Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-17 / 90. szám

2 "\'K Map 1958. ÁPRILIS 17. CSÜTÖRTÖK i\ft*ffkvadődöti a% őrsaággtjülés ülésszaka ' (Folytatás az 1. oldalról.) A gyűlések hangulatá­ban, a dolgozók megnyi­latkozásaiban tapasztal­hattuk a munkásosztály hivatásérzetének, öntuda­tának, felelősségének erő­södését. Kifejezésre ju­tott, hogy a magyar nép — az ellenforradalom lec­kéiből tanulva — tudja, hogy a néphatalmat, a dolgozó nép kivívott jo­gait, a szocializmus épí­tésének elért eredményeit éberen és a nép egész ha­talmával kell őrizni min­den belső és külső ellen­séggel szemben. «— Hálatelt szívvel mondtuk tneg szovjet vendégeinknek, hogy a magyar nép kétszere­sen köszöni szabadságát a Szovjetunió hősies erejének. A Szovjetuniónak a fasiszta seregek felett aratott diadalá­val nyílt meg Magyarországon a népi hatalom megteremtésé­inek; lehetősége felé vezető út. Az ellenforradalom ellen nyújtott segítséggel pedig a magyar nép hatalmát men­tette meg a Szovjetunió áldo­zatvállalása, s megszabadítot­ta Közép-Európát attól a ve­szélytől, hogy egy új világhá­ború tűzfészkévé váljék. A Szovjetunió párt- és kor­mányküldöttségének magyar- országi látogatása az egész szocialista tábor nevében fi­gyelmeztette a nemzetközi re­akciót és az agresszív körö­ket, hogy minden kísérletük, amely a kelet-európai népi demokráciák életének meg­zavarására akarna tömi, az egész szocialista tábor közös erejébe ütközik, s a leghatá­rozottabb visszautasításra ta­lál; — Rendkívül értékes és fon­tos számunkra az az értékelés, amelyet Hruscsov elvtárs, a delegáció vezetője visszaérke­zésük után adott arról, amit látott és hallott országunkban. Beszédében ismertette a kül­döttség tapasztalatait, s töb­bek, között kijelentette: „A magyarok ma megbíz­ható barátaink és testvé­reink. Mindent meg kell tennünk, hogy tovább erő­sítsük a barátságot és az együttműködést a szovjet és a magyar nép között, mert ez az érdeke mind­két országnak, s az egész szocialista tábornak, az egész világ forradalmi munkásosztályának javá­ra válik.” Természetesen — mondotta a továbbiakban Hruscsov elv- társ — a népi Magyarország­nak segítségre van szüksége. S valóban szükséges is, hogy a Szovjetunió továbbra is se­gítse nemcsak Magyarorszá­got, hanem minden testvéri szocialista országot, hogy a mi táborunk mindig erős legyen, s fejlett iparra, szilárd nép­gazdaságra támaszkodjék. Ak­kor a mi közös ügyünk még szilárdabbá válik!” ‘— Ezután Hruscsov elvtars így folytatta beszédét: *,A magyar elvtársak már igen határozottan elindultak a párt és az ország korábbi ve­zetői által elkövetett hibák és torzítások kijavításának út­ján. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány ve­zetői állhatatos forradalmá­rok, kommunisták, akik hűek a munkásosztály és a szocia­lizmus ügyéhez és készek minden erejükkel népüket szolgálni. Igaz barátaink ők ■— folytatta Hruscsov _ elvtárs , akik a nemzetköziség mar­xista-leninista elvei alapján szilárdan harcolnak az impe­rializmus ellen, s az árulás el­len. Nem kenik el az osztály­harc kérdéseit. Nem alánod­nak meg azok előtt, akik meg­kísérelték összeveszíteni a magyar és a szovjet népet. Ezeket az ‘Ívtársakat a for­radalmi eszmék és a marxis­ta—leninista tanok vezérlik, s jól tudják, hogy aki forradal­már akar lenni, annak min­dent meg kell tenni a mun­kásosztály, a dolgozó nép és a kommunizmus győzelméért, annak soha, semmikor nem szabad az imperialistákhoz igazodnia. Senki sem ülhet egyszerre két széken, s ha va­laki ezt megpróbálja, két szék között a földre esik.” — Két nappal a látogatás kezdete előtt hozta meg a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetségének Legfelsőbb Tanácsa azt a döntést, amely- lyel példát mutatott az atom- és hidrogénfegyverekkel ren­delkező két nyugati nagyhata­lomnak és egyoldalúan meg­szüntette az atom- és hidro­génfegyverekkel folytatott kí­sérleteket. A szovjet delegá­ció, mindenekelőtt Hruscsov elvtárs megnyilatkozásai, a magyarországi látogatás során jelentős magyarázatokkal kí­sérték ezt az elhatározást, s erőteljes felhívást jelentettek a nyugati hatalmak számára. As egész világsajtó mint „Hruscsov budapesti be­szédéről“ emlékezett meg, amikor hírül adta Hrus­csov elvtársnak azt a be­jelentését, hogy a Szovjet­unió kész a megegyezésre az ellenőrzés kérdésében is. — A magyar nép úgy érté­kelte a Legfelsőbb Tanács hatá­rozatát, mint az erőpolitika hívei felett aratott nagy er­kölcsi és politikai győzelmet A szovjet vezetők ezzel kap­csolatos magyarországi meg­nyilatkozásai, elsősorban Hruscsov elvtársnak az a bu­dapesti bejelentése, hogy a Szovjetunió kész -a megegye­zésre az ellenőrzés kérdésé­ben a 'magyar nép történeté­nek szerves részévé is tették a Szovjetuniónak ezt a törté­nelmi jelentőségű elhatározá­sát. A Szovjetunió döntése je­lentőségének legjellegzetesebb vonásai akkor válnak igazán szembetűnővé, hogy ha az előzményekre is gondolunk. Az Egyesült Nemzetek köz­gyűlésének legutóbbi, XII. ülésszakán az Egyesült Álla­mok delegációja — miközben azt hitte, hogy győzelmet arat a Szovjetunió felett — holt­pontra jutatta a lefegyverzési tárgyalásokat és ezzel zsák­utcába juttatta saját magát is. Az Egyesült Államok kül­politikájának ez a manővere teljesen megbénította az Egye­sült Nemzetek Szervezetét a leszerelésre irányuló tárgyalá­sok kérdésében. Az Egyesült Államok külpolitikáját ebből a zsákutcából és az Egyesült Nemzetek Szervezetét ebből a lehetetlen helyzetből csak a Szovjetunió javaslatai tud­ják kisegíteni. A Szovjetunió által java­solt kormányfői értekez­let az egyetlen hely, ahol a leszerelés kérdéseiről újra tárgyalni lehet. Az atom- és hidrogénfegyve­rekkel folytatott kísérletek egyoldalú felfüggesztésével a Szovjetunió ország-világ előtt bebizonyította, hogy a fegy­verkezés megszüntetéséről nemcsak tárgyalni akar, ha­nem a népek békéjének meg­felelő megegyezést akar el­érni. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának ez a döntése súlyos csapás a háborús politika hí­veire, irányítóira és spekulán­saira egyaránt, de hatalmas erejű biztatás és buzdítás mindazoknak, akik a szocialis­ta táborral együtt a fegyver­kezési verseny megszünteté­séért, az atomháború veszé­lyének elhárításáért, a nem­zetközi feszültség enyhítésé­ért, a különböző rendszerek­ben élő népek békés egymás mellett éléséért küzdenek. A Szovjetunió új lehetőséget te­remtett a leszerelés ügyének a holtpontról való elmozdítá­sára, s új erkölcsi és politikai fegyvereket adott a békéért harcolók kezébe: a kísérletek felfüggesztésével példát mu­tatott az atom- és hidrogén­fegyverekkel rendelkező má­sik két nagyhatalomnak. Nem kétséges, máris számos jel mu­tatja, hogy nemzetközi ará­nyokban új lendületet kap­nak a különböző tömegmoz­galmak. amelyek az emberi­ség feje felől el akarják hárí­tani az atomháború veszélyét. Mint ismeretes, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa üzenet­tel fordult az Amerikai Egye­sült Államok kongresszusához és Nagy-Britannia parlament­iéhez is. kérve a békéért nagy felelősséget hordozó két nyu­gati ország törvényhozó tes­tületéit, hogy hozzanak ha­sonló döntést a magfegyverek' kel való kísérletek megszün­tetésére. Világos, hogy meg­számlálhatatlan milliók fi­gyelik a föld egész kereksé­gén, hogy mi lesz az amerikai és a brit válasz. A világ különböző tájain, az állami és a társadalmi élet területein egyaránt szaporod­nak azok a megnyilatkozások, amelyek sürgetik a nagyhatal­mak kormányfőinek találko­zóját és támadják a megegye­zés akadályozására irányuló manővereket. Most legutóbb Prágában, Csehszlovákia, Len­gyelország és a Német De­mokratikus Köztársaság kor­mányának képviselői tanács­koztak egymással a Nyugatról fenyegető Háborús veszélyről és e veszély elhárításának módjáról. Mi helyesléssel köszöntjük a német militarizmus által legközvetlenebbül fenye­getett országok összefogá­sát, s az atommentes öve­zet létesítésére vonatkozó tervet. Ugyanígy örömmel köszöntjük a legkülönbö­zőbb társadalmi akciókat, amelyek az atomháború veszélyének elhárítására irányulnak; többek között például a 44 nemzet több mint kilencezer szaktudósának beadványát az Egyesült Nemzetek Szerveze­téhez az atom- és hidrogén- fegyverekkel folytatott kísér­letek felfüggesztéséért. Sokat várhatnak a világ békeszerető népei attól a nemzetközi kongresszustól, amely a Béke Világtanács hívására ez év júliusában Stockholmban ül össze, s megtárgyalja, hogyan háríthatok el a leszerelésre vonatkozó megegyezés útjában álló akadályok. — Amint kiderült, hogy az amerikai militarista körök holtpontra juttatták a lesze­relésre irányuló tárgyalásokat az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének keretében, az is nyil­vánvaló lett, hegy a leszere­lés ügye csak kormányfői ta- j nácskozás eredményeként mozdulhat el a holtpontról. ! Ezért enyhült a békés z§rgtó J emberek aggodalma annak j eredményeképpen, hogy a ! Szovjetunió közvetlenül az j Egyesült Nemzetek közgyűlé­se után nyilvánosságra hozta a kormányfői értekezlet. egy- j behívására vonatkozó javas- ; látót. A népek közvéleménye egyszer már tanúja volt an­nak, hogy a kormányfői ér­tekezlet feszült nemzetközi helyzetben, holtpontra jutott ügyekben meghozta az enyhü­lést és az új kezdeményezé­sek lehetőségét. A Szovjetunió javaslata és a békeszerető né­piek hatalmas közvéleménye 1955-ben létrehozta a négy nagyhatalom kormányfőinek j konferenciáját. A konferencia j eredményeként oldódtak meg j részben közvetlenül, részben | közvetve konkrét kérdések és I viszonylagosan enyhült a nem- j zetközi feszültség. A csúcstalálkozóért folyó küzdelem eredménye most új enyhülést ígér, de az agresszív körök fondorla­tos erőfeszítésekkel küz­denek ellene. s— A csúcstalálkozó meg­akadályozására, vagy — lét­rejötte esetén — sikertelenné tételére irányuló imperialista törekvések két úton is igye­keznek céljukat elérni. Rész­ben olyan problémák napi­rendre tűzését követetik,' amelyekről eleve tudják, hogy vagy megoldhatatlanok a jelenlegi helyzetben, vagy el sem fogadhatók tárgyalásra, részben pedig olyan eljárá­sokat ajánlanak a tárgyalá­sok előkészítésére, amelyek révén biztosítani lehet a kité­rést a csúcstalálkozó elől, vagy legalább is annak elodázását. «— Az imperialista államok meg akarják akadályozni, hogy a leszerelés legyen a csúcstalálkozó első napirendi pontja, mert ennél a kérdés­nél van lehetőség megegye­zésre. illetve mert ennél a kér­désnél könnyen ki lehet mu­tatni melyik tárgyaló fél ra­gaszkodik a fegyverkezési ver­seny fenntartásához. A lesze­relés kérdése előtt az imperia­listák olyan témákat szeretné­nek felvetni, mint például a német egység megteremtése, vagy a kelet-európai országok társadalmi rendszere. Mind a kettő olyan kérdés, amelynek tárgyalására sem- 1-miféle nemzetközi konferen­cia, vagy nemzetközi testület nem illetékes. Nem is azért hozzák fel az ilyen körök a német egység kérdését, mint­ha tényleg szívesen látnának egy békés és demokratikus, egységes Németországot, ha­nem csak azért, hogy a csúcs- találkozó létrejöttét megaka­dályozzák, vagy a tanácskozást meddővé tegyék. Ugyanezzel a szándékkal emlegetik, hogy a kelet-európai népi demokrá­ciák rendszeréről is szeretné­nek tárgyalni. Ügy tesznek, mintha erre a kívánkozásuk- ra a magyarországi ellenfor­radalom jogosítaná fel őket. Arról nem beszélnek, hogy a kelet-európai országokban a magyarországi ellenforradalom előtt is, már a népi hatalom kialakulásának első pillanatá­tól kezdve szakadatlanul a népi hatalom megdöntésére törekedtek. Sokféle kísérlete­zésük kudarca sem józanítot- ta ki őket. Képmutatásuk és erkölcstelenségük annál szem- beötlőbb, mert valóban jól tudják, hogy az itteni rend­szerek megváltoztatására nincs erejük. Előttük is vilá­gos, hogy erről nem tárgyal­hatnak, mégis képmutató mó­don emlegetik, hogy bátorít­sák a belső felforgató eleme­ket, hogy ügynököket küld- hessenek a népi demokráciák­ba és akadályozzák és nehe­zítsék a csúcstalálkozóra vo­natkozó tárgyalásokat. — A másik módszer a talál­kozó meghiúsítására olyan előkészületek ajánlása, ame­lyek kátyúba juttathatják a találkozó tervét. Világos, hogy minden olyan javaslat, amely előkészületi tanácskozásokra — akár külügyminiszteri, akár követi értekezletre — akarja bízni á csúcsértekezletre tar­tozó kérdések eldöntését, nem I siettetni, hanem gátolni akar- ! ja a kormányfői értekezlet ! létrejöttét. Minden valószínűség sze­rint bízvást mondhatjuk, hogy az értekezlet a sok akadály ellenére is létre­jön. Az agresszív körök minél több akadályt, gördítenek ,az érte­kezlet útjába, minél tovább odázzák a találkozó létrejöt­tét, annál nehezebb helyzetbe hozzák magukat. A békeszere- tő emberek száz meg százmil­lióinak közvéleménye előtt akkor szenvednék a legna­gyobb erkölcsi és politikai ve­reséget, ha fondorlataikkal si­kerülne a tárgyalások létre­jöttét megakadályozniok. El­kerülhetetlenül és mindem képpen a béke erőinek tömö­rülése és aktivizálása felé ha­ladunk. ' — A forradalmi munkás- parakzt kormányt a béke erői előretörésének mos­tani időszakában a szocia­lista népek testvéri szö­vetségének ápolása és a különböző rendszerben élő népek békés együtté­lése elvének érvényesítése vezeti. — A béke erőinek további sikereit Ígérő nemzetközi helyzetben, alig másfél évvel az ellenforradalom után, olyan költségvetést hozunk az országgyűlés elé, amely­ben már a saját erőforrá­saink alapján tükröződik élet- színvonalunk megszilárdítása a jelenben, sőt fokozatos eme­lése a jövőben. Kemény küzdelmek van­nak mögöttünk, sok bonyo­lult problémát kell megolda­nunk. A szocialista országok külpolitikájának sikerei nem­zetközi síkon a béke megőrzé­sében, belpolitikai életünk­ben pedig a marxizmus—le- ninizmus tanításai alapján működő Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány sok jó eredménye — életviszo­nyaink eddigi javításában, a további felemelkedés előfel­tételeinek megteremtésében — optimizmusra jogosít a jövőt illetően és serény munkára sarkall bennünket. Okkal mondhatom, hogy a forradal­mi munkás-paraszt kormány teljes erejével azon munkál­kodik, hogy a magyar nép boldog' életének építésével já­ruljon hozzá a szocialista né­pek egységének és erejének növeléséhez, a népek békéjé­nek megőrzéséhez és bizton­ságának megteremtéséhez, a világbéke győzelméhez. (Hosz- szantartó taps.) Ezután megkezdődött a vita mai nap Április 17, csütörtök, Ru­dolf napja, A Nap kél 4.52 órakor, nyugszik 18.36 órakor. A Hold kél 4.01 órakor, nyugszik 17.08 órakor. Várható időjárás csütörtö­kön estig: Változó felhőzet. Több helyén eső, záporeső, zivatar. Mérsékelt déli-dél­nyugati szél. A nappali fel- melegedés északkeleten foko­zódik, máshol alig változik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön 14—17 fok között. — A CEGLÉDI ZENEI NA­POK keretében ma este fél nyolckor Az operairodalom gyöngyszemei című műsor kerül sorra. Fellépnek: Sző- nyi Olga, Szabó Miklós, Ben- de Zsolt és Erdész Zsuzsa, valamint a budapesti hely­őrségi központi szimfonikus zenekar. — ELINDULT újabb közép­keleti útjára a Tisza tenger­járó hajó. Előreláthatólag hat-hét hetet tölt távol. — 1950 ÖTA több mint negyvenezer mesterséges kis- borjú látott napvilágot So­mogybán. — SZOMBATON DÉLBEN nyílik a Műcsarnokban Eövi illés Aladár festőművész gyűjteményes kiállítása. ■— AZ MSZMP péceli szer­vezete és a községi tanács végrehajtó bizottsága április 22-én délután kereskedelmi ankélot rendez. — ÜJ CIKKEK GYÁRTÁ­SÁT kezdik meg a Zalaeger­szegi Ruhagyárban. A többi között csaknem 8000 férfi ku­likabátot, továbbá rövid, egy­soros átmeneti kabátokat, ja­pán gyermekkabátokat, s új fazonú csizmanadrágokal készítenek. — NÉGY HÓNAPON ke­resztül folyt rendszeresen Tápiószentmárton községben a mezőgazdasági ismeretek előadássorozata. Huszonöt hallgató kilencvenegy órában hallgatta végig az ezüstkalá- szosgazda-tanfolyam anya­gát, — a ceglédi járás­ban nagy népszerűségnek örvend az állatbiztosítás. A termelőszövetkezeteken kivüt igen sok egyéni gazda is biz­tosította állatállományát. — A HAZAFIAS NÉP­FRONT megyei szervezeté­nek emlék-bizottsága pénte­ken délután 2 órakor tartja ülését a megyei tanács épü­letében. — HÜSZ HOLD GYÜ­MÖLCSÖST telepít a tápió- sápi Rákóczi Tszcs tagsága, Ezzel együtt 60 holdra nö­vekszik a tszcs közös gyü­mölcsösének területe. A Nagyvásárteiepre szerdán reggel 18 vagon és kilenc teher­gépkocsi élelmiszer érkezett, éh­ből öt vagon burgonya, nyolc vagon zöldáru és négy vagon to­jás. A Duna menti községekből vasúton és hajóval 240 kosár tisztított paraj érkezett. Az apró levelű parajt és sóskát kilónként 3,80—4,40, a vastaglevelű kertész­árut 4—4,60 forintért árusították. A gödöllői járásból az ősterme­lők sok Gülbaba és rózsaburgo- nyáfc hoztak a piacokra, kilón­ként 1,80—2 forintért adták. Több konzerv szaküzletben megkezd­ték a szárított leveszöldség áru­sítását. A többféle zöldségből álló keveréket csomagonként 2,20 forintért hozták forgalomba; Egy zacskó tartalma négy adag zöldség vagy húsleveshez elegen­dő. A földművesszövetkezeti húsboltokban a füstölt csontos sertésfejet kilónként 18 forintért adták. A Csemegekereskedelmi Vállalat boltjaiban a piros hóna­posretket csomagonként 1,80— 2.40, a salátát fejenként 2,80—S forintért árusították. Megbukott a francia kormány A francia nemzetgyűlés keddre virradó éjjel 321:255 arányban leszavazta a Gail- lard-kormányt. A rendkívüli ülésre összehí­vott nemzetgyűlés valójában a kormánynak afelett az el­határozása felett mondott íté­letet, hogy a jószolgálati tár­gyalások eddigi eredményei alapján újra felveszi a közvet­len diplomáciai tárgyaláso­kat Tunéziával. fenntartva magának a jogot arra, hogy az algériai határ ellenőrzésé­nek ügyében nemzetközi fó­rumokhoz forduljon. A jobboldal, a függetlenek és a köztársasági szocialisták a tuniszi repülőterek feladá­sát és az algériai határ kétol­dalú nemzetközi ellenőrzése gondolatának elejtését lát­ták a kormány döntésében, s végülis a köztársasági szocia­listák és a függetlenek túl­nyomó többségének szavaza­tai buktatták meg Gaillard-t és kabinetjét. A szavazás tulajdonképpen arról folyt, hogy a válaszadást a bejegyzett interpellációkra elhalassza-e a kormány va»y sem. A kormány nem vetette fel a bizalmi kérdést, mert sür­getni akarta a nemzetgyűlés állásfoglalását. Bizalmi sza­vazást ugyanis csupán leg­alább 24 óra elmúltával tart­hattak volna. Gaillard már a vitában kijelentette, hogy kor­mányának sorsát a bizalmi kérdés felvetése nélkül is a szavazás kimeneteléhez köti, Ennek megfelelően az éjsza­kai órákban benyújtotta s maga és kormánya lemondá­sát René Coty köztársasági el­nökhöz, alá azt el is fogadta. Francia politikai körökben amint erre a Combat rámu­tat — kiemelik, hogy a nem­zetgyűlés szavazásának ered­ménye végetvet az amgol—< amerikai „jószolgálatoknak” Hiába érkezett Párizsba Ro­bert Murphy amerikai külügyi államtitkár és Beeley, az angol jószolgálati küldött a nemzet- gyűlés összeülésének időpont- jában, már nem áll velük szemben tárgyalóképes fél, nincs francia kormány. Az új miniszterelnök sze­mélyét illetően már megin­dultak a találgatások. A népfront kialakulása a francia nemzetgyűlésben ma még távolinak látszik. A szo­cialisták pillanatnyilag a kommunista párt ismételt felhívása ellenére sem vá­lasztják még a népfront útját. a kormány elnökének beszá­molója felett. Szádeczky-Kardoss Elemér, az első hozzászóló a Szovjet­unió nagy jelentőségű béke­kezdeményezéseivel foglalko­zott, majd az országgyűlés külügyi bizottságának leg­utóbbi határozata alapján — válaszként a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetsé­ge Legfelsőbb Tanácsának üzenetére — határozatot ter­jesztett az országgyűlés elé és kérte annak elfogadását. Vető Lajos képviselő, mint evangélikus egyházi vezető a kormány elnökének beszámo­lójához kapcsolódva a ma­gyarországi egyházak béke­munkájával foglalkozott. A következő felszólaló dr. Molnár Erik volt. Ezután az országgyűlés egy­hangúlag tudomásul vette a Minisztertanács elnökének be­számolóját és határozattá emelte a külügyi bizottság határozati javaslatát, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak felhívásával kapcsolat­ban. Rónai Sándor javaslatára az országgyűlés legközelebbi ülé­sét ma délelőtt 10 órai kez­dettel tartja, s annak napi­rendjén az 1958. évi költ­ségvetés és költségvetési tör­vényjavaslat szerepel. Rónai Sándor ezután bezár­ta az ülést. ♦

Next

/
Oldalképek
Tartalom