Pest Megyei Hirlap, 1958. május (2. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-30 / 126. szám
195*. MÁJUS 30. PÉNTEK rtsi MEGY k/C irlap 3 Hasznos vizsgálat — de ie«*-e eredménye ? A MEDOSZ Pest-Nógrád megyei területi bizottsága megvizsgáltatta a mezőgazda- sági üzemek munkásvédelmi és munkásellátási helyzetét, de leginkább az időszaki dolgozók fogadtatását, a nők és fiatalkorúak foglalkoztatását. Tizenegy állami gazdaságot, két gépállomást és két tangazdaságot néztek meg. A vizsgálat során több érdekes eredményre és számos nem is jelentéktelen hibára derült fény. Megállapították mindenekelőtt, hogy a területi bizottsághoz tartozó alapszerveknál a dolgozóknak mintegy 30—35 százaléka nő, s hasonló a helyzet a 24 éven aluli fiataloknál. Egyes gazdaságok igen jő munkát végeztek a munkásszállások rendbehozásánál. A Nagykőrösi Állami Gazdaságban például három 60 személyes munkásszállás várta a dolgozókat, a falakat kimeszelték. az ajtókat, ablakokat és az ágyakat csontszínre átfestették. A munkásszálló előtt parkot létesítettek. Hasonlóan járt el a tápiószelei és az abonyi gépállomás, valamint a szigetcsépi kísérleti gazdaság is. Felmerül azonban a kérdés, miért nem részesítette ugyanilyen fogadtatásban új dolgozóit a Gödöllői Gépállomás és a soroksári tangazdaság? A munkásszállások férőhelyei sem minden gazdaságban kielégítők. A Vecsési Állami Gazdaságnak például egyáltalán nincs munkásszállása, s a dolgozók elhelyezése nagy nehézségbe ütközik. A munkásszállások felszerelései általában megfelelőek. Baj á tisztálkodó eszközöknél van,' mert 7—8 fő részére adnak ki egy kis méreti! alumf- niúfn. ljolott a szóréiafis norma ' 3—4 fő részére egy nagy méretű zománcozott tálat ír elő. Érdemes lenne tüzetesebben megnézni, vajon miért ez a rosszul értelmezett takarékosság“, milyen célra, ' kinek az érdekében, s kinek a “javára takarékoskodnak abból a pénzből, amelyből a dolgozók tisztálkodását kellene bia- ’ íosítani. Fürdő-mosdó nagyon kévé« helyen van, s előfordul, hogy ahol van, még ott sem használják. így például a gödöllői és vác- hartyáni gépállomáson. A Bugyi Gépállomáson már három éve építik a fürdőt, de még ma sem készült el. A Kisikunlac- házi Gépállomáson viszont kész már a fürdő, de nincsen Irénné víz... Nem egészen megnyugtató a helyzet a dolgozók étkeztetését illetően sem. Az állami gazdaságok biztosítanak napi háromszori, aránylag olcsó, 8,50 —10 forintos étkezést, de például az abonyi és a kiskunlac- házi gépállomás semmit nem tesz annak érdekében, hogy ételt adhasson a munkásoknak. A lakáshelyzet különösen az állami gazdaságokban nehéz. A szolgálati lakások körül az a nagy probléma, hogy nagyon sok gazdaságban olyanok laknak, akik évek óta nem ott dolgoznak. így sok, becsületes, állandó dolgozót el kell engedni a gazdaságból, mert nem tudnak részükre lakást biztosítani. A balesetelhárítás ügyében még igen sok a tennivalója szinte kivétel nélkül minden mezőgazdasági üzemnek. A baj ott kezdődik, hogy a gazdaságvezetők az ide vonatkozó határozatokat nem is nagyon ismerik. Elsősorban vonatkozik ez az állami gazdasági vezetőkre. Nem. vagy felületesen tartják meg a faávi szemléket, s ilyenkor is több esetben megállapítják, hogy területükön semmi hiányosság nincs ... A biztonságos munkafeltételek sincsenek meg számos helyen. Egyes gépeken nem találni védőberendezést, a gépműhelyekben ... rendetlenség 'űraíkódik. vain rá eset, hogy a karbithegesztőt túlsúlyoz- t;k. A Gödöllői Gépállomáson például 67 kilogramm súlyt raklak rá, aminek következtében igencsak megnő a gázszivárgás és a robbanás veszélye, Az oktatást is csak egyes nagyobb kampányok előtt ismétlik meg, nem is mindig megfelelően. Sok mindenről beszélnek, csak a biztonságos munka megteremtéséről nem. A veszélyt még növeli, hogy a dolgozók scik esetben eltávolítják a felszerelt védőberendezést. E két tényező kövei kezménye, hogy 1957-ben 1475 baleset, ebből 15 halálos baleset történt a Pest és Nógrád megyei mezőgazdasági üzemekben. Ez több mint 25 ezer munkanap kiesést okozott. Sajnos. 1958 első negyedében a balesetek száma az előbbihez képest nőtt. Nagyon lagymatag és semmitmondó e megdöbbentő helyzetkép tükrében a szak- szervezetek Pest megyei tanácsának határozata, amely csupán ennyit mond erről: „az igazgatóságok tartsanak járásonként a megyebizottsággal közösen balesetelhárítási oktatást. a traktorosok, gépkocsivezetők és szerszámgépeken dolgozók részére június 15-ig. Vegyék igénybe a közlekedési rendőrséget is előadások tartására.” Vajon miért nem hivatkozik ez a határozat az ide vonatkozó törvényes rendelkezésekre, a Munka Törvénykönyvére. s miért nem helyez kilátásba szigorú büntetést az olyan vezetők számára, akik hibájából súlyos, vagy éppenséggel halálos balesetek származnak? Megállapította a vizsgálat, hogy nem megfelelő a terhes nők védelme. Előfordul olyasmi, hogy amikor az orvos könnyebb munkát ír elő a terhes nő részére, a vezetők ezt figyelembe sem veszik. E tekintetben az üzemi bizottságoknak. főleg az üb-elnökök- nek kellene erélyesebben fellépniük a gazdasági vezetőkkel szemben. Másutt (igaz, ez nem Pest megyében, hanem a SÄÄÄJÄ éves gyerekeket ültetnek fel a traktorra. Ez törvénysértő, mert a törvények értelmében 18 éven aluli dolgozó veszélyes munkakörbein nem dolgozhat. Az elmondottak után szinte már csak apróságnak számít, hogy a gazdaságok területén rendszertelenül adják ki a szabadságokat. Sőt előfordul az is, hogy vezető állású dolgozók éveken át nem mennek ,j el szabadságra. I A fizikai dolgozókkal 1 szemben is vannak visszaél é- |sek, hiszen a dolgozók szeret- ! nék egyszerre kivenni szabadságukat, de ezt sokszor nem ! engedélyezik, csak esetenként | adnak ki egy-két napot a száll badságból. § A vizsgálat lefolytató! jó |munkát végeztek és úgy gon- ! dőljük, jelentésük feltárja a | legfontosabb eredményeket és | hiányosságokat. Nagy kár | azonban, hogy a jelentéshez | csatolt határozati javaslat bi- | zonytalan. tétova, nem eléggé | erélyes és szókimondó. Való- ! színű, ennek is része van ben- | ne, hogy a Szakszervezetek |Pest megyei Tanácsa hasonló | szellemben szövegezte meg hajt tározatát. (holka) Megszüntetik az éjszakai munkát, mégis 33 százalékkal nő a termelés a Pontázi Posztógtftír előkészítő üzent éheit A Pomázi Posztógyárban is külön-külön készítették el takarékossági feladattervüket az egyes osztályok. Valameny- nyi terv túllép a korábbi anyagtakarékossági kereteken. Tartalmazzák a bérrel, energiával. anyaggal, főként a devizaigényes anyagokkal való takarékosságot stb. Az előkészítőben és a szövődében teljesen rendszerezett anyagelszámolási rendszert kívánnak alkalmazni. Ezt teljes hengereiszámolásinaik nevezik. Lényege, hogy lemérik a kiadott anyagot és a teljes henger leszövése után a szövet súlyával összehasonlítják. A hiányzó anyagrész csak a megengedett elporlási súllyal lehet egyenlő. Több mint fele arányban külföldről behozott anyaggal dolgozik az üzem. A legkisebb veszteség is devizát adott összes leltározási intézkedések végrehajtását. A hibákat gyorsan kijavítják. A? ellenőrzést megszigorították. A gyári szerszámokat jellel látják el. Különösen vigyáznak az állományoji kívüli bérek felhasználására. E tekintetben nincs is kifogásolni való. A takarékossági tervezed valamennyi része egyaránt, figyelembe veszi a népgazdaság, de a dolgozók érdekeit is. A társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos szigorú intézkedéseket sem a becsületes dolgozókkal szemi beni bizalmatlanságnak szánták. Csupán azoknak az útjait akarják elzárni, akik előtt még mindig nem szent a közösség vagyona. Helyes tehát, ha az egyéb takarékossági feladatok végrehajtása mellett a közvagyon védelmében is valamennyi becsületes dolgozó segíti az üzem vezetőségét. TÁNC A RÉTEN A nyári melegben a szabadban gyakorolnak a gödöllői balettiskola növendékei. Irigykedhetnek a leskelődő madarak. Ezt a könnyű perdülést, fordulást, szökkenést utánoz zák! Ha jól figyelnek, elleshetik Déri Éva tudományát emészt fel. Ennek elkerülése érdekében egy bontógépet készítenek. Ezzel a különböző fésűsfonal hulladékokat és az összegyűjtött rongyot tökéletesen elemi szálaira bontják majd és az így nyert anyagot ismét felhasználhatják. Eddig kismértékben használták fel újra az ilyen hulladékokat, mert nem volt mód a bontásra. Ezentúl figyelembe véve a bontott anyag gyapjútartalmát, gyapjúpótló anyagként is felhasználják. Az energiamegtakarítás érdekében aláfúvó berendezést készítettek a kazánházhoz. Ezáltal a kazánok keverőszén hozzáadása nélkül sokkal jobb hatásfokkal dolgoznak, mint eddig. Az előkészítőben olyan orsózógépet építettek, amellyel az úgynevezett fonalszállítási sebességet megháromszorozták, így vált lehetővé, hogy ennek a részlegnek éjszaka nem kell Ián feleslegessé vált a dolgozók egy része? Szó sincs róla. Eddig ugyanis egy-egy műszakban ketten dolgoztak a gépen, mostantól kezdve műszakonként három dolgozóra van szükség. Azelőtt tehát három műszakban, most pedig két műszakban foglalkoztatják a hat embert. Feleslegessé vált tehát az éjszakai műszak, mégis 33 százalékkal nő az új géppel a termelés. A munkabérmegtakarítást pedig az által érik el, hogy nem kell éjszakai és szombati pótlékot fizetni. A szövődében eddig kilenc- vénét fordultak a gépek. Mostantól kezdve 95-re emelik fel fordulatszámúkat. Megerőltető-e ez a kezelőkre? Nem. Számukra is előnyös, mert nagyobb terhelés nélkül magasabb teljesítményt érnek el. ami nemcsak a népgazdaságnak, hanem a dolgozónak ja hasznot jelent. Gondoltak a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmére is az üzemben. Megszüntették a régebbi, úgynevezett „szabad tereket”. Ez annyit jelent, hogy elválasztották a fonalraktárakat, az eddig szabadabban tárolt fonalat így el tudják zárni. Felülvizsgálják az eddig kiLassan itt a nyár, de még akad vevő a tavalyi almára is (Szurok János felv.) VOLTAIRE-RŐL S záznyolcvanöt évvel ezelőtt halt meg hetvenkilenc éves korában az az író, akiről talán a legteljesebb joggal lehet elmondani, hogy világtörténelmi korszakot alkotott irodalmi munkásságával: Voltaire. Határa szinte felmérhetetlen. Kora ifjúságától kezdve halála pillanatáig rombolt és épített. Rombolta a múlt sötét és emberellenes hagyományait és építette az új világot, a felvilágosodás szellemében, a fel- szabadulásra szomjazó új ember számára. Véres háborút viselt, a legtöbbször magányosan, fegyvertársak nélkül, de később a legkiválóbbak élén és a leibnitzi filozófia reakciós tanítása ellen, amely azt hirdette, hogy ez a világ a legjobb valamennyi lehetséges világ között. Az ember tehát, ha élni akar benne, mégpedig nyugodtan, békességben, ne lázadozzon ellene, fogadja el törvényeit és intézményeit és hajtsa mélyrd alázatosan a fejét. Voltaire az egyházban látta az ember és a haladás legelszántabb és legkönyörtelenebb ellenségét. Ez a felismerés az egyház és a vallás kérlelhetetlen ellenségévé tette. Nem látott lényeges különbséget vallás és vallás között. Egyik első drámájában a Mahomet vagy a fanatizmus című színpadi művében a vallásalapító Mohamedet aljas népbolondítóként szerepelteti, aki fanatizált híveinek odaadását saját hatalomvágyának és bosszúvágyának kielégítésére használja fel. Voltaire Mahomet-je minden vallásalapító prototípusa kívánt lenMég a fű sem hajlik meg |- Mihályi Anikó lába alatt. | Csak egy pillanat és máris | szökken tovább As cser jó „átvonulási^ szállása A gyakorlat után jól esik a pihenés 1 lyen is van ... mégpedig a Pest—Szolnok megyei Állami Pincegazdaság nyársapáti pincéjében. Ha a környékről, Kőcserről, Nagykőrösről, Cse- mőről. Nyársapátról — mintegy 20 kilométeres körzetből — beérkezik a szőlősgazdák, gazdaságok bora, akkor 11000 hektolitert is köny- nyen tárolhatnak a hatalmas pincében. Méreteire jellemző hogy belterülete 5Ox 30 méteres. S aztán a hordók! Van itt fából készített, de cementkordó is. Némelyik még lakószobának is be- illene — akkora. A legnagyobb — a rekorder — 800 hektoliteres cementhordó. Még 17, cementből gyártott testvére van, melynek mindegyike 100—800 hektoliter űrtartalmú. Bár most nincs szezon ideje, mégis naponta 40—50 hektolitert hoznak a környékről a pincébe. Ha megkezdődik az igazi felvásárlás, naponta 1000 hektót is átvesznek. Ilyenkor hosszú sorban, egészen a kövesútig állnak a szekerek, pedig onnan jó mesz- szire van a pince bejárata. S hová megy a bor? Egy részét nagyobb városokban, — Tatán, Csepelen, Szolnokon, Vácott és másutt — értékesítik, de a MONIMPEX útján még külföldre is elkerül. Már készülnek a néhány hónap múlva kezdődő szezonra. Javítják, alakítják a pincét, ellenőrzik a berendezéseket. Ügy mondják, nem -ok idejük van hátra, mert nemcsak bor átvételével foglalkoznak, hanem közvetlen szőlőátvevő-telepük is van. így a szezon náluk korábban kezdődik. Először a szőlő, majd a must kerül a pincészetbe, azután pedig a bor. Így már szeptember közepe táján megkezdődik a nagy munka és október véaéig —■ szinte látástól-vaku- lásig — tart. De akkor ... megtelnek a hatalmas cement- és fahordók Kocsérról hozott kö- vidinkával, nagykőrösi kadarkával, csomói ezerjóval és nyársapáti rizling- gel... (R.) ni — és talán volt is —, de azért XIV. Benedek pápa nagysietve elküldte pápai áldását a világhírű szerzőnek, akit röviddel ezután már —< mint megátalkodott ateistát, kiközösített és indexre tette, máglyára szóratta minden alkotását. F oltaire csodálatos bátorsággal harcolt eszméiért. Nem törődött a fenyegetésekkel, az üldözéssel. Elviselte- a börtönt, a száműzetést. Évekig élt mint száműzött Angliában, de onnan is írta szakadatlanul leveleit és azokban a legszellemesebb, a leggyilkosabb szatírával leplezte le az uralkodó rendszer minden aljasságát. Nyíltan az elnyomottak, az üldözöttek mellé állt és mégis koronás királyok versengtek barátságáért. Hazájából menekülnie kellett, Nagy Frigyes porosz király hívta meg udvarába és kötött vele igen mély barátságot. Nagy Katalin orosz cárnő éppen olyan lelkes híva volt, mint II. József osztrák császár és magyar király. A fejedelmek barátsága természetesen nem volt, nem lehetett őszinte, a világhírű költő neve azonban hatásos dekorációnak látszott a népszerűséget haihászó fejedelmek udvarában. Voltaire nem sokra becsülte ezeket a koronás barátságokat, tisztában volt azzal, hogy az ő rangja magasan a trónok fölött lebeg. Amikor élete utolsó húsz évében a svájci határ közelében telepedett le, kastélyában a felvilágosodás szellemének trónját érezte és látta az egész világ. Jelentőségét és szerepét igen tömören érzékelteti Szerb Antal világirodalom-története: „Egész életén át az elnyomottakért, az igazságtalanul szenvedőkért harcolt; azokért, akik ártatlanul szenvedték el a fanatizmus üldözését, azokért, akik egy ostoba igazságszolgáltatási rendszer áldozatai lettek, és a jobbágyokért, akiket a feudalizmus ember alatti sorba nyomott le. Harcolt az „édes életért”, a békesség, a megértés, az általános jólét, a szabad munkalehetőségek, az egészség, a testi tisztaság és kényelem, a mindenki számára kellemes életkörülmények eljöveteléért, mindazért, ami felé a boldog XIX^ század azután küszködve haladt. A jobbak szívébe belevésett egy emberi eszményt, amelynek megvalósulását azóta is várjuk.”- (m. 1.) A PIACON
