Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-11 / 85. szám

1958. ÁPRILIS 11. PÉNTEK rr.rr BIEC ü/Cirlap S Termelőszövetkezeti tagok figyelmébe Mint azt a rendelet előírja, csak azok az ötéves tsz-tac- Sággal rendelkező 60 éves női, illetve 65 éves férfi tsz-tagok tarthatnak nyugdíjra igényt, akik ez év május 26-ig beje­lentik igényüket. Akik ez ideia nem jelentkeznek, csak tís- éví tsz-tagság után juthatnak nyugdíjhoz. ♦ A Termelőszövetkezeti Ta­nács felkéri a termelőszövet­kezeteket, hogy a vetőmagvak átvételekor saját érdekükben hivatalos mintát vegyenek, s képzett mezőgazdásszal álla­píttassák meg a mag tisztasá­gát, csíraképességét. Ellenke­ző esetben a Termelőszövetke­zeti Tanács nem tudja meg­védeni érdekeiket a vállala­tokkal szemben, ha a vetőmag minősége nem megfelelő. Ötévi börtönre ítélték a Budakalászi Textilművek tolvaj könyvelőjét A laza könyvelés és a hanyag kapuellenőrzés megkönnyítette. a lopást Csepr égi Pál: A szőlő metszése (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1958. 198 lap). A szölőmetszés ma érvényes ál­talános szabályait a sok évszáza­dos gyakorlat és tapasztalat a1*ikí- totta ki. A metszés gyakorlati sza­bályai csak akkor alkalmazhatók sikerrel, ha a szőlőművelők kellő elméleti ismerettel rendelkeznek. De elméleti felkészültség szüksé­ges egy-egy vidék sajátos metszés- és tőke-művelés módjának meg­ismeréséhez, kielemzéséhez is. A mű a metszés elméleti alapjai­nak ismertetése után bemutatja a szőlő alakító metszését ás a tőke- művelésmódokat. Megismerjük a különböző fontosabb külföldi tőke- mŰveöéswmódokat. Ezután bemutat­ja szerző a termőszőlő metszésé­nek legfontosabb tudnivalóit, a fás-metszések különféle módsze­reit, a zöldmetszés és a különleges metszés módjait. Végül megismer­jük a műből néhány borvidékünk jellegzetes metszés- és lökeművs- lés módját. Földvári Ferenc A Budakalászi Textilművek kultúrházának nagyterme szer­dán délután fél 3-kor zsúfolá­sig megtelt érdeklődőkkel. Ez­úttal nem kultúrműsorra ké­szülődtek a gyár dolgozói, ha­nem meghallgatni jöttek Hcr- kely Tibornak, a gyár volt készáru könyvelési csoport- vezetőjének bűnügyét, amelyet a Szentendrei Járásbíróság a helyszínen tárgyalt. A tárgyalás még nem kezdő­dött meg, de az összegyűlt ér­deklődők felháborodva nézik azt a töméntelen textilanyagot, amelyet a volt csoport­vezető sorozatosan lopott a gyárból, s amelyet most közszemlére tettek ki. Herkely Tibor kihallgatásá­val kezdődött a tárgyalás, aki elmondotta, hogy mint a kész­áru könyvelési csoportvezető­je, 25—30 alkalommal lopott a raktárból különböző textil­anyagot, úgy, hogy azt a dere­kára csavarva vitte ki a gyár­ból. A lopott anyagot öccse, Herkely György értékesítette, aki levitte szüleihez és ott el­adták. Herkely folyamatosan vallotta be elkövetett manipu­lációit. Kiderüli, hogy a könyve­lési lazaságok is elősegítet­ték a lopásokat. Vallomásából kiviláglott, hogy a gyárban negyedévenként nem volt meglepő, ha a rak­tárhiány akár 120—150 négy­zetméter anyagot is kitett. — A múlt év augusztus vé­gén loptam először — mon­dotta Herkely — úgy, hogy egyedül maradtam és a portán csak az aktatáskámat nézték meg, személyi motozást nem végeztek. Vallomásának végén az ügyész tett fel kérdéseket. — Ha a kapuellenőrzés szi­gorúbb lett volna — kérdezte —, lopott volna-e? Herkely egy pillanatig zava­rodottan hallgatott, majd így válaszolt: — Bevallom, a kapuellen­őrzés lazasága ösztönzött a lopásokra. Ha egyszer is szigorú ellenőrzést kaptam volna, soha többé nem lopok. Az ügyész további kérdései­re meglepő dolgokat vallott a raktárkezelésről. — Sok volt a túlszállítás a raktárból — folytatta vallo­mását —, mert kevés volt a raktárba beosztottak száma, akik közül sokan nem értettek a raktár kezeléséhez. Sokszor megtörtént, hogy az eredeti rendelésnél többet raktak fel a kocsikra és árukat cseréltek fel. Nemegyszer tapasztaltam, hogy azok a cégek, amelyek­nek árukat szállítottunk, visz- szaírtak a gyárba: több árut (tiiiiiimiiHiiimiiiiHiituiiniliiHfiiitiiiHiifmiitiiiHiiMiimiiii kaptak a rendeltnél és a több­letet kérik beterheltetni. Herkely vallomása befeje­zésekor az általa lopott áruk érté­két 36 000 forintra becsül­te, ami egyezik is a bűn­ügyi vizsgálatkor elren­delt könyvszakértői véle­mény összegével. Herkely György kihallgatá­sával folytatódott a tárgyalás, | aki tagadta, hogy tudott volna | az áruk lopott voltáról, mert! bátyja neki azt mondotta, hogy ' ezeket az anyagokat selejtként és részesedésként olcsóbban kapta a gyárból. Ezután a tanúvallomások következtek, majd az ügyész mondta el vádbeszédét, utána a védők szólaltak fel. A bíróság ezután ítélethoza­talra vonult vissza, amelyet este 9 órakor hirdetett ki. E szerint Herkely Tibort társa­dalmi tulajdon ellen ismétel­ten elkövetett lopás bűntetté­ben mondták ki bűnösnek, amelyért ötévi börtönre ítél­ték, Herkely György pedig or­gazdaság miatt tízhónapi bör­tönt kapott, amelyet háromévi próbaidőre felfüggesztettek. Az ítélet nem jogerős. Kalmár Pál Élénk kultúráiéi Törteién Aíörteli kultúrház szíii- játszócsoportja hét esztendeje működik. A lelkes, több mint húsz tagból álló együttes fenn­állása óta számos színművet vitt már sikerre, nemcsak odahaza, falujukban, hanem a környező községek kultúrott- honainak színpadain is. A színjátszócsoport tagjai — civilben — a legkülönfélébb foglalkozási ágakat képvise­lik. Jelentősebb részük peda­gógus, de van közöttük gép­állomási és földművesszövet- kezeti dolgozó csakúgy, mint egyéni gazdálkodó. Művésze­ti vezetőjük, Baranyi János tanár. Legutóbb Gárdonyi Gé­za Ida regénye című színmű­vét játszották — nagy siker­rel. Mi sem jellemzőbb errí annál, hogy húsvét vasárnap­ján kétszer, hétfőn pedig egy­szer adták elő — mindhárom alkalommal telt ház előtt. Ez pedig azt jelenti, hogy az öt­ezer lakosú községből már eddig ezren látták a darabot, S ez nem kis dolog. Annál is inkább, mert ezekben a na­pokban igán gazdag kultúr- program várta a törtelieket. Április 4-én a szovjet hadse­reg egyik alakulata és a he­lyi színjátszók és népi tánco­sok adtak színvonalas műsort. Másnap reggelig tartó báli rendeztek. Vasárnap és hét­főn mégis ezren jöttek el a kultúrotthonba, hogy megte­kintsék az együttes legújabb műsorát. lódés, hanenl,'á"Talu mindin­kább növekvő kulturális igé­nye is így krVSH.Íá. Az embe­rek szeretik és igénylik, ha a színpadon napjaink kérdé­seire, mindennapi életünk problémáira keresik a fele­letet. Az ilyen művek köze­lebb állnak hozzájuk, mint a régi, beporosodott, elavult népszínművek. lieméljiik, a törteli szín­játszók ezután is sok forró sikert érnek el majd falujuk­ban csakúgy, mint a környező községekben, esetleg még a közeli városokban: Cegléden és Nagykőrösön is. (prukner) Összeszalad a nyál az ember szájában a monori cukrászda ízléses berendezését látva. A betérő nem tud kimenni ad­dig, amíg nem vásárolt valamit, különösen akkor, ha olyan kedvesen kínálják mint Koblencz Istvánná elárusító iiiiHiiiiiiimHiiiiiiiiimiiiiiiinmiiiiiiiiiiiiiuiiHiiiiiiiiitiiiiiimiiiiiiiitiiiiiiimuimmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiffiiiiiiiiiiiiifiniimti Öltözet, amely 400 Celsius höfáon is véd Voszbojnyikov szovjet mérnök olyan újtípusú védőöltöze­tet készített, amely 400 Celsius fok hőmérséklettel szemben is védelmet nyújt. A védőöltözet két rétegből áll, amelyek között levegő áramlik. Súlya mindössze 8 kilogramm. A Martin­kemencék javítása alkalmával a kohászok 40 percig dolgoztak egyfolytában ebben az újtípusú védőruhában. A TTIT űrhajózási bizottsága az űrhajózás eddigi eredményeinek és jövő terveinek megvitatására háromnapos tudományos ülés­szakot rendez a TTIT előadóter­mében. Az ülésszakot dr. Kulin György, a magyar űrhajózási bizottság el­nöke nyitotta meg. Elmondotta, hogy a magyar űrhajózási bizott­ság két évvel ezelőtt alakult meg. Ha gyakorlatilag nem is, de elmé­leti tudományos téren e rövid idő alatt jelentős eredményeket értek el. Budapesten és vidéken egy­aránt számtalan ismeretterjesztő előadáson számoltak be a szak­emberek az űrhajózásról s ezen­kívül neves magyar tudósok tollá­ból nemrégiben érdekes könyv je­lent meg az űrhajózásról és a mes­terséges holdakról. E fiatal, új tu­dományág iránt ma már ország­szerte mind nagyobb az érdeklő­dés. Ha nem is építünk űrhajókat _ mondotta —, de célunk az, hogy elméletileg nyomon kövessük a» eseményeket. Az első előadást Almár Iván, az űrhajózási bizottság titkára tar­totta. Elmondotta, hogy az asztro­nautika 10—15 éves múltra tekint vissza és különösen a második vi­lágháború után indult rohamos fejlődésnek. Ez az új tudomány azóta már kinevelte saját szakem­bereit is. Javasolta az űrhajózás osztályo­zását, három csoportra osztotta fel az űrhajózás területét, mégpedig az űrhajó készítésére, működésér» és az űrhajók tudományos felhasz­nálására. Ezen belül különböző tudományos ágak kapnak fontos ténykedési szerepet, ami a tudó­sok, mérnökök és más szakembe­rek széleskörű közreműködésé» teszi szükségessé. Nagy Ernő gépészmérnök az űr­hajózási bizottság tagja érdekes előadásban vázolta a repülés és az űrhajózás közötti különbséget. Megállapította, hogy amig a repü­lés nélkülözi az asztronautikai is­mereteket, addig az űrhajózás szükségszerűleg nem nélkülözheti a repüléssel kapcsolatos tudni­valókat, mert bármelyik asztro­nautikai járműnek az előírt pálya eléréséig a szubszuper és a hiper- szuperszonikus sebességek egész során kell végighaladnia. Az előadásokat vita követte. A tudományos ülésszakon több mint tíz tudományos előadáson számolnak be az űrhajózásról és a mesterséges holdakról! Az ifjú önkéntesek új csapatai indulnak Keletre Közép-Kazahsztántoan óriá­si építkezésbe Jcezdtek: a Szovjetunió keleti részén megteremtik a harmadik ko­hászati bázist. A karaga ndad kohóművek és annak bányái az ötéves terv igen fontos ob­jektumait képezik. A „Kazah­sztáni Magnyitka” komszo- molistái megértették ennek jelentőségét, s vállalták: ha­táridő előtt üzambehelyezik a kohászati műveket, s fel­hívással fordultak a Szovjet­unió ifjúságához, hogy se­gítsenek ebben a munkában. A Komszomol Központi Bi­zottsága a Szovjetunió új ipari óriásának építését a Komszo­mol hazafias ügyének tekinti. 1958—1959-ben 26 ezer fiatalt irányítanak az építkezésre, köztük élenjáró brigádokba szervezett ifjú szakmunkáso­kat. mérnököket és techniku­sokat. Az idén 2200 tapasztalt építő érkezik Temir-Tauba. A kultúrotthon színjátszó-| csoportja ebben az évben a | most bemutatott Ida regényén § kívül játszotta már a Cigány | című népszínművet, a Szabin | nők elrablása című zenés bo- | hózatot, az Irány Caracas cí-1 mű vígjátékot, valamint négy I egyfelvonásos jelenetet. Leg-§ közelebbi műsorukul A falu | rossza című népszínművel | akarják betanulni. Ez a lel-1 kés és jó képességű színjátszó- | csoport véleményünk szeri n11 sokkal többre, s nagyobb fel-1 adatok megoldására is képes. | Az együttes, amikor az Irányi Caracas című vígjátékot tűzte | műsorára, már megtalálta a| helyes, követendő utat. Ezen! az úton kell tovább haladniok, | s a népszínművek helyett el-| sősorban a mai életet, bemuta- | tó színdarabok előadása kell. | hogy legfontosabb feladatuk | legyen. Ezt nem csupán a fej-í jy özeleg a nyár. A természet -ÍV ezernyi szépsége pompá­zik majd, szerteszét. Erdők, vi­rágos rétek, patakok, csupasz, meredek sziklák, zöldellő, ter- mélteny völgyek kínálgatják szépségeiket, romantikájukat minden embernek. Százak és ezrek keresnek pihenést, szó­rakozást a természet ölén. A nyár a táborozások, a kirándu­lások évszaka. Fiatalok csapa­tai kaptatnak fel a csúcsokra, ereszkednek le a völgyekbe, tapossák a kerékpár pedálját, markolják az evezők nyelét. Az ő szívük még bírja a meg­erőltetést, izmuk rugalmas, mozgásra vágyó. Ki az, akit nem tölt el büszke öröm ak­kor, ha meghódította a mere­dek, sziklás csúcsot, fenn áll a tetőn, körülötte, mint a ten­ger, hullámzik az erdő, s szür­ke fátyol takarja a völgyeket? Ki az, akj nem pihen szívesen a csacsogó patak partján? Kit nem csábít az erdő rejtelme, a barlang félelmetes szépsége? Ki nem vágyott még forró nyarakon belemerülni a Duna vagy a Balaton hűs hullámai­ba? Ki ne szeretne repülni a szelek szárnyán, a tavak zöld tükrén át. markolva a vitorla- köteleket? Közeledik a nyár. A tájak varázsa hívogat majd min­denkit. A Pilisi hegyek Hold­világ-árkából tűző napsütés­ben láthatjuk a holdat. A Bükk rengetege sejtelmesen mesél réni és mai idők titkai­ról. A várromok, hegycsúcsok koronájaként díszelegnek, az erdő és a rét smaragdjától övezve. Hazánk tájai ezernyi Ismerd meg hazádat! szépséget, gyönyörűséget tarto­gatnak látogatóinak. A feladat csak az, hogy megismerjük őket. Nem kell bizonygatni, hogy megéri a fáradságot, a költségeket, az utazást és a gyaloglást — a megismerés. XT óvá menjünk? Ez a legel­öl ső kérdés, amely felmerül mindenkiben. Nehéz rá választ adni. Hiszen az idő, a költsé­gek nagysága sokszor elég me­rev határokat szab egy-egy túrának. De éppen a válogatás gondja a legelső öröm. Az, amikor a fiatal fejek a térkép fölé hajolnak, az ujjak végig­csúsznak az utak mentén. He­gyek, városok, tavak neve röp­köd a szobában. Hazánk minden darabjához fűződik valami nevezetesség, valami emlék. Kevés olyan hely van, ahol ne élt, ne küz­dött volna egy-egy történelmi, irodalmi, vagy tudományos nagyságunk a haladásért, a nép jobbéletéért. Talán elsősor­ban ez legyen a választás alap. ja. Hiszen Sárospatak, vagy Cegléd megtekintése után nemcsak egy szép kirándulás emléke marad meg, nemcsak új földrajzi ismeretek birtoká­ba jutottunk, hanem megis­merkedhettünk Rákóczi, illetve Dózsa életének, harcának egy darabjával is. Megyénkben sok-sok történelmi, földrajzi és művészeti nevezetesség talál­ható. Visegrádon állt Mátyás király palotája, isaszegen, Vá­cott döntő győzelmeket arattak a negyvennyolcas honvédek a Habsburg-seregek fölött, Nagy­kőrösön tanított évekig Arany János; Hajnóczy József, a ma­gyar jakobinus mozgalom egyik vezetője Aszódon szüle­tett. A pilisi hegyek ezernyi szépséget, barlangokat, szaka­dékokat, égfelé törő csúcsokat őrizgetnek, de ki tudná mind­azt a helyet felsorolni, ahol emlékeket, nevezetességeket őriz a föld? És itt van Budapest, hazánk gyönyörű fővárosa. Ki nem szeret barangolni a Halászbás­tyán, a Margitszigeten, vagy a Duna partján? Emberek, híres emberek nevét őrzik az épüle­tek, a szobrok, a múzeumok. Színházak, kiállítások és sport­pályák várják a fiatalokat. / smerd meg hazádat! Mi­lyen szép ez a jelszó. És éppen a fiatalság az, akiben emésztően, elolthatatlanul lo­bog a megismerés vágya. A fiatal megilletödve áll meg egy földdarab előtt, amely Kossuth lábnyomát őrzi, féltő szeretet­tel tekint egy nagy író jegy­zettömbjére, büszkén, táguló mellel néz végig az egykori csatamezön. ahol magyar vö­röskatonák vitték diadalra a dolgozók szent ügyét. Kell en­nél megrázóbb élmény? Kell ennél nagyobb nevelőhatás a fiatal lélekre? Hiszen képzele­tében elvonulnak előtte Dózsa kaszás parasztjai, megelevened­nek Vak Bottyán vágtató ku- rucai, lá.tja Arany Jánost, vagy Eötvös Lorándot asztala fölé hajolva munkába merülten, követi a fennen hordozott vö­rös zászló diadalmas útját, összehasonlítja az egykori kas­télyok fényét az elhagyott szal­mafedelű viskók sötétségével. Szórakozik, tómul, csiszolódik, fényesedik az érzése. Kitágul előtte a láthatár, még jobban, mint ahogy a tüdeje tágul, ma­gába szíva a friss, tiszta leve­gőt. A kirándulás, a táborozás nemcsak szórakozást, tanulást jelent, nemcsak fáradtsággal jár. A régi, megszokott kör­nyezetből való kiszakadás min­dig megnyugtatóan hat az idegrendszerre. A hegymászás, a gyaloglás, az úszás, testünk izomzatúnak más-más részét veszi igénybe. A táborozás alatt felfrissül az egész ember. S ki ne tudná, hogy a paták partján, a tábortűz mellett, pi­henő közben mennyire ízlik a madárlátta falat, mennyivel jobb az étel, a víz, mint a meg­szokott környezetben. Nem véletlen az, hogy már a múltban is az ifjúsági szövet­ségek kivitték a természetbe tagjaikat, A Horthy-fasizmus ideje alatt nemcsak a konspi­ráció szükségessége, az illegali­tás kényszerűsége miatt talál­koztak a hegyekben a kommu­nista fiatalok. A Solymár felet­ti Rózsika forrás, a leányfalui Vöröskő szikla, a ffödi ligetek tehetnének bizonyságot, ha be. szélni tudnának, arról, hogy a munkásifik szórakoztak is a tanulás mellett, hogy nemcsak az osztályharc helyzete, saját nyomorúságuk és az urak gaz- dagsága volt a téma ezeken a kirándulásokon. Az ifik spor­toltak és játszottak is. Gyak­ran táncra perdültek a tisztá­sokon, daloltak, amikor végig­vonultak az ösvényeken. Tplevenítsük fel a régi, jó és J-J hasznos szokásokat. Vál­jon valósággá a jelszó: Ismerd meg hazádat! Elsősorban a KISZ-szervezetek feladata a. fiatalság nyári szórakozásának biztosítása. A helyi szerveze­tek ne várjanak a felsőbb bi­zottságok utasításaira, a köz­ponti táborokra, kirándulások­ra. hegyenek öntevékenyek. A szobi járás kiszistái például vendégül látják egymást a nyár folyamán. így a vámos, mikolai fiatalok eljutnak Zebe- génybe, a zebegényiek pedig Vámosmikolára. A nyáregyhá­zi kiszisták Budapestre látó* gatnak. a fótiak Visegrádra ké­szülnek. Nem kell nagy pará­dé. csak akarás és szervező erő egy kiránduláshoz, ha tá­borozásra. nincs is lehetőség. Keljenek útra fiataljaink, járják be az országot, a me­gyét, szórakozzanak, ismerked­jenek meg a természettel, a tájjal, az emberekkel, az emlé­kekkel. Nem sajnálják majd a fáradságot a kirándulások után és jövőre újra elindul­nak. Filyó Mihály Három hét múlva kiscsibe lesz ezekből a tojásokból, ame­lyeket Szrinka Judit és Horváth Gyuláné, a Pest megyei Baromfikeltető Állomás dolgozói raknak be a keltető­gépekbe .«HIIIIIHIItHlllHHIIIIHrtlIIIIHHlHIIMIHÍlllltimtlHIHIIIIImiUIIIIHIIIIHHIIinHIimiUIHIHlHIimimillHIIIHIIHHIIIIIIIIHIIIIilllll» Megkezdődött a magyar űrhajózási bizottság tudományos ülésszaka Több mint 10 tudományos előadás hangzik el az űrhajózás problémáiról

Next

/
Oldalképek
Tartalom