Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-16 / 89. szám

1958. ÁPRILIS 16. SZERDA rrrt »/£(, yCirlap Népi ellenőrzési bizottság választása Aszódon Az aszódi járásban is meg­tartották a tanácsülést, mely­nek napirendjén szerepelt többek között a járási népi ellenőrzési bizottság választá­sa. A választás után a bizott­ság letette az esküt, majd megtárgyalta a legelső és legsürgősebb feladatokat. Ügy érezzük, jól választott az Aszódi Járási Tanács, ami­kor Boda Mihály túrái la­kost a bizottság elnöké­nek, Lenczinger Ferenc bagi lakost helyettes elnöknek vá­lasztotta meg. A tagok só- fába Nagy János aszódi la­kos, Szomszéd Andrásné aszó­di lakos, Rajjal György hé- vízgyörki lakos, Fekete János kartali lakos és Fecsó Géza aszódi lakost választotta meg. A bizottság tagjai kivétel nélkül örömmel és lelkesedés­sel vállalták a feladatok el­végzését, mert az aszódi járás területén is meg kell szün­tetni azokat a tűrhetetlen ál­lapotokat, amit egyes boltve­zetők és üzemvezetők a tár­sadalmi tulajdon elherdálása terén eltűrnek. Az ország egész területén az Agrártudományi Egyetem irányítja a gödöllői ikersoros kukoricaíermesztési kísérleteket Nekik kézzelfoghatóbb? As áj eljárás előzetes számítások szerint holdanként ezer-ezer (ötszáz forinttal növeli a jövetlel mezőséget Az Agrártudományi Egye­tem földművelés- és növény­termesztési tanszéke megkezd­te az idei ikersoros kukorica­termesztési kísérletek szer­vezését. A tanszék évek óta dolgozik az úgyneve­zett gödöllői ikersoros nö­vénytermesztési rendszer ki­alakításán. A munka lényege: megtalálni a munkaigényes ka­pásnövényeknek azt a termesz­tési módszerét, amely mellett a munkákat a tenyészidő mi­nél nagyobb részében géppel lehet végezni. A kísérleteket — az idén el­ső ízben — az egész ország te­rületén közvetlenül az egye­lem irányítja. Az ország különböző táj­egységein 15 állami gazda­ságban és termelőszövet­kezetben jelölnek ki 2—5 holdas kísérleti parcellá­kat. TESSÉK VÁLASZTANI A váci Pucher JwUka almát kínál. (Kristóf Lászlóné felvétele.) A Dunán nyolc helyen lesz motoros kishajó-átkelőhely, a soroksári Dunaáyban két helyen közlekedik komp Három eljárást próbálnak ki, az ikersorköz mindenütt ötven centiméter, két-két ikersorpár között pedig 250, 200, vagy 150 centiméter a távolság. Emellett mindenütt három ellenőrző parcella lesz, az illető gazda­ságban kialakult soros vetési rendszerrel. Mind a négy faj­ta vetésű parcellán, azonos te- nyészterületen, azonos számú tövet hagynak meg. Az ikersoros parcellákon a jelenlegi, minden gazda­ságban általános géppark­kal az összes munkáknak mintegy kétharmadát lehet gépi erővel végezni, hiszen a széles sorok között a traktorok és a munkagépek is kényelmesen elférnek. Tulaj­donképpen az egész kukorica- termesztésből csak két nö- vényápoiási munka, az egye- lés és a fattyazás, valamint a betakarításnál a csövek törése marad a kézi erőre. A szárat Zetoros fűkaszával lehet le­vágni, s a törést is meggyor­sítja, hogy közvetlenül a so­rok között haladó kocsiba le­het dobni a csöveket. Minthogy az ikersoros ku­koricát egész tenyészideje alatt — A kiszabott büntetés tül szigorú a kérdéses anyag eset kély értékéhez képest. Tényleg nem ment volna tönkre sem a szövetkezet, sem a népgazdaság másfél kiló alu­mínium miatt. Mégis csak he­lyeselni lehet, hogy a KISZÖV jóváhagyta a szövetkezet veze­tősége által kiszabott bünte­tést. Helyeseljük, mert ha egy esetben elnézőek, százak és ez­rek érzik felbátorítva magukat újabb tíz dekák, egy- és másfél kilók eltulajdonítására. Ez pe­dig már sokra mehet 'és veszé­lyessé is válhat. Még valamit szóvá kell ten­ni. A szövetkezeti tagoknak könnyebb megérteni mit jelent saját vagyonuk védelme? A gyárakban a meggyőzéssel van baj. A szövetkezeti tagnak nem kell bizonyítani, hogy aki a szövetkezetből eltu-i lajdonit valamit, az mindent em/es ktsz dolnozót megkárosít. Könnyebb tehát felfogni a szö­vetkezeti tulajdon fogalmát, mint azt megérteni, hogy mit jelent a népvagyon. De minden munkás megérti, hogy erkölcstelen dolog olyas­mit .eltulajdonítani, ami nem az övé. Azt is megérti, hogy a kisebb-nagyobb mennyiségű anyagok és szerszámok szét- hordói a munkásszolidaritás ellen vétenek, mert az elvitt anyagok helyébe másikat kell, beszerezni, ezáltal csökken az üzemi eredmény, végső soron kevesebb kerül a fizetési borí­tékokba. t Még sok példát fel lehet so­rolni, amellyel kézzelfogható közelségbe lehet vinni a dolgo­zókhoz a néptulajdon fogalmát, A fenti téves nézetek hangoz- tatói is jobban tennék, ha nem struccpolitikát folytatnának, hanem mindent megtennének, hogy minél több embert csata­sorba állíthassanak a közva­gyon védelme érdekében. — farkas — géppel lehet kapálni, a kísér­leti parcelák a szokásosnál több kapálást kapnak. Ez ket­tős haszonnal jár. Először is növeli a kukorica termóshoza- mát, másodszor pedig igen elő­nyös a kukorica után földbe kerülő búza számára. Az egész nyáron át rendszeresen művelt földnek kevesebb talajmunká­ra van szüksége ősszel, ugyan­akkor több tápanyagot, s így magasabb termés-lehetőséget biztosít a búzáinak. Az őszi betakarítások után minden kísérletező gazda­ságban pontosan kiszámít­ják, hogy a négy kipróbált művelési eljárás közül me­lyik adja a legnagyobb termést és figyelembevéve az összes munkadíjakat — melyik a leg­gazdaságosabb. Az eddigi kí­sérletek alapján végzett szá­mítások szerint az ikersoros művelési rendszer holdanként 1000—1500 forinttal növeld a jövedelmezőséget. Ez az összeg részben a kukorica- és búza- tenméstöbblet értékéből, rész­ben a megmunkálási költség­megtakarításból adódik. Külkereskedelmünk az idén részt vesz a barcelonai nemzetközi vásáron is Nagyobb üzletkötésekre van kilátás a mostani zágrábi vásáron A Magyar Kereskedelmi Ka­mara kiállításai jelenleg há­rom nemzetközi vásáron kép­viselik a magyar ipart és me­zőgazdaságot. A zágrábi tava­szi vásáron — amely április 11-én nyílt — első ízben ve­szünk részt. A kiállítók főleg fogyasztási cikkeket mutatnak be és a magyar pavilonban nagy érdeklődést váltottak ki nemcsak a látogatók, hanem az üzletemberek körében is a ma­gyar pamutszAvetek, cipők.-.kö­töttáruk, sportszerek, porce­lán. és ezüsttárgyak. Az első napok tapasztalatai alapján nagyobb megrendelésekre van kilátás. Lyonban és Milánóban egy­idősen április 12-én nyílt a vásár. Információs irodáinkat sokan keresik fel és a francia rádió, televízió sokat foglalko­zik azzal, hogy Magyarország először jelent mag a lyoni vá­sáron. A Magyar Kereskedelmi Ka­mara június elején részt vesz a barcelonai nemzetközi vásá­ron is, miután néhány héttel ezelőtt aláírták a spanyol- magyar bankközi megállapo­dást. Kiállításunk 300 négyzet- méter területet foglal majd el és szerszámgépeket, komp­resszort, ipari és orvosi rönt­gent, dömpert, különböző fo­gyasztási cikkeket mutatnak be. Hogyan kaphatnak rövidlejáratú hitelt a szakcsoportok? A Magyar Közlöny március 27-i számában jelent meg a pénzügy- miniszter és a földművelődésügyi miniszter együttes rendelete. amely szabályozza a földművesszövetke­zetek keretében működő termelői szakcsoportok és mezőgazdasági társulások pénz- és hitelgazdálko­dását.* A rendelet szerint a bank a csó- port vagy társulás céljára, csak a földművesszövetkezet írásbeli ké­relmére és esetenkénti hitelmeg­állapodás alapján nyújt hitelt. A hiteligénylésben meg kell jelölni a Készülődés a mezőgazdasági kiállításra A fővárosi tanács átvette a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium hajózási főosztá­lyától a budapesti kishajó for­galmat, s a fővárosi tanács felügyelete alatt megalakult a Fővárosi Kishajózási Válla­lat. Ennek szervezésében ál­lapították meg az átkelőhe­lyeket, s a kishajó-átkelés részben már meg is indult, részben pedig a jobb idő be­álltával kezdődik meg. Új­pest és Csillaghegy között már járnak a motoros kisha­jók, amelyek reggel fél 6 órá­tól este 20 óráig közlekednek, a viteldíj felnőttek részére 80, gyermekeknek 50 fillér. A nagyobb forgalmi időszakok­ban, reggel fél 6-tól 8 óráig húszpercenként, délután 2 óráig óránként, majd utána ismét félóránként járnak. A Rómaipart—Népsziget között május elsején indul meg a forgalom, a viteldíj" azonos az Újpest—Csillaghegy közötti járatéval. Télen-nyáron jár a Meder utca—Népsziget közötti átkelőhajó, amely elsősorban az üdülőket és sportolókat vi­szi a Népszigetre. Negyed­óránként közlekedik, az átke­lési díj 30 fillér. További átkelőhely lesz a Dunán a Nagyszombat utca és a Palatinus-strand között. A hajók a Palatínustól át­mennek a Nagyszombat ut­cáig, onnan a Kolosy téri ál­lomásig, s vissza a Palatínus- strandra. A viteldíj 50 fillér, a járat május elsejétől húsz­percenként közlekedik. A Já­szai Mari térről és a Szent István parkból is indul egy- egy kishajó a Margitsziget Ca- sinó előtti kikötőig, előrelát­hatólag április 20-tól, vagy legkésőbb május elsejétől. A Kossuth-híd melletti já­ratot, amelynek kikötői a Du­na két partján közvetlenül a híd lábánál vannak, kedden már megindították. A viteldíj felnőtteknek 80 fillér, gyer­mekeknek 50 fillér, hűszper- cenként közlekedik, reggelen­ként azonban sűrűbben. Jár már az Erzsébet-híd mellefti kishajó is, ugyancsak húsz­percenként. Komp közlekedik majd Bu­dafok Vágóhíd utca és Csepel Rózsa utca között. Ez a komp, amelyet május elsején helyez­nek üzembe, kocsikat is szál­lít. A soroksári Dunaágon két- helyütt jár komp, az egyik Pesterzsébet—Csepel Király­erdő között személyforgalom, a másik Soroksár—Csepel Ki­rályerdő között a kocsiforga­lom részére. Megkezdődtek a jelentkezé­sek az őszi országos mezőgaz­dasági kiállításra. Az elmúlt évek során a Pest megyei egyéni gazdák és termelőszö­vetkezetek mindig szép ered­ményekkel szerepeltek a ki­állításon. Bizonyára most sem vallanak majd szégyent. Ez- ideig 27 szarvasmarhával, 110 darab sertéssel, 105 juhval, [ két lóval és 79 darab baromfi- rral neveztek be a versenyre az érdekeltek. Legtöbb szarvasmarhát a nagykátai és az aszódi járásból hoznak, sertéssel, valamint juhokkal pedig a ráckevei járás gazdál­kodói rukkolnak ki. A benevezett állatokat még három szakbizottság vizsgálja felül, mielőtt a kiállításra ke­rülnének. Új végállomást kap a hidegkúti autóbusz A Pest megyei Hírlap nem- J rég foglalkozott azzal a visszás | helyzettel, amely a hűvös­völgyi autóbusz végállomása körül uralkodik, és tolmácsolta a máriaremetei, valamint a pesthidegkuti lakosságnak azt a ré kívánságát, hogy az 56-os és az 57-es járat egyesí­tésével szüntessék meg a bo­nyolult hűvösvölgyi átszálláso­kat. A fővárosi tanács közleke­dési igazgatósága most értesí­tette a szerkesztőséget, hogy a két járat egyesítése azért lehe­tetlen, mert így a vonal hosz- szúra nyúlna, ami a közleke­dés egyenletességét veszélyez­tetné. Ehelyett felvették az 1959. évi tervbe a hűvösvölgyi autóbuszállomás átépítését, mert a mostani helyzet való­ban tarthatatlan. Az új vég­állomás tágasabb és rendesebb lesz, sőt közelebb kerül a hű­vösvölgyi vihamos végállomás­hoz is, így a Solymár és Nagy­kovácsi felől érkező utasok át­szállási gyaloglását is lényege­sen megrövidíti. csoport, vagy társulás célját, a termeléshez, vagy «beruházáshoz szükséges anyagi eftközök meny- nyiségét és értékét, fyálamint a sa­ját eszközök összegű és felhasz­nálásának módját. A földművesszövetkezet a kere­tében működő csoport, vagy tár­sulás indokolt pénzszükságletének kielégítésére rövidlejáratű hitelt" kaphat, ha a csoport, vagy társu­lás részére kötött termelési, hizla­lást, nevelési, értékesitési és szál­lítási szerződésekből eredő követe­léseket a hitel fedezetéül leköti. A szerződés alapján történő áru- értékesítésből várható bevételek legfeljebb 50 százaléka vehető hi­telfedezetként figyelembe. Rövidlejáratú hiteleket a bank a csoport, vagy a társulás közös ter­melését elősegítő eszközök _vető­m ag, szerves- és műtrágya, nö­vényvédőszerek és egyéb, a közös termeléshez szükséges anyagok — beszerzésére, gépállomás! munka­díjak kiegyenlítésére, süldő- és marhahízlalás céljára történő állat és takarmány beszerzésére, továb­bá baromfitenyésztésre folyósíthat. A rövidlejáratú hitelt általában egyéves időtartamra lehet folyósí­tani. Termelői szakcsoportok és mező­gazdasági társulások számára a bank beruházási hitelt a követ­kező célokra nyújthat: tenyész­állat (szarvasmarha, sertés, juh) beszerzésére, szőlő, gyümölcs és egyéb évelő növények telepítésére, valamint szakszerű fenntartásuk­hoz szükséges szerves- és műtrá­gya, továbbá növényvédőszerek beszerzésére, fásításra, talajjaví­tásra, öntözőtelep létesítésére, épít­kezésre és mezőgazdasági kisgép beszerzésére. A beruházási hitelt 10 évnél hosszabb időre folyósítani nem lehet. Amennyiben a csoport, vagy a társulás a betakarítás kez­detéig (június 30.) mezőgazdasági termelőszövetkezetté. vagy ter­melőszövetkezeti csoporttá alakul át, a gazdasági évben mindazok a kezdvezmények megilletik, ame­lyek a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekre, illetve termelő­szövetkezeti csoportokra vonatkoz­nak. A rettenhetetlen szerelmes Erdőkerítést kérnek a píispökszilágyiak Javaslat a Földművelésügyi Minisztérium felé A püspökszilágyi gazdák nem termelnek aprómagvakat, pedig tudvalevő, hogy jó árat fizet a terményforgalmi a lu­cerna- és heremagért. No, nem azért, mintha ellenségei lenné­nek saját maguknak, hanem mert a szarvasok nagyon szere­tik a lucernát. Püspökszilágy pedig hegyek között, erdők mel­lett fekszik. így hát egyik gazda sem akar lucernavetéssel kedveskedni a szarvasoknak, ugyanis nem egyszer előfordult, hogy azok éppen kaszálás előtt végiglegelték a lucernatáblá­kat, s csupán a puszta kórót hagyták hátra. A kukoricát, a répát meg a vaddisznók kedvelik erősen, s meg is dézsmálják minden adandó alkalommal. Igaz, az elszenvedett kárért bi­zonyos térítést fizetnek a vadásztársaságok, de hát ez nem fedezi a veszteséget, s még a hiábavaló munka miatti bosszan- lcodás is hátramarad. Sokat törték már a fejüket a püspökszilágyiak, hogyan vehetnék elejét a vadak kártékonykodásának? Legutóbbi ál­landó bizottsági ülésükön azután a következő javaslatot hoz­ták: kérik a Földművelésügyi Minisztériumot, liogy a mintegy 4500 holdat kitevő erdőt nyilvánítsa védett területté, s járul­jon hozzá bekerítéséhez. Hat községet: Püspökszilágyot, Püs­pökhatvant, Kisnémedit, Rádot, Pencet és Csővárt óvhatnák hieg így a vadkártól. Ez ráadásul a népgazdaság számára is hasznot jelentene, mert egyrészt jóval több termény maradna meg, másrészt nagymértékben korlátozódnának a falopások. Sőt, a vadásztársaságok is jól járnának, ha nem kellene évről évre tetemes összeget kifizetniök vadkár címén. A község erdekelt gazdáinak az a véleménye, hogy az ál­lami támogatás mellett maguk is anyagilag hozzájárulnának az erdő bekerítéséhez. Szeretnék, ha a Földművelésügyi Mi­nisztérium illetékes osztálya megfontolná javaslatukat, s mi­előbb hozzájárulna kérésük teljesítéséhez. M ostanában — nagyon he­lyesen — egyre többet hallunk a szigorú takarékos­ságról és ezzel kapcsolatban többek között a társadalmi tu­lajdon védelméről. . Személyesen is sok szót ej­tettünk ezekről a fontos kérdé­sekről az üzemek vezetőivel. Az természetes, hogy mind­annyian felháborodással be­széltek az úgynevezett „nagy halakról", közérthetően azok- ról, akik feltűnő mértékben károsítják meg a közvagyont. Valami azonban több helyen visszatetszőén hangzott fülünk, ben. Olyankor találkoztunk ezekkel a friss hangokkal, ami­kor az úgynevezett „fusizás­ról” kezdtünk érdeklődni. Ilyen véleményekét hallottunk: — Ááá! Az nem olyan veszé­lyest — No és ha megcsinálnak valamit a- üzemben saját ré­szükre! Ezzel még nem megy tönkre az állam! — Ha egy-egy kis leesett anyagdarabot elvisznek, marad még ott elég! Nem jelentős ez. Csepp a tengerben. Próbáltuk meggyőzni az ilyen és ehhez hasonló véle­mények tulajdonosait. Volt, akit sikerült jobb belátásra bírni, de olyanok is akadtak, akik nem változtatták meg ál­láspontjukat. Nekik szánjuk az alábbi példát tanulságképpen. A ceglédi Vasipari, Elektro- mos és Műszer Ktsz egyik részlegvezetőjét, Szilvássy Sán­dort tettenérték, amint egy körülbelül másfél kilós alumí­niumtárcsán dolgozott. Felvé­teli lapja nem volt, nem is igyekezett ilyent kiállíttatná, hisz saját részére, a szövetke­zet anyagából fabrikálta a már említett munkadarabot. A szövetkezet vezetősége Szilvássyt egy évre elmozdí­totta beosztásából. A megbün­tetett részlegvezető fellebbe­zett így érvelt:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom