatalos” amerikai beavatkozáshoz is, azt állítva, hogy hajóik, ál­lampolgáraik, olajtelepeik stb. „védelemre szorulnak”, r ezit az indonéz kormány nem tud­ja ellátni. „Magánakció" — bombázó repülőgépekkel Az Egyesült Államok kor­mánya — nevezetesen Eisen­hower elnök és Dulles külügy­miniszter — felelőtlenül tűrik az amerikai pilóták és repü­lőgépek bűnös hadjáratát, amely szerintük „kalandra vá­gyó szerencselovagok” ma­gánakciója. A világ azonban tudja, hogy amerikai bombázógépeket a vezérkar és a kormány tudta nélkül egyet­len pilóta sem kaphat kölcsön semmiféle magánakcióra — ha egyáltalán lehet mersze egy felelős államférfinak így ne­vezni a békés, idegen ország­beli városok, hajók bombázá­sát. Ezt még Dulles sem hi­heti el. , A helyzet tehát aggasztónak tűnik, hiszen a végéhez köze­ledő indonéz válság — amely elejétől kezdve a külföldi be­avatkozáson alapult — kiéle­ződhet s széleskörű konflik­tussá fejlődhet, amely az egész világ békéjére veszélyes lehet. Sebes Tibor Április utolsó napjaiban a világsajtó már arról írt, hogy az indonéz lázadóknak végleg befellegzett... Hiszen a kor­mánycsapatok sikeres szumát- rai offenzívái, a lázadók elleni harcban kialakult széleskörű népi egység, s a külföldi be­avatkozás bizonyos sikertelen­sége mind arra mutatott, hogy a harcok rövidesen befejeződ­nek és legfeljebb a dzsungel­ben folytatódhat a gerillahábo­rú. Három nappal ezelőtt a szumátrai lázadók helyzete annyira siralmasra fordult, hogy legtöbb vezetőjük Szinga­púrba menekült. A derülátó hí­rek azonban váratlanul komor tudósításokkal cserélődtek fel. „Főváros" — az őserdő ismeretlenségének homályában A gyarmatosítók — neveze­tesen az Egyesült Államok — ugyanis kétségbeesetten szem­lélte az indonéziai eseménye­ket, a lázadók sorozatos vere­ségét. Az amerikai taktikát vá­ratlanul megváltoztatták. Ko­rábban az amerikaiak — Dul­les két durva kijelentésétől el­tekintve — igyekeztek a hát­térben maradni, s a Fülöp-szi- getek kormányát, Szingapúrt, Hongkongot és Tajvant küld­ték a lázadó szumátrai és cele- beszi ezredesek segítségére. Támogatásuk azonban csak ar­ra volt jó, hogy valamivel meghosszabbítsa az „ellenkor­mány“ életét, amelynek azon­ban a szumátrai hadállásokat május elejére majdnem telje­sen el kellett hagynia. Kiszo­rultak Medanoból, Padangból, majd Bukittinggiből is — az őserdő ismeretlen homályába helyezve hetenként változó „fővárosukat“. A lázadók ki­szorultak, vagy megadták ma­gukat s a felszabadult terüle­teken normálisan folyt tovább az élet — még az amerikai olajvállalatok óriási telepein is. Az Egyesült Államoknak tehát nem volt okuk arra, hagy „ér­dekeik veszélyeztetése“ miatt A lázadók csapatai új típusú amerikai fegyverekkel harcol­nak az őserdőben. ségben levő indonéz repülőte­rek, kikötők és városok ellen. Ezenkívül, hogy a bonyodal­makat nemzetközileg Is szé­lesítsék — elsüllyesztettek egy olasz és egy amerikai gőzöst (ezenkívül többet megrongál­tak). a legújabb jelentések pedig egy angol tankhajó megsemmisítéséről adnak hírt. Amerikai és csangkajsekista pilóták Bebizonyosodott, hogy a gé­peket amerikai és csangkaj­sekista pilóták vezetik, s az amerikaiak összesen 10 millió dollár értékű fegyvert és lő­szert szállítottak a szumátrai és újabban az észak-celebeszi lázadóknak; A jelenlegi indonéziai fej­lemények veszélyes helyzetet teremthetnék a világban. A bombázások egyik célja ter­mészetesen az, hogy fokozzák a zűrzavart Észak-Celebeszen, ahol a lázadók még tartják ri TASZSZ jelentése a Biztonsági Tanács szavazásáról Az ENSZ Biztonsági Taná­csának péntek délutáni ülé­sén szavazásra tették fel az amerikai határozati javasla­tot, amely úgynevezett fel­ügyeletet irányoz elő az Észa­ki-sarkvidéken. A Szovjet­unió képviselője a javaslat ellen szavazott és így az egy­hangúság elve alapján, amely­nek értelmében a Tanács va­lamennyi állandó tagjának hozzájárulása szükséges vala­mely javaslat elfogadásához, az amerikai javaslatot nem fogadták el. A szovjet határozati javas­latot, amely azt követelte, hogy az amerikai katonai re­pülőgépek szüntessék be pro­vokációs repüléseiket a Szov­jetunió határai felé, 9 szava­zattal elutasították. Svédor­szág megbízottja tartózkodott a szavazástól. Póraljárt tolvaj Dr. Vincent Ravol, az El Paso-i kórház radiológiai osz­tályának igazgatója szombaton rádión felszólította azt a be­törőt, aki pénteken este ello­pott a kórházból 12 darab ólomlemezt, hogy azonnal menjen orvoshoz. Az ólom­lemezeket a laboratóriumban a vizsgálatoknál felhasznált rádióaktív anyagok elleni vé­dekezésre használták fel. „Aki leszerelte ezeket a leme­zeket, olyan mennyiségű halá­los sugárzásnak volt; kitéve, hogy belehalhat,, ha nem ré­szesül azonnal orvosi kezelés­ben” — mondotta a kórház igazgatója. Védekezzünk a kukoricamoly ellen Magyarországon a kukorica tenyészideje alatt nem szüksé­ges védekezni a kukoricamoly ellen. Annál inkább a kukori­catöréstől a kukorica molylep­kék rajzásáig terjedő időszak­ban. Ezt az időszakot a kuko­ricamoly fejlett hernyó, majd végül báb alakjában tölti a szár belsejében. A moly kárté­telét júliusban először a címe­rek letördelése jelzi. A hernyó a szár belsejében rágcsál, fe­lülről lefelé haladva. Az így összerágott szár fejletlen, gyakran kényszerérett csöve­ket nevel, s a szél is könnyen letöri. Nem ritka eset a 35—40 százalékos fertőzés sem. A ku­koricamoly a fiatal csövet is elpusztítja. A fejletlen csövet hosszában átrágja, s meggátol­ja a további fejlődést. Kárté­tele gyakran húsz százalék terméscsökkenést is okoz. A kukoricamoly elsősorban ott szaporodik el, ahol a szárat nem megfelelően kezelik, A fertőzés csökkentésére a szár­vágásnál kell kellő gondosság­gal ügyelni. A szárat közvetle­nül a föld színénél kell elvág­ni, hogy jóformán minden hernyót bevigyünk a gazdasá­gi udvarba. A kukordcaszár május 15-ig történő felhasznál lásával, vagy helyes kezelésé­vel azután ezeket a hernyókat elpusztítjuk, A tél folyamán fel nem használt szárat május 15-ig meg kell semmisíteni, vagy a burgonya téli elvermeléséhez hasonlóan ásott, száraz verem­ben kell elrakjnii. A kiemelkedő részt félméteres szalmával és ugyanilyen vastag földréteggel takarjuk le, hogy a molypillék! ki ne szökhessenek, A szalma-’ réteg közé szórjunk Agritox porozószert, ami elpusztítja a kifelé mászó molypilléket) Minden egyes felbontás után újból le kell takarni a vermet. Kerítésnek, sövénynek, szélien górnak csak egy évesnél idő­sebb kukoricaszár használható fel. Ä kukoricamoly elszaporo­dásának megakadályozása ér­dekében fordítsunk kellő gon­dot a csalamádé-, kender-, kö­les-, cirokszár időbeni felhasz­nálására, valamint a dudvás- szárú gyomok elégetésére. A kukoricamoly elleni védekezés minden állami gazdaságnak, tsz-nek és egyéni termelőnek kötelessége, elmulasztását a törvény bünteti. Egyed István j Tavasszal igen gyakori, hogy kérődző állataink a könnyen erjedő takarmányoktól felfú­vódnak. Ilyenkor bendőjükben gázok keletkeznek, s mivel nem tudnak eltávozni, nyom­ják a hasi és mellkasi szerve­ket. A felfúvódott állat szív­verése meggyorsul, nyálkahár­tyái szederjessé válnak, nehe­zen lélegzik, s gyakran nyitott szájjal igyekszik több levegők­höz jutni. A felfúvódást az er< jedő takarmányok óvatos ete­tésével előzhetjük meg. Ha azonban mégis bekövetkezik a baj, az állatokat elejükkel ál­lítsuk magasra és hasfalaikat nyomjuk össze. Erősebb felfú­vódásnál azonban haladékta­lanul hívjunk állatorvost. boljuk, mert a talaj felszínei­nek mozgatásával fokozzuk a fagyveszélyt. A szőlőkbe, gyü­mölcsösökbe, s a fagyra érzé­keny konyhakerti növények tábláira készítsünk füstölőt^* ha a hőmérséklet egy fokk# fagypont alá süllyed, a széljá­rással ellentétes oldalon gyújt* suk meg az odakészített tőre- ket, nedves szalmát. Számos egyéni gazda, ter­melőszövetkezet sikerrel pró­bálta már ki a kocák kétszeri búgatását egy ivarzás alatt. A kocákat a görgés jelentkezése után 14—18 óra múlva pároz- tatják, majd az első búgatás után 10—12 óra múlva má­jfliiHiHiHiHiiiiimiiiiiHimmiiitHiimMtHmfimmmiiiiiiffimfiiiiiiiiHiiiiiiiiHfiitHimiiiiiimMHiHHHmiiiiHitHmHniiii/tii sodszorra búgatják. Fajtiszta tenyésztés esetén mindkét al­kalommal ugyanazzal a kan­nal, hízóanyag tenyésztés cél­jából pedig más-más kannal búgatják a kocákat. Ezzel a módszerrel 10—12 százalékkal növelik a malacszaporulatot» Különös gonddal kell figyelni CjjzUMLCL I IH ISITORJA A Reuter iroda jelentette május 2-án: „A Scotland Yard pénteken kihallgatásra idézte be az oxfordi kollégium két diákját, Paul Thompsont és William Willert, akik a kol­légium ,Isis’ című folyóiratá­ba cikket írtak Anglia állító­lagos kémkedési módszereiről kelet-európai országokban.” Az Isis cikke Az oxfordi diákok lapja, az Isis nagy népszerűségnek ör­vend. Nemcsak a diákok kö­rében, hanem Angliában min­denütt figyelik a szellemesen, érdekesen szerkesztett lapot, s egy-egy cikke széles érdek­lődést vált ki. De akkora vi­har még egyetlen cikke körül sem kerekedett, mint a már­ciusi számban közölt Titok miatt. A vihar oka állítólag az volt, hogy az oxfordi diákok „államtitkokat” szellőztettek lapjukban. Az igazi ok azon­ban az, hogy ugyan ezek a titkok nem titkok, de nagyon kínosak az angol hivatalos körök számára. A Titok any- nyi: az angol hadügyminiszté­rium rádiófonikus lehallgató állomásokat helyezett üzem­be a „vasfüggöny” mentén. A hálózat segítségével lehallgat­ják a szovjet pilóták és tá­maszpontjaik rádiófonikus beszélgetéseit. A rajtakapott tolvaj Kényelmetlen dolog rajta­kapott tolvajnak lenni. S ezért hördült fel az angol hadügy­minisztérium, ezért kereke­dett nagy vihar a Whitehall- ban, amelynek nyomán azon­nal működésbe lépett az an­gol „ötödik iroda”, az Offici­nái Secrets Act, amely rend­kívüli intézkedéseket tett, hogy a botránnyá dagadó ügyet valamiképpen elsimít­sa, s csendben eltüntesse azo­kat, akik túl sokat találtak mondani erről a kényes ügy­ről. A lavinát azonban már nem lehetett megállítani. A lapok — érthető okokból — nem a lehallgató állomások „titkát” feszegették, hanem azt talál­gatták, hogy vajon letartóztat­ják-e az oxfordi diáklap szer­kesztőit? A külföldi sajtó is nagy teret szentelt az ügynek, s a Whitehall minden erőfe­szítése ellenére sem sikerült sajtóberkekben csendet paran­csolni. Őrült provokáció Frank Allaun munkáspárti képviselő az angol alsóházban felszólalt az ügyben, s nem habozott bő kivonatban kö­zölni az Isis cikkét sem. A -ra- diófonikus lehallgató állomá­sokon kívül Allaun azt is szó- vátette, hogy repülőket is dob­nak át a határon, akik meg­figyelik a szovjet pilóták reak­cióját, s tanulmányozzák a vé­delmi rendszert. Persze, az al­sóházban is kitört a botrány. A képviselők magyarázatot követeltek, s találóan állapí­totta meg Allaun felszólalása végén: „veszedelmes és őrült provokációról van szó”. A par­lamenti leleplezés még kíno­sabb helyzetbe hozta az angol katonai vezetőket. A tények­kel szemben mit is tudtak ten­ni? Hallgatásba burkolóztak^ azaz egyszer mégis megszólal­tak, de akkor is kikottyintot­tak olyasmit, amit nem lett volna szabad. Moszkva már ismeri A hadügyminisztérium szó­vivője az őt faggató újságírók kérdésére ugyanis a követke­zőket felelte: „Az Isis által feltárt tényeket Moszkva már régen ismeri. Nekünk azonban nem mindegy, hogy az angol közvélemény legalább úgy is­merjen bennünket, mint Hrus­csov”. Hát ez akaratlan beismerés volt. Ha mér Moszkvában tudják a Titkot, akkor azon nem lehet segíteni. De ha ott­hon is tudják... az már öreg hiba! Hiszen akkor ki hisz a bolsevizmus kémhistóriáinak, ki hiszi akkor el, hogy meny­nyire, de mennyire békét és leszerelést akarnak az ameri­kai és a igol politikusok, csak azok a fránya oroszok nem mennek bele? Ki hiszi el, hogy Anglia mindig fair esz­közöket használ az „álnok módszerekkel dolgozó bolse­vikekkel” szemben? Detektív hadsereg . Ezért szállta meg a detektí­vek serege az oxfordi kollé­giumot, s hű kopók módjára napokig azután szaglásztak, honnan is eredhetnek az Isis értesülései, ki volt az, aki ki- kottyantotta a Titkot? a KocaK ívarzasat, nogy egy állat se maradjon üresen. Mi­vel a kanok jelenléte a kocák ivarzását gyorsan kiváltja és a rejtve ivarzókat is megtermé­kenyíti, a várható ivarzás ide­je alatt a kanokat tanácsos a kocák között tartami. <h. v.) Amí sok-az sok! így derült ki, hogy egy volt| katona mondotta el mindezt,! aki a lehallgató állomásokon | szolgált. Ez még nagyobb hiba| volt! Hiszen ha valaki „csak = úgy mondta” volna a dolgo-| kát, akkor nem kellene mást 5 tenni, mint ráütni a „kommu­nista propagandafogás” bé­lyegzőt, s szépen csomagolva beadni az angol közvélemény­nek. De így? Egy ember, aki ott szolgált, aki kezelte a ké­szüléket? S hivatalos helyek — más lehetőség nem lévén — ismét hallgatásba merültek. A most beidézett diákok kihall­gatása nyilván már nem szol­gáltat sok szenzációt. Az ügy kudarccal végződött. Legyenek fair genfiemének A „fair” eszközöket használó angol gentlemeneknek nincs más vissza, mint gentlemen módjára beismerni: az Isis cikke igaz. Igaz a repülők át dobása is. Igaz az is, hogy a leszerelés ügye éppen ilyen „fair” dolgokon akad el. Per­sze, mindezt nem fogják be­ismerni. Sőt: mélyen hallgatni fognak. De a közvéleménynek akkor is megvan a maga vé­leménye ezekről a fair gentle ménekről, akik az utóbbi idő­ben mind több ilyen narancs­héjon csúsznak meg. = m Zlh i2ásná/. gt/omőrf- és j bé/pana&Tűónáf, epeiai»j éalomnáZ-reggefeniaéné' MIRA GLAUBERSÓS GYÓGYVÍZ Ml TÖRTÉNIK INDONÉZIÁBAN? Amerikai pilóták, amerikai repülőgépek, amerikai bombák... beavatkozhassanak Indonézia belügyeibe. Valóban, beavatkozásra nem volt és nem is lehetett okuk — azonban három nappal ez­előtt mégis a legdurvább pro­vokációkhoz folyamodtak. A csangkajsekista uralom alatt levő Tajvan szigetén állomá­sozó amerikai légihaderő bom­bázógépei közül — pilótákkal együtt — többet az indonéz lá­zadók rendelkezésére bocsátot­tak. Ezek a bombázók, mint ismeretes, azóta állandó légi­támadásokat hajtunak végre a celebeszi és a borneói tér­Órjuk as állatokul a felíávodásiót Készüljünk fel az esetleges fagyveszélyre Május első felében nem rit­ka jelenség, hogy hajnalon­ként talajmenti fagyok tesz­nek kárt a kelő növényzet­ben. Fokozott mértékben kell óvni a fagyra érzékeny növé­nyeket, Ha a rádió éjszakai fagyveszélyt jelez, előző nap a már kelőfélben levő, vagy ki­sarjadt, de még mindig gyen­ge kapásnövényeket ne sara­Búgassuk kétszer a kocákat

Next

/
Oldalképek
Tartalom