Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-08 / 82. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! kJl ívta I) 2 ’MSZMP P E 'S I MEGYEI BIZOTTSÁG. A MEGYEI TAN ÁC S LAPj A II. ÉVFOLYAM, 82. SZÁM ARA 50 FILLER 1958. ÁPRILIS 8. KEDD Fi Myugaft következik A szovjet kormány határo­zata, hogy egyoldalúan beszünteti a nukleáris fegyve­rekkel való kísérletezést, az egész világon széles, helyeslő' visszhangot váltott ki. S most, pár nappal a szovjet kormány nagy jelentőségű határozata után. Hruscsov elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke üzenetet intézett az Egyesült Államok kormá­nyához, kövesse Amerika a szovjet példát, szüntesse meg a kísérleteket. Hruscsov üzenete még job­ban alátámasztja a Szovjet­uniónak azt a törekvését, hogy minden lehető eszközt megra­gadjon a nukleáris háború szörnyűségeinek elhárítása ér­dekében. Az üzeneten kívül ezt bizonyítja Hruscsov elvtárs április 4-i beszéde is, amikor kijelentette, hogy a Szovjet­unió hajlandó beleegyezni a nemzetközi ellenőrzésbe, ha ez az egyetlen akadálya a kísérle­tek megszüntetésének. Három olyan tény, mely le­tagadhatatlan s mely minden­nél jobban bizonyítja, hogy ki akarja valóban a békés meg­egyezést, A szovjet javaslat nyomán még magasabbra csapott^a til­takozás hulláma az egész vilá­gon, s Hruscsov elvtárs üzene­te is nyílt színvallásra kész­teti az imperialista köröket. Hiszen az üzenet figyelmeztet arra is: ha a nyugati körök nem cselekszenek hasonlóan, a Szovjetunió kénytelen lesz, biztonsága érdekében, semmis­nek tekinteni határozatát! A felelősség tehát egyedül a nyu­gati politikusok vállain nyug­szik. A világ közvéleménye előtt kell vállalniuk a szovjet javaslat elutasításának felelős­ségét. Hruscsov elvtárs üzenete fi­gyelmeztető! Figyelmeztető, hogy a Szovjetunió megtett mindent, amit csak megtehe­tett. S ezen túl figyelmeztette a nyugati hatalmakat is: kö­vessék példáját. A Nyugaté a szó. Az emberiség élőit kell válaszolniok. Lehet, hogy is­mét kibúvókat keresnek. Le­het. De felelősségüket ez sem szünteti meg. Bármilyen ügyes kibúvó — kibúvó marad. Nem akarásnak nyögés a vége — tartja a közmondás, s a kibú­vók sem mások, mint a nem akarás bizonyítékai. S akkor semmi sem mossa tisztára az emberek előtt ezeket a nem- akaró, ezeket a nyögve kibúvó politikusokat. N. Sz. Hruscsov: Tapasztaljuk, hogy a magyar nép mennyire testvérének érzi a szovjet népet ít szór jótpari- és UorntángUüldöHség látogatásit Cegléden A szovjet párt- és kormányk üldöt.ség és kísérete Cegléden (Kiküldött tudósítónk jelen­tése.) ' A Szovjetunió párt- és kor­mányküldöttségét rövid itt- tartózkodásuk alatt már sok helyen látták vendégül ha­zánkban. Mindenütt nagy-nagy szeretettel vették kőről a test­véri szovjet nép küldötteit, de különösen nagy volt a készülő­dés és az öröm, amikor Cegléd lakói megtudták, hogy Hrus­csov elvtárs városukba is ellá­togat. A Budapesttől Ceglédig ve­zető úton sok a falu. A falvak lakói már kora reggel az izga­tott készülődés lázában égtek. A sebtében felállított diadal­kapuk feliratai magyar és orosz nyelven köszöntötték az áthaladó vendégeket. A friss zöld fenyőgallyak s a tavasz sok más hírnöke szinte kifeje­zője volt annak a meleg sze­retetnek, amellyel Pest megye községei várták a kedves ven­dégeket. Vecsésen, Pilisen, Ceglédber- celen minden megszerezhető zászlót előkerestek, hogy az országutat körülvevő fák zász­lódíszbe öltözhessenek, s ne csak az integető kezek, hanem a zászlók suhogó szövete is üd­vözölje a vendégeket. A közsé­gek szívében már 8 óra felé igen sokan voltak, s mindenki azon igyekezett, hogy minél közelebb lehes­sen az országúihoz, s ha csak egy pillanatra is, de láthasd ii biilflÄtit. ség tagjait, s az őket kí­sérő magyar vezetőket. Cegléden hosszú sorokban igyekeztek az emberek a íel- j lobogózott Szabadság tér felé, í s 9 óra körül már a tér jó ré- I szét betöltötték a várakozók. Az ízlésesen díszített tribün ekkor még üresen állt, s a vá­rakozók kíváncsiskodva szem- lélgették az eget, reményked­ve, hagy nem ered el az eső, s nem hideg esőcseppekkel, ha­nem sok-sok 'meleg szóval, kö­szöntéssel fogadják a ceglédiek kedves vendégeiket. A küldöttség érkezésének még csak jelei sem mutatkoz­tak, de a várakozók között máris nagy volt az izgalom. Mindenki közelebb és közelebb akart kerülni a tribünhöz. Tíz óra után kiszesek és út­törők sorakoztak fel, kezük­ben illatos szegfűcsokrokkal, s mögöttük ott várakozott már a fogadó bizottság is, amelynek vezetője Szelepcsényi Imre, a városi tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke volt, A fo­gadó bizottságban részt vettek a megye, a járás és a város párt- és állami vezetői, s tré­fálkozva biztatták Szelepcsé­nyi elvtársat, nehogy belesiil- jön a köszöntőbe. Tizenegy órakor pontosan begördültek a küldöttséget szállító gépkocsik a Szabadság térre. Hruscsov elvtárs jó pár percig időzött a gépkocsi mellett, hogy fogadhassa Hruscsov a péntek esti parlamenti fogadás részvevői között. az izgalomtól pirosra gyűlt arcú úttörő fiúk és lá­nyok, valamint a KISZ- egyenruhás fiatalok kö­szöntését, s válaszképpen az egyik úttörökislányt Hruscsov elvtárs átölelte és megcsókolta. Míg Hruscsov elvtárs a tri­bünhöz ért, hatalmas taps kí­sérte lépteit, ahogy egyik ol­dalán Dobi Istvánnal, az Elnö­ki Tanács elnökével, másik ol­dalán Horváth Andrással, a megyei pártbizottság első tit­kárával, két kézzel integetve, kalapját lengetve fogadta a ceglédiek szíves üdvözlését. A tribünre elsőnek Hrus­csov 'elvtárs lépett fel, s ahogy megjelent a tribün mellvédjé­nél, ismét kitört a több mint tízezernyi várakozó hatalmas tapsa. Hruscsov elvtárs után Dobi István, majd Szelepcsé­nyi elvtárs és a kísérők léptek az emelvényre. Felhangzott a szovjet és a magyar himnusz, majd utána Szelepcsényi Imre, a városi tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke lépett a mikrofon elé, s külön-külön üdvözölte Pvomanovics, Kozlov, Gromiko elvtársakat és a kül­döttség tagjait, valamint az őket kísérő Dobi Istvánt, Fe­hér Lajost és Kiss Károlyt, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjait és Dögéi Imre földművelésügyi minisztert. A küldöttség üdvözlése után Sze­lepcsényi elvtárs meleg sza­vakkal köszöntötte a szovjet nép képviselőit, s arról beszélt, hogy a felszabadulás óta el­telt 13 esztendő alatt a szovjet nép szeretete mélyen belevéső­dött a magyar nép szívébe s olyan erős szálak szövődtek a két nép között, hogy azok ma már elszakíthatatlanok. A ma­gyar—szovjet barátság — mondotta Szelepcsényi elvtárs — megerősítése érdekében * szovjet emberek sok ál­dozatot hoztak értünk, sőt 1936 októberében vérük hullatásával védték meg a néphatalmat, a proletár- diktatúrát. Nem feledi cl ezt a magyar nép, s nem feledi el Cegléd városának lakossága sem, s az a meleg fogadtatás, amelyben a párt- és kormány- küldöttség tagjai részesültek, nemcsak nekik, hanem az egész szovjet népnek szólt. Kö­szöntőjének végén Szelepcsé­nyi elvtárs éltette a magyar­szovjet barátságot, s a szovjet küldöttség tagjait. Ezután Anna Bojkova elv- társnő lépett a mikrofon elé. A küldöttség nevében megkö­szönte a meleg fogadtatást és tolmácsolta a szovjet nép testvéri üdvözletét. Beszéde további részében arról szólott, hogy a közös célok, a szocia­lizmus építése, a béke meg­védése egyesítik a magyar és szovjet népet, összefogják erő­feszítéseiket, amelynek ered­ménye nem maradhat el. — Tudjuk — mondotta Bojkova elvtársnő —, hogy a meleg fo­gadtatás nemcsak nekünk, hanem az egész szovjet nép­nek szól, annak a szovjet nép­nek, amely bebizonyította, hogy testvéri szeretetet érez a magyar nép iránt, az erő­sebb testvér erejével bármi­kor, ha a sors úgy kívánja, odaáll a kisebb testvér mellé. Beszéd ^ végén az asszonyok­hoz szólott, s arról beszélt, hogy milyen hatalmas szere­pe van az anyáknak a békéért vívott küzdelemben. Beszédét a magyar és szovjet nép ba­rátságának éltetésével fejezte be, j Fényképezőgéppel a Forte-gyárban Fényképezőgépünk kíváncsi lencséjével legutóbb abba a | gyárba kukkantottunk be, ahol a fényképezéshez szükséges | filmeket és fotópapírokat készítik. Persze, a legtöbb üzemrész- I ben nem fényképezhettünk, hisz ezekben a fényérzékeny | anyagok miatt sötétben dolgoznak. Azért akadt olyan hely is, | ahol a vaku fényénél megörökíthettük a gyár életének egy-egy | mozzanatát. Nem végtelen hosszúságú textiliát, hanem széles papír­csíkot látunk ezen a gépen. A barytáló üzemben vagyunk. A baryt nevű földpátot itt azért öntik a foto-alappapírra, hogy cltömjék vele a likacsokat. Ezáltal fehérebbé válik a papír és jobban köt rajt az emulzió | Bizonyára látták már, hogy a keskenyfilmek szélein ‘ szög- ! letes lyukak vannak. Ezek a film továbbítására szolgálnak. I A képen látható perforálógéppel végzik el a perforáló műveletet a filmeken 3 5iiif»imiiittiiitiimitimtiMHiitimmiinniitimiHiii:tHii!itiiiiiimiitiimtHitiiinmiitiHiiiiii>tiHiimii<iiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiHiiimiini Amikor Hruscsov elvtárs lépett a mikrofon elé, per­cekig nem jutott szóhoz, olyan zúgó tapsvihar fo­gadta a szovjet nép küldöt­teinek vezetőjét. Hruscsov elvtárs mosolyogva integetett vissza a téren álló hatalmas embertömegnek, s arcán látszott, hogy mennyire meghatotta ez az őszinte, me­leg fogadtatás. Beszédének bevezetőjében arról beszélt, hogy a küldött­ség tagjai valamennyien elé­gedettek és boldogok. Olyan őszinte meleg szeretettel, ked­vességgel találkoznak minde­nütt, bárhova menjenek is az országban, ami mindennél be­szédesebb bizonyítéka annak, hogy a magyar nép mennyire testvérének érzi a szovjet né­pet. — Hiszen — mondotta a továbbiakban Hruscsov elv­társ — 1917-ben, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom napjaiban magyar hadifoglyok ezrei és tízezrei álltak be a vöröshadseregbe, hogy Lenin eszméinek igazságát megis­merve és megértve életüket, vérüket adják ha kell, azért a hatalomért, amely a világon elsőnek teremtette meg a szovjeteket, a nép igazi hatal­mát. De mi emlékszünk 1919- re is — folytatta Hruscsov elvtárs —, amikor a magyar proletariátus bátran szembe­szállt az erejét kiszipolyozó burzsoáziával, s ez a proleta­riátus szövetkezve az ország elnyomott rétegeivel, kezébe ragadta a hatalmat. Nem vé­letlen, hogy a fiatal magyar Tanácsköztársaság első nap­ján a Tanácsköztársaság első üzenete a szovjet államnak szólt. Kun Béla elv társ a győztes orosz proletariátust ér­tesítette először a magyar pro­letariátus győzelméről. A Ta­nácsköztársaság elbukott, de a szovjet nép szívébe véste a magyar proletariátus hő­si harcát, küzdelmét és nem feledte el, hogy ami­kor ezer felől támadt az ellenség a fiatal Szovjet­unióra, a magyar proletár- diktatúra a szovjethatalom mellé állt és jelentős imperialista csapa­tokat kötött le. — Sokan és sokszor szidták a Szovjetuniót. A második vi­lágháborúban Hitler arról kiabált, hogy hetek alatt el­foglalja a Szovjetuniót. S önök is — mutatott a hallgatóságra Hruscsov elvtárs —, de az egész világ is tudja, hogy mi­vel végződött a második vi­lágháború. A fasiszta feneva­dat saját barlangjában sem­misítettük meg. Sztálingrád után a hitleri hordák megta­nulták, hogy mit jelent a szé­gyenletes menekülés. A vörös- hadsereg győzelmei nyomán Magyarország is felszabadult s ezzel a magyar nép törté­nelmének új korszakát nyit­hatta meg. A felszabadulás óta eltelt 13 esztendő alatt a ma­gyar nép igen szép eredmé­nyeket ért el, de meg kell azt is mondani, hogy igen sok hi­bát is elkövettek Magyaror­szágon, a Rákosi vezette párt­vezetés elszakadt a tömegek­től, szektás politikát folyta­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom