Pest Megyei Hirlap, 1958. április (2. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-29 / 100. szám

1958. ÁPRILIS 29. KEDD rtrt megyei k/Cirlai) h SZAKCSOPORTOK mellé kell állnunk a párt ag­rárpolitikájának megvalósítá­sa közben. A falvakban a foko­zatosság elve gyakorlati meg­valósítása révén épül fel a szo­cialista társadalmi rend. Az biztos, hogy a földművesszö­vetkezetek kebelében működő különböző termelői társulások, szakcsoportok nem minden tagja tekinget csak előre. So­kukban él még a visszahúzó hajlam, mégis, az egyre szapo­rodó társulások lépést jelente­nek előre. Akadnak ma is, akik nem látnak „fantáziát“ a társulá­sokban, szerencsére ezek szá­ma hétről hétre kisebb. A párt és a kormány tisztázta, félre­érthetetlenül megszabta azokat a feltételeket, amelyeknek ér­vényesülni kell az alacsonyabb fokú szövetkezési formák mű­ködésében. Persze, önmagától a szakcsoportok sem lépnek a helyes útra, segiteni, nap mint nap támogatni kell őket. És ezt a feladatot a földművesszövet­kezeteknek kellene végezni. A szakcsoportok többsége tavaly alakult megyénkben is. A földművesszövetkezetek új, nagy gondja a paraszti terme­lés segítése. A sokféle feladat­hoz (szerződéskötések, gépi munka szervezése, felvásárlás, stb.) a tapasztalatszerzés, a be- gyakorlódás időt követel. Nem megy máról holnapra az irá­nyításhoz szükséges képzett szakemberek munkába állítása sem. Ennek ellenére, az elvi követelményekből nem enged­hetünk akkor sem, mégha kez­dőkről van is szó. A földmű­vesszövetkezetek nagy erőfe­szítéseket tesznek, hogy mara­déktalanul megfeleljenek sokol­dalú feladataiknak, ennek elle­nére sem képesek ma még tö­kéletes munkát végezni. E körülmények még inkább megkövetelik, hogy a helyi párt- és tanácsszervek fokozot­tabb segítséget adjanak a föld­művesszövetkezeteknek. Na­gyobb gondot kell fordítani a növénytermelési társulások fejlesztésére. \ Nem lehet elfe­ledni, hogy a falu szocialista átszervezésének fő útja a me­zőgazdasági termelőszövetke­zet. Ahol azonban nincsenek meg és egyelőre meg sem te­remthetők a tsz szervezésének, fejlesztésének feltételei, ott szorgalmazni kell az alacso­nyabb fokú szövetkezeti for­mák létrehozását, a szakcso­portok és társulások megszer­vezését. A helyzet tanulmányo­zása, a célok kitűzése közös feladat. Az egyetértés, a mun­kák összehangolása veheti ele­jét az utak, intézkedések ke­resztezésének és a késlekedés­nek is. A tapasztalat azt mutatja, hogy addig hiába várunk je­lentős előrehaladást a szakcso­portoktól, társulásoktól, amíg azok nélkülözik az őket megil­lető politikai támogatást, út­mutatást. Ezt pedig a földmű­vesszövetkezetek csak akkor képesek megadni, ha segítséget kapnak a helyi párt- és tanács- szervektől. Türelmes, lassú munka ez, de megéri, s fárado­zásunk nem lesz hiábavaló, ha hiszünk abban, hogy az egy­szerű paraszti társulásban ben­ne rejlik a holnap ígérete. A domonyiak megelégelték a mellőzést virágzó földművesszövetkezeti életet akarnak Azzal a céllal utaztam Do- monyba, hogy az Űj Élet Ter­melőszövetkezet tagjairól, az ő munkájukról írok. Még tíz percig sem beszélgettem Fas­ka Pál elvtárssal, a tsz el­nökével, amikor azt mondja: — Ne a termelőszövetkezet­ről, hanem a földművesszövet­kezetről írjon az elvtárs. Az egész falu fel van háborodva a földművesszövetkezet miatt. Faska elvtárs, a tsz elnöke, egyben a földművesszövetkezet intéző bizottságának is tagja Szinte. ömlik belőle a panasz, s amilyen szenvedéllyel mond­ja, az a meggyőződésem, hogy szóról szóra igaz minden sza­va, s azért teszi szóvá a hibá­kat, hogy a község lakosságán segítsen, s végre tehessenek valamit a szövetkezeti mozga­lom életre keltése érdekében. Mert amint kitűnik, teljesen megszűnt Domonyban a föld­művesszövetkezeti élet, s hogy földművesszövetkezet van, ar­ra egyedül a két bolt cégtáb­lája emlékezteti a község la­kóit. Pedig nem így volt 12 évvel ezelőtt, amikor megalakult a földműivesszövetkezet. Egy­kettőre 400 tagja lett, s a tag­létszámnál is többet jelentett az a lelkesedés, ahogyan meg­kezdték a szövetkezeti életet. A volt kastély egy részét tár­sadalmi munkával földműves- szövetkezeti bolttá alakítot­ták. Kerítettek, parkíroztak a bolt előtt, berendezést szerez­tek. Látogatottak voltak a közgyűlések is. Jelentős té­nyező volt a faluban a föld­művesszövetkezet. Amikor a Hangya beolvadt a földműves­szövetkezetbe. anyagilag és szervezetileg is tovább erősöd­tek. Ezt a mozgalmas szövetke­zeti életet tették tönkre, ami­kor egyesítettek' bennünket az Aszódi Földművesszövetkezet- tel — panaszolja Valentyini János T. 70 éves parasztember, aki a megalakulástól kezdve tagja a földművesszövetkezet­nek. Faska elvtárs jegyzőkönyvet szed elő, amely a küldöttválasztó köz­gyűlésen készült, s amely tar­talmazza a domonyiak sérel­meit. Leírhatnám az ebben foglaltakat, s igazat írnék, hiszen a jó néhány felszólaló csak panaszkodott. A tsz- elnök azonban azt indítvá­nyozza, hogy nézzünk körül a földművesszövetkezet portá­ján, úgy többet látunk. Az első utunk a volt Han­gya-bolt épületéhez vezet. A fő épület mellett egy kisebb lakóépület. Pár évvel ezelőtt mégegyszer olyan hosszú volt, mint most. — Semmi baja nem volt a2 épületnek, de mégis lebontot­ták felét. Elvitték az anyagot másik községbe. Arra hivat­koztak. hogy most már nem­csak a mienk az épület, hanem a társszövetkezeteké is. Az udvarban a most épüli tekepályához vezet az elnök — Ennek a faanyagát is el­vitték, s most mi csinálunk másikat. De tudja miből? A. kastélyparkban vágtunk k fát. onnét szereztük az anya­got. Az Aszódi Földműves- szövetkezettől ugyanis nem telik. A szemrevételezést tovább folytatjuk. A fő épület tető­zete hullámos, s beszakadással fenyeget. Miért? Jó néhány szarufát kivágtak a tetőzetből, s 'ki tudja, meddig bírja a meggyengült szerikezet a ter­helést. De úgy látszik, nem telik pénz a kultúrterem ab­lakaira sem, nem is szólva ar­ról, hogy hol meszet, hol ko­csikenőcsöt, vagy éppen ce­mentet, vagy műtrágyát tárol­nak a deszkapaddós teremben. Utunk a másik földműves­szövetkezeti bolthoz vezet. •— Itt kerítés volt pár évvel ezelőtt, belül meg szép vi­rágágyak. A kerítést szét­szedték. s az anyagot elvitték. Tönkrementek a virágágyakis — mutatja Faska elvtárs. — Ezt a lábasfészert is, ami­ben most a pékkemence van, szét akarták szedni, de nem hagytuk — sorolja tovább. — S mit építettek? — Mióta az Aszódi Föld­művesszövetkezethez tarto­zunk, c_ak rombolás történt, építés nem — válaszolja. A vegyesboltban Tóth János üzletvezetővel az áruellátás­ról beszélgetünk!. Tőle is csak panaszt hallunk. — Az árualapot a napok­ban emelték meg 30 ezer fo­rinttal, de nagyon sok köz­szükségleti cikkből egyálta­lán nem tudunk tartani. Amint elmondja, három hó­napja nincs ágyneműjük. Tűz­hely. kerékpár nem is tudja, miikor volt a boltban. Több mint két. hónapja nincs férfi-, ing. Kerékpárgumiért és más fontos cikkekért Aszódra kell bemenniök a vevőknek. így nem! csoda,., ha. ott­hagynak bennünket a vevők — magyarázza. Annak, hogy hiányos az áru­készlet, két oka van. Az egyik: húsz-huszonötezer forint érté­kű olyan árujuk van, amit rájuk kényszerítettek, s csak a boltot töltik, de senkinek sem kellenek. A másik ok, hogy a felemelt árukészlet sem elegendő arra, hogy a leg­fontosabb cikkekből csak a legminimálisabb mennyiséget | is tarthassák. A földművesszö- | vetkezeti bolt árukészlete az | évek során nem fejlődött az § Igényekkel. A beszélgetés közben ér-1 keziik meg Kálmán Sándor, a § községi tanács elnöke, ö is | megerősíti a tsz-elnök és a | boltos panaszait. A mozgalmi életről elmond- 1 ják, hogy úgy elhidegült a | tagság a szövetkezettől, hogy | csak úgy tudnak összehozni p taggyűlést, ha ilyen alkalmak­kor különböző csecsebecséket sorsolnak ki. Nagyon mély­pontra jutott a földművesszö­vetkezeti élet Domonyban, s a beszélgetés közben most már azt kutatjuk, hogy mi lenne a kivezető út, mert a mostani helyzet, a rosszul sikerült „házasság” to* vább már tarthatatlan. — Miért nem válnak szét? A többi társszövetkezetek is ott hagyták már az aszódi szö­vetkezetét — javaslom a ta­nácselnöknek és a tsz-elnök* nek. — Igen, ez lenne a megol­dás. Most már a járási és a megyei szövetség is belemenne ebbe — mondja a tanácselnök — csak mi nem. Legalább Js nem úgy, ahogyan ezt az aszó­diak akarják, — Állítsák helyre anyagilag a szövetkezetünket. Az épü­leteket legalább annyira újít­sák fel, mint amilyenek vol­tak, s akkor nem lesz akadá­lya a szétválásnak — kapcso­lódik a tanácselnök szavadhoz Faska elvtárs. — Hat esztendeig — amióta egyesültek — a körzeti föld­művesszövetkezet egy fillért sem ruházott be Domonyban, sőt. ami volt, annak is egy részét elvitte: ezzel indokolják követelésüket a domonyi elv­társak. Sok igazság van sza­vaikban. A járási és a megyei szövet­ség segítsen közös nevezőre hozni a két község közötti el­lentéteket. De mielőbb tegyék ezt meg, hogy ne legyen sem­mi akadálya annak, hogy Do­monyban, ebben a több ezer lakosú községben újra felvi- rágozzon a szövetkezeti élet. Mihók Sándor Anonymus szobra a Városligetben juiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiliHmiiniiiHiliHHiiiHiimimiiiiiiiiiiiiimmimimiiimiitiiiiiMiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiimi'iimiiiiiiiii« Újabb szakcsoportok kapták meg működési engedélyüket A Gödöllői Járási Tanács legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésén több újonnan alakult szakcsoport működési engedély kérelmét tárgyalták. A műkö­dési engedélyt megkapta a gyömrői méhészeti szakcsoport, amely 11 taggal 189 méhcsa­láddal alakult. A mogyoródi szőlő- és gyümölcstermelő szak­csoport 90 taggal 450 kataszteri holdon folytathat gazdálkodást. Pécelen szőlőtermelő szakcso­port alakult 20 taggal, 22 hold szőlőterülettel, Pécelen ba­romfitenyésztő Szakcsoport lé­tesült 20 taggal, Zsámbokon 9 tag 120 méhcsaláddal alakított méhészcsakcsoportot. Valkón ugyancsak méhész szakcsoport alakult 25 taggal, 126 méhcsa­láddal. Amikor több szakcsoport működését engedélyezték, nem javasolták négy szakcsoport megalakulását. A végrehajtó bizottság úgy látta, hogy a gö­döllői szőlő és halászati szak­csoportok, valamint az isászegi méhészeti, valamint a szőlő- és gyümölcstermelő szakcsopor­tok működéséhez nincsenek meg a szükséges feltételek. Miért italboltot kaptak? Az idegenforgalom és a tu­risták nem nagy örömére nem­régen állítottak fel Párnázott egy bizonytalan színűre festett bádogból épített italboltot. Hogy minden szakértelem és esztétikai szépérzék nélkül lé­tesült. mutatja az a tény, hogy a HÉV-állomás korszerű — bár azt is kezdik belül elhanyagol­ni — épületéhez úgy viszony­úk, mint a lakkcipáhqg, az ócs­ka bakancs. Sokkal szebb és gyakorlatia­sabb lett volna, ha oda felállí­tanak — hely van bőven —, egy ízléses, szép pavilont, ahol gyümölcsöt, süteményt, pék­süteményt, hűsítő italokat és eszpresszó kávét szolgálnának ki az utazó közönségnek és a sokezer itt megforduló turistá­nak, mint hogy csináltak egy lebuj kocsmát, ahova jóízlésű ember óvakodik betenni a lá­bát, mind higiéniai, mind az ott folyó italközi útszéli dis­kurzusok miatt. Béres Andor levelező Olcsóbb árak a Balatonon Tavaly a balatoni üdülőhelye­ken nyaralók panaszkodtak a ven­déglátó helyek drágaságára. Az Országos Udü ővendég Ellátó Vál­lalat felülvizsgálta balatoni ven­déglátó helyeinek osztálybasorolá- sát és többet alacsonyabb osztály­ba helyezett. így például a siófoki Fogast, a leilei Vörös Csillagot, a keszthelyi Hullámot II. osztályú szórakozóhellyé nyilvánították, a ezzel az árait is leszállították. A balatoni vendéglátás kultúrájá­nak emelésére az idén valamennyi nagyobb szállodában londinert al­kalmaznak, aki az állomáson várja a vendégeket és gondoskodik az úticsorpagok elszállításáról. Beve­zették ázt is, hogy a szállodák portáján közszükségleti cikkeket árusítanak. Kettétört pálya EZ ATRAGÉDIA! vétett a vagyonvédelem ellen. De vajon kellően mérlegelte-e a leány cselekedetét? Ügy vé­lem, nem. A könnyebb meg­oldást választotta, a fáradsá­gos, emberséges nevelőmun­ka helyett a rideg, papirosízü döntést hozta. Ha ragaszkodunk a fények­hez, azt kell mondanunk, hogy Anna csak megkísérelte a lopást. Sőt, ha őt is meg­hallgatjuk, nem is akart lopni, csak haza akarta vinni, meg­mutatni édesanyjának, hogy megveheti-e. Ez esetben, ha védekezését fogadjuk el, sú­lyos szabálytalanságot vétett Anna. Nem akarom Annát vé­deni, de illene jobban meg­gondolni, nem volt-e túl szi­gorú az ítélet, igazságtalan a szerződés felbontása. Abban az üzletben, ahol Anna legutóbb dolgozott, ő volt a második, aki megkísé­relte a lopást. Mikor Annát raptakapták, a vezető azonnal leltárt vett fel, s kiderült: csaknem másfélezer forintnyi hiánya mutv+hozik. Anna vitte volna el? Nem hihető. Tény­leg fennállt a hiány ténye? Csak a boltvezető tudja, no meg lelkiismerete, mert ami­lyen ügyes kereskedőjelölt volt Anna, . olyan ügyetlen, buta tolvajnak tűnt. DIVAT volt az üzletben is, mint olyan helyen, ahol több fiatal dolnozik együtt, hogy megtréfálják egymást. Ebéd­idő alatt, vagy napközben —• ha mód nyílt rá — bekötötték egymás kabátjának ujját, ősz- szecsomózták egymás sálját, téglát raktak eavmás táská­jába stb. Gyerekes, sokszor butának látszó csínyek. A lopást is így fedezték fel. Lát­ták, hogy Anna egész nap mi­lyen zavart, ideges, gyakran megy hátra a raktárba, ahol ruhája, táskája volt. Tanuló- társai gondoltak egyet, s tég­lával akarták kibélelni Anna táskáját. Amikor kinyitották táskáját, abban egy desszertes dobozt találtak. Zavarba jöttek. Most mit csináljanak? Ez dél­előtt történt, Anna nem tudott róla semmit. A tanulók szól­tak a vezetőnek s amikor az megnézte Anna táskáját, az üres volt. A dobozt Anna köz­ben visszatette helyére. Lopni akart, vagy nem akart, nem tudni. El kellett hinni azt is, amit a boltvezető mond, hogy igen­is, lopni készült. Igaza van Annának is, amikor azt mond­ta, hogy csak megmutatni ké­szült haza vinni. Tulajdonkép­pen nem is kapták rajta An­nát a lopáson. Bárhogyan is történt, helyes lett volna őt négyszemközt — és nem a többiek előtt — felelősségre vonni, s áthelyezni más üz­letbe. S ha ott. nagyobb el­lenőrzés, lelkiismeretesebb boltvezető-oktató felügyeleté­vel is tapasztalták volna, hogy hozzányúl a bolt készletéhez, a szövetkezet vagyonához, szi­gorúan felelősségre lehet von­ni. De csak akkor. A BOLTVEZETŐ, ahol Anna dolgozott, nem bizonyult jó oktatónak. Nem nevelte őket becsületességre, nem hívta fel figyelmüket. miért fontos egyéni érdekükben is a szövet­kezeti vagyon védelme. A leg­elemibb vagyonvédelmi rend­szabályt sem követelte meg, nevezetesen azt, hogy távo­záskor ellenőrizze a bolt dol­gozóinak táskáját. Egyszerű óvóintézkedés, előírja az üz­letszabályzat is. Nem vitás, ennek elmulasztásáért felelős a boltvezető. (Sajnos, a tapasz­talat szerint alig van a me­gyében földművesszövetkezeti bolt, ahol megkövetelnék, hogy távozáskor a dolgozók, de a vezető is, megmutassa táskáját.) Nem hihető, hogy Anna, vagy bárki megkísérelne bár­mit is kivinni a boltból, ha tudja, hogy távozáskor táská­ját meg kell mutatni. Vajon milyen boltvezetők lesznek azokból a tanulókból, a'kik ezt az egyszerű szabályt nem tanulják meg nV-almazni? A példa előttünk áll és sok kö­vetkeztetés levonására ad al­kalmat. A KIS TANULÓ ügye — papiroson — lezáródott. Anna szerződését felbontották, né­hány hónappal az utolsó vizs­gák előtt. Nem tudni, hol fog elhelyezkedni Anna, meddig kíséri életében a „lopási kísér­let” szomorú ténye. A földmü- vesszövetkezet elnöke, s a bolt vezetője talán el is feledték az egész, néhány hete lezajlott ügyet. Anna sírása nem jut fülükbe, részükre ez a problé­ma többé nem érdek»* Egy tanulóval újra kevesebb, ta­lán a harmadik, ötöffr vagy tizedik lopást megkísérlő ta. nuló eseténél gondolknd”i''kez- denek. hol is lehet a hiba? De addig? Nem lehetne most, még a vizsgák előtt gondolkodni, mér­legelni a tényeket, s újra elő­venni Anna ütmét? Persze ala­posabban, sokoldalúbban, bogii ne legyen egy fiatal életé kettétörve. Csekő Ágoston KERESKEDŐ tanuló volt, alig tizenhét éves fejjel. A nyáron végzett volna. Ügy vá­gyott önálló, kereső nagylány lenni. S az álmok tovaröppen­tek, mint alig fúvó szellőcs- kében a tollpihe. Váratlanul s fájdalmasan. Kisgyerek érez­heti magát hasonlóan, akinek a szivárvány minden színében pompázó szappanbuborékja \ hirtelenül eltűnik. A kislány, ; nevezzük Annának, hosszú \ évekig nem dolgozhat üzletben, \ nem bíznak benne, mert lopni \ akart, s rajtakapták. Hetekig tartott a vizsgálat, ! míg megszületett a döntés: fel ; kell bontani szerződését. A ! földművesszövetkezet igazgató- \ ságának elnöke nem meri pró- \ bára bocsátani, új üzletbe kül- I deni. Nem bíznak benne többé, \ mert alig élt életének elején I megbotlott. Ahogy a tények \ mutatják: megkísérelt kilopni \ az üzletből egy díszes dobozba j csomagolt, 26 forint értékű \ desszertet. \ Több társával együtt tanu- i lóskodot t Anna az egyik nagy [ földművesszövetkezet modem I üzletében. Ügyes, talpraesett | kereskedőnek bizonyult. Az | iskolában is. az üzleti, szak- ! mai gyakorlaton is a legiob- ! bak, ky'zé tartozott. Látható | kedvvel véaezte munkáját, elé- § oedett volt vele mindenki. | Mindenki? No, nem egészen. I Kezdettől fogva bizalmatlanok 1 voltak vele egyesek, mert — fiatalkorú bátyja korábban | kerékmárt lopott. | ANNA édesapja becsületes 1 vasúti munkás, a töménnyel | nem volt soha baja. Bátyját 1 barátai vitték a rossz útra. | tehát nem „születési hiba’’ ! családjukban a lopás. A föld- | művesszövetkezet elnöke — I forma szerint helyesen csele - I kedett, eltávolította azt, aki Drága Lajosom, hogy ennyire jutottunk, most már valamit be kell vallanom neked ...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom