Pest Megyei Hirlap, 1958. május (2. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-25 / 122. szám

H. ÉVFOLYAM, 122. SZÄM ARA 60 FU I.KR 138. MATT-s 25. VASÄRNAP Gyermekekről — felnőtteknek lyrem hivatalos ünnep, a nap. -*■' tár sem jelzi piros betű­vel, és mégis... Sürgés-forgás, izgatott ké­szülődés, a gyermekek csillogó tiszta szeme, a szülők szerető serénykedése avatja ezt a na­pot igazi, hamisítatlan ünnep­nappá. Gyermeknap. Tisztára subickolt cipők, vö­rös nyakkendők, fehér ingek, az úttörő zászlók lobogása, a gondtalan játék, az önfeledt boldogság olvad ma egybe. Gyermeknap. Kirándulások, rollerverse­nyek, felvonulások ... Milyen büszkén, öntudatosan lépeget- nek, játszadoznak, beszélget­nek ezek a gyerekek, a mi gye­rekeink! Milyen jól öltözöttek, milyen egészségesek, milyen vidámak! Mindegyikük olda. Ián az a bizonyos láthatatlan tarsoly, amelyben az ugyan­csak láthatatlan marsallbot rejtezkedik. Előkerül? Nem kerül elő? Ez már a gyermekektől, és a gyermeket nevelő szülőktől függ. Ma már csak tőlük, sen­ki mástól és semmi mástól. Születési előjogok? Társadal­mi megkülönböztetés? A szü­lők kövér vagy sovány erszé­nye? Mint a gyermek életútját megszabó — és egyedül meg­szabó — tényezők: megszűn­tek. Megszűntek egyszer s min­denkorra. Móricz Zslgmond írását ol­vasom, a szentjakabi iskoláról szól. *»• * • 3> gazdag ember gyereke okosabb lett az apjánál, a sze­génynek muszáj volt olyan tn- datlannak maradni, amilyen a szüléje volt. Nem így lesz ez­után. Minden gyermek egy­formán fog tanulni. A felső is­kolákba pedig nem a gazdagok gyermekei mennek, hanem a jó tanulók, a jófejű gyerekek.“ Móricz megálmodta — mi, és a gyermekeink: megéltük. Milyen szívetmelengető bol­dogság elnézni ezt a teménte- lcnül sok gyermeket! Elözönlik az utcákat, a tereket, elfoglal­ják a színpadokat, megtöltik a nézőtereket. Tejet, kávét, cso­koládét isznak, kalácsot maj­szolnak hozzá. Mint a mező virágai, pom­páznak, önmaguk és vala­mennyiünk gyönyörűségére. De nem, rossz a hasonlat. A mezők virágai gondozást, ne­velést nem igényelnek. Nőnek. f virágba borulnak, elhervad, nak. A mi gyermekeink gondos kertészek kezei alatt fejlődnek, növekednek, virágzanak erő­ben, tudásban. Mennyi türel­met, munkálkodást, áldozat- készséget követel egy-egy ké­nyes virágpalánta felnevelése! Mennyivel több gondoskodást igényel az emberpalánta! Gyermeknap — egyszer van egy esztendőben. A hétközna­pok sora kevésbé látványos, kevésbé ünnepélyes és mégis: hasonlóképpen gondos, sőt még gondosabb munkát vár a szülőktől, nevelőktől. Mindennapi, „közönséges“, fárasztó munka ez. Türelem­mel válaszolni ezer és ezer kérdésre, türelemmel nyeseget­ni a növekvő gyermek jelle­mének vadhajtásait, türelem­mel oltogatni beléje azokat az emberi erényeket, amelyek igazán közösségi emberré te­szik majd felnőtt korában. Most pedig: már megszólal­tak az úttörők dobjai, a szél már belekapott az őrsi zászlók selymébe, felharsant az induló. Nézzük őket, gyönyörködjünk bennük, örüljünk velük együtt az új, boldog életnek, amely­nek ők a letéteményesei. Soha többé háborút, éljen a béke! A Pest megyei békeharcosok konferenciája A megyei tanács székházá­nak díszterme zsúfolásig meg­telt szombaton délelőtt, ami­kor a megyei kiküldöttek tar­tották békekonferenciájukat. Szijjártó Lajos, a megyei bé- kebizottsá? elnöke üdvözölte a megjelenteket, röviden ismer­tette a békekonferencia célját, majd Dinnyés Lajci ország­gyűlési képviselő tartotta meg előadását. — Nagy jelentősége van an­nak — mondotta —, hogy ezt a békekonferenciát a megyei székház nagytermében tart­ják meg, abban a teremben, amely a második világháború alatt a megyeházával együtt romokban hevert és ahol elő­ször ültek össze azok, akik ké­sedelem nélkül meg akarták kezdeni a felszabadított or­szág és főváros újjáépítését. Rövid két év alatt újjáépült a megyei székház és a békekon­ferencia ma ezen a helyen tarthatja meg ülését. A legfontosabb kérdés, amely az emberiséget szakadatlanul foglalkoz­tatja: a háború vagy bé- - ke kérdése. A világ dolgo­zó népei már hitet tet­tek amellett, hogy béké­ben, barátságban akarnak együtt élni ezen a földön. Gigantikus küzdelem folyik a béke megmentéséért. A bé­két a nyugati hatalmak fenye­getik azzal, hogy atomháború­ra készülnek. Pedig népeik tudják, hogy az atomfelhők mögött az apokalipszis nésfr lovasa szabadulna ismét a földre. A békéért elsősorban a Szovjetunió és a mögéje felsorakozott szocialista tá­bor harcol, amelynek erkölcsi súlya állandóan nő. Dinnyés Lajos ezután azzal a szereppel foglalkozott, ame­lyet a magyar nép töltött be a Dunamedencében ezer éven át. Századokon keresztül védő­bástyája volt a nyugatnak, de itt mindig otthonosak voltak a haladás eszméi. Rákóczi és Kossuth a magyar nép élén nemcsak a magyar független­ségért és szabadságért har­colt, hanem a világ minden népének függetlenségéért és szabadságáért is. Mindkét sza­badságharc azért bukott el, mert nyugati szövetségesei cserbenhagyták. A második világháború után dolgozó né­pünk mélységes hittel kezdte meg a szocializmus építé­sét és olyan eredményeket ért el, amelyeket még az ellenség is kénytelen elis­merni. A régi világ visszasiratói, a földesurak és a bankárok csat­lósai nyugaton szervezkednek demokráciánk ellen, hogy visz- szaállíthassák uralmukat. A kiegyezés után az első vilá-g­(Folytatás a második oldalon) Hétfőtől rendkívül olcsó szezonvégi kiárusítás Több ezer árucikk árát lényegesen csökkeni ették I-Iétfőn. május 26-án az ál­lami és földművesszövetkezeti kiskereskedelmi üzletekben nagy, szezonvégi kiárusítás kezdődik. Több ezer külön­böző importált és hazai áru­cikk árát lényegesen csökken­tették erre az alkalomra. Sok féle vasáru, vegyi, ruházati és kultúrcikk kerül nagyon olcsó áron forgalomba. Például az eddig 900 forintba kerülő svéd villanyborotva ára 600 forint lesz. Az 500 tojásos keltetőgép 6700 forint helyett 4500 fo­rintért kerül forgalomba. A termelőszövetkezetek által is felhasználható áramfejlesztő agregát ára 10 930 forint volt, most 7655 forint lesz. Az 1450 forintos kettős eke pedig mindössze 720 forint. Lánc- vagy csuklósborona 700 helyett 350 forintért, a kézi ku­koricavető 140 helyett 56 fo­rintért, a lőcsös szekér 5400 helyett 3480 forintért lesz vá­sárolható. Méteráruk, egyes cérnafé­lék. több féle kötöttáru, meg néhány fajta kártolt gyapjú kuli ára is kevesebb lesz. El­dig 700 forintért árusított marhabox, dupla bőrtalpas csizma 550 forintba fog ke­rülni. Vászonnal kombinált bor- júbox férfi félcipő 145 forint helyett 70. forintért lesz kapható. A 220 fo­rintos bőrtalpas borjúbőr női szandál ára 100 forint­tal csökken. A gyermek magasszárú cipő 75 helyett 55 forintért, a gyer­mekszandál 92 helyett 58 fo­rintért kerül forgalomba. A kiárusítással kapcsolat­ban Komáromi elvtárs. a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tályán a következő felvilágosí­tást adta lapunknak: — A Belkereskedelmi Mi­nisztérium rendelete értel­mében az egész megyében szombat este felvették min­den kiskereskedelmi boltban a leltárt. Hétfőn, üzletnyitáskor már az új áraik szerint árusí­tanak. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy nincs szó álta­lános árleszállításról. Csupán szezonvégi kiárusítást rende­zünk. Az importált és utánpót­lásra már nem kerülő cik­keket akarjuk elsősorban kiárusítani. Másrészt olyan hazai cikkeket is, amiket az ipar már hasonló mi­nőségben. vagy formában nem gyárt. Olyan cikkek is forgalomba kerülnek olcsó áron. amelyek iránt valamilyen okból ki­csiny a közönség érdeklődése. A megyei tanács mezőgazda- sági osztályának növényter­mesztőit a napokban lehullott csapadékmennyiség és a vele együtt járó jégverés foglalkoz­tatja most leginkább. A ceglédi járásban 22-én és 23-án járásszerte jelentősebb mennyiségű, mintegy 10—15 milliméternyi csapadék hullott. Az aszódi járásban 5—10 milli­méter csapadék hullott. A gö­döllői járásban a Gödöllőtől keletre eső községek kaptak esőt, a járás többi része nem. A monori járás egész területén az elmúlt három napban ki­sebb mennyiségű eső hullott. A nagykátai járásban a já­rás székhelyétől északra levő községekben nagyobb mennyiségű, mintegy 15— 20 milliméter csapadék hullott, a járás déli részé­ben viszont egyáltalán nem volt eső. A ceglédi járásban 23-án este 12,6 milliméter csapadék hul­lott, jéggel keverve, de na­gyobb kárról nem érkezett je­lentés. Cegléd városában 24- én reggel nagy eső volt: mint­egy 18—20 milliméter csapa­dék hullott. A legtöbb eső Nagykőrösön esett 23-án este, több mint 34 milliméter. Sajnos, a lehullott csapadék több helyen erős jégveréssel párosult. Nagykőrösön 250 hold szőlőt és 2500 hold szántót ká­rosított meg kisebb-nagyobb mértékben a jég. Kocséron mintegy ezer holdat, Csemőn szintén kö­rülbelül ezer holdat ért jégverés, de az utóbbi községben a kár nem túl­ságosan nagy, mintegy 10 százalék körüli. Szentmártonkátán, valamint Pilisen és Dánszentmiklóson volt még jégverés, de részletes jelentés a kárról ez ideig nem érkezett. Gödöllő és Aszód vonalától délre megyénk egész területe kapott kisebb-nagyobb esőt az elmúlt hét végén. Sajnos, az északi járások, így a váci, a szentendrei és a budai járás egy csepp esőt sem kapott. Egyébként elpanaszolják a megyei tanácson, hogy a föld­művesszövetkezetek vontatot­tan rendelik meg a burgonya­bogár elleni küzdelemhez nél­külözhetetlen szükséges vegy­szereket. A szentendrei járás földművesszövetkezetei példá­ul még egyáltalán nem rendel­tek ilyen vegyszert, és az aszódi járásban is csak úgy sikerült rákényszeríte­ni a földművesszövetkeze­teket a vegyszerek rende­lésére, hogy a járási párt- bizottság és a járási tanács is erélyesen közbelépett. A megyei tanács növényvédel­mi felügyelője ez úton is fel­hívja a földművesszövetkezete­ket: ne az üzleti szempontokat, ne azt nézzék elsősorban, hogy a vegyszerek árusítása alacso­nyabb haszonnal jár, hanem a dolgozó parasztok érdekeit, a növényvédelmi szempontokat tartsák szem előtt. Megyénk területén különben mindenütt megkezdődött a lu­cerna és a vöröshere kaszálá­sa. A terméskilátások jobbak, mint a száraz időjárás követ­keztében várható volt: az első kaszálásra holdanként mintegy 10 mázsás hozam várható. Fo­lyamatban van a cukorrépa sa- rabolása és egyelése. A kuko­rica, burgonya, naprsrorgó el­ső kapálása is megkezdődött. (h. v.) közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában részvevő országok kommonista- és munkáspártjai képviselőinek értekezletéről A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsában részvevő országok kommunista és mun­káspártjainak képviselői 1958. május 20—23-ig Moszkvában értekezletet tartottak. Az értekezleten részt vettek az Albán Munkapárt, a Bol­gár Kommunista Párt, a Csehszlovák Kommunista Párt, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Német Szocia­lista Egységpárt, a Román Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártjának kép­viselői. Mint meghívottak részt vettek az értekezlet munkájában a Kínai Kommu­nista Párt, a Koreai Munka­párt, a Mongol Népi Forra­dalmi Párt és a Vietnami Dolgozók Pártja képviselői is. Az értekezlet megvitatta a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés to­vábbfejlesztésének kérdéseit, a nemzetközi munkamegosz­tás következetes megvalósí- ! tása, a termelés ésszerű szako- ! sítása és egybehangolása szem- ! pontjából. Az értekezlet meg- 1 hallgatta a szocialista orszá- ! gok állami tervező szerveinek 1 tájékoztatását a legfontosabb | népgazdasági ágak távlati fej- | lesztési terveinek kidolgozásá- ! ról. | Az értekezlet részvevői egy- 1 hangúlag megállapították, hogy a szocialista országok gazdasági kapcsolatai szaka­datlanul erősödnek és mind sokoldalúbbá válnak. A leg­utóbbi években jelentősen fej­lődött a termelés szakosítása és eigybehangolása, különös, képpen a gépgyártásban. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa, valamint a ta­nács állandó bizottságai fontos munkát végeztek, hogy ajánlá­sokat dolgozzanak ki a szocia­lista országok népgazdaságfej­lesztési távlati terveik elké­szítését illetően. A szocialista országoknak a teljes egyenjogúságon, a nem­zeti érdekek tiszteletben tartá­sán és a szocialista^ kölcsönös segítségen alapuló ' sokoldalú együttműködése eredménye­sen szolgálja a szocializmus és a kommunizmus építését. Ez az (Folytatás a második oldalon) Megkezd le 'a cum- skózásai í a TTIT kétnapos küldöttközgyűlése Üdvözlet a nemzetközi gyermeknapon Szombaton az Akadémia dísztermében megkezdődött a Társadalom és Természettu­dományi Ismeretterjesztő Tár­sulat kétnapos küldöttköz­gyűlése. Az elnökségben fog­lalt helyet Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Benke Valéria művelődésügyi miniszter, dr. Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia el­nöke, dr. Törő Imre akadé­mikus, a TTIT elnökhelyet­tese, Mód Aladár egyetemi ta­nár, a TTIT főtitkára, dr. Or- tutay Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára, Vadász Elemér aka­démikus, az MSZBT elnöke, Jávorka Sándor és Pais Dezső akadémikus, valamint a ba­ráti országok ismeretterjesztő társulatainak küldöttei. Dr. Törő Imre akadémikus elnöki megnyitója után Benke Valéria művelődésügyi mi­niszter kitüntetéseket nyújtott át a társulat több kiváló tag­jának. A különböző bizottságok megválasztása után, Mód Ala­dár, a társulat főtitkára szá­molt be az eddigi munkáról és a feladatokról. A küldöttgyűlésen felszólalt Kállai Gyula, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Ma folytatják a tanácskozást Milyen kárt okozott a jégverés ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom