Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-09 / 83. szám

C/CirííW 1958. Április 9. szerda A nagyüzemi fejlődés útján a világ mezőgazdasága Pártunk Központi Bizottsá­gának agrártézásei a marxiz­mus—leniinizmus tanításai alapján . és a hazai gyakorlati tapasztalatokat hasznosítva fo­galmazták meg agrárpoliti­kánk alapelveit. Megfontol­tan és bátran jelölteik ki a mezőgazdaság fejlesztésének feladatait. Az agrártézisek a lakosság széles körében nagy egyetértésre találtak. . Manapság tehát, amikor szerte az országban az agrár­tézisek szellemében folytatjuk a mezőgazdasági termelés nö­velésének, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének munkáját, nem árt néhány adattal megvilágítani a világ mezőgazdaságának fejlődési ütemét, irányát. Az utóbbi két évtizedben szerte a világon a mezőgazdaságban mélyreható változások mentek végbe. Je­lentős mértékben növekedett a termelés. Az ENSZ mezőgaz­dasági jelentéseiből megálla­pítható. hogy a termelés nö­vekedése a lakosság szaporo­dását már több év óta 1—1,5 százalékkal meghaladja. A mezőgazdaság teljes termelése 1955— 56-ban átlagosan 2—6 százalékkal, az egy főre eső termelés pedig 4 százalékkal múlta felül a második világ­háború előttit. A termelés nö­vekedése azokban az országok­ban volt a legnagyobb, ahol a mezőgazdaságban is a nagy ­üzem az uralkodó. Különösen figyelemre mél­tó fejlődést mutat a mezőgaz­dasági termelés a Szovjetunió­ban, ahol felépült és egyre nagyobb ütemben erősödik a világ első szocialista nagyüze­mi gazdasága. A termelés 1950 óta rohamosan emelkedik Az 1950. évit száznak véve, a ga­bonafélék teljes termelése 1956- ban 157, a cukorrépáé 156, a gyapoté 124, a búzáé több mint 200, a napraforgóé 200. a lené szintén 200 száza­lék volt. Az állati termékek, hús, te.h.tpjM, gyapjú terme­lése 30-180 Si^hfdköi'nävcko- dést mutat Az Egyesült Államokban a mezőgazdaság teljes termelése a második világháború előtti szinthez képest csaknem 50 százalékkal növekedett, bár az utóbbi két évben stagnált, illetve az 1955. évihez képest visszaesett. Nyugat-Európában ugyanez a folyamat figyelhető meg. A mezőgazdasági termelés je­lentős növekedése a második világháború óta a termelési technikában és a termelés szerkezetében bekövetkezett lényeges változásokkal függ össze. A világ traktorállomá- nya két évtized alatt ötszörö­sére nőtt. Terjed a vegyi anyagok felhasználása és új, nagyhatású biológiai módsze­rek alkalmazása. A műtrá­gya-felhasználás húsz eszten­dő alatt csaknem két és fél­szeresére emelkedett. . Mindez a termelés üzemi szerkezeté­nek átalakulásával párosul. A kisüzemi termelést rohamos tempóban váltja fel a nagy­üzem. 1935-Ő1 1950-ig az Egyesült Államokban a farmok száma közel másfélmillióval csök­kent: zömében a húsz hektár­nál kisebb farmerek mentek tönkre. Angliában a birtokok és a termelés legnagyobb össz- pontosodása figyelhető meg. Az összes földterület három­negyed részét 38 ezer landlord birtokolja. A mezőgazdasági terület több mint 80 százalékát bérletként művelik. A 2—8 hektáros kisgazdaságok a föld­területnek ma már mindössze 4,9 százalékát birtokolják. A koncentráció napjainkban is tovább tart Hasonló a helyzet Franciaországban és más nyu­gat-európai országokban is, Dánia sokak előtt úgy isme­retes, mint a kisüzemek or­szága. A tények azt mutatják, hogy Dánia mezőgazdasága szintén erősen koncentrálódott és a termelés nagyobb ré­szét gazdaságilag erős kulák- üzemék, nagyüzemek adják. Az összes gazdaságoknak kö­rülbelül felét kitevő tíz hek­tár alatti kisüzemek a földte­rületnek csak 16 százalékán gazdálkodnak és számuk, va­lamint területük az utóbbi tíz évben is csökkenést mu­tat. A mezőgazdaság nagyüzemi fejlődése, bár a folyamat bo­nyolultabb és lassúbb, mint az iparban, de feltartóztatha­tatlan, s mint a számokból látszik, az utóbbi évtizedben egyre gyorsuló folyamat Nem cáfolja ezt az a tény sem, hogy a legtöbb tőkés ország­ban mostanáig fennmaradt a kisüzem. A kisgazdaság „szi­lárdságának’’ látszatát jelző tényezők 'között kell meg­említenünk a burzsoá kormá­nyok mezőgazdasági politiká­ját is. bár az utóbbi évtized­ben e téren is változás követ­kezett be. Ma már több bur­zsoá kormány levetette a kis­gazdaság védelmezőinek álar­cát és nyíltan kimondja a kis­üzem halálos ítéletét, intézke­déseivel a tőkés nagyüzemi termelés gyorsabb ütemét se­gíti elő. A tőkés országok hitel-, adó­és árpolitikája a nagyüze­meknek kedvez. Kifejezésre jut ez csaknem valamennyi or­szágban. A kis- és nagyüzemi vonatkozásban azonos, vagy csak csekély progresszivitást mutató adókulcsokban, « nagygazdaságok részére nyúj­tott kedvezményes hátelekben. Több tőkés országban az utóbbi években egyre jelen­tősebb összegeket fizetnek ki ártámogatásra. Egészen nyil­vánvaló azonban, hogy az ár­támogatás nagyobb része nem a főként önellátó és csak kis mértékben piacra termelő kis­gazdaságoknak jut, hanem az árutermelés 60—80 százalékát adó nagygazdaságoknak. Az angol kormány például az ártámogatással nem pusztán az árak stabilitását, hanem a nagytermelők védelmét Is igyekszik biztosítani. Azokat a gazdaságokat, amelyek a hivatalos szervek ellenőrzése nyomán nem képesek munká­jukat megjavítana és nem érik ej a meghatározott minimális árutermelést, a kormányzati szervek likvidálják, megfoszt­ják a gazdálkodás jogától. A Német Szövetségi Köz­társaságban az úgynevezett „Zöldterv” és más kormányin­tézkedések is az átlagosan 15 hektár nagyságú, illetve annál nagyobb üzemek létesítését segítik elő. 1945-től 1955-:g közel másfélmillió hektár föl­det tagosítottak, ami az ösz- szes mezőgazdasági terület 80 százaléka. Ügy számítják, hogy a megtett intézkedések és az a tény, hogy a legidősebb fiú­gyermek egyedül egy tagban örökölheti csak a földet, vala­mint a kisgazdaságok egyéb, erőszakos módon történő fel­számolása 15 éven belül olyan fejlődést eredményez, hogy a nyugatnémet mezőgazdaság fontos ágaiban az üzemméret eléri az átlagos húsz hektárt. Ezt nevezik ők a továbbfejlő­déshez szükséges minimum­nak. Svédországban is ha­sonló a törekvés: szakértők becslése szerint a „kívánatos” üzemméret a 20—30 hektár lenne. A racionalizálási prog­ramnak megfelelően a kor­mány jelenleg a 10 hektár alatti gazdaságoknak egyálta­lán semmi támogatást nem nvújt. Ugyanakkor intézke­déseket tett a 10 hektárnál na­gyobb területű üzemek ki­alakítására. A 10 hektár alatti gazdaságok felvásárlására hi­telt biztosítanak, vágj- ha kü­lönálló és gazdaságosan nem művelhető területekről van szó. akkor tagosítják azokat. 1955 végéig a racionalizálás keretében 6500 gazdaságot vá­sároltak fel, ebből 4000 a 2— 10 hektár közötti terület. Hazánk európai viszonylat­ban a legszétaprózottabb kis­üzemi mezőgazdaság országa. Jelenleg az egyéni gazdál­kodók szántóterülete, kikere­kítve csaknem 6 és félmillió holdat tesz ki. Emellett köz­ismert. hogy falvainifcban egé­szen ritka az olyan gazdaság, amelynek földje egy tagban van. Gyakoribb az olyan kis­paraszti gazdaság, amely 5— 6, illetve az olyan középparasz­ti gazdaság, amely 10—15 da­rabban fekszik. Szakértők becslése szerint 1953-ban ösz- szesen 20 millió parcella volt hazánkban. Nyilvánvaló, hogy az Ilyen szétaprózottság a termelési színvonalat csökkenti, lehe­tetlenné teszi a gépkihaszná­lást. Amikor tehát a világ me­zőgazdaságának egyre rohamo­sabb ütemű összpontosításét figyelhetjük meg. követe­lőén és egészen nyilvánvalóan lép előtérbe nálunk is a nagyüzemi fejlődés szükséges­sége. Egy pillanatra sem sza­bad azonban megfeledkeznünk arról, hogy míg a tőkés me­zőgazdaságok fejlődésében a nagy halak felfalják a kicsi­ket, vagyis gazdasági kény­szer és erőszakos állami be­avatkozás útján semmisülnek meg a kisgazdaságok, nálunk a dolgozó parasztság önkéntes elhatározás alapján tömörül a jövedelmezőbb szocialista nagyüzemekbe, a termelőszö­vetkezetekbe. Nálunk a nagy­üzemi mezőgazdaság megte­remtése nem a dolgozó pa­rasztok tönkretételét; ellen­kezőleg. a felemelkedését je­lenti. Holka Vilmos Három új bélyegsorozat A posta az év első három hó­napja alatt — amint tervezte —. forgalomba hozta a portó- és a takarékossági bélyegsorozatot, a televízió és a M fillér névértékű galambbélyegeket.. A következő három hónapban három értékes új bélyegsorozatot bocsátanak ki. Ez nem sok, de a bélyegek a meg­ígért időre eljutnak majd a kö­zönséghez. Április közepén hozzák forga­lomba a brüsszeli kiállítás alkal­mából készülő bélyegsorozatot. Ez nyolc értékből, s egy blokkból áU. A bélyegek többek között a világ­kiállítás magyar pavilonját, az Országházat, a Lánchidat, a ma­gyar és a belga címert, a brüsszeli városházát, a világkiállítás emblé­máját ábrázolják. A 10 forintos blokkon az 1953-ban kiadott nép­viseleti bélyegsorozat „kazár nö”- je látható. Májusban az alkotmányt módo­sító törvény kihirdetésének évfor­dulójára három értékből álló bé­lyegsorozatot adnak ki, amelyek a magyar címert _ eredeti színek­ben — ábrázolják. Júniusban kibocsátják a nyolc értékből álló Balaton bélyegsoro­zatot. amelynek minden fajtáján más-más balatoni tájkép lesz. „Vihar" az edényben A lipcsei vásáron került be­mutatásra a drezdai gyártmá­nyú Unimix nevű háztartási eszköz. Az Unimix rendkívül sokoldalú háztartási gép, amely bármilyen magasságú edényre szerelhető. A gép kever, habar, áttör, szeletel, összezúz és fel­ver. A géppel nagy sikerre szá­mítanak. Üvegmeteoritek a világűrben Egyes Csehszlovákiában ta­lált — szilíciumban igen gaz­dag — üveg ásványoknak koz­mikus eredetét a tudósok és szakemberek vita tárgyává tették, sőt tagadták. Most azután Ausztráliában hullott üvegmeteoritek kétségen kívül bebizonyították, hogy a világ­űrben üvegmeteoritek is létez­nek. Az üvegmeteoriteket s naprendszer korának rádió­kémiai úton történő meghatá­rozásánál fogják kitűnően fel­használni. Színház, Qi'odalom HAJSZA­Uj, színes szovjet film 1 játszódik. A főszerepet Szav- kin játssza, nagy erővel, átér- zéssel, élethűen formálja meg az áUamvédelmista tisztet. Partnerét, a fiatal szőkehajú falusi lányt Vologyima alakít­ja, sok üdeséggel. Részben e fiatal színésznő érdeme, hogy az izgalmas történet sosem vá­lik komorrá. A humort Ho- durszkij képviseli, aki a szí­nész szerepében gyakran a leg­komolyabb jelenetek között is megnevetteti a nézőt. A forgatókönyv hibája, hogy a cselekmény először kissé vontatottan indul. A történet azonban később mind érdeke­sebbé válik, a második rész- ben pedig szinte páratlan iz­galmait vált ki a nézőből. A géppuskás kocsi útja és ka­landjai érdekesek az olyan né­ző számára is, akt egyébként nem kedveli a harci jelenete­ket. Itt elsősorban nem hábo­rúról, hanem olyan kalandos utazásról van szó, mely lebi­lincselő kalandokat rejt ma­gában. A film legnagyobb erénye az operatőri munka. Igen szépen fényképezett üde, zöld tájak, sejtelmes erdőrészletek, gyor­san folyó hegyipatakok váltják egymást. Mindez együttvéve adja azt. hogy ez a film még sokáig megmarad a néző emlé­kezetében­Fenyves Imre «HiWMrtiiMiumHiimmiitmimvmiinHtmiHiiiHiiiiHuiiliiiiiM Zúg a folyó... Az állami tartalékföldekből az egyénileg dolgozó parásztoknak és a termelői társulásoknak mintegy 500 000 hold területet adtak bérbe. Az ilyen földek hasznosításánál a múltban és most is sok gondot' okozott a talajerők fenntartása, a gyümölcsösök és szőlők gondozá­sa. Az elmúlt évek tapasztalatai szarint a bérlők egy része nem fordított kellő gondot a talajerő visszapótlására, sőt több gazda ke­zén a kiadott legjobb föld is le­romlott, a szőlő és gyümölcsös pe­dig tönkrement. Az állami földek megóvására, a tartalék szőlő gyümölcsösök karbantartására a kormány múlt évben hozott rendeletében leszö­gezi, hogy a bérlők saját érdekükben is kötelesek megfelelő időközön­ként trágyázni a termőföldet es pótolni a szőlőkben és a gyümölcsösökben a kiveszett tőkéket, a fákat. A rendelet szerint a haszonbérlő — a talaj termőállapotához mérten — az idei gazdasági évben, de leg­később a szerződés megkötését kö­vető gazdasági évben holdanként legalább 80 mázsa istállótrágyát tartozik a földre kiszórni, s a ta­lajerők fenntartásáról a következő években is gondoskodni. Előírja a rendelet, hogy a szőlő egynegyed részét kell évenként megtrágyázni, átlagosan holdanként 100 mázsa Istállótrágyával. A tartalék gyümölcsösöket évente holdanként 80 mázsa Istálló- és két mázsa műtrágyá­val kell javítani. A bérlőknek gondoskodni kell a hiányzó tőkék és fák pótlásáról is. vagyis olyan gonddal kell kezelni az állami területeket, mintha az a bérlő saját tulajdona volna. P AUL ROBESON, a kiváló néger énekes, a béke dal­noka ma ünnepli hatvanadik születésnapját. S e napon a vi­lág minden részéből meleg hangú levelek és táviratok áradnak felé. Milliók szeretik és zárták szívükbe a néger nép egyszerű, de bátor szívű fiát, akinek orgonaként zengő hangja mindenkor a nép ere­jét, nagyságát hirdeti. Szeret tik, de gyűlölik is. Gyűlölik azok a kevesek, akik rettegve télnek békét hirdető hangjá­tól, az elnyomott néger nép panaszát zengő dalaitól. Robeson nehéz, de dicsősé­ges utat tett meg az elmúlt évtizedek alatt. Apja néger pap volt, aki fiatal korában rabszolgaként dolgozott a déli ültetvényeken. Robeson is csak hatalmas erőfeszítés árán érte el, hogy főiskolai diplo­mát szerezhetett. Volt zsel­Az eddigi tapasztalatok szerint a bérlők egy része még az ősz folya­mán és az idén tavasszal eleget tett kötelezettségének, jó gazdá­hoz illő módon gondoskodott a talajerő visszapótlásáról, a szőlők és a gyümölcsösök renbehozásá- ról. Vannak azonban olyan terme­lők is, akik ném tartották meg a rendelet előírásait, csak zsarolják a földet, rablógazdálkodást folytat­nak. s ezáltal nagy károkat okoz­nak az állami tartalékterületeken. A Földművelésügyi Minisztérium illetékes szervei a törvény előírá­sainak megfelelően az idén gon­doskodnak az állami tartalékföldek ellenőrzéséről. A községi mezőgazdászok még a tavasz folyamán — majd ké­sőbb folyamatosan — határ­szemléket tartanak s a község jo gazdáival, valamint a tanács küldötteivel együtt ellenőrzik a rendelet megtartását. A kormány rendelete módot nyújt arra, hogy azokkal a bérlőkkel, akik notóriusan elhanyagolják a rájuk bízott földet, a bérbeadó szervek felbonthassák a szerződé­seket. Nem igényes! A belga Le Nord című, Cha.- leróiban megjelenő lapban az alábbi szövegű hirdetés jelent meg: „Áruház keres munka­társat a panaszirodára. Na- gyothallás nem akadály.“ 1400-1600 között volt a „kis jégkorszak44 Az újító trombitás Igen értékes és figyelemre méltó adatokat tettek közzé a tudósok az elmúlt ezer eszten­dő időjárásainak változásáról. Műszerekkel teljesen tudo­mányos alapon történő meteo­rológiai megfigyelésekről ugyan csak a XVII. században (1600-tól) beszélhetünk, azon­ban a történelem feljegyzései­ből, egyéb geológiai adatok­ból, a fák évgyűrűiből már sok évezreddel ezt megelőzően is igen sok adatot ismerünk Az utolsó 10 évszázadot vizsgálva kiderül, hogy 1400 és 1600 között a telek rendkívül hidegek és zordak voltak, s igen sok hó hullott. Ezt az időszakot nevezik „kis jég­korszaknak”. Időszámításunk óta a gleccserek kiterjedése az ezredik év körül érte el a mi­nimumot és 1750-ben a maxi­mumot. 1770-től állandóan lér és téglagyári rakodó, al­kalmi munkás és vendéglői mosogató. Ám hiába nyerte el a jogi diplomát, a faji meg­különböztetés zsarnoki törvé­nyei miatt jogi pályán nem tudott elhelyezkedni Ameri­kában. Tehetsége ekkor a szín­padra vezeti. Több, mint har­minc évvel ezelőtt lép fel először egy New York-i szín­házban, s hangja azóta lan­kadatlanul szárnyal, hirdet­ve a szabadság, s az emberség szent ügyét. Majd egy évtizede azonban már annak, hogy a nagy éne­kes nem hagyhatja el Ameri­kát. Útlevelét megvonták: le­zárultak előtte Amerika ha­tárai. A kormány titkos pa­rancsára bezárultak előtte a hangversenytermek kapui. Az amerikai reakció így akarja megtörni, elhallgattctni, örök­re elnémítani Robesont. Min­den lépését nyomon követik. | Robeson mégis bátran viseli a I hajszát és az üldözéseket. | Hasztalanul zárják le előtte la hangversenytermeket: Ro- I beson elmegy a négerek nyo- | morúságos viskóiba, s ott éne- \ kel. Hangja bátran csendül Ifel a nagyvárosok munkásne- I gyedéiben s a szabadtéri hang- | versenyeken, amelyeket Ame- | rika haladó erői rendeznek \ tiszteletére. | „Én mégis énekelni fogok, lahol az emberek hallani akar- | ndk. A békéről énekelek, a l szabadságról és az életről!’’ — | mondotta Robeson az egyik 1 huszonötezer munkás előtt | rendezett szabadtéri hang- I versenyen, s szavát megtar‘ | tóttá. A haladás ellenségei so1 1 hasem tudják megtörni ere‘ | jét. mert ez az erő a népből | lakad. Soha sem fogják tudni | elfojtani messze csengő hang1 | ját, hiszen ez a hang a végei | nép. minden becsületes amet ! rikai szabadságvágyát és békéi = vágyát fejezi ki. csökken a gleccserek terjedel-j me A déli féltekén a XI. század i rendkívül csapadékbő volt, i 1500 és 1700 közt viszont aszá-1 lyos időszakok voltak. Az: északi féltekén 1000—1250 kö-i zött meleg és száraz klíma: uralkodott, 1250—1400 közötti esős és viharos évek váltakoz-1 tak, ezt követte a „kis jégkor- i szak”, majd az 1800-as évektől fokozatos melegedés követke-; zett be. Grönland-szigetén, i ahol 1000 körül legelők vol­tak és erdők, 1400 óta vas tag jégtakaró van és az örök tél birodalma. Ezeket a períódusjelensége- ket a tudósok az atmoszféri­kus jelenségek változásainak, valamint sok évezredes geo­lógiai és biológiai folyamatok kihatásainak tudják be. Folyamatosan ellenőrzik a tartalékföldek gondozását F iatal szőkehajú lány mel­lett markánsarcú állam- védelmista tiszt, továbbá idő­sebb orvos és a moszkvai szín­ház ismert színésze foglalnak helyet. Három ló repíti a szá­guldó kocsit, amelynek hátsó ülésén géppuska kerepel, ha­lált okádva az utasokra törő fegyveres lovasokra... Valóban hajsza ez, amelyet e film elénk tár, talán olyan, amilyent fiatalkorunkban re­gényekben olvastunk, de még a legélénkebb fantáziával sem képzelhettünk el A három ló közül kettőt már kilőttek, a kocsist is agyonlőtték, a színész halánté­kából vér folyik, majd élettele­nül esik ki a kocsiból, a gyep­lő már a fiatal Kútja kezében van, aki hegyen, völgyön, pa­takon és erdőn át vezeti a vég­zetes járművet. A még élő uta­sok is mind sebesültek, a mar- kánsarcú tiszt, aki maga is több sebből vérzik, emberfelet­ti erőfeszítéssel kezeli a gép­puskát, mely köpködve ég ke­repelve, szinte türelmetlenül osztogatja a fehér lovasokra a halált... Kik a különös kocsi-utasai, honnan' jönnek és hová men­nek, elérik-e céljukat, ezt mu­tatja be a Hajsza című új szov­jet film. A történet a második világháború utolsó éveiben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom