Pest Megyei Hirlap, 1958. május (2. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-03 / 103. szám
1938. MÁJUS 3. SZOMBAT FIST SIEGTY.I afCirUu) | GAZDAG ÚTTÖRŐK j | A Lőréin Állami Általa- | | nos Iskola úttörői nagy | 1 dologra vállalkoztak: el- | | határozták, hogy a nyári 1 | nagy szünidőben csereildü- | | lést bonyolítanak le a ro- | | mániái pajtásokkal. A lőre- | | vi gyerekeik Aradra, Te-1 | mészárra és környékére \ 1 szeretnének utazni, román | 1 pajtásaikat pedig a jóvá- | I rosban és a Balaton kör-1 | nyékén kívánják üdü Itetni. | | Tervük végrehajtásához | | már megteremtették az | | anyagi alapot is, hó-1 1 napok óta takarékoskodnak | | és március végéig sikerült | | egyenként átlagosan 531 fo-1 | rintot lélretenniük. 1 A megye iskolái közül a | ! takarékosság terén szép \ % eredményt értek még el: a | 1 hangácsdűlőie'k 237,45, a 1 | tésaiak 155,55, a sőregpusz-1 1 faiak 298,86 forintos át-1 | tagot. | A középlétszámú iskolák | 1 között a legtakarékosabb | | az újlengyeli iskola, ahol | I egy-egy növendék 90,93 fo- | 1 rintért vásárolt iskolai ta- | | karékbélyeget. Szigetbe-1 1 csen 88,74, Pilisszentlász- | | lón 80,90, a kocséri Gábor | 1 Áron isikolában 71,40 az át- | 1 lag. 1 | A nagy létszámú iskolák | | csoportjában a bajnok az | | érdligeti iskola, ahol a ta-1 | nulók egyenként 95,20 fo-1 1 rintot tettek félre a nyári | | táborozás költségeire. Du-1 1 nakeszin a III. számú isko-1 | Iánál 44,04, Kartalon 40,62§ | forint az egy tanulóra jutói | átlagbetét. Már lehet jelentkezni a belföldi táborozásokra Az „Express“ Ifjúsági Utazási Irodánál sokan érdeklődtek levélben az idei táborozási lehetőségekről. Az iroda közli, hogy már jelentkezhetnek az iskolások, az üzemek, az intézmények fiataljai és biztosíthatják helyüket a nyári táborozásokra a Balaton partján és a Dunakanyarban. Kisipari szövetkezeteink elsőrendű feladata a lakosság számára szükséges javító és szolgáltató munka elvégzése Atvf/tií>a<#/#* tanárskoaástkt mofiydnk kisipari saöretkrarteinrk küldő íif/yülése Tegnap délután Budapesten, az ÉDOSZ kongresszusi termében megkezdődött megyénk kisipari termelőszövetkezeteinek küldöttértekezlete. A tanácskozás feladata, hogy értékelje a legutóbbi küldött- gyűlés óta végzett munkát, megszabja szövetkezeteink további tevékenységének irányát és megválassza a megye szövetkezeti vezető szerveit. Az első tanácskozási napon Boros Gyuláné, a KISZÖV elnöke mondta el a vezetőség beszámolóját. A küldöttgyűlés feladatainak és a nemzetiközi helyzet legfőbb eseményeinek ismertetése után a szövetkezeti mozgalom tízéves fennállása óta megyénkben elért eredményekről beszélt a küldötteknek. Elmondta, hogy a számtalan nehézség ellenére jelentős eredményeket értek el a megye kisipari szövetkezetei. Míg 1948-ban mindössze 10 szövetkezet létezett, 1957-ben számaik 99-re szaporodott. Az 1957. évi termelési tervet 142 százalékra hajtották végre kisipari szövetkezeteink, bár lényeges létszámváltozás nem történt. Az egy főre jutó termelési érték 22 százalékkal emelkedett. Itt megemlítette, hogy ehhez hozzájárult egyes alapanyagok árának emelkedése is. De ha ezt leszámítjuk, akkor is 16 százalékos az emelkedés. Érdekes része volt a beszámolónak az, amely a szövetkezetek tiszta nyereségének 153,3 százalékra való emelkedését kommentálta. A KISZÖV elnöke hangsúlyozta, hogy a nagymérvű emelkedés jórészt az 1957. évi konjunkturális lehetőségek eredménye. Egyes szövetkezetek csak a jól jövedelmező cikkféleségek termelését hajszolták. Megfeledkeztek a kisipari szövetkezetek eredeti célkitűzéséről. A lakosság által megrendelt javító és szolgáltató munka ezáltal háttérbe szorult. A KISZÖV elnöke hangsúlyozta: a kisipari szövetkezetek elsőrendű feladata a lakosság számára szükséges javító és szolgáltató munka elvégzése. Jelentős teret szentelt a beszámoló az ellenforradalom okozta helyzet ismertetésének, amely a kisipari szövetkezetekben is károsan éreztette hatását. Törvénysértő intézkedések sorozatát hozták. Ezáltal lehetőséget adtak a szövetkezeti vagyon széthurcolására. A monorl vasipari ktsz_ben például több mint százezer forint értékű felszerelési és anyagi kárt okoztak. Lazították a pénzügyi és a bérfegyelmet. Az ellenforradalom által okozott kár a megye kisipari szövetkezeteiben ösz- szesen 6 200 000 forintra tehető. A párt és a kormány határozott intézkedései, a konszolidáció és az OKISZ megerősödése vetett véget ennek a helyzetnek. A konszolidáció folytán a korábban eltávolított kommunistákat visszaállították eredeti jogaikba. A megyei KISZÖV is munkához látott. Ennek köszönhető, hogy kisipari szövetkezeteink elsők között kezdték meg a termelő munkát. Akadtak olyan szövetkezetek is, mint a budaörsi vegyes ktsz, a nagyká- tai és nagykőrösi cipész kisipari szövetkezet és még jó néhány szövetkezet, amelyek felsőbb utasítást nem várva munkához láttak. Az ezekben dolgozó szövetkezeti tagok helytállása jó példát és irányt mutatott valamennyi szövetkezeti tagunknak. A szövetke. zetek tagsága nagyrészt ennek köszönheti, hogy az elmúlt év eredményei nyomán nyereségrészesedés címén tagonként átlagban 1008 forintot oszthattak szét szövetkezeteink. A jó munka eredménye az is, hogy a megyei 99 szövetkezete közül mindössze kettő veszteséges, a tárnoki cipész és a tá- piógyörgyei vegyes ktsz. A hibákról szólva megemlítette a beszámoló: egyes szövetkezetek sorozatos árdrágításokat követtek el. Ez tűrhetetlen, mert amellett, hogy a törvényességet sérti, a népgazdaság egyensúlyát is veszélyezteti. Egyes helyeken helytelenül értelmezik a fokozottabb önállóságot. Többen önkényeskedéseket. visszaéléseket követtek el. Gyakori a szövetkezeti vagyon herdálása. Ilyen eset fordult elő a pilisi ruházati, az alagi bőripari és még jó néhány szövetkezetnél, amiért a KISZÖV-öt is felelősség terheli az ellenőrzések elmulasztása miatt. Boros Gyuláwé beszámolója végén részletesen ismertette szövetkezeteink további feladatait. Az elnöki beszámoló után a KSZKBI megyei alközpontjának vezetője ismertette az 1957. évben végzett biztosítási munkát, majd a KISZÖV ellenőrző bizottságának elnöke mondta el beszámolóját. Néhány hozzászólás után a küldöttgyűlés elnöke bezárta a tanácskozást. A küldöttértekezlet ma folytatja munkáját. JlíájfuJ 1-L kéjfitk A Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig Áll a bál A Városliget vén fáira már ráterítette sötét fátyolát a készülődő első májusi éjszaka. A tér azonban nappali fényben fürdik. A tribünön, ahol délelőtt még a meghívottak álltak, s gyönyörködtek aszínbányszor röppent el a kérdés itt, ezen a csillagfényes május éjszakán: Szeretsz? S ki tudja, hány csók csattant el a bál után, amelynek már csak a megértő csillagok voltak a szemtanúi? A legzordonabb statisztikus sem tudna számot adni erről, annyi szent. Ha másért nem, hát azért, mert őt is elhódította volna ennek a felejthetetlenül szép májusi éjszakának csodálatos varázsa. A ránkköszöntött igazi tavasz. A Taksonyi Állami Általános Iskola a népek barátsági hónapját a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig című nagysikerű előadással vezette be. A Duna mentén élő népek meséiből, táncaiból és dalaiból adott ízelítőt ezen az előadáson, amelynek megszervezése Baur Györgyné tanár érdeme. A színrehozás munkájából az iskola egész nevelőgárdája kivette részét. Az egyes számok között Pó- ricska Zoltánné, Tóth Réka és Domonkos Emília mondott összekötő szöveget. A műsor zenekari számait, az iskola úttörőzenekara adta elő, amely annakidején a járási versenyt is megnyerte. A táncszámok: keringők, polkák, lassú és gyors csárdások, a kalocsai pámás, a szerb logorác és a román népi táncok színes, eleven képet varázsoltak a közönség elé. Nagy sikere volt Farkas Zsuzsa és Szabó Márta produkciójának. Csajkovszkij: Csipkerózsika balettjének egy részletét adták elő. Az elevenen pergő jelenetek között a legsikerültebb a VIII. osztályosok Papriikacsípődés-e volt. a""" .......................................................................................""""............................imiimiiimimiMin....................mi...................................................... A legényke és a táncosok | •—* Bácsi, rnikor jönnek | már a táncosok? — húzogatja | egy pöttömnyi fiúcska a ka- ! bátom szárnyát a frissen' | ácsolt színpad szomszédságá- i ban. pompás felvonulásban, most | a Magyar Rádió és Televízió | tánczenekarának zenészei ül-1 nek, s hangszereikből frissen | árad a jókedv, fújják teli tü-1 dővel a talpalávalót. A téren ezrek és ezrek áll-! nak. Legszélről inkább az idő-1 sebbek. Ök csak nézelődnek,! s a szemükkel isszák fel mind-1 azt a vidámságot, amely akár| a megáradt folyó, hömpölyög | végig az emberek között. De | belül, a hatalmas kör közepén | áll a bál. A lábak, amelyek | délelőtt ott meneteltek a Dó-1 zsa György úton, most nekl-| szilajodva ropják a táncot. | önfeledten, boldogan szóra-1 kozik Budapest népe. Százak és százak táncolnak f itt, ebben a reflektorfényben | úszó hatalmas bálteremben. | Egy daliás katonatiszt népvi-| seletbe öltözött leányt forgat. | Az öreg munkásőr egy fiatal, 1 csinos arcú kiszista leánnyal | táncol. Sokan a párjukkal, de| talán még többen találnak itt | először egymásra. Ki tudná megszámlálni, i A feleségemre nézek, majd a legénykére, s akaratlanul is mosolyogni kell. — Aztán miért érdekel az téged? — szögezem neki a kérdést nagy kíváncsian. — Csak... — feleli, s megvonja a vállát, mint aki nem tartozik számadással. — No ió — gondolom —, ha te úgy, akkor én is így. — Már elmentek. — Az nem igaz! — tiltakozott nyomban. — A nővérem azt mondta, hogy mindjárt ők következnek. — Ahá! — villan agyamba a gondolat. — Már helyben vagyunk — s kérdem szép szóval: — Ö is ott lesz a táncosok között? — Majd meglátod, bácsiIJu- lika lesz a legszebb valameny- nyi között. — Jól van — simogatom meg szöszke fejét. — Akkor mindjárt itt lesznek. S valóban, a bemondó már a táncosokat konferálja. Még egy perc, s máris szól a zene, aztán a táncosok is kiperdülnek a színpad közepére. Libben a sok tarka szoknya, dobbannak a csizmába bújtatott lábak: kezdődik a játék. A kútnál, ahol egy nyalka legény udvarol kedvesének, míg csak egy zsémbes vénasszony el nem zavarja a lányt. De nyomban ő kerül bajba, mert szempillantás alatt körülveszi vagy féltucatnyi lány és legény, s úgy megtáncoltatják, hogy jottányi ereje sem marad. Üjra a legénykéhez hajolok, pedig nem könnyen válik meg tekintetem a színpadon látott kedves képtől. — Aztán melyik a nővérkéd? — kérdem sürgetően.- — Előbb vegyél a nyakadba, bácsi! Majd aztán megmutatom. A kérés nem könnyű, annyi szent. A legényke lehet már hat éves is, s mi több, jó húsz kiló, de lehet valamit is ma megtagadni? A nyakamba kapom, úgy sürgetem újra. — Most már megmutatod’ — Meg — felel nagy komolyan. — Az ott, abban a pirosbabos szoknyában! —; mutat kezével a táncoló lányok csoportja felé. Ettől ugyan nem lettem oko- | sabb. Valamennyi lányon pj-1 ros babosszoknya volt. T- Mind a hat? Végre szabatosabb választ! ád. — Az ott, a jobbszélső! —§ s ágaskodik, hogy még jobban 1 lásson — vesztemre, mert| megbillen, s ijedten a fejem-1 hez kap. Mire megnézném a! megjelölt jobbszélső lányt, 1 csak a legényke két csöppnyi I tenyerét látom a szemem 1 előtt. — Melyik hát? — Éppen itt táncol közé-P pen, legelöl. Valóban. De oly tüzesen fo-3 rog, hogy most sem látok | mást csak a libbenő szoknyát,! s az alóla kivillanó formás Iá-1 bakat. 1 — Ugye szép? — sürgeti most a kislegény. Behunyom a szemem> hi-| szén mellettem a feleségem 1 áll, s csak a kisfiú füléhez ha-| jolva suttogom a választ: if — Nagyon! Ünnep ide, ünnep oda, mi 1 mást is mondhatna egy öreg| nagylegény, aki amellett há-1 zas ember Is? (P p.) 1 Marosán elvtárs az egész délutánt együtt töltötte a budapesti dolgozókkal. Először a Vidám Parkba, majd a Népligetbe látogatott el. Képünkön: Marosán elvtárs a körhintán A Városligetben A kőbánya dolgozói a szobi felvonulók között Felvonulnak a szobi általános iskolások | Szórakozik Szob lakossága: az általános iskola leány tánccsoportja ropja a táncot
