Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-26 / 98. szám

4 rlap 1958. Április 26. szombat Aitomaia jegyszedő X leningrádi földalatti két állomásán a jegykezelőket automatikus forgókeresztek helyettesítik. A pénztárnál ugyanis nem jegyeket, hanem érméket árulnak. Az utas az érmét bedobja a mozgólépcső előtt felszerelt automata per­selyébe, amely megnyitja előt­te az utat. Az automaták mű­ködésének elve igen egyszerű: az érme leesésekor eltakar egy fénysugarat, amely a foto­cellára irányul. Ha a fényelem elsötétül, működésbe lép a forgókeresztet hajtó berende­zés és az utas a peronra jut. Egy óra alatt mintegy 3000 fembert „kezei” az automata jegyszedő. A Pest megyei Petőfi Színpad eddigi munkájáról \ Mindazok a jelenségek, ame­lyek 1955-től egyre inkább mu­tatkoztak kulturális életünk egész területén, megyénkben elsősorban műsorpolitikai össz­képben jelentkeztek. Az 1956— 57-es évadban az állami szín­házak Doktor úr, Szabin nők elrablása, Gyertyafénykeringő és hasonló produkciókkal jár­ták megyénk különböző közsé­geit és hatásukra öntevékeny csoportjaink is hasonlóan jobboldali, burzsoá, kispolgári szemléletet tükröző darabokat tűztek műsorukra, s olyan dara­bok is színpadot láttak — ha rövid ideig is —, mint a Tóth lány, Karikagyűrű, Ide gyere rózsám; Az összképet rontották az ak­kori rendelkezések alapján szinte szabadon garázdálkodó 1700-TOL NAPJAINKIG Kékesei Ilona tánctanárnő vezetésével próbál a váci KISZ lánc csoport ja. Április 26-án Alsógödön, május 3-án Ceglé­den, 10-én Dunakeszin és 18-án Egerben szerepelnek „1700-tól napjainkig9’ című táncműsorukkal. Vácott az együttesnek óriási sikere volt (Fényképezte: Kristóf Lászlóné) és műsorpolitikailag anarch! kus helyzetet teremtő maszek társulatok, akik a Hulló fa­levéltől — Janikáig a rosszízű népszínművek egész sorával látogatták a községeket. Az el­lenforradalmat követő konszo­lidációs folyamat az állami színházak műsorpolitikáján is javított — bár a kecskeméti Katona József Színház még ez évben is a Fekete Péter című, nagypolgári környezetben ját­szódó giccses jazzoperettel tá­jolt —, de az öntevékeny cso­portok nehezen tudták követni a helyes műsorpolitikát, mivel közönségüket rászoktatták az igénytelen, elvtelen, csak szó­rakoztatni akaró operettre és népszínművekre, amelyek kö­zött néha káros nézeteket kép­viselőkre is bukkanunk. Ezért tűzte célul a Pest me gyei Tanács művelődési osztá­lya 1957 októberében, hogy a megye közönségét irodalmi ér­tékű művekkel ismerteti majd meg. Ekkor született meg a Szállj te büszke ének című mű­sor, amelyet a megyei irodalmi színpad 20 alkalommal játszott el. Ezzel a műsorral a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom negyvenedik évfordulóját ünnepeltük meg. Ezt követte a megyei irodalmi színpad Sze­retlek kedvesem című produk­ciója, amelyet a világirodalom legszebb verseiből és azok meg­zenésített változataiból állítot­tuk össze. Ezeknek a műsorok­nak a látogatottsága igen cse­kély volt. Ez év februárjában indult meg az Országos Ka­maraszínház Pest megyei Pe­tőfi Színpada nevet viselő, va­lóban megyei színház, amely már határozottabb kultúrpoliti­kai célok megvalósítására tö­rekedett. Feladata elsősorban az volt, hogy azokat a községe­ket is megfelelő műsorral lássa el, amelyeket vagy a színpad túl kicsiny volta, vagy a néző­tér kis befogadóképessége miatt — amely egyszersmind kevés bevételi lehetőséget je­lent — az állami színházak, sőt még a Faluszínház sem lá­togatott meg. A színpad megfelelő műsor­politika kialakításával célul tűzte ki az öntevékeny csopor­tok munkájának segítését, íz­lésüknek javítását. Ezért két produkcióval indultunk el: az Eltörött a hegedűm című ma- gyamóta- és népdalesttel, amelyben a műsorszámok túl­nyomó része népdal volt, s az eddigi ilyen műsoroktól lénye­gesen eltért abban, hogy a da­lokat színpadi szcenirozásban mutatta be. A másik műsor a Móricz Zsigmond egyfelvoná­saibói összeállított Szerelem = volt. Ezzel a két műsorral sem ér-1 tűk el a kívánt eredményt,! sem erkölcsi, sem anyagi te-| ikintebben. Kiderült, hogy a | megye közönségét, amelynek | egyik rétege Budapestre jár| színházba, másik rétege pe-1 dig csak operettekre és nép-i színművekre kiváncsi, nem ér-1 dekli sem a magyamóta-est, | sem az egyfelvonásos műsor, | amelyet műfajilag az öntevé-1 kény csoportok lejárattak. A | Móricz Zsigmond-műsor össze-1 állításánál még azt a hibát :s| elkövettük, hogy — bár Mó-1 ricz Zsigmond legjobb egyfel-1 vonásos színpadi műveiből vá-1 lógattuk össze — akik ebből a | műsorból ismerték meg nagy, | népünket forrón szerető írón-1 kát, azok hamis képet alakít-1 haittak róla. Április hónapban 1 — előző produkcióink leállítása | után — az eddigi tapasztala-1 tok mérlegelésével két három-| felvonásos vígjátékkal léptünk | a községi színpadokra. Mind-1 kettő magyar szerző műve, 1 amelyek napjainkban játszód-1 nak: Bán Pál: Feleség kis hí-1 bával és Vereczkey Zoltán: | Férjek papucsban. A bennük \ felvetődő problémák mai éle-1 tünkhöz szervesen kapcsolód-1 nak, bár egyik sem veti fel és| oldja meg a kérdéseket, azok | mélyébe hatolni akarva. A darabok cselekménye azonban ma játszódik, jellemei hús-vér emberek, problémái mai kérdések. Mindkét elő­adást nagy sikerrel játsszuk a megyében, erkölcsileg és anya­gilag egyaránt, s úgy érezzük, hogy a választott út műsor­politikailag és kultúrpolitikai- lag egyaránt helyes. Követ­kező produkcióul egy újabb magyar darabot, a Huszárvá­gás című bohózatot választot­tuk, de — bár a darab igen jó és előadásáról nem te­szünk le — előbb Stehlik: Ket­ten a veremben című víg játé­kát tűzzük műsorra, amelyet már a cseh, német és román előadások után Magyarorszá­gon a győri és pécsi színház is bemutatott; Ez a darabválasztás világo­san mutatja, hogy a megyei műsorpolitika további javítása érdekében mi a következő ál­lomásunk; Helyzetünk nem könnyű, megfelelő színházi ap­parátus nélkül folytatunk szín­házszerű működést, a darab- választásoknál sokkal több a kötöttségünk, mint\ más szín­házaké, hiszen lehetőleg egy díszletben, kevés szereplővel — de nem nagyon kevés sze­replővel — közönségvonzó, kul­túrpolitikai szempontoknak megfelelő darabokat kell és akarunk játszani. Eddigi da­rabjainkat ezeknek a szem­- (y-Llnt, Színház, cJr&daL&m­ELŐZETES JELENTÉS A közeljövőben kerül bemutatásra A bigámista című új olasz játékfilm miimiHiiiiHmiiiimiiitiiimiiiiiimtimiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiimi Óh, ez nagyon megindító Somogyi Pál operett-paródiája r\ádióberkekben mostaná­ig ban sok szó esik Somo­gyi Pálról és az általa alkotott új rádióműfajról: az operettpa­ródiáról, amelynek most ké­szülnek a bemutatójára. Somogyi Pált a Ludas Matyi szerkesztőségében találjuk meg, éppen vicc-szerkesztés közben, Amikor megtudja, hagy róla és darabjának újsze­rűségéről kívánunk■ írni, kéz- zel-lázzal tiltakozik. — Mit lehet rólam írni? Pont olyan korban vagyok, amikor semmit. Harmincötéves korában az emberről nem le­het azt mondani, hogy új hu­morista tűnt fel a tréfacsinálás egén s nem lehet besütni róla, mint régi humoristáról sem. Ami pedig az áltálam alkotott zenés színdarab műfaji újsze­rűségét illeti, mint szerző ezt kétségbe vonom. Hiszen a pa­ródia rég ismert műfaj. De az alapötlet, amiből ezt az egy­órás vidám zenés művet írtam, az valóban új. Most már belemelegszik a dologba: — Arról van ugyanis szó, hogy a hasadó anyagok korsza­kában, amelyben most élünk, sokféle sugárzó anyag van. Ilyen például az operett is. Vannak emberek, akik sugá­rozzák magukból az operettet, s ez úgy terjed, mint a legtöbb veszedelmes sugárzó anyag. Akivel egy ilyen operettsugár­zó ember összetalálkozik, az ezt a betegséget, mint valami ragályt, elkapja. Operettemben Feleki Kamill egy ilyen ope­rettsugárzó embert alakit. A sugárzás mindenkire, akivel találkozik, másképpen hat. EU lenszert találnak fel. A kísér­letet egy házaspáron hajtják végre, akik mostanáig életele­müknek tartották az operettet^ Férj és feleség negyedórás tö­ményoperett beoltást kapnak, amibe bele van zsúfolva az operett minden agyalágyultsá- ga. A gyógyszer — használ. De a világért se higgye senki, hogy ezzel a zenés tréfával az operett feleslegességét akarom bizonyítani. Véleményem sze­rint az operettre éppen úgy szükség van, mint egy pohár jó borra, ami nemcsak jóleső, de hasznos is tud lenni. Aki azonban nagy mértékben fo­gyasztja, s nem tud meglenni nélküle, az alkoholista. Ope­rettviszonylatban — operett­alkoholista. Ebből pedig ki kell gyógyítani. Miután a gyógy. szert ebben az esetben Feleki, Rátonyi, Kabos, Keleti és még sok más kitűnő komikus szol­gáltatja, a gyógyulás biztosítva van.-i -r miiiuimiimiHiuiimiimuiiiiiimiiiiiiimiiiiiiuiiimiiiumiiiiiD Mit tervez a Szépirodalmi Könyvkiadó? j könnycseppek . Ai apró neszekkel ' hulltak az íróasztal üveglapjára. Gonoszul gömbbé görbítették magukat, majd ijed­ten elsimultak. Az óra tik-tak szava magához lámcolta a könnycseppek hullá­sának zaját, s halk neszek röpködtek de- nevérszámyakon a szoba zugaiban. A székre omlott asszony haján meg­csillant a lámpáfény, s az arcon legördülő cseppekben szipor­kázva robbanták fel a sugarak. A kopott bútorok között a jaj ült, s benn a szívben, a ke­serűség kiabált. Or­dasként üvöltött az idegek megbolydult világa, s a fáradt ke­ze^ feszülő érékkel markolták a semmit. Ott ült már órája moccanatlanul, csak a fülében doboló vér fájdalmas zúgását hallgatva. A bekeretezett kép moccant a falon. Az aranykeret reccsent egyet, s nyöszörgő sóhajjal engedte, hogy a karton kibukjék a három éve tartó öle­lésből. A kartonra ragasztott fénykép bá- ,mult a semmibe to­vább. \ A férfiarc vonásai Árva asszony éjszakája gúnyos mosolyra hú­zódtak, s hirtelen megnyílt a szorosra zárt ajak: harsány hahota zengett át a szobán, s a könnyek nesze rémülten csa­pódott az asztal sö­tétje alá. A hahotára az asz- . szony felkapta a fe­jét. Riadtan suttogta a fogait villogtatva kacagó kép felé: — Ne bánts! Ne... ne. .. S az újabb kacajra rémülten rándult meg a válla. i kép vigyorgott Ai. tovább. Az agyá­ba hasított a kín. Jaj... jaj — sza­kadt fel belőle a si­koly, s mozdulni akart a székről, hogy ne lássa a képet, ne érezze magán a férfi győzelmes, gúnyos te­kintetét. — Itt hagyott — sut­togta maga elé, s el- maszatolta arcán a könnyet. Itt hagyott — tört fel belőle most már hangosan, s hirtelen a kép torkára forrt a kacagás — három év. Három év után. — Haha ... egye­dül vagy,., egye­dül , A képhez ugrott, le­rántotta a falról, s a kartont a keretből ki­tép ve, elhajította. A lehulló papír után né­zett. Az összemarkolt karton kirúgta ma­gát. A férfiarc ismét a szeme közé neve­tett. A papírra vetette magát, s szinte öntu­datlanul, a gátlásta­lanság minden lehet­őével szakította fosz­lányokká a papírt. Morzsákra, olyan ap­róra, hogy a darab­kák már kihulltak ujjai közül. S ami­kor felocsúdva meg­látta a rongyszőnyeg­re hullt darabokat, bólintott. Elvégeztetett. Felállt. Tétova lép­tekkel indult vissza a székhez, a karfa után kapott. Sötét lett. Még fájt valami, hol, már nem tudta. Hol vagyok? Csend. — Hol vagyok? Csend. Felugrott. — Jaj — szakadt fel belőle a sóhaj, s végigsimította homlo­kát. Pár pillanatot még várt, s amikor a vér ismét rendesen | i Szépirodalmi Könyvkiadó 1 -rí számos érdekes újdonság­gal lép a közeljövőben az ol­vasóközönség elé. A szép ver­sek kedvelői számos kötet kö­zött válogathatnak. Kassák La­jos Költemények, rajzok című kötete a költő legújabb korsza­kának verseit tartalmazza, s mintegy összefoglalja és bete­tézi a 70 éves költő egész ed­digi életművét. A költő 32 jel­legzetes tollrajza kíséri a ver­seket. Kálnoky László Szeszé­lyes szüret című kötete tíz év munkájának termését gyűjti össze. Zsigmond Ede a két vi­lágháború közötti költők leg­fiatalabb nemzedékéhez tarto­zott, s 1944-ben — mint annyi más sorstársa — a fasiszta pusztítás áldozatává vált. El­szántan és szelíden című vers­kötetének megjelentetésével irodalmi életünk egy régi adós­ságát törleszti most a Szépiro­dalmi Kiadó. Ugyancsak a közeljövőben jelennek meg Szabó Lőrincnek Örök bará­taink címmel kétkötetes kiváló versfordításai, valamint Várnai Zseni: így égtem, énekeltem című verseskötete. A regények kedvelői sem pa­naszkodhatnak majd. Palotai Boris: Keserű mandula című re­gényében egy magáramaradt fiatalasszony sorsát ábrázolja az írónő, akinek férjét az 50-es évek elején ártatlanul letartóz­tatták Juhász Gyula Örökség című prózai írásainak gyűjte­ménye is bizonyára nagy kere­settségnek örvend majd az ol­vasók között. Ugyancsak rövi­desen megjelenik Szabó Pál: futott testében, a sze- \ meteslap&tért ment. \ Felseperte a papim- j kát, s a húnyó para- \ zsákra öntötte a per- \ cegö, hűlő kályha \ gyomrába. Ijedten, kapkodó j mozdulatokkal do- \ balta le magáról a \ ruhát, s csak úgy \ meztelenül bújt a ta- j karó alá. A villanyt égve \ hagyta. Szeme a letépett ] kép helyén tétová- i zott. A fal világosabb i maradt. Szinte fény- \ lett ott, érintetlenül \ mutatta mintáit, mint \ a most szakadt seb. \ A 'kapcsolóhoz ug-i rótt. S vissza az ágy- \ ba. Le akarta hányni \ a szemét, de nem sí- i került. Ott függött az \ a falon, s a kép he- j lye most is világított, \ sütött a szemébe,j úgy, hogy a könny is- i mét kibuggyant a pil- \ Iák alól. Elhagyott... el- _ hagyott... — suttog-1 ta maga elé, s szívé- \ ben valami hideg i ömlött szét. A vihar: parazsa sisteregve | hült ki a hideg lehe-1 lététől- s eltűnt a\ fény is a falról. Az | asszony elaludt. Bol-\ dogságot, társat ál- \ modni magának... f Mészáros Ottó pontoknak a jegyében válasz-; tottuk ki és igyekeztünk mi-1 nél jobb előadásban a közön-: ség elé vinni. A darabválasztásainkat érintő kritikát magunkévá tesszük, hiszen a legújabb darabunk kiválasztását éppen a bírá­lat figyelembevételével tettük meg. Meggyőződésünk azon­ban, hogy a magyar dráma ügyét csak akkor visszük előre, ha mai szerzők tárgyukat a mai életből merítő drámáit visszük színpadra még akkor is, ha műveik még helyenként kisebb hibáktól terhesek. Csak a gyakorlati munka, a drámá­nak a színészekkel és a kö­zönséggel való találkozása se­gítheti az írókat abban, hogy minél jobb műveket alkothas­sanak a mának a máról. Szín­padunk célkitűzései között ez is szerepel és kultúrpolitikai munkáját továbbra is ezek ér­telmében kívánja végezni. A Pest megyei Petőfi Színpad vezetősége Tizennyolcezer könyvtár A közelmúltban az egész országban számba vették a ; könyvtárakat. Magyarországon ; jelenleg összesen 18 000 könyv- : tár működik, ebből 6000 az | iskolai és 4000 a közművelő- idési. A közművelődési könyv- ; tárakban egy év alatt 750 000 I olvasó 16 millió könyvet köl- ! csönzött. \ Magyarországon az első | számbavételnél 1885-ben mind- =össze 1089 magán és állami l könyvtár működött. Nyugtalan élet című önéletraj­zának negyedik kötete, amely a 20-as évek közepétől 1941-ig foglalja össze az író életének eseményeit. A Planétás ember és a többiek című kötet Goda Gábor négy regényét tartal­mazza majd. E négy regény kö­zül három most jelenik meg első ízben nyomtatásban. Gá­bor Andor Pesti sirámok című kötete a kiváló író és publicista 1919 előtti tárcáinak legjavát tartalmazza. Az Olcsó Könyvtár kedvelői is számos kötet között válogat­hatnak majd. Így a közeljövő­ben jelenik meg Ivan Olbracht: Régi szép idők, Gárdonyi Géza: Szúnyoghy miatyánkja, Dosz­tojevszkij: Bűn és bünhödéSi Sándor Kálmán: Szégyenfa, Jókai Mór: Fekete gyémántok és Török Gyula: Ikrek című könyve. (p. p.) diiiiiimiiiiiiiiimimiiHT A PANNÓNIA FILMSTÚ­DIÓBAN négy új, a közeljövő­ben bemutatásra kerülő film feliratozási munkálatai kezdőd­tek. A Több mint gyanú című csehszlovák film érdekés bűn­ügyi történet. A Polónia ex­pressz című német film meséje eg-i titokzatos fegyverszállít- mánv körül bonyolódik. Kup­rin elbeszélése nyomán készült a Párbaj című szovjet filmt Arthur Miller drámájának filmváltozata pedig a Salemi boszorkányok. MARTINE CAROL új filmje a Csendes utas. A filmet rész­ben Tahiti-szigetén forgatták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom