Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-08 / 82. szám

1938. ÁPRILIS 8. KEDD

HEcrr.r

^Cirlap

KI AZ IGAZI BARÁT?

Váltig hangoztatta a Nyugat íl&zaibadulás előtt, hogy Ma- yarország igazi barátja, zámtalan tanújelét is lát- attuk „barátságának”. Ho- yan is volt? Megszaibadí- >tta ezt az országot legérté- esebb javaitól és „segítség“ imán mindent „rásózott“, amit sak lehetett.

Most a Nyugattal való akko- i „együttműködésnek” csak gyetlen példáját ragadjuk ki. Iagyarországon abban az időén nagyipari jelleggel nem y ártottunk gördülő csap- gyakat. De .segített” az ak- ori „jó szomszédság”. Ellát- ik csapágyakkal az országot, izettünk is érte eleget. Mert gye a nemesacélt csak valu- íért lehetett eladni — még a barátnak1’ is.

A felszabadulás után

ördülőcsapágy-szükségletünk ilentős hányadát a Szovjet- nióból szereztük be. Kévéimé s álláspont lett volna ászérői fenntartani tovább- a is Magyarország elmara- ott ipari állapotát, hisz akár- ogy vesszük, neki sem jeleneit volna rossz üzletet a ha- ánkba irányuló csapágy- xport.

De a Szovjetunió nem ezt a ónyelmes álláspontot válas-t- atta. Ellenkezőleg, felaján- Dtta segítségét a magyar ördülőcsapágy-gyártás meg aremtéséhez. A szovjet nép selekedeteit ugyanis a prole- ár internacionalizmus elvet ezer tik.

E segítség nyomán 1953-ban Ikezdődött a tervező munka. Ízzel párhuzamosan Diósd le llett. a régi legelőn elkezdek egy modern csapágygyár elépítését.

Pólyák Mihály bácsi, a gyár gyik idősebb dolgozója me- élte el nekünk:

— Azelőtt egy 50—60 embert ogLaltooztató pirokémiai üzem olt itt. Olyan kis kotyogóéle. Most ezekben a k:s öldszimtes üzemekben is a mi épeink dolgoznak.

1954 végén már nagyüzemi yártást végeztek1 az új üzemien. 1955-ben azt is elérték, logy az egész világon elfogatott. normál műszaki szabvá- lyoknak megfelelő csapágyait gyártottak. Biztosan értékű az olvasót, hogyan sike- ■ült ilyen rövid idő alatt losszú évtizedek mulasztásait lehozni? Ezt is elmondjuk.

A gyár teljesen

szovjet dokumentáció alapján

Spült. A gyártást is a szovjet- ínióbeli gazdag tapasztalatok

alapján végezték. A gépek túlnyomó részét a Szovjetuniótól kapták.

A gyártás megindulásától kezdve másfél éven keresztül szovjet szakemberek segítették a munka beindulását a gyárban. Azt is lehetővé tették szovjet elvtársaink, hogy a gyárban dolgozó szakembereink hosszabb ideig tanulmányozhassák az ő csapágy gyáraikban végzett munkát.

Legjobban az bizonyítja, hogy jól hasznosították a diós- di műszaki és fizikai dolgozók a kapott segítséget, hogy most, hazánk felszabadulásának 13. évfordulója alkalmából a tavalyi eredmények alapján elnyerték a Minisztertanács és a SZOT elnökségének Vörös Vándorzászlaját. valamint az élüzem címet.

Nem csoda hát, hogy akármelyik műszaki embert kérdeztük, valamennyi a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a szovjet segítségről és a szovjet gépekről. Bonhardt János kutató technológus már sokfajta gépet megismert sokéves „prakszisa” alatt. Akármilyen falta szovjet gépről beszélt, állandóan ismételgette:

— Erős.

megbízható és precíz gépek

ezek

Szívesen vállalta, hogy elvisz bennünket a műhelyekbe: magunk is győződjünk meg ezeknek a gépeknek a használhatóságáról.

A forgácsolóüzemben két félautomata gépen dolgozik Pazinczár Mihály esztergályos. Gépei feliratán ez áll: Sztan- kozavod — Moszkva. Kérdésünkre így válaszolt:

— A gépek szerkezetileg tökéletesek. Csak elektromos berendezésükben keletkezett hiba kétéves használat után. De ezt már kijavítottuk.

Kísérőnk innen a görgőkészítő automatákhoz vezetett bennünket. Elmondta, hogy azelőtt itt egy gép egy perc alatt készített el egy csapágy- görgőt. Most a szovjet vízszintes görgősajtoló gép percenként 72 darabot készít el. Nagy előnye még. hogy nem forgácsolja, hanem préseli a görgőiket. így jelentős meny- nyiségű anyagot takarítanak meg vele. Szavait megerősítette a gép két kezelője, Ko- leianisz Janisz görög szakmunkás és segítője, Monostori Vilmos is.

A görgőmegmunkáló fé'

automata gépek mellett főles« nők ültek. Egy kis vályút» rakosgatták a görgőket, amelyek a másik oldalon megmunkálva hullottak ki. Ezek is többségükben szovjet gépek Tóth Józsefné és. Kakas Jé zsefné gépkezelőket megkér deztük: nem fárasztó ez az egyhangú foglalatosság Szinte ugyanazt mondták mindketten:

— A régebbi típusú gépbe fapálcikával tologattuk be » görgőket. Ez a munka tönkretette a szemünket. így sokkal könnyebb.'

— Nem sokáig dolgoznak ígv

— vetétte közibe kísérőnk — hamarosan az adogatást is automatizáljuk.

Ezek után a mérőműszereket mutatta meg. ezeknek jelentős része is

szovjet gyártmány.

Mikron pontossággal mérnek e műszerekkel. Csak ilyen pontos méréssel biztosíthatják- hogy a nemzetközi szabványoknak is megfeleljenek csapágyaink.

Amiről tehát évtizedekig csak álmodhattak szakembereink. a Szovjetunió segítségével pár év alatt megvalósult. Ezek után — úgy gondoljuk

— senkinek sem okoz nehézséget annak eldöntése: ki, az igazi barát.

Farkas István

Elena, az új lengyel műrost

Lengyelországban a közel-1 múltban a gyapjú tulajdon-1 ságaival megegyező, újszerű f műrostot készítettek. Az Ele-[ na nevet viselő szintetikus 1 műrost könnyebb, tartósabb | a gyapjúnál, sőt, jobban el-1 lenáll a savak hatásának is. | A műrostot szénből és a cellu-1 lózeipar hulladékanyagából | készítik.

3

Útkövezés

— társadalmi összefogással |

Ráckeve község lakossága | szép példát adott a kollektív f összefogásra. Mivel a község-1 fejlesztési alap pénze ebben az| évben más fontos kérdések | megoldására kell, mozgalom | indult, hogy a községet ke-1 resztülszelő Árpád utcát ön-| kéntes felajánlásokból és köz-| adakozásból köveztessék ki. § Az utca ugyanis egyik legfon-1 tosabb közlekedési útvonala § Ráckevének, de kövezete p nincs és nedves időben a sár

Üj könyvek érkeztek Rácke vére, a földművesszövetkezet könyvesboltjába. A bolt eladója és vezetője „besorolják” a könyveket, díszes kirakatot készítenek és várják a vásárlókat

járhatatlanná teszi. A mozgalomnak nagy visszhangja támadt, egymásután érkeztek a készpénz-, fuvar- és munkafelajánlások; a tömegszervezetek, az egyesületek mulatságokat, szinielőadásokat rendeztek, amelyeknek jövedelmét szintén felajánlották a kövezési költségekhez. Már az eddigi felajánlásokból is ösz- szegyűlt annyi, hogy a tavasz- szal megkezdhetik a két-há- romszázezer forint értékű kövezési munkát.

Felszabadulási ünnepség Monoron

Borús reggelre ébredt április 4-én Monor népe, ez azonban nem zavarta az április 4-i ünnepséget. Reggel 6 óraikor zenés ébresztővel köszöntötték a lakosságot, a gyárakon, üzemeken és az épületeken ünnepi színek, dekoratív homlokzat hirdette a nagy napot. ,

Kilenc órakor megelevenedtek az utcák, hosszú sorokban igyekeztek á dolgozók munkahelyeikre. hogy innen zárt sorokban vonuljanak fel az ünnepély színhelyére, a főtéren levő szovjet katonai síremlék elé. Fél tízkor megindult az ünnepi menet, amelyet Hö- römpő József országgyűlési képviselő vezetett. A menet élén az úttörőket láttuk, őket követték az általános iskolásak fegyelmezett sorokban.

Mikor a menet az ünnepség színhelyére ért. mintegy 3000 főnyi lelkes ünneplő tömeg előtt tartotta meg beszédét Jakab Sándor, a Monori Járási

Pártbizottság szervező titkára. Beszédében méltatta a felszabadító szovjet csapatok hősiességét. majd visszatekintett az elmúlt 13 év küzdelmeire és eredményeire. A himnuszok elhangzása után ünnepélyes keretek között helyezték a hála és a szeretet virágait a hős szovjet katonák emlékművére.

Este kultúr- és sportműsor fejezte be az ünnepséget.

<h. j.)

Csapágy — vasporból

Nagyon fiatal még, csupán ] hat esztendős a magyar por- kohászat. 1952-ben kezdtek vasporból különböző alkatré- j székét gyártani a Budaörsi Ke- I ményfémipari Vállalat üzeme*- 1 ben.

Azóta szép eredményeket értek el.

Készítenek önkenő csúszócsapágyakat, csapágyfedeleket, különböző varrógép-, kerékpár- és autóalkatrészeket stb.

Nemrég egy érdekes kísérlet eredményeképpen olyan önkenő csapágy gyártását kezdték meg, amely egyes gépekben golyóscsapágy helyett is használható.

Welesz Rudolf kísérletiosz- tály-vezető elmondta, hogy eddig olyan helyeken is kénytelenek voltak golyóscsapágyakat alkalmazni, ahol csúszó- csapágyak is megfeleltek volna, mert a golyóscsapágyakhoz szükséges kenési feltételeket nem lehetett, biztosítani.

Példaként megemlítette a

Iparunk legújabb büszkesége:

Teniszcsarnok alumíniumból - építi a Dunai Hajógyár

Hazánkban az első, de a külföldi országokban is párját ritkítja az a merész elképzelésű alumínium-konstrukció, amelynek alkatrészeit most szerelik a váci Dunai Hajógyár műhelyeiben.

Európa egyik legszebb és legmodernebb sportkombinátját egészíti majd ki ez a pompás, alumíniumból készült teniszpálya a vasasszakszervezet Pasaréti úti sporttelepén.

HiiiiiwiimitmmiHmiimuHimiiiiiiiimiiitiiiniHMMMmmtHitii

tem. — Az enyém, s ízlelgetem, hogy milyen a bélé.

A vendégek mosolyognak. Ovecskin bólint és megérti, hogy milyen változás történt ebben a magyar faluban is. A cigány tör tértéi csaik jelképezi, hogy nincstelenek hogyan lettek a maguk gazdáivá a termelőszövetkezetben.

Már kijöttünik a kertészetből, amikor Turza Lajos utánunk jött és az utcán a kol- hoztagok életéről érdeklődött.

— Olvassa el a könyvem, majd abból megtudja, ők is ezernyi gonddal küszködnek, ezernyi az öröm is. az • élet mindennap javul — válaszolja Ovecskin.

fiiunk az úton. nézelődünk, zí szemléljük a paraszti portákat. elindulunk, s kerülgetjük az út sarát, süt a déli nap. suhog a tavaszi szél és a kacsák lubickolnak az út közepén levő tócsában. Szép, meszelt házak, gondozott udvarok. viráaoskertek integetnek. Az egyik vadonatúj vaskerítés előtt megáll Ovecskin és kérdi.

— Egyéni?

— Igen. Az — mondja Farkas Ferenc, a járási tanács elnöke.

— És az a másik ott, az a?\

új ház?

— Az tsz-paraszté.

— Menjünk be, nézzük, ho ] gyn.n fogadnák?

Kitárul a paraszti udvar ka- \ puia. a virágos kertben egy \ fejkendős paraszt néni fogad l bennünket. Hogyan?

Erről azonban rruxjd máskor \ írunk.

Gáli Sándor

[ Az új eljárással szerkesztett csarnokot teljesen alumínium- I ból készítik. 23X40 méteres belterületen 400 szurkoló fér el. 12 méter magas lesz. Súlva mindössze 7 tonnát tesz ki s éppen ez a tulajdonsága teszi ..lehetővé a süppedékes. laza 1 talajon történő felállítását;

| Hasonló méretű vasbeton | héjszerkezettel egy ilyen I csarnok minimális súlya I közel 150 tonna lenne.

| A külsőre is ízléses alumí- ! niumcsarnok két homlokolda- I Iának függőleges oszloprészét | üvegfallal látják el, fűtését — 1 mivel hőszigetelése nem lesz |— infravörös sugárzó berende- ! zéssel oldják meg. Ily módon | a hazai hathónapos teniszidény | egész évre bővül.

| A csarnok világítását kor- I szerű fénycsövekkel, káp- | rázat- és árnyékmentesen biztosítják.

| A konstrukció terveit a Vas- lés Fémipari Kutató Intézet I dolgozta ki a legmodernebb | alumíniumépítészeti elvek | alapján. Kivitelezésén a váci [Dunai Hajógyár legjobb szak- l emberei fáradoznak, s még iezen a nyáron átadják rendel- [tetősének. Iparunk legmoder- j nebb alumínium építménye I újabb bizonyítéka lesz a ma- I gyár munkás és mérnök kiváló ; szaktudásának.

Mammut-lelet

Vilniuszban, négy méter mélyen a föld alatt, megtalálták egy hatalmas mammut-csont- váz részeit. A zoológusok szerint a lelet rendkívül értékes anyagot szolgáltat azoknak az őskori állatoknak a tanulmányozásához, amelyek több tízezer évvel ezelőtt éltek a mai Litvánia területén.

Egy vagon közönséges hulladékrongy 100 mázsa finom papír gyártását teszi lehetővé;

AZ én életemben nincs AJ semmi olyasmi, amivel Ucsekedhetnék. — Martinov lángjában nem volt egy csepp •zomorúság sem, szinte vidáman mondta. — Tizenkét évvel ezelőtt írtam egy rövid tlbeszélést, közölték a Kom- izomolszkaja Pravdában és izóta az irodalom a szenvedélyem .., Ezt a nagy szovjet ró nem önmagáról írja, hatom a Tavaszi szél című leg- ijabb regényében Martinov nondja. De egy 'kicsit benne •;an az író élete, múltja. Ovecskin atz orosz puszták fia, i falusi élet ismerője, a kol- tozparaszt, a traktorista, a já- ■ási funkcionárius — az író. Hősének szavai ráillenek.

Egyszerű orosz ember, sem- ni külsőség, az ember azt londolná, hogy valamelyik jépállomás traktoristája ül >ele szemben. Nyugodt moz- jása, szelíd kék szeme, halk rzavai még jobban hangsú- yozzák egyszerűségét. Valentin Ovecshin, a Falusi Hétköznapok és a Tavaszi szél írója van itt, a Nagykátai Járási Pártbizottság székhazában. Csendes beszélgetés folyik köztünk. A járási párttitkár, Baráth Károly elvtárs, Farkas Ferenc járási tanácselnök, Radios Ferenc járási igit.-propos a vendégfogadók, ikik maguk is alapos ismerői a mai falusi életnek, az tgyszerű emberek életének.

A változó faluról, az élet ezernyi problémáiról váltakozik a szó, s Ovecskin érdeklődik. vagy bólogat, amikor a válaszokat hallja, s aztán mégis kimondja:

NAPOK, EMBEREK

Ovecshinnel, az „Új Világiban

—- Parasztokkal szeretnék beszélgetni, ott, ahol élnek és dolgoznak.

Elindulunk a járás egyik községébe, Szenlörinckátára.

4

e úton tovább folyik a beszélgetés. Ismerkedünk. A világhírű író bátor bírálata, tárgyilagossága, elbeszéléseinek, írásainak mély realizmusa nagy hatással van ránk is, akik már- olvastuk könyvét. Kétszeres öröm számunkra, hogy most itt van hazánkban, hogy a magyar hétköznap pokat tanulmányozza.

A falu érdekli, az egyszerű emberek mindennapi élete.

Nem szereti o külsőségeket, a hivatalos fogadtatást, csak az egyszerűséget.

Szentlőrinckátán megtekinti az Üj Világ Tsz gazdaságát, a tehénistállót és szakszerűen beszélget a tehenésszel. Ezután folytatjuk utunkat a faluban. kerülgetjük a tócsákat.

Lőrinckáta tipikus magyar falu. Pest és Heves megye határán, ide látszanak a kéklő mátrai hegyek, a másik oldalon a végtelen síkság. A Zagyva kavarog a határban, a tavaszi esőtől megduzzadva néhol kilépve a medréből.

— Akár Ukrajnában — jegyzi meg Ovecskin. s látszik, hogy kedvére való ez az út. Az egyik utcán megállunk.

— Kik azok ott, a kerítésen túl — kérdezi Ovecskin a tolmács útján. Kísérőnk, Baráth Károly járási titkár válaszol:

— Az Űj Világ kertészei. Bemenjünk?

— Menjünk.

Sár, kegyetlen, vehdégma- rasztaló tavaszi sár mindenfelé. A melegágyak közül egy kozáksapkás, hatvan felé tartó csizmás paraszt jön felénk. Kissé pislog, idegenkedve méreget bennünket. Váratlan számára ez a találkozás. Rövid a bemutatkozás és nagy IP öröm, amint megtudja, hogy egy szovjet író szeretne velük beszélgetni.

Int társainak, jöjjenek közelebb és szíves szóval válaszol a kérdésekre.

rpele-k István brigádvezető

J- nagy darab kérges kezű ember. Harmadmagával dolgozik a tsz-ben. Itt van Turza Lajos, aki egykor cipész volt, s most a- kertészetben találta meg életcélját. Egy idősebb, a Punyi-családből való paraszt- ember is bejött a kertészeti ház szobájába, ahol meglátszik, hogy nem vártaik vendéget, Mindössze két lóca, egy kályha, s a kályha előtt a szemét összeseperve. Letelepszünk. Van, akinek viár csak pálántás láda jut ülőhelyül. De azért jó ez igy, mindennél

többet érnek az őszinte, baráti szavak.

Ovecdkin érdeklődik.

— Hogyan élnek? Mikor alakították a tsz-t? Kik szövetkeztek, a földeket összeadták-e, olvasták-e a könyvét, a Tavaszi szél-t? — záporoznak a, kérdések, s a tsz-tagok sorra adják meg a választ. Kikerekedik a magyar szövetkezeti paraszt élete, múltja, jelenje és jövője. Közben tréfálkoznak. Az öreg Punyi János a szövetkezeti élet jellemzésére egy történetet mesél.

— Egy cigány is kérte felvételét a termelőszövetkezetbe, s mindig azt hajtogatta,, hogy csak egyszer lenne olyan világ, amelyben jóllakhatna szalonnával, aztán nem bánná, ha utána azonnal meg is halna. Elérte célját. A múltkor kérdeztem: — Mondd Lajos, eljönnél-e egy kis szalonna vacsorára? — Ne bosz- szantson már. János bátyám, az enyém is rámavasodik.

Soha nem volt ennek a ci- gánynak semmije, és amikor a tsz-be jött, a dinnyét ffon- dozta. S egyszer, még dinnyeérés előtt megyek a diny- nyeföldre és látom, hogy az én cigányom ökölnyi nagyságú dinnyéket szed le az indáról. — Mit csinálsz, miért bántod a dinnyét? kérdezszállítószalag görgők csapágyazását.

Ezeken a helyeken kiválóan bevált a porkohászati önkenö csapágy.

Ezt a csapágyat gyártás után — porózus lévén — olajban átitatják, működés közben aztán „kiizzadja“ magából az olajat. így biztosítja az üzembiztos kenést.

Alkalmazási (helyein, például a bányaszállító-szalagoknál hosszabb ideig tart az újfajta csapágy, mint a hasonló célt szolgáló golyóscsapágy, amelyet a belékerült por és törmelék hftnar tönkretesz.

A porkohászati önkenő csapágy másik nagy előnye, hogy körülbelül tizenhétszer olcsóbb, mint az azonos méretű golyóscsapágy.

A jelenleg folytatott kísérletekkel azt akarják elérni, hogy a porkohászati csapágy súrlódási tényezőjét egészen közel hozzák a golyóscsapátgyéhoz.

MEGÉRKEZTEK AZ Ú1 KÖNYVEK